Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Általános információk - Spanyolország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata spanyol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

TARTALOMJEGYZÉK

 

A tájékoztatók elkészítésében közreműködött A link új ablakot nyit megaz Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE).

 

1 Hogyan készül a végintézkedés (végrendelet, közös végrendelet, öröklési szerződés)?

Spanyolország hét öröklési jogi rendszerrel rendelkezik. E rendszerek hatálya a spanyoltól eltérő saját jogi szabályozással rendelkező területeken közvetlenül kiterjed a spanyol állampolgársággal nem rendelkező lakosokra. A spanyol állampolgárokra a regionális állampolgárság kritériumát kell alkalmazni (kapcsolat az egyes szabályozási területekkel a spanyol belső szabályok szerint) – lásd a 2012. július 4-i 650/2012/EU rendelet 36. cikkét.

A végintézkedést illetően különbséget kell tenni az 1889. évi polgári törvénykönyvben meghatározott és – különösen az 1978. évi spanyol alkotmány kihirdetése óta – több alkalommal módosított, közös polgári jog szerinti szabályozás, illetve a polgári jog területén saját hatáskörrel bíró autonóm közösségek (Aragónia, Baszkföld, Galícia, Katalónia, Navarra, valamint a Baleár-szigetek) helyi vagy egyedi jogszabályai szerinti szabályozás között.

A közös polgári jog értelmében öröklési jogcím végrendelettel biztosítható, mivel főszabály szerint az öröklési szerződés és a közös végrendelet nem fogadható el. A végrendelet fajtái:

Nyílt végrendelet: a végintézkedés bevett módja, közjegyző előtt tett végrendelet. E végrendeletet a közjegyző írja, így ismeri annak tartalmát. A közjegyző az elkészült végrendeletet közokiratba foglalja, és a nyilvántartások és közjegyzők főigazgatóságán keresztül bejelenti az Igazságügyi Minisztérium általános végrendeleti nyilvántartásának.

Zárt végrendelet (megszűnt): e végrendeletet a közjegyző hitelesíti anélkül, hogy a végrendelkezés tartalmát megismerné.

Sajátkezűleg írt (holográf) végrendelet: ritkán előforduló végrendeleti fajta, amelyet a végrendelkező különös alaki követelményeknek megfelelően kézzel ír, és minden oldalát aláírással és dátummal látja el. A végrendelkező végakaratát tartalmazza.

A közös polgári jog rendelkezéseinek szövege megtalálható a spanyol hivatalos közlöny honlapján a következő címen: A link új ablakot nyit meghttp://www.boe.es/buscar/pdf/1889/BOE-A-1889-4763-consolidado.pdf). A szöveg angol és a francia fordítása az alábbi címen érhető el: A link új ablakot nyit meghttp://www.mjusticia.gob.es/cs/Satellite/es/1288774502225/ListaPublicaciones.html

Az említett területek helyi vagy egyedi jogszabályai (Derechos forales o especiales) a végrendeletre vonatkozóan saját előírásokat tartalmaznak, és területenként eltérő, külön jogintézményeket ismernek. Egyes területeken elfogadott a közös végrendelet, az öröklési megállapodás és az öröklési szerződés.

A helyi vagy egyedi jogszabályok szerinti szabályozás az alábbi címen érhető el: A link új ablakot nyit meghttp://www.boe.es/legislacion/codigos/codigo.php?id=48&modo=1&nota=0&tab=2

2 Nyilvántartásba kell-e vetetni a végintézkedést, és ha igen, hogyan?

A közjegyző előtt tett végrendelkezést a közjegyzőnek (a végrendelkező külön kérése nélkül) a nyilvántartások és közjegyzők főigazgatóságán keresztül fel kell vetetnie az általános végrendeleti nyilvántartásba, amelyet a fent említettek szerint az Igazságügyi Minisztérium vezet. Amennyiben az örökhagyó végrendelkezett, e nyilvántartásban szerepel a legutóbbi végrendelet megtételének dátuma, a korábbi végrendeletek, és az a közjegyzői közokirat, amelybe a végrendeletet belefoglalták. Ha a végrendeletet hitelesítő közjegyző beszünteti tevékenységét, a közjegyzői kamarák naprakész tájékoztatással tudnak szolgálni arról a közjegyzői irodáról vagy irattárról, ahova a végrendelet kerül (A link új ablakot nyit meghttp://www.notariado.org).

Az általános végrendeleti nyilvántartás nyilvánosan nem hozzáférhető. A végrendelkező halála után kizárólag azok a személyek férhetnek hozzá, akiknek az örökléshez igazolt jogi érdekük fűződik, a végrendelkező életében pedig saját maga vagy meghatalmazottja; cselekvőképtelenség esetén bírósági végzés engedélyezheti a betekintést.

3 Korlátozott-e a végintézkedési szabadság (van-e például kötelesrész)?

A spanyol jog az örökség egy részét kötelesrész formájában bizonyos rokonok számára tartja fenn. A polgári törvénykönyv szerint „a kötelesrész a hagyaték azon része, amelyet az örökhagyó nem oszthat fel, mivel ezt a részt a törvény a kötelesrészre jogosultak (a törvényes örökösök) számára tartja fenn.”

  1. Törvényes örökösök a következő személyek:
  2. Szüleik és felmenőik tekintetében a gyermekek és leszármazók.
  3. A fentiek hiányában gyermekeik és leszármazóik tekintetében a szülők és a felmenők.
  4. A törvényben meghatározott módon az özvegy.

A gyermekeknek és leszármazóknak járó kötelesrész az anya és az apa hagyatékának kétharmadát teszi ki. Az utóbbiak azonban gyermekeik vagy leszármazóik örökségének növelése érdekében a kötelesrészt alkotó kétharmad részből egyharmadot eloszthatnak. A fennmaradó egyharmad rész szabadon elosztható. Ez a teljes vagyon feletti jog átruházását jelenti, mivel az néhány kivételtől eltekintve pars bonorumnak minősül.

A helyi vagy egyedi jogszabályokban foglalt szabályok a kötelesrészre vonatkozóan különös rendelkezéseket tartalmaznak. E szabályok mindegyikét meg kell vizsgálni, hogy az említett területeken szabályozott különös öröklési jogcímeket meg lehessen határozni, amelyek a pars bonorumtól (kötelesrész) a pars valorumig terjednek. Ez utóbbi a vagyon értékéből való részesedésre biztosít jogot, amely részesedést készpénzben kell kifizetni, és minősülhet egyszerű hitelezői jogosultságnak, mint Katalóniában, vagy akár szimbolikus kötelesrésznek, mint Navarrában, ahol a fizetésre kötelezett végrendelkezőnek mindössze egy bevett szabványszöveget kell beillesztenie a végrendeletébe.

4 Ki mennyit örököl végintézkedés hiányában?

E kérdést illetően is szem előtt kell tartani, hogy Spanyolországban hét öröklési rendszer van érvényben. A közös polgári jogban a törvény végrendeleti örökös hiányában a következő sorrendben osztja fel az örökséget: gyermekek, szülők (a házastársnak mindkét esetben haszonélvezeti joga van a haszonélvezettel terhelt örökség egyharmadának, illetve felének egyharmadán), özvegy, majd az elhunyt rokonai, végül pedig az állam. Amennyiben törvényes öröklés esetén a rokonok a kedvezményezettek, ők negyedik rokonsági fokig (vagyis első unokatestvérig) örökölhetnek. A törvényes örökléshez való jog nem terjed túl ezen a fokon.

A helyi jogszabályok ezen a területen különös rendelkezéseket állapíthatnak meg. A helyi jogszabályok a leszármazók, felmenők, özvegy és más rokonok öröklésének lehetőségén kívül az autonóm közösség saját területén belüli öröklésének vagy akár egy meghatározott intézmény öröklésének lehetőségét is ismeri, a vonatkozó szabályokban előírt formában és feltételekkel.

5 Melyik hatóság illetékes a következőkben?

5.1 öröklési ügyek

Az örökléssel vagy öröklési jogokkal kapcsolatos ügyekben való határozathozatal rokonsági foktól függően a közjegyzők, illetve a bíróságok hatáskörébe tartozik.

Ha az örökös spanyol állampolgár, vagy ha nem az, de örökségét Spanyolországban kell megszereznie, akkor spanyol konzul vagy konzuli feladatkört ellátó diplomáciai tisztviselő előtt tehet nyilatkozatot az örökség elfogadásáról vagy visszautasításáról, valamint a hagyatéki leltározás kedvezményének igénybevételével történő elfogadásról. Területen kívüli feladatkörükből fakadóan a diplomáciai tisztviselők hatásköre nem terjed ki a Spanyolország területén közjegyzők által kezelt, nem vitás ügyekre (expedientes de jurisdicción voluntaria), például az örökösök törvényes öröklési nyilatkozataira.

5.2 az örökség elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

Főszabály szerint az örökséget közjegyző előtt kell elfogadni vagy visszautasítani, azonban előfordulnak olyan különleges esetek, amikor bíróság előtt kell az elfogadásról vagy visszautasításról nyilatkozni. A kifejezett elfogadásról magánokirattal is lehet nyilatkozni. Mindazonáltal bizonyítás céljából és vagyon juttatása esetén közjegyző által hitelesített közokiratra van szükség, míg az elutasításról azon hatóság előtt lehet nyilatkozni, amely az örökléssel kapcsolatos kérdésben fennálló hatásköre alapján eljár. Ez nem érinti a spanyol konzul vagy konzuli feladatkört ellátó diplomáciai tisztviselő fentiek szerinti eljárását.

5.3 a hagyomány elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

Általában véve a közjegyzők, az előző pontban tett pontosításoknak megfelelően.

5.4 a kötelesrész elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

A kötelesrészt nem lehet elfogadni vagy visszautasítani, ahhoz hagyomány vagy örökségi támogatás útján lehet hozzájutni, kivéve, ha meghatározott összegnek vagy vagyontárgynak az örökség terhére történő kifizetése érdekében per indul.

Az örökséggel kapcsolatos nyilatkozatokat bíróságon kívüli ügyekben általában a közjegyzők kezelik, az előző pontokban tett pontosításoknak megfelelően.

Megjegyzendő, hogy a spanyol jogban az autonóm közösségek helyi és egyedi jogszabályai különös rendelkezéseket tartalmaznak az örökség elfogadásáról és visszautasításáról. A jogszabályok alapján részleges elfogadásra vagy visszautasításra főszabály szerint nincs lehetőség; e szabály alól azonban van néhány kivétel, ha például az örökség meghaladja a törvényes örökrészt, vagy az előhagyományos örökös és hagyományos is egyben, vagy többszörös hagyományozás meghatározott esete áll fenn.

6 Az öröklés rendezésére vonatkozó, tagállami jog szerinti eljárás rövid leírása, beleértve a hagyaték felszámolását és az eszközök felosztását (indít-e például hivatalból örökösödési eljárást a bíróság vagy más illetékes hatóság)

Az öröklési eljárást a felek közötti egyetértés esetén közjegyző előtt, egyetértés hiányában pedig bíróság előtt kell lefolytatni. Az ehhez szükséges intézkedéseket valamely érdekelt fél kérésére kell végrehajtani.

Az örökség felosztására irányuló bírósági eljárás két, egymástól elkülönülő szakaszból áll:

  • leltározás és a hagyatéki vagyontárgyak értékének meghatározása,
  • a vagyontárgyak felosztása és örökösöknek juttatása.

A bíróság a felek kérésére beavatkozási és vagyonkezelési intézkedéseket is elfogadhat a hagyatéki vagyontárgyak tekintetében.

7 Hogyan és mikor válik valaki örökössé, illetve hagyományossá?

Az örökösi vagy hagyományosi jogállás az örökség vagy a hagyomány elfogadásakor keletkezik. Az örökség elfogadható feltétel nélkül vagy a hagyatéki leltározás kedvezményének igénybevételével. A feltétel nélküli elfogadás lehet kifejezett (köz- vagy magánokirattal) vagy hallgatólagos (olyan cselekménnyel, amely szükségszerűen feltételezi az elfogadási hajlandóságot, vagy amelyet az adott személy örökösi jogállás nélkül nem hajthatna végre). Mindazonáltal bizonyítás céljából és vagyon juttatása esetén közjegyző által hitelesített közokiratra van szükség.

8 Felelős-e az örökös az elhunyt adósságaiért, és ha igen, milyen feltételek mellett?

Feltétel nélküli, vagy a hagyatéki leltározás kedvezményének igénybevétele nélkül történő elfogadás esetén az örökös felel az összes hagyatéki tartozásért, amelynek kielégítésébe az örökölt vagyonon felül az örökös saját vagyona is bevonható.

Az örökség hagyatéki leltározás kedvezményének igénybevételével történő elfogadása esetén az örökös csak a hagyatéki vagyontárgyak erejéig köteles kielégíteni az adósságokat és egyéb követeléseket.

9 Milyen dokumentumokat és/vagy információkat kell benyújtani rendszerint az ingatlan bejegyzéséhez?

Ingatlan bejegyzéséhez az örökség elfogadásáról közjegyző által kiállított közokiratra vagy adott esetben a vonatkozó bírósági határozatra, valamint kiegészítő okiratként az öröklési jogcímet igazoló okiratra (végrendelet, öröklési szerződés – amennyiben ezeket elfogadják) és az örökösök nyilatkozatára, továbbá a teljes halotti anyakönyvi kivonatra és az általános végrendeleti nyilvántartás által kiállított igazolásra van szükség.

9.1 Kötelező vagy megkeresés alapján kötelező-e a hagyatéki gondnok kijelölése? Ha igen, milyen lépéseket kell tenni?

A spanyol jog szerint nem kötelező hagyatéki gondnokot (administrador) kijelölni, mindazonáltal az örökség felosztása során bizonyos körülmények között meg lehet állapodni a hagyatéki gondnok kijelöléséről.

9.2 Ki jogosult végrehajtani az elhunyt végintézkedését és/vagy kezelni a hagyatékot?

Ha a végrendelkező a végrendeletben végrendeleti végrehajtót (albacea) nevezett meg, akkor a végrendeleti végrehajtó kezeli a hagyatékot.

A végrendelkező a végrendeletben emellett hagyatéki értékbecslőt (contador partidor) is kijelölhet, aki meghatározza a hagyaték értékét, és felosztja a vagyont.

Általában véve e három személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki értékbecslő és a hagyatéki gondnok jelölhető ki. Mindhárman hagyatékkezelési hatáskörrel rendelkeznek, amelyet a végrendelkező vagy a bíró, illetve bizonyos esetekben maguk az örökösök módosíthatnak.

9.3 Mik a gondnok jogai?

A hagyatéki gondnok fő feladatai az alábbiak:

  • a hagyaték képviselete,
  • időszakos elszámolások készítése,
  • a hagyatéki vagyon megőrzése, valamint egyéb, szükségesnek ítélt vagyonkezelési intézkedések.

10 Milyen dokumentumokat állítanak ki rendszerint a hagyatéki eljárás során vagy azt követően a tagállami jog szerint a kedvezményezettek jogállásának és jogainak bizonyítására? Rendelkeznek ezek bizonyító erővel?

Az öröklési eljárás közjegyző előtti lefolytatása esetén a közjegyző teljes bizonyító erejű közokiratot állít ki.

Az öröklési eljárás bíróság előtti lefolytatása esetén a vitás kérdéseket a bírósági határozat rendezi, amely megfelelő jogcímet biztosít a leendő örökösök jogait illetően, és amelyet a törvényi előírásoknak megfelelően közjegyző előtt kell írásba foglalni.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 21/10/2015