Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Észtország


Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

Joga van ahhoz, hogy a büntetőeljárás részeként kártérítés iránti polgári keresetet indítson a vádlottal szemben. A nyomozó szervnek vagy az ügyészségnek tájékoztatnia kell a sértettet a polgári kereset megindításával kapcsolatos eljárásról, a polgári kereset alapvető követelményeiről, a polgári kereset megindításának határidejéről és e határidő elmulasztásának jogkövetkezményeiről.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A nyomozati anyag megvizsgálását követő 10 napon belül indíthat polgári keresetet. Az ügyészségtől a határidő meghosszabbítását kérheti.

A határidő elmulasztása esetén a polgári keresetet elutasítják, de ebben az esetben kártérítési keresetet indíthat egy polgári bíróság előtt.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

Polgári kereset esetén kérelme a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény által megsértett jólléti állapot helyreállítására vagy orvoslására irányulhat. Az ilyen kérelem alapját képező ténybeli körülményeknek érdemi átfedésben kell lenniük az eljárás tárgyát képező bűncselekmény tényállásával, és a kérelemnek polgári eljárásban is elbírálhatónak kell lennie.

A polgári keresetet írásban kell megindítani, és annak tartalmaznia kell a felperes és az alperes adatait, valamint a sértett egyértelműen meghatározott kérelmét és azon ténybeli körülményeket és bizonyítékokat, amelyeken a sértett kérelme alapul. A kérelemnek teljesnek kell lennie (vagyis tartalmaznia kell minden olyan kár összegét, amely miatt a sértett kártérítést követel). Nem vagyoni kár megtérítése iránti keresetben a kért kártérítés összegét nem kötelező meghatározni, hanem a bíróság mérlegelése alapján méltányos kártérítést lehet kérni.

Az eljárást lefolytató szerv határidőt tűzhet a polgári kereset hiányosságainak pótlására.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

A polgári keresetekre vonatkozóan nincsen speciális formanyomtatvány.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A polgári keresetet a sértett követelésének alapjául szolgáló tényekre vonatkozó azon bizonyítékokkal együtt kell előterjeszteni, amelyekre a sértett az ügyészség által előterjesztett bizonyítékok körére tekintet nélkül hivatkozni kíván.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

A polgári kereset büntetőeljárás keretében történő elbírálása mentességet élvez az állami illetékek megfizetése alól a nem vagyoni kár megtérítése iránti polgári kereset kivételével, ha az ilyen kártérítési követelés nem testi sérülés vagy más egészségügyi rendellenesség vagy egy eltartó halálának előidézésén alapul.

Ha a polgári keresetet elutasítják, a polgári kereset tárgyában folytatott eljárással vagy a közjogi igény bizonyításával kapcsolatos költségeket a sértett viseli. Ha a polgári keresetnek részben helyt adnak, a bíróság az összes körülmény figyelembevételével megosztja a polgári kereset tárgyában folytatott eljárással kapcsolatos költségeket a sértett, a vádlott és az alperes között. A bíróság úgy is dönthet, hogy a polgári kereset tárgyában folytatott eljárással kapcsolatos költségeket részben vagy egészben a sértettnek kell viselnie, ha a költségek ellenérdekű fél általi viselésének elrendelése e fél számára rendkívül méltánytalan vagy észszerűtlen lenne.

Ha a bíróság felmentő ítélet vagy a büntetőeljárás megszüntetése miatt elutasítja a polgári kereset elbírálását, a polgári kereset tárgyában folytatott eljárással kapcsolatos költségeket az állam viseli. Ha a bíróság egyéb okokból utasítja el a polgári kereset elbírálását, a bíróság az összes körülmény figyelembevételével megosztja a polgári kereset tárgyában folytatott eljárással kapcsolatos költségeket a sértett és az állam között.

Részesülhetek-e költségmentességben az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Akkor részesülhet állami költségmentességben, ha az állami költségmentességről szóló törvényben meghatározott okok fennállnak. Ha a bíróság megállapítja, hogy az Ön alapvető érdekei ügyvédi segítség nélkül nem részesülnének megfelelő védelemben, a bíróság hivatalból úgy határozhat, hogy az állami költségmentességről szóló törvényben meghatározott eljárás alapján és annak megfelelően állami költségmentességben részesíti Önt.

Állami költségmentességben az a személy részesülhet, aki a költségmentesség igénylésének időpontjában olyan anyagi helyzetben van, hogy képtelen, vagy csak részben vagy részletekben képes megfelelő jogi szolgáltatásért fizetni, vagy aki olyan anyagi helyzetben van, hogy amennyiben jogi szolgáltatásért fizetne, nem lenne képes kielégíteni az alapvető létfenntartási szükségleteit.

Állami költségmentességben azok a személyek részesülnek, akik a költségmentesség iránti kérelem benyújtásának időpontjában az Észt Köztársaságban vagy az Európai Unió másik tagállamában rendelkeznek tartózkodási hellyel, vagy akik az Észt Köztársaság vagy az Európai Unió másik tagállamának állampolgárai. Más személyek csak Észtországot terhelő nemzetközi kötelezettség alapján részesülhetnek költségmentességben.

A törvény meghatározza az állami költségmentesség megtagadásának indokait. Nem nyújtható állami költségmentesség többek között akkor, ha a kérelmező saját maga képes jogai védelmére; ha a kérelmező olyan tulajdonnal rendelkezik, amely nagyobb nehézség nélkül értékesíthető a jogi szolgáltatások költségeinek fedezése céljából; és ha a jogi szolgáltatások költségei feltételezhetően nem magasabbak, mint a kérelmező adókkal és kötelező társadalombiztosítási járulékokkal, törvényből eredő tartási kötelezettség teljesítésére szolgáló összegekkel, valamint az észszerű lakhatási és közlekedési költségekkel csökkentett havi átlagjövedelmének kétszerese. Állami költségmentesség akkor sem nyújtható, ha az adott körülmények között egyértelműen valószínűtlen, hogy a kérelmező képes lenne megvédeni a jogait; ha az állami költségmentesség kérelmezésének oka nem vagyoni kár megtérítése iránti kérelem előterjesztése, és az ügyben nem áll fenn közérdeken alapuló kényszerítő indok; vagy ha a kérelmező által az ügy elbírálása esetén elérhető lehetséges előnyök észszerűtlenül kicsik az állam költségmentességgel kapcsolatos becsült költségeihez képest.

Állami költségmentesség az érintett személy kérelme alapján nyújtható. Ha valaki büntetőeljárás sértettjeként igényel állami segítséget, az állami költségmentesség részére történő biztosításáról az ügyet elbíráló bíróság vagy – a büntetőügy nyomozási szakaszában – az a bíróság határoz, amelyik hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik majd a büntetőügy elbírálására.

Az állami költségmentesség iránti kérelmet észtül kell benyújtani a releváns formanyomtatvány felhasználásával. A kérelmet angolul is benyújthatja az olyan költségmentességet igénylő természetes személy, aki az Európai Unió másik tagállamában rendelkezik tartózkodási hellyel, vagy aki az Európai Unió másik tagállamának állampolgára.

Az állami költségmentességet igénylő személynek a kérelméhez a kérelmező anyagi helyzetére vonatkozó, alakiságoknak megfelelő és aláírt nyilatkozatot és – lehetőség szerint – e helyzetre vonatkozó egyéb bizonyítékokat kell mellékelnie. Amennyiben egy személy tartózkodási helye nem Észtországban található, a kérelméhez mellékelnie kell a tartózkodási helyének hatáskörrel rendelkező hatósága által kibocsátott, e személy és családtagjai utóbbi három évben elért jövedelmére vonatkozó nyilatkozatot. Amennyiben ilyen nyilatkozat a kérelmezőtől független okok miatt nem nyújtható be, az állami költségmentesség megítéléséről a nyilatkozat hiányában is lehet dönteni.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

A bíróság elutasíthatja a polgári kereset elbírálását, ha az nem felel meg az előírt követelményeknek, ha a büntetőeljárást megszüntették, vagy ha felmentő ítélet született. A bíróság akkor is elutasíthatja a polgári kereset elbírálását, ha a sértett vagy az alperes nem jelenik meg a tárgyaláson, és az ügy nem tárgyalható a távollétükben. Emellett a bíróság elutasíthatja a polgári kereset elbírálását, ha a büntetőeljárás során bűnösséget megállapító ítélet születik.

A polgári keresetet nem fogadják be, ha az elfogadhatatlan.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Ha a bíróság elutasította polgári keresetének elbírálását, Ön kártérítést kérhet polgári bíróságon. Joga van ahhoz, hogy az elsőfokú bíróság határozata ellen fellebbezést nyújtson be a körzeti bírósághoz.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosításához?

Ha az elítélt elkövető elmulasztja megfizetni az ítéletben megítélt összeget, Önnek joga van ahhoz, hogy az ítélet alapján végrehajtóhoz forduljon, aki foganatosítja a végrehajtási eljárást.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 15/08/2019