Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Válás - Szlovákia

TARTALOMJEGYZÉK

1 Melyek a házasság felbontásának feltételei?

A Szlovák Köztársaságban a házasságot csak a bíróság bonthatja fel.

2 Melyek a házasság felbontásának jogalapjai?

A házasságot a bíróság felbonthatja, ha a házastársak közötti kapcsolat teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, így a házasság már nem tudja betölteni célját, és a házastársaktól nem várható el, hogy újra házassági életközösséget létesítsenek.

A bíróság megállapítja a házasfelek közötti kapcsolat súlyos megromlásának okait, és ezeket figyelembe veszi a házasság felbontásáról hozott határozatában. A bíróság a házasság felbontásáról szóló határozatában mindig figyelembe veszi a kiskorú gyermekek érdekeit.

3 Melyek a házasság felbontásának jogkövetkezményei

3.1 a házasfelek közötti személyi jogi jogviszonyra (pl. a vezetéknévre) vonatkozóan?

Az a házastárs, aki házasságkötéskor felvette a másik házastárs vezetéknevét, a házasság felbontásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő három hónapon belül értesítheti az anyakönyvi hivatalt korábbi vezetéknevének visszavételéről.

Az a házastárs, aki házasságkötéskor felvette a másik házastárs vezetéknevét, és ugyanakkor második vezetéknévként megőrizte korábbi vezetéknevét, a házasság felbontásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő három hónapon belül értesítheti az anyakönyvi hivatalt arról, hogy a közös vezetéknevet a továbbiakban nem használja.

3.2 a házasfelek vagyonának megosztására vonatkozóan?

A házastársi vagyonközösség a házasság felbontásakor megszűnik. A házastársi vagyonközösség megszűnésekor a közös vagyont a polgári törvénykönyv 150. cikkében meghatározott elvek szerint meg kell osztani. A vagyonközösség megszüntetése történhet: a) megállapodás útján; b) bírósági határozattal; c) időmúlással.

3.3 a házasfelek kiskorú gyermekeire vonatkozóan?

Kiskorú gyermek esetén a bíróság a házasságot felbontó határozatban dönt a gyermekkel szembeni szülői felelősségről a válást követő időszakban, különösen annak meghatározása révén, hogy melyik szülőt illeti a gyermek feletti felügyeleti jog, amely magában foglalja a gyermek képviseletét és vagyonának kezelését is. A szülői felelősségre vonatkozó határozat felváltható a szülők közötti megállapodással.

Ha a szülők nem tudnak megegyezni a kiskorú gyermek láthatására vonatkozó jogok tekintetében, a bíróság a házasság felbontásáról szóló határozatában erről is rendelkezik. Amennyiben a gyermek érdekében szükséges, a bíróság korlátozhatja vagy megtilthatja valamelyik szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartását.

Ezenkívül a bíróság meghatározza, hogy az a szülő, aki nem kapta meg a gyermek feletti felügyeleti jogot, hogyan köteles hozzájárulni a gyermek eltartásához, vagy jóváhagyja a szülőknek a tartás összegére vonatkozó megállapodását.

3.4 a másik házasfél felé fennálló tartásdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozóan?

Az elvált házastárs, aki önmagáról nem tud gondoskodni, kérheti, hogy a volt házastárs járuljon hozzá alapvető szükségletei fedezéséhez, ez utóbbi képességeihez és lehetőségeihez mérten. Ha a házastársak nem értenek egyet, e tartásdíjra vonatkozó határozatot bármelyikük által benyújtott kérelem alapján a bíróság hozza meg.

4 Mit jelent a gyakorlatban a „különválás” jogi fogalma?

A szlovák nemzeti jog nem ismeri a különválás jogintézményét.

5 Melyek a különválás feltételei?

6 Melyek a különválás jogkövetkezményei?

7 Mit jelent a gyakorlatban a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma?

A házasság felbontásán kívül bírói határozat kimondhatja a házasság érvénytelenségét is. Az ilyen házasságot úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna (matrimonium nullum). A bíróság azt is kimondhatja, hogy a házasság nem létezett (non matrimonium).

8 Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei?

a. A házasság érvénytelenítésének okai a következők:

  • egy másik házasság fennállása;
  • felmenők és leszármazottak közötti, valamint testvérek közötti családi kapcsolat, beleértve az örökbefogadással létrejött családi kapcsolatot is;
  • a házasságkötési korhatár be nem töltése, ha a szóban forgó kiskorú elmúlt 16 éves, de még nem töltötte be a 18. életévét;
  • mentális zavarból eredő korlátozott cselekvőképesség;
  • nem szabadon, komolyan, kifejezetten és egyértelműen tett házassági nyilatkozat.

Ha a házasságot bármely említett érvénytelenségi ok fennállása ellenére megkötötték, mindaddig fennállónak kell tekinteni, amíg a semmisségét kimondó bírósági határozat jogerőssé nem válik.

b. A házasság nem jött létre, ha a házassági nyilatkozatot:

  • kényszer alatt tették;
  • 16. életévét be nem töltött kiskorú tette;
  • olyan anyakönyvi hivatal előtt tették, amelynek nem volt felhatalmazása annak elfogadására – kivéve a 4. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben –, vagy a házasságkötésre vonatkozó nyilatkozatot olyan polgármester vagy helyi önkormányzati képviselő-testületi tag előtt tették, akinek nem volt hatásköre ilyen aktus lebonyolítására;
  • vonatkozó külön jogszabály szerint nyilvántartásba nem vett egyházi hatóság vagy vallási közösség előtt, vagy a nyilvántartásba vett egyházi hatóság vagy vallási közösség tevékenységének végzésére nem jogosult személy előtt tették;
  • külföldön tették olyan hatóság előtt, amely nem rendelkezett erre irányuló hatáskörrel;
  • érvényes felhatalmazással nem rendelkező vagy olyan meghatalmazott tette, akinek meghatalmazását e törvény alapján visszavonták.

9 Melyek a házasság érvénytelenítésének jogkövetkezményei?

A bírósági határozattal érvénytelennek nyilvánított házasságot úgy kell tekinteni, hogy azt meg sem kötötték.

A házasság érvénytelenségét megállapító bírósági határozatot követően a házastársak közös gyermekükkel kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire, valamint a vagyonjogi viszonyukra ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak, mint az elvált szülőkre. A házasság érvénytelenségét megállapító bírósági határozatot követően a házastársaknak a közös vezetéknévre vonatkozóan tett nyilatkozata szintén érvényét veszti, és mindkét házastársnak vissza kell vennie korábbi vezetéknevét.

10 Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére?

A házasság megszűnését csak bíróság állapíthatja meg. A kapcsolódó kérdések megoldhatók a közvetítésről szóló 420/2004. sz. törvény alkalmazásával is.

11 Hol nyújtsam be a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen formai követelményeket kell betartanom, és milyen iratokat kell csatolnom a kérelemhez?

A házasság felbontására, a házasság érvénytelenítésére vagy a házasság semmisségének kimondására irányuló kérelmet a járásbírósághoz kell benyújtani.

Az illetékes bíróság az a bíróság, amelynek illetékességi területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt, amennyiben legalább egyikük lakóhelye továbbra is e bíróság illetékességi területén van. Ellenkező esetben az alperes lakóhelye szerinti általános hatáskörű bíróság illetékes. Amennyiben az illetékes bíróság ilyen módon nem állapítható meg, a felperes lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű bíróság jár el.

A kérelemre a polgári perrendtartásról szóló 160/2015. sz. törvény (Civilný sporový poriadok) 127. szakaszában és a polgári nemperes eljárásokról szóló 161/2015. sz. törvény (Civilný mimosporový poriadok) 25. és 26. szakaszában meghatározott alaki követelmények irányadók.

A keresetlevélben fel kell tüntetni a bíróság megjelölését, a kérelmező nevét, az ügy tárgyát és a kereseti kérelmet, és azt alá kell írni. Ezen kívül a kérelemnek tartalmaznia kell a felek és (ha van), azok képviselőinek nevét, a főbb tények pontos és teljes leírását, valamint azon bizonyítékok listáját, amelyekre a kérelem benyújtója támaszkodni kíván; a keresetlevélben egyértelműen meg kell jelölni, mire irányul a kereset. A kérelmezőnek csatolnia kell azokat az okirati bizonyítékokat, amelyekre hivatkozik.

12 Igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A költségmentességre a nehéz anyagi helyzetben lévő személyek költségmentességéről szóló 327/2005. sz. törvény rendelkezései irányadók.

A házasság felbontására irányuló eljárásért bírósági illetéket kell fizetni. Az eljárásban részt vevő bármely fél kérheti az eljárási illeték megfizetése alóli mentesítését.

A bíróság kérelemre részben vagy egészben mentesítheti a felet az eljárási illeték megfizetése alól, ha ezt a fél körülményei indokolják, és ha az ügy nem jár önkényes vagy nyilvánvalóan sikertelen jogérvényesítéssel vagy jogvédelemmel. Ha a bíróság másként nem rendelkezik, a mentesség az egész eljárásra vonatkozik és visszamenőleges hatályú; a mentességre vonatkozó határozatot megelőzően befizetett illetékeket azonban nem térítik vissza.

13 Van-e lehetőség fellebbezésre a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen?

A bírósági határozatok ellen a határozat kézbesítését követő 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni.

14 Mit kell tennem, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozatot szeretnék e tagállamban elismertetni?

A határozat elismerése iránti kérelmet kell benyújtani. A hatáskörrel rendelkező bíróság a pozsonyi törvényszék.

A házassági ügyekben más tagállamban (kivéve Dániában) 2004. május 1. után hozott jogerős határozatok elismerése a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet szerint történik. A határozatok elismeréséhez különleges eljárás nem szükséges; ugyancsak nem szükséges különleges eljárás az anyakönyvi hivatalok nyilvántartásaiban szereplő bejegyzések módosításához. Az érdekelt fél azonban kérelmezheti külön határozat kibocsátását a más tagállamban házassági ügyben hozott jogerős határozat elismeréséről. A más tagállamban hozott határozatok elismerése tárgyában a pozsonyi törvényszék rendelkezik hatáskörrel.

A Dániában hozott határozatok, vagy más tagállamban 2004. május 1-je előtt hozott határozatok esetében a házassági ügyben hozott jogerős külföldi határozat elismerésére irányuló kérelmet kell benyújtani, amennyiben legalább az egyik fél szlovák állampolgár. Az ilyen eljárás kérelemre indul, amelyet a külföldi határozatban félként megjelölt személy nyújthat be. A más tagállamban hozott határozatok elismerése tárgyában a pozsonyi törvényszék rendelkezik hatáskörrel.

15 Melyik bírósághoz kell fordulnom, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozat elismerését szeretném kifogásolni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

A külföldi határozat elismerésére vagy elismerésének megtagadására vonatkozó határozat ellen fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést a pozsonyi törvényszékhez kell benyújtani, és arról a Legfelsőbb Bíróság határoz.

16 Mely jogszabályokat alkalmazza a bíróság olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem ebben a tagállamban élnek, vagy akiknek állampolgársága különböző?

A házasság felbontására annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek az eljárás indítása idején a házasfelek az állampolgárai voltak. Ha a házasfelek állampolgársága eltérő, a házasság felbontására a szlovák jogot kell alkalmazni.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Utolsó frissítés: 12/05/2020