Alapjogok - Észtország

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: észt.


Nemzeti bíróságok

Nemzeti emberi jogi intézmények

Ombudsman

Szakosodott emberi jogi szervek

Egyéb

Nemzeti bíróságok

Megyei bíróságok, közigazgatási bíróságok, körzeti bíróságok és a legfelsőbb bíróság

Elérhetőségek:

A link új ablakot nyit megHarju megyei bíróság, Liivalaia 24, 15034 Tallinn, Észtország
A link új ablakot nyit megViru megyei bíróság, Kooli 2a, 41598 Jõhvi, Észtország
A link új ablakot nyit megTartu megyei bíróság, Kalevi 1, 51010 Tartu, Észtország
A link új ablakot nyit megPärnu megyei bíróság, Kuninga 22, 80099 Pärnu, Észtország
A link új ablakot nyit megTallinni közigazgatási bíróság, Pärnu mnt 7, 15082 Tallinn, Észtország
A link új ablakot nyit megTartui közigazgatási bíróság, Kalevi 1, 51010 Tartu, Észtország
A link új ablakot nyit megTallinni körzeti bíróság, Pärnu mnt 7, 15084 Tallinn, Észtország
A link új ablakot nyit megTartui körzeti bíróság, Kalevi 1, 50050 Tartu, Észtország
A link új ablakot nyit megLegfelsőbb Bíróság, Lossi 17, 50093 Tartu, Észtország

Ezek az intézmények jogvitákban döntenek. Négy megyei bíróság van: a Harju megyei bíróság, a Viru megyei bíróság, a Tartu megyei bíróság és a Pärnu megyei bíróság. Két közigazgatási bíróság van: a tallinni közigazgatási bíróság és a tartui közigazgatási bíróság. A második (fellebbezési) szakaszban a tallinni és a tartui körzeti bíróság közigazgatási tanácsai vizsgálják felül a közigazgatási bíróság által hozott döntéseket. A legmagasabb szinten a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási tanácsa vizsgálja felül a döntéseket.

Ha valaki úgy véli, hogy egy közjogi jogi személy (például az állam vagy helyi önkormányzat) közigazgatási aktus vagy eljárás révén megsértette jogait vagy korlátozta szabadságát, az ügyet a közigazgatási bíróság elé terjesztheti. A tulajdonjogi viszonyok reformjával, a földreformmal, a közszolgáltatásokkal, az adóigazgatással, az állampolgársági és a bevándorlási kérdésekkel, valamint a közbeszerzéssel, az állami tulajdonnal, az építéssel, a tervezéssel és az állam felelősségével kapcsolatos jogviták a kerületi bíróság hatáskörébe tartoznak.

Az a körzeti bíróság, amelyhez a panasz érkezik, megvizsgálja, hogy a panasz vagy kifogás megfelel-e a jogi előírásoknak, hogy ahhoz csatolták-e valamennyi, a panaszban hivatkozott mellékletet, hogy a panasz a körzeti bíróság hatáskörébe tartozik-e, és hogy megfizették-e az illetéket. Ha ezek valamelyike hiányzik, a bíróság a panaszt vagy kifogást előterjesztő személy számára 15 napot biztosít a hiánypótlásra. Ha a panaszt vagy kifogást előterjesztő személy ezen időtartamon belül nem pótolja a hiányokat, a kerületi bíróság megjegyzéssel ellátva visszaküldi neki a panaszt vagy kifogást. Ha a panasz vagy kifogás megfelel az előírásoknak, a bíróság befogadja az ügyet, és előkészítő eljárást folytat, amelynek során előkészíti az ügyet, hogy az ügyet megszakítás nélkül, egy tárgyaláson el lehessen bírálni. Az előkészítő eljárás lezárultával a bíróság idézést küld az ügyben résztvevő feleknek, amelyben tájékoztatja azokat az ügy bírósági tárgyalásának idejéről és helyéről.

A polgári jogi jogsértésekhez kapcsolódó ügyeket – így a szerződéses jogvitákat, a családjogi ügyeket, az öröklési jogi és a tulajdonjogi ügyeket, a vállalkozások és a non-profit szervezetek tevékenységével és vezetésével kapcsolatos ügyeket, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyeket, csődügyeket, valamint a munkajogi kérdéseket – a megyei bíróság elé lehet terjeszteni. Ez azonban csak rövid felsorolása a A link új ablakot nyit megpolgári perrendtartás alapján a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyeknek.

Ha valaki saját (vagy más) jogainak védelmében egy ügyet a polgári bíróság elé kíván terjeszteni, keresetet kell benyújtania a bírósághoz. A kereset a polgári bíróság elé terjesztett polgári jogi követelést jelent. A bírósághoz benyújtott keresetnek meg kell jelölnie azt a személyt, akivel szemben a keresetet indítják, tartalmaznia kell a követelés tárgyát, annak okát (vagyis a jogalapot), valamint a követelés alátámasztását szolgáló bizonyítékokat.

Miután a kereset megérkezett a bíróságra, a bíróság megvizsgálja, hogy megfelel-e a jogi előírásoknak, és hogy megfizették-e az illetéket. Ha a kereset hiányos, a bíróság határidőt tűz ki, amely alatt valamennyi hiányt pótolni kell. Ha a hiányokat határidőben nem pótolták, a bíróság megszünteti az eljárást. Ha a kereset megfelel az előírásoknak, a bíróság válasz céljából megküldi azt az ellenérdekű félnek. A bíróság ésszerű időn belül határozat hoz arról, hogy befogadja vagy elutasítja az ügyet.

Ha Ön bűncselekmény áldozata, szóban vagy írásban A link új ablakot nyit megfeljelentést tehet egy nyomozó hatóságnál, ami rendszerint a A link új ablakot nyit megrendőrség, vagy az A link új ablakot nyit megügyészség.

A A link új ablakot nyit megfeljelentésnek tartalmaznia kell az Ön személyes adatait és elérhetőségét, a bűncselekmény leírását, keltezést és aláírást. Különleges formai előírás nincs, a rendőrség azonban ennek ellenére adhat Önnek egy feljelentési formanyomtatványt. Az ügyészségnek beadandó formanyomtatvány az ügyészség A link új ablakot nyit megweboldalán is elérhető.

A szóban vagy telefonon tett feljelentést jegyzőkönyvbe veszik, a telefonon tett feljelentést pedig rögzíthetik is.

A feljelentés beérkezését követő legkésőbb tíz napon belül a rendőrségnek vagy az ügyészségnek tájékoztatnia kell Önt arról, ha megtagadják a büntetőeljárás megindítását. Ez a határidő tíz nappal meghosszabbítható, ha a feljelentést benyújtó személytől további információra van szükség annak eldöntéséhez, hogy megindítsák-e a büntetőeljárást. A feljelentést tevő személyt tájékoztatni kell arról, hogy a válaszadásra nyitva álló határidőt meghosszabbították, valamint a meghosszabbítás okáról.

A nyomozás befejezését követően a rendőrség előkészíti az iratokat, és megküldi az ügyészségnek, amely:

  • az iratokat megküldi az állítólagos elkövetőnek és a sértettnek (kérelemre, lásd a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 224. szakaszának (2) bekezdését), ha álláspontja szerint a nyomozás teljes körű volt, majd vádiratot készít, és azt megküldi a bíróságnak;
  • további nyomozásra utasítja a rendőrséget; vagy
  • befejezi az eljárást.

Nemzeti emberi jogi intézmények

Észtországban jelenleg nincs olyan állami hatóság vagy egyéb olyan szervezet, amely az emberi jogok védelmének nemzeti szervezeteként való elismerését kérte.

Ombudsman

E feladatot az igazságügyi biztos látja el

A link új ablakot nyit megIgazságügyi biztos: Kohtu 8, 15193 Tallinn, Észtország

Ombudsmani minőségében az igazságügyi biztos figyelemmel kíséri a közfeladatokat ellátó hatóságok tevékenységét, és vizsgálja, hogy az állami hatóságok tiszteletben tartják-e az emberek alapvető jogait és szabadságait, valamint a helyes közigazgatási gyakorlatot. Az igazságügyi biztos ellenőrzi:

  • az állami szervek és hatóságok tevékenységét;
  • a helyi önkormányzati szervek és hatóságok tevékenységét;
  • a közjogi jogi személyek szervei vagy hatóságai, valamint a közfeladatot ellátó magánjogi jogalanyok tevékenységét.

Az igazságügyi biztoshoz bárki előterjeszthet arra irányuló kérelmet, hogy ellenőrizze a közfeladatot ellátó hatóságok tevékenységét.

Ha az igazságügyi biztos azt állapítja meg, hogy egy közfeladatot ellátó hatóság tevékenysége jogellenes, véleményt küld a hatóságnak, amelyben megállapítja a jogsértés módját, és ha szükséges, ajánlást tesz a jogszerű és helyes közigazgatási gyakorlat követésének módjára, vagy javaslatokat tesz a jogsértés orvoslására. A vélemény kibocsátása előtt az igazságügyi biztos mindkét esetben értékeli, hogy a hatóság jogszerűen járt-e el valamint azt, hogy az adott személlyel folytatott kommunikáció megfelel-e a helyes közigazgatási gyakorlatnak. Véleményében az igazságügyi biztos kifogást, véleményt fogalmazhat meg, valamint célzott ajánlásokat tehet a jogsértés orvoslására.

Igazságügyi biztos

A link új ablakot nyit megIgazságügyi biztos: Kohtu 8, 15193 Tallinn, Észtország

Az igazságügyi biztoshoz bárki előterjeszthet arra irányuló kérelmet, hogy vizsgálja meg, hogy egy törvény vagy más jogszabály összhangban van-e az Alkotmánnyal és más jogszabályokkal. Az igazságügyi biztos megvizsgálja a törvényhozó és végrehajtó hatalom, valamint a helyi önkormányzatok által kibocsátott jogszabályok összhangját az Alkotmánnyal és más jogszabályokkal.

Az igazságügyi biztos megvizsgálja, hogy:

  • a törvények összhangban állnak-e az Alkotmánnyal;
  • a kormányrendeletek összhangban állnak-e az Alkotmánnyal és más jogszabályokkal;
  • a miniszteri rendeletek összhangban állnak-e az Alkotmánnyal és más jogszabályokkal;
  • a helyi önkormányzati tanácsok, illetve a községi és városi önkormányzatok rendeletei összhangban állnak-e az Alkotmánnyal és más jogszabályokkal;
  • a közjogi személyek által kibocsátott jogalkotási aktusok jogszerűek-e.

Ha az igazságügyi biztos azt állapítja meg, hogy egy jogalkotási aktus alkotmányellenes, vagy nincs összhangban más jogszabályokkal:

  • javaslatot tehet az aktus kibocsátójának arra, hogy hozza összhangba az aktust az Alkotmánnyal és más jogszabályokkal. A jogalkotási aktus kibocsátója köteles 20 napon belül megküldeni véleményét az igazságügyi biztosnak. Amennyiben a javaslatot figyelmen kívül hagyják, az igazságügyi biztos a Legfelsőbb Bíróságtól kéri, hogy állapítsa meg a jogalkotási aktus alkotmányellenességét vagy érvénytelenségét.
  • felhívást küldhet az aktus kibocsátójának arra vonatkozóan, hogy hozza összhangba az aktust az Alkotmánnyal és más jogszabályokkal, ebben határidő állapítva meg az összeegyeztethetetlenség kiküszöbölésére. Ha a feljegyzésben szereplő ajánlásokat nem teljesítik, az igazságügyi biztos javaslatot tehet az aktus kibocsátójának. Amennyiben a javaslatot figyelmen kívül hagyják, az igazságügyi biztos a Legfelsőbb Bíróságtól kéri, hogy állapítsa meg a jogalkotási aktus alkotmányellenességét vagy érvénytelenségét.
  • jelentést nyújthat be a Legfelsőbb Bíróságnak, amelyben felhívja a figyelmét a jogszabállyal kapcsolatos problémákra.

Szakosodott emberi jogi szervek

  • Gyermekjogi ombudsman

A link új ablakot nyit megIgazságügyi biztos: Kohtu 8, 15193 Tallinn, Észtország

A gyermekjogi ombudsman feladatkörét az igazságügyi biztos látja el. A gyermekjogi részlegen dolgozó tanácsosok feladata főként a következőkből áll:

  • az alkotmányossági vizsgálattal és az ombudsmannal kapcsolatos ügyekben a gyermekjogokra vonatkozó kérelmek kezelése;
  • a gyermekügyi hatóságoknál végzett vizsgálatok előkészítése és lefolytatása;
  • az alkotmányossági vizsgálattal összefüggő ügyekben beadványok és vélemények előkészítése;
  • a gyermekek emberi jogaival kapcsolatos oktatás, valamint a figyelem felhívása az ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezményére, a gyermekjogokkal kapcsolatos figyelemfelhívás és képzés;
  • felmérések és tanulmányok készítése a gyermekjogok előmozdításával és védelmével kapcsolatos témakörökben;
  • az együttműködés megszervezése a gyermekek és fiatalok szervezetei, a civil egyesületek, a nem kormányzati szervek, a szakmai szervek, valamint a tudományos és állami hatóságok között.

Más szempontokból az igazságügyi biztos kapcsán írottak erre a kérdéskörre is vonatkoznak.

  • Esélyegyenlőségi szerv

Igazságügyi biztos, a nemek közötti egyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosa

Elérhetőségek:

A link új ablakot nyit megIgazságügyi biztos: Kohtu 8, 15193 Tallinn, Észtország

A link új ablakot nyit megA nemek közötti egyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosa, Gonsiori 29, 15027 Tallinn, Észtország

Az igazságügyi biztos felügyeli az egyenlő bánásmódhoz való jog tiszteletben tartását a rendes eljárásoknak megfelelően. A nemek közötti egyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosa független, a nemek közötti egyenlőségről szóló törvény és az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján eljáró tisztségviselő. A biztos feladata az e két törvény előírásainak való megfelelés felügyelete. A biztos tanácsot és támogatást nyújt a hátrányos megkülönböztetéshez kapcsolódó ügyekben érintett embereknek, valamint szakvéleményt ad a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyekben.

A nemek közötti egyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosa:

  • fogadja az egyéni kérelmeket, és véleményeket ad ki a hátrányos megkülönböztetéssel összefüggő esetekben;
  • elemzi a jogszabályok hatását a férfiak és nők helyzetére, illetve a társadalomban kisebbségben lévő csoportok tagjainak helyzetére;
  • jogszabály-módosítási javaslatokat tesz a kormánynak, a kormányzati szerveknek, a helyi önkormányzatoknak és a helyi önkormányzati szerveknek;
  • tanácsot és tájékoztatást ad a kormánynak, a kormányzati szerveknek és a helyi önkormányzati szerveknek a nemek közötti egyenlőségről szóló törvény és az egyenlő bánásmódról szóló törvény végrehajtását illető kérdésekben;
  • intézkedéseket fogad el a nemek közötti egyenlőség, illetve a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmód előmozdítása érdekében.

A biztos véleményt ad ki a hátrányos megkülönböztetés áldozatai, valamint olyan személyek számára, akiknek jogos érdeke fűződik az egyenlő bánásmódra vonatkozó előírásoknak való megfelelés ellenőrzéséhez. E vélemények célja olyan értékelés kialakítása, amely a nemek közötti egyenlőségről szóló törvénnyel, az egyenlő bánásmódról szóló törvénnyel és az Észt Köztársaságra kötelező nemzetközi egyezményekkel együttesen lehetővé teszi annak eldöntését, hogy a szóban forgó jogviszonyban megsértették-e az egyenlő bánásmód elvét.

A vélemény kibocsátása érdekében kérelmet kell benyújtani a biztoshoz, amelynek tartalmaznia kell azon tények leírását, amely alapján arra lehet következtetni, hogy hátrányos megkülönböztetés történt. A vélemény kiadásának érdekében a biztos jogosult tájékoztatást kérni minden olyan személytől, aki a hátrányos megkülönböztetéshez kapcsolódó tények megállapításához szükséges információkkal rendelkezhet, továbbá írásbeli magyarázatot kérhet az állítólagos hátrányos megkülönböztetéshez kapcsolódó tényekre vonatkozóan, valamint az általa megjelölt határidőn belül dokumentumok, vagy azok másolatának benyújtását írhatja elő.

  • Adatvédelmi szerv

A link új ablakot nyit megAdatvédelmi Felügyelet, Väike-Ameerika 19, 10129 Tallinn, Észtország

Az adatvédelmi felügyelet védi a következő alkotmányos jogokat:

  • a hatóságok tevékenységéről való tájékozódás joga;
  • a magánélet és a családi élet tiszteletben tartásához való jog a személyes adatok kezelése során;
  • az emberek saját adataikhoz való hozzáféréshez való joga.

Valamely személy cselekményével vagy mulasztásával kapcsolatban akkor lehet panaszt tenni, ha az Ön jogait megsértő személy (például adatkezelő vagy információ birtokosa), nem reagált az Ön kapcsoltfelvételi kísérletére vagy kísérleteire. A Felügyelet a panaszt annak benyújtásától számított 30 napon belül megvizsgálja. A panasz megvizsgálására nyitva álló határidő 60 napig terjedő időszakkal meghosszabbítható. Erről a panaszos írásban tájékoztatni kell.

  • Egyéb szakosodott szervek

Nincsenek egyéb szakosodott intézmények.

Egyéb

Észt Ügyvédi Kamara

A link új ablakot nyit megÉszt Ügyvédi Kamara, Rävala pst 3, 10143 Tallinn, Észtország

Az Észt Ügyvédi Kamara az észt ügyvédek szervezete, akiknek fő tevékenysége a jogi tanácsadás a polgárok számára. Az Észt Ügyvédi Kamara az ügyvédek 1919. június 14-én alakult szakmai szervezete, amely az önkormányzati igazgatás elvén alapul, és szervezi a jogi szolgáltatások nyújtását a magán- és a közérdek szolgálatában. Az Észt Ügyvédi Kamara tevékenysége felöleli az ügyvédek szakmai továbbképzésének szervezését, a jogászokkal, állami hatóságokkal, és számos helyi és külföldi szervezettel való kapcsolattartást, továbbá az aktív részvételt a jogszabály-előkészítésben. A Kamara emellett szervezi egy közjogi és magánjogi feladat ellátását: védelmet, illetve polgári és közigazgatási ügyekben képviseletet biztosít az állam költségén.

Általában A link új ablakot nyit megkérelmet kell benyújtani annak érdekében, hogy valaki állami jogi segítségnyújtásban részesüljön. Az állami jogi segítségnyújtás iránti kérelmet általában a bíróságnál nyújtják be. Amennyiben az érintett olyan büntetőügy gyanúsítottja, amelyben a védő részvétele nem kötelező, az állami jogi segítségnyújtás iránti kérelmet továbbítják a nyomozóhatósághoz, vagy az ügyészséghez.

Az állami jogi segítségnyújtás iránti kérelmet észt nyelven kell benyújtani. A kérelem angolul is benyújtható, ha az állami segítségnyújtást kérő személy az Európai Unió valamely más tagállamában lakóhellyel rendelkező természetes személy, az Európai Unió egy másik tagállamának állampolgára, vagy az Európai Unió egy másik tagállamában székhellyel rendelkező jogi személy.

A nyomozóhatóság, az ügyészség vagy a bíróság felhívására az Észt Ügyvédi Kamara kijelöl egy ügyvédet, hogy biztosítsa az állami jogi segítségnyújtást. Általában az adott személy nem jogosult megválasztani azt az ügyvédet, aki az állami jogi segítségnyújtást biztosítja. Ugyanakkor e személynek joga van oly módon állami jogi segítségnyújtást kérni, hogy azt egy meghatározott ügyvéd nyújtsa neki, ha az adott ügyvéd vállalja az állami jogi segítségnyújtás biztosítását. Ebben az esetben a hozzájáruló ügyvéd nevét azonnal fel kell tüntetni az állami jogi segítségnyújtás iránti kérelemben.

Az olyan eljárásokban, amelyekben ügyvéd részvétele kötelező, az érintettnek semmit nem kell tennie ahhoz, hogy állami jogi segítségnyújtásban részesüljön (kivéve, ha maga hatalmazott meg ügyvédet) – az eljárást vezető hivatalos személy köteles gondoskodni ügyvéd kijelöléséről az érintett számára, és az érintettnek nem kell kérelmet benyújtania.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 03/08/2017