menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Bizonyíték


Ez a szakasz a határokon átnyúló ügyekben történő bizonyítékgyűjtésre vonatkozó uniós jog áttekintését ismerteti.


Háttér

Az Unión belüli határellenőrzés megszüntetése jelentősen megkönnyítette a polgárok szabad utazását, ám egyúttal a bűnelkövetők számára is könnyebbé tette a tagállamok közötti bűnözői tevékenységek folytatását.

Ezért alapvető fontosságú, hogy az uniós tagállamok hatékonyan együttműködjenek a büntetőügyekben történő bizonyítékgyűjtés kapcsán.

Uniós jog

Jelenlegi helyzet

Az EU-ban a büntetőügyekben történő bizonyítékgyűjtésre vonatkozó szabályok „kölcsönös jogsegélyre” vonatkozó megállapodásokon alapulnak.

Különösen a következőkön:

2017-től

2017. május 22-től az EU-ban a bizonyítékok beszerzését az európai nyomozási határozatról szóló irányelv fogja szabályozni.

Az új irányelv kölcsönös elismerésre alapul és a fent említett egyezmények vonatkozó rendelkezéseit váltja fel.

Az irányelv a hatálya alá tartozó uniós tagállamok között lesz alkalmazandó.

Az irányelv elfogadása után az A link új ablakot nyit megeurópai bizonyításfelvételi parancsról szóló 2008-as kerethatározatot (amely korlátozottabb hatállyal rendelkezett) hatályon kívül helyezte a 2016. január 20-i (EK) 2016/95 rendelet.

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. évi egyezmény

Az egyezmény a bizonyítékok beszerzésére legáltalánosabban használt eszköz.

Többek között a következő területeken fedi le a kölcsönös segítségnyújtást:

  • gyanúsítottak és tanúk vallomásának felvétele,
  • videokonferencia használata,
  • házkutatás vagy lefoglalás alkalmazása bizonyíték beszerzése céljából,
  • távközlés.

Az egyezményhez csatolt jegyzőkönyv a bankszámlákkal és a banki ügyletekkel kapcsolatos információszerzést szabályozza.

Kölcsönös jogsegély iránti megkeresések

A megkereső hatóság közvetlenül felveheti a kapcsolatot a kibocsátó hatósággal.

Amennyiben a végrehajtó hatóságnak nincs jogalapja a megtagadásra, a megkeresésnek a lehető leghamarabb és lehetőleg a kibocsátó hatóság által megszabott határidőn belül kell eleget tenni.

A beszerzett bizonyítékok elfogadhatóságának biztosítása érdekében a végrehajtó állam hatóságainak be kell tartaniuk a megkereső állam hatóságai által meghatározott alaki követelményeket és eljárásokat, feltéve, hogy azok nem ellentétesek a végrehajtó állam alapvető jogelveivel.

Az európai nyomozási határozatról szóló irányelv

Az európai nyomozási határozat egy uniós tagállam igazságügyi hatósága által kibocsátott vagy érvényesített igazságügyi határozat, amelynek célja egy másik uniós tagállamban nyomozati intézkedések elvégeztetése büntetőügyben történő bizonyítékgyűjtés céljából.

Az európai nyomozási határozatról szóló irányelvet 2014. április 3-án fogadták el. Dánia és Írország úgy határozott, hogy nem vesz részt az irányelvben.

Az irányelv célja a kölcsönös elismerés elvének bevezetése

  • a kölcsönös jogsegély terén fennálló rugalmasság megtartása, valamint
  • az alapvető jogok védelme mellett.

Valamennyi nyomozási cselekményre vonatkozik (a közös nyomozócsoport létrehozásának kivételével).

Büntető-, közigazgatási vagy polgári peres eljárásban is kibocsátható, ha a határozat nyomán eljárás indulhat büntetőbíróság előtt.

A kibocsátó hatóság csak akkor alkalmazhat európai nyomozási határozatot, ha a nyomozási cselekmény

  • szükséges,
  • arányos, és
  • hasonló belföldi ügyekben megengedett.

Az új irányelv keretében a nyomozási cselekményeket a végrehajtó uniós tagállamban ugyanolyan gyorsan és ugyanolyan elsőbbséggel kell elvégezni, mint egy hasonló belföldi ügyben.

A nyomozási cselekményeket továbbá a „lehető leghamarabb” kell végrehajtani. Az irányelv meghatároz határidőket is (maximum 30 napot a megkeresés elismerésére és végrehajtására, továbbá 90 napot a megkeresés tényleges végrehajtására).

Az uniós tagállamok megtagadhatják a kérelem végrehajtását bizonyos indokok alapján. A megtagadás következő általános indokai alkalmazandók valamennyi cselekményre:

  1. mentesség vagy kiváltság, illetve a sajtószabadságra vonatkozó büntetőjogi felelősség megállapítása és korlátozása tekintetében fennálló szabályok megléte
  2. alapvető nemzetbiztonsági érdekeket sértene
  3. nem büntetőeljárásokban bocsátották ki
  4. a ne bis in idem alapelve sérülne
  5. a kibocsátó állam területén kívül elkövetett cselekmény a kettős büntethetőséggel együttesen
  6. alapjogi kötelezettségekkel való összeegyeztethetetlenség.

Bizonyos cselekmények vonatkozásában a megtagadás további indokai is fennállnak:

  1. a kettős büntethetőség hiánya (kivéve a felsorolt súlyos bűncselekményeket)
  2. a cselekményt lehetetlen végrehajtani (a nyomozási cselekmény nem létezik vagy nem áll rendelkezésre hasonló belföldi ügyekben, és nincs alternatívája).

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

Utolsó frissítés: 28/02/2017