Polgári ügyekben folytatott együttműködés
Az uniós tagállamok között fennálló polgári ügyekben folytatott együttműködés célja a tagállami igazságszolgáltatási rendszer közötti interoperabilitás javítása.
A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés célja a tagállami hatóságok közötti szoros együttműködés kialakítása annak érdekében, hogy megszüntessék a különböző jog- és közigazgási rendszerek összeegyeztethetetlenségéből fakadó akadályokat.
A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködést kezdetben nemzetközi egyezmények szabályozták, majd „közös érdekű ügyként” bekerült a 
Maastrichti Szerződésbe, végül pedig az Amszterdami Szerződésbe (1997), amely a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködést közösségi szintre helyezi azáltal, hogy a személyek szabad mozgásával kapcsolja össze.
Az Európai Tanács 1999-es tamperei következtetéseiben megállapította, hogy „egy valódi jogérvényesülési térségben a tagállamok jogi és adminisztratív rendszereinek bonyolultsága vagy összeegyeztethetetlensége azonban nem akadályozhatja meg vagy bátortalaníthatja el az egyéneket és a vállalkozásokat jogaik gyakorlásában”. E dokumentum megerősítette a tagállamok elkötelezettségét egy valódi jogérvényesülési térség létrehozása iránt, „ahol bárki bármelyik tagállamban ugyanolyan egyszerűen léphet érintkezésbe a bíróságokkal vagy a hatóságokkal, mint a saját hazájában”. Ezt a 2004-es Hágai Programban is megerősítették az igazságszolgáltatás megszilárdítása érdekében, továbbá az Európai Bizottság is megerősítette úgynevezett 2009-es Stockholmi Programjában.
A kölcsönös elismerés alapelve az igazságügyi együttműködés alapja. A cél, hogy a bírósági határozatokat egy másik tagállamban további közbenső eljárás nélkül elismerjék és végrehajtsák, más szóval eltöröljék a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárást.
Kérjük, keresse fel a vonatkozó aloldalakat további információkért a következőkkel kapcsolatosan:
- Horvátország – Polgári ügyekben folytatott együttműködés
- Bizonyításfelvétel
- Iratkézbesítés
- Ideiglenes és biztosítási intézkedések
- Eljárási határidők
- Automatikus feldolgozás
- A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások
- Az európai fizetési meghagyás
- A kis értékű követelések európai eljárása
- Fizetésképtelenség
- Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések
- „Fizetési meghagyásos” eljárások
- Hatáskör és illetékesség
A tagállami igazságszolgáltatási rendszerek közötti fokozott együttműködés a jogi szakértők európai iránymutatásának – amely az Európai Szakértői Intézet vezetésével bírák, jogászok, elméleti szakemberek és szakértők hétéves munkájának eredménye – elsődleges alapelve.
Az iránymutatás keretajánlásokat biztosít, amelyeket bármelyik tagállam és igazságszolgáltatási rendszer adaptálhat, és amelyek az igazságszolgáltatás gyakorlatában minőséget és használható módszereket biztosítanak. A szakértői eljárásokra, a hitelesítésre, az etikára és a státuszra, valamint a szakértők európai listájának összeállítására vonatkozó bevált gyakorlatokat tartalmazó ajánlásokat nyújt. Ezen ajánlások egy részét a szakértők már alkalmazhatják, különösen a következőket: minden szakértői vélemény kezdetén függetlenségre vonatkozó nyilatkozat, biztosítás vásárlása, előjelentés összeállításának gyakorlata, valamint strukturált jelentés írása.
Az iránymutatás PDF változata elérhető a következő nyelveken: angolul, franciául spanyolul, olasz, német, bolgár, portugál és román.
A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.
Utolsó frissítés: 06/10/2020