menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Európai elfogatóparancs


Az európai elfogatóparancs (EEP) a szabadságvesztés‑büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából történő átadás új, egyszerűsített rendszere. Az egyik uniós tagállam által kibocsátott elfogatóparancs az EU egész területén érvényes.

Az európai elfogatóparancs 2004. január 1-je óta működik, és váltotta fel azokat a hosszadalmas kiadatási eljárásokat, amelyek korábban léteztek az uniós tagállamok között.


Hogyan működik a rendszer?

Az európai elfogatóparancs egy uniós tagállam igazságügyi hatóságának megkeresése egy másik uniós tagállamban tartózkodó személy elfogása, valamint átadása érdekében, büntetőeljárás lefolytatása, vagy az első tagállamban meghozott szabadságvesztés‑büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából. Az eljárás a bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapul, és az összes uniós tagállamban,

az igazságügyi hatóságok közötti közvetlen kapcsolattartás révén működik.

Az elfogatóparancs alkalmazása során a hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk A link új ablakot nyit mega vádlottak és gyanúsítottak eljárási jogait – így a tájékoztatáshoz való jogot, az ügyvédi segítség és esetleg tolmács igénybevételéhez való jogot, a letartóztatás szerinti tagállam törvényi előírásainak megfelelően.

A link új ablakot nyit megAz európai elfogatóparancs kibocsátásának módja (kézikönyv)

Miben különbözik a hagyományos kiadatástól?

  1. Szigorú határidők
    Az elfogás helye szerinti állam az elfogás után legfeljebb 60 napon belül köteles az illető személyt visszajuttatni abba az tagállamba, ahol az elfogatóparancsot kibocsátották.
    Amennyiben a személy hozzájárul az átadáshoz, úgy az átadási határozatot tíz napon belül meg kell hozni.
  2. Kettős büntethetőség – már nem szükséges
    32 súlyos bűncselekményfajta esetében nem szükséges, hogy a cselekmény mindkét tagállamban bűncselekménynek minősüljön. Az az egyetlen követelmény, hogy legalább 3 évi szabadságvesztéssel legyen büntetendő a kibocsátó tagállamban.
  3. Politikától való mentesség
    Az igazságügyi hatóságok önállóan, politikai befolyásolástól mentesen hozzák meg a határozatokat.
  4. Saját állampolgárok átadása
    A tagállamok többé nem utasíthatják vissza saját állampolgáraik átadását, kivéve, ha ők hajtják végre a keresett személyre kiszabott szabadságvesztés-büntetést.
  5. Garanciák
    Az elfogatóparancsot végrehajtó tagállam az alábbiakra vonatkozó garanciákat igényelhet:
    a. egy bizonyos idő elteltével az illető személy jogosult felülvizsgálatot kérelmezni, ha a kiszabott büntetés életfogytiglani szabadságvesztés.
    b. a keresett személy az eljárás végén kiszabott szabadságvesztést az átadó tagállamban is letöltheti, ha ennek az tagállamnak az állampolgára vagy ha ott van a szokásos tartózkodási helye.
  6. Korlátozott elutasítási okok
    Egy tagállam kizárólag akkor utasíthatja el a keresett személy átadását, ha a kötelező vagy választható elutasítási okok egyike alkalmazandó:

    Kötelező okok
    – a személyt már elítélték ugyanazon bűncselekmény miatt (non bis in idem)
    kiskorúak (a személy az elfogás helye szerinti tagállamban még nem érte el a büntetőjogi felelősség korhatárát)
    amnesztia (az elfogás helye szerinti tagállam büntetőeljárást folytathatott volna az érintettel szemben, és a bűncselekmény az adott tagállamban meghirdetett amnesztia hatálya alá tartozik).

    Választható okok – például:
    – a kettős büntethetőség hiánya az említett 32-től eltérő bűncselekmények esetében
    – illetékesség
    – a végrehajtás szerinti tagállamban folyamatban lévő büntetőeljárás
    – elévülés.

Az EEP alkalmazására vonatkozó statisztikai adatok

A legtöbb tagállamban az alábbiak szerint adják át a keresett személyt:

  • hozzájárulással – 14-16 napon belül (az összes átadás mintegy 50 %-a)
  • hozzájárulás nélkül – kevesebb mint 2 hónapon belül.

Nem minden tagállam esetén állnak rendelkezésre adatok, a táblázat azonban jelzi, hogy milyen gyakran alkalmazzák a letartóztatási parancsot.

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Kibocsátott elfogatóparancsok száma

6 900

6 750

11 000

14 200

15 800

13 900

9 800

10 450

13 100

14 700

Megtalált és/vagy elfogott személyek száma

1 770

2 040

4200

4 500

6 150

6 460

6 490

5 840

7 850

9660

Átadott személyek száma

1 530

1 890

3 400

3 630

5 580

5 370

5 230

4 480

3 460

5480

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAz európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat


A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

Utolsó frissítés: 24/10/2016