Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Az eljárások költsége - Szlovákia

Ez az oldal a szlovákiai igazságszolgáltatási költségekről ad tájékoztatást.


Az eljárások költsége

A jogi szolgáltatásokdíjaira vonatkozó jogszabályi keretek

A jogászi hivatásról, valamint az üzleti és egyéni vállalkozói szolgáltatásokról szóló 455/1991 törvény módosításáról szóló 586/2003 módosított törvény 1. cikkének (2) bekezdése az alábbiakat írja elő:

„A jogászi hivatás gyakorlása az ügyfelek bíróságok, kormányzati hatóságok és egyéb szervek előtti képviseletét, büntetőeljárás alatt álló egyének nevében és védelmében való eljárást, jogi tanácsadást, jogszabályokkal kapcsolatos okiratok megírását, jogi elemzések készítését, az ügyfelek vagyonának kezelését és a jogi tanácsadás, segítségnyújtás, valamint jogi szolgáltatások egyéb formáját jelenti, ha azok nyújtása folyamatosan és díjazás ellenében történik (a továbbiakban: „jogi szolgáltatások”).”

Ügyvédek

Az ügyvédek díjait a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának (a jogi szolgáltatások nyújtásáért járó ügyvédi díjakról és ellentételezésekről szóló 655/2004) végrehatjási rendelete – vagy a jogászi díjazásról szóló rendelet szabályozza. Ennek angol változata elérhető aA link új ablakot nyit megSzlovák Ügyvédi Kamara honlapján.

Az ügyvédi díjat az ügyvéd és ügyfele közötti megállapodásban kell rögzíteni (szerződéses díj). A jogi szolgáltatási díjak nagy többsége szerződéses alapon kerül megállapításra, kivéve, amikor a jogszabályok tarifaárakat írnak elő. Ha a felek nem jutnak megállapodásra, az összeget a tarifamértékekre (az ügyvédi díjakról szóló végrehajtási rendelet) vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kell meghatározni. A tarifaár meghatározása során az alapárat meg kell szorozni az ügyvéd által végrehajtott cselekmények vagy az általa nyújtott jogi szolgáltatások számával.

Bírósági végrehajtók

A Szlovák Köztársaságban nem léteznek bírósági végrehajtók. Azonban ezen funkciókat végrehajtási tisztviselők látják el a végrehajtási tisztviselőkről és végrehajtási tevékenységekről szóló 233/1995 törvénnyel ( „végrehajtási eljárásól szólótörvény”) összhangban.

Rögzített költségek

Rögzített költségek polgárjogi eljárásokban

Peres felek rögzített költségei polgári eljárásokban

A díjak valamennyi fajtáját a vonatkozó jogszabályok határozzák meg, amelyek a díjak összegének különböző úton történő meghatározásáról rendelkeznek:

A bírósági illetéket a bírósági illetékekről és a bűnügyi nyilvántartásból való kivonatokról szóló 71/1992 módosított törvény (vagy a bírósági költségekről szóló törvény) szabályozza. Az összeg rögzítetten, százalékos jelleggelvagy a kettő kombinációjaként kerül meghatározásra (a kereset típusától függően).

A végrehajtási tisztviselők díjaita bírósági tisztviselőkről és a végrehajtási tevékenységekről szóló 233/1995 törvény szabályozza. Az összeg meghatározása tarifaár alapján (rögzített vagy százalékos díj, a végrehajtás tárgyától függően) vagy szerződéses díjként történik.

Az ügyvédi díjakat az ügyvédi díjakról és jogi szolgáltatások ellentételezéséről szóló 655/2004 végrehajtási rendelet szabályozza. Az összeg meghatározása tarifaár alapján (a kereset értékétől vagy tárgyától függően rögzített díj minden egyes nyújtott jogi szolgáltatás esetében) vagy szerződéses díjként történik.

A szakértői díjakat a szakértők, tolmácsok és fordítók díjazásáról, költségtérítéséről és kiesett jövedelmének megtérítéséről szóló 491/2004 végrehajtási rendelet szabályozza. Az összeg meghatározása tarifaár alapján (az egyes szolgáltatások esetében rögzített díj, óradíj vagy százalékos díj, a tárgytól függően) vagy szerződéses díjként történik.

A tanúk számára nyújtott kompenzációt a 99/1963 törvény a Polgári Eljárási Törvénykönyvről, és ezt követően a kerületi, fellebbviteli, szakosított és katonai bíróságok igazgatásáról és hivatali rendjéről szóló 543/2005 végrehajtási rendelet , a 311/2001 törvény a a Munka Törvénykönyvéről a jövedelemadóról szóló 595/2003 törvény, valamint a minimálbérről szóló 663/2007 törvény szabályozza. A bíróság határoz a felmerülő készkiadások megtérítéséről és az elmaradt jövedelemért fizetendő kompenzációról (az igazgatásról és hivatali rendről szóló rendeletben megállapított szabályokkal összhangban).

A fordítási/tolmácsolási díjakat a szakértők, tolmácsok és fordítók díjazásáról, költségtérítéséről, és kiesett jövedelmének megtérítéséről szóló 491/2004 rendelet szabályozza. Az összeg meghatározása tarifaár alapján (rögzített óránkénti/oldalankénti díj a szóban forgó nyelvektől függően, vagy rögzített díj a fordító/tolmács által nyújtott szolgáltatásonként) vagy szerződéses díjként történik.

Ennélfogva a potenciális polgári perek többségében a laikusok számára szakértői tanácsadás nélkül gyakorlatilag lehetetlen meghatározni a várható tényleges összköltséget.

A szakemberek (különösen az ügyvédek) azonban az ügyfél számára sokkal pontosabb tájékoztatást nyújthatnak az eljárás során várható különféle költségekről, az adott ügy körülményeit figyelembe véve. Ahol nehéz előre felmérni az eredményt, az ügyvéd szintén tájékoztathatja az ügyfelet a különböző kimeneteli lehetőségekkel kapcsolatos várható költségekről, amelyek végső soron a bíróság megítélésétől és határozatától függnek.

A polgári perekben esetlegesen előforduló különböző költségtípusokat külön rendeletek/törvények szabályozzák. Ezek különböző díjszámítási módokat tartalmaznak, amelyek két fő kategóriába sorolhatók: tarifaárak és szerződéses díjak.

A polgári eljárások azon szakasza, amelyben a peres feleknek a rögzített költségeket meg kell fizetniük

A bírósági illetékekről és a bűnügyi nyilvántartásból való kivonatokról szóló 71/1992 módosított törvény értelmében a per megkezdése előtt csak a bírósági illetéket kell megfizetni.

A 99/1963 törvény (polgári eljárásjogi kódex) értelmében bírósági illetékeken kívül a perköltségek elsősorban a peres eljárásban részt vevő feleknek és azok képviselőinek készkiadásai. Ezek az alábbiakat foglalják magukban:

  • a felek és jogi képviselőik jövedelemkiesése,
  • a bizonyítékok szolgáltatásának költségei (ideértve a szakértői díjakat is),
  • a közjegyzők díjazása törvényszéki megbízotti minőségükben végzett szolgálataikért, valamint a készkiadásaik,
  • a hagyatéki ügyintéző díjazása és készkiadásai,
  • fordítási/tolmácsolási díjak,
  • képviseleti díj – ha valamely felet a Szlovák Ügyvédi Kamaránál bejegyzett ügyvéd képviseli.

Ezeket a költségeket rendszerint a bírósági ítélet meghozatala után kell megfizetni.

Továbbá a polgári peres eljárások költségei nagymértékben függnek az adott esettől és a bíróság megítélésétől (elsősorban a bizonyítás megválasztása, valamint a bíróságnak vagy másik félnek megtérítendő költségek körének meghatározása tekintetében). Ezért a peres eljárások előtt nehéz előre megbecsülni a tényleges költségeket.

Állandó költségek büntetőjogi eljárásokban

Peres felek állandó költségei büntetőjogi eljárásokban

Büntetőjogi eljárásban a bíróság saját megítélése szerint határozhat a költségekről, miután megszületett a jogerős határozat.

Büntetőjogi eljárások azon szakasza, amelyben állandó költségeket kell megfizetni.

A büntetőjogi eljárásokban alkalmazott bármely költség az ítélet jogerőssé válása után kerül megfizetésre, ahol az ítélet részét képezi a perköltségek megtérítésére vonatkozó határozat (301/2005 törvény, büntető eljárásjogi kódex).

Állandó költségek alkotmányjogi eljárásokban

Peres felek állandó költségei alkotmányjogi eljárásokban

A Szlovák Alkotmánybíróság elé vitt ügyekben, amelyek nem fejezhetők ki pénzértékben, a tarifaár alapösszege minden egyes különálló jogi szolgáltatás tekintetében a számítási alap egyhatoda (az ügyvédi díjakról és a jogi szolgáltatások ellentételezéséről szóló 655/2004 végrehajtási rendelet 11. cikke).

Alkotmányjogi eljárások azon szakasza, amelyben állandó költségeket kell megfizetni

Az alkotmányjogi eljárások esetében is hasonló a helyzet, mint a polgárjogi és büntetőjogi pereknél. A 99/1963 törvény (polgári eljárásjogi kódex) alkalmazandó.

A jogi képviselő által nyújtandó előzetes tájékoztatás

A felek jogai és kötelességei

A jogászi hivatásról, valamint az üzleti és egyéni vállalkozói szolgáltatásokról szóló 455/1991 módosított törvény módosításáról szóló 586/2003 törvény 18. cikke az alábbiakat írja elő:

  1. Jogi tevékenysége folytatása során minden ügyvéd köteles védeni ügyfele jogait, támogatni ügyfele indokolt és jogos érdekeit, valamint az ügyfél utasításai szerint eljárni. Amennyiben az ügyfél utasításai sértenek valamely általános érvényű, jogilag kötelező szabályt, az ügyvédet nem kötik ezen utasítások, és tájékoztatnia kell az ügyfelet a fennálló helyzetről.
  2. Jogi tevékenysége során az ügyvéd köteles tisztességesen, becsületesen, és kellő szakmai körültekintéssel eljárni. Következetesen fel kell használnia minden rendelkezésre álló jogi eszközt és tudást, hogy a lehető legjobban szolgálja ügyfele érdekeit. Az ügyvédnek biztosítania kell, hogy jogi szolgáltatásai a tervezett célt szolgálják és azokat ésszerű díjazás ellenében biztosítsa.
  3. Jogi tevékenysége során az ügyvédnek mindig hivatása méltóságának megfelelően kell viselkednie, és nem hozhat szégyent arra. Az ügyvédek ezért kötelesek követni a magatartási kódexben, valamint a kamara belső szabályaiban és rendeleteiben foglaltakat.

A költségek megállapításának jogalapjai

Milyen nyelveken kaphatok tájékoztatást a költségek megállapításának szlovákiai jogalapjairól?

A költségekre vonatkozó, fent említett jogszabályok gyűjteményét szlovák nyelven adják ki (a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 1/1993 törvényének 8. cikke értelmében).

Hol találhatok a közvetítésre vonatkozó információkat?

A közvetítés tekintetében a 420/2004 törvény, a közvetítési törvény irányadó.

Hol találhatok a közvetítésre vonatkozó információkat?

A költségekre vonatkozó információkat tartalmazó internetes honlap

A költségekre vonatkozó információk rendelkezésre állnak az A link új ablakot nyit megIGNUMhonlapon, amely a Szlovák Köztársaság összes általános hatályú törvényét, valamint hatályos/hatályon kívüli törvényét tartalmazza. A honlap tulajdonosa a A link új ablakot nyit megSzlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma.

Hol találhatok az egyes eljárások átlagos hosszára vonatkozó információkat?

Ezen információk aA link új ablakot nyit megSzlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma statisztikai évkönyvében érhetők el.

Hol találhatok egy meghatározott eljárás átlagos összesített költségeire vonatkozó információkat?

Az átlagos költségekre és díjakra vonatkozó információkat nehéz meghatározni az alábbiak miatt:

  1. nincsenek közzétett statisztikai adatok.
  2. A vonatkozó szlovákiai jogszabályok viszonylag rugalmasak, és szinte mindig lehetővé teszik szerződéses díj/díjazás kiszabását – a térséget, a jogi iroda és a peres üggyel kapcsolatban szolgáltatásokat nyújtó egyéb személyek hírnevét figyelembe véve. Továbbá, és ez még fontosabb, maga az eset, annak összetettsége, a szükséges bizonyítékok köre, valamint az időtartam is jelentős hatással van.
  3. Továbbá a tarifaárak alapján számított összeg (amely csak a peres eljárás végén, az eset kimenetétől és a bíróság megítélésétől függően határozható meg, az eljárási költségek formájában) is függ a peres eljárás hosszától, a nyújtott szolgáltatások mennyiségétől és számos egyéb tényezővel. Mivel nem lehet meghatározni a peres eljárás során végzett munka átlagos mennyiségét, ezért lehetetlen átlagos jogi díjak meghatározása.

Hozzáadottérték-adó

Hogyan kerül megadásra ez az információ?

Ha a végrehajtó bejegyzett héafizető, akkor a héát hozzáadják a számított jövedelméhez és költségeihez (a bírósági tisztviselőkről és végrehajtási tevékenységekről szóló 233/1995 törvény 196. cikke értelmében)

Ha az ügyvéd bejegyzett héafizető, akkor a jelen rendelet szerint számított jövedelme és költségei tartalmazzák a héát (az ügyvédi díjakról és a jogi szolgáltatások ellentételezéséről szóló 655/2004 igazságügyi minisztériumi végrehajtási rendelet 18. cikkének (3) bekezdése értelmében).

Ha a szakértő, tolmács vagy fordító bejegyzett héafizető, akkor a számított díjak tartalmazzák a héát (a szakértők, tolmácsok és fordítók díjazásáról, költségtérítéséről és munkaórái megtérítéséről szóló 491/2004 igazságügyi minisztériumi végrehajtási rendelet 16. cikkének (2) bekezdése értelmében).

Melyek az alkalmazandó százalékos arányok?

A héát nem számítják fel a bírósági díjak esetében (a bírósági díjakról és a bűnügyi nyilvántartás kivonati díjáról szóló 71/1992 módosított törvény értelmében). Azonban alkalmazandó a közvetítési díjakra, mivel a közvetítési tevékenység üzleti tevékenységnek minősül, valamint a választottbírósági díjakra 20 százaléknak megfelelő mértékben, feltéve, hogy a fizetséget kapó személy regisztrált héafizető.

Költségmentesség

Alkalmazandó jövedelemküszöb a polgári jog területén

Ezt a nélkülöző személyek számára biztosított jogi segítségnyújtásról, és a Kamaráról szóló 586/2003 törvény módosításáról és kiegészítéséről, továbbá a kereskedelemről szóló módosított 455/1991 törvény (Kereskedelmi Törvény) módosításáról szóló, a 8/2005 törvény által módosított 327/2005 törvény 4. cikkének i) albekezdése szabályozza.

A vonatkozó rész így szól: „Anyagi nélkülözés akkor áll fenn, ha a szóban forgó természetes személy szociális juttatásban és ellátásban részesül, 1e) vagy jövedelme alacsonyabb a külön jogszabályban meghatározott létminimum 1,6-szeresénél, 2) és a természetes személy saját anyagi eszközeiből nem tudja fedezni a jogi szolgáltatások igénybe vételét”. (311,30 EUR)

Alkalmazandó jövedelemküszöb a büntetőjog területén a vádlottak esetében

A jövedelemküszöb nem meghatározott azon vádlottak esetében, akik büntetőjogi eljárás során ex officio jogi képviseletetsegítségét kívánnak igénybe venni. A büntető eljárásjogó kódex (37. és 38. cikk) meghatározza azokat az eseteket, amikor a védelem biztosítása kötelező:

  1. A vádlottnak biztosítani kell ügyvédet a tárgyalást megelőző eljárás során, ha:
    • vizsgálati fogságban van, börtönbüntetését tölti, vagy egészségügyi intézményben megfigyelés alatt áll;
    • megfosztották jogképességétől, vagy korlátozott a jogképessége;
    • különösen súlyos bűncselekménnyel vádolják;
    • fiatalkorú;
    • megszökött az igazságszolgáltatás elől.
  2. Az ügyvéd akkor is kötelező, ha a bíróság vagy az államügyész a tárgyalást megelőző eljárás során azt szükségesnek ítéli, mivel kétségei vannak afelől, hogy a vádlott képes saját védelmét megfelelően ellátni.
  3. Kötelező a védőügyvéd továbbá kiadatási eljárásokban, valamint azokban az eljárásokban, melyekben kényszergyógykezelés rendelhető el, kivéve az alkoholbetegség kényszergyógykezelését.

A büntetőeljárásjogi kódex 38. cikke előírja az alábbiakat:

  1. Kötelező az ügyvéd azon végrehajtási eljárásokban, amikor a bíróság meghallgatás után hoz határozatot, ha:
    • a vádlottat megfosztották jogképességétől, vagy korlátozott a jogképessége;
    • a vádlott fiatalkorú, akit feltételesen szabadlábra helyeztek, és aki a meghallgatás idején még nem töltötte be a 18. életévét;
    • a vádlott vizsgálati fogságban van;
    • kétségek merülnek fel a vádlott azon képességével kapcsolatban, hogy megfelelően védje magát.
  2. Kötelező a védőügyvéd rendkívüli jogorvoslati eljárások során, ha:
  • ha a 37. cikk (1) bekezdése a), b) vagy c) albekezdésének valamelyike fennáll;
  • ha a fiatalkorú – a rendkívüli jogorvoslati eljárás során a meghallgatáskor – fiatalabb 18 évesnél;
  • ha kétségek merülnek fel az elítélt azon képességével kapcsolatban, hogy megfelelően védje magát;
  • ha az eljárást elhunyt elítélt ellen folytatják le.

Alkalmazandó jövedelemküszöb a büntetőjog területén az áldozatok esetében

A büntető eljárásjogi kódex 558. cikkének (1) bekezdése értelmében a bíróság az ítélet jogerőssé válása után határoz a sértett költségeinek megtérítéséről.

Az áldozatoknak nyújtott jogi segítséggel kapcsolatos egyéb feltételek

Minden feltételt a 301/2005 törvény, a büntető eljárásjogi kódex szabályoz.

Költségmentes bírósági eljárások

A bírósági díjak alóli mentességnek két típusa van (Szlovák Nemzeti Tanácsnak a bírósági díjakról és a bűnügyi nyilvántartás kivonati díjáról szóló, 71/1992. módosított törvényének 4. cikke). Ilyen mentesség alkalmazandó az alábbiakra:

  • speciális eljárástípusok (kiskorúak gondozása, közigazgatási szervek eljárásnak hiánya vagy jogellenes beavatkozása, kölcsönös tartáskötelezettség szülők és gyermekek között), vagy
  • meghatározott típusú személyek (felperes munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség kiváltotta kártérítési perben; foglalkoztatás érvénytelen megszüntetésének megállapítását célzó eljárásban stb.). Amennyiben a bíróság helyt ad a keresetnek, az alperes köteles az adott bírósági díjnak vagy annak a bíróság által megállapított hányadának megfizetésére, kivéve, ha az alperes is mentesül a díjfizetés alól.

A polgári eljárásjogi kódex 138. cikke értelmében a bíróság jogosult teljes vagy részleges felmentést adni a bírósági díj megfizetése alól valamely félnek, ha azt az adott fél állapota indokolja, kivéve, ha a kereset ok nélküli vagy egyértelműen alaptalan. A bíróság azonban jogosult az eljárás során bármikor visszavonni a mentességet.

A nélkülöző személyek számára biztosított jogi segítségnyújtásról szóló 327/2005 törvény (vagy a jogi segítségnyújtásról szóló törvény) értelmében a jogi segítségnyújtás jogi szolgáltatások biztosítását jelenti olyan személy számára, aki jogai gyakorlása során jogosult segítségre, elsősorban az alábbiak formájában:

  • jogi tanácsadás,
  • segítség a bíróságon kívüli eljárások során,
  • bírósági beadványok szerkesztése,
  • képviselet bírósági eljárások során,
  • ezekhez kapcsolódó cselekmények, valamint
  • a kapcsolódó költségek megfizetése teljesen vagy részben.

Mindazonáltal, amennyiben az érintettszemély megfelel a költségmentesség követelményeinek, valószínű, hogy az eljárási költségek (beleértve a bírósági díjakat) megfizetése alól is mentesül. Nincs arra vonatkozó kifejezett rendelkezés, hogy a jogi segítégnyújtásra jogosult személy mentesül-e egyben a bírósági díjak megfizetése alól is. Azonban igen valószínű, hogy a bíróság megadja ezt a mentességet.

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél a pernyertes fél költségeit?

Polgárjogi eljárások: a polgári eljárásjogi kódex 142. cikke értelmében

Az illetékes bíróságtól kérelmezni lehet a bírósági illetékek fizetése alóli teljes vagy részleges mentességet. A bíróság saját kezdeményezésére a (teljesen) pernyertes félnek visszatérítheti a szükséges eljárási költségeket (beleértve a bírósági illetékeket). Részleges pernyertesség esetében a bíróság az eljárási költségek egy részét táríti vissza minden félnek, továbbá úgy is határozhat, hogy a felek egyike sem jogosult az eljárási költségek visszatérítésére. A bíróság azonban visszatérítheti a teljes eljárási költségeta részlegesen pernyertes félnek is, amennyiben a fél által viselendő költségek mértékére vonatkozó végzés szakértői véleményen vagy a bíróság megítélésén alapult, vagy ha a pervesztesség az eljárás relatíve elhanyagolható részére vonatkozik.

Büntetőjogi eljárások: a büntető eljárásjogi törvény 557. cikke értelmében

Ha az áldozat legalább részlegesen jogosult az eljárás költségeinek visszatérítésére, az elítélt köteles az áldozatnak megfizetni a szükséges eljárási költségeket, kötelező képviselet esetén ideértvea jogi képviselő költségeit is.

Ha az áldozat javára nem nem ítélték meg a fentiek szerint a költségek megtérítését, a bíróság akkor is elrendelheti számára az eljárási költségek teljes vagy részleges megtérítését, az áldozat indítványa alapján, figyelembe véve az eset körülményeit.

Szakértői díjak

A szakértői díjakat az Igazságügyi Minisztériumnak a szakértők, tolmácsok és fordítók díjazásáról, költségtérítéséről és munkaórái megtérítéséről szóló 491/2004 végrehajtási rendelete határozza meg. A A link új ablakot nyit megSzlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma által kezelt szakértői lista a minisztérium honlapján áll a nyilvánosság rendelkezésére. Egy adott szakértő akkor kerül be a nyilvántartásba, ha a jelentkező minden követelménynek megfelel (a szakértők, tolmácsok és fordítók díjazására vonatkozó végrehajtási rendelet értelmében).

A szakértői díjat a szakértő és ügyfele közötti megállapodásban kell rögzíteni (szerződéses díj). Ha a felek nem jutnak megállapodásra, a díj szintjének meghatározásához a tarifamértékek vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A héa csak a szerződéses díjra alkalmazandó, feltéve, hogy az adott fordító/tolmács bejegyzett héafizető.

A tarifaárak meghatározásának az alapja:

  • az eltöltött órák száma,
  • az ügy tárgya eredeti értékének adott százaléka,
  • átalánydíj az ügy tárgya és a nyújtott szolgáltatások száma alapján.

Szlovákia esettanulmányai

A szlovák eljárási díjakra vonatkozó részletesebb információk néhány konkrét esettanulmányon keresztül állnak rendelkezésre.

Kapcsolódó mellékletek

A költségek átláthatóságát tanulmányozó szlovák jelentésPDF(872 Kb)en


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 26/06/2019