Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Luxemburg


Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

Az elkövetőtől többféleképpen követelhet kártérítést.

Annak érdekében, hogy a büntetőbíróság döntést hozhasson a kártérítésről, a büntetőeljárásban a sértettnek magánfélként kártérítési igényt kell előterjeszteni és méltányos kártérítést kell követelnie az elkövetőtől, ha a bíróság megállapítja az elkövető bűnösségét. A sértettnek nem kell megjelennie a tárgyaláson. Ügyvédje képviselheti, és a tárgyalás előtt írásban benyújthatja a kérelmét.

Ezenkívül a bűncselekmény következtében keletkezett testi sérülés egyes áldozatainak kárenyhítéséről szóló 1984. március 12-i törvény alapján bizonyos bűncselekmények sértettjei jogosultak kárenyhítést követelni az államtól. Ez lényeges jogosultság a sértettek számára, ha: az elkövető ismeretlen; az elkövető ismert ugyan, de a tartózkodási helye ismeretlen; az elkövető fizetésképtelen. A fenti esetekben a sértettnek kárenyhítés iránti kérelmet kell benyújtania az igazságügyi miniszterhez, aki a kérelemről hat hónapon belül dönt.

Az állam csak akkor nyújt kárenyhítést, ha a sértett más módon (például az elkövetőtől, a társadalombiztosítástól vagy a magánbiztosítótól) nem kaphat tényleges és megfelelő kártérítést.

Az állam által nyújtott kárenyhítés mellett a sértett magánfélként kártérítési igényt terjeszthet elő a büntetőeljárásban, és további kártérítést követelhet az elkövetőtől, ha az állami kárenyhítés mértékét nem tartja megfelelőnek. Ebben az esetben a sértettnek tájékoztatnia kell a bíróságot arról, hogy kárenyhítés iránti kérelmet nyújtott be az államhoz, vagy kárenyhítésben részesült az államtól.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A sértett kártérítési igényt terjeszthet elő a büntetőeljárásban úgy, hogy a nyomozási bírót írásban tájékoztatja, hogy a sértett magánfélként keresetet terjeszt elő az állítólagosan elszenvedett sérülés következtében keletkezett kár megtérítése iránt. A követelés az eljárás bármely szakaszában előterjeszthető. A sértett a tárgyaláson is előterjesztheti kártérítési igényét.

Emlékeztetni kell azonban arra, hogy ha a sértett magánfélként kártérítési igényt terjeszt elő a tárgyalás előtt, a sértettet nem lehet tanúként meghallgatni.

Ha a sértett nem terjeszt elő kártérítési igényt vagy más kérelmet a büntetőeljárásban, a büntetőbíróság kérelem hiányában nem állapíthat meg kártérítést a sértett részére.

Nem veszíti el azonban a kártérítéshez való jogát az a sértett, aki a tárgyalás időpontjában magánfélként nem terjeszt elő kártérítési igényt. A sértett keresetet indíthat az elkövetővel szemben a polgári bíróságok előtt, feltéve, hogy a keresetet az alkalmazandó polgári jogi elévülési időn belül terjeszti elő, és bizonyítja, hogy a szóban forgó cselekmények polgári jogi jogsértésnek minősülnek.

A kárenyhítés iránti kérelem a büntetőeljárás befejeződését megelőzően benyújtható az igazságügyi miniszterhez. A kérelmet a cselekmény időpontjától számított két éven belül kell benyújtani. Ha az elkövetővel szemben büntetőeljárás indul, és a sértett kártérítési igényt terjeszt elő a büntetőeljárásban, a kérelem benyújtására vonatkozó határidő meghosszabbodik, és a büntetőügyet tárgyaló bíróság jogerős döntésétől számított két év elteltével jár le. Ha a sértett nem terjeszt elő keresetet a büntetőeljárásban, és a büntetőeljárásban hozott döntés jogerőssé válik, a sértett kártérítési keresetet nyújthat be a polgári bíróságok előtt. Ebben az esetben a határidő meghosszabbodik, és a kártérítési ügyben hozott bírósági döntés jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével jár le. Kiskorú sértett esetén az elévülési idő a nagykorúvá válással kezdődik, ha a cselekmények büntetőjogi szankciókkal büntethetők vagy a luxemburgi büntető törvénykönyv 372., 373., 375. (szexuális zaklatás és szexuális erőszak), 382-1. és 382‑2. (emberkereskedelem), 400., 401bis, 402., 403. vagy 405. cikke (nem szándékos emberölésnek minősített gondatlan emberölés és szándékos testi sértés) szerinti büntethető cselekmények.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat?

A büntetőeljárás során a sértettnek a tárgyaláson írásban vagy szóban kell előterjeszteni a pontos követelését tartalmazó kérelmet, de a tárgyalás előtt írásban is benyújthatja a kérelmet. A sértettnek minden esetben bizonyítékkal (orvosi igazolások, számlák stb.) kell igazolnia a testi sérülést. A gyakorlatban a tárgyaláson a bíróság először meghallgatja a tanúkat és a terheltet, mielőtt bárki kártérítési keresetet terjesztene elő magánfélként. Az eljárás e szakaszában a sértett vagy a sértettet képviselő ügyvéd előadja, hogy kártérítési keresetet terjeszt elő magánfélként, és benyújtja a pontos követeléseket tartalmazó iratot a bíróságnak, az ügyésznek és az eljárásban részt vevő feleknek. A sértettnek nem kell megjelennie a tárgyaláson, ügyvédje képviselheti.

A követelés egyszerű papírlapon is benyújtható, ami tartalmazza a különböző sérülések (testi sérülés/vagyoni kár és/vagy nem vagyoni kár) pontos összegét. Ha a sérülést nem lehet számszerűsíteni, vagy az összeg még nem ismert, az összeget tájékoztató adatként kell jelölni.

A legtöbb esetben a büntető ügyet tárgyaló bíróság határozza meg a sértettnek a sérülésre tekintettel járó kártérítés összegét, ha megállapítja a vádlott bűnösségét.

A bűncselekmény sértettjének nyújtott kártérítés által fedezett kiadások és veszteségek:

testi (nem pszichés) sérülés:

  • a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – kórházi és ambuláns kezelés, rehabilitáció);
  • a sérülésre visszavezethető egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, speciális eszközök, stb.);
  • maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság);
  • a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett jövedelemkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy az ellátások csökkenését stb.);
  • a foglalkoztatási esélyek elvesztése;
  • a kárt előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei, például ügyvédi vagy egyéb költségek;
  • eltulajdonított vagy megrongált személyes tulajdonra tekintettel járó kártérítés;

pszichés (nem vagyoni) kár:

  • az áldozat fájdalma és szenvedése;
  • az életminőség elvesztése (ha a sértett már nem tud úgy élni, mint a bűncselekmény előtt);
  • esztétikai sérülés (hegek, végtagok vagy más testrész elvesztése);
  • szexuális sérülés.

A bíróság szakértőt rendelhet ki, hogy kiszámítsa a sérülések pontos összegét. Ez gyakran előfordul, különösen súlyos testi sérülések esetén.

Ebben az esetben a bíróság előleget állapíthat meg.

A szakértői vélemény elkészültét követően a kártérítésről ítéletet hoznak, amelyben meghatározzák a kifizetendő összeget.

Az igazságügyi miniszter által odaítélhető kárenyhítés maximális összege nem haladhatja meg a nagyhercegi rendeletben évente meghatározott felső határt. 2017-ben a maximális összeg 63 000 EUR volt. A miniszter előleget állapíthat meg.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

A kártérítési iránti kérelmekhez nincs speciális formanyomtatvány a Luxemburgi Nagyhercegségben.

A kérelem egyszerű papírlapon benyújtható.

Az igazságügyi miniszterhez a kérelmet írásban, francia, német vagy luxemburgi nyelven kell benyújtani, és fel kell tüntetni a cselekmények időpontját, helyét és pontos jellegét.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Az ügyet elbíráló bíróság előtt benyújtott kérelem esetén be kell nyújtani a kártérítés iránti kérelmet és a sérülést igazoló bizonyítékokat (lásd alább az egyes példákat).

Az igazságügyi miniszterhez benyújtott kérelemhez csatolni kell a sértett által elszenvedett cselekményeket és sérüléseket alátámasztó dokumentumokat.

Ezek a dokumentumok különösen az alábbiak:

  • a panasz (rendőrségi jegyzőkönyv) másolata vagy a büntetőeljárásban benyújtott kártérítés iránti kérelem bizonyítéka;
  • a büntetőeljárásban hozott ítélet másolata és a magánfélként benyújtott kártérítés iránti kérelem bizonyítéka (amennyiben nyújtott be ilyen kérelmet);
  • a kártérítési igényről hozott döntés (például szakértői vélemény után);
  • a sérülés igazolása: orvosi igazolás, amely tartalmazza a sérülések jellegét, a munkaképtelenség időtartamát és adott esetben az utóhatások jellegét és a maradandó fogyatékosságot;
  • a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – kórházi és ambuláns kezelés, rehabilitáció) igazolása;
  • társadalombiztosítási szervezetben való tagság igazolása;
  • a társadalombiztosítástól kapott kártérítés összegének igazolása;
  • a biztosítási kötvény másolata;
  • a biztosítótól kapott kártérítés összegének igazolása;
  • a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett jövedelemkiesés igazolása.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

A büntetőeljárásban a tárgyalás eredményétől függetlenül minden fél viseli a saját jogi költségeit. Ugyanakkor a segítségnyújtásra jogosult fél kérhet költségmentességet. Ebben az esetben az állam visel minden költséget.

A sértett is kérhet perköltségtérítést. A szakértő díját általában a vádlott viseli.

Az igazságügyi miniszterhez benyújtott kárenyhítés iránti kérelmem esetén nem kell illetéket fizetni.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

A sértett az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán a luxemburgi jog szerint meghatározott jogi segítségnyújtást kaphat a Luxemburgi Ügyvédi Kamara (Barreau de Luxembourg) honlapjáról letölthető formanyomtatvány kitöltésével: A link új ablakot nyit meghttps://www.barreau.lu/le-barreau/assistance-judiciaire/formulaire-d-assistance-judiciaire. Ehhez a formanyomtatványhoz alátámasztó dokumentumokat kell csatolni, amelyek igazolják, hogy a sértett nem rendelkezik elegendő jövedelemmel a védekezése költségeinek viselésére. A kérelmet meg kell küldeni a kérelmező tartózkodási helye szerinti bírósági kerületben működő ügyvédi kamara elnökének, aki dönt a költségmentesség nyújtásáról.

Bárki konzultálhat a jogi tájékoztatást és tanácsadást nyújtó szervekkel. A Jogi Befogadási és Tájékoztatási Szolgálattól (Service d’Accueil et d’Information juridique) ingyenesen kaphat jogi tájékoztatást: A link új ablakot nyit meghttps://justice.public.lu/fr/aides-informations/accueil-info-juridique.html

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Ha a sértett kártérítés iránti kérelmet nyújtott be, és a terheltet felmentik, mert a cselekmény nem minősül bűncselekménynek, a bíróság ennek ellenére dönthet úgy, hogy a vádlott cselekménye okozta a sértett által elszenvedett sérülést. Ebben az esetben a vádlottat kártérítésre kötelezik. Ha azonban a sértett nem bizonyította az ok-okozati összefüggést a vádlott magatartása és az elszenvedett sérülés között, a bíróság elutasítja a sértett követelését.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

A sértett a büntetőbíróság határozatával szemben fellebbezést nyújthat be.

Ezenkívül a sértett kárenyhítés iránti kérelmet nyújthat be az igazságügyi miniszterhez, és kárenyhítésre jogosult, ha a terheltet nem ítélték el, feltéve, hogy a sértett a bűncselekmény áldozata, és ha az elkövető személye ismeretlen, vagy ismert ugyan, de a tartózkodási helye ismeretlen, vagy fizetésképtelen.

Ha a bíróság által megállapított kártérítéssel kapcsolatban nem tartottak tárgyalást, az igazságügyi miniszter rögzített összeget állapíthat meg, és/vagy a minisztérium költségén szakértői vélemény készítését rendelheti el annak érdekében, hogy meghatározza a sértettnek járó kárenyhítés összegét.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

A büntetőbíróság feladata, hogy számszerűsítse az áldozat által elszenvedett károkat, de nem vesz részt a megítélt kártérítés és esetleges kamatának végrehajtásában.

A jogerős döntés meghozatalát követően a sértettnek kell érvényesíteni az elkövetővel szemben a kártérítés és esetleges kamatának megfizetését.

Gyakran a sértett ügyvédje intézkedik a kártérítés behajtása iránt, először békés úton, az elítélt ügyvédjével való kapcsolatfelvétel révén, később pedig az ítélet bírósági végrehajtó általi végrehajtása révén.

Ha a bíróság próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítéli az elkövetőt, és megállapítja a kártérítési kötelezettséget is, a szabadságvesztés végrehajtásáért felelős főügyész ellenőrzi, hogy az elítélt teljesíti-e a kártérítési kötelezettséget.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 19/03/2019