Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Általános információk - Lengyelország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lengyel nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

TARTALOMJEGYZÉK

 

A tájékoztatók elkészítésében közreműködött A link új ablakot nyit megaz Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE).

 

1 Hogyan készül a végintézkedés (végrendelet, közös végrendelet, öröklési szerződés)?

A lengyel jog szerint végintézkedés kizárólag végrendelet formájában készíthető. A közös végrendelet ugyanakkor nem megengedett. A végrendelet következő formái elfogadottak:

  • holográf (saját kezűleg írt) végrendelet, amelyet teljes egészében saját kezűleg az örökhagyó ír, majd keltez és aláír;
  • közjegyzői okiratba foglalt végrendelet;
  • szóbeli végrendelet, amelyet két tanú jelenlétében a település polgármestere (wójt) (a város polgármestere (burmistrz) vagy a városi tanács vezetője (prezydent miasta)) előtt tesznek;
  • három tanú jelenlétében tett szóbeli végrendelet (ilyen csak akkor tehető, ha a végrendelkező életét fenyegető helyzetben van, és a fenti módokon lehetetlen vagy rendkívül nehéz lenne végrendelkezni).

Az örökléssel összefüggő megállapodások közül csak az öröklésről való lemondásra irányuló megállapodás elfogadott. E megállapodás a jövőbeni örökhagyó és a törvényes örökös között jön létre, érvényességéhez pedig közjegyzői okiratba foglalás szükséges.

2 Nyilvántartásba kell-e vetetni a végintézkedést, és ha igen, hogyan?

A végrendelet nyilvántartásba vétel nélkül is érvényes. A közjegyzői okirat formájában készített vagy közjegyzőnél letétbe helyezett végrendelet nyilvántartásba vehető a Közjegyzők Nemzeti Tanácsánál (Krajowa Rada Notarialna).

3 Korlátozott-e a végintézkedési szabadság (van-e például kötelesrész)?

A lengyel jog szerint az örökösnevezésre vonatkozó végintézkedési szabadság nem korlátozott. A kötelesrész szintén nem korlátozza az örökhagyó azon szabadságát, hogy tulajdonáról rendelkezzen, azonban védi az örökhagyó legközelebbi rokonainak és házastársának érdekét, akik meghatározott pénzösszegre jogosultak.

4 Ki mennyit örököl végintézkedés hiányában?

Végrendelet hiányában a következő szabályokat kell alkalmazni:

Ha az elhunyt nem élt házasságban és nem voltak gyermekei, szülei örökölnek utána. Amennyiben az öröklés megnyíltakor az egyik szülő már nem él, e szülő örökrészét egyenlő arányban kell megosztani az örökhagyó testvérei között. Ha az örökhagyó valamelyik testvére már nem él az öröklés megnyíltakor, de e testvérnek vannak leszármazói, örökrészét egyenlő arányban kell megosztani leszármazói között. Ha nincsenek testvérek vagy azoknak leszármazói, a teljes hagyatékot egyenlő arányban kell megosztani az örökhagyó nagyszülei között. Amennyiben az öröklés megnyíltakor az egyik nagyszülő már nem él, e nagyszülő örökrészét leszármazói öröklik. Ha e nagyszülőnek nincsenek leszármazói, örökrészét egyenlő arányban kell megosztani a többi nagyszülő között. Ha a törvényes rend szerint nincsenek öröklésre jogosult rokonok, a hagyaték az örökhagyó utolsó lakóhelye szerinti települést illeti. Ha nem lehet meghatározni, hogy az örökhagyó hol rendelkezett utoljára lakóhellyel Lengyelországban, vagy amennyiben az örökhagyó külföldön rendelkezett lakóhellyel, a hagyaték az Államkincstárhoz kerül.

Ha az elhunyt nem élt házasságban, de voltak gyermekei, kizárólag gyermekei örökölnek utána.

Ha az elhunyt után túlélő házastárs marad hátra, leszármazók, szülők, testvérek vagy a testvérek leszármazói hiányában e házastárs lesz a kizárólagos örökös.

Ha az elhunyt után házastárs és leszármazók is maradnak, a hagyatékot egyenlő arányban kell megosztani közöttük. Ugyanakkor a házastárs legalább a hagyaték egynegyedére jogosult. Ha az elhunyt után olyan házastárs marad, akivel törvény alapján vagyonösszesítő rendszerben élt, a túlélő házastárs a közös tulajdon felét a közös tulajdon megszűnése okán megkapja, míg a vagyon másik fele képezi az elhunyt hagyatékát.

5 Melyik hatóság illetékes a következőkben?

5.1 öröklési ügyek

A kérelmezőnek a közjegyzőhöz vagy az örökhagyó utolsó lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell fordulnia.

5.2 az örökség elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

Az örökség elfogadásával vagy visszautasításával kapcsolatos nyilatkozatokat a nyilatkozatot benyújtó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróságon vagy közjegyzőnél kell benyújtani. Külföldi lakóhellyel rendelkezők esetén ilyen nyilatkozat a konzulátuson tehető.

Az előző kérdésnél megjelölt szervek.

5.3 a hagyomány elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

5.4 a kötelesrész elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

A lengyel jog alapján a hagyatéknak nincs meghatározott célra fenntartott része. Ugyanakkor a kötelesrész (megfelelő pénzösszeg) megfizetését lehet igényelni. A kötelesrész visszautasítására vagy elfogadására nem tesznek nyilatkozatot.

6 Az öröklés rendezésére vonatkozó, tagállami jog szerinti eljárás rövid leírása, beleértve a hagyaték felszámolását és az eszközök felosztását (indít-e például hivatalból örökösödési eljárást a bíróság vagy más illetékes hatóság)

Annak a személynek, aki örökösi minőségét elismerő dokumentumot kíván beszerezni, kérelmet kell benyújtania a hagyaték megszerzését kimondó bírósági nyilatkozat iránt, vagy az öröklést megerősítő közjegyzői okiratot kell beszereznie. Ha több örökös van, a hagyaték kérelmükre a hagyaték felszámolására irányuló bírósági eljárásban, vagy a hagyaték közjegyző általi felszámolásával kapcsolatos, közjegyzői okiratba foglalt megállapodás útján osztható fel.

7 Hogyan és mikor válik valaki örökössé, illetve hagyományossá?

Adott személy az öröklés törvény szerinti megnyíltával válik örökössé vagy hagyományossá (az örökség ugyanakkor visszautasítható).

8 Felelős-e az örökös az elhunyt adósságaiért, és ha igen, milyen feltételek mellett?

Főszabály szerint az örökös korlátlan felelősséget visel az elhunyt tartozásaiért. Az örökös e felelősségét az örökség hagyatéki leltározás kedvezményével történő elfogadásával tudja korlátozni. Ebben az esetben az örökös az öröklésről való tudomásszerzést követő hat hónapon belül megfelelő nyilatkozatot tesz a közjegyző vagy az illetékes bíróság előtt. Az örökösök együttesen felelnek az elhunyt tartozásaiért.

9 Milyen dokumentumokat és/vagy információkat kell benyújtani rendszerint az ingatlan bejegyzéséhez?

Annak érdekében, hogy az örökös a hagyaték részét képező ingatlant bejegyeztethesse a földhivatali nyilvántartásba, főszabály szerint elő kell terjesztenie az örökösi minőségét elismerő dokumentumokat, azaz az hagyaték megszerzését megerősítő bírósági nyilatkozatot vagy a közjegyzői öröklési bizonyítványt.

9.1 Kötelező vagy megkeresés alapján kötelező-e a hagyatéki gondnok kijelölése? Ha igen, milyen lépéseket kell tenni?

Először is: a lengyel jog értelmében hagyatéki gondnok kijelölhető hivatalból vagy kérelemre, ha bármilyen okból fennáll annak kockázata, hogy a hagyatékot nem a szándékolt módon osztják fel. Ebből a célból az érdekelt félnek kérelmet kell benyújtania az örökhagyó vagyona szerint illetékes bírósághoz annak igazolása érdekében, hogy ő az örökös vagy a hagyományos, vagy a kötelesrészre jogosult. A kérelmet a végrendeleti végrehajtó, a vagyon társtulajdonosa, az örökhagyó jogainak társjogosultja, az örökhagyó tartozásának okirati bizonyítékával rendelkező hitelező vagy az adóhivatal is benyújthatja.

Másodszor: uratlan hagyaték esetén a bíróság hivatalból vagy kérelemre hagyatéki gondnokot jelöl ki.

9.2 Ki jogosult végrehajtani az elhunyt végintézkedését és/vagy kezelni a hagyatékot?

Végrendeletében az örökhagyó végrendeleti végrehajtót jelölhet ki, aki az örökhagyó halála után kezeli a hagyatékot.

9.3 Mik a gondnok jogai?

A végrendeleti végrehajtó kezeli a hagyatékot, kifizeti a hagyatéki tartozásokat, teljesíti a hagyományokat és az utasításokat, majd a végrendeletnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, a hagyaték felszámolása után haladéktalanul felosztja a hagyatékot az örökösök között.

A végrendeleti végrehajtó pert indíthat és perelhető a hagyaték, annak része vagy egy adott vagyontárgy kezelésével kapcsolatos kérdésekben. Emellett pert indíthat a hagyaték tárgyát képező jogosultságokkal összefüggő kérdésekben, és perelhető a hagyatéki tartozásokat érintő ügyekben.

A végrendeleti végrehajtó köteles kiadni a konkrét hagyományt annak a személynek, akinek a javára a hagyományt tették.

10 Milyen dokumentumokat állítanak ki rendszerint a hagyatéki eljárás során vagy azt követően a tagállami jog szerint a kedvezményezettek jogállásának és jogainak bizonyítására? Rendelkeznek ezek bizonyító erővel?

A törvényes örökösnek be kell nyújtania a családi állapotot igazoló megfelelő dokumentumokat (pl.: születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat), hogy bizonyítsa az elhunyttal fennálló kapcsolatát. Az örökösnek és a hagyományosnak be kell mutatnia a végrendeletet, hogy igazolják a hagyatékra való jogosultságukat.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 20/05/2019