Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Szakértő keresése - Hollandia


I. Szakértői jegyzékek és nyilvántartások

Hollandiában két szakértői nyilvántartás létezik: egy elsősorban a polgári és közigazgatási ügyekre (LRGD) és egy elsődlegesen a büntetőjogi ügyekre (NRGD). A fentiek mellett működik két állami intézmény: az igazságügyi bizonyítékokkal foglalkozó szakértői intézet (NFI) és a környezetvédelmi jogi szakértők intézete (STAB). Ezenkívül létezik a szakorvosi jelentésekkel kapcsolatos holland szövetség (NVMSR). A szakértők szakterület szerint szerepelnek a nyilvántartásokban. A szakértői nyilvántartásokat eltérően vezetik: az LRGD és az NVMSR magánintézmény, az NRGD-t és az NFI-t az Igazságügyi Minisztérium vezeti, az STAB független szervezet, amely kifejezetten a bíróságok számára működik. Hollandiában egyetlen bíróság sem felel a nyilvántartásért, sem az abban szereplő szakértők minőségéért, a kettő szigorúan el van különítve. A bíróságok támaszkodnak az említett szervezetek által nyújtott minőségbiztosításra. A bírák azonban részt vesznek az LRGD és az NRGD nyilvántartások felvételi és/vagy akkreditációs eljárásában.

Linkek:

Az NRGD, az LRGD és az NVMSR nyilvántartások, valamint az STAB honlapja nyilvánosan hozzáférhető. Léteznek keresőeszközök, de a felek nem konzultálhatnak az STAB szakértőivel, mivel kizárólag a bírák tanácsadására jelölik ki őket, és a felekkel való konzultáció megkérdőjelezné a függetlenségüket. Nyilvános: lásd a A link új ablakot nyit megSzakértő keresése oldalt. Ez az eszköz csak az LRGD nyilvántartásban szereplő szakértők esetében alkalmazható. Szakterület szerint lehet hozzáférni a nyilvántartáshoz. Az STAB-nál dolgozó összes szakértő szerepel az LRGD nyilvántartásban is.

Az NVMSR tagjai képzésen és vizsgán vesznek részt, mielőtt igazságügyi szakértővé válnának.

Az NRGD nyilvántartásba való felvételhez a szakértőknek át kell esni egy akkreditációs eljáráson, ahol figyelembe veszik a szakterületet és az igazságügyi szakértőként való feladatkörüket, amelyekben igazoltan ki kell emelkedniük, valamint az eljárásban a megfelelő szakértői közreműködéshez szükséges készségeket. Az LRGD alapja az adott szakmában működő szakmai szervezetek és (kereskedelmi) szövetségek által megállapított szakmai szabványok hitelesítése, valamint a szakértői tevékenység oktatása és az állandó képzési rendszer.

Az STAB nagyon szigorú alkalmazási előírásokkal és szigorú állandó oktatási rendszerrel rendelkezik. Az STAB-nál szakmailag felülvizsgálják a szakértői véleményeket.

A szakértőknek nem kell esküt tenni. A szakértő törölhető a nyilvántartásból, miután hivatalosan panaszt emelnek vele szemben az egyes bíróságoknál alkalmazandó – nagymértékben hasonló – magatartási szabályok betartásának elmulasztása miatt.

A nyilvántartásokat az azokat kezelő igazgatási szervek naprakészen tartják.

II. A szakértők szakképesítése

Az LRGD szakértőinek szakmai testület tagjának kell lenni annak érdekében, hogy szakértőnek nevezhessék magukat. Ebből az következik, hogy ez a testület határozza meg a szakmai és az oktatási követelményeket. Az NRGD is magas szintű oktatást ír elő, hogy a szakértőt fel lehessen venni a nyilvántartásba. A szakértők rendszerint szakmai testület tagjai, de vannak olyan szakterületek, ahol nem működnek szakmai testületek, tehát a tagság nem feltétlenül kötelező. Az STAB-nál, az LRGD-nél és valószínűleg az NRGD-nél is szükséges az állandó tanulás folyamatos szakmai továbbképzés formájában. Például az STAB-nál képzésre tartják fenn az idő 15%-át, az LRGD-nél évente legalább 6 óra oktatás szükséges. A szakmai testületek gyakran akkreditálnak oktatási intézményeket. Az oktatási intézményeknek igazolni kell a képzés megtörténtét, azaz listát kell benyújtaniuk a képzésben résztvevőknek a weboldalukon való regisztrálásáról. Az oktatásnak két célja van: igazságügyi ismeretek és szakértelem megszerzése.

III. A szakértők díjazása

Büntető- és közigazgatási eljárásokban az állam téríti meg a szakértő díját. Van egy rögzített díjszabási rendszer, és a szakértőnek előre meg kell határozni a díját. Az STAB-nál más a helyzet, a Környezetvédelmi Minisztérium fizeti a STAB szakértőit. Polgári ügyekben a felek fizetik a szakértőt.

IV. A szakértők felelőssége

A szakértők a szerződésekre és a szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó általános jogszabályok szerint vonhatók felelősségre. Sem a jogszabályok, sem a kirendelő bírók nem kötelezhetik felelősségbiztosítás kötésére a szakértőt. A szakértőt foglalkoztató vállalkozás köthet biztosítást a szakértőre. A független szakértők saját döntésük szerint kötnek biztosítást, számos szakmai testület azonban kötelezővé teszi a felelősségbiztosítást.

V. A szakértői eljárással kapcsolatos további információk

Az igazságügyi szakértői tevékenységre alkalmazandó főbb holland jogi rendelkezéseket a polgári perrendtartásról szóló törvény 194. cikke, a közigazgatási eljárásról szóló törvény (Awb) 8.47. cikke és a büntetőjogi eljárásokban való igazságügyi szakértői tevékenységről törvény tartalmazza.

Ezek a törvények keretjellegűek: az igazságügyi szakértőkre vonatkozó részletes iránymutatásokat a holland polgári jogi ügyekben A link új ablakot nyit mega szakértőknek szóló gyakorlati iránymutatás tartalmazza.

Ezenkívül létezik magatartási kódex – jogi alapokkal – a büntetőjogi szakértők számára, és létezik a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság által kiadott, az igazságügyi szakértőknek szóló magatartási kódex. A legtöbb szakértői tevékenység esetében további követelmények vonatkoznak a szakértői tevékenység minőségére vagy a szakértők képesítésére.

A szakértői jogállás nem védett.

1. A szakértők kirendelése

Bíróság rendelhet ki, valamint a felek bízhatnak meg szakértőt. A közigazgatási eljárásokban a szakértők kirendelése hasonló a polgári eljárásokhoz azzal a különbséggel, hogy a közigazgatási eljárásban az állam viseli, a polgári eljárásban pedig a felek viselik a költségeket. A bíróság által kirendelt szakértő minden esetben köteles válaszolni a bíróság által feltett kérdésekre (esetleg a felekkel folytatott konzultációt követően). A büntetőbíróság előtti eljárásban az ügyész vagy a bíró rendelhet ki szakértőt a nyomozás során. Emiatt létezik egy jogszabályban meghatározott nyilvántartás, amely tekintetében a szakértőnek szigorúbb követelményeknek kell megfelelni, mint a polgári és közigazgatási eljárásokban. A bíróság által kirendelt szakértők kötelesek bejelenteni minden összeférhetetlenséget.

1.a Bíróság általi kirendelés

A polgári bíróság mérlegelési jogkörrel rendelkezik, hogy kirendeljen-e hivatalból vagy a peres fél kifejezett indítványára szakértőt, ha másként nem állapítható meg a tényállás. Ebben az esetben a szakértői vélemény kézhezvételét követő időpontra halasztják a tárgyalást. A bíróság főszabály szerint szabadon rendelhet ki bárkit, akiről úgy ítéli meg, hogy megfelelően tud eljárni szakértőként. Mindazonáltal a bíróságok által széles körben alkalmazott gyakorlat, hogy az adott nyilvántartásból rendelnek ki szakértőt. A szakértőnek be kell jelenteni bármely összeférhetetlenséget a bíróságnak. A bíróság által kirendelt szakértő hozzáférhet az ügy irataihoz. A polgári eljárásokban szigorú szabályok vonatkoznak a szakértő által igénybe vett további szakértőkre, akikkel a kirendelt szakértő konzultál a megbízatása során, azaz a feleknek előzetesen tudniuk kell, hogy milyen személyekkel és milyen kérdésekben konzultál velük.

1.b Felek általi megbízás

A felek általában a bírósági eljárás kezdetén bíznak meg szakértőt az ügyük megalapozására. A bíróság felhasználhatja ezeket a véleményeket az ügy eldöntésére. A bíró az eljárás során bármikor kirendelhet szakértőt a felek indítványára. A bíróság által kirendelt szakértőre vonatkozó szabályok és magatartási kódexek szerint kell eljárni mindegyik szakértőnek.

Lehetséges, hogy mindkét fél egy adott szakértő kirendelését kéri, erre vonatkozóan nincsenek külön szabályok. A bíróság kötelezheti a feleket, hogy bízzanak meg egyetlen szakértőt, de ez nem általános gyakorlat.

2. Az eljárás

2.a Polgári eljárás

A bíróság csak a határidő tekintetében ellenőrzi a szakértői vizsgálat folyamatát. A szakértő teljesítménye felett nincs minőségellenőrzés, az ítéletekben nem szerepel hivatkozás. Az STAB azonban a bíróságoktól rendszeresen kap visszajelzést a teljesítményről, bár a STAB-t ritkán kérik fel polgári eljárásban.

A felek megtámadhatják a véleményt nyilatkozattal vagy másik szakvélemény benyújtásával. A bíróságot nem köti a szakértői vélemény, de általában elfogadják az általuk kirendelt szakértő véleményét. A felek által megbízott szakértőknek általában kisebb súlyuk van, mint a bíróság által kirendelt szakértőknek. Nincs olyan eljárás, amely során a szakértők a tárgyalást megelőzően megbeszélést folytatnak, vagy kérdéseket intéznek hozzájuk annak érdekében, hogy körülhatárolják a kérdéseket, és a bíróság megértse a különbségeket.

A szakértők az eljárás során kapcsolatba léphetnek a felekkel, de csak akkor, ha az a tényfeltáráshoz szükséges, valamint valamennyi fél jelenlétében. A szakértőnek valamennyi fél jelenlétében kell megbeszéléseket tartani az észrevételek összegyűjtése érdekében, ha ezt szakmai előírások nem akadályozzák, mint például orvosi esetekben.

1. Szakértői vélemény

Hollandiában létezik keretjellegű véleményminta. A szakértők kötelesek előzetes véleményt benyújtani, amelyre a felek észrevételt tehetnek. A szakértőnek mind az előzetes, mind a záróvéleményben foglalkozniuk kell a felek érveivel. Más konkrét követelményt nem kell betartani a véleményben. Amennyiben a bíróság a szakértőt arra kötelezi, ki kell egészítenie véleményét, például, ha további kérdések merülnek fel. A vélemény általában írásbeli, de szóban is megadható a bírósági tárgyaláson.

2. Bírósági meghallgatás

A bíróság csak kivételes esetben kötelezi a szakértőt a tárgyaláson való részvételre a felek indítványára vagy hivatalból. Ritkán tesznek fel kérdéseket a szakértőknek.

2.b Egyéb eljárás

A polgári eljárástól eltérő eljárásokban nem jelentősek a különbségek.

 

A fentebb bemutatott információk az A link új ablakot nyit megEurópai Szakértői Intézet (EEEI) által a Szakértők keresése elnevezésű projekt során az országonként kiválasztott kapcsolattartóktól származnak.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 22/12/2020