Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Európai végrehajtható okirat - Románia


ILLETÉKES BÍRÓSÁGOK/HATÓSÁGOK KERESÉSE

A lenti keresőeszköz segít megtalálni Önnek az(oka)t a bíróságo(ka)t/szerv(ek)et, amely(ek) illetékes(ek) az adott európai uniós jogi eszköz vonatkozásában. Figyelem: noha mindent megtettünk azért, hogy a rendszerben indított keresések a lehető legpontosabb találatokat eredményezzék, kivételes esetekben előfordulhat, hogy az illetékesség helytelen megállapítása miatt a keresés eredménye nem teljes.

Románia

Bírósági határozatok elismerése és végrehajtása – Polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok (európai végrehajtható okirat)


1. Kijavítási és visszavonási eljárás (10. cikk (2) bekezdése)

2. Felülvizsgálati eljárások (19. cikk (1) bekezdése)

3. Használható nyelvek (20. cikk (2) bekezdésének c) pontja)

4. Közokiratok hitelesítésére kijelölt hatóságok (25. cikk)

1. Kijavítási és visszavonási eljárás (10. cikk (2) bekezdése)

Abban az esetben, ha a végrehajtható okirat a felek közti egyezséget vagy más jogi megállapodásokat tartalmazó bírósági ítélet, a hitelesítésre az elsőfokú bíróság rendelkezik hatáskörrel (a Románia uniós csatlakozásának időpontjától az egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló, a módosított 191/2007. sz. törvénnyel módosított 119/2006. sz. sürgősségi kormányrendelet 2. cikkének (1) bekezdése).

A tanúsítvány kérelemre történő helyesbítésére a tanúsítványt kiállító bíróság rendelkezik hatáskörrel. A bíróság a tanúsítvány kiállítása iránti kérelmet a felek idézése nélkül bírálja el. A kérelemnek helyt adó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A kiállított tanúsítványt a hitelező kapja kézhez, az adós másolatot kap. A kérelmet elutasító határozattal szembeni fellebbezést a határozat meghozatalától számított 15 napon belül lehet benyújtani, ha a hitelező a határozathozatalkor jelen volt, és a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül abban az esetben, ha nem volt jelen. Jogkérdésben történő felülvizsgálat iránti kérelem (recurs) esetén ugyanezek a rendelkezések alkalmazandók megfelelően (a Románia uniós csatlakozásának időpontjától az egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló, a módosított 191/2007. sz. törvénnyel módosított 119/2006. sz. sürgősségi kormányrendelet I 1 szakaszának 2., 3., 5. és 6. cikke).

A tanúsítvány visszavonása iránti kérelmet az azt kiállító bírósághoz kell benyújtani a tanúsítvány kézbesítésétől számított egy hónapon belül. Ha a bíróság a felek idézését követően megállapítja, hogy a tanúsítvány kiállítására a 805/2004/EU rendeletben foglalt feltételek teljesítése nélkül került sor, felülvizsgálja a meghozott intézkedéseket és részlegesen vagy teljes egészében visszavonja a tanúsítványt. A határozattal szemben annak kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezést benyújtani. Jogkérdésben történő felülvizsgálat iránti kérelem (recurs) esetén ugyanezek a rendelkezések alkalmazandók megfelelően (a Románia uniós csatlakozásának időpontjától az egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló, a módosított 191/2007. sz. törvénnyel módosított 119/2006. sz. sürgősségi kormányrendelet I 1 szakaszának 7. cikke).

A 19. cikk (1) bekezdése szerinti felülvizsgálati eljárások

A 19. cikk (1) bekezdésében hivatkozott felülvizsgálati eljárásokat a román jog szerint a rendes jogorvoslati eljárások: fellebbezés (apel), és a rendkívüli jogorvoslati eljárások: jogkérdésben történő felülvizsgálat (recurs), megsemmisítés iránti kereset (contestație în anulare), valamint a perújítás (revizuire) alkotják.

2. Felülvizsgálati eljárások (19. cikk (1) bekezdése)

A 19. cikk (1) bekezdése szerinti felülvizsgálati eljárások

A 19. cikk (1) bekezdésében hivatkozott felülvizsgálati eljárásokat a román jog szerint a rendes jogorvoslati eljárások: fellebbezés (apel), és a rendkívüli jogorvoslati eljárások: jogkérdésben történő felülvizsgálat (recurs), megsemmisítés iránti kérelem (contestație în anulare), valamint a perújítás (revizuire) alkotják.

A fellebbezést a polgári perrendtartás 466–482. cikke szabályozza.

Fellebbezést az első fokon hozott határozatokkal szemben lehet benyújtani. A fellebbezés benyújtásának határideje a határozat közlésétől számított 30 nap. A fellebbezésnek halasztó hatálya van az elsőfokú határozat végrehajtására. A fellebbezést és indoklását a megfellebbezett határozatot hozó bírósághoz kell benyújtani.

A fellebbezés benyújtási határidejének lejárta után a pernyertes fél – az ellenérdekű fél fellebbezésének elbírálására szolgáló jogi eljárás keretében – írásban maga is fellebbezést nyújthat be az elsőfokú bíróság határozatának megváltoztatása céljából (csatlakozó fellebbezés: apel incident).

Pertársaság esetében, vagy ha az elsőfokú eljárásba harmadik felek beavatkoztak, a pernyertes fél a fellebbezés benyújtási határidejének lejárta után írásban fellebbezést nyújthat be a másik pernyertes féllel vagy az elsőfokú eljárásba beavatkozó, de a fő fellebbezéssel nem érintett féllel szemben, ha ennek a fellebbezésbe való bevonása végső soron befolyásolhatja a pernyertes fél eljárásbeli jogállását (kényszerű fellebbezés: apel provocat).

A csatlakozó fellebbezést és a kényszerű fellebbezést a pernyertes félnek a fő fellebbezésről szóló értesítés átvételekor kell benyújtania.

A határidőn belül benyújtott fellebbezés lehetőséget ad az ügy érdemének új elbírálására, vagyis a fellebbviteli bíróság a határozatát a tényállás és a jogkérdés újbóli elbírálása alapján hozza (a fellebbezés devolutív hatálya: efectul devolutiv al apelului).

A fellebbviteli bíróság az ügy érdemét a fellebbező fél által szabott korlátokon belül és az ítélet fellebbezéssel érintett részétől függő megoldásokra való hivatkozással bírálja el újból. A devolutív hatály akkor terjed ki az ügy egészére, ha a fellebbezés nem korlátozódik a megfellebbezett ítélet rendelkező részének bizonyos megoldásaira, ha az ítéletet valószínűleg hatályon kívül kell helyezni, vagy ha a jogvita tárgya oszthatatlan.

A fellebbviteli bíróság a megfellebbezett ítéletet hatályban tarthatja, amely esetben a fellebbezést elutasítja vagy megsemmisíti, vagy az eljárást lezártnak nyilvánítja. A fellebbezés befogadása esetén a bíróság a megfellebbezett ítéletet hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja.

Ha a fellebbviteli bíróság megállapítja, hogy az elsőfokú bíróság az ügyben az ügy érdemének elbírálása nélkül vagy a felek beidézése – és így meghallgatása – nélkül, jogszerűtlenül döntött, akkor a megfellebbezett ítéletet megsemmisíti, és az ügy érdemét elbírálja. A fellebbviteli bíróság ezt követően megsemmisíti a megfellebbezett határozatot, és az ügyet visszautalja az elsőfokú bíróságra; a visszautalásra az eljárás során csak egyszer kerülhet sor.

Ha a fellebbviteli bíróság az elsőfokú bíróság illetékességének hiányát állapítja meg, a megfellebbezett határozatot megsemmisíti, és az ügyet az illetékes bíróság elé utalja, vagy a keresetet adott esetben annak alkalmatlansága miatt elutasítja.

Ha az elsőfokú bíróság megállapítja, hogy elsőfokon neki van illetékessége, megsemmisíti a megfellebbezett határozatot, és elbírálja az ügy érdemét.

A fellebbező fél a fellebbezése következményeként nem kerülhet rosszabb helyzetbe, mint amilyenbe a megfellebbezett határozat hozná.

A jogkérdésben történő felülvizsgálatot a polgári perrendtartás 483–502. cikke szabályozza.

A megfellebbezett határozatokat, a fellebbezési jog nélkül hozott határozatokat és az ezen okból kifejezetten megnevezett határozatokat jogkérdésben történő felülvizsgálat tárgyává lehet tenni. Egyes, például a következők tárgyában hozott határozatokat nem lehet ilyen felülvizsgálat tárgyává tenni: gyámság, család, családi állapot, középületek, evakuálás. Szolgalom, telekhatár-változtatás, telekhatár-kijelölés, tevékenység elvégzésére vagy tevékenységtől való tartózkodásra vonatkozó, pénzben nem mérhető kötelezettségek, holtnak nyilvánítás, vagyonfelosztás, polgári navigáció, munkaügyi jogviták, társadalombiztosítás, kisajátítás, bírói tévedés miatti kártérítés, a legfeljebb 500 000 RON monetáris értékkel felruházható keresetek és a fellebbviteli bíróság határozatai tárgyában csak fellebbezés tehető.

A jogkérdésben történő felülvizsgálat iránti kérelem benyújtásának határideje a határozat közlésétől számított 30 nap. A felülvizsgálatot olyan bíróság végzi el, amely a hierarchiában a megfellebbezett határozatot kibocsátó bíróság felett áll. A felülvizsgálatot végző bíróság a fellebbező fél kérésére elrendelheti a felülvizsgálat tárgyát képező határozat felfüggesztését.

A csatlakozó fellebbezés és a kényszerű fellebbezés céljából meghatározott esetek kapcsán jogkérdésben történő csatlakozó felülvizsgálatot és jogkérdésben történő kényszerű felülvizsgálatot lehet végezni.

A bíróság, amennyiben a jogkérdésben történő felülvizsgálat iránti kérelmet elvben elfogadhatónak nyilvánította, a csatolt indoklás ellenőrzése és a jogkérdés vizsgálata után a felülvizsgálati kérelemnek helyt adhat, azt elutasíthatja vagy megsemmisítheti, vagy az eljárást lezártnak nyilváníthatja. Ha a felülvizsgálati kérelemnek helyt adnak, a megfellebbezett határozat teljes egészében vagy részben érvényteleníthető. Az érvénytelenített határozat hatályát veszti. Az ilyen határozat alapján folytatott végrehajtási vagy biztosítási eljárás nem rendelkezik jogi erővel. Fellebbezés érvénytelenítéséről szóló határozat esetében a bíróság ezt hivatalból megállapítja.

Fellebbezés érvénytelenítése esetén a fellebbviteli bíróságnak a megválaszolt jogkérdéssel kapcsolatos határozatai kötelező erejűek az ügy érdemét elbíráló bíróságra nézve. Ha egy határozatot az eljárási szabályok megsértése miatt érvénytelenítenek, az ügy elbírálása a megsemmisített aktustól újrakezdődik. Fellebbezés érvénytelenítése után az elsőfokú bíróság az ügy érdemét az érvénytelenítés keretein belül – az érvénytelenített határozatot hozó bíróság előtt felhozott indokokat figyelembe véve – újból elbírálja.

Jogkérdésben történő felülvizsgálat esetén, ha a határozat fellebbviteli bíróság általi érvénytelenítését követően újabb meghallgatásra kerül sor, az érintett fél helyzete nem romolhat.

A megsemmisítés iránti keresetet a polgári perrendtartás 503–508. cikke szabályozza.

Jogerős határozattal szemben megsemmisítés iránti keresettel lehet fellebbezni, ha nem került sor a panaszos jogszerű beidézésére, és így nem lehetett jelen az ügy elbírálásakor. A megsemmisítés iránti keresetet a kifogásolt határozatot hozó bíróságon kell benyújtani. A kereset a határozat közlésétől számított 15 napon belül nyújtható be, de legkésőbb a határozat jogerőre emelkedésének dátumától számított egy éven belül. A bíróság biztosíték nyújtásának előírása mellett felfüggesztheti a megsemmisítés iránti kereset tárgyául szolgáló határozat végrehajtását. Ha a kifogás megalapozott, a bíróság a megfellebbezett határozatot megsemmisítő egyetlen ítélet meghozatalával lezárja az ügyet. A megsemmisítés iránti kereset tárgyában hozott ítélettel szemben ugyanolyan módon lehet fellebbezni, mint a megfellebbezett határozattal szemben.

A perújítást a polgári perrendtartás 509–513. cikke szabályozza.

Az ügy érdemét érintő, vagy arra hivatkozó határozattal szemben perújítási keresetet akkor lehet benyújtani, ha például az érintett fél rajta kívül álló okok miatt nem volt képes megjelenni a bíróság előtt, és erről a bíróságot tájékoztatta. A perújításra a fél akadályoztatási okának megszűnését követő 15 napon belül kell sort keríteni. A bíróság biztosíték nyújtásának előírása mellett felfüggesztheti a perújítás tárgyául szolgáló határozat végrehajtását. Ha a bíróság a perújítási keresetet végrehajthatóvá nyilvánítja, akkor a megfellebbezett határozatot részben vagy teljes egészében megváltoztatja, illetve hátrányos jogerős határozatesetében azt megsemmisíti. A perújítási kereset ügyében hozott határozattal szemben ugyanolyan módon lehet fellebbezni, mint a perújítás tárgyául szolgáló határozattal szemben.

3. Használható nyelvek (20. cikk (2) bekezdésének c) pontja)

Román.

4. Közokiratok hitelesítésére kijelölt hatóságok (25. cikk)

Abban az esetben, ha a végrehajtható okirat közokirat, a hitelesítésre az a járásbíróság rendelkezik hatáskörrel, amelynek illetékességi területén e közokirat kibocsátója található (a Románia uniós csatlakozásának időpontjától az egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló, a módosított 191/2007. sz. törvénnyel módosított 119/2006. sz. sürgősségi kormányrendelet I1 szakasza 2. cikkének (2) bekezdése).


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 17/02/2017