Öröklés

Románia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

 

A tájékoztatók elkészítésében közreműködött az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE).

 

1 Hogyan készül a végintézkedés (végrendelet, közös végrendelet, öröklési szerződés)?

A román jog tiltja a közös végrendeleteket és az öröklési szerződéseket.

A hagyományos végrendeletek lehetnek holográf végrendeletek vagy közvégrendeletek.

A holográf végrendeletet a végrendelkező saját kezűleg írja, keltezéssel és aláírással látja el, és azt a végrehajtás előtt az érvényesség érdekében be kell mutatni egy polgári jogi ügyekben eljáró közjegyzőnek, aki azt pecséttel látja el és hitelesíti.

Közvégrendeletet polgári jogi ügyekben eljáró közjegyző vagy közhatalommal felruházott más személy készíthet. A végrendelkező a végakaratát lediktálja a közjegyzőnek, aki azt leírja, majd felolvassa, és közli az alakisági kellékeket. Amennyiben a végrendelkező a végrendeletét már írásba foglalta, azt a közjegyző felolvassa, majd a végrendelkező nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy a felolvasottak képezik végakaratát. A végrendeletet a végrendelkező, a hitelesítési záradékot pedig a közjegyző írja alá. A hitelesítés során a végrendelkező egy vagy két tanú közreműködését veheti igénybe.

Szóbeli végrendeletet tehetnek szolgálatban lévő tisztségviselők bizonyos különleges helyzetekben, két tanú jelenlétében, a közvégrendelet hatályával.

Pénzösszeg szakosított intézményeknek történő juttatása a szervezetük tekintetében irányadó külön jogszabályban meghatározott alakisági követelményekhez köthető.

A végrendelet tartalmazza a közvetett/közvetlen hagyományosok megnevezését, az örökség felosztását, az örökségből való kitagadást, végrendeleti végrehajtó nevezését, feladatait, hagyományok visszavonását stb.

Az örökhagyó vagyonának átruházására vonatkozó rendelkezéseket hagyománynak nevezzük. A hagyományok az alábbi kategóriákba sorolhatók: egyetemes hagyományok vagy általános/konkrét jogcím alapján rendelt hagyományok. Az egyetemes hagyomány a teljes hagyatékra vonatkozó jogok, míg az általános jogcím alapján rendelt hagyomány a hagyaték meghatározott részére vonatkozó jogok átruházása.

Lásd a Polgári Törvénykönyv 1034. és azt követő cikkeit.

2 Nyilvántartásba kell-e vetetni a végintézkedést, és ha igen, hogyan?

A végrendeletet hitelesítő közjegyzőnek azt nyilvántartásba kell vetetnie a juttatásokat bizonyító nemzeti közjegyzői nyilvántartásban (Registrul național notarial de evidență a liberalităților RNNEL), amelyben az élők közötti ajándékok nyilvántartása is történik.

Lásd a Polgári Törvénykönyv 1046. cikkét, valamint a közjegyzőkről és közjegyzői tevékenységekről szóló, módosított 36/1995. sz. törvény 164. cikkét.

3 Korlátozott-e a végintézkedési szabadság (van-e például kötelesrész)?

A hagyaték meghatározott hányadára (a kötelesrészre) a törvényes örökösök (túlélő házastárs, leszármazók, és elsőbbségi felmenő ági rokonok – az örökhagyó szülei) az örökhagyó akarata ellenére is jogosultak. Az egyes törvényes örökösök kötelesrésze a végrendeleti juttatások és az örökségből kitagadás figyelembevétele nélkül számított törvényes örökrész fele.

Lásd a Polgári Törvénykönyv 1086. és azt követő cikkeit.

4 Ki mennyit örököl végintézkedés hiányában?

Az örökség a törvényes örökösöket – nevezetesen a túlélő házastársat és az örökhagyó rokonait – az alábbi sorrendben illeti meg:

  • leszármazók – az első öröklési osztály
  • felmenő ági rokonok és elsőbbségi oldalági rokonok – a második öröklési osztály
  • általános felmenő ági rokonok – a harmadik öröklési osztály
  • általános oldalági rokonok – negyedik öröklési osztály

A leszármazók és a felmenő ági rokonok az örökhagyóhoz fűződő rokonsági foktól függetlenül jogosultak öröklésre, míg az oldalági rokonok csak legfeljebb a negyedik fokig.

Helyettesítéssel csak a végrendelkező gyermekeinek és testvéreinek leszármazói örökölhetnek. Helyettesítés esetében az örökség felosztása a családi ágak alapján történik. Ha a rokonsági ág több részre oszlik, akkor az örökség megfelelő hányadának egyenlő részekre osztása révén az adott ágon belül további helyettesítésre kerül sor.

A túlélő házastárs a törvényes örökösök bármely osztályával egy sorban örököl, az alábbi mértékben:

  • a hagyaték egynegyedét, ha a hagyaték többi részét a leszármazók öröklik
  • a hagyaték egyharmadát, ha a hagyaték többi részét az elsőbbségi felmenő ági rokonok és az elsőbbségi oldalági rokonok öröklik
  • a hagyaték felét, ha a hagyaték többi részét vagy az elsőbbségi felmenő ági rokonok, vagy pedig az elsőbbségi oldalági rokonok öröklik
  • a hagyaték háromnegyedét, ha a hagyaték többi részét az általános felmenő ági rokonok vagy az általános oldalági rokonok öröklik.

A túlélő házastárs használati jogot örökölhet a házastársak közös otthona vonatkozásában, valamint örökölheti a szokásos lakberendezési és felszerelési tárgyakat is.

A leszármazók, az örökhagyó gyermekei és azok közvetlen leszármazói öröklése kizárja a rokonsági fokban távolabb található, bármely más kategóriában lévő örökös öröklési jogát. Ha a túlélő házastárs örököl, a leszármazók együttesen a hagyaték háromnegyed részét örökölhetik.

Az elsőbbségi felmenő ági rokonok körébe tartozik az örökhagyó apja és anyja, akik egymás között egyenlő arányban örökölnek.

Az elsőbbségi oldalági rokonok az örökhagyó testvérei és leszármazóik, a negyedik fokig bezárólag.

Ha a túlélő házastárs mindkét elsőbbségi felmenő ági rokonnal és az elsőbbségi oldalági rokonokkal együttesen örököl, az örökösök második osztálya a hagyaték kétharmadát örökli; az örökösök második osztálya azonban csak a hagyaték felét örökli, ha az elsőbbségi felmenő ági rokonok vagy az elsőbbségi oldalági rokonok közül csak az egyik örököl.

Az elsőbbségi felmenő ági rokonok és az elsőbbségi oldalági rokonok örökrésze az elsőbbségi felmenő ági rokonok számától függ. Ha csak egy szülő maradt életben, akkor egynegyed részt örököl, míg az elsőbbségi oldalági rokonok háromnegyed részt örökölnek. Ha mindkét szülő életben van, közösen a hagyaték felét öröklik, az elsőbbségi oldalági rokonok pedig a hagyaték fennmaradó felére jogosultak.

Az elsőbbségi oldalági rokonok, vagy a szülői ágban helyettesítés folytán öröklő örökösök egymás között egyenlő arányban örökölnek. Különböző oldalági kapcsolatok esetén az örökség egyenlően oszlik el az anyai és az apai ág között, és a korábbi szabályok alkalmazandók. Az örökhagyóval mindkét ágon oldalági rokonságban álló személy örökrészei összeadódnak.

Örökösök hiányában a hagyaték gazdátlannak minősül, és annak a településnek vagy városnak a tulajdonába kerül, amelynek területén a hagyaték az öröklés megnyílásának időpontjában megtalálható.

Lásd a Polgári Törvénykönyv 970–983. és 1135–1140. cikkét.

5 Melyik hatóság illetékes a következőkben?

5.1 öröklési ügyek

A hagyatéki nemperes eljárások lefolytatása a közjegyzők, míg a hagyatéki peres eljárások lefolytatása az elsőfokú bíróságok („judecătorie”) hatáskörébe tartozik.

Az öröklési nyilvántartás ellenőrzéséről szóló, közjegyző által hitelesített igazolás benyújtásával az örökös vagy bármely egyéb érdekelt közvetlenül a bírósághoz fordulhat.

Lásd a 36/1995. sz. törvény 103. és azt követő cikkeit, valamint a Polgári Eljárásjogi Törvénykönyv 193. cikkét.

5.2 az örökség elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

Az örökös részéről az öröklés kifejezett elfogadásának minősül, ha kifejezetten örökösi minőségben jár el. Ez az elfogadás lehet hallgatólagos, amennyiben olyan nyilatkozat vagy cselekmény megtétele útján történik, amelyre csak az örökös jogosult (A Polgári Törvénykönyv 1108. cikke).

Az öröklés visszautasításáról szóló nyilatkozatot a közjegyző, illetőleg Románia diplomáciai küldöttségei vagy konzuli képviseletei előtt lehet megtenni (a Polgári Törvénykönyv 1120. cikkének (2) bekezdése).

Az öröklés elfogadásával vagy visszautasításával kapcsolatos összes közjegyzői okiratot nyilvántartásba kell venni a lehetséges örökösöket bizonyító nemzeti közjegyzői nyilvántartásban (Registrul național notarial de evidență a opțiunilor succesorale RNNEOS).

5.3 a hagyomány elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

Lásd az 5.2. szakaszt.

5.4 a kötelesrész elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

Lásd az 5.2. szakaszt.

A hagyatéki eljárás megindítása után a törvényes örökösök, hagyományosok és a törvényes örökösök biztosítékkal nem rendelkező hitelezői kérésére vissza lehet követelni a hagyaték kötelesrész kiadására szolgáló részébe tartozó juttatásokat. Több törvényes kötelesrészre jogosult örökös esetében a visszakövetelésre csak a kérelmező tekintetében fenntartott kötelesrész mértékéig, és csak a kérelmező javára kerülhet sor. A visszakövetelés eredményeként a juttatások érvényüket veszíthetik, és az ajándékok visszavonhatók.

Lásd a Polgári Törvénykönyv 1092–1097. cikkét.

6 Az öröklés rendezésére vonatkozó, tagállami jog szerinti eljárás rövid leírása, beleértve a hagyaték felszámolását és az eszközök felosztását (indít-e például hivatalból örökösödési eljárást a bíróság vagy más illetékes hatóság)

A közjegyzői hagyatéki eljárás kérelemre indul. A kérelem a közjegyzői kamara hagyatéki nyilvántartásába való bejegyzést követően bejegyzésre kerül a közjegyző hagyatéki nyilvántartásában. A kijelölt közjegyző ellenőrzi illetékességét és beidézi az öröklésre jogosultakat, végrendelet megléte esetében a hagyományost, a végrendeleti végrehajtót, a cselekvőképtelen örökös törvényes képviselőjét, és (gazdátlan hagyaték esetében) a felügyeleti szerv (adott esetben), az államigazgatási szerv képviselőjét. A közjegyző megállapítja az örökösi és hagyományosi jogállás fennállását, az örökösök jogainak terjedelmét, továbbá felleltározza az örökhagyó hagyatékát.

Az örökösök számának és jogállásának, illetve a hagyományosi jogcímnek a megállapítása a polgári jogállásra vonatkozó igazolások, a végrendelet és tanúk igénybevétele útján történik. A vagyontárgyak hivatalos okmányokkal, illetve jogszabályban elismert más bizonyítási eszközzel bizonyíthatóak.

Lásd a módosított 36/1995. sz. törvény 103–120. cikkét.

Az öröklési nyilvántartás ellenőrzéséről szóló, közjegyző által hitelesített igazolás benyújtásával az örökös vagy bármely egyéb érdekelt közvetlenül fordulhat az illetékes bírósághoz. A hagyatékot a bíróság feloszthatja a felek egyezségével. Ennek hiányában a bíróság megállapítja a hagyatékba tartozó vagyon felosztását, az örökösi jogállást, az örökrészeket, a hagyatéki követeléseket, a tartozásokat és a kötelezettségeket. A bíróság határozhat a túlzott mértékű juttatások visszaköveteléséről és az ajándékok visszaszolgáltatásáról. A vagyon felosztása természetben történik, tételenként vagy pedig valamely vagyontárgynak az egyik örökös részére azzal a feltétellel történő juttatásával, hogy a többi örökös számára az örökrészük tekintetében pénzbeli kompenzációt kell fizetnie. A bíróság elrendelheti az ingatlan felek egyetértésével történő eladását, vagy pedig végrehajtó bevonásával, nyilvános árverésen történő értékesítést. A bíróság ítéletet hoz, és határoz az örökösök által letétbe helyezett összegek, valamint az értékesítésből befolyó összegek felosztásáról.

Lásd a 36/1995. sz. törvény 110. cikkét, valamint a Polgári Eljárásjogi Törvénykönyv 193. cikkének (3) bekezdését.

Az összes örökös jóváhagyásával a közjegyző megkezdheti az hagyatéki kötelezettségek rendezését, azaz a követelések beszedését, az adósságok és kötelezettségek megfizetését, az ingó/ingatlan vagyontárgyak értékesítését, valamint az egyes hagyományok teljesítését.

A kötelező előzetes szakaszban a közjegyző a hagyaték felszámolására vonatkozó igazolást állít ki, amely meghatározza a hagyatékba tartozó vagyont (követelések és kötelezettségek), az örökösöket, az örökrészeket, valamint az örökösöknek a kötelezettségek teljesítésének módjába történő beleegyezését, a hagyatéki gondnok kinevezését és a teljesítési határidőt.

A hagyatéki gondnok behajtja a hagyatéki követeléseket, kifizeti a tartozásokat és értékesíti a vagyontárgyakat. A felszámoló a kijelölt közjegyzőnek nyújt be beszámolót, amelyben felsorolja a követelések beszedése érdekében tett és a tartozások kiegyenlítésére irányuló intézkedéseket. A felszámolást követően a közjegyző öröklési bizonyítványt állít ki, amelyben hagyatékként a felszámolás nettó bevételét tünteti fel.

Lásd a 36/1995. sz. törvény 121–134. cikkét, valamint a Polgári Törvénykönyv 1114. cikkét.

A hagyaték örökösök közötti felosztására a felszámolás után, az öröklési bizonyítvány kiállítását követően kerül sor. A hagyaték felosztása történhet önkéntes alapon. Az ingyenes adományok visszaszolgáltatása a túlélő házastársnak és az örökhagyó törvényes öröklésre jogosult leszármazóinak azon kötelezettsége, amelynek értelmében vissza kell szolgáltatniuk az örökségbe azon vagyontárgyakat, amelyek tekintetében nem áll fenn e kötelezettség alóli mentesség.

Kötelezettségek kifizetése. Kivételek a hagyatéki terhek törvényes felosztása alól

Az általános örökösök és az általános jogcím alapján öröklő örökösök a hagyatéki terheket örökrészük arányában viselik.

Az örökösök személyes hitelezői és bármely érdekelt személy kérheti a hagyaték elosztását, vagy jelen lehet az önkéntes alapon történő megosztásnál, illetve abba beavatkozhat. A hitelezői kérelmeket a természetes személyek hitelezőit és hagyatéki részesedés kiadása elleni tiltakozásokat bizonyító nemzeti közjegyzői nyilvántartásban (RNNEC – Registrul național notarial de evidență a creditorilor persoanelor fizice și a opozițiilor la efectuarea partajului succesoral) nyilvántartásba kell venni.

Azok az általános örökösök, illetve általános jogcím alapján öröklő örökösök, akik a hagyaték közös terhei után a rájuk jutó résznél magasabb összeget fizettek, visszkereseti igényt érvényesíthetnek a többi örökössel szemben, de csak az egyes örökösökre a közös terhekből jutó rész erejéig, abban az esetben is, ha azt a hitelezőknek átengedték.

A felmenői vagyon elosztása

A felmenő ági rokonok élők közötti ajándékozás vagy végrendelet útján oszthatják fel a vagyonukat leszármazóik között. Amennyiben ez nem fedi le a teljes hagyatékot, a fennmaradó részre a törvényes öröklés rendje irányadó.

Lásd a Polgári Törvénykönyv 669–686. és 1143–1163. cikkét.

7 Hogyan és mikor válik valaki örökössé, illetve hagyományossá?

Az a személy örökölhet, aki a hagyatéki eljárás megindulásakor megszületett és él, illetve a juttatás elfogadásának képességével rendelkezik; az öröklésre jogosult, magatartása miatt nem vált méltatlanná az öröklésre, és az örökhagyó nem zárta ki az öröklésből.

Az öröklés elfogadására felkért személy az örökséget elfogadhatja vagy visszautasíthatja. Az a hagyományos, aki egyben törvényes örökös is, bármelyik lehetőséget választhatja. Amennyiben a végrendeletből az derül ki, hogy az örökhagyó csökkenteni kívánta a törvényes örökösöknek jutó részt – még abban az esetben is, ha a kötelesrész fedezete megvan – a törvényes örökös csak hagyományosként járhat el.

Lásd a Polgári Törvénykönyv 957–963., 987., 989., 993., 1074–1076., 1100. és 1102. cikkét.

8 Felelős-e az örökös az elhunyt adósságaiért, és ha igen, milyen feltételek mellett?

Igen, lásd a 6. szakaszt.

9 Milyen dokumentumokat és/vagy információkat kell benyújtani rendszerint az ingatlan bejegyzéséhez?

Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell az eredeti okiratot vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát, bírósági ítélet esetében pedig a jogerősítő záradékkal ellátott hiteles másolatot. A földhivatal bejegyzi a tulajdonjogot, ha az irat megfelel olyan alakisági követelményeknek, mint a felek és az ingatlan megjelölése; hiteles fordítás megléte (közjegyzői okirat esetében ezt romániai közjegyzőnek kell kiadnia); tulajdoni lap megléte; az illeték megfizetése, stb. Az ingatlan kataszteri integrált információs rendszerbe való első felvétele az öröklési bizonyítvány és a földadóval kapcsolatos iratok alapján is történhet.

9.1 Kötelező vagy megkeresés alapján kötelező-e a hagyatéki gondnok kijelölése? Ha igen, milyen lépéseket kell tenni?

Önkéntes kijelölés

A végrendelkező egy vagy több személyt ruházhat fel a végrendeleti végrehajtói jogosítványokkal. A végrendeleti végrehajtó a hagyatéki eljárás megindulásától számított legfeljebb két évig kezeli a hagyatékot. Ezt az időtartamot bíróság határozattal meghosszabbíthatja.

Kötelező kijelölés

Ha az adós meghal a végrehajtó megbízása előtt, a végrehajtás nem indítható meg. Ha az adós a végrehajtás megindulása után hal meg, a végrehajtás mindaddig nem folytatható, amíg a hagyatékot hagyatéki gondnok el nem fogadja, illetve eseti hagyatéki gondnok kijelölése nem történik meg. Ha a hitelező vagy a végrehajtó tudomást szerez az adós haláláról, köteles kérni, hogy a polgári ügyekben eljáró közjegyzők az örökhagyó utolsó lakóhelye szerint illetékes kamarája vegye azt fel a megindított bírósági végrehajtási eljárások külön nyilvántartásába, és erről adjon igazolást. Az igazolásban fel kell tüntetni, hogy a hagyaték kérdésében egyezség született-e, és amennyiben igen, fel kell sorolni az örökösöket és azt, hogy az öröklés elfogadásáig gondnok rendelésére sor került-e.

Amennyiben fennáll a hagyaték eladásának, megsemmisülésének, kicserélésének vagy megrongálásának veszélye, a közjegyző a hagyatékot zár alá veszi, és egy vagyonfelügyelőnek adja át.

Az öröklés elfogadásáig vagy ismeretlen örökösök esetében a jövőbeli örökösök érdekeinek védelme érdekében a közjegyző eseti hagyatéki gondnokot rendelhet.

Lásd a Polgári Eljárásjogi Törvénykönyv 686. cikkét, a Polgári Törvénykönyv 1117. cikkének (3) bekezdését, 1136. és 1077–1085. cikkét.

9.2 Ki jogosult végrehajtani az elhunyt végintézkedését és/vagy kezelni a hagyatékot?

A végrendeleti végrehajtó, a felszámoló, a törvényes örökös/hagyományos, a kijelölt vagyonfelügyelő/gondnok (lásd a 9.1. szakaszt).

A felszámolót a végrendelkező, az örökösök vagy a bíróság jelölheti ki, aki feladatait a közjegyző felügyelete mellett látja el.

Lásd a 36/1995. sz. törvény 124. cikkét, valamint a Polgári Törvénykönyv 1117. cikkének (3) bekezdését és 1136. cikkét.

9.3 Mik a gondnok jogai?

Lásd a 9.1. szakaszt.

A végrendeleti végrehajtó zárolja és leltározza a hagyatékot, kéri a bíróságtól a vagyontárgyak értékesítésének jóváhagyását, kifizeti a hagyatéki terheket és beszedi a követeléseket.

Lásd a Polgári Törvénykönyv 1077–1085. cikkét, a 36/1995. sz. törvény 103–134. cikkét.

10 Milyen dokumentumokat állítanak ki rendszerint a hagyatéki eljárás során vagy azt követően a tagállami jog szerint a kedvezményezettek jogállásának és jogainak bizonyítására? Rendelkeznek ezek bizonyító erővel?

A közjegyző indokolással ellátott végzést hoz, majd pedig a hagyaték lezárását követően végleges bizonyítványt állít ki, amelynek alapján az örökösök/hagyományosok számára a bizonyítványok kiállításra kerülnek.

Az öröklési bizonyítvány feltünteti a jogok terjedelmének megállapítására irányuló intézkedéseket, továbbá az örökösi minőség és a tulajdonjog vonatkozásában bizonyítékként szolgál. A közjegyző kiállíthat örökösi jogállást tanúsító bizonyítványt is, amely feltünteti a jogok számát, fennállását és terjedelmét, de magát a hagyatékot nem.

Örökösök hiányában a hagyaték gazdátlan, és erről gazdátlan hagyatékra vonatkozó igazolás kerül kiállításra.

A közjegyző a hagyatéki eljárásból kimaradt vagyontárgyakat tartalmazó végleges közjegyzői bizonyítvány kiállítása céljából a későbbiekben póthagyatéki eljárást indíthat, és kiállítja az öröklési bizonyítvány kiegészítését.

Az a személy, aki úgy véli, hogy jogsérelem érte, a bíróságon keresetet indíthat a bizonyítvány megsemmisítése és a jogai megállapítása iránt. Megsemmisítés esetében a közjegyző a jogerős bírósági határozat alapján új öröklési bizonyítványt állít ki. Az érdekelt felek rendelkezhetnek a közjegyző által kiállított, a vita békés rendezését igazoló közokirattal is. Ebben az esetben új öröklési bizonyítvány kiállítására kerül sor. A vitának a közjegyzői okirattal történő békés rendezéséig vagy az öröklési bizonyítvány bíróság általi érvénytelenítéséig az új bizonyítvány bizonyítékként szolgál a törvényes örökös vagy a hagyományos jogállásának, valamint az örökrészükkel arányosan a hagyatékban felsorolt vagyontárgyakat elfogadó örökösök tulajdonjogának igazolására.

Az általános örökösök/általános jogcím alapján öröklő örökösök az örökösi jogállás megállapítására irányuló eljárás indításával bármikor kérhetik a jogállásuk elismerését bármilyen személlyel szemben, aki jogtalanul birtokolja a hagyatéki vagyontárgyakat.

A peres hagyatéki eljárások során a bíróságok végzéseket, határozatokat és ítéleteket hoznak. A hagyatékot felosztó határozat konstitutív hatályú és jogerőre emelkedése után végrehajtható okirattá válik.

Lásd a Polgári Törvénykönyv 1130–1134., 1635–1639. cikkét, valamint a 36/1995. sz. törvény 113–120. és azt követő cikkeit.

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 06/09/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.