Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Az eljárások költsége - Észtország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata észt nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

 

Ezen a nyelven nem áll rendelkezésre hivatalos fordítás.
Az oldal tartalmának a gépi fordítása megtekinthető itt. Figyelem: a gépi fordítás csakis általános tájékoztatási célt szolgál. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Ez az oldal tájékoztatást nyújt az észtországi igazságszolgáltatási költségekről.


Az eljárások költsége

A jogi szakmák képviselőinek díjazására vonatkozó jogszabályi keretek

Jogi tanácsadók

A jogi tanácsadók díjazására Észtországban nincs szabályozás.

Jogászok

A jogászok díjazására Észtországban nincs szabályozás.

Jogtanácsosok

A jogtanácsosok díjazására Észtországban nincs szabályozás.

Végrehajtók

A végrehajtók díjazását Észtországban a A link új ablakot nyit megvégrehajtókról szóló törvény szabályozza. A végrehajtó díja az eljárás megindításáért járó díjból, az eljárásért járó alapdíjból és a végrehajtási cselekményekért járó kiegészítő díjból áll. A végrehajtó szakmai szolgáltatás nyújtásáért is jogosult díjat felszámítani.

Ügyvédek

Az ügyvédi díjakra Észtországban nincs szabályozás, azokat az ügyféllel kötött megállapodásban határozzák meg. Az ügyvédi irodát vezető személy vagy az ügyvéd tesz árajánlatot az ügyfélnek, és elmagyarázza, hogyan állt elő az adott összeg. Az ügyfél megtéríti az ügyvédnél vagy az ügyvédi irodát vezető személynél a jogi szolgáltatások nyújtása során felmerült költségeket.

Rögzített költségek

Rögzített költségek a polgári eljárásban

A peres felek rögzített költségei a polgári eljárásban

A polgári eljárásban részt vevő peres feleknek az alábbi rögzített költségei merülnek fel:

  • illeték;
  • a határozat megsemmisítése esetére fizetendő biztosíték;
  • biztosíték mulasztási ítélet hatályon kívül helyezésére vonatkozó kérelem esetére;
  • biztosíték az eljárás újraindítása vagy valamely határidő újrakezdése esetére;
  • az eljárási iratokat kézbesítő végrehajtók költségei;
  • idézéseknek és értesítéseknek az Ametlikud Teadaanded (Hivatalos Közlemények) című hivatalos kiadványban vagy valamely újságban való közzétételének költsége;
  • a szakértők, tolmácsok és fordítók díja;
  • az ügy tárgyalásának egyéb költségei és bíróságon kívüli költségek.

A polgári eljárás mely szakaszában kell rögzített költséget fizetni?

Az elindítandó eljárást vagy végrehajtandó eljárási cselekményeket kérő fél köteles megelőlegezni az alábbi költségeket:

  • illeték;
  • a határozat megsemmisítése esetére fizetendő biztosíték;
  • biztosíték mulasztási ítélet hatályon kívül helyezésére vonatkozó kérelem esetére;
  • biztosíték az eljárás újraindítása vagy valamely határidő újrakezdése esetére;
  • az eljárási iratokat továbbító végrehajtók költségei;
  • idézéseknek és értesítéseknek az Ametlikud Teadaanded (Hivatalos Közlemények) című hivatalos lapban vagy valamely újságban való közzétételének költsége;
  • az ügy felülvizsgálatának költségei a bíróság által meghatározott mértékben.

A bíróság eltérő rendelkezése hiányában a szakértők, tolmácsok és fordítók díját annak az eljárásban részt vevő félnek kell előlegeznie, aki a költséget keletkeztető beadványt benyújtotta.

Rögzített költségek a büntetőeljárásban

A felek rögzített költségei a büntetőeljárásban

A felek rögzített költségeit a büntetőeljárásban a A link új ablakot nyit megbüntetőeljárásról szóló törvénykönyv határozza meg; azok lehetnek eljárási költségek, egyedi költségek és további költségek.

Eljárási költségek:

  • a választott védőnek vagy képviselőnek fizetett ésszerű díjazás és az eljárásban részt vevő félnek a büntetőeljárással összefüggésben felmerült egyéb szükséges költségei;
  • a sértetteknek, a tanúknak, a szakértőknek és a képesített személyeknek a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 178. szakasza alapján fizetendő összegek, kivéve a törvénykönyv 176. szakasza (1) bekezdésének 1) albekezdésében említett költségeket;
  • igazságügyi szakértői intézetnél vagy más kormányzati szervnél vagy jogi személynél a szakértői vizsgálat lefolytatásával vagy az alkoholos/kábítószeres befolyásoltság megállapításával összefüggésben felmerült költségek;
  • a kirendelt védő díjazása, valamint indokolt és megfelelő mértékű kiadásai;
  • a bűnügyi akta anyagairól készült másolatok védőnél felmerült költsége a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 224. szakaszának (1) bekezdése alapján;
  • a bizonyítékok tárolásával, megküldésével és megsemmisítésével kapcsolatos költségek;
  • a lefoglalt vagyontárgy tárolásával, szállításával és megsemmisítésével kapcsolatos költségek;
  • a polgári jogi igény érvényesítésének eredményeként előállt költségek;
  • a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet alapján fizetendő kártérítés;
  • egyéb költségek, amelyek a büntetőeljárást lefolytató szervnél ezen eljárás lefolytatásával összefüggésben merülnek fel, kivéve a büntetőeljárásról szóló törvénykönyvvel összhangban egyedi vagy további költségnek tekintett költségeket.

Amennyiben az eljárásban részt vevő valamely fél több védővel vagy képviselővel rendelkezik, a számukra fizetendő díjazást annyiban számítják be az eljárási költségek közé, amennyiben nem haladják meg a szokásosan egy védőnek vagy képviselőnek fizetett díjazás ésszerű szintjét.

Amennyiben a gyanúsított vagy vádlott maga látja el saját védelmét, a védelem szükséges költségeit belefoglalják az eljárási költségekbe. Azokat a rendkívüli költségek, amelyek nem merültek volna fel védő megbízása esetén, nem számítják bele az eljárási költségekbe.

Az eljárásban részt vevő feleken kívüli személyeknél szakértői elemzések lefolytatása keretében felmerült költségeket az igazságügyi vizsgálatról szóló törvényben meghatározott feltételek és szabályok szerint térítik meg.

Egyedi költségek egy bírósági tárgyalás elnapolásához kapcsolódó költségek, ha az eljárásban részt vevő egyik fél nem jelenik meg, valamint a kötelező megjelenés költségei.

További költségek:

  • az eljárásban részt nem vevő félnek valamely bizonyítékhoz kapcsolódó tényekre vonatkozó információkért fizetett díj;
  • egy gyanúsított vagy a vádlott fogva tartásának költségei;
  • a tolmácsoknak és fordítóknak a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 178. szakaszával összhangban fizetett összegek;
  • a büntetőeljárásban az állam által a szabadságtól való jogellenes megfosztással a személyeknek okozott kárért járó kártalanításról szóló törvény értelmében fizetett összegek;
  • az állami vagy helyi önkormányzati szerveknél a büntetőeljárással összefüggésben felmerült azon költségek, amelyeket a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 175. szakasza (1) bekezdésének 1) vagy 10) albekezdése nem említ;
  • a tanúk képviselőjének a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 671. szakaszával összhangban fizetett összegek.

A büntetőeljárás mely szakaszában fizetendőek a feleket terhelő rögzített költségek?

  • Felmentés esetében az eljárási költségeket az állam megtéríti. Büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet esetén az eljárási költségeket az elítélt téríti meg. Részleges felmentés esetén a költségeket az állam abban a mértékben téríti meg, amilyen mértékben a vádlottat felmentették. Az eljárási költségek megtérítésének kötelezettsége akkor merül fel, amikor a jogerős határozat hatályossá válik.
  • A polgári jogi igény elutasítása esetén a polgári jogi igény érvényesítéséhez kapcsolódó eljárási költségeket a sértett téríti meg. Ha a polgári jogi igénynek teljes mértékben helyt adnak, a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatban felmerült eljárási költségeket az elítélt vagy a vádlott fizeti meg. Ha a polgári jogi igénynek csak részben adnak helyt, akkor a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatban felmerült eljárási költségeket a bíróság az eset összes körülményét mérlegelve megosztja a sértett és az elítélt/vádlott között. Ha elutasítják a polgári jogi igény vizsgálatát, akkor a polgári jogi igény érvényesítéséhez kapcsolódó eljárási költségeket az állam téríti meg.

Rögzített költségek az alkotmányjogi eljárásban

A felek rögzített költségei az alkotmányjogi eljárásban

Észtországban egyének nem nyújthatnak be alkotmányossági felülvizsgálat iránti kérelmet. A felülvizsgálat költségeit az állami költségvetés fedezi. A bírósági eljárásban részt vevő szakértők költségeit az állami költségvetés fedezi, ugyanolyan feltételek mellett, mint amelyek mellett a polgári eljárásokban részt vevő szakértők díját is fizetik.

Az alkotmányjogi eljárás mely szakaszában fizetendőek a feleket terhelő rögzített költségek?

Az alkotmányjogi eljárásban a feleknek nem keletkezik rögzített költsége.

A jogi képviselő által nyújtandó előzetes tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

Az ügyvédeknek tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket a jogi szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységek teljes köréről, valamint az összes felmerülő költségről. Az ügyvédi irodát vezető személy vagy az ügyvéd tesz árajánlatot az ügyfélnek, és elmagyarázza, hogyan állt elő az adott összeg.

Az eljárásokban való részvétel költségei

A pernyertes fél által viselt költségek

A pernyertes fél abban a mértékben viseli a jogi képviselő vagy jogi tanácsadó díjazásával kapcsolatban felmerülő költségeket, amilyen mértékben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a költségek ésszerűek, és azokat nem szükségszerűen kell a pervesztes félnek viselnie.

A pervesztes fél által viselt költségek

Az eljárási költségek megállapításáról szóló határozat szerint a pervesztes félnek meg kell térítenie a pernyertes fél által viselt eljárási költségeket, beleértve:

  • az illetéket;
  • a biztosítékot;
  • a tanúk, szakértők, tolmácsok és fordítók díját; és az eljárásban félként nem részes személy által végzett szakértői elemzés azon költségeit, amelyeket igazságügyi szakértői vizsgálatokról szóló törvény értelmében meg kell téríteni;
  • az okirati és tárgyi bizonyítékok beszerzésével kapcsolatos költségeket;
  • a szemle költségeit, beleértve a bíróság szükséges útiköltségét is;
  • az eljárási iratok kézbesítésének, továbbításának és kiállításának költségeit;
  • idézéseknek és értesítéseknek az Ametlikud Teadaanded című hivatalos lapban vagy valamely újságban való közzétételének költségét;
  • a polgári jogi kereset értékének megállapításához kapcsolódó költségeket;
  • az eljárásban részt vevő felek képviselőivel és tanácsadóival kapcsolatos költségeket;
  • az eljárásban részt vevő felek által az eljárással kapcsolatban viselt utazási, postai, kommunikációs, szállással kapcsolatos és más hasonló kiadásokat;
  • az eljárás résztvevőinek kieső keresetét vagy más állandó jövedelmét;
  • a tárgyalás előtti eljárás törvényben meghatározott költségeit, kivéve, ha a keresetet a tárgyalás előtti eljárás befejezését követő hat hónap elteltével nyújtották be;
  • a végrehajtónak az igényérvényesítéssel kapcsolatos díját és az igényérvényesítésről szóló határozat végrehajtásával kapcsolatos költségeit;
  • a végrehajtó által az eljárási iratok kézbesítéséért felszámított díjat;
  • a költségmentesség iránti kérelem elbírálásának költségeit
  • a gyorsított fizetési meghagyásos eljárás költségeit;
  • a békéltetési eljárásban való részvétel költségeit, ha a bíróság a polgári eljárásról szóló 4. szakaszának (4) bekezdése alapján kötelezte a feleket az abban való részvételre, illetve, ha az eljárás kötelező, a békéltetésről szóló törvény 1. szakaszának (4) bekezdése szerinti, tárgyalást megelőző békéltetési eljárás költségeit.

Ha az eljárási költségek megosztásáról szóló bírósági határozat szerint az eljárásban részes egyik fél köteles viselni a másik félnél a jogi képviselőhöz vagy tanácsadóhoz kapcsolódóan felmerült költségeket, akkor a bíróság által megállapítandó költségek összegének indokoltnak kell lennie, és az összeg nem haladhatja meg a szükséges mértéket. Több képviselő megbízása esetén az ehhez kapcsolódó költségeket csak akkor térítik meg, ha azok az ügy összetettsége vagy a képviselők személyében bekövetkezett szükséges változások következtében merülnek fel.

A költségek megállapításának jogalapjai

Hol találhatok a költségek megállapításának észtországi jogalapjaira vonatkozó információkat?

A költségek megállapításának jogalapját a következők képezik:

  • a polgári eljárási törvénykönyv;
  • a végrehajtókról szóló törvény;
  • az illetékekről szóló törvény;
  • a polgári eljárási törvénykönyv alapján kibocsátott jogi eszközök.

Milyen nyelveken kaphatok információt a költségek megállapításának észtországi jogalapjairól?

A költségek megállapításának jogalapjaira vonatkozó információk észt nyelven érhetők el.

A költségekre és megállapításuk jogalapjaira vonatkozó információkat meghatározó észt jogszabályok angol nyelvű fordításai elérhetők a A link új ablakot nyit megRiigi Teataja (Állami Közlöny) weboldalán.

Hol találhatok a közvetítésre vonatkozó információkat?

Az Igazságügyi Minisztérium felelős a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló A link új ablakot nyit meg2008/52/EK irányelv átültetéséért. A közvetítéssel kapcsolatos általános kérdéseket a minisztérium e-mail címére lehet küldeni: A link új ablakot nyit meginfo@just.ee.

A polgári ügyekben való békéltetési eljárásokat a békéltetésről szóló törvény szabályozza, amely meghatározza a közvetítők jogait és kötelezettségeit, továbbá iránymutatást nyújt a közvetítő segítségével megkötött megállapodások végrehajtására és érvényesítésére vonatkozóan. A törvény szerint az alábbi személyek jogosultak békéltetési eljárást lefolytatni:

természetes személyek, akiket az eljárás felei az eljárás lefolytatásának feladatával bíztak meg;

ügyvédek;

közjegyzők;

a törvényben meghatározott esetben, állami vagy helyi önkormányzati békéltető testület.

A közigazgatási ügyekben való békéltetési eljárásokat a közigazgatási bírósági eljárási törvénykönyv, büntető- és szabálysértési ügyekben pedig a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv szabályozza.

Ami a közvetítés családjogi ügyekben való igénybevételét illeti, a Szociális Minisztérium támogatja a családi közvetítők tevékenységének fejlesztését. A A link új ablakot nyit megKözvetítők Észt Szövetségének honlapja észt és angol nyelven is tartalmaz információkat. Hasonlóképpen, az A link új ablakot nyit megÉszt Gyermekjóléti Unió – a gyermekek jogait támogató nonprofit egyesület – is tanácsot ad a különköltözni vagy válni kívánó szülőknek, és arra ösztönzi őket, hogy gyermekeik érdekeinek védelme érdekében békéltető szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Az egyesület képzéseket is szervez a családi közvetítés területén.

Hol találhatok a költségekre vonatkozó további információkat?

A költségekről szóló internetes oldal

A bírósági eljárásokhoz kapcsolódó költségek és az érintett összegek a bírósági ügy hosszától és jellegétől függenek. A bírósági eljárásokhoz kapcsolódó költségekre vonatkozóan az elsődleges információforrások a bírósági eljárásokat szabályozó törvénykönyvek és az állami díjakról szóló törvény. Az Igazságügyi Minisztérium adja ki és kezeli a A link új ablakot nyit megRiigi Teataját (az Állami Közlönyt), amely hozzáférést biztosít:

  • a törvényekhez és rendeletekhez;
  • a köztársasági elnök rendeleteihez;
  • a Legfelsőbb Bíróság határozataihoz és a nemzetközi szerződésekhez;
  • a helyi önkormányzati rendeletekhez.

A Riigi Teataja tartalmazza a törvények, kormányrendeletek és -utasítások, miniszteri rendeletek, az Eesti Pank (az észt központi bank) elnöke rendeleteinek és a Nemzeti Választási Bizottság rendeleteinek, a parlament határozatainak, a települési és városi képviselőtestületek rendleleteinek, és a települési és városi önkormányzatok rendeleteinek hivatalos, egységes szerkezetbe foglalt változatait. A Riigi Teatajában megjelent jogszabályok és más dokumentumok 1990-től érhetők el.

A Legfelsőbb Bíróság A link új ablakot nyit meghonlapján a polgári jogi eljárásokkal kapcsolatos költségek megállapításának gyakorlatára vonatkozó elemzést tettek közzé.

Hol találhatok az egyes eljárások átlagos hosszára vonatkozó információkat?

Az elsőfokú és másodfokú bíróságokon lefolytatott eljárásokra vonatkozó, 1996-tól rendelkezésre álló statisztikai adatok elérhetők a bíróságok A link új ablakot nyit meghonlapján.

Hol találhatok egy meghatározott eljárás átlagos összesített költségeire vonatkozó információkat?

Hozzáadottérték-adó

Hogyan kaphatok tájékoztatást?

A végrehajtói díjakat 20%-os mértékű héa is terheli. Az eljárási költségeket terhelő héa visszaigényléséhez a nyilatkozattevőnek igazolnia kell, hogy nincs héaalanyként nyilvántartásba véve, vagy hogy bármilyen más okból nem képes a héa visszaigénylésére.

Mi az alkalmazandó adókulcs?

2009. július 1-jétől Észtországban 20%-os héa alkalmazandó.

Költségmentesség

A polgári igazságszolgáltatás terén alkalmazandó jövedelemküszöb

Költségmentességre akkor van lehetőség, ha a jogi szolgáltatások költségei meghaladják a kérelmezőnek a kérelem benyújtását megelőző négy hónap átlagos havi jövedelme alapján számított átlagos havi jövedelmének a kétszeresét.

Az adókat és a kötelező biztosítási díjakat, valamint a tartási kötelezettség teljesítéséhez szükséges összegeket és az ésszerű háztartási és közlekedési kiadásokat levonják a kiszámított összegből.

A sértettek számára biztosított költségmentesség egyéb feltételei

Az állam a polgári eljárási törvénykönyvnek megfelelően eljárási támogatást biztosíthat. Az állam által biztosított költségmentesség típusait, és az ilyen jellegű költségmentességben részesülés feltételeit és szabályait az A link új ablakot nyit megállami költségmentességről szóló törvény szabályozza.

Költségmentesség azon természetes személy számára biztosítható, aki a kérelmének benyújtásakor Észtországban vagy az Európai Unió más tagállamában lakóhellyel vagy állampolgársággal rendelkezik. A személyek lakóhelyét a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet 59. cikke alapján határozzák meg. Más természetes személyek számára kizárólag akkor biztosítható költségmentesség, ha ez a joguk nemzetközi megállapodásból származik.

Az állam nem biztosít költségmentességet, ha:

  • a kérelmező maga képes a saját jogainak védelmére;
  • a kérelmező nem rendelkezik azzal a joggal, amelynek védelme érdekében költségmentességet kér;
  • a kérelmező a meglévő – és minden nagyobb nehézség nélkül értékesíthető – vagyonából fedezni tudná a jogi szolgáltatások költségeit;
  • a jogi szolgáltatások költségei várhatóan nem haladják meg a kérelmezőnek a kérelem benyújtását megelőző négy hónap átlagos havi jövedelme alapján, az adózási és kötelező biztosítási kifizetések, a tartásra vonatkozó jogi kötelezettségek teljesítésének költségei, valamint a lakhatással és a közlekedéssel kapcsolatos ésszerű költségek levonásával számított átlagos havi jövedelmének a kétszeresét;
  • a körülmények alapján egyértelmű, hogy a kérelmezőnek csekély esélye van jogainak megvédésére;
  • a kérelmet azért fogalmazták meg, hogy nem anyagi károkra vonatkozó kártérítési igényt nyújtsanak be, valamint nem valósul meg kényszerítő közérdek az ügyben;
  • a jogvita a kérelmező gazdasági tevékenységével kapcsolatos, és nem érinti a kérelmezőnek az adott gazdasági tevékenységhez nem kapcsolódó jogait;
  • a kérelmet egy védjegy, szabadalom, használati minta, integrált áramkör topográfiája vagy más típusú szellemi tulajdon védelme érdekében nyújtják be, kivéve a szerzői jogi törvényből eredő jogokat;
  • a kérelmező érdeke nyilvánvalóan egy olyan személy érdekével azonos, aki nem jogosult költségmentességre; ebben az esetben fennáll a kockázata annak, hogy a költségmentesség arra nem jogosult személyre történő átruházására kerülhetne sor;
  • a kérelmet a kérelmezőre átruházott jog védelme érdekében nyújtották be, és megalapozottan feltételezhető, hogy a jogot állami költségmentesség megszerzése érdekében ruházták át a kérelmezőre;
  • a jogi szolgáltatások nyújtását garantálja a kérelmező által kötött, jogi kiadásokra szóló biztosítási szerződés, vagy kötelező biztosítás alapján fedezik azt;
  • a kérelmezőnél az ügy eredményeképp jelentkező potenciális előny ésszerűtlenül kicsi az állam által viselendő várható költségekhez képest ahhoz, hogy költségmentességet biztosítsanak.

Az Észt Ügyvédi Kamara weboldalán további tájékoztatást találhat az állami költségmentességről.

A gyanúsítottaknak és vádlottaknak nyújtott költségmentesség egyéb feltételei

A gyanúsítottaknak vagy vádlottaknak nyújtott költségmentesség engedélyezéséhez kapcsolódó feltételek ugyanazok, mint a sértettek esetében.

Illetékmentes bírósági eljárások

Az illetékekről szóló törvény meghatározza azokat a körülményeket, amelyek mellett lehetséges az illetékfizetés alóli mentesség. Bírósági ügyekben a következő cselekmények illetékmentesek:

  • olyan fellebbezés vagy panasz vizsgálata, amelynek célja díjazás vagy bérezés követelése, munkaszerződés megszüntetése semmisségének megállapítása, munkaviszony visszaállítása vagy elbocsátás alapjára vonatkozó megfogalmazás megváltoztatása;
  • tartási igényt tartalmazó fellebbezés vizsgálata, valamint gyermekekre vonatkozó tartási igény esetén gyorsított fizetési meghagyásos eljárás iránti kérelem vizsgálata;
  • büntetőjogi felelősséget megállapító jogellenes ítélet, jogellenes büntetőeljárás, jogellenes előzetes letartóztatás és a szabadság egyéb indokolatlan megvonása miatti kártérítési igény vizsgálata, valamint szabálysértés miatti büntetés jogellenes kiszabása által okozott vagyoni kár megtérítésére irányuló igény vizsgálata;
  • büntetőügyre vonatkozó bírósági iratok első kibocsátása;
  • eljárás lefolytatása egy személy zárt intézményben való elhelyezése érdekében;
  • jogellenes elnyomással összefüggésben elkobzott vagy elhagyott tárgyak visszaszolgáltatására irányuló igény és kártérítési igény vizsgálata;
  • nyugdíjra jogosító szolgálati idő hosszának igazolását érintő ügy vizsgálata;
  • tiltakozás vizsgálata közigazgatási ügyben;
  • a közjegyzői díjak megfizetése alóli mentesség iránti kérelem vizsgálata, és kifogás benyújtása az ilyen ügyben hozott bírósági végzés ellen;
  • költségmentesség iránti igény vizsgálata, és kifogás benyújtása az ilyen ügyben hozott bírósági végzés ellen;
  • a fő kereső testi sérülése, más rendellenessége vagy halála által okozott kárhoz kapcsolódó fellebbezés vagy panasz vizsgálata;
  • a közigazgatási ügy eljárási iratairól legfeljebb öt oldalas másolat készítése.

A következők illetékmentesek:

  • kiskorú által benyújtott kifogás egy bírósági végzés ellen olyan ügyben, amelyben a kiskorút a törvény értelmében független fellebbezési jog illeti meg;
  • nyugdíjat vagy támogatást kérelmező személy által indított olyan ügy, amely a nyugdíj vagy támogatás helytelen kifizetését vagy kifizetésének elmaradását érinti;
  • természetes személy által egy választási bizottság határozata ellen benyújtott panasz;
  • gyámsági intézmény által a szülői felügyelet megvonása vagy kiskorú részére gyám kinevezése érdekében benyújtott kérelem, vagy bármilyen más kérelem, amelyet olyan gyermek érdekében nyújtanak be, akiért az intézmény felelős;
  • csődeljárás adóhatóságok általi megindítása vagy fizetésképtelenségi eljáráshoz kapcsolódó más kérelem benyújtása, valamint az adó mértékének megállapítását célzó ügyekben benyújtott kérelmek;
  • megyei önkormányzat által a földreformról szóló törvényből eredő szabályoknak megfelelően benyújtott fellebbezés, amelynek célja, hogy az állam javára létesített jelzáloghoz kapcsolódó ügyben a jelzálog-hitelező teljesítse kötelezettségeit;
  • végrehajtó által a bírósághoz benyújtott, egy végrehajtási eljárásnak a végrehajtási eljárási törvénykönyv alapján való lefolytatásához kapcsolódó kérvény, valamint a polgári eljárásjogi törvénykönyv 599. szakasza szerinti végrehajtási eljáráshoz kapcsolódó bírósági végzés elleni kifogás.

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél a pernyertes fél költségeit?

Az ügyben eljáró bíróság a határozatában vagy az eljárást lezáró végzésében meghatározza, hogy az eljárási költségek hogyan oszlanak meg a felek között. A bíróságnak meg kell jelölnie, hogy melyik félnek milyen eljárási költségeket vagy – adott esetben – az eljárási költségek milyen hányadát kell viselnie. Ha egy magasabb szintű bíróság megváltoztatja az ítéletet, vagy az ügy ismételt tárgyalásra utalása nélkül hoz új ítéletet, a bíróságnak szükség esetén ennek megfelelően módosítania kell az eljárási költségek megosztását is.

A bírósági eljárásban részt vevő fél jogosult az ügyben ítéletet hozó elsőfokú bíróságtól azt kérni, hogy a költségek bírói ítéletben előírt arányos megosztása alapján határozza meg a pénzben kifejezett eljárási költséget. Ezt a költségek megosztásáról szóló határozat hatálybalépésétől számított 30 napon belül teheti meg. A kérelemhez mellékelni kell a költségeket igazoló dokumentumokat, amelyek az eljárási költségek felsorolását is megadják. A bíróság határidőt tűzhet ki, amelyen belül az eljárásban részes feleknek további információkat kell adniuk a megtérítendő költségekről, vagy kötelezheti a feleket a költségeket igazoló dokumentumok benyújtására. Az eljárási költségek meghatározására irányuló kérelmet a bíróság az eljárási költségek felsorolásával és az igazoló dokumentumokkal együtt haladéktalanul továbbítja az ellenérdekű félnek.

Az ellenérdekű fél a kérelem kézbesítését követően kifogásokat nyújthat be. A válaszadásra rendelkezésre álló idő nem lehet hét napnál rövidebb. A költségmentesség megadása nem zárja ki vagy korlátozza a költségmentességet élvező fél azon kötelezettségét, amely szerint bírósági ítélet alapján köteles megtéríteni az ellenérdekű félnél felmerült költségeket. Az eljárási költségeket akkor is teljes egészében a pervesztes fél viseli, ha mentesül az eljárási költségek megfizetésének kötelezettsége alól, vagy azok megfizetésére költségmentességben részesült.

Ha egy ügy lezárul, a bíróság elrendeli, hogy az alperes fizesse meg az állam számára az eljárási költségek azon részét, amelynek megfizetése alól a felperes mentesült, vagy amelyek tekintetében részletfizetést engedélyeztek a felperes számára. Ez az összeg arányban áll az ügy elbírált részével.

Szakértői díjak

A bíróság eltérő rendelkezése hiányában az eljáráshoz kapcsolódó elengedhetetlen költségeket a bíróság által elrendelt mértékben annak a félnek kell megfizetnie, aki a költségeket keletkeztető kérelmet benyújtotta. Ha mindkét fél nyújt be kérelmet, vagy ha a bíróság rendel ki szakértőt, a költségeket egyenlő arányban osztják meg a felek között.

A szakértőket kötelezettségük teljesítése alapján díjazzák. Az óradíjakat kormányrendeletben megállapított minimális és maximális óradíj között lehet meghatározni. A szakértőnek a szakértői elemzésért járó díj a minimális óradíj 10–40-szerese. A kifizetendő óradíj megállapításánál a bíróság a következőket veszi figyelembe:

  • a szakértő képzettsége;
  • a munka összetettsége;
  • a szükséges eszközök használata miatt elkerülhetetlenül felmerülő költségek;
  • a megkövetelt feladat szakértő általi elvégzésének valamennyi különleges körülménye.

A szakvélemény elkészítéséhez és összeállításához kapcsolódó költségeket – beleértve a támogató személyzet és a vizsgálathoz felhasznált anyagok és eszközök költségeit, valamint a bírósági eljárás következtében felmerült bármely szükséges kiadást, mindenekelőtt a szállás- és ellátási költségeket – szintén meg kell téríteni.

A szakértőnek fizetendő díj és a megtérítendő szakértői kiadások összegét ugyanaz a bíróság állapítja meg határozatában, amely a szakértőt kirendelte.

A szakértőket kizárólag költségigény alapján díjazzák. Ha a szakértő teljesítette a feladatát, a bíróság attól függetlenül megfizeti a neki járó díjat, hogy az eljárásban részt vevő felek megelőlegezték-e a költségeket, vagy hogy a bíróság elrendelte-e a költségek felek általi megtérítését.

Az állami törvényszéki intézet által végzett szakértői vizsgálat lefolytatásával összefüggő szakértői díjak és kiadások részét képezik az eljárási költségeknek, és a pervesztes fél az eljárási költségek megtérítésével azonos módon megfizeti azokat.

Fordítók és tolmácsok díja

A bírósági eljárásban részt vevő nem bírósági tolmácsoknak a tolmácsolásért óradíjat fizetnek, amely a legkisebb nemzeti óradíj 2–40-szerese lehet. A fordítók díját lefordított oldalanként számítják ki, és az legfeljebb a legkisebb óradíj 20-szorosa lehet.

A tolmácsok vagy fordítók díját, valamint a megtérítendő költségeket ugyanaz a bíróság állapítja meg határozatában, amely a tolmácsot vagy fordítót kirendelte.

A fizetendő óradíj megállapításakor a bíróság figyelembe veszi a tolmács vagy fordító képzettségét, a munka összetettségét, a felmerült feltétlenül szükséges költségeket, valamint azokat a különleges körülményeket, amelyek között a tolmácsolást vagy fordítást teljesíteni kellett.

A tolmácsokat és a fordítókat kizárólag költségigény alapján díjazzák. A bíróság attól függetlenül megfizeti a tolmácsnak vagy fordítónak járó díjat, hogy az eljárásban részt vevő felek megelőlegezték-e a költségeket, vagy hogy a bíróság elrendelte-e a költségek felek általi megtérítését.

A tolmácsok és fordítók díja az eljárási költség részét képezi, és a pervesztes fél az eljárási költségek megtérítésével azonos módon megfizeti azt a pernyertes félnek.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 08/08/2018