Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Családjogi közvetítői eljárás határokon átnyúló ügyekben - Litvánia

Litvániában a polgári jogi jogvitákban (a családjogi jogvitákat is ideértve) végzett közvetítést a Litván Köztársaság közvetítésről szóló törvénye szabályozza (a törvény új változata 2019. január 1-jén lépett hatályba). A törvény az országon belüli és a nemzetközi polgári jogi jogviták rendezésére egyaránt vonatkozik, és a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet hajtja végre.

A közvetítés olyan, a polgári jogi jogviták rendezésére szolgáló eljárás, amelynek keretében egy vagy több közvetítő (pártatlan harmadik személy) segíti a feleket a jogvita egyezség útján történő rendezésében. A felek ezt az eljárást akkor is igénybe vehetik, ha a jogvitájukkal még nem fordultak bírósághoz (bíróságon kívüli közvetítés), de akkor is, ha már folyamatban van bírósági eljárás (bírósági közvetítés).

A közvetítés igénybevételének feltétele, hogy a jogvitában érintett felek erről írásos megállapodást kössenek. A közvetítés csak olyan jellegű jogvitákban vehető igénybe, amelyek esetében törvény lehetővé teszi a felek számára, hogy egyezségi megállapodást kössenek. A közvetítőt a felek kijelölhetik közösen, vagy pedig felkérhetik erre az Állami Jogsegélyszolgálatot.

Közvetítői szolgáltatást 2019. január 1-jétől – csekély számú kivételtől eltekintve – csak olyan személyek nyújthatnak, akik speciális vizsgát tettek, megfelelnek a törvényben megszabott egyéb követelményeknek (jó hírnév, egyetemi végzettség, közvetítői képzésen való részvétel), és szerepelnek a Litván Köztársaság közvetítői névjegyzékében. A közvetítői névjegyzék az Állami Jogsegélyszolgálat honlapján tekinthető meg (A link új ablakot nyit meghttp://vgtpt.lrv.lt/). A közvetítőkkel szemben követelmény még, hogy pártatlanok legyenek, valamint hogy kizárólag szakmai szempontok szerint járjanak el. Az elért megállapodástól függően a közvetítő díjfizetés ellenében vagy díjmentesen nyújthatja szolgáltatását. A felek és a közvetítők megállapodhatnak a jogvita rendezésének módszeréről és eljárásáról. A közvetítésben való részvételtől bármelyik fél indokolás nélkül elállhat.

Fontos, hogy a közvetítés megindulása felfüggeszti az eljárási határidőket. Ez azt jelenti, hogy a felek akkor sem esnek el a bírósághoz fordulás lehetőségétől, ha nem sikerül a jogvitát egyezséggel rendezniük. Ha a feleknek sikerül a jogvitájukban a közvetítő segítségével egyezségre jutniuk, erről egyezségi megállapodást kötnek. A megállapodást a bíróság egyszerűsített eljárással hagyja jóvá. A jóváhagyással a megállapodás végrehajthatóvá válik.

A törvény a közvetítés alapelvei között kiemelt helyen említi a titoktartás elvét. Ez az elv azt jelenti, hogy a felek eltérő értelmű megállapodása hiányában mind maguk a felek, mind a közvetítők, mind pedig a közvetítő szolgáltatást nyújtó szervezet munkatársai kötelesek a közvetítéssel kapcsolatos összes információt titkosan kezelni, kivéve azokat az információkat, amelyek átadása szükséges a közvetítés keretében kötött egyezségi megállapodás jóváhagyásához vagy végrehajtásához, illetve amelyek titokban tartása ellentétes volna a közérdekkel. Ez a rendelkezés biztosítja, hogy – az említett kivételektől eltekintve – a közvetítés keretében átadott információkat ne lehessen felhasználni az információkat átadó fél ellen.

Mindezek mellett a közvetítésről szóló törvény meghatározza a kötelező közvetítés és a bírósági közvetítés speciális szabályait, és szabályozza a közvetítők fegyelmi felelősségét is.

A családjogi jogvitákban a közvetítés igénybevétele 2020. január 1-jétől kötelező. A kötelező közvetítést és a bírósági közvetítést az állam finanszírozza (hat óra időtartamig), ha a közvetítést az Állami Jogsegélyszolgálat végzi. A feleknek ugyanakkor továbbra is joguk van ahhoz, hogy a közvetítői névjegyzékről maguk válasszanak közvetítőt a kötelező közvetítéshez, de ebben az esetben a közvetítő munkadíját maguknak kell fizetniük.

A polgári perrendtartás szerint azok a személyek, akik előzetesen igénybe vettek közvetítést, alacsonyabb díjakat fizetnek, ha bírósághoz fordulnak.

A közvetítéssel kapcsolatban további tájékoztatást és jogszabályszövegeket az Igazságügyi Minisztérium honlapja tartalmaz (litván nyelven):

A link új ablakot nyit meghttp://tm.lrv.lt/lt/veiklos-sritys-1/civiliniu-gincu-taikinamasis-tarpininkavimas-mediacija

A közvetítéssel kapcsolatban az Igazságügyi Minisztérium honlapja angol nyelvű tájékoztatással is szolgál:

A link új ablakot nyit meghttp://tm.lrv.lt/en/fields-of-activity/mediation


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Utolsó frissítés: 10/04/2020