Öröklés

 

A tájékoztatók elkészítésében közreműködött az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE).

 

1 Hogyan készül a végintézkedés (végrendelet, közös végrendelet, öröklési szerződés)?

A végrendelkező végrendelet vagy öröklési szerződés formájában készíthet a vagyonáról végintézkedést. A végrendelet lehet közvégrendelet vagy magánvégrendelet. A végrendelkező egy későbbi végrendelettel vagy öröklési szerződéssel bármikor visszavonhatja a végrendeletet, vagy annak bármely részét. A házastársi kölcsönös végrendelet esetében erre nincs lehetőség, mivel az ilyen végrendeletek módosítására és visszavonására külön szabályok vonatkoznak.

Közvégrendelet

A közvégrendelet közjegyző által hitelesített, vagy a végrendelkező által készített és lezárt borítékban közjegyzőnél letétbe helyezett végrendelet.

Közvégrendelet esetében a közjegyző az általa a végrendelkező végrendelkezése szerint elkészített végrendeletet hitelesíti, vagy a végrendelkező készíti el a végrendeletet, és hitelesítésre átadja a közjegyzőnek. A végrendelkezőnek a közjegyző előtt kell aláírnia a közvégrendeletet.

Közjegyző által hitelesített végrendeletet a 15. életévét betöltött fiatalkorú is tehet. A fiatalkorú végrendelkezőnek ehhez nincs szüksége a törvényes képviselője hozzájárulására.

Közjegyzőnél letett végrendelet esetében a végrendelkező személyesen, lezárt borítékban adja át végrendeletét a közjegyzőnek, és nyilatkozik, hogy a végrendelet az ő végrendelkezését tartalmazza. A közjegyző ilyenkor közjegyzői okiratot készít a végrendelet letétbe helyezésének tényéről. Ezt az okiratot a végrendelkező és a közjegyző is aláírja. A végrendelkező bármikor visszavonhatja a közjegyzőnél letett végrendeletet. A közjegyző ilyenkor közjegyzői okiratot készít a végrendelet visszavonásának tényéről. Ezt az okiratot a végrendelkező és a közjegyző is aláírja.

A közvégrendeletek érvényességének nincs időbeli korlátja, vagyis módosításig vagy visszavonásig maradnak érvényben.

Magánvégrendeletek

A magánvégrendelet tanúk előtt aláírt vagy saját kezűleg írt (holográf) végrendelet.

A tanúk előtt aláírt magánvégrendelet szövegét nem kell a végrendelkezőnek kidolgoznia (és kézzel írnia sem kötelező), a végrendeletet azonban legalább két cselekvőképes tanú előtt kell aláírnia, és fel kell tüntetnie benne a végrendelkezés időpontját az évvel együtt. A tanúknak együttesen kell jelen lenniük az aláíráskor. A végrendelkezőnek értesítenie kell a tanúkat, hogy végrendelet tételéhez tanúnak kéri fel őket, és a végrendelet az ő végrendelkezését testesíti meg. A tanúknak nem szükséges ismerniük a végrendelet tartalmát. A tanúk közvetlenül a végrendelkező után írják alá a végrendeletet. A tanúk aláírásukkal igazolják, hogy a végrendelkező maga írta alá a végrendeletet, és a legjobb tudomásuk szerint a végrendelkező cselekvőképes, és érvényes végrendelet tételére képes. Nem lehet tanú az a személy, akinek felmenői vagy leszármazói, testvérei vagy az ő leszármazóik, házastársa és az ő felmenői vagy leszármazói a készülő végrendelet kedvezményezettjei között vannak.

A saját kezűleg írt magánvégrendeletet a végrendelkezőnek elejétől a végéig saját kezűleg kell megírnia (nem lehet géppel írni, kinyomtatni vagy egyéb gépi módszerrel elkészíteni), és fel kell tüntetnie benne a végrendelkezés időpontját az évvel együtt. A saját kezűleg írt végrendeletet a végrendelkezőnek személyesen kell aláírnia.

A végrendelkező a magánvégrendeletet őrizheti saját maga, vagy másik személynek letéti őrzésbe adhatja.

A magánvégrendelet a megtételétől számított hat hónapon belül érvénytelenné válik, amennyiben a végrendelkező még életben van. Ha a magánvégrendelet nem tartalmazza elkészítésének időpontját, illetve évét, és ez más módon sem állapítható meg, akkor a végrendelet érvénytelennek minősül.

Házastársi kölcsönös végrendelet

A házastársi kölcsönös végrendelet a házastársak által közösen készített végrendelet, amelyben egymást nevezik meg örökösnek, vagy egyéb módon rendelkeznek a hagyatéki vagyonról haláluk esetére.

Olyan házastársi kölcsönös végrendelet esetén, amelyben a házastársak egymást nevezik meg egyedüli örökösként, mindegyikük rendelkezhet arról, hogy a túlélő házastárs halálakor annak örökrésze kire szálljon át.

A házastársi kölcsönös végrendeletet közjegyzőnek kell hitelesítenie. Ezt a fajta végrendeletet a közjegyző a házastársak végrendelkezésének megfelelően készíti el, a házastársaknak pedig az ő jelenlétében kell aláírniuk.

Amíg mindkét házastárs életben van, addig bármely házastárs visszavonhatja a házastársi kölcsönös végrendeletbe foglalt rendelkezését. Amennyiben a rendelkezést visszavonják, a közjegyzőnek ismét hitelesítenie kell a végrendeletet. A rendelkezés attól kezdve minősül visszavontnak, hogy a másik házastársat közjegyzői eljárás útján értesítették a rendelkezés visszavonásáról. Valamely házastárs halála után a túlélő házastárs kizárólag abban az esetben vonhatja vissza rendelkezését, ha lemond a kölcsönös végrendeletben rá hagyott örökrészről.

A házastársi kölcsönös végrendelet érvénytelenné válik, ha a házasság a végrendelkező halála előtt megszűnik. A végrendelet abban az esetben is érvényét veszíti, ha a végrendelkező a halála előtt a bíróságtól kérte a házasság felbontását, írásban hozzájárult a házasság felbontásához, vagy jogosult volt a házasság érvénytelenítését kérni, és ilyen kérelemmel fordult a bírósághoz.

Öröklési szerződések

Az öröklési szerződés az örökhagyó és egy másik személy közötti megállapodás, amelyben az örökhagyó a szerződő felet vagy másik személyt örökösévé nevezi, és a részére hagyományt, végakarati kötelezettséget vagy végakarati utasítást állapít meg. Az öröklési szerződés örökhagyó és törvényes örököse között is létrejöhet arra vonatkozóan, hogy a törvényes örökös lemond az öröklésről.

Az örökhagyó az öröklési szerződésben emellett egyoldalú rendelkezéseket is tehet; e tekintetben a végrendeletre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az öröklési szerződést közjegyzőnek kell elkészítenie és hitelesítenie. Az öröklési szerződést közjegyző jelenlétében kell aláírni.

Az öröklési szerződés vagy a benne foglalt valamely rendelkezés addig szüntethető meg vagy vonható vissza, amíg a felek életben vannak. A megszüntetéshez vagy visszavonáshoz a felek közötti, közjegyző által hitelesített szerződésre vagy új öröklési szerződésre van szükség.

Ha az öröklési szerződést olyan körülmények között kötötték, amelyek a polgári törvénykönyv általános része alapján a szerződés semmissé nyilvánítását indokolják, azt az öröklésre jogosult személy a végrendelkező halála után is kérelmezheti, ha az öröklési szerződés vagy annak valamely rendelkezése érvénytelen.

Emellett az öröklési szerződéstől való elállásra is lehetőség van. Az örökhagyó abban az esetben állhat el az öröklési szerződéstől, ha az elállás jogáról megállapodtak az öröklési szerződésben. Az örökhagyó akkor is elállhat az öröklési szerződéstől, ha a jogosult az örökhagyóval, az ő házastársával, illetve felmenőjével vagy leszármazójával szemben bűncselekményt követ el, vagy a szerződő fél szándékosan megszegi a jogszabályok alapján az örökhagyó felé fennálló tartási kötelezettségét. Az örökhagyó abban az esetben is élhet elállási jogával, ha az öröklési szerződésben részes fél szándékosan és súlyosan megszegi az örökhagyó felé annak élete végéig teljesítendő, visszatérő – mindenekelőtt a tartási – kötelezettségeit. Az öröklési szerződéstől a másik félhez intézett, közjegyző által hitelesített nyilatkozattal lehet elállni. Amennyiben a felek kölcsönös öröklési szerződést kötnek, és abban megállapodnak az elállás jogáról, akkor az öröklési szerződésben foglalt eltérő rendelkezés hiányában az egyik fél elállásakor a teljes szerződés érvénytelenné válik. A kölcsönös öröklési szerződéstől való elállás joga az egyik fél halálával megszűnik. Valamely fél halála után az öröklési szerződésben részes túlélő fél kizárólag abban az esetben vonhatja vissza rendelkezését, ha lemond az öröklési szerződésben rá hagyott örökségről.

2 Nyilvántartásba kell-e vetetni a végintézkedést, és ha igen, hogyan?

A közvégrendeletet és az öröklési szerződést minden esetben be kell jegyeztetni az öröklési nyilvántartásba, a közvégrendelet közjegyzői hitelesítését követő munkanapon. Emellett a közjegyzők az öröklési szerződések módosításait, az öröklési szerződések megszüntetéséről szóló megállapodásokat és az öröklési szerződések visszavonásáról szóló nyilatkozatokat is kötelesek bejegyezni az öröklési nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételi kötelezettség megsértése nem befolyásolja a végrendelet érvényességét.

A magánvégrendelet öröklési nyilvántartásba való felvételéről a végrendelkező vagy olyan egyéb személy intézkedhet, akinek tudomása van a magánvégrendeletről, és akit a végrendelkező felkért a bejegyeztetésre. A magánvégrendeleteteket nem kötelező bejegyeztetni az öröklési nyilvántartásba.

A közvégrendeleteket és az öröklési szerződéseket az a közjegyző jegyezteti be az öröklési nyilvántartásba, aki a végrendeletet vagy az öröklési szerződést hitelesítette, illetve akinél a végrendeletet letétbe helyezték. Ehhez a közjegyzőnek intézkednie kell az öröklési nyilvántartásba való bejegyzésről, vagy e célból értesítést kell küldenie a nyilvántartásnak. 2015. január 1-jétől a közjegyzők már nem küldenek értesítést az öröklési nyilvántartásnak, hanem a megfelelő bejegyzésekkel módosítják a nyilvántartásban szereplő adatokat.

A magánvégrendeletre vonatkozó adatokat az állami portálon – https://www.eesti.ee – keresztül viheti be az öröklési nyilvántartásba bármely olyan személy, akinek tudomása van a magánvégrendeletről, és akit a végrendelkező felkért a bejegyzésre.

3 Korlátozott-e a végintézkedési szabadság (van-e például kötelesrész)?

A végintézkedésre általában véve semmilyen korlátozás nem vonatkozik, és rendszerint az örökhagyó rendelkezési joga sem korlátozott, amennyiben tett végintézkedést.

A végrendelkezési szabadságot a kötelesrész intézménye korlátozza, amely az örökhagyót korlátozza abban, hogy vagyonát tetszés szerinti örökösökre hagyja. Az örökössel szembeni, kötelesrész igénylésére való jogosultság akkor keletkezik, ha az örökhagyó végrendeletben vagy öröklési szerződésben azt a leszármazóját, szülőjét vagy házastársát tagadja ki, aki a törvényes öröklés szabályai szerint örökölni jogosult, és aki felé az örökhagyónak a halála időpontjában a családjogi törvény értelmében tartási kötelezettsége állt fenn, vagy akinek a törvényes öröklés címén járó örökrészhez képest kisebb örökrészt állapít meg az örökhagyó. A kötelesrész jogosultja tehát a kötelmi jogi törvény értelmében követeléssel élhet az örökösökkel szemben. A követelés abban áll, hogy a kötelesrészre jogosult a hagyatéki vagyon értéke alapján követelheti kötelesrészének pénzben való kiadását. A kötelesrészre való jogosultságot érvényesítő személy nem örökös. A kötelesrész összege azon örökrész értékének a fele, amelyet az örökös törvényes öröklés esetén kapott volna, amennyiben az összes törvényes örökös elfogadta volna az örökséget.

Az örökrészen felül a végrendelkező házastársa kérheti a házastársi közös lakásként szolgáló ingatlanon fennálló dologi jog alapítását, amennyiben a végrendelkező házastársának életszínvonala az öröklés következtében romlana. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően a végrendelkező házastársa attól függetlenül élhet a kérelem jogával, hogy ezen felül örököl-e valamit, illetve az öröklésre végrendeletnek és/vagy törvényes öröklésnek megfelelően kerül-e sor.

4 Ki mennyit örököl végintézkedés hiányában?

Amennyiben az örökhagyó nem tett érvényes végrendeletet vagy nem kötött öröklési szerződést, törvényes öröklés esete áll fenn, és a törvénynek megfelelően kell eljárni. Ha a végrendelkező a végrendeletben vagy öröklési szerződésben nem rendelkezik a teljes vagyonáról, akkor a végrendeletbe vagy öröklési szerződésbe bele nem foglalt vagyonrész öröklésére a törvényi előírásokat kell alkalmazni. A törvényes örökösök az örökhagyó házastársa és rokonai. Az öröklés három szinten történik. A törvényes öröklés szabályai szerint a házastárs a törvényes örökösökkel együtt örököl.

Az örökhagyó leszármazói (gyermekei, örökbefogadott gyermekei, unokái stb.) az elsők az öröklési sorban. Az elsőfokú örökösök mellett a házastárs az örökhagyó gyermekének járó örökrésznek megfelelő összeget, de a hagyatéki vagyon legalább egynegyedét örökli.

Elsőfokú örökös hiányában az örökhagyó szülei és az ő leszármazóik (az örökhagyó testvérei) a másodikak az öröklési sorban. Ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó szülei életben vannak, a teljes hagyatéki vagyonból egyenlő arányban részesülnek. Ha az örökhagyó apja vagy anyja az öröklés megnyílásakor már nem él, az elhunyt szülő gyermekei, örökbefogadott gyermekei, unokái stb. lépnek a helyébe. A másodfokú örökösök mellett a házastárs a hagyatéki vagyon felét örökli.

Másodfokú örökös hiányában az örökhagyó nagyszülei és az ő leszármazói (az örökhagyó nagynénjei és nagybátyjai) a harmadikak az öröklési sorban. Ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó nagyszülei mindnyájan életben vannak, a teljes hagyatéki vagyonból egyenlő arányban részesülnek. Ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó valamely apai vagy anyai nagyszülője már nem él, az elhunyt nagyszülő gyermekei, örökbefogadott gyermekei, unokái stb. lépnek a helyébe. Ha nincsenek ilyen leszármazók, akkor a másik, azonos ági nagyszülő örökli az elhunyt nagyszülő örökrészét. Ha a másik nagyszülő is elhunyt, akkor a gyermekei, örökbefogadott gyermekei, unokái stb. öröklik a vagyont. Ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó egyik apai vagy egyik anyai nagyszülője sem él, és nincsenek leszármazóik, akkor a másik ági nagyszülők és az ő gyermekeik, örökbefogadott gyermekeik, unokáik stb. lépnek a helyükbe. Az örökösként szüleik helyére lépő leszármazókra az elsőfokú örökösökre vonatkozó előírások alkalmazandók.

Abban az esetben, ha az örökhagyó házas volt, és nem maradtak utána első- vagy másodfokú örökösök, a teljes hagyatéki vagyont a házastárs örökli.

Ha az örökhagyónak sem törvényes örököse, sem házastársa nincs, az öröklés megnyílásának helye szerinti önkormányzat lesz a törvényes örökös. Az öröklés megnyílásának helye az örökhagyó utolsó lakóhelye. Ha az örökhagyó legutolsó lakóhelye Észtországon kívül található, de az öröklésre az észt törvények alkalmazandók, akkor a törvényes örökös az Észt Köztársaság lesz.

5 Melyik hatóság illetékes a következőkben?

5.1 öröklési ügyek

Észtországban a hagyatéki eljárás megindításának helye szerint illetékes észt közjegyző folytatja le a hagyatéki eljárást, amennyiben az örökhagyó utolsó lakóhelye Észtországban volt. A közjegyző az eljárás megindítását bejegyzi az öröklési nyilvántartásba. Abban az esetben, ha az örökhagyó utolsó lakóhelye külföldön volt, az észt közjegyző csak az Észtországban található ingatlan tekintetében folytat hagyatéki eljárást, feltéve, hogy a hagyatéki eljárás a külföldi országban nem folytatható le, vagy a külföldi országban lefolytatott eljárás nem terjed ki az Észtországban található ingatlanra, vagy a külföldi országban kiállított öröklési bizonyítványt Észtországban nem ismerik el.

Az észt közjegyzőnek akkor is hagyatéki eljárást kell folytatni, ha az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló 650/2012/EU rendelet (HL L 201., 2012.7.27., 107. o.) értelmében a hagyatéki eljárást Észtországban kell lefolytatni az említett rendelet 4–15. cikke és 17. cikke értelmében.

5.2 az örökség elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

Az örökség elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozatot az öröklési ügyben eljáró közjegyzőhöz kell benyújtani. A nyilatkozatot hitelesítheti másik közjegyző is, aki ez esetben továbbítja a nyilatkozatot az eljárást lefolytató közjegyzőnek.

Az észt külképviseleteken dolgozó, külön képesített konzuli tisztviselők szintén hitelesíthetik az örökség elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozatot. A konzuli tisztviselők kötelesek az általuk hitelesített nyilatkozatokat az öröklési ügyben eljáró közjegyzőnek haladéktalanul továbbítani.

5.3 a hagyomány elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

A hagyomány intézménye arra jogosítja fel a hagyományost, hogy a hagyomány végrehajtójától a hagyomány tárgyának átadását kérje. A hagyományosnak a hagyomány megszerzéséhez a hagyomány végrehajtása iránti kérelmet kell benyújtania a hagyomány végrehajtójához. Az örökhagyó örököst vagy másik hagyományost is kötelezhet a hagyomány végrehajtására. Ha a végrendelkező nem jelölt ki végrendeleti végrehajtót, akkor az örökösnek kell eljárnia a hagyomány végrehajtójaként.

Mivel a hagyomány elfogadásánál vagy visszautasításánál is az örökség elfogadására vagy visszautasítására vonatkozó előírásokat kell követni, ezért a hagyomány elfogadásának minősül az, ha a hagyományos a visszautasításra nyitva álló időszakban nem tesz a hagyomány visszautasítását kimondó nyilatkozatot. Ha a hagyományos vissza kívánja utasítani a hagyományt, a visszautasítást kimondó nyilatkozatot a törvény szerint a visszautasításra nyitva álló időszakban kell megtennie, amely az örökhagyó halálától és a hagyományra való jogosultságról történő tudomásszerzéstől számított három hónap.

A közjegyző a hagyatéki eljárás keretében felveszi a kapcsolatot a végintézkedésben megnevezett összes hagyományossal, és értesíti őket a hagyományra vonatkozó jogosultságukról. A hagyomány végrehajtása iránti kérelem benyújtása előtt a hagyományosnak jogában áll tájékozódnia a hagyományról. Az örökség elfogadásához hasonlóan a hagyomány elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozatot sem lehet visszavonni. A hagyományos a jogai alátámasztása érdekében jogosult a hagyományból eredő követelésről szóló igazolás (hagyományosi igazolás) kiállítását kérni az öröklési ügyben eljáró közjegyzőtől.

Ha a hagyomány tárgya ingatlan vagy egyéb olyan vagyontárgy, amelynek értékesítése közjegyzői hitelesítést igényel, akkor az örökség végrendeleti végrehajtója és a hagyományos között a hagyomány átadásáról létrejött szerződést a közjegyzőnek kell hitelesítenie.

Annak a hagyományosnak, aki egyben örökös is, akkor is joga van a hagyományhoz, ha lemondott az öröklésről.

5.4 a kötelesrész elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

A kötelesrész a kötelmi jog szerinti, örökössel szembeni pénzbeli követelés, amelyet az örökösöknél kell előterjeszteni. A kötelesrészre való jogosultság az öröklés megnyílásakor keletkezik. A kötelesrész megszerzéséhez nem kell kérelmet benyújtani a közjegyzőhöz.

Ha az örökhagyó végrendeletben vagy öröklési szerződésben azt a leszármazóját, szülőjét vagy házastársát tagadja ki, aki a törvényes öröklés szabályai szerint örökölni jogosult, és aki felé az örökhagyónak a halála időpontjában a családjogi törvény értelmében tartási kötelezettsége állt fenn, vagy akinek a törvényes öröklés címén járó örökrészhez képest kisebb örökrészt állapít meg a végrendelkező, akkor ez a leszármazó, szülő vagy házastárs jogosult kötelesrészt követelni az örökösöktől.

A közjegyző az örökös, a végrendeleti végrehajtó vagy a kötelesrészre jogosult személy közjegyző által hitelesített kérelme alapján hitelesíti a kötelesrész iránti követelésről szóló igazolást, más néven a kötelesrész-jogosulti igazolást. A kötelesrész-jogosulti igazolásnak meg kell jelölnie a jogosultat, valamint a kötelesrész törvényes örökrészként meghatározott mértékét.

A kötelesrészre való jogosultságot az örökhagyó és az öröklésre jogosult személy közötti öröklési szerződésben lehet visszautasítani. A szerződést közjegyzőnek kell hitelesítenie.

6 Az öröklés rendezésére vonatkozó, tagállami jog szerinti eljárás rövid leírása, beleértve a hagyaték felszámolását és az eszközök felosztását (indít-e például hivatalból örökösödési eljárást a bíróság vagy más illetékes hatóság)

Az öröklés megnyílásakor – vagyis a végrendelkező halálakor – a hagyaték átszáll az örökösökre, akik lehetnek öröklési szerződés szerinti, végintézkedés szerinti vagy törvényes örökösök.

Az öröklésre való jogosultság megállapításához az örökös, a végrendelkező hitelezője, a hagyományos vagy a hagyaték tekintetében jogosultsággal rendelkező egyéb személy hagyatéki eljárást kezdeményezhet. Az eljárást megindítani kívánó személynek közjegyzőhöz kell fordulnia; a közjegyző pedig hiteles közjegyzői okiratba foglalja a kérelmet. Az eljárást kizárólag egy közjegyző folytathatja le. Ha tehát a hagyatéki eljárás az egyik közjegyzőhöz intézett kérelemmel már megindult, akkor a későbbi kérelmet befogadó másik közjegyző továbbítja e kérelmet a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek.

Az örökös elfogadhatja vagy visszautasíthatja az örökséget. Az öröklési jogról való lemondásra három hónap áll rendelkezésre. Ez az időszak attól az időponttól indul, amikor az örökös tudomást szerzett vagy tudomást kellett volna szereznie az örökhagyó haláláról és saját öröklési jogáról. Ha az örökös ez idő alatt nem utasítja vissza az örökséget, akkor úgy tekintendő, hogy elfogadta azt. Az örökség elfogadásához az örökös az említett időszakot megelőzően is az öröklési ügyben eljáró közjegyzőhöz fordulhat.

Az örökös nem vonhatja vissza az örökség elfogadására vagy visszautasítására vonatkozó döntését. Az örökség visszautasítását követően azt már nem lehet elfogadni; az örökség elfogadása többé nem vonható vissza. Ez az elv a hagyomány elfogadására és visszautasítására is vonatkozik, azzal a kivétellel, hogy annak a hagyományosnak, aki egyben örökös is, akkor is joga van a hagyományhoz, ha lemond az öröklésről.

Az örökség elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozatot közjegyzőnek kell hitelesítenie.

A közjegyző a hagyatéki eljárás megindítására vonatkozó kérelem elfogadását követően haladéktalanul bejegyzi a hagyatéki eljárás megindítását az öröklési nyilvántartásba, és legfeljebb két munkanappal a hagyatéki eljárás megindítását követően közleményt tesz közzé a hagyatéki eljárás megindításáról az Ametlikud Teadaanded (Hivatalos Közlemények) hivatalos értesítőben. A közjegyző értesíti továbbá a hagyatéki eljárás megindításáról az általa ismert örököseket és azokat a további személyeket, aki vonatkozásában a végrendelet vagy az öröklési szerződés jogokat biztosít és kötelezettségeket ír elő. A végrendelkező végrendelkezésének megfelelő öröklés esetén a közjegyző értesíti továbbá azokat a személyeket, akik a törvényes öröklés értelmében örököltek volna.

A közjegyző keresést folytat a végrendelkező jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos nyilvántartásokban és az Észt Köztársaságban működő hitelintézeteknél, amelyek listáját a területért felelős miniszter rendeletileg állítja össze. A fentieken túl a közjegyző más személyeket is megkeres a hagyatéki eljárást kezdeményező személy közjegyző által hitelesített kérelme alapján, illetve egyéb olyan személyeket is, akik jogokkal rendelkeznek a hagyaték vonatkozásában. Ha a végrendelkező az öröklés megnyílásakor házas volt, és a házastársak közötti tulajdonjogi viszony a típusát tekintve közös vagyon, a közjegyző a túlélő házastárs jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos ellenőrzéseket is folytat.

A hagyatéki eljárás megindítására jogosult személynek a hagyatéki eljárás során joga van az azzal kapcsolatos közjegyzői tájékoztatáshoz, hogy ki fogadta el, illetve ki utasította vissza az örökséget. Annak a személynek, aki törvényes öröklés révén örökölt volna, a végrendelkezésnek megfelelő öröklés esetén ugyanolyan jogai vannak. Az említett személyeknek emellett joguk van megvizsgálni a végrendelkező jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos ellenőrzések eredményeit. Végrendelkezésnek megfelelő öröklés esetén annak a személynek, aki törvényes öröklés révén örökölt volna, joga van megvizsgálni a végrendeletet és az öröklési szerződést.

Amennyiben az örökös öröklési jogosultságával és annak mértékével kapcsolatban elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, a közjegyző hitelesíti az öröklési igazolást, de legfeljebb egy hónappal a hagyatéki eljárás megindításáról szóló közleménynek az Ametlikud Teadaanded hivatalos értesítőben való közzétételét követően. A közjegyző bejegyzi az öröklési igazolás hitelesítését az öröklési nyilvántartásba.

Az öröklési igazolás kiállítását követően az örökösök megállapodás alapján feloszthatják a hagyatéki vagyont. Vita esetén a hagyatéki vagyont a bíróság osztja fel az örökös kérésére.

A hagyatéki vagyon felosztása esetén meg kell határozni, hogy az egyes örököstársak a hagyatékból mely vagyontárgyakat vagy azok mely részét, illetve mely jogokat és kötelezettségeket kapják. A hagyatéki vagyon az örökrésznek megfelelően kerül felosztásra az örökösök között a hagyaték részét képező tárgyak felosztáskori szokásos értékének megfelelően. Az örökösök megállapodása alapján a hagyaték részét képező vagyontárgyak értéke meghatározható valamely örökös különleges érdeklődése alapján.

7 Hogyan és mikor válik valaki örökössé, illetve hagyományossá?

Az öröklés az örökhagyó halálakor nyílik meg. Az öröklés megnyílásakor az örökség átszáll az örökösre. Az öröklés alapja a törvény vagy az örökhagyó végrendeletben vagy öröklési szerződésben tett végintézkedése. Az öröklési szerződésen alapuló öröklési jog elsőbbséget élvez a végintézkedésen alapuló öröklési joggal szemben, és mindkét jog elsőbbséget élvez a törvényes öröklési joggal szemben.

Az örökség megszerzéséhez nem szükséges kérelmet benyújtani. Az örökség elfogadásakor az örökhagyó összes joga és kötelezettsége átszáll az örökösre, azok kivételével, amelyek természetüknél fogva az örökhagyó személyéhez kötődnek, vagy amelyek a törvény szerint nem ruházhatók át. Ha az örökös elfogadja az örökséget, a hagyatéki vagyontárgyak tulajdonjoga az öröklés megnyílására visszamenő hatállyal száll át az örökösre. Ha az örökséget több örökös (örököstárs) fogadta el, a hagyaték közösen illeti meg őket.

Minden cselekvőképes személy örökölhet; ideértendők az örökhagyó halálakor életben lévő természetes személyek és létező jogi személyek. Az öröklés megnyílása után élve született gyermek az öröklés megnyílásától fogva érdemes az öröklésre, amennyiben az öröklés megnyílása előtt fogant. A végrendelet vagy öröklési szerződés alapján létrehozott alapítvány az öröklés megnyílásának időpontjában létezőnek tekintendő, ha később jogi személyiséget szerez.

A túlélő házastársnak nem keletkezik öröklési joga vagy kötelesrészre való jogosultsága, ha az örökhagyó a halála előtt a bíróságtól kérte a házasság felbontását, a házasság felbontásához való írásbeli hozzájárulást követelt, vagy halálának időpontjában jogosult volt a házasság érvénytelenítését kérni, és ilyen kérelemmel fordult a bírósághoz.

A felügyeleti jogától teljes mértékben megfosztott szülő nem lehet gyermeke törvényes örököse.

Érdemtelen az öröklésre, aki:

• szándékosan és jogellenesen az örökhagyó halálát okozza, vagy arra kísérletet tesz;
• szándékosan és jogellenesen olyan helyzetbe hozza a végrendelkezőt, amelyben a végrendelkező nem képes kifejezésre juttatni vagy visszavonni végakaratát;
• kényszerítéssel vagy megtévesztéssel akadályozza az örökhagyót a végintézkedése megtételében vagy módosításában, vagy hasonló módon ráveszi az örökhagyót végintézkedése megtételére vagy módosítására, amikor az örökhagyó már nem tudja kifejezni tényleges végakaratát;
• szándékosan és jogellenesen elveszi vagy megsemmisíti a végrendeletet vagy az öröklési szerződést, amikor az örökhagyó már nem tud újat készíteni;
• meghamisítja az örökhagyó végrendeletét vagy öröklési szerződését vagy annak egy részét.

Az észt jog szerint a kötelesrész jogosultja nem minősül örökösnek; A kötelesrész jogosultja a kötelmi jogi törvény értelmében pénzfizetés iránti követeléssel élhet az örökösökkel szemben. Az örökössel szembeni, kötelesrész igénylésére való jogosultság akkor keletkezik, ha az örökhagyó végrendeletben vagy öröklési szerződésben azt a leszármazóját, szülőjét vagy házastársát tagadja ki, aki a törvényes öröklés szabályai szerint örökölni jogosult, és aki felé az örökhagyónak a halála időpontjában a családjogi törvény értelmében tartási kötelezettsége állt fenn, vagy akinek a törvényes öröklés címén járó örökrészhez képest kisebb örökrészt állapít meg az örökhagyó. A kötelesrész összege azon örökrész értékének a fele, amelyet az örökös törvényes öröklés esetén kapott volna, amennyiben az összes törvényes örökös elfogadta volna az örökséget.

Az örökös, a végrendelkező hitelezője, a hagyományos vagy a hagyaték tekintetében jogosultsággal rendelkező egyéb személy közjegyző által hitelesített kérelem alapján kezdeményezhet hagyatéki eljárást. A hagyatéki eljárást az az észt közjegyző folytatja le, akinek az irodájában a hagyatéki eljárást megindították, és aki a hagyatéki eljárás végrehajtójaként szerepel az öröklési nyilvántartásban. Az eljárást egy közjegyző folytathatja le. Ha tehát a hagyatéki eljárás az egyik közjegyzőhöz intézett kérelemmel már megindult, akkor a későbbi kérelmet befogadó másik közjegyző továbbítja e kérelmet a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek. A közjegyző hitelesíti az öröklési igazolást, amennyiben elegendő bizonyíték áll rendelkezésére az örökös öröklési jogosultságát illetően. Több örökös esetén a közjegyző megjelöli az egyes örökösöknek jutó örökrész mértékét.

Az örökös elfogadhatja vagy visszautasíthatja az örökséget. Ha az öröklésre jogosult személy nem utasítja vissza az örökséget attól az időponttól számított három hónapon belül, amikor öröklési jogáról tudomást szerzett vagy tudomást kellett volna szereznie, akkor úgy kell tekinteni, hogy elfogadta az örökséget. Aki visszautasítja az örökséget, elkerüli az öröklés jogkövetkezményeit.

8 Felelős-e az örökös az elhunyt adósságaiért, és ha igen, milyen feltételek mellett?

Igen, az örökös köteles teljesíteni az örökhagyó összes kötelezettségét. Amennyiben a hagyaték erre nem elegendő, az örökösnek saját vagyonából kell kielégítenie a kötelezettségeket, kivéve, ha az örökös hagyatéki leltározás után a törvény által előírt eljárás szerint teljesítette a kötelezettségeket, a hagyaték tekintetében csődöt jelentenek, vagy a csődeljárást a követelések azonos mértékű csökkenésével, csődbejelentés nélkül megszüntetik.

Ha az örökös hagyatéki leltározást kér, az örökös hitelezői a leltár elkészültéig, de legkésőbb a leltározás időtartamának leteltéig nem érvényesíthetik az örökössel szemben a hagyaték tekintetében fennálló fizetési követelésüket. A leltár elkészülte után az örökösnek a hagyaték tekintetében fennálló kötelezettségek iránti felelőssége a hagyaték értékére korlátozódik.

9 Milyen dokumentumokat és/vagy információkat kell benyújtani rendszerint az ingatlan bejegyzéséhez?

Ha az örökhagyó tulajdonában ingatlan is volt, az ingatlan-nyilvántartásban erre vonatkozóan szereplő bejegyzés érvénytelenné válik arra tekintettel, hogy a dologi jog tulajdonosaként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személy már nem az a személy, akit a dologi jog (az anyagi jog szerint) ténylegesen megillet, mivel az öröklés megnyílásakor az örökhagyó összes vagyontárgya másik személyre – az örökösre – száll át.

Az örökös vagy örökösök ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséhez az új dologi jogi tulajdonosnak bejegyzési kérelmet kell benyújtania, amelyhez mellékelnie kell a jogszerű öröklést alátámasztó okiratot, az öröklési igazolást.

Ha a dologi jog örököstársak közösségére szállt át, akkor egy örököstárs nyilatkozata elegendő a bejegyzés kiigazításához, a többi örököstárs e szempontból nem releváns, tehát nincs szükség a hozzájárulásukra a bejegyzéshez, mivel az örökös nem akadályozhatja meg, hogy a rá már átruházott jogcím láthatóvá váljon az ingatlan-nyilvántartásban. Ugyanez az elv érvényesül, ha az örököstársak közösségének csak egy részére száll át az ingatlan.

A jogszabályok különös követelményeket állapítanak meg arra az esetre, ha az öröklési igazolás szerint a házastársak vagyona közös tulajdont képez. Ilyenkor mindegyik vagyontárgy tartozhat közös és különvagyonba, és ezt az ügyet nem lehet rendezni az öröklési igazolás hitelesítése során.

Emellett a jogszabályok kivételeket határoznak meg arra az esetre, ha az örököstársak a közösségük megszüntetése céljából felosztották a hagyatékot, meghatározva, hogy az egyes örököstársak a hagyatékból mely vagyontárgyakat vagy azok mely részét, illetve mely jogokat és kötelezettségeket kapják, továbbá a hagyatékot képező ingatlant mely megjelölt örököstárs kapja.

Ha az örökhagyó sosem volt házas, az alábbi okiratokat kell benyújtani az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok kiigazításához:

• öröklési igazolás,
• közjegyző által hitelesített vagy elektronikus aláírással ellátott bejegyzési kérelem; az elektronikusan aláírandó bejegyzési kérelem, amelyet az ingatlan-nyilvántartási portálon (https://kinnistuportaal.rik.ee) keresztül kell elkészíteni és az ingatlan-nyilvántartási hivatalhoz benyújtani; a portálra észt személyazonosító igazolvány, mobilazonosító, egyes külföldi személyazonosító igazolványok vagy az állami portál (https://www.eesti.ee) használatával lehet belépni.

Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő bejegyzés kiigazítása illetékmentes.

Ilyenkor az öröklési igazolásban felsorolt összes örökös társtulajdonosként kerül be az ingatlan-nyilvántartásba.

Ha a hagyatékot úgy osztják fel az örököstársak között, hogy az ingatlant egyetlen megjelölt örököstárs kapja, az alábbi okiratokat kell benyújtani az ingatlan-nyilvántartásban szereplő bejegyzés módosításához:

• észt közjegyző által hitelesített megállapodás a hagyaték felosztásáról,
• bejegyzési kérelem (a fent említett, közjegyző által hitelesített hagyatékfelosztási szerződés tartalmazhatja).

Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő bejegyzés módosításáért illetéket kell fizetni.

Ilyenkor a hagyatékfelosztási szerződés szerint a megjelölt ingatlan tulajdonjogát megszerző személy kerül be az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan tulajdonosaként.

A hagyatékfelosztási szerződés hitelesítéséhez be kell mutatni az öröklési igazolást a közjegyzőnek.

Ha az örökhagyó házassága az öröklés megnyílása előtt vagy az örökhagyó halálával megszűnt, de a hagyatéki ingatlan nem képezte a volt házastársak közös tulajdonát, az alábbi okiratokat kell benyújtani az ingatlan-nyilvántartásban szereplő bejegyzés kiigazításához:

• öröklési igazolás,
• a tulajdonjog igazolása, amely bizonyítja, hogy az ingatlan a végrendelkező különvagyona,
• a közjegyző által hitelesített vagy elektronikus aláírással ellátott bejegyzési kérelem vagy az elektronikusan aláírandó bejegyzési kérelem, amelyet az ingatlan-nyilvántartási portálon (https://kinnistuportaal.rik.ee) keresztül kell elkészíteni és az ingatlan-nyilvántartási hivatalhoz benyújtani; a portálra észt személyazonosító igazolvány, mobilazonosító, egyes külföldi személyazonosító igazolványok vagy az állami portál (https://www.eesti.ee) használatával lehet belépni.

Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő bejegyzés kiigazítása illetékmentes.

Az öröklési igazolásban megjelölt összes örökös bekerül az ingatlan-nyilvántartásba.

A tulajdonjog igazolásának közjegyző általi hitelesítéséhez a kérelmezőnek bizonyítania kell a közjegyző előtt, hogy az ingatlan a házastárs kizárólagos tulajdona (különvagyona) volt. Főszabály szerint az ingatlan megszerzésének alapjául szolgáló okiratokat kell benyújtani a közjegyzőhöz – ha a közjegyző nem tudja ezeket beszerezni – annak bizonyítására, hogy a házastársak felosztották a vagyont, vagy a vagyontárgyat különvagyonként jelölték meg (például házassági vagyonjogi szerződésben, közös vagyon felosztásáról szóló szerződésben, az ingatlan különvagyoni jellegét alátámasztó tulajdonszerzési okiratban, például ingyenes szerződésben stb.).

Ha az örökhagyó házassága az öröklés megnyílása előtt vagy az örökhagyó halálával megszűnt, és a hagyatéki ingatlan a volt házastársak közös tulajdonát képezte, az alábbi okiratokat kell benyújtani az ingatlan-nyilvántartásban szereplő bejegyzés kiigazításához:

• öröklési igazolás,
• a tulajdonjog igazolása, amely bizonyítja, hogy az ingatlan a végrendelkező és volt házastársa közös vagyonát képezte;
• közjegyző által hitelesített vagy elektronikus aláírással ellátott bejegyzési kérelem; az elektronikusan aláírandó bejegyzési kérelem, amelyet az ingatlan-nyilvántartási portálon (https://kinnistuportaal.rik.ee) keresztül kell elkészíteni és az ingatlan-nyilvántartási hivatalhoz benyújtani; a portálra észt személyazonosító igazolvány, mobilazonosító, egyes külföldi személyazonosító igazolványok vagy az állami portál (https://www.eesti.ee) használatával lehet belépni.

Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő bejegyzés kiigazítása illetékmentes.

Az öröklési igazolásban felsorolt összes örökös és a túlélő vagy volt házastárs bekerül az ingatlan-nyilvántartásba, függetlenül attól, hogy ténylegesen örökös-e.

A tulajdonjog igazolásának közjegyző általi hitelesítéséhez a kérelmezőnek bizonyítania kell a közjegyző előtt, hogy az ingatlan közös vagyont képezett. Főszabály szerint az ingatlan megszerzésének alapjául szolgáló okiratokat (többek között a közös vagyon felosztásáról szóló szerződést, illetve a házassági vagyonjogi szerződést) kell benyújtani a közjegyzőhöz, ha a közjegyző nem tudja ezeket beszerezni.

Ha az örökhagyó házassága az öröklés megnyílása előtt vagy az örökhagyó halálával megszűnt, és a hagyatéki ingatlan a volt házastársak közös tulajdonát képezte, a hagyatékot pedig úgy osztják fel az örököstársak között, hogy az ingatlant egyetlen megjelölt örököstárs kapja, az alábbi okiratokat kell benyújtani az ingatlan-nyilvántartásban szereplő bejegyzés módosításához:

• a tulajdonjog igazolása, és észt közjegyző által hitelesített megállapodás a házassági közös vagyon felosztásáról,
• bejegyzési kérelem (ezt tartalmazhatja a közös vagyon és a hagyaték felosztásáról szóló, fent említett, közjegyző által hitelesített megállapodás).

Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő bejegyzés módosításáért illetéket kell fizetni.

A házassági közös vagyon felosztásának eredményeképpen az örökhagyó és a túlélő házastárs tulajdonrészének megfelelően kerül be tulajdonosként az ingatlan-nyilvántartásba. Az örökhagyó tulajdonrészének tulajdonosaiként azok az öröklési igazolásban felsorolt örökösök kerülnek be az ingatlan-nyilvántartásba, akikre a megjelölt ingatlan tulajdonjoga a megállapodás értelmében átszáll. Ha az örökösöket illető tulajdonrészt felosztják az örökösök között, akkor fel kell tüntetni az egyes örökösöknek járó örökrészt.

A tulajdonjog igazolásának közjegyző általi hitelesítéséhez a kérelmezőnek bizonyítania kell a közjegyző előtt, hogy az ingatlan közös vagyont képezett.

Ilyen esetben egy másik lehetőség, hogy az alábbi okiratokat nyújtják be az ingatlan-nyilvántartásban szereplő bejegyzés módosításához:

• észt közjegyző által hitelesített megállapodás a volt házastársak közös vagyonának, illetve a hagyatéknak a felosztásáról,
• bejegyzési kérelem (ezt tartalmazhatja a közös vagyon és a hagyaték felosztásáról szóló, fent említett, közjegyző által hitelesített megállapodás).

Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő bejegyzés módosításáért illetéket kell fizetni.

A hagyatékfelosztási szerződés szerint a megjelölt ingatlan tulajdonjogát megszerző személy kerül be az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan tulajdonosaként.

A tulajdonjog igazolásának közjegyző általi hitelesítéséhez a kérelmezőnek bizonyítania kell a közjegyző előtt, hogy az ingatlan közös vagyont képezett.

9.1 Kötelező vagy megkeresés alapján kötelező-e a hagyatéki gondnok kijelölése? Ha igen, milyen lépéseket kell tenni?

Az örökhagyó halálakor a bíróság az alábbi esetekben tesz hagyatékkezelési intézkedéseket:

• nincs ismert örökös;
• a hagyatéki vagyon helyén nem tartózkodik örökös;
• nem ismert, hogy az örökös elfogadta-e az örökséget;
• az örökös cselekvőképessége korlátozott, és nincs kinevezett gyámja;
• ezt törvényben meghatározott okok indokolják.

A hagyatékkezelési intézkedések közé tartozik a hagyaték kezelésének megszervezése, valamint a polgári perrendtartás szerinti eljárás biztosítására tett intézkedések alkalmazása. A bíróság a hagyaték kezelésére hagyatéki gondnokot nevezhet ki.

A bíróság a hagyatékkezelési intézkedéseket saját kezdeményezésére alkalmazhatja, ha a jogszabályok eltérően nem rendelkeznek. A bíróság az örökhagyó hitelezője, a hagyományos vagy a hagyaték tekintetében követeléssel rendelkező egyéb személy kérésére a hagyatéki ügyintézési intézkedések alkalmazásáról is határozhat, ha az ügyintézési intézkedések alkalmazásának hiányában meghiúsulhat a fent említett személyek hagyatéki vagyontárgyakból történő kielégítése. Amennyiben jogvita merül fel azzal kapcsolatosan, ki jogosult az öröklésre, az öröklési jogának elismerését követelő személy kérésére a bíróság a hagyatékkezelési intézkedések alkalmazásáról határozhat.

A végakarati rendelkezés teljesítésének elmulasztása esetén a bíróság az öröklésben érdekelt személy kérelmére hagyatéki gondnokot jelölhet ki a rendelkezés végrehajtása céljából. A hagyatéki gondnok a végakarati rendelkezés végrehajtásával érintett vagyon tekintetében a végrendeleti végrehajtó jogaival és kötelezettségeivel rendelkezik.

A kormányzati és önkormányzati intézmények, a közjegyző és a bírósági végrehajtó köteles értesíteni a bíróságot a hagyatékkezelési intézkedések végrehajtásának szükségességéről, amennyiben erről tudomást szerez.

9.2 Ki jogosult végrehajtani az elhunyt végintézkedését és/vagy kezelni a hagyatékot?

Ha a hagyaték tekintetében nem hajtanak végre hagyatékkezelési intézkedéseket, akkor az örökösök közösen kezelik a hagyatékot. Az örökösök kötelesek a végrendeletben foglalt összes rendelkezést – ideértve a hagyaték végrendeleti rendelkezések szerinti átruházását – végrehajtani.

Ha a hagyaték tekintetében végrehajtanak hagyatékkezelési intézkedéseket, a hagyaték kezelését a bíróság által kijelölt hagyatéki gondnok végzi, aki utasításokat adhat a vagyontárgyak birtoklását, használatát és a velük való rendelkezést illetően. A hagyatéki gondnok kizárólag kötelezettségei teljesítése és a hagyaték kezelésével kapcsolatos kiadások fedezése céljából rendelkezhet a hagyatékkal. A hagyatéki gondnoknak teljesítenie kell a jogszabályból eredő hagyatéki gondnoki kötelezettségeket.

Ha a végrendelkező végrendeleti végrehajtót jelöl ki a végrendeletben, az örökös nem rendelkezhet azokkal a hagyatéki vagyontárgyakkal, amelyekre a végrendeleti végrehajtónak a feladata végrehajtásához szüksége van. A végrendeleti végrehajtó köteles a hagyatékot kellő gondossággal kezelni, és az örökösöknek átadni azokat a vagyontárgyakat, amelyekre a végrendelet végrehajtásához nincs szüksége. Amíg az örökös el nem fogadja az örökséget, a végrendeleti végrehajtó köteles a hagyatéki gondnoki kötelezettségeket teljesíteni, vagy a hagyaték kezelését kérni.

9.3 Mik a gondnok jogai?

A hagyatéki gondnok jogai, kötelezettségei és feladatköre

• Kellő gondossággal kezeli a hagyatékot, és gondoskodik annak megőrzéséről.
• Tartást nyújt a hagyatékból azoknak a családtagoknak, akik az örökhagyó haláláig az örökhagyóval éltek, és tőle tartásban részesültek.
• Teljesíti a hagyatékból a hagyaték tekintetében fennálló kötelezettségeket, továbbá beszámol a bíróságnak és az örökösöknek a hagyatékkezelésről.
• Az örökös vagy harmadik személy birtokában lévő hagyatékot birtokba veszi, vagy egyéb módon gondoskodik a hagyatéknak az örökös vagyonától történő elkülönítéséről, amennyiben erre a hagyaték megőrzéséhez szükség van.
• Szükség esetén a közjegyzőhöz a hagyatéki eljárás megindítása érdekében kérelmet nyújt be, vagy egyéb intézkedéseket tesz az örökös megállapítása céljából, ha észt közjegyző nem rendelkezik joghatósággal a hagyatéki eljárás lefolytatására.
• A hagyatéki gondnok leltározás után kielégíti azokat a hagyatéki leltárba felvett követeléseket, amelyek teljesítése esedékes. A hagyatéki gondnok a még nem esedékes követeléseket kizárólag az örökös hozzájárulásával teljesítheti. Ha az örökhagyó hitelezője, a hagyományos vagy a hagyaték tekintetében követeléssel rendelkező egyéb személy kérésére a bíróság a hagyatékkezelési intézkedések alkalmazásáról is határozott abban az esetben, amikor ezen intézkedések alkalmazásának hiányában a fent említett személyek hagyatéki vagyontárgyakból történő kielégítése meghiúsulhatna, a hagyatéki gondnok a hagyatéki leltározás után köteles a hagyatéki leltárba felvett összes követelést a jogszabályokban meghatározott sorrendben kielégíteni a hagyatéki vagyontárgyakból. A hagyaték a követelések kielégítése előtt nem adható át az örökösnek.
• Ha a hagyaték nem elegendő az összes követelés kielégítésére, és az örökös nem járul hozzá a követelések saját vagyonából történő kielégítéséhez, akkor a hagyatéki gondnok vagy az örökös köteles haladéktalanul kérelmet benyújtani a hagyaték tekintetében fennálló csőd bejelentése céljából. A hagyatéki gondnok kizárólag kötelezettségei teljesítése és a hagyaték kezelésével kapcsolatos kiadások fedezése érdekében rendelkezhet a hagyatékkal. A hagyatéki gondnok bírósági engedély nélkül nem jogosult a hagyatéki ingatlannal rendelkezni. Ez az előírás nem vonatkozik arra az esetre, amikor az öröklés megnyílásától számított hat hónapon belül nem sikerül megállapítani az örökös személyét, vagy az örökséget elfogadó örökös az öröklés megnyílásától számított hat hónapon belül nem kezdte meg az örökség kezelését. Ilyenkor a hagyatéki gondnok leltározást követően értékesítheti a hagyatéki vagyont, az értékesítésből származó bevételt pedig letétbe helyezi.
• Az örökös nem jogosult a kezelés céljából hagyatéki gondnoknak átadott hagyatékkal rendelkezni.
• A hagyatéki gondnokot feladatai elvégzéséért díjazás illeti meg, amelynek összegét a bíróság állapítja meg.

A végrendeleti végrehajtó jogai, kötelezettségei és feladatköre

• A végrendeleti végrehajtónak a törvényben meghatározott feladatokat kell elvégeznie, kivéve, ha a végrendelet ettől eltérően rendelkezik. A végrendeleti végrehajtó a végrendelkező végakaratának végrehajtása érdekében, az öröklésben érdekeltek hozzájárulásával eltérhet a végrendeletben meghatározott feladatoktól.
• A végrendeleti végrehajtó feladatainak elvállalása után köteles haladéktalanul átadni az örökösnek az öröklés tárgyát képező azon vagyontárgyak jegyzékét, amelyekre feladatai végrehajtásához szüksége van.
• Amíg az örökös el nem fogadja az örökséget, a végrendeleti végrehajtó köteles a hagyatéki gondnoki kötelezettségeket teljesíteni, vagy a hagyaték kezelését kérni.
• A végrendeleti végrehajtó köteles a hagyományt, a végakarati kötelezettségeket, a végakarati rendelkezéseket, valamint a végrendeletből vagy öröklési szerződésből eredő egyéb kötelezettségeket érvényesíteni.
• A végrendeleti végrehajtó a feladatainak ellátásához szükséges hagyatéki vagyont köteles kellő gondossággal kezelni, és megőrzéséről gondoskodni.
• A végrendeleti végrehajtó köteles a hagyatéki vagyontárgyat birtokba venni, vagy az örökös vagyonától való elkülönítéséről egyéb módon gondoskodni, amennyiben erre a feladatainak ellátásához szükség van.
• A végrendeleti végrehajtó jogosult az örökléssel kapcsolatosan kötelezettségeket vállalni, és a hagyatéki vagyontárgyakkal rendelkezni, amennyiben erre a feladatainak ellátásához szükség van.
• Ha a végrendelkező a hagyaték felosztásáról rendelkezett, akkor a végrendeleti végrehajtó felosztja a hagyatéki vagyont az örököstársak között.
• A végrendeleti végrehajtó jogosult az örököst vagy a hagyományost a feladatainak ellátásához szükséges mértékben képviselni.
• A végrendeleti végrehajtó köteles azokat a birtokában lévő hagyatéki vagyontárgyakat átadni az örökösnek, amelyek a feladatainak ellátásához nem szükségesek.
• Ha a végrendeleti végrehajtó a végrendelkező valamely rendelkezését nem képes személyesen végrehajtani, akkor annak végrehajtását követelheti az örököstől.
• Az örökös nem jogosult azokkal a hagyatéki vagyontárgyakkal rendelkezni, amelyekre a végrendeleti végrehajtónak a feladata végrehajtásához szüksége van.
• A végrendeleti végrehajtó felelős minden olyan kárért, amelyet a feladatai megszegésével, jogellenesen okozott az örökösnek vagy a hagyományosnak.
• A végrendeleti végrehajtó a tevékenységeiről köteles beszámolni az örökösöknek és a hagyományosoknak.
• A végrendeleti végrehajtónál a feladatai teljesítése során felmerült kiadásokat a hagyatéki vagyonból kell megtéríteni.
• A végrendeleti végrehajtó jogosult méltányos díjazást követelni a tevékenységeiért, ha a végrendelet eltérően nem rendelkezik.

10 Milyen dokumentumokat állítanak ki rendszerint a hagyatéki eljárás során vagy azt követően a tagállami jog szerint a kedvezményezettek jogállásának és jogainak bizonyítására? Rendelkeznek ezek bizonyító erővel?

Ha elegendő bizonyítékot szolgáltatnak az örökösök öröklési jogára és annak terjedelmére vonatkozóan, a közjegyző hitelesíti az öröklési igazolást, amely tartalmazza az egyes örökösöknek jutó örökrész mértékét, azonban nem részletezi a hagyaték összetételét.

A végrendelkező jogai és kötelezettségei a végrendelkező halálakor jogilag átszállnak az örökösre. Az öröklési igazolás nem jogi dokumentum, vagyis nem szünteti meg a tulajdonjogot, és nem hoz létre tulajdonjogot. Az öröklési igazolás olyan dokumentum, amely tanúsítja a jogszerű örökölést, és feltételezi, hogy az igazolásban megnevezett személy az igazolásban meghatározott mértékben örökös.

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.