Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Családjogi közvetítői eljárás határokon átnyúló ügyekben - Románia

A 192/2006. törvény szabályozza a közvetítést és a közvetítői szakma szervezését, továbbá általános rendelkezéseket, a közvetítői szakmára vonatkozó rendelkezéseket (közvetítői képesítés igazolása, szolgáltatásnyújtás felfüggesztése és az attól való eltiltás, Közvetítési Tanács, közvetítői szakma szervezése és gyakorlása, közvetítő jogai és kötelezettségei, közvetítő felelőssége), a közvetítési eljárásra (a közvetítési megállapodás megkötését megelőző eljárás, közvetítési megállapodás, közvetítési folyamat, közvetítési eljárás befejezése), valamint családjogi vitákra és büntetőügyekre vonatkozó külön rendelkezéseket is tartalmaz.

A felek a közvetítés előnyeiről tájékoztató megbeszélésen vehetnek részt, abból a célból, hogy e módszer felhasználásával a vitájukat rendezzék, többek között miután – adott esetben – az illetékes bíróság előtt elkezdődött a bírósági eljárás. A közvetítés előnyeiről tájékoztató megbeszélésen való részvételt a tájékoztatást végző közvetítő által kiállított tájékoztatási igazolás bizonyítja. A közvetítés előnyeiről tájékoztató eljárást vezetheti a bíró, az ügyész, a jogi tanácsadó, az ügyvéd vagy a közjegyző, és ezen esetekben ezt írásban tanúsítják.

A közvetítés tárgya nem terjedhet ki szigorúan személyes jogokra, mint például egy személy családi állapotával kapcsolatos jogokra, vagy bármely más jogra, amelyet a felek megállapodás vagy bármely más határozat értelmében nem gyakorolhatnak.

A közvetítési tevékenységet egyformán végzik minden személy vonatkozásában, fajtól, bőrszíntől, nemzetiségtől, etnikai származástól, nyelvtől, vallástól, nemtől, véleménytől, politikai csoporthoz való tartozástól, vagyontól vagy társadalmi származástól függetlenül.

A közvetítés közérdeket szolgáló tevékenység. A feladatai ellátása során a közvetítőnek nincs döntéshozatali hatásköre a felek között kötendő egyezség tartalmát illetően, de útmutatást nyújthat az egyezség törvényességének ellenőrzése során. A közvetítés két vagy több fél között történhet. A felek jogában áll szabadon választani a közvetítőjüket. A közvetítést egy vagy több közvetítő végezheti. A bírósági és választottbírósági szervek, valamint bármely más jogalkalmazási feladatkörrel felruházott hatóság tájékoztatja a feleket a közvetítési eljárás lehetőségéről és előnyeiről, valamint ösztönzi őket e módszer alkalmazására a vitáik rendezése érdekében.

A felek felkérhetnek közjegyzőt az egyezség hitelesítésére. A közjegyző által kiállított, a közvetítési megállapodásban szereplő egyezséget hitelesítő okirat érvényesíthető.

A közvetítési megállapodás felei az egyezségüket jóváhagyó határozat kérelmezése céljából megjelenhetnek a bíróság előtt. Az illetékes hatóság az a járásbíróság, amely joghatósága alatt valamelyik fél lakhellyel/székhellyel rendelkezik vagy az a járásbíróság, amely joghatósága alatt a közvetítési megállapodást megkötötték. A bíróság a határozatot, amelyben jóváhagyja a felek egyezségét, zárt ülésen hozza meg és az érvényesíthető.

A családjogi vitákra vonatkozó külön rendelkezések. A közvetítés a házastársak közötti nézeteltérések rendezésére alkalmazható, a házasság folytatása, a házastársi vagyon felosztása, a szülői jogok gyakorlása, a gyermekek lakhelyének meghatározása, a szülők gyermektartáshoz való hozzájárulásai vagy bármely más a házastársak között felmerülő nézeteltérés vonatkozásában, amely olyan jogok miatt keletkezett, amelyeket a törvény alapján élvezhetnek. A felek között a szülői jogok gyakorlásával, a szülők gyermektartáshoz való hozzájárulásaival vagy a gyermek lakhelyének meghatározásával kapcsolatos ügyekben/vitákban megkötött közvetítési megállapodások perbeli egyezség formáját öltik.

A házastársak házasság felbontásáról szóló megállapodását és a járulékos válási kérdésekről szóló egyezségét a felek a házasságot felbontó ítélet kimondásában hatáskörrel rendelkező bíróságnak nyújtják be.

A közvetítő biztosítja azt, hogy a közvetítés eredménye ne legyen a gyermek mindenek felett álló érdekével ellentétes, ösztönzi a szülőket, hogy elsődlegesen és főként a gyermek szükségleteire összpontosítsanak, valamint gondoskodik arról, hogy a szülői felelősség elvétele vagy a különválás vagy válás ne legyen káros hatással a gyermek neveltetésére és fejlődésére.

Mielőtt közvetítési megállapodást kötnének, vagy adott esetben az eljárás alatt, a közvetítő kellő gondossággal megvizsgálja, hogy a felek között bántalmazó vagy erőszakos kapcsolat állt-e fenn és, hogy e tényállás hatása valószínűleg befolyásolja-e a közvetítést, továbbá dönt arról, hogy ilyen körülmények között a közvetítéssel történő rendezés helyénvaló-e. Ha a közvetítés során a közvetítő tudomást szerez olyan körülményekről, amelyek a gyermek neveltetését vagy rendes fejlődését veszélyeztetik, vagy jelentősen sértik a gyermek mindenek felett álló érdekét, jelentenie kell az ügyet az illetékes hatóságnak.

A családon belüli erőszak megelőzéséről és az az elleni küzdelemről szóló 217/2003. törvény tartalmaz rendelkezéseket a családon belüli erőszak megelőzésével és az az elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatokkal megbízott intézményekről (amelyek kötelessége a vitában álló feleket a közvetítés felé vezetni), a családon belüli erőszak megelőzésével és az az elleni küzdelemmel foglalkozó létesítményekről (ideértve a bántalmazókat segítő támogatóközpontokat is, amelyek tanácsadást és családjogi közvetítést nyújtanak azzal a lehetőséggel, hogy a felek kérésére a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyeket közvetítés hatálya alá vonják), a védelmi határozatról és a családon belüli erőszak megelőzése és az az elleni küzdelem terén a finanszírozásról.

A polgári eljárásban a bíró ajánlja fel a feleknek a vitájuk közvetítésen keresztül, peren kívül történő rendezését, és az eljárás teljes tartama alatt a feleket az előírt tanácsadással békíteni próbálja.

A közvetítési eljárás hatálya alá vonható viták esetében a bíró felhívhatja a feleket az eljárás alkalmazásának előnyeiről tájékoztató megbeszélésen való részvételre. Amennyiben szükségesnek véli, a bíró az ügy körülményeit figyelembe véve, a bírósági eljárás bármely szakaszában ajánlja a feleknek a közvetítés alkalmazását a vita peren kívüli rendezése érdekében. A közvetítés a felekre nézve nem kötelező.

Ha a bíró ajánlja a közvetítést, a feleknek (amennyiben nem kísérelték meg a vitájukat a keresetük bírósági beadását megelőzően, közvetítés útján rendezni) meg kell jelenniük a közvetítő előtt a közvetítés előnyeiről való tájékozódás érdekében. Miután tájékoztatásban részesültek, a felek eldöntik, hogy elfogadják-e a vitájuk közvetítés útján történő rendezését.

Ha a felek kibékülnek, a bíró az általa hozott ítéletben jóváhagyja az egyezségüket.

Válás esetében, a válókeresethez csatolhatják a házastársak által, a házasság felbontásáról közvetítés útján kötött megállapodást, valamint, adott esetben a járulékos válási kérdések rendezéséről kötött megállapodást.

A gyermekek jogainak védelméről és előmozdításáról szóló 272/2004. törvény tartalmaz rendelkezéseket a gyermekek jogairól (polgári jogok és szabadságok, alternatív családi környezet és gondozás, gyermekegészségügy és -jólét, oktatás, valamint rekreációs és kulturális tevékenységek), rendelkezéseket a szüleik védelmétől ideiglenesen vagy véglegesen megfosztott gyermekek külön védelméről (nevelőszülőknél való elhelyezés, nevelőszülőknél való sürgősségi elhelyezés, szakosodott felügyelet, valamint a külön védelmi intézkedések alkalmazásának nyomon követése), rendelkezéseket a gyermekek védelméről (menekültek vagy fegyveres konfliktus esetén gyerrmekek, akik bűncselekményt követtek el, de a büntetőjog alapján nem vonhatók felelősségre; a bántalmazás, elhanyagolás vagy kizsákmányolás ellen, ideértve a gazdasági kizsákmányolást is, a kábítószerrel való visszaélés és az erőszak minden formája ellen; gyermekek, akik szülei külföldön dolgoznak, valamint a gyermekrablás vagy gyermekkereskedelem minden formája ellen), rendelkezéseket a gyermekvédelem terén feladatokkal központi és helyi szinten megbízott intézményekről és szolgálatokról, magánszervezetekről és a gyermekvédelmi rendszer finanszírozásáról.

A szociális gondozási közszolgálat kötelezettsége az előírt intézkedéseket meghozni az olyan kockázati helyzetek korai észlelésének biztosítására, amelyek miatt egy gyermek elkerülhet szüleitől, illetve a szülők bántalmazó magatartása és a családon belüli erőszak megelőzésére. Bármilyen esetben, amikor egy gyermeket szüleitől elválasztanak, illetve a szülői jogok gyakorlását korlátozzák, ezt meg kell előznie a törvény által előírt szolgáltatások és ellátások rendszeres nyújtásának, külön hangsúlyt fektetve a szülők megfelelő tájékoztatására és számukra tanácsadás nyújtására, valamint arra, hogy szolgáltatási csomagban terápiában vagy közvetítésben részesüljenek.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 24/01/2017