Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Családjogi közvetítői eljárás határokon átnyúló ügyekben - Málta

A közvetítésre vonatkozó törvények

Máltán a hatályos törvény a 474. fejezet, nevezetesen a A link új ablakot nyit megközvetítésre vonatkozó törvény.

Mi a közvetítés?

Amikor párkapcsolatban élő személyeknek családi vitájuk van egymással, segítséget kérhetnek egy közvetítőtől, aki támogatást nyújt számukra abban, hogy peren kívüli egyezségre jussanak anélkül, hogy hivatalos bírósági eljárásra lenne szükség. A máltai jog értelmében a közvetítés kötelező lépés a párkapcsolatban élők számára, mielőtt keresetet nyújtanának be a különválásra a polgári bíróság családjogi csoportjához.

Ki a közvetítő, és milyen szerepet tölt be?

A közvetítő célja, hogy segítsen a feleknek peren kívüli egyezségre jutniuk. A mediátor a bíróság által kijelölt pártatlan és független személy. Bizonyos esetekben a felek választják ki a közvetítőt díj ellenében. A közvetítőknek a feladat ellátásához ilyen irányú szakképesítéssel kell rendelkezniük. A többségük egyúttal családterapeuta, szociális munkás vagy ügyvéd is.

A közvetítők nem tanúskodhatnak a bíróságon arra vonatkozóan, mi hangzott el a közvetítői eljárás során, amennyiben a felek továbblépnek a bírósági szakba.

Ki igényelhet közvetítést?

Közvetítés a következő ügyekben alkalmazható:

  • különválás vagy házasság felbontása (amennyiben házasság felbontása esetén a házastársak már legalább négy éve külön élnek);
  • házastársi tartásdíj;
  • házasságon kívül született gyermekkel kapcsolatos ügyek, például gondozás és felügyelet, láthatási jog és gyerektartás;
  • különválási vagy házasság felbontására vonatkozó szerződés módosítása;
  • a gyermek gondozását és felügyeletét, a láthatási jogot vagy tartásdíjat szabályozó szerződés módosítása.

A közvetítés igényléséhez a kérvényezőknek nem kell házastársaknak lenniük.

Hogyan kezdődik a közvetítési eljárás és miből áll?

Ahhoz, hogy közvetítést vehessen igénybe, az érintett félnek levélben kell a bíróság hivatalvezetőjéhez folyamodnia, amelyben engedélyt kér a közvetítési eljárás indítására. A levélnek tartalmaznia kell mindkét fél nevét és lakcímét, valamint legalább a levél benyújtójának személyi igazolványszámát. A levél érvényességének nem előfeltétele az ügyvédi ellenjegyzés. A levelet a bíróság családjogi csoportjának nyilvántartási hivatalánál kell benyújtani, mely eljárás díjmentes.

A közvetítés feljegyzéssel is elindítható, ez az eljárás azonban csak akkor alkalmazható, amikor már mindkét érintett fél megállapodott a legtöbb jogi kérdésben. A feljegyzésnek ugyanazokat a részleteket kell tartalmaznia, mint a levélnek, azzal a különbséggel, hogy a feleknek egy az ügyvédeik vagy egy közös közjegyző által készített szerződéstervezetet is mellékelniük kell. A feljegyzést mindkét félnek és a közjegyzőnek, illetve az ügyvédeiknek és a közjegyzőjüknek is alá kell írniuk.

A levél vagy feljegyzés benyújtását követően kijelölnek egy közvetítőt a bíróság által létrehozott listáról. A közvetítőt magánúton, megegyezéssel is kiválaszthatják a felek. A közvetítő postai úton tájékoztatja a feleket arról, hogy egy meghatározott időpontban várja őket a bíróságon. Az üléseket egy külön szobában tartják, ahol csak a közvetítő lehet jelen, illetve ha a felek úgy kívánják, a felek ügyvédei is. A közvetítés során nem kötelező ügyvéd jelenléte.

A közvetítő felderíti a felekkel, hogy van-e lehetőség békülésre. Amennyiben a közvetítő úgy érzi, hogy van remény a pár házasságának vagy kapcsolatának folytatására, tanácsadásra küldheti őket, és felfüggesztheti a mediációt. Ha a felek úgy érzik, hogy a házasságuk vagy kapcsolatuk nem működik tovább, a közvetítő segít a feleknek abban, hogy egyezségre jussanak gyermekeiket és vagyonukat illetően.

Ha a feleknek sikerül megegyezniük, a közvetítő ír egy szerződéstervezetet, és ha a felek elfogadják annak tartalmát, a mediátor hivatalosan benyújtja a szerződést a nyilvántartási hivatalba, hogy a bíró megtekinthesse. Ha a bíró jóváhagyja a szerződést, a felek ez követően elmehetnek a közjegyzőhöz, aki közzéteszi és hitelesíti a szerződést.

Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni, a közvetítési eljárást lezárják, és a felek jogosulttá válnak arra, hogy bírósági eljárást indítsanak. A feleknek a közvetítési eljárás lezárásától számított két hónapon belül el kell indítaniuk a bírósági eljárást a polgári bíróság családjogi csoportjánál. Abban az esetben, ha nem indítják el az eljárást a fent említett két hónapos időtartamon belül, a feleknek újra át kell esniük a mediációs eljáráson.

Mi történik, ha az egyik fél külföldön él?

Határokon átnyúló vita esetén a felek közül legalább az egyik állandó lakhelye vagy életvitelszerű lakhelye Málta, és a másik fél állandó lakhelye vagy életvitelszerű lakhelye egy másik tagállamban található abban az időpontban amikor:

  • a felek a vita felmerülését követően megállapodnak a közvetítés igénybevételéről;
  • a közvetítést a bíróság rendeli el;
  • a közvetítés igénybevételére vonatkozó kötelezettség keletkezik a nemzeti jog szerint; vagy
  • olyan esetben, amikor a bíróság hozott rendeletet vagy határozatot, a rendelet vagy határozat dátumától számítva.

Ilyen helyzetben a külföldön állandó lakhellyel rendelkező személynek kell Máltára utaznia, vagy felhatalmaznia ügyvédjét Máltán arra, hogy képviselje őt; ebben az esetben csak a különválásra vonatkozó szerződés aláírására kell személyesen Máltára utaznia. Ha azonban a máltai állandó lakhellyel vagy életvitelszerű lakhellyel rendelkező fél nem tudja, hogy hol lakik a partnere (például elutazott Máltáról, vagy elhagyta a partnerét), egy olyan mediációs levelet kell bemutatnia, amelyben eskü alatt rögzíti ezt a tényállást, majd ezt a levelet azonnal lepecsételik, és az említett személy pert indít a távollévő fél képviselői ellen, akiket a bíróság jelöl ki.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 11/01/2018