Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Szakértő keresése - Portugália


I. Szakértői jegyzékek és nyilvántartások

A kisajátítási törvénykönyvben meghatározott eljáráson kívül Portugáliában nem áll rendelkezésre egyéb hivatalos szakértői jegyzék/nyilvántartás. A kisajátítási törvénykönyv (melyet a szeptember 18-i 168/99. sz. törvény hagyott jóvá) rendelkezik a jegyzékben szereplő szakértőknek a kisajátítás közhasznúvá nyilvánításával kapcsolatos eljárásokban és a közigazgatási birtokbavétellel kapcsolatos végrehajtási eljárásokban történő részvételéről, ideértve az említett eljárások választottbírósági és fellebbezési szakaszait is.

A szakértő által elvégzett értékelések és vizsgálatok elsődleges eredménye az, hogy megállapításra kerül a kisajátítás által érintett félnek fizetendő méltányos kártalanítás összege. Az összegnek a kártalanítás kiszámításához nélkülözhetetlen tények megállapításán kell alapulnia.

A szakértők és a választottbírók kötelezettségeinek a fenti eljárásokban történő gyakorlását szabályozó A link új ablakot nyit meg125/2002. sz. (május 10-i) törvényerejű rendelet szerint a A link új ablakot nyit meghivatalos szakértői jegyzék közzétételéért és frissítéséért, valamint a szakértők kiválasztására és felvételére irányuló eljárások előmozdításáért felelős portugál hatóság az A link új ablakot nyit megIgazságügyi Főigazgatóság. A szakértői feladatok különösen a következők:

  1. a kisajátítással kapcsolatos díjak előrejelzése;
  2. felmérések végzése;
  3. értékelések elvégzése;
  4. részvétel a választottbírósági eljárásban.

Ezenkívül azokban az esetekben is a hivatalos jegyzékből rendelnek ki szakértőket, amikor a törvény lehetővé teszi az ingóságok kisajátítását, különösen a A link új ablakot nyit meg13/85. sz. (július 6-i) törvény (a kulturális örökségről szóló portugál törvény) 16. szakasza alapján.

A szakértői jegyzéket rendszeres felülvizsgálatok segítségével tartják naprakészen.

Portugáliában nem érhető el keresőeszköz a szakértők kereséséhez.

II. A szakértők képesítései

A jegyzékbe való felvételhez a jelentkezőknek az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

  1. A link új ablakot nyit meg788/2004. sz. (július 9-i) rendelet szerinti megfelelő diplomával kell rendelkezniük;
  2. legalább 18 évesnek kell lenniük;
  3. nem állhatnak közhivatal viselésétől való eltiltás hatálya alatt, és nem lehetnek kizárva a szakértők által elvégzendő feladatok ellátásából;
  4. rendelkezniük kell a feladatok ellátásához szükséges fizikai erővel, és meg kell felelniük a szellemi követelményeknek;
  5. meg kell felelniük az oltásokról szóló kötelező jogszabályoknak.

III. A szakértők díjazása

A bíróságok által kirendelt szakértők nem kaphatnak előleget.

A szakértők díjazását a A link új ablakot nyit meg34/2008. sz. (február 26-i) törvényerejű rendelettel jóváhagyott, az eljárási költségekről szóló rendelet 17. szakaszában foglalt rendelkezés szerint állapítják meg, a rendelet IV. táblázata alapján, 1–10 elszámolási egységben (1 egység értéke 102,00 EUR). 2017. február 1-jén a portugál alkotmánybíróság kötelező erejű határozatában kimondta, hogy az arányosság elvére tekintettel alkotmányellenes az a szabály, amely alapján a szakértői díjazás nem haladhatja meg a 10 elszámolási egységet (1020,00 EUR-t).

A bíró által kiválasztott szakértő esetében az utazási költségeket előre fedezik.

A szakértői díjak kifizetése az alábbiak szerint történik:

Polgári eljárás

Az eljárási költségek magukban foglalják a szakértői díjat is. Minden résztvevő maga viseli saját és képviselője eljárási költségeit. A bíróság megtéríti a pernyertes fél azon költségeit, amelyek jogainak a pervesztes féllel szembeni hatékony gyakorlása vagy védelme miatt merültek fel.

A fél részleges pernyertessége esetén a bíróság méltányos arányban téríti meg a költségeket, vagy úgy határoz, hogy egyik résztvevő sem jogosult a költségtérítésre. Az eljárás eredménye alapján az állam jogosult arra, hogy a felek megtérítsék az eljárás állam által viselt költségeit, amennyiben az adott költségek várhatóan nem mentesülnek az eljárási illetékek alól.

Büntetőeljárás

A büntetőeljárások – köztük a végrehajtási eljárások – lefolytatásához szükséges költségek az államot terhelik. Ha a vádlottat jogszerűen elítélték, köteles megfizetni az államnak egy átalányösszeget az eredetileg az állam által fedezett egyéb költségekre, például a szállítási költségekre vagy a laboratóriumok által végzett vizsgálatokra tekintettel. Az átalányösszeg megfizetésének azonban feltétele, hogy a szakértői véleményt az eljárás során kérelmezzék.

A felek a szakértő díjazásával kapcsolatban nem jogosultak költségmentességre.

IV. A szakértők felelőssége

A portugál jogszabályok nem tartalmaznak a szakértők felelősségére vonatkozó kifejezett rendelkezést, hanem az általános szabályok (deliktuális felelősségi jog/szerződési jog) alkalmazandók.

Mindazonáltal kinevezése fenntartása érdekében a szakértő köteles kellő gondossággal ellátni a feladatait, mivel a bíró bírságot szabhat ki, ha a szakértő megszegi a bírósággal való együttműködési kötelezettségét. A bíróság abban az esetben is elmozdíthatja a szakértőt az eljárásból, ha a szakértő eljárása gondatlannak minősül (például ha a szakértő az előírt határidőn belül nem nyújtja be a szakértői jelentést).

A kirendelt szakértőknek határozottan kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy elvégzik a rájuk bízott feladatokat, kivéve, ha a szakértő köztisztviselő, és az adott megbízás akadályozza a feladatai ellátásában.

A szakértők nem kötelesek szakmai felelősségbiztosítást kötni az esetleges felelősségük fedezésére.

A jogszabályok nem korlátozzák a szakértők felelősségét.

V. A szakértői eljárásokkal kapcsolatos további információk

Portugáliában az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozó főbb jogszabályi rendelkezéseket a A link új ablakot nyit megpolgári perrendtartás 467–489. szakasza és a A link új ablakot nyit megbüntetőeljárási törvény 151–163. szakasza tartalmazza. A rendelkezéseknek nincs online elérhető angol nyelvű változata.

A szakértők polgári, büntető- és közigazgatási bíróságok előtti eljárás céljából történő kirendelésére hasonló általános szabályok vonatkoznak. A szakértői jogállás nem védett.

Portugália jogrendszere nem tesz különbséget a szakértő tanúk, a műszaki szakértők, a jogi szakértők és a szakértők egyéb fajtái között.

A fent említettek szerint a kisajátítási törvénykönyv alapján kinevezett szakértőkre vonatkozó jegyzéken kívül nincs más hivatalos szakértői jegyzék. Mind a büntető-, mind a polgári eljárásokban gyakran alkalmaznak szakértőt.

1. A szakértők kirendelése

Polgári eljárásokban csak a bíróság rendelhet ki szakértőt. A büntetőeljárás nyomozati szakaszában az ügyész rendelhet ki szakértőt.

A szakértők előzetes eljárások vagy a tárgyalás előkészítése céljából is kirendelhetők.

1.a Bíróság általi kirendelés

A bíróság valamely fél kérelme vagy saját mérlegelése alapján rendelhet ki szakértőt. A bíróság a peres eljárásban szakértői bizonyítást rendel el, ha a döntés tudományos ismereteket igénylő tények értékelésétől függ.

A szakértők polgári, büntető- és közigazgatási bíróság előtti eljárás céljából történő kirendelése között nincs különbség.

Az adott körülményektől függően a felek és maga a kirendelt szakértő is hivatkozhat olyan okokra, amelyek alapján a szakértő nem végezheti el az adott feladatokat, és azok alól fel kell őt menteni.

Megfelelően alkalmazandók a bírák kifogásolására vonatkozó szabályok.

Az autonóm területek független vagy más hasonló szerveinél tisztséget betöltő személyek mentesülnek a szakértői feladatok ellátása alól. Ez azokra a személyekre is vonatkozik, akik a jogszabályok alapján hasonló jogállással rendelkeznek, így például feladataik ellátása során az ügyészek, valamint a külföldi országok diplomáciai képviselői.

Minden olyan személy mentesülhet a szakértőként történő eljárás alól, aki személyes okokra hivatkozik.

Ha a bíróság szakértőket rendel ki, a kiválasztásukhoz szakértői jegyzéket vagy nyilvántartást használ fel, kivéve az orvosi szakterületet, amelyért a jogszabályok alapján a következő intézmény felel: A link új ablakot nyit megInstituto Nacional de Medicina Legal e Ciências Forenses.

A bíróságok által széles körben alkalmazott gyakorlat, hogy a nyilvántartásból rendelnek ki szakértőt.

1.b A felek általi megbízás

A bíróság valamely fél kérelme vagy saját mérlegelése alapján rendelhet ki szakértőt. A bíróság a peres eljárásban szakértői bizonyítást rendel el, ha a döntés tudományos ismereteket igénylő tények értékelésétől függ.

A felek nem jogosultak szakértő megbízására, csupán javaslatot tehetnek a szakértő személyére.

A felek a polgári eljárásokban szakértőt küldhetnek a szakértői testületbe. Ezekben az esetekben a bíróság által kirendelt szakértő együttműködik a felek által megbízott egy vagy több szakértővel.

2. Az eljárás

2.a Polgári eljárás

A jelentés felépítésére és/vagy a bírósági eljárásra nézve a szakértőknek semmilyen külön – például az ítélkezési gyakorlaton alapuló – előírást nem kell követniük.

A bíróság nem követi nyomon, illetve nem ellenőrzi a szakértői vizsgálatok előrehaladását. Amennyiben technikai vagy szakmai okokból a jelentés nem készíthető el a bíró által megállapított határidőn belül, a bíróságot haladéktalanul értesíteni kell annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb új szakértőt rendeljen ki.

A szakértő teljesítménye tekintetében nem végeznek minőségellenőrzést.

A bíróságot nem köti a szakértői vélemény. A bíróság más álláspontra is helyezkedhet, és a szakértő véleményétől eltérő döntést hozhat. A véleménykülönbségnek azonban szakmai okokon kell alapulnia, és azt meg kell indokolni.

A tárgyalás előtt a szakértők nem folytatnak megbeszélést, és nem intéznek hozzájuk kérdéseket az érintett kérdések leszűkítése céljából vagy annak érdekében, hogy a bíróság megértse a véleménykülönbségeket.

A felek segítséget nyújthatnak a szakértőnek, és mérlegelés céljából megoszthatják vele az észrevételeiket. Emellett a szakértő által szükségesnek tartott esetekben a feleknek magyarázattal kell szolgálniuk. Ha jelen van a szakértői eljárás során, a bíró is benyújthatja az adott eljárással összefüggésben általa megfelelőnek ítélt kéréseket.

A szakértők minden olyan eszközt felhasználhatnak, amely feladataik megfelelő ellátásához, a megfelelő intézkedések meghozatalához vagy a kérdések tisztázásához szükséges, továbbá hozzáférést kérhetnek az eljárási iratokkal kapcsolatos információkhoz.

A szakértőnek tehát nem kell külön találkoznia a felekkel az észrevételeik beszerzése érdekében.

1. A szakértői jelentés

Jelentése elkészítése során a szakértőnek semmilyen kötelező keretrendszert nem kell követnie.

Amennyiben szakértői testület eljárása esetén nem születik egyhangú döntés, az eltérő véleményen lévő szakértők kötelesek megindokolni az álláspontjukat.

A szakértők nem kötelesek előzetes jelentést benyújtani.

A szakértők csak a végleges jelentésben kötelesek válaszolni a felek érveire.

A jelentés felépítésére és/vagy a bírósági eljárásra nézve a szakértőknek semmilyen egyéb külön – például az ítélkezési gyakorlaton alapuló – előírást nem kell követniük.

Egyes esetekben a szakértőnek kiegészítő jelentést kell készítenie, ha a bíróság további kérdéseket tesz fel, vagy a szakértőt a jelentés pontosítására kéri.

A szakértők írásban nyújtják be a jelentésüket.

2. Bírósági tárgyalás

A szakértők a felek bármelyikének kérésére vagy a bíróság utasítására megjelennek az utolsó tárgyaláson, hogy eskü alatt adják meg a tőlük kért magyarázatokat.

2.b Egyéb kérdések

(Az ezekre a kérdésekre adott válaszok megtalálhatók a tájékoztató egyéb részeiben – az alábbiakban ezek ismétlése szerepel)

A jelentés felépítésére és/vagy a bírósági eljárásra nézve a szakértőknek semmilyen egyéb külön – például az ítélkezési gyakorlaton alapuló – előírást nem kell követniük.

A bíróság nem követi nyomon, illetve nem ellenőrzi a szakértői vizsgálatok előrehaladását.

A szakértő teljesítménye tekintetében nem végeznek minőségellenőrzést.

Mielőtt a bíróság döntést hoz az ügyben, a felek nyilatkozataikban, valamint másik szakvélemény benyújtásával megtámadhatják a jelentést.

A bíróságot főszabály szerint köti a szakértői vélemény. Ha a bíróság eltérően határoz, meg kell indokolnia, hogy miért nem ért egyet a szakértői véleménnyel.

A tárgyalás előtt a szakértők nem folytatnak megbeszélést, és nem intéznek hozzájuk kérdéseket az érintett kérdések leszűkítése céljából vagy annak érdekében, hogy a bíróság megértse a véleménykülönbségeket.

A szakértők az eljárás során kapcsolatba léphetnek a felekkel.

A felek általában jelen lehetnek a szakértői vizsgálatokon, észrevételeket tehetnek, és válaszolhatnak a szakértők kérdéseire.

A szakértőnek tehát nem kell külön találkoznia a felekkel az észrevételeik beszerzése érdekében.

 

Az itt bemutatott információk az A link új ablakot nyit megEurópai Szakértői Intézet (EEEI) által a „Szakértők keresése” elnevezésű projekt során az országonként kiválasztott kapcsolattartóktól származnak.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 26/02/2021