Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Szakértő keresése - Franciaország


I. Szakértői jegyzékek és nyilvántartások

Valamennyi fellebbviteli bíróság, valamint a polgári és büntetőügyekben eljáró francia legfelsőbb bíróság (Semmítőszék) vezet szakértői jegyzéket vagy nyilvántartást.

A bíróságok és az ügyészek azonban bárkit kirendelhetnek, akit megfelelőnek és hozzáértőnek tartanak. Ebben az esetben meg kell indokolni a döntésüket.

A bíróságok weboldalain, különösen a A link új ablakot nyit megSemmítőszék és a fellebbviteli bíróságok honlapján teszik közzé a szakértői jegyzékeket.

A bírósági jegyzékbe való felvételhez a szakértőknek teljesíteni kell a következő követelményeket:

  • 70 évesnél fiatalabb. A gyakorlatban a szakértőnek 35 és 57–58 év közöttinek kell lennie, hogy bejegyezzék a szakértői nyilvántartásba
  • uniós polgár
  • nem követett el becsületsértést, feddhetetlen és nem sértett jó erkölcsöt
  • nem szabták ki vele szemben valamelyik alábbi fegyelmi vagy közigazgatási szankciót: elbocsátás, nyilvántartásból való törlés, visszahívás, jóváhagyás visszavonása vagy az engedély visszavonása
  • nem vált fizetésképtelenné magáncsődeljárásban, és nem szabtak ki vele szemben más, a kereskedelmi törvényben előírt szankciót
  • az adott szakterületen eltöltött minimális idő
  • nem végzett olyan tevékenységet, amely összeegyeztethetetlen az igazságügyi (jogi) szakértői feladatok elvégzéséhez szükséges függetlenséggel
  • a fő tevékenységüket a bíróság illetékességi területén végzik.

Az elsőfokú bíróság által vezetett nyilvántartásba való felvételét kérő, fordításra szakosodott szakértőknek az adott bíróság illetékességi területén kell végezni a tevékenységüket, vagy ezen a területen kell élniük, ha már nyugdíjba vonultak.

Az ügyész és az elsőfokú bíróság bírói vizsgálják meg a szakértő nyilvántartásba való vétel iránti kérelmét. A fellebbviteli bíróság bírói tanácsa dönt a kérelemről.

A szakértőknek esküt kell tenni a nyilvántartásba vétel előtt.

A szakértőnek legalább öt évig szerepelni kell a fellebbviteli bíróság jegyzékén (regionális jegyzék) ahhoz, hogy felvegyék a Semmítőszék jegyzékébe (nemzeti jegyzék).

Az első alkalommal bejegyzett szakértőnek három év elteltével újból kérelmezni kell a nyilvántartásba vételt. Ettől kezdve a szakértőknek ötévente kell kérelmezni a nyilvántartásba vételt. A szakértő újbóli nyilvántartásba vételéről szóló határozatnak tartalmazni kell az elutasítás okait, és a határozat megtámadható.

A fellebbviteli bíróság fegyelmi eljárásban is törölheti a szakértőt a nyilvántartásból, ez a döntés is megtámadható.

A link új ablakot nyit megFrancia Szakértők Szövetsége közzétett egy etikai kódexet a szakértők számára.

II. A szakértők szakképesítése

Általánosságban elmondható, hogy a szakértőknek megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük a saját szakterületükön.

A szakértőknek szakmai tapasztalattal kell rendelkezni, és ismerni kell az eljárási szabályokat, különösen a szakértői eljárásra vonatkozó szabályokat.

Továbbképzésben kell részt venniük, amit a fellebbviteli bíróságok ötévente ellenőriznek. A szakértők továbbképzése a következőket foglalja magában:

  • szakmai szervezetek által a szakterületüknek megfelelő képzés;
  • bírák és szakértői szervezetek által nyújtott képzés a szakértői eljárásról.

III. A szakértők díjazása

A büntetőeljárások tekintetében rendelet szabályozza a szakértő által végzett egyes feladatok szakértői díját. Bizonyos szakterületeken az ügyész vagy a nyomozási bíró pályázati felhívást tehet közzé a szakértői tevékenység elvégzésére, és kiválaszthatja a legkedvezőbb ajánlatot. Az Igazságügyi Minisztérium viseli a szakértői fordítási költségeket az igazságügyre fordítható költségvetési előírányzatból.

A polgári ügyekben általában a szakértő által az ügyre fordított óraszám és az óradíj szorzata alapján számítják ki a díjat, amelyhez hozzáadják a költségeket és az áfát.

A bíróság kontradiktórius eljárásban dönt a szakértői díj összegéről, amely során figyelembe veszi, hogy a szakvéleményt időben nyújtották-e be, továbbá a szakértői vélemény minőségét és a szakértő által a feladatvégzés során tanúsított gondosság fokát.

A felperes általában előleget fizet a szakértői díj fedezésére. A bíróság azonban kötelezheti mindkét felet az előleg egy részének megfizetésére.

A bíróság jogerős határozatában kötelezi a pervesztes felet a szakértői díj megfizetésére.

Költségmentesség kérhető a szakértői eljárás költségeinek fedezésére.

IV. A szakértők felelőssége

A szakértő köteles szakmai felelősségbiztosítást kötni az esetleges felelősségének fedezésére.

A biztosítás fedezi a szakértő polgári és szakmai felelősségét, az Európai Unió más tagállamában végzett tevékenysége esetén is.

V. A szakértői eljárással kapcsolatos további információk

Büntetőügyekben a nyomozási bíró, az ügyész vagy a megfelelő felhatalmazással rendelkező rendőr (officier de police judiciaire: a bűnüdöző szerv olyan tagja, aki a francia jog szerint a bűnügyi nyomozásért felelős, és őrizetbe veheti a gyanúsítottat) rendelhet ki szakértőt.

Minden más esetben kizárólag a bíróság rendelhet ki szakértőt hivatalból vagy valamelyik fél indítványára.

Polgári eljárásban nem kötelező, ugyanakkor nagyon javasolt benyújtani előzetes szakértői véleményt, és ezt gyakran kifejezetten kérik a polgári eljárásban. A szakértő írásbeli záróvéleményt nyújt be. Ha a szakértő szükségesnek tart konzultációt folytatni egy másik szakterületre szakosodott szakemberrel, e szakember véleményét csatolja a szakértői véleményhez. A bíróság tanúvallomás tételére kötelezheti a szakértőt a tárgyaláson, ha a vélemény nem elegendő a bíróság határozatának megalapozottságáhozmegalapozottságához. A záróvéleményben meg kell válaszolni a bíróság által feltett valamennyi kérdést, és figyelembe kell venni az összes olyan észrevételt, amelyet a felek tettek a szakértőnek a szakértői eljárás során.

1. A szakértők kirendelése

A büntetőjog védi a szakértői jogállást (expert de justice). A szakértő szerepel a fellebbviteli bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság által vezetett jegyzékben.

Franciaországban 8 000–10 000 igazságügyi szakértő van.

Polgári, kereskedelmi és közigazgatási ügyekben kirendelhetnek szakértőt az előzetes eljárásban vagy a tárgyalás előkészítése során. A szakértői eljárások 80%-a tárgyalás-előkészítő szakban indul.

A bíróság szakértőt rendel ki, ha a jogvita rendezéséhez valamilyen szakértelemre van szükség: a bíróság hivatalból vagy valamelyik fél indítványára rendelhet ki szakértőt. A bíró dönt arról, hogy melyik fél fizeti a költségelőleget, amelyet a szakértői díjak kifizetésére fordítanak.

A felek javaslatot tehetnek a szakértő személyére, de minden esetben a bíróság vagy az ügyész dönti el, melyik szakértőt rendeli ki. Különleges indok hiányában a fellebbviteli bíróság által vezetett jegyzékből kell kiválasztani a szakértőt.

A polgári eljárásban a felek nagymértékben részt vesznek a szakértő eljárásában. Együtt kell működniük, és meg kell küldeniük a szakértő által kért minden iratot. Közvetlenül tehetnek fel kérdést a szakértőnek kontradiktórius megbeszéléseken, és kérhetik a szakértőtől, hogy tegyen észrevételt a megjegyzéseikre. Ezek a lehetőségek sokkal korlátozottabbak a büntetőeljárásban, mivel a szakértő jelentősen függ az őt kirendelő bírótól vagy ügyésztől.

2. Az eljárás

Az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos főbb francia jogszabályok:

  • a büntetőeljárásról szóló törvény, a polgári perrendtartásról szóló törvény
  • az igazságügyi szakértőkről szóló, többször módosított 1971. június 29-i 71-498. sz. törvény, különös tekintettel a 2016. november 18-i módosításra
  • többször módosított 2004. december 23-i határozat.

A szakértők az eljárás során kapcsolatba léphetnek a felekkel, de teljes mértékben be kell tartaniuk a kontradiktórius eljárás elvét. Kivételt jelentenek ez alól az orvosi vagy üzleti titkok.

A szakértői vélemények szerkezetére nincs előírás, de vannak kezdeményezések ennek a hiánynak a kiküszöbölésére.

Mindenesetre a véleményben a szakértők kötelesek:

  • részletesen ismertetni az érveiket;
  • meghatározni azokat az iratokat, amelyekre alapozták a véleményt;
  • válaszolni a felek nyilatkozataira;
  • megadni a számukra megküldött iratok teljes listáját.

Ha a bíróság előzetes véleményt kért, a szakértő megküldi a feleknek, hogy tegyenek arra nyilatkozatot.

Büntetőügyekben a szakértőnek részt kell venni a tárgyaláson. Polgári ügyekben a bíróság felkérheti a szakértőt, hogy vegyen részt a tárgyaláson.

A bíróság a vélemény kiegészítésére kötelezheti a szakértőt, például, ha a felek megjegyzéseket fűztek a véleményhez, és további kérdéseket tettek fel.

A bíróság irányítja a szakértői vizsgálat folyamatát. Az elsőfokú bíróságok egy meghatározott bíróra bízzák ezt a feladatot.

 

A fentebb bemutatott információk az A link új ablakot nyit megEurópai Szakértői Intézet (EEEI) által a Szakértők keresése elnevezésű projekt során az országonként kiválasztott kapcsolattartóktól származnak.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 22/12/2020