Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Szakértő keresése - Görögország


I. Szakértői jegyzékek és nyilvántartások

Görögországban a szakértők szakterület szerint szerepelnek a nyilvántartásban. Az elsőfokú bíróságok vezetik a szakértői nyilvántartásokat. Ezek a nyilvántartások nyilvánosak, de csak azok a bírák használhatják, akik szeretnének kirendelni szakértőt. A bíróság kirendelhet egy vagy több szakértőt, ha úgy ítéli meg, hogy az ügyben felmerült kérdések különleges szakértelmet igényelnek. Ezenkívül a bíróság köteles kirendelni szakértőt, ha valamelyik fél ezt indítványozza, feltéve, hogy a bíróság véleménye szerint különleges szakértelem szükséges.

A szakértőknek kérelmezni kell a nyilvántartásba való felvételüket.

Az elsőfokú polgári vagy közigazgatási bíróság nyilvános pályázati felhívását követően (a bíróság hivatalos weboldalán) a kérelmező a személyes adatait tartalmazó írásbeli kérelmet nyújt be az elsőfokú bíróság titkárságához, amelyben kijelenti, hogy:

  • nem ítélték el és nem is gyanúsították olyan bűntett vagy vétség elkövetésével, amely következtében megvonták a politikai jogait,
  • nem vonták vissza a szakmai engedélyét,
  • fizetésképtelenség vagy gondnokság alá helyezés miatt nem vonták meg a tulajdonnal való rendelkezési jogát,
  • nem bíró, ügyész vagy tisztviselő.

Az évente kiírt pályázati eljárás lezárása után közzéteszik a szakértői nyilvántartás tervezetét. A kifogások benyújtására nyitva álló időszak után az elsőfokú bíróság többtagú tanácsa jóváhagyja a végleges nyilvántartást.

Büntetőeljárások esetén a szakértői nyilvántartást a vétségi ügyekben eljáró bírók tanácsa vezeti az ügyész javaslata alapján. Szakértő esetében teljesülni kell az alábbi követelményeknek:

  • 21 évesnél idősebb,
  • cselekvőképes és nem értelmi fogyatékos,
  • nem ítélték el olyan bűntett vagy vétség elkövetése miatt, amely következtében megvonták a politikai jogait, vagy elbocsátották a közigazgatásból,
  • nem vonták vissza a szakmai engedélyét,
  • nem idézte elő azokat a tényeket, amelyek a szakértői vélemény tárgyát képezik,
  • nem jár el az adott eljárásban bíróként, ügyészként, titkárként vagy tisztviselőként,
  • nem ítélték el ugyanazon bűncselekmény miatt, amellyel a terheltet gyanúsítják, és
  • nem a terhelt házastársa, testvére vagy közeli hozzátartozója.

A szakértőt törölni lehet a nyilvántartásból kérésére, ha már nem felel meg a követelményeknek, vagy ha az illetékes hatóság úgy dönt.

II. A szakértők szakképesítése

A szakértőknek szakmai testület tagjának kell lenni annak érdekében, hogy szakértőnek nevezhessék magukat.

III. A szakértők díjazása

Büntetőeljárásban az állam téríti meg a szakértő díját. Polgári eljárásban a felperesnek előleget kell fizetnie a bíróság által kirendelt szakértők költségeinek fedezésére. Az eljárás lezárultakor a pervesztes fél viseli a költségeket. A szakértői díjak szabadon meghatározhatók. A felek bizonyos feltételek esetén költségmentességben részesülhetnek a szakértői díj tekintetében.

IV. A szakértők felelőssége

A szakértők a szerződésekre és a szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó általános jogszabályok szerint vonhatók felelősségre. Nem kötelesek szakmai felelősségbiztosítást kötni az esetleges felelősségük fedezésére.

V. A szakértői eljárással kapcsolatos további információk

Az igazságügyi szakértői tevékenységre alkalmazandó főbb jogszabályi rendelkezéseket a polgári perrendtartásról szóló görög törvény 368–392. cikke, az 566/1968. sz.királyi rendelet 20. cikkének (7) bekezdése, valamint a 2882/2001. sz. törvény (kisajátítási törvény) tartalmazza. Ezenkívül a közigazgatási eljárásról szóló görög törvény 159–168. cikkét és a büntetőeljárásról szóló görög törvény 183–203. cikkét kell alkalmazni.

A bíróság mérlegelési jogkörrel rendelkezik a bizonyításfelvétel elrendelése tekintetében, mivel az igazság megállapítása az elsődleges cél. A kontradiktórius eljárás elve jelenti e jogkör egyetlen korlátozását.

1. A szakértők kirendelése

Szakértőt a bíróság rendelhet ki, valamint a felek bízhatnak meg. A közigazgatási eljárásokban a szakértők kirendelése hasonlóan történik, mint a polgári eljárásokban. A büntetőbíróság előtti eljárásban az ügyész vagy a bíróság rendelhet ki szakértőt a nyomozás során. Emiatt a polgári eljárástól eltérő szakértői nyilvántartás létezik büntetőügyekben, és a szakértőnek szigorúbb követelményeknek kell megfelelni, mint a polgári és közigazgatási eljárásokban.

a) Bíróság általi kirendelés

A polgári bíróság mérlegelési jogkörrel rendelkezik, ha hivatalból vagy a peres fél kifejezett indítványára rendel ki szakértőt, ha másként nem állapítható meg a tényállás. Ebben az esetben a szakértői vélemény kézhezvételét követő időpontra halasztják a tárgyalást. A bíróság szabadon rendelhet ki bárkit, akiről úgy ítéli meg, hogy megfelelően tud eljárni szakértőként. A szakértőnek be kell jelenteni bármely összeférhetetlenséget a bíróságnak. A bíróság által kirendelt szakértő hozzáférhet az ügy irataihoz.

b) Felek általi megbízás

A felek által megbízott szakértőknek három típusa létezik Görögországban: szaktanácsadók (a polgári perrendtartásról szóló törvény 391–392. cikke, a közigazgatási eljárásról szóló törvény 167. cikke, a büntetőeljárásról szóló törvény 204. és azt követő cikkei), bíróságon kívüli szakértők és szakértő tanúk. A peres fél szaktanácsadót bízhat meg a bíróság által kirendelt szakértő tevékenységének ellenőrzése céljából. A felek választják ki a bíróságon kívüli szakértőt. A feleknek kell hivatkozni és benyújtani a szakértő véleményét, ellenkező esetben elfogadhatatlanként elutasítják. Ha ezek a követelmények teljesülnek, a bíróság szabadon vizsgálja és értékeli a szakértő véleményét. A vélemény nem tekinthető bizonyítéknak. Inkább a peres fél érvelésének jogalapjához kapcsolódik. A szakértő tanúk különleges tudományos vagy műszaki szakismerettel rendelkező tanúk, akiket a bíróság hallgat meg.

A bíróság eldönti, hogy a szakértő véleményére alapozza-e az ítélet indokolását. A bíróság akkor is a szakértő véleményére alapozhatja az ítéletét, ha az eljárási szabályok megsértésével készült a szakértői vélemény. Ha azonban az eljárási szabályokat jelentős mértékben megsértik, akkor a szakértői véleményt nem létezőnek tekintik. Ebben az esetben a bíró nem alapozhatja az ítélet indokolását a szakértő véleményére.

2. Az eljárás (polgári)

Ha a felek megbíztak szaktanácsadókat, a szaktanácsadó kérdéseket tehet fel a bíróság által kirendelt szakértőknek. A szakértő egyetlen kötelezettsége a vélemény elkészítése. A felek által megbízott szakértők kapcsolatba léphetnek a felekkel az eljárás során, a bíróság által kirendelt szakértőnek ehhez a bíróság engedélyére van szüksége.

a) Szakértői vélemény

Görögországban a szakértői eljárások során nincs szükség előzetes szakértői véleményre. A fő vélemény írásban vagy szóban is elkészíthető. A szakértőnek nem kell meghatározott szerkezet szerint elkészíteni a véleményt.

Ha a bíróság álláspontja szerint a vélemény hiányos, vagy a szakértő indokolatlanul megszegi kötelezettségét, a bíróság hivatalból vagy a felek indítványára új vélemény elkészítését vagy a vélemény kiegészítését rendelheti el. A bíróság azt is elrendelheti, hogy indokolatlan kötelezettségszegés miatt a szakértőnek kell megfizetni a bírósági illetéket.

A felek megtámadhatják a szakértői véleményt nyilatkozattal vagy másik szakvélemény benyújtásával.

b) Bírósági meghallgatás

A bíró csak kivételes esetben idézi meg a szakértőt a tárgyalásra.

 

A fentebb bemutatott információk az A link új ablakot nyit megEurópai Szakértői Intézet (EEEI) által a Szakértők keresése elnevezésű projekt során az országonként kiválasztott kapcsolattartóktól származnak.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 22/12/2020