Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Ausztria

Nincsen arra vonatkozó speciális formanyomtatvány, amelyen nyilatkozhat azon szándékáról, hogy magánfélként a büntetőeljáráshoz kíván csatlakozni. Nem vonatkoznak előírások arra, hogy ezt a nyilatkozatot milyen formában kell megtenni. A meglévő tanúnyilatkozati formanyomtatvány tartalmaz egy arra irányuló kérdést, hogy az adott személy kíván-e a büntetőeljáráshoz magánfélként csatlakozni. Elegendő, ha az adott személy e kérdésre igennel felel, és röviden megjelöli, hogy miért indokolt őt bevonni az eljárásba.


Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

A bűncselekmény sértettje kártérítést követelhet a számára okozott szenvedésért, illetve kompenzációt követelhet a büntetőjogilag védett jogait ért sérelemért. A sértett a követelése előterjesztése érdekében bejelentheti, hogy magánfélként csatlakozni kíván a büntetőeljáráshoz. A (büntetőeljáráshoz magánfélként való csatlakozási szándékról tett) nyilatkozat révén a sértett magánfélként csatlakozik a büntetőeljáráshoz. Amennyiben egy későbbi szakaszban az ügyész ejti a vádat, a magánfél az ún. „pótmagánvád” (Subsidiaranklage) útján folytathatja az eljárást.

Az eljárás állásától függően az eljáráshoz magánfélként való csatlakozásról szóló nyilatkozat, akár szóban vagy írásban, benyújtható a bűnügyi rendőrségnek (Kriminalpolizei), az ügyésznek vagy a bíróságnak. Nincsenek arra vonatkozó előírások, hogy ezt a nyilatkozatot milyen formában kell megtenni (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 67. szakaszának (3) bekezdése (Strafprozessordnung, a továbbiakban: StPO).

Alternatívaként a sértettek polgári per keretében is előterjeszthetik a követeléseiket.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A büntetőeljáráshoz magánfélként való csatlakozási szándékról tett nyilatkozat mindaddig előterjeszthető, amíg az érdemi tárgyaláson a bizonyítékok felvétele nem fejeződött be. Mivel e nyilatkozathoz a sértetti jogokon túlmutató részvételi jogok kapcsolódnak a büntetőeljárás során (például bizonyításfelvétel indítványozásának joga, idézés az érdemi tárgyalásra), gyakorlati megfontolásból érdemes lehet a büntetőeljáráshoz magánfélként való csatlakozási szándékról tett nyilatkozatot az eljárás korai szakaszában benyújtani.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

A büntetőeljáráshoz magánfélként való csatlakozási szándékról tett nyilatkozatban meg kell indokolnia a követeléseket. Az érdemi tárgyaláson folytatott bizonyítási eljárás lezárásáig elő kell terjesztenie a követelésére vonatkozó konkrét becslést. Mindazonáltal csak a kár egy részének a megtérítése követelhető.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nincsen arra vonatkozó speciális formanyomtatvány, amelyen nyilatkozhat azon szándékáról, hogy magánfélként a büntetőeljáráshoz kíván csatlakozni. Nem vonatkoznak előírások arra, hogy ezt a nyilatkozatot milyen formában kell megtenni. A meglévő tanúnyilatkozati formanyomtatvány tartalmaz egy arra irányuló kérdést, hogy az adott személy kíván-e a büntetőeljáráshoz magánfélként csatlakozni. Elegendő, ha az adott személy e kérdésre igennel felel, és röviden megjelöli, hogy miért indokolt őt bevonni az eljárásba.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A bizonyítékokat érdemes a bűncselekmény bejelentésekor vagy a bűnügyi rendőrség általi meghallgatás során előadni vagy benyújtani. Legkésőbb azonban a tárgyalásig be kell azokat nyújtani. Bizonyítékok lehetnek:

  • fényképek,
  • orvosi diagnózisok,
  • számlák,
  • kivonatok stb.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

A magánfeleket általában nem terhelik költségek a büntetőeljárás során (kivéve az általuk választott képviselőik költségeit). Költség csak akkor terheli a magánfelet, ha szándékosan hamis vallomást tesz, amely alapján büntetőeljárás indul, vagy az elkövetőt „pótmagánvád” esetén felmentik.

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

A magánfél nem köteles ügyvéd szolgáltatásait igénybe venni a büntetőeljárás során. Egyes sértettek, különösen azok, akik erőszaknak vagy veszélyes fenyegetéseknek lehettek kitéve, vagy akiknek a bűncselekmény következtében a szexuális integritásuk vagy a szexualitásukkal kapcsolatos döntéshozatali képességük sérelmet szenvedett, a jogi eljárás során segítséget kérhetnek (jogi tanácsadás és ügyvédi képviselet), ha ez az eljárási jogaik biztosításához szükséges (StPO 66. szakaszának (2) bekezdése). A sértettek számára ez a segítségnyújtás ingyenes.

Tényleges pénzügyi szükséghelyzet esetén más sértettek is kérhetnek ügyvédi segítséget az eljárási segítségnyújtási rendszer keretében, ha ez az igazságszolgáltatás biztosításához, különösen a későbbi polgári peres eljárás elkerülése iránti jog érvényesítése érdekében szükséges (StPO 67. szakaszának (7) bekezdése).

Ausztriában a büntetőeljárások tekintetében ez a külföldön élő magánszemélyekre és azokra a magánszemélyekre is vonatkozik, akik nem osztrák állampolgárok.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

A büntetőeljáráshoz magánfélként való csatlakozási szándékról tett nyilatkozatot nem fogadják be, ha az nyilvánvalóan nem megalapozott, azt késve nyújtották be, vagy a kompenzációs összegre vagy kártérítésre vonatkozó becslést nem terjesztették elő időben (StPO 67. szakaszának (4) bekezdése). Mindaddig, amíg a vádakat nem viszik bíróság elé, az ügyész jogosult dönteni a nyilatkozat befogadásáról. Amint megtörtént a vádemelés, már a bíróság jogosult dönteni (StPO 67. szakaszának (5) bekezdése).

Ha az érdemi tárgyalás ítélethozatallal zárul, a bíróságnak a benyújtott polgári jogi követelések tárgyában is döntést kell hoznia. Ha a vádlottat felmentették, a magánfélnek polgári bíróság előtt kell előterjesztenie a követelését, mivel ilyen esetekben a magánfélnek nem ítélhető meg kompenzáció vagy kártérítés a büntetőeljárás keretében. Ha a vádlottat bűnösnek találták, i. a követelés (részben vagy teljes egészében) megítélésre kerülhet, vagy ii. a kérelmezőt felszólíthatják, hogy a követelését polgári bíróság előtt terjessze elő. Polgári perre a bűnösséget megállapító ítélet ellenére akkor van szükség, ha a polgári jogi követelés a határozathozatalhoz szükséges tényállás teljes körű feltárását követően nem minősül megalapozottnak, vagy a büntetőeljárás kimenetele nem teszi lehetővé, hogy akár csak részben helyt adjanak a polgári jogi keresetnek, kivéve ha lehetőség van olyan bizonyítási eljárást lefolytatni, amely a vádlott bűnössége és a büntetés kiszabása tekintetében hozandó határozat meghozatalát nem késlelteti jelentősen, és amelynek során a határozat alapjául szolgáló tényállás alaposabban feltárható.

A polgári jogi keresetek a büntetőeljárás keretében nem utasíthatók el, vagyis a magánfél a keresetét polgári bíróság előtt még előterjesztheti.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Amennyiben a nyilatkozatot az ügyész elutasítja, jogsértésre hivatkozással fellebbezés terjeszthető elő (StPO 106. szakasz). Ha a nyilatkozatot a bíróság utasítja el, panasz nyújtható be (StPO 87. szakaszának (1) bekezdése).

A magánfél (kizárólag bizonyos esetekben) semmisségi keresetet vagy fellebbezést nyújthat be a vádlott felmentése miatt a polgári bírósághoz való áttétellel szemben. Ha a felet annak ellenére a polgári bírósághoz irányítják át, hogy a vádlottat elítélték, a polgári jogi követelések alapján fellebbezés terjeszthető elő.

A büntetőeljárás keretein kívül a polgári jogi keresetek minden esetben benyújthatók a polgári bírósághoz.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

A végrehajtásról szóló törvény (Exekutionsordnung, a továbbiakban: EO) 1. szakaszának első mondatával összhangban a büntetőbíróságok által a polgári jogi követelések tárgyában hozott, jogi kötőerővel bíró döntések az EO értelmében végrehajtható okiratnak minősülnek. Minden egyes végrehajtási eljáráshoz szükség van érvényes végrehajtható okiratra. A végrehajtást az illetékes kerületi bíróság (Bezirksgericht) útján kell kérelmezni. A végrehajtást engedélyezik, ha annak minden feltétele teljesült. A kérelmező kérésére végrehajtási intézkedést hoznak (például ingóságokat értékesítenek, követeléseket ruháznak át a végrehajtást kérő hitelező számára, vagy elrendelik valamely ingatlan kényszereladását).

A végrehajtási eljárásra vonatkozó formanyomtatvány az osztrák igazságügyi minisztérium alábbi linken található honlapján érhető el:

A link új ablakot nyit meghttps://portal.justiz.gv.at/at.gv.justiz.formulare/Justiz/Exekution.aspx

Amint a végrehajtási intézkedést jóváhagyták, a végrehajtási eljárást általában bíró vagy bírósági tisztviselő folytatja le. A végrehajtási intézkedést a bírósági végrehajtók hajtják végre, akik Ausztriában bírósági tisztviselők. A hitelezőt csak abban az esetben szólítják fel további kérelmek előterjesztésére, ha a bíróság vagy a bírósági végrehajtó ezek hiányában nem tudja folytatni az eljárást, vagy az intézkedés költségvonzattal jár.

A végrehajtási intézkedést mindaddig folytatják, amíg sikerrel nem jár vagy megszüntetésre nem kerül, vagyis a hitelező megfizette a tartozását a hitelező számára az eljárás során.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 22/02/2019