Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Általános információk - Ausztria

TARTALOMJEGYZÉK

 

A tájékoztatók elkészítésében közreműködött A link új ablakot nyit megaz Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE).

 

1 Hogyan készül a végintézkedés (végrendelet, közös végrendelet, öröklési szerződés)?

Végrendelet készítésekor különleges alaki követelményeket kell betartani. Az osztrák jogban elismert végrendeleti típusok a következők:

  • közjegyző vagy bíróság által készített közvégrendelet,
  • holográf végrendelet, amelyet a végrendelkező az elejétől a végéig maga ír és aláír,
  • írásbeli végrendelet (kézzel írt vagy a végrendelkezőtől eltérő személy által gépelt), amelyet három tanú jelenlétében kell elkészíteni.

Öröklési szerződést (az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv [Allgemeines bürgerliches Gesetzbuch – ABGB] 1249. és azt következő cikkei) csak házastársak vagy olyan párok, akik eljegyezték egymást és ténylegesen össze fognak házasodni, valamint (jövőbeni) bejegyzett élettársak köthetnek, és azt közjegyzői okirat formájában kell elkészíteni (összhangban a közjegyzői okiratokról szóló törvény [Notariatsaktsgesetz] 1. cikkének (1) bekezdése a) pontjával); két tanú vagy egy második közjegyző jelenléte szükséges. Az öröklési szerződés, amelynek meg kell felelnie a végrendeleti intézkedések érvényességi követelményeinek, nem rendelkezhet a hagyaték több mint háromnegyed részéről. Ebben az összefüggésben a bejegyzett élettársaknak ugyanolyan jogaik vannak, mint a házastársaknak és a házasulandó pároknak, akik eljegyezték egymást (az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv 1217. cikke).

Közös végrendeletet csak házastársak vagy bejegyzett élettársak készíthetnek (az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv 586. cikke).

A halál esetére szóló ajándékozást (donationes mortis causa [személyes vagyontárgy elajándékozása olyan személy által, aki arra számít, hogy a közeljövőben meghal, és amely csak az ajándékozó halálát követően válik teljes hatályúvá]) az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv 603. cikke szabályozza, és arról közjegyzői okiratba foglalt szerződésben kell rendelkezni.

2 Nyilvántartásba kell-e vetetni a végintézkedést, és ha igen, hogyan?

A végrendeletet, öröklési szerződést és bármely, az öröklési jogról vagy a kötelesrészről való lemondásról szóló szerződést be lehet jegyeztetni az osztrák központi végrendeleti nyilvántartásba (az osztrák közjegyzői törvénykönyv [Notariatsordnung] 140b. cikke), feltéve, hogy az okiratot közjegyzőnél, bíróságnál vagy ügyvédnél letétbe helyezték. Ezt az elektronikus nyilvántartást az osztrák közjegyzői kamara (Österreichische Notariatskammer) kezeli, és ez az egyetlen jogilag szabályozott végrendeleti nyilvántartás. A bíróságok és a közjegyzők bármely ilyen okirat fennállását kötelesek bejelenteni a nyilvántartásnak (az osztrák közjegyzői törvénykönyv 140c. cikkének (2) bekezdése). A nyilvántartásba vétel azt a célt szolgálja, hogy ezeket az okiratokat könnyebb legyen fellelni a hagyatéki eljárás során. Az ügyvédek és ügyvédi irodák a végrendeleteket és az egyéb végrendeleti intézkedéseket nyilvántartásba vetethetik az osztrák ügyvédek végrendeleti nyilvántartásában.

3 Korlátozott-e a végintézkedési szabadság (van-e például kötelesrész)?

A kötelesrész (amely korlátozza a végrendelkezési szabadságot) az elhunyt személy hagyatéka törvényes örökrészének felét teszi ki. Az elhunyt leszármazói és a túlelő házastárs vagy bejegyzett élettárs kötelesrészre jogosult. Ha a kötelesrészre jogosult személy sosem állt közeli családi kapcsolatban az elhunyttal, vagy ilyen kapcsolat már régóta nem állt fenn közöttük (körülbelül 20 éve), a kötelesrész csökkenthető.

A kötelesrész az elhunyt hagyatéka értékének az a része, amelyet a kötelesrészre jogosult személyek között kell felosztani. A kötelesrészt készpénzben kell kifizetni. A kötelesrész azonban az elhunyt halála esetére szóló ajándékozással (az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv 780. cikke) vagy élők közötti (inter vivos) adományozással (az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv 781. cikke) is fedezhető

A kötelesrészre vonatkozó igényt az igényről való tudomásszerzéstől számított három éven belül, legkésőbb azonban 30 éven belül kell a bíróság előtt érvényesíteni (az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv 1487. cikke). Az elévülési idő az igény fennállását megalapozó tényekről való tudomásszerzés időpontjában, legkésőbb azonban az elhunyt személy halálát követő egy év elteltével megkezdődik (az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv 765. és 1487a. cikke).

A kötelesrészről a végrendelkező életében is le lehet mondani. A lemondást közjegyzői okiratban vagy hivatalos bírósági feljegyzésben kell megtenni (az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv 551. cikke).

4 Ki mennyit örököl végintézkedés hiányában?

Ha az elhunytat nem éli túl házastárs, bejegyzett élettárs vagy gyermek, az elhunyt szülei és azok leszármazói (az elhunyt testvérei) örökölnek (az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv 735. és 736. cikke).

Ha az elhunytat nem élte túl a házastársa vagy a bejegyzett élettársa, túlélő gyermekei azonban vannak, a gyermekek egyenlő arányban örökölnek (az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv 732. cikke).

Ha az elhunytat túlélte a házastársa vagy a bejegyzett élettársa, túlélő gyermekei azonban nincsenek, a túlélő házastárs vagy bejegyzett örökös válik az egyedüli örökössé.

Ha az elhunytat a házastársa vagy a bejegyzett élettársa és a gyermekei is túlélték, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs a hagyaték egyharmadát örökli, továbbá a törvény által biztosított elsőbbségi hagyományt [amely a háztartási tárgyakra jogosítja fel őt]. A hagyaték kétharmada egyenlően oszlik meg az elhunyt gyermekei között (az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv 744. cikke).

A nem bejegyzett élettárs (együttélő élettárs) törvényes örökösök hiányában örököl; egyébként csak ilyen joghatással járó végrendeleti intézkedés esetében. A túlélő együttélő élettársat ugyanakkor védi az osztrák lakásbérleti törvény (Mietrechtsgesetz) és a lakás közös tulajdonára vonatkozó osztrák törvény (Wohnungseigentumsgesetz). Ha az elhunyt és az együttélő élettársa a lakás közös tulajdonosai voltak (közös lakástulajdon), akkor az elhunyt része a túlélő élettársat illeti. Ezen túlmenően az együttélő élettárs törvényben biztosított elsőbbségi hagyománnyal rendelkezik, és ezért megilleti az a jog, hogy legfeljebb egy évig továbbra is a közös otthonban éljen, valamint használja a közös háztartási tárgyakat, amennyiben azok szükségesek ahhoz, hogy a korábbi életkörülményeknek megfelelően éljen.

5 Melyik hatóság illetékes a következőkben?

5.1 öröklési ügyek

Kerületi bíróság (Bezirksgericht); bírósági biztos (közjegyző) mint a bíróság szerve..

Az ügy tárgya és a földrajzi terület alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság az a kerületi bíróság, ahol az elhunyt utolsó törvény szerinti lakóhelye volt (utolsó lakóhely, szokásos tartózkodási hely) (a bírósági joghatóságról szóló osztrák törvény [JurisdiktionsnormJN] 105. cikke a bírósági joghatóságról szóló osztrák törvény 65. és 66. cikkével összhangban). Az eljárás lefolytatása érdekében a kerületi bíróság a bírósági biztos minőségében eljáró közjegyző szolgálataira támaszkodik (a bírósági biztosokról szóló törvény [Gerichtskommissärsgesetz, GKG] 1. cikke).

5.2 az örökség elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

Kerületi bíróság; bírósági biztos (közjegyző) mint a bíróság szerve..

5.3 a hagyomány elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

Kerületi bíróság; bírósági biztos (közjegyző) mint a bíróság szerve..

5.4 a kötelesrész elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

Kerületi bíróság; bírósági biztos (közjegyző) mint a bíróság szerve..

6 Az öröklés rendezésére vonatkozó, tagállami jog szerinti eljárás rövid leírása, beleértve a hagyaték felszámolását és az eszközök felosztását (indít-e például hivatalból örökösödési eljárást a bíróság vagy más illetékes hatóság)

Az öröklési eljárást (vagy „hagyatéki eljárást” [Verlassenschaftsverfahren]) a kerületi bíróság indítja meg, miután az öröklés bekövetkezését hivatalosan bejelentették. Az a kerületi bíróság illetékes, amelynek területén az elhunyt utolsó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye volt. Az eljárást a közjegyző folytatja le bírósági biztosi minőségében, és az eljárás bírósági végzéssel zárul.

A hagyatéki eljárást hivatalból kell megindítani, amint a bíróság tudomására jut a haláleset (a nemperes eljárási törvény [Außerstreitgesetz, AußStrG) 143. cikkének (1) bekezdése).

A bírósági biztos a bírósági hagyatéki eljárás keretében azonosítja az örökösöket (az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv 797. cikke).

A bíróság biztos (a bírósági biztosokról szóló törvény 1. cikke (2) bekezdése második albekezdésének b) pontja és 2. cikkének (2) bekezdése) hagyatéki leltárt készít, ha benyújtották az öröklés feltételes elfogadására vonatkozó nyilatkozatot [amely az örökös felelősségét az általa a hagyatékból kapott vagyon értékére korlátozza]; ha a kötelesrészre esetlegesen jogosult bármely személy kiskorú vagy más jogcímen jogi képviselőre lehet szüksége; ha megadták az engedélyt arra, hogy az örökséget elkülönítsék az örökös vagyonától; ha utóörökös általi öröklést kell figyelembe venni, vagy ha zártkörű végrendeleti bizalmi vagyon jött létre; ha fennáll a lehetősége annak, hogy örökös hiányában az állam fog örökölni; vagy ha ezt az arra jogosult személy vagy a hagyatéki gondnok kéri (a nemperes eljárási törvény 165. cikke).

7 Hogyan és mikor válik valaki örökössé, illetve hagyományossá?

Senki sem veheti önhatalmúlag birtokba az örökséget. Ehelyett az örökséget hivatalosan át kell adni, hogy az az örökös törvényes birtokába kerüljön, amely eljárás „vagyonátszállás” („Einantwortung”) néven ismert és a hagyatéki bíróság (Abhandlungsgericht) végzése alapján történik (az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv 797. cikke, és a nemperes eljárási törvény 177. cikke). A vagyon csak azt követően szállhat át, hogy az örökség elfogadásáról szóló nyilatkozatot az érintett személyek az öröklési igényük bizonyításául benyújtották és a bírósági hagyatéki eljárás lezárult. A tulajdonjog még ingatlan esetében is az átszállás időpontjában, azaz az új tulajdonos ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésétől függetlenül száll át. Ha azonban az örökösök ésszerű időn belül nem nyújtják be a bejegyzési kérelmet a földhivatalhoz, a bírósági biztos köteles helyettük benyújtani a kérelmet.

8 Felelős-e az örökös az elhunyt adósságaiért, és ha igen, milyen feltételek mellett?

Az örökösök az elhunyt tartozásaiért a teljes vagyonukkal felelnek. Ha azonban hagyatéki leltárt vettek fel, csak a hagyaték értékéig tartoznak felelősséggel.

9 Milyen dokumentumokat és/vagy információkat kell benyújtani rendszerint az ingatlan bejegyzéséhez?

A szerzés jogcímét igazoló okiratot be kell mutatni a földhivatali bíróságnak (Grundbuchsgericht). Az örökösök kötelesek bemutatni az átszállási végzést, a hagyományosok pedig kötelesek bemutatni a hivatalos megerősítést. Ezenkívül szükséges lehet bemutatni az adó befizetésére vonatkozó igazolást és – az adott tartomány jogszabályaitól függően – az ingatlanügyletekre vonatkozó jogszabály alapján kiállított különleges engedélyt, valamint – adott esetben – a kedvezményezett állampolgárságára vonatkozó igazolást.

9.1 Kötelező vagy megkeresés alapján kötelező-e a hagyatéki gondnok kijelölése? Ha igen, milyen lépéseket kell tenni?

Nem szükséges hagyatéki gondnokot kijelölni.

9.2 Ki jogosult végrehajtani az elhunyt végintézkedését és/vagy kezelni a hagyatékot?

Az örökös, aki kellően tudja bizonyítani az öröklési jogát az öröklés elfogadásakor, jogosult használni és kezelni az örökölt vagyont és képviselni az örökséget, kivéve, ha a hagyatéki bíróság (Verlassenschaftsgericht) másként rendelkezik; amennyiben ez egynél több félre vonatkozik, minden fél közösen gyakorolja ezt a jogot, kivéve, ha másként állapodnak meg (az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv 810. cikkének (1) bekezdése cikke).

9.3 Mik a gondnok jogai?

A végrendeleti végrehajtó csak másodlagos szerepet játszik az osztrák hagyatéki eljárás során. Ennek az az oka, hogy a hagyatéki eljárást a bíróság folytatja le, és a bíróság szerveként eljáró bírósági biztos gondoskodik arról, hogy teljesüljenek az elhunyt kívánságai. Az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv 816. cikke szerint az elhunyt végrendeleti intézkedésben kijelölhet valakit, aki felelős a végső kívánságai végrehajtásáért. Az ilyen személy feladatkörét a végrendeleti intézkedés határozza meg, és e feladatok annak ellenőrzésétől, hogy az örökös/hagyományos teljesít-e bizonyos feltételeket vagy helyesen osztja-e fel a hagyatékot, a hagyaték kezeléséig terjedhetnek.

Ha a hagyatéki hitelezők felhívására vonatkozó eljárás részeként szóbeli eljárást tartanak (az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv 813–815. cikke), a bírósági biztos köteles bejelenteni az ilyen eljárás időpontját és idézni a végrehajtót (a nemperes eljárási törvény 174. cikke).

10 Milyen dokumentumokat állítanak ki rendszerint a hagyatéki eljárás során vagy azt követően a tagállami jog szerint a kedvezményezettek jogállásának és jogainak bizonyítására? Rendelkeznek ezek bizonyító erővel?

Kérésre a bírósági biztos hivatalos megerősítést ad ki a kedvezményezetteknek, amely igazolja a képviseleti jogukat (a nemperes eljárási törvény 172. cikke, lásd a fenti 9.2. pontot).

Miután az örökösöket és a részesedéseiket véglegesen meghatározták, és bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy az egyéb követelmények teljesültek, a bíróságnak át kell ruháznia az örökséget az örökösökre (a nemperes eljárási törvény 177. cikke) átszállási végzés). Az átszállási végzés egy hivatalos példánya, amelyen megtámadhatatlansági igazolás (jogerősítő záradék) van, elegendő a hitelintézeteknél zárolt pénzek feloldásához (a nemperes eljárási törvény 179. cikke).

Az európai öröklésről szóló 650/2012 rendelet 62. és azt követő cikkei szerinti európai öröklési bizonyítványt a bírósági biztos bocsátja ki. Amennyiben a kérelmező nem ért egyet az öröklési bizonyítvánnyal, azt a bíróságnak meg kell vizsgálnia. A bírósági biztos által kibocsátott bizonyítvány érvényét veszti, és annak helyébe a bíróság által kibocsátott bizonyítvány lép.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 15/12/2020