Költségek

Áustria

Ez az oldal az ausztriai jogi költségekről nyújt tájékoztatást.

Conteúdo fornecido por
Áustria

A jogi szakmák képviselőinek díjazására vonatkozó jogszabályi keretek

Ügyvédek

Az osztrák ügyvédi törvénykönyv értelmében a nyújtott szolgáltatásokért fizetendő díjakról általában szabadon lehet megállapodni az ügyfelek között.

A díj óradíjként vagy átalánydíjként számítható ki. Az átalánydíj nem tartalmazza az egyes szolgáltatásokat és az időt. Kifejezett megállapodások hiányában azt kell feltételezni, hogy megfelelő díjról állapodtak meg.

A polgári perrendtartás és az ügyvédek kollektív törvénye előírja, hogy a polgári peres eljárásokban a bíróságnak a költségekről szóló határozatban meg kell határoznia a pervesztes fél által a pernyertes fél részére megtérítendő költségeket. A költségeket a kárigény értéke, valamint a nyújtott szolgáltatás időtartama és jellege alapján kell kiszámítani.

A büntetőeljárás során minden olyan személy (alperes*, magánügyész*, magánfél*), aki ügyvédet bízott meg a képviseletével, köteles viselni az ebből eredő költségeket is. Ez a helyzet akkor is, ha a védőügyvédet hivatalból nevezték ki, kivéve, ha a költségmentesség megadásának feltételei teljesülnek. A költségek rendszeresen változnak a bíróságtól és a tanács összetételétől függően (pl. kerületi bíróság, egybíróból álló regionális bíróság*, esküdtszék, esküdtszék).

Végrehajtók

A végrehajtási díjakról szóló törvény meghatározza a végrehajtók által tevékenységükért kapott díjazást. A törvény rendelkezik különösen a hitelező által a végrehajtási kérelem benyújtásakor fizetendő végrehajtási díjról, valamint a bírósági illetékekről szóló törvényben (GGG) előírt átalánydíjról.

A végrehajtási díj (a végrehajtási díjról szóló törvény 2. §-a) a végrehajtásieljárás költségeinek részét képezi. A hitelező kérésére a bíróság a költségekről szóló határozatban határozhat úgy, hogy a végrehajtási díjat az adósnak vissza kell térítenie*.

A végrehajtó a kifizetésért díjazásra is jogosult. Ez levonható a működtetett összegből (a végrehajtási díjról szóló törvény 11. §-a).

Költségek

Rögzített költségek polgári eljárásban

A peres felek rögzített költségei a polgári eljárásokban

A bíróság által nyújtott szolgáltatásokért fizetendő bírósági illetékeket vagy átalánydíjként (rögzített díjak) vagy száz (ezer) átalánydíjként (az értékelési alap százalékában) számítják ki. Összegük az ügy jellegétől, a követelés értékétől (amely a követelés pénzben kifejezett összegétől függ) és a felek számától függ. Kettőnél több fél esetén a GGG 19a. §-a szerinti (10-50 %-os) többszereplős pótdíj is felszámítható.

Mikor kell megfizetni a költségeket a polgári eljárásban?

Az elsőfokú polgári eljárásban az átalánydíjat a kereset benyújtásakor kell megfizetni. Az illetéket csak egyszer kell megfizetni, függetlenül az eljárás menetétől, még akkor is, ha az eljárás egynél több követelés és egynél több személy ellen irányul. Az átalánydíj az elsőfokú eljárás egészére vonatkozik. Ha a kereseti kérelmet az eljárás során meghosszabbítják, további díjakat lehet fizetni. Ezeket a költségeket a beadványok benyújtásakor kell kifizetni. Ha a kérelmet a tárgyalás során meghosszabbítják, a díjat a jegyzőkönyv elejétől kezdve kell megfizetni. Másod— és harmadfokon a díjat a fellebbezés benyújtásakor kell megfizetni (a bírósági illetékekről szóló törvény [GGG] 2. cikkének (1) bekezdése). Kivételes esetben peren kívüli eljárásban néha határozati díjat kell fizetni a fellebbezési díj helyett.

A büntetőeljárások költségei

A büntetőeljárásban részt vevő peres felek költségei

A büntetőeljárások során főszabály szerint nem kell bírósági illetéket fizetni. Csak a magánvádas eljárásokban kell belépési díjat fizetni a büntetőeljárás megindítása vagy folytatása iránti kérelmek, valamint a magánvádló által benyújtott fellebbezések és megsemmisítés iránti keresetek esetében.

Mikor kell megfizetni a büntetőeljárás során felmerülő költségeket?

A rögzített díjakat a díjköteles bejegyzés benyújtásakor kell befizetni.

Az Alkotmánybíróság előtti eljárás költségei

A peres felek költségei az Alkotmánybíróság előtti eljárásban

A Verfassungsgerichtshofgesetz (az alkotmánybíróságról szóló törvény, VfGGG) 17a. cikkének (1) bekezdése értelmében a díj összege 240 EUR.

Mikor kell viselni a költségeket az Alkotmánybíróság előtti eljárásban?

A rögzített díjakat az eljárás kezdetén kell megfizetni.

Az ügyvédek és ügyvédek tájékoztatási kötelezettségei

A felek jogai és kötelezettségei

Általános szabályként az ügyvédek kötelesek tájékoztatni ügyfeleiket a költségek kiszámításának módjáról és a várható költségekről. E tekintetben az ügyvédi hivatás gyakorlásáról szóló iránymutatás (RL-BA 2015) 15. szakaszának (2) bekezdése azt javasolja, hogy új szerződés megkötésekor az ügyvédek tájékoztassák ügyfeleiket a díjazás kiszámításának alapjáról és az időközi elszámoláshoz való jogról. Amennyiben nem született megállapodás átalánydíjról, az ügyfél jogosult arra, hogy megfelelő időközönként időközi pénzügyi kimutatást vagy időközi jelentést kérjen a már nyújtott szolgáltatásokról vagy az ehhez szükséges időről (ha megállapodás született az óradíjakon alapuló számításról). Hasonlóképpen, az ügyvéd kinevezése előtt megállapodásra kell jutni az ideiglenes egyezség kezdetéről és gyakoriságáról.

A költségek megállapításának jogalapjai

Hol találhatók további információk a költségekre vonatkozó osztrák jogszabályokról?

A polgári peres eljárásokban (ideértve a kereskedelmi ügyeket is) felmerülő költségek megtérítésére vonatkozó jogi rendelkezéseket a polgári perrendtartás (ZPO) 40-55. §-a tartalmazza. A nemperes eljárások (pl. családjogi eljárások, különösen a házasság közös megegyezésen alapuló felbontása, a szülői felügyelet, a kapcsolattartás és a tartással kapcsolatos jogviták) esetében eltérő szabályok vonatkoznak a költségek visszatérítésére. Az általános szabályokat az Ausstreitgesetz (AußStrG) 78. §-a tartalmazza. Kivételek alkalmazandók többek között a kiskorú gyermekek felügyeleti jogára, kapcsolattartási jogára vagy tartási jogára vonatkozó eljárásokban. A büntetőeljárás költségeit a büntetőeljárási törvénykönyv (StPO) 380-395. szakasza szabályozza. A bírósági illetékeket (átalánydíjak) a bírósági illetékekről szóló törvény (GGG) szabályozza.

Azügyvédi díjakat összegző brosúra online elérhető az Osztrák Ügyvédi Kamara honlapján. Általános információk az ügynökségközi oesterreich.gv.at platformon keresztül is megtalálhatók a következő linken: LIFE Témák > Dokumentumok és jog > Polgári jog > Polgári eljárás elérhető.

Ez az oesterreich.gv.at honlap általános tájékoztatást nyújt a bírósági illetékekről. A jogi szövegek (Jurisdictional Fees Act, Tariff Items) ingyenesen megtekinthetők a Szövetségi Jogi Információs Rendszerre mutató linken keresztül, amely a Szövetségi Kancellária honlapján található.

Milyen nyelveken érhetők el a költségekre vonatkozó osztrák jogszabályokra vonatkozó információk?

Németül.

Hol tájékozódhat a közvetítésről/választottbíráskodásról?

A közvetítőknek a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium által vezetett jegyzéke elérhető a közvetítésről szóló külön weboldalon.

Ami a helyreállító igazságszolgáltatást illeti a büntetőeljárások során, a kárenyhítésre (a vádlott és a sértett közötti közvetítésre) vonatkozó információk a NEUSTART honlapon érhetők el. http://www.neustart.at/AT/de/Angebote_/_Service/Hilfe_fuer_Opfer/

Hol találhatok további információkat a költségekről?

Online tájékoztatás az eljárási költségekről

Az osztrák jogrendszerre, a költségekre és a Szövetségi Igazságügyi Minisztériumra vonatkozó általános információk megtalálhatók az osztrák igazságügyi honlapon és az oesterreich.gv.at weboldalon, amely olvasóbarát tájékoztatást nyújt. https://www.oesterreich.gv.at/

A szövetségi jogi információs rendszer a következő jogi szövegeket tartalmazza:

  • A bírósági illetékekről szóló törvény (GGG)
  • Díjkövetelésekről szóló törvény (GebAG)
  • Vonalkód (RAO)
  • Az ügyvédi díjszabásról szóló törvény (RATG)

Az általános díjkritériumok (AHK) szövege megtalálható az osztrák ügyvédiportálon.http://www.rechtsanwaelte.at/

Hol találhatok az egyes eljárások átlagos hosszára vonatkozó információkat?

Kérjük, hogy e célból forduljon közvetlenül az osztrák szövetségi igazságügyi minisztériumhoz.

Hol találhatok egy meghatározott eljárás átlagos összesített költségeire vonatkozó információkat?

Az egyes eljárástípusok esetében fizetendő bírósági illetékeket előre rögzítik (bírósági illetékekről szóló törvény). Ennél magasabb vagy alacsonyabb értékre is változtathat. Polgári eljárásban a bíróság a költségekről szóló határozatban meghatározza, hogy a pervesztes félnek mely bírósági illetékeket és költségeket (ügyvédi, szakértői és tolmácsdíjakat vagy fordítói díjakat) kell megtérítenie. Ez a határozat az ügyvédi díjakról szóló törvényen (az ügyvédi díjakrólszóló törvény) és a díjakról szóló törvényen (a szakértőkről, tolmácsokról és fordítókról szóló törvény) alapul. Ezek a költségek nagyrészt a kiadásokon és az időráfordításon alapulnak. Ezért nem lehet előre meghatározni egy pontos összeget. Az ügyfelek által az ügyvédeknek fizetendő díjakról elvben szabadon lehet megállapodni.

HÉA

Hol található a héára vonatkozó információ? Melyek az adókulcsok?

Az ügyvédek által nyújtott szolgáltatások forgalmiadó-kötelesek. Ausztriában ez az arány 20 %. Az egyéb költségekhez hasonlóan az ügyvédeknek is külön díjazásban kell részesülniükaz ügyvédi díjszabásról szóló törvény 16. szakasza és az általános díjkritériumok 17. szakasza szerint. A forgalmi adó nem szerepel sem az Ügyvédi Vámtarifáról szóló törvény vámtarifaszámaiban, sem az általános díjkritériumokban.

Jogi segítségnyújtás

Polgári ügyekben alkalmazandó jövedelemküszöb

A költségmentesség nem kapcsolódik a törvényben előírt jövedelmi korlátokhoz. Polgári ügyekben (és kereskedelmi ügyekben) a költségmentességre az osztrák polgári perrendtartás az irányadó. A nemperes eljárásokra a polgári perrendtartás rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Az elsőfokú bíróság határoz az eljáráshoz nyújtott támogatásról.

Költségmentességet csak abban az esetben lehet biztosítani a félnek, ha jövedelme, pénzügyi helyzete és tartási kötelezettsége miatt nem tudja fedezni a bírósági eljárások költségeit, az egyszerű életvitelhez szükséges tartásdíj sérelme nélkül. Nem nyújtható költségmentesség, ha a tervezett jogi eljárás vagy védelem nyilvánvalóan komolytalannak vagy megalapozatlannak tűnik. A bíróság minden esetben eldönti, hogy az alábbiakban felsorolt ellátások közül melyiket nyújtják.

Ausztriában a költségmentesség különösen a következőket foglalhatja magában:

  1. ideiglenes mentesség a bírósági illetékek, a tanúk, szakértők és tolmácsok díjai, a szükséges nyilatkozatok és egy ügygondnok* költségei, valamint a bíróság által kijelölt jogi képviselő vagy ügyvéd készpénzköltségei alól;
  2. ügyvéd általi képviselet.

Az eljárásbefejezésétől számított három éven belül a fél kötelezhető a költségmentesség egészének vagy egy részének visszatérítésére, ha pénzügyi helyzete ennek megfelelően változik, és a szükséges tartás sérelme nélkül ki tudja fizetni a megfelelő kifizetéseket.

A büntetőeljárásban a vádlottakra és a bűncselekmények áldozataira alkalmazandó jövedelemküszöb

Nincs rögzített jövedelemre vonatkozó korlát annak megállapítására, hogy a vádlott, a bűncselekmény áldozata vagy magánfele jogosult-e költségmentességre. Az alábbi iránymutatások iránymutatásul szolgálnak: A létminimumot meghaladó és az ésszerű megélhetési szint alatti létfenntartás. A létminimumot rendszeresen újraértékelik és a jelenlegi szinten feltüntetik az osztrák igazságszolgáltatás honlapján. http://www.justiz.gv.at/

A bűncselekmények áldozatainak nyújtott költségmentesség feltételei

A büntetőeljárásról szóló törvény 66. § (2) bekezdése szerinti jogsegélyre való jogosultság hiányában a magánfelek akkor jogosultak költségmentességre vagy költségmentességre, ha:

  • ügyvédet nem lehet képviselni a szükséges tartásdíj csorbítása nélkül (lásd a létfenntartásra vonatkozó fenti megjegyzéseket); és
  • Az ügyvédi képviselet az igazságszolgáltatás érdekében szükséges, különösen a követelések megfelelő érvényesítése érdekében, a későbbi polgári eljárások elkerülése érdekében.

Az alpereseknek nyújtott költségmentesség feltételei

Ahhoz, hogy költségmentességben részesülhessen, annak – a pénzügyi feltételek meglétén kívül — az igazságszolgáltatás, és különösen a megfelelő védelem érdekét kell szolgálnia.

Az igazságszolgáltatás érdekében minden esetben helyénvaló védőt biztosítani, ha:

  • A büntetőeljárási törvény (lásd alább) 61. §-ának (1) bekezdése szerinti szükséges védelem esete áll fenn, ha a vádlott vak, siket, próbabábu, más módon akadályozva van, vagy nem ismeri kellőképpen a bíróság nyelvét, és ezért nem tud védekezni;
  • a fellebbezési eljárásban;
  • nehéz ténybeli vagy jogi helyzet esetén.

Szükség esetén a vádlottat vagy vádlottat védőügyvédnek* kell képviselnie. A szükséges védelem esete a következő esetekben áll fenn (Büntetőeljárási Törvénykönyv 61. § (1) bekezdés):

  • ha és ameddig előzetes letartóztatásban van (1. pont);
  • a mentálisan rendellenes elkövetők intézményben való elhelyezésére irányuló eljárás során végig (2. pont);
  • az elválasztásra szoruló jogi elkövetők intézményben vagy veszélyes visszaeső intézetben való elhelyezésére vonatkozó alapeljárásban (3. pont);
  • a regionális bíróság előtt esküdtszékként vagy esküdtszékként folyó alapeljárásban (Z 4),
  • a törvényszék előtti eljárásban egyesbíróként*, ha a bűncselekmény három évnél hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő, kivéve a Büntető Törvénykönyv 129. § (2) bekezdés 1. pontja szerinti betöréses lopás és a Büntető Törvénykönyv 5. § (4) bekezdése szerinti kezelés eseteit,
  • kontradiktórius vizsgálat (165. §), amennyiben a 3-5. sz. alapeljárás a szükséges védekezést vonja maga után (5a. §),
  • a zsűri vagy esküdtszék ítélete elleni fellebbezés esetén (6. pont);
  • a büntetőeljárás meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásakor és az arról szóló nyilvános meghallgatáson (7. pont);

Költségmentes

A büntetőeljárások során az erőszak, a veszélyes fenyegetések vagy szexuális bűncselekmények, a terrorista bűncselekmények vagy a személyes függőségüket esetlegesen kihasználó bűncselekmények áldozatai, valamint a házastárs, a bejegyzett élettárs*, az élettárs, az egyenes ági rokonok, a testvér vagy más eltartottak, akiknek a halálát bűncselekmény okozhatta, jogosultak jogi védelemre és ingyenes bírósági eljárásra. A 14. életévüket még be nem töltött sértettek számára minden esetben ingyenes jogi segítségnyújtást kell biztosítani, akár kérelem nélkül is. A pszichoszociális támogatás magában foglalja az érintett személyek felkészítését a folyamatra és az ahhoz kapcsolódó érzelmi nyomásra. A pszichoszociális és jogi segítségnyújtást a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium által a büntetőeljárási törvény 66. § (2) bekezdése alapján szerződtetett áldozatsegítő szervezetek biztosítják.

A nemperes eljárásokban nem számítható fel díj a nagykorú képviselő kijelölésével kapcsolatos eljárásokért vagy a felügyelettel kapcsolatos ügyekért. A lakhatásról szóló törvény vagy a lakhatásról szóló törvény szerinti eljárásokért sem kell díjat fizetni. A költségmentességet a díjak alóli ideiglenes mentesség formájában is meg lehet adni, ha a bevétel a fizetendő díjakhoz képest alacsony. A mentesség mértéke a kérelemtől függ, és a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.

Mikor kell a pervesztes félnek viselnie a pernyertes fél költségeit?

Peres eljárás

Az osztrák polgári perrendtartás (ZPO) szabályozza a polgári eljárások költségeit (ideértve a kereskedelmi ügyeket is). A ZPO előírja, hogy főszabály szerint mindegyik fél maga viseli az első fokon felmerült költségeit. Az együttesen felmerült költségeket egyelőre együttesen kell viselni. Amikor a Törvényszék határozatot hoz az ügyben, határoz a költségekről is. Ez a siker elve alapján történik. A jogvitát bármely ponton elveszítő félnek meg kell térítenie a másik félnek az ügy megfelelő üldözéséhez vagy védelméhez szükséges valamennyi díjat és költséget. Részleges pernyertesség esetén a költségeket el kell hagyni vagy meg kell osztani.

A siker elvétől való eltérésről különösen a következő esetekben rendelkeznek:

  • kisebb mulasztás esetén, ha a kereset elutasított része nem okozott különösebb költséget
  • amennyiben a követelés összegét szakértők határozzák meg, vagy a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, és kölcsönös vitarendezés esetén
  • ha az alperes magatartása nem alapozta meg a követelést, és az alperes az első alkalommal elfogadta a követelést;
  • ha az eljárástól való elállás vagy annak semmissé nyilvánítása az egyik felet terheli, a felek kötelezhetők az összes költség viselésére.

Nemperes eljárások

A családi ügyeket (fenntartás, kapcsolattartási jog, felügyeleti jog és közös megegyezéssel történő válás) nemperes eljárásként kezelik. Az Ausstreitgesetz (a továbbiakban: AußStrG) 78. §-a határozza meg ezen eljárás költségeinek általános szabályait. Számos eljárás mentesül e szabályok alól. A teljesítési kötelezettség elvét itt is általában alkalmazzák, de erről méltányossági okokból el lehet tekinteni.Amennyiben nem igényeltek visszatérítést, a készpénzköltségeket (pl. szakértői díjakat) a tétel arányában kell kifizetni. Ha az arány nem határozható meg, azt egyenlően kell megosztani.

Tájékoztatás a különböző típusú eljárásokról (tartási, kapcsolattartási, felügyeleti és házasságfelbontási eljárások):

  1. A házasság felbontására irányuló eljárás során különbséget kell tenni a kontradiktórius és a konszenzusos házasság felbontása között.

A szóban forgó válás: Itt az osztrák polgári perrendtartás különös rendelkezései alkalmazandók. Ha a felek egyike sem felelős a házasság megromlásáért, a költségeket egymással szemben el kell törölni. Ha a házasság felbontása felbontás alapján történik, és a felbontást kimondó határozat felbontja a házasság felbontását, az ártatlan házastárs felel a költségeknek a másik házastárs részére történő megfizetéséért.

Közös megegyezésen alapuló válás: A házasság közös megegyezéssel történő felbontására a nemperes eljárás szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a házastársak két azonos kérelmet nyújtanak be a bírósághoz. Mivel az eljárás nem vitatott, a költségekről nem születik határozat. A készpénzköltségeket a feleknek egyenlő mértékben kell viselniük.

  1. A felügyeleti és kapcsolattartási eljárások szintén peren kívüli eljárások. A kivételi záradék (az AußStrG 107. §-ának (5) bekezdése) alapján a jelen eljárásban nem kerül sor a költségek megtérítésére.
  2. Egy további kivételi záradék (az AußStrG 101. §-ának (2) bekezdése) úgy rendelkezik, hogy a kiskorú gyermek tartási követelésére vonatkozó eljárásban nem téríthetők meg a költségek.

Büntetőeljárás

Aki a büntetőeljárás során védő ügyvéddel* vagy más képviselővel* rendelkezik, szintén köteles viselni az ilyen képviselet költségeit, még akkor is, ha azt hivatalból képviselő kíséri (büntetőeljárási törvény 393. § (1) bekezdés).

Elítélés esetén a vádlottnak a büntetőeljárás költségeit is meg kell térítenie (a büntetőeljárásról szóló törvény 389. cikkének (1) bekezdése). Abüntetőeljárásról szóló törvény 381. §-ának (1) bekezdése értelmében a büntetőeljárás során az alábbi költségek merülhetnek fel:

  1. a büntetőeljárás költségeinek arányában meghatározott átalányösszeg, amelyet az alábbiakban nem részleteznek, beleértve a nyomozási költségeket, valamint az ügyészség vagy a bíróság által kibocsátott végzések végrehajtását, a szükséges hivatalos cselekményeket. Az átalány-hozzájárulás összegét a Landesgericht mint esküdtszék előtti eljárásban 500 és 10 000 euró között, a Landesgericht mint esküdtszék előtti eljárásban 250 és 5 000 euró között, a Landesgericht mint esküdtszék előtti eljárásban 150 és 3 000 euró között, valamint a Bezirksgericht előtti eljárásban 50 és 1 000 euró között kell kiszámítani.
  2. szakértői díjak és elvben a tolmácsok tiszteletdíja,
  3. a hatóságok által nyújtott tájékoztatásért, megállapításokért és véleményekért járó díjazás;
  4. az alperes másik államból történő átszállításának költségei, valamint a külföldről beidézett tanúk költségei,
  5. a lefoglalással, a bankszámlákhoz való hozzáféréssel, a levelek lefoglalásával, a kommunikációs adatokkal és a kommunikáció megfigyelésével kapcsolatos költségek,
  6. a büntetés végrehajtásának költségei, beleértve a fogvatartottaknak a belföldi vagy külföldi büntetés-végrehajtási rendszerbe történő átszállításának költségeit, a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának költségei kivételével;
  7. a büntetőeljárás során fizetendő bírósági illetékek;
  8. védőügyvédek és más képviselők költségei,
  9. egy átalányösszeget a folyamathoz nyújtott támogatás költségeinek arányában, legfeljebb 1000 EUR-ig.

A 3., 7-9. pontban említett költségek kivételével e költségeket a szövetségi kormány előlegezi meg. Az átalányösszeg (1) bekezdés szerinti kiszámításakor a bíróság figyelembe veszi a fizetésre kötelezett személy gazdasági teljesítőképességét. A tolmács biztosításának költségei nem képezik részét az alperes által megtérítendő költségeknek.

A büntetőeljárásról szóló törvény 391. §-ának (1) bekezdése szerint azonban a büntetőeljárás költségei csak akkor szedhetők be az elítélt személytől vagy személyektől, ha azok nem veszélyeztetik az elítélt személy vagy személyek, valamint családjuk egyszerű megélhetéshez szükséges eltartását, illetve a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére vonatkozó kötelezettség teljesítését. Ha a költségek az elítélt személy forráshiánya miatt nem téríthetők meg, a bíróság azokat behajthatatlannak nyilváníthatja. Ha a bíróság feltételezi, hogy a jelenleg behajthatatlan költségek a jövőben behajthatók, az érintett személy gazdasági kapacitását bizonyos idő elteltével újraértékelik. A költségek megtérítése iránti igény a határozathozatalt követő öt év elteltével elévül. Ha a bíróság úgy határoz, hogy az elítélt személynek kell viselnie a költségeket, és ezt követően kiderül, hogy erre nem képes, a hatóságok módosíthatják a fizetési határidőt, lehetővé tehetik a részletfizetést, vagy csökkenthetik a költségeket.

Ha a büntetőbíróság határozata alapján az elítélt személyt az érintett személy részére legalább részleges kártérítés megfizetésére kötelezték, akkor a büntetőeljárás során az érintett személynél felmerült költségeket is meg kell fizetnie.

A büntetőeljárásról szóló törvény 393a. cikke értelmében a felmentett vádlott kérheti a szövetségi kormánytól a védekezése költségeihez való hozzájárulást. A hozzájárulás tartalmazza a szükséges és ténylegesen kifizetett készpénzköltségeket, valamint a védő költségeihez való átalány-hozzájárulást. Az átalány-hozzájárulást a védelem mértékének és nehézségének, valamint a védő szükségességének vagy a célnak való megfelelésének figyelembevételével kell megállapítani, és az nem haladhatja meg az alábbi összegeket: a regionális bíróság mint esküdtszék előtti eljárásban 10 000 euró a regionális bíróság mint esküdtszék előtti eljárásban, 5 000 euró a regionális bíróság előtti eljárásban, 3 000 euró a regionális bíróság egyesbírója előtti eljárásban és 1 000 euró a kerületi bíróság előtti eljárásban.

Ha a vádlottat a büntetőeljárásról szóló törvény 72. §-a alapján (szubszidia helyzet) magánvádas eljárás vagy magánfél vádemelése alapján mentették fel, a magánvádlónak kell viselnie a vádemeléssel vagy tartással kapcsolatban felmerült valamennyi költséget. A büntetőeljárás másodlagos lezárása esetén (a büntetőeljárásról szóló törvény 198-209. szakasza) az érintett félnek nem kell viselnie a költségeket.

Reimbursement of experts (Szakértői költségtérítések)

Polgári peres eljárásban (beleértve a kereskedelmi pert is) a szakértői munkadíjat az ügy meglététől vagy sikerétől függően törlik vagy arányosan megosztják (Pp. 43. § (1) bekezdés).

A vitatott bontóperben – anélkül, hogy a bontóítéletben vétkességet állapítanának meg – a készpénzköltségeket egymással szemben törlik. Ha az egyik fél a költségek több mint felét kifizette, a másik félnek kell megfizetnie a túlfizetett részt. Ha a házasságot felbontó ítélet az egyik fél vétkességét állapítja meg, a másik félnek meg kell térítenie a szakértő költségeit.

A következő eljárásokban a hatóságok által eredetileg átvett szakértők díjait azoknak a feleknek kell visszatéríteniük, akik a költségeket okozták, vagy akiknek a díjai felmerültek: a házasság felbontásához, a szülői felügyelethez és a kapcsolattartáshoz való jog, valamint a kiskorú gyermekek tartási követelése. Ha több személy köteles visszatéríteni a díjakat, egyetemlegesen felelősek (a bírósági átutalásról szóló törvény 1. §-ának (5) bekezdése a GEG 2. §-ának (1) bekezdésével összefüggésben).

A szakértői díjak mértékét a díjkövetelésekről szóló törvény (GebAG) szabályozza. Ez minden esetben a Számvevőszék által kért jelentés tartalmától és terjedelmétől függ.

A büntetőeljárásban a szakértői díjak a büntetőeljárás költségeinek részét képezik (a büntetőeljárásról szóló törvény 381. § (1) bekezdésének 2. pontja), amelyeket az elítéltnek a büntetőeljárásról szóló törvény 389. § (1) bekezdése alapján kell megfizetnie. A szakértői díjakat a bíróság vagy az ügyész állapítja meg, és azokat a szövetségi kormány előlegezi meg.

A fordítók és tolmácsok tiszteletdíja

A fentiek a fordítók és tolmácsok díjazására is vonatkoznak.

Kapcsolódó dokumentumok:

Ausztria jelentése a költségátláthatósági tanulmányról PDF (829 Kb) HU

Kapcsolódó linkek

GGG 32. §

Utolsó frissítés: 10/08/2020

Az oldal tartalma ezen a nyelven gépi fordítással készült. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.