Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Az eljárások költsége - Luxemburg

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: francia.

Ezen az oldalon a Luxemburgi Nagyhercegség igazságszolgáltatási költségeiről adunk tájékoztatást.


Az eljárások költsége

A jogi szakmák képviselőinek díjazására vonatkozó jogszabályi keretek

Bírósági végrehajtók

A bírósági végrehajtók (huissiers de justice) munkadíját nagyhercegi rendelet szabályozza, a bírósági végrehajtók díjazásáról szóló 1991. január 24-i módosított nagyhercegi rendelet. Ezzel kapcsolatos további információkat a A link új ablakot nyit megLuxemburgi Nagyhercegség Bírósági Végrehajtói Kamarájának honlapján talál.

Ügyvédek

Az ügyvédi hivatásról szóló 1991. augusztusi 10-i módosított törvény 38. cikkének értelmében az ügyvéd (avocat) saját maga határozza meg munkadíjának az összegét, és számítja ki a szakmai tevékenységével összefüggő költségeit. Munkadíját az ügyvéd az ügy különböző paramétereinek, mint például az ügy fontosságának, nehézségi fokának, az elért eredménynek, valamint az ügyfél vagyoni helyzetének függvényében állapítja meg. Amennyiben a megállapított összeg meghaladná az ésszerű határt, az Ügyvédi Kamara vezetősége (Conseil de l'Ordre) ezt a szóban forgó ügy különböző paramétereinek vizsgálatát követően lecsökkenti. Ezzel kapcsolatos további információkat A link új ablakot nyit megLuxembourgi Ügyvédi Kamara honlapján talál.

Rögzített összegű igazságszolgáltatási költségek

Rögzített költségek a polgári eljárásokban

Ha valaki egy jogvitát polgári bíróság elé visz, számára rögzített költségként csak a bírósági végrehajtói és az ügyvédi költségek merülnek fel. A fél számára elvben nem merülnek fel polgári bírósági költségek. Az ítélethozatalt követően viszont a pernyertes fél kérelme nyomán felmerülhetnek az ítélet végrehajtásával összefüggő költségek.

A büntetőeljárások igazságszolgáltatási költségei

A büntetőeljárásban érintett valamennyi fél által viselt rögzített költségek

Egy büntetőügyben hozott bírósági határozatról kiadmány készítésének költsége oldalanként 0,25 eurócent. Más költség nem merül fel, a büntetőügy iratairól való másolatkészítés költségeinek kivételével, amelyért a másolatot kérő ügyvéd számára főszabály szerint másolt oldalanként ugyanennyi díj kerül kiszámlázásra.

A feleknek az eljárás melyik szakaszában kell megfizetniük a rögzített költségeket?

A büntetőeljárási törvénykönyv (Code d’instruction criminelle, CIC) 59. cikke szerint „A büntetőeljárást megindító magánvádlónak (vagyis annak, aki feljelentést tesz), amennyiben nem nem részesült jogi segítségnyújtásban, a bíróság hivatalánál letétbe kell helyeznie az eljárási költségek fedezéséhez feltételezhetően szükséges összeget.”

A vizsgálóbíró (juge d'instruction) határozatban rögzíti a feljelentés megtételét. A bíró a magánvádló anyagi helyzetének függvényében és a feljelentés be nem fogadásának terhe mellett meghatározza a letét összegét, valamint a letét megfizetésének a határidejét. Az elegendő anyagi forrással nem rendelkező magánvádlót azonban mentesítheti a letét alól.”

Ez az eljárás azonban csak a vizsgálóbíróhoz magánvádló által benyújtott feljelentésekre vonatkozik. Az ügyészséghez benyújtott panaszok és feljelentések, valamint az érdemben ítélkező bíróság előtt időközben történő magánjogi igény támasztása (amikor a per alatt, a tárgyalás során tesz valaki feljelentést) nem járnak bírósági költséggel.

Az alkotmányjogi eljárások igazságszolgáltatási költségei

Alkotmánybírósági eljárás esetében nincsenek külön rögzített költségek.

Milyen előzetes tájékoztatást kell a jogi képviselőnek (ügyvéd) nyújtania?

A felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatás

A Luxembourgi Ügyvédi Kamara 2005. március 16-i módosított belső szabályzata alapelveinek értelmében a jogi képviselők (ügyvédek) a keresetindítást mérlegelő feleknek kötelesek előzetes tájékoztatást nyújtani. Ennek a tájékoztatásnak lehetővé kell tennie a felek számára jogaik és kötelezettségeik megértését, valamint annak megértését, hogy mekkora az esélyük a per megnyerésére, valamint hogy a per milyen költségekkel járhat, ideértve a pervesztés esetét is.

Az igazságszolgáltatási költségekre vonatkozó információforrások

Hol találhatók információk a luxemburgi igazságszolgáltatási költségekre vonatkozóan?

  • Elsősorban az idézett jogszabályi és internetes forrásokban;
  • a Főügyészség (Parquet général) mellett működő jogi információs és ügyfélszolgálatnál;
  • a Főügyészségen a nők jogairól szervezett ingyenes külön tanácsadások alkalmával.

Milyen nyelveken állnak rendelkezésre a luxemburgi igazságszolgáltatási költségekre vonatkozó információk?

  • A jogszabályok franciául;
  • az egyéb jellegű tájékoztatások angolul, németül, franciául és luxemburgi nyelven, ideértve a fent említett ügyfélszolgálatok és szervek által nyújtott szóbeli tájékoztatást is.

Hol találhatók információk a közvetítésre vonatkozóan?

Közvetítéssel összefüggő információk a A link új ablakot nyit megKözvetítés és hiteles közvetítők luxemburgi egyesülete (ALMA Asbl), a Luxembourgi Ügyvédi Kamara Közvetítési Központja (CMBL), valamint az A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium honlapján találhatók.

Jogi segítségnyújtás

Milyen jövedelemhatárig jogosult valaki jogi segítségnyújtásra polgári perben, valamint büntetőper vádlottjaként?

Milyen esetekben és milyen feltételekkel lehet jogi segítségnyújtást kérelmezni?

A Luxemburgi Nagyhercegségben azon természetes személyek, akik nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással, érdekeik védelmében jogi segítségnyújtásra (assistance judiciaire) jogosultak, feltéve, hogy vagy luxemburgi állampolgárok, vagy az országban letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok, vagy az Európai Unió egyik tagállamának állampolgárai, vagy pedig egy nemzetközi szerződés értelmében a luxemburgi állampolgárokkal a jogi segítségnyújtás tekintetében azonos elbírálás alá eső külföldi állampolgárok.

Ezen túlmenően a határokon átnyúló ügyekben minden polgári és kereskedelmi eljárásban jogi segítségnyújtásra jogosultak a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelvben meghatározott azon külföldi állampolgárok, akiknek állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye az Európai Unió egy másik tagállamában van, Dániát kivéve.

Ezen túlmenően a fent említett 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelvnek megfelelően polgári vagy büntetőjogi ügyekben jogi segítségnyújtás nyújtható az első bekezdésben írt minden olyan személynek, akinek az állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Luxemburgban található annak érdekében, hogy jogi tanácsért egy luxemburgi ügyvédhez fordulhasson, ideértve az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtandó jogi segítségnyújtási kérelem anyagának összeállítását is, egészen addig, amíg az említett jogi segítségnyújtási kérelem az adott tagállamban befogadásra nem kerül.

A jogi segítségnyújtás kedvezményében részesülhet minden más, elegendő anyagi forrással nem rendelkező külföldi állampolgár is a külföldiek menedékjogával, az ország területére történő belépésével, az ország területén való tartózkodásával, az ott történő letelepedésével, valamint az onnan való kiutasításával összefüggő eljárásokban. Amennyiben ezen külföldi állampolgárok számára más jogszabályi rendelkezések jogot biztosítanak ahhoz, hogy az Ügyvédi Kamara elnöke (Bâtonnier) számukra ügyvédet jelöljön ki, az ügyvéd munkadíjára korlátozódó jogi segítségnyújtásban részesülnek, amihez csak igazolniuk kell, hogy nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással.

A jogi segítségnyújtást kérelmező természetes személyek anyagi forrásainak elégtelen volta a garantált minimumjövedelemhez való jog létrehozásáról szóló 1999. április 29-i módosított törvény 19. cikke (1) bekezdésével, valamint 20. cikkével összhangban a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek teljes bruttó jövedelme és vagyoni helyzete függvényében, valamint az említett törvény 5. cikke (1), (2), (3), (4) és (6) bekezdésében írt összeghatárok figyelembevételével mérlegelendő. A kérelmezővel egy háztartásban élő személyek jövedelmét azonban nem veszik figyelembe, ha az adott eljárásban a szokásosan egy háztartásban élő házasfelek vagy személyek ellenérdekű felek, vagy ha a jogvita tárgya tekintetében e személyek között olyan érdekellentét van, amely szükségessé teszi a jövedelemforrások külön elbírálását.

Ha a kérelmező bírósági eljárásban részt vevő kiskorú, a szülei vagy a vele egy háztartásban élő személyek anyagi helyzetétől függetlenül jogi segítségnyújtásban részesül az állam azon jogának sérelme nélkül, hogy az elegendő anyagi forrással rendelkező apjától vagy anyjától az állam követelhesse a kiskorúnak nyújtott jogi segítségre fordított kiadások megtérítését.

Olyan személyek is részesülhetnek jogi segítségnyújtásban, akiket anyagi helyzetük ebből kizárna, abban az esetben, ha a kérelmező szociális, családi vagy anyagi helyzetével összefüggő alapos indokok indokolják a kedvezmény megadását.

Hogyan történik a jogi segítségnyújtás?

A jogi segítségnyújtást nagyhercegi rendelet határozza meg.

Jogi segítségnyújtásban részesülhet a felperes vagy az alperes bírósági és bíróságon kívüli, peres és nem peres eljárásban.

A jogi segítségnyújtás a rendes vagy a közigazgatási bíróságok előtti minden cselekményre kiterjed.

Az érintett eljárás folyamán is kérhető a támogatás; megadása esetén lehet visszaható hatálya a kereset beadásának napjától, vagy az Ügyvédi Kamara elnöke által meghatározandó bármely időponttól.

Nyújtható biztosítási intézkedésekhez, valamint bírósági ítéletek vagy bármely más végrehajtható közokirat végrehajtási eljárásában.

Nem nyújtható azonban gépjármű tulajdonosának, birtoklójának vagy vezetőjének a járművel kapcsolatos jogvitákra, sem kereskedőnek, vállalkozónak, kisiparosnak vagy szellemi szabadfoglalkozásúnak vállalkozási vagy szakmai tevékenységével összefüggő jogvita esetén, kivéve a kellően megindokolt megszorultság eseteit, sem pedig általánosságban a jogi segítségnyújtást kérelmezőnek felróható spekulatív tevékenységből eredő jogvita esetére.

Mindazonáltal a fent említett 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó határokon átnyúló jogviták esetében az Ügyvédi Kamara elnöke az előző bekezdésben írt esetekben helyt adhat a jogi segítségnyújtás iránti kérelemnek.

Büntetőügyekben a jogi segítségnyújtás nem terjed ki az elítéltek terhére megítélt költségekre és pénzbüntetésekre.

Polgári ügyekben a jogi segítségnyújtás nem terjed ki sem az eljárási költségekre tekintettel a bíró által a pernyertes fél javára megállapított átalányösszegre (indemnités de procédure), sem a visszaélésszerű és a zaklatást megvalósító pereskedés esetén fizetendő összegre.

Nem részesülhet jogi segítségnyújtásban az, akinek a keresete nyilvánvalóan nem befogadható, alaptalan, jogosulatlan, vagy tárgya okán a felmerülő költségekhez viszonyítva aránytalan.

Nem kerülhet sor jogi segítségnyújtásra akkor sem, ha a kérelmezőnek jogában áll, hogy egy harmadik személlyel a jogi segítségnyújtás által fedezendő költségeket bármilyen jogcímen megtéríttesse.

A jogi segítségnyújtás kedvezményezettjének jogában áll ügyvéd vagy minden olyan igazságügyi közhivatalnok segítségét igénybe venni, akinek a közreműködését az ügy, az eljárás vagy a végrehajtás megköveteli.

A jogi segítségnyújtásról szóló döntés

A jogi segítség nyújtásáról a kérelmező tartózkodási helye szerinti kerület ügyvédi kamarájának elnöke vagy az általa e célból kirendelt kamarai vezetőségi tag dönt. Tartózkodási hely hiányában a Luxembourgi Ügyvédi Kamara elnöke vagy az általa e célból kirendelt kamarai vezetőségi tag az illetékes.

Az elegendő anyagi forrással nem rendelkező személyek az elnökhöz meghallgatás alkalmával vagy írásban fordulhatnak.

Ha egy rendőrség által fogva tartott személy azt állítja, hogy jogosult jogi segítségnyújtásra, és ezt kérvényezi, a fogva tartása alatt őt segítő ügyvéd átteszi a kérelmet a kamarai elnökhöz.

Ha a vizsgálóbíró védőt rendel ki olyan vádlottnak, aki azt állítja, hogy jogosult jogi segítségnyújtásra, és ezt kérvényezi, a vizsgálóbíró átteszi a kérelmet a kamarai elnökhöz.

A kamarai elnök megvizsgálja a kérelmező jövedelmi viszonyait, és ha ezeket elégtelennek találja, helyt ad a kérelmező jogi segítségnyújtás iránti kérelmének, kirendeli a kérelmező által szabadon választott ügyvédet, vagy választás hiányában, illetve amikor a kamarai elnök a választást nem megfelelőnek ítéli meg, a kérelmező mellé kirendeli a saját maga által kijelölt ügyvédet. Az ügyvéd akadályoztatás vagy érdekellentét fennállása kivételével köteles elfogadni az így kapott megbízatást.

Sürgős esetekben a kamarai elnök formai követelmények nélkül dönt ideiglenes jogi segítségnyújtásról, amely az általa meghatározott cselekményekre terjed ki.

Kiskorú jogi segítségnyújtás iránti kérelme

Ha a kamarai elnök olyan kiskorú jogi segítségnyújtás iránti kérelmének ad helyt, akinek a szülei olyan anyagi forrásokkal rendelkeznek, melyek miatt a kiskorú nem tartozna bele elegendő anyagi forrással nem rendelkező személyek kategóriájába, a kiskorú jogi segítségnyújtás iránti kérelmének elfogadásáról szóló határozatot közlik a szülőkkel annak megjelölésével, hogy az államnak jogában áll az egyetemlegesen felelős szülőktől követelni a kiskorúnak nyújtott jogi segítség jogcímén az állam által kifizetett összegek megtérítését.

A kamarai elnök határozatának hivatalos kézbesítésétől számított tíz napon belül mindegyik fent említett szülő fellebbezhet a jogerős határozatot hozó Fegyelmi és Igazgatási Tanácshoz. A Fegyelmi és Igazgatási Tanács a jogorvoslat iránti kérelem benyújtásától számított negyven napon belül dönt.

A kamarai elnök megküldi az igazságügyi miniszternek a kiskorú jogi segítségnyújtás iránti kérelme elfogadásáról szóló jogerős határozat egy példányát.

Az állam által a kiskorúnak jogi segítségnyújtás címén kifizetett pénzösszegeknek az elegendő anyagi forrással rendelkező szülőkkel szembeni behajtása az igazságügyi miniszter által felkért Földhivatal feladata.

A jogi segítségnyújtás visszavonásának feltételei

A kamarai elnök még az eljárás után vagy a jogi segítségnyújtás részét képező cselekmények teljesítését követően is visszavonja a kérelmező jogosultságát akkor, ha a kedvezményezett e kedvezményre valótlan nyilatkozatok vagy okmányok segítségével tett szert. A kamarai elnök visszavonhatja a kedvezményt akkor is, ha az eljárás folyamán, az eljárási cselekmények végrehajtása során vagy ezek eredményeképpen a kedvezményezett olyan anyagi forrásokra tesz szert, hogy ha ezek a jogi segítségnyújtás iránti kérelem előterjesztésének időpontjában meglettek volna, a kérelemnek nem adtak volna helyt. A kedvezményezettnek vagy kirendelt ügyvédnek minden ilyen jellegű változást jelentenie kell a kamarai elnök felé.

A visszavonás eredményeképpen a kedvezményezettől azonnali hatállyal követelhető mindazon költség, illeték, munkadíj, költségtérítés, járandóság, illetmény, letéti összeg és előleg, melyből már részesült.

A visszavonásról szóló kamarai elnöki határozatot azonnal az igazságügyi miniszter tudomására hozzák. Az állam által kifizetett összegeknek a kedvezményezettől történő behajtása a Földhivatal feladata.

Jogorvoslat a jogi segítségnyújtás visszavonásával szemben

A költségmentesség kedvezményének elutasításáról vagy visszavonásáról szóló kamarai elnöki határozat ellen a Fegyelmi és Igazgatási Tanácsnál jogorvoslat iránti kérelmet lehet előterjeszteni. A jogorvoslat iránti kérelmet a kamarai elnök határozatának hivatalos kézbesítésétől számított tíz napos határidőn belül, a Fegyelmi és Igazgatási Tanács elnökéhez címzett ajánlott levélben kell előterjeszteni. A kérelmező szóbeli indoklását a Fegyelmi és Igazgatási Tanács vagy ennek egyik, e célból kirendelt tagja hallgatja meg.

A Fegyelmi és Igazgatási Tanács határozatát a Fellebbviteli Fegyelmi és Igazgatási Tanácsnál lehet megfellebbezni. Az általános rendelkezésektől eltérően a fellebbezés benyújtására tizenöt napos határidő áll rendelkezésre.

A közjegyzőket és bírósági végrehajtókat a megkeresett bíróság hivatalból rendeli ki a jogi segítségnyújtásban részesülő személyek részére. Megkeresett bíróság hiányában a közjegyzőket a Közjegyzői Kamara elnöke (Président de la Chambre des Notaires), a bírósági végrehajtókat pedig a Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke (Président de la Chambre des Huissiers de Justice) rendeli ki hivatalból.

Nagyhercegi rendelet határozza meg a jogi segítségnyújtás módját; a jogi segítségnyújtás által fedezett költségeket, a jogi segítségnyújtás címén az állam által kifizetett összegek behajtásának feltételeit és módját, valamint azt, hogy az ügyvéd, aki a jogi segítségnyújtásban részesíti az elegendő anyagi forrással nem rendelkező személyeket, az állam terhére milyen feltételekkel részesül díjazásban – a munkadíjra vonatkozó esetleges jogának sérelme nélkül – abban az esetben, ha az érintett személyek anyagi helyzete akár a per következményeként, akár más okból rendeződik.

Minden közhivatal köteles segítséget nyújtani mind a jogi segítségnyújtás iránti kérelem benyújtásához szükséges dokumentumok összeállításához, mind pedig ezek ellenőrzéséhez, aminek során szakmai vagy hivatali titokra hivatkozni nem lehet.

Bűncselekmény áldozata milyen jövedelemhatárig igényelhet jogi segítségnyújtást?

A jogi segítségnyújtást kérelmező természetes személyek anyagi forrásainak elégtelen volta a garantált minimumjövedelemhez való jog létrehozásáról szóló 1999. április 29-i módosított törvény 19. cikke (1) bekezdésével, valamint 20. cikkével összhangban a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek teljes bruttó jövedelme és vagyoni helyzete függvényében, valamint az említett törvény 5. cikke (1), (2), (3), (4) és (6) bekezdésében írt összeghatárok figyelembevételével mérlegelendő. A kérelmezővel egy háztartásban élő személyek jövedelmét azonban nem veszik figyelembe, ha az adott eljárásban a szokásosan egy háztartásban élő házasfelek vagy személyek ellenérdekű felek, vagy ha a jogvita tárgya tekintetében e személyek között olyan érdekellentét van, amely szükségessé teszi a jövedelemforrások külön elbírálását.

Van-e más feltétel ahhoz, hogy az áldozat jogi segítséget kapjon?

Nem, nincs más feltétel ahhoz, hogy áldozatként valaki jogi segítséget kapjon.

Van-e más feltétel ahhoz, hogy a terhelt költségmentességben részesüljön?

Nem, nincs más feltétel ahhoz, hogy terheltként valaki jogi segítséget kapjon.

Vannak-e költségmentes eljárások?

Nem, nincsen más költségmentes eljárás.

A pervesztes félnek mikor kell megfizetnie a pernyertes fél bírósági költségeit?

Polgári ügyekben

A pervesztes félnek kell viselnie a költségeket, ám a bíróság külön és indokolt határozatban dönt arról, hogy hogy a költségek egészét vagy egy részét valamely más félnek kell viselnie.

Ha nem tűnik méltányosnak, hogy az egyik fél fizessen az érdekkörében felmerült, díjakkal nem fedezett költségekért, a bíró belátása szerint kötelezheti a másik felet fizetésre.

E szabályokat az új polgári eljárásjogi kódex és az ügyvédi díjakról szóló 1974. március 21-i nagyhercegi rendelet tartalmazza.

Büntető ügyekben

A bíróság a költségek – ideértve az ügyész részéről felmerült költségeket is – viselésére kötelezi azt a terheltet és a bűncselekményért a polgári jog alapján felelősséget viselőket vagy a büntetőeljáráshoz polgári jogi keresettel csatlakozó felet, aki vagy akik ellen határoz. Amennyiben a büntetőeljárást magánfél magánvádban kezdeményezte és elveszti a pert, viseli az eljárás valamennyi költségét. Amennyiben a magánfél csak csatlakozott az ügyészi vádemeléshez, csak a részvétele miatt felmerült költségeket viseli.

Ha nem tűnik méltányosnak, hogy az egyik fél fizessen a miatta felmerült olyan költségekért, melyeket nem fedez díj, a bíró belátása szerint kötelezheti a másik felet fizetésre.

E szabályokat az új polgári eljárásjogi kódex és az ügyvédi díjakról szóló 1974. március 21-i nagyhercegi rendelet tartalmazza.

Szakértői díjak

Minden fél fizeti a saját szakértőinek a díját.

A fordítók és tolmácsok díjazása

Minden fél fizeti a saját fordítóinak vagy tolmácsainak a díját.

Kapcsolódó dokumentumok

Luxemburg jelentése a költségek átláthatóságáról szóló tanulmányrólPDF(551 Kb)en


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 19/02/2014