Hogyan kell eljárni?

Ha megállapította, hogy melyik tagállamban melyik bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel az ügy elbírálására, mi a következő lépés?


Ha bírósághoz kíván fordulni, vegye figyelembe, hogy be kell tartania bizonyos nemzeti eljárási szabályokat. E szabályok eltérőek lehetnek attól függően, hogy milyen módon viszi az ügyet bíróság elé, de a fő céljuk, hogy segítsenek Önnek abban, hogy a releváns ténybeli és jogi kérdéseket kellően világosan és részletesen mutassa be ahhoz, hogy a bíróság értékelni tudja ügye elfogadhatóságát és az érdemi kérdéseket.

Az ügyeket tagállamonként eltérő módon lehet bíróság elé vinni. Ezenkívül az egyes tagállamokon belül is lehetnek különbségek a kérelem jellegétől és a körülményektől, valamint a bíróság típusától függően. Egyes ügytípusok esetében a bírósághoz forduláshoz nyomtatványt kell kitölteni, míg mások esetében az ügyre vonatkozóan teljes dossziét kell összeállítani. Bizonyos ügyek esetén szóban is lehet bírósághoz fordulni.

E különbségek azzal magyarázhatók, hogy a bíróságok elé vihető viták is rendkívül sokfélék lehetnek, és jellegükből adódóan elbírálásuk is többé-kevésbé nehéz lehet. Nagyon fontos, hogy biztosítsa, semmi nem hiányzik, ezzel ugyanis megkönnyíti a bíró munkáját és lehetővé teszi a másik fél számára, hogy megfelelően védekezhessen, biztosítva az egész eljárás menetének zökkenőmentességét.

Részletes információkért kérjük, kattintson a jobb oldalon található zászlók egyikére.

Ha Ön olyan perben érintett, ahol az ügyben releváns tények nem mind ugyanahhoz az országhoz kapcsolódnak, célszerű ellenőrizni, hogy a bíróság a döntéshozatal során melyik jogot fogja alkalmazni.


A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

Utolsó frissítés: 21/11/2016

Hogyan kell eljárni? - Belgium

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: holland.

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Az alternatív vitarendezés igénybevétele kedvezőbb lehet (lásd a vonatkozó témakört).

2 Van határideje a perindításnak?

A perindítás határideje az ügytől függően változik. A határidőkkel kapcsolatos kérdésekkel ügyvédhez vagy az állampolgároknak az igazságszolgáltatáshoz való joggal kapcsolatos tájékoztatást nyújtó irodákhoz lehet fordulni.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Lásd a Hatáskör és illetékesség című témakört.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Lásd: Hatáskör és illetékesség – Belgium.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Lásd: Hatáskör és illetékesség – Belgium.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

Főszabály szerint – a Perrendtartás (Gerechtelijk Wetboek) 728. szakaszának (1) bekezdése értelmében – a feleknek személyesen kell megjelenniük vagy ügyvéd képviseli őket.

A Semmítőszék (Hof van Cassatie) előtt folytatott eljárások kivételével (a Perrendtartás 478. és 1080. szakasza) a felek így személyesen megjelenhetnek a rendes bíróságok előtt, és ők maguk nyújthatják be a beadványokat és védekezhetnek. A bíróság ugyanakkor megtilthatja e jog gyakorlását, ha úgy véli, hogy a felek az indulatosságuk vagy a tapasztalatlanságuk folytán nem képesek megfelelően vagy teljes mértékben képviselni az ügyüket (a Perrendtartás 758. szakasza).

Ha valamely fél úgy dönt, hogy nem személyesen indít pert, ügyvédet fogadhat.

A jogi személyek, mint például a kereskedelmi társaságok csak személyesen jelenhetnek meg (azaz az illetékes szervek képviselője révén), vagy ügyvéddel képviseltethetik magukat. Nem hivatkozhatnak a Perrendtartás 728. szakaszának (2) bekezdésében meghatározott kivételre, amely az alábbiakban kerül részletes ismertetésre.

A Perrendtartás általánosságban véve az ügyvédek számára tartja fenn a felek bíróság előtt történő képviseletét. A Perrendtartás 440. szakaszának értelmében a képviselet kizárólagos jogához fűződő előjogok a bíróság előtti felszólaláshoz való jog, a bíróság előtti megjelenéshez való jog, illetve a harmadik fél általi védelemhez való jog. Az ügyvédi kamara tagjai emellett kizárólagos joggal rendelkeznek az egyoldalú keresetek aláírására, ha a törvény másként nem rendelkezik (a Perrendtartás 1026. szakaszának (5) bekezdése).

A Semmítőszék (Hof van Cassatie) előtt folytatott eljárások esetében a törvény előírja, hogy a Semmítőszéknél bejegyzett ügyvédnek kell közreműködnie. Ez a követelmény nem vonatkozik a büntetőügyekben részt vevő magánfélre (a Perrendtartás 478. szakasza).

A törvény ugyanakkor számos kivételt határoz meg a Perrendtartás 728. szakaszában megfogalmazott elv alól, amely szerint a feleknek személyesen vagy ügyvédi képviselet útján kell megjelenniük az eljárás megindításakor és a későbbiek során (a Perrendtartás 728. szakaszának (1) és (2) bekezdése).

A felek eljárás során történő képviseletének joga magában foglalja az eljárás megindításához való jogot is.

A békebíróság, a kereskedelmi bíróság és a munkaügyi bíróság előtt a feleket nemcsak ügyvéd képviselheti, hanem a házastársuk, a vérrokonuk vagy valamely házassági rokonuk, aki a bíróság által jóváhagyott írásbeli meghatalmazással rendelkezik (a Perrendtartás 728. szakaszának (2) bekezdése).

A munkaügyi bíróságok előtt (a Perrendtartás 728. szakaszának (3) bekezdése):

  • a munkavállalót (munkást vagy alkalmazottat) a munkavállalók képviseleti szervezetének írásos meghatalmazással rendelkező képviselője (szakszervezeti képviselő) képviseli. A szakszervezeti képviselő a munkavállaló nevében valamennyi olyan tevékenységet elvégezhet, amelyre a képviselet vonatkozik, felszólalhat a bíróság előtt, illetve megkaphatja az eljárásra és a jogvita eldöntésére vonatkozó valamennyi értesítést;
  • az önálló vállalkozót a vállalkozói jogaival és kötelezettségeivel vagy a fogyatékos személyek jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos jogvitákban az önálló vállalkozók képviseleti szervének képviselője is képviselheti;
  • a létminimumhoz való jogról szóló, 1974. augusztus 7-i törvény alkalmazásával, illetve a szociális jóléti központokról (openbare centra voor maatschappelijk welzijn, OCMW) szóló, 1976. július 8-i organikus törvény alkalmazásával kapcsolatos jogvitákban az érdekelt felet olyan szociális szervezet képviselője is segítheti vagy képviselheti, amely a törvényekben meghatározott személyek érdekeit képviseli.

A fent említett kivételeken túl számos egyéb törvényi kivétel létezik a gyermekek felügyeletére és jogellenes elvitelére vonatkozóan.

Ezek az alábbiak alapján indított ügyekre vonatkoznak:

  • a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i hágai egyezmény, amely rendelkezik a gyermek visszaviteléről, valamint a másik tagállamban fennálló felügyeleti és láthatási jog betartásáról, illetve a láthatási jog megszervezéséről; és
  • a gyermekek feletti felügyeleti jogra és annak visszaállítására vonatkozó határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1980. május 20-i európai egyezmény.

Ezekben az esetekben a felperest az ügyészség képviselheti (a Perrendtartás 1322d. szakasza), amennyiben a felperes a központi hatósághoz fordult.

Annak megállapításával kapcsolatban, hogy indíthat-e valaki önállóan pert vagy ügyvédi közreműködésre van szüksége, fent található általános leírás. Emellett különbséget kell tenni a perindítás módja szerint.

A belga jog értelmében többféle módon indítható per. A perindítás történhet idézéssel, önkéntes megjelenéssel, kontradiktórius keresettel vagy egyoldalú keresettel (vö. alább). A perindításra a kérelem benyújtásával, azaz a jogok védelme érdekében indított keresettel kerül sor. Ez általában a bírósági végrehajtó által kézbesített idézéssel történik.

Főszabály szerint a perindítás az idézést tartalmazó értesítés bírósági végrehajtó általi kézbesítésével történik (a Perrendtartás 700. szakasza). Az önkéntes megjelenés, a kontradiktórius kereset és az egyoldalú kereset kivételt képez ezen általános szabály alól.

Az alábbi táblázatok bemutatják, hogy a perindítás módjának függvényében ki indítja a pert, illetve szükség van-e ügyvédi képviseletre.

A per megindítója a perindítás módjának függvényében:

A perindítás módja

A per megindítója

Idézés (a Perrendtartás 727–730. szakasza)

A felperes (vagy az ügyvédje) felkéri a bírósági végrehajtót, hogy kézbesítse az idézést.

Önkéntes megjelenés (a Perrendtartás 706. szakasza)

A jogvitában részt vevő felek (vagy az ügyvédjeik) megjelennek a bíróság előtt.

Kontradiktórius kereset (a Perrendtartás 1034a–1034e. szakasza)

A felperes (vagy az ügyvédje) indítja meg a pert.

Egyoldalú kereset (a Perrendtartás 1025–1034. szakasza)

A felperes (vagy az ügyvédje).

Az ügyvédi képviselet vagy annak hiánya a perindítás módjának függvényében:

A perindítás módja

Ügyvédi képviselet

Idézés

Lehetséges, de nem kötelező.

Önkéntes megjelenés

Kontradiktórius kereset

Egyoldalú kereset

Kötelező közreműködés a kereset aláírásához[1]: kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában a keresetet csak ügyvéd nyújthatja be (a Perrendtartás 1027. szakaszának (1) bekezdése)

A kereset tárgya a perindítás módjának függvényében:

A perindítás általában idézéssel történik: a kereset tárgyát illetően nincsenek korlátozások.

A kontradiktórius kereset (a Perrendtartás 1034a–1034e. szakasza) számos, a törvény által meghatározott esetben alkalmazható. A kontradiktórius keresettel indított eljárásra vonatkozó legfontosabb rendelkezések az alábbiak: a Perrendtartás 704. szakasza, 813. szakasza, 1056. szakaszának (2) bekezdése, az 1193a., az 1320., az 1344a. és az 1371a. szakasza, valamint az 1454. szakaszának (2) bekezdése, továbbá a Polgári törvénykönyv (Burgerlijk Wetboek) 228., 331., 331a., 340f. és 487b. szakasza.

Ezek a rendelkezések különösen az alábbiakra vonatkoznak:

  • önkéntes beavatkozás;
  • bizonyos ingatlaneladások;
  • tartás (tartási kérelmek, valamint a tartás összegének növelése vagy csökkentése, illetve a tartás megszüntetése iránti kérelmek);
  • bérleti/haszonbérleti megállapodásokra vonatkozó kérelmek;
  • a lefoglalás ideiglenes költségei.

A perindításra a hivatalvezetőhöz benyújtott vagy a bíróság hivatalának címzett ajánlott küldeményben elküldött keresettel kerül sor. A hivatalvezető beidézi a feleket a bíró által kitűzött tárgyaláson történő megjelenésre.

Egyoldalú kereset (a Perrendtartás 1025–1034. szakasza) csak a törvény, különösen a Perrendtartás 584., 585., 588., 594., 606., 708., 1149., 1168., 1177., 1186–1189., 1192. és 1195. szakasza által kifejezetten meghatározott esetekben nyújtható be. Olyan esetekben is alkalmazzák, amikor a kontradiktórius eljárás ellenérdekű fél hiányában nem folytatható le.

Az egyoldalú keresetet így főként az egyoldalú eljárásokban használják, például a feltétlenül szükséges esetekben.

Az egyoldalú keresetet az érvénytelenség terhe mellett ügyvédnek kell aláírnia, ha a törvény másként nem rendelkezik.

Ezért főszabály szerint az egyoldalú kereset alapján történő perindítás esetén kötelező az ügyvéd általi képviselet.

A felek önkéntesen megjelenhetnek az alábbi bíróságok előtt, ha a jogvita tárgya ezek hatáskörébe tartozik:

  • elsőfokú bíróság;
  • munkaügyi bíróság;
  • kereskedelmi bíróság;
  • békebíróság; vagy
  • polgári ügyekben eljáró rendőrbíróság.

Önkéntes megjelenés esetén a bírósági határozatot kérő felek aláírják a nyilatkozatukat a bíróság által készített jegyzőkönyv végén.

Minden peres ügyben lehetőség van ilyen módon fordulni az illetékes bírósághoz, amivel csökkenthetők a költségek és idő takarítható meg.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

Az a személy, aki pert kíván indítani, ezt a bíróság kezelőirodájában vagy a bíróság hivatalában teheti meg.

Ha az eljárást megindító irat idézés, akkor a bírósági végrehajtó gondoskodik a kézbesítéséről, és kéri a bíróság hivatalától, hogy az eredeti példány vagy adott esetben a kézbesített idézés másolatának bemutatását követően vegyék fel az ügyet a tárgyalási jegyzékbe (a Perrendtartás 718. szakasza). A bíróság hivatala bírósági nyilvántartást (tárgyalási jegyzéket) vezet, amelybe minden ügyet felvesznek. A tárgyalási jegyzékbe történő felvétel csak akkor érvényes, ha legkésőbb a tárgyalás azon napját megelőző napon sor kerül rá, amelyre az idézést kézbesítették. Az általános tárgyalási jegyzék nyilvános (a Perrendtartás 719. szakasza). Az alperes így ellenőrizheti, hogy az ügy, amely kapcsán beidézték, szerepel-e az általános tárgyalási jegyzékben.

Önkéntes megjelenés esetén a felek vagy az ügyvédjeik kérik a bíróság hivatalától az ügy felvételét a tárgyalási jegyzékbe.

A kontradiktórius keresetet a felperes vagy az ügyvédje nyújtja be a bíróság hivatalához vagy küldi el a bíróság hivatalvezetőjének címezve ajánlott küldeményként az érdekelt felek számának megfelelő példányban (a Perrendtartás 1034d. szakasza).

Az egyoldalú keresetet az ügyvéd a kereset ügyében eljáró bírósághoz címezi két példányban. A keresetet a bíróság hivatalához is el kell juttatni (a Perrendtartás 1027. szakasza).

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A nyelvek használatának tekintetében figyelembe kell venni a bíróságokon történő nyelvhasználatról szóló, 1935. június 15-i törvényt (amelyet 1935. június 22-én hirdettek ki a Moniteur belge-ben/Belgisch Staatsbladban). Ez a törvény szabályozza a belga polgári és kereskedelmi bíróságok előtti nyelvhasználatot.

A nyelvet főszabály szerint az illetékes bíróság földrajzi elhelyezkedése határozza meg. A törvény 42. szakasza értelmében három nyelvi régió létezik: a francia, a holland és a német nyelvi régió. Emellett létezik egy kétnyelvű (francia/holland) brüsszeli agglomeráció, amely a fent említett törvény alkalmazásában az alábbi településeket foglalja magába: Anderlecht, Auderghem, Berchem-Sainte-Agathe, Brüsszel, Etterbeek, Evere, Forest, Ganshoren, Ixelles, Jette, Koekelberg, Molenbeek-Saint-Jean, Saint-Gilles, Saint-Josse-ten-Noode, Schaerbeek, Uccle, Watermael-Boitsfort, Woluwé-Saint-Lambert és Woluwé-Saint-Pierre.

Bizonyos körülmények között azonban olyan bíróság elé utalható az ügy, ahol más eljárási nyelvet használnak. Bizonyos feltételek mellett, általában az eljárás kezdetén, kérhető az eljárás nyelvének megváltoztatása.

A kereset előterjesztése: amennyiben a keresetet idézéssel, kontradiktórius keresettel vagy egyoldalú keresettel nyújtják be, azt írásban, bizonyos eljárási követelményeknek megfelelően kell megtenni. Miután felvették az ügyet a bíróság általános tárgyalási jegyzékébe, a hivatalvezető eljárási ügyiratot hoz létre. Az eljárási ügyiratot eljuttatják az ügyben eljáró bírósághoz, illetve a másodfokú bíróság előtti fellebbezés vagy a Semmítőszék előtti keresetek esetében a felsőbb bíróság hivatalához is.

Jelenleg nem lehetséges a faxon vagy e-mailben történő perindítás.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

A törvény nem rendelkezik perindításhoz használt formanyomtatványokról. A kereseti kérelemnek azonban az érvénytelenség terhe mellett tartalmaznia kell bizonyos információkat.

Az idézésnek, a kontradiktórius keresetnek és az egyoldalú keresetnek az érvénytelenség terhe mellett meg kell felelnie számos, a Perrendtartásban meghatározott jogszabályi előírásnak. A kötelezően feltüntetendő információk közé tartoznak elsősorban az érintett felek személyes adatai, a kereset tárgya, az illetékes bíróság megjelölése és a tárgyalás időpontja.

Az idézés így többek között az alábbi információkat tartalmazza (a Perrendtartás 43. és 702. szakasza):

  • a bírósági végrehajtó aláírása;
  • a felperes vezetékneve, keresztneve és lakóhelye;
  • a beidézett személy vezetékneve, keresztneve és lakcíme, illetve állandó lakóhely hiányában a jelenlegi címe;
  • a kérelem tárgya és a jogalap rövid összefoglalása;
  • az ügyben eljáró bíróság;
  • a kézbesítés helye és ideje (év, hónap, nap), és
  • a tárgyalás helye, ideje és időpontja.

A kontradiktórius kereset az alábbiakat tartalmazza (a Perrendtartás 1034b. szakasza):

  • dátum (év, hónap, nap);
  • a felperes vezetékneve, keresztneve, foglalkozása és lakóhelye, valamint adott esetben a jogállása és a kereskedők vagy kézművesek jegyzékében való bejegyzése;
  • a beidézendő személy vezetékneve, keresztneve, lakóhelye és adott esetben a jogállása;
  • a kérelem tárgya és a jogalap rövid összefoglalása;
  • az ügyben eljáró bíróság;
  • a felperes vagy az ügyvédje aláírása.

Az egyoldalú kereset az alábbi információkat tartalmazza (a Perrendtartás 1026. szakasza):

  • dátum (év, hónap, nap);
  • a felperes vezetékneve, keresztneve, foglalkozása és lakóhelye, valamint adott esetben a törvényes képviselőinek vezetékneve, keresztneve, lakóhelye és jogállása;
  • a kérelem tárgya és a jogalap rövid összefoglalása;
  • az eljáró bíróság megnevezése;
  • az ügyvéd aláírása, ha a törvény másként nem rendelkezik.

Önkéntes megjelenés esetén első fokon (az elsőfokú bíróság, a munkaügyi bíróság, a kereskedelmi bíróság, a békebíróság és a polgári ügyekben eljáró rendőrbíróság előtt) a bíróság jegyzőkönyvet készít az ítéletet kérő felek nyilatkozatáról. A felek ezt a Perrendtartás 706. szakaszának megfelelően aláírásukkal látják el.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

Igen, kell bírósági illetéket fizetni. Az eljárás költségei tartalmazzák különösen az illetékbélyeget, a hivatali illetéket, a nyilvántartásba-vételi illetéket, a bírósági jogi aktusokkal kapcsolatos kiadásokat és díjakat, valamint a bírósági döntés másolatának költségeit (a Perrendtartás 1018. szakasza).

Az eljárás indításakor a felperes nyilvántartásba-vételi illetéket fizet. A hivatali illetékek tartalmazzák a tárgyalási jegyzékbe történő felvétel illetékét, az okiratok elkészítésének illetékét, valamint a hiteles másolatok díját. Főszabály szerint a jogerős ítéletekben a költségek, adott esetben, a Perrendtartás 1017. szakasza értelmében a pervesztes félre hárulnak. A bíróság elhalaszthatja a költségekről szóló határozatot. Ebben az esetben az ítéletet meghozó bíróság bármely kérelmező fél kérésére arányosan elosztva állapítja meg a költségeket.

Az ügyvédi díjak és költségek nincsenek benne a bírósági költségekben. Ezek az ügyvéd és az ügyfél közötti megállapodás tárgyát képezik. Így minden fél maga fizeti az ügyvédje díját és költségeit.

A pervesztes felet arra kötelezhetik, hogy törvényileg előírt hozzájárulást fizessen a másik fél jogi költségeinek fedezéséhez (a Perrendtartás 1018. és 1022. szakasza). Ez az átalányösszeg a pernyertes fél ügyvédjének fizetendő költségekhez és díjhoz járul hozzá. Az ügyvédi díj összegét, valamint a kiszámítási és kifizetési módját a 2007. október 26-i királyi rendelet tartalmazza.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

(Lásd a Költségmentesség című témakört.)

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A kereset akkor tekintendő benyújtottnak – önkéntes megjelenés esetén is –, ha felvették az általános tárgyalási jegyzékbe.

A kereseti kérelmeket és a közbenső eljárás során benyújtott kérelmeket különleges tárgyalási jegyzékbe veszik fel, ami azt jelenti, hogy benyújtották őket.

Az érintett felek erről nem kapnak visszaigazolást, de megtekinthetik az általános tárgyalási jegyzéket, és meggyőződhetnek róla, hogy az ügy valóban szerepel benne. A tárgyalási jegyzékbe történő felvételt követően a bíróság köteles határozatot hozni az ügyben.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

Ha a felet ügyvéd képviseli, az eljárás menetére vonatkozó információkról általában az ügyvéd ad tájékoztatást. Az ügyben eljáró bíróság hivatalánál is lehet tájékoztatást kérni. Az idézés is tartalmaz információkat a tárgyalás időpontjáról és az eljáró bíróságról.

Első lépésként az első tárgyalásra vonatkozó konkrét tájékoztatást adnak.

Idézés esetén a bírósági végrehajtó értesíti a felperest az első tárgyalás időpontjáról, ami az eljárás első szakaszát jelenti.

Kontradiktórius kereset és önkéntes megjelenés esetében a hivatalvezető értesíti a feleket.

Egyoldalú kereset esetében nem kerül sor tárgyalásra. A hivatalvezető azonban beidézheti a felperest, ha a bíró kérdéseket akar feltenni neki.

A második lépésben előkészítik az ügyet a tárgyalásra. Minden fél számára meghatározzák a törvény által előírt határidőt az okiratok és megállapítások (írásbeli érvelés és védekezés) benyújtására (a Perrendtartás 747. szakaszának (1) bekezdése). A határidők elmulasztása esetén a Perrendtartás 747. szakaszának (2) bekezdésében meghatározott szankciókkal élhetnek.

Miután az ügyet előkészítették a tárgyalásra, a felek kérik, hogy tűzzék ki a tárgyalás időpontját. Az az időszak, amelyen belül a tárgyalás napja kitűzhető, függ a bíróság munkaterhétől és az ügyre szánható időtől. A néhány esetben felmerülő eljárási cselekmények (szakértői vélemény, a felek és a tanúk meghallgatása stb.) miatt nehéz lehet előre meghatározni az eljárás teljes időtartamát. Az eljárási cselekmények az eljárás megszakításához, felfüggesztéséhez vagy akár megszüntetéséhez is vezethetnek.

A tárgyalás végén a vitákat lezárják, és a bíróság visszavonul tanácskozásra. A bíróságnak főszabály szerint az ettől számított 1 hónapon belül kell meghoznia a határozatát (a Perrendtartás 770. szakasza).


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 12/11/2015

Hogyan kell eljárni? - Bulgária

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Léteznek alternatív vitarendezési eljárások is (lásd „Hatáskör és illetékesség”).

2 Van határideje a perindításnak?

A bírósági eljárások megindítására nyitva álló határidő az ügy típusától függ (lásd „Eljárási határidők”). A határidők pontos meghatározása érdekében forduljon jogászhoz.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Lásd: Hatáskör és illetékesség.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Lásd: Hatáskör és illetékesség – Bulgária.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Lásd: Hatáskör és illetékesség – Bulgária.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

A keresetet a kérelmező személyesen vagy felhatalmazott közvetítő útján is benyújthatja. A közvetítőt felhatalmazó ügyvédi meghatalmazást csatolni kell a kérelemhez.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A kereseteket személyesen vagy felhatalmazott közvetítő útján, a bíróság ügyfélszolgálatán vagy hivatalánál kell benyújtani. A kereseteket a bíróság nyitvatartási ideje alatt a bíróság alkalmazottja, általában bírósági titkár fogadja. A kereseteket postai úton is meg lehet küldeni a bíróság hivatalához.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A kereseteket a bírósághoz írásban, bolgár nyelven kell benyújtani. A kérelmeket postai úton is meg lehet küldeni, azonban faxon és e-mailben ez nem lehetséges. A polgári perrendtartás kimondja, hogy minden idegen nyelven írt, a felek által benyújtott dokumentumhoz mellékelni kell a felek által hitelesített bolgár fordítást.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

A kereseteket írásban kell benyújtani. E célra nincs meghatározott nyomtatvány, kivéve a végrehajtási intézkedés, a végrehajtási intézkedésekre irányuló kérelem és a polgári perrendtartás szerinti, végrehajtási intézkedésekre irányuló kérelemhez kapcsolódó egyéb dokumentumok formáját meghatározó (az Igazságügyi Minisztérium által jóváhagyott) formanyomtatványokat. A polgári perrendtartás meghatározza a keresetekre vonatkozó minimumkövetelményeket, de nem szabja meg azok pontos formáját. A polgári perrendtartás szerint a keresetnek a következőket kell tartalmaznia: a bíróság megjelölése; a kérelmező, az alperes és – amennyiben alkalmazható – azok jogi képviselőinek vagy közvetítőinek neve és címe, a kérelmező személyi azonosító száma, és adott esetben a kérelmező fax- és telex száma; a kereset tárgyának értéke, ha azt meg lehet állapítani; a keresetet megalapozó körülményekre vonatkozó nyilatkozat, a kereset tárgya, valamint a keresetet benyújtó személy aláírása. A keresetben a kérelmezőnek meg kell határoznia az általa benyújtott bizonyítékokat és azokat a tényeket, amelyeket ezekkel alá kíván támasztani, valamint be kell mutatnia minden, számára rendelkezésre álló írásos bizonyítékot.

A keresetet a kérelmezőnek vagy a kérelmező képviselőjének alá kell írnia. Amennyiben a keresetet a kérelmező nevében eljáró képviselő nyújtja be, a keresethez mellékelni kell az ügyvédi meghatalmazást, amely bizonyítja, hogy a képviselő jogosult a kereset benyújtására. Amennyiben a kérelmező nem képes a kereset aláírására vagy ebben akadályoztatva van, azt meghatalmazott személynek kell aláírnia, feltüntetve az okokat, hogy miért nem a kérelmező írta azt alá. A keresetet a bíróságnak az alperesek számával megegyező másolattal együtt kell benyújtani.

A keresethez csatolni kell továbbá: az ügyvédi meghatalmazást, ha a keresetet közvetítő nyújtotta be; az állami illetékek és költségek megfizetését igazoló dokumentumot; a kereset és mellékleteinek másolatát minden alperes számára.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

A kereset benyújtása illetékköteles, az illeték összege a kereset tárgyának értékétől és az eljárás költségeitől függ. Amennyiben a kereset tárgyának értékét nem lehet meghatározni, az illeték összegét a bíróság szabja meg. A kereset tárgyának értékét a kérelmező jelöli meg. A kereset tárgyának értéke a pertárgy pénzben kifejezett értéke.

Az alperes vagy a bíróság hivatalból, legkésőbb az első tárgyalásig tehet fel a kereset tárgyának értékére vonatkozó kérdéseket. Amennyiben a megjelölt érték túlzó, a bíróság határozza meg a kereset tárgyának értékét. Két fajta bírósági illeték létezik: egyszerű és arányos. Az egyszerű illetéket az eljárás anyagi, technikai és adminisztratív költségei alapján kell megállapítani. Az arányos illetékek a vitatott összegen alapulnak. A Miniszterek Tanácsa által jóváhagyott tarifákkal összhangban álló összeget a védelemre vagy jogorvoslatra irányuló kérelem benyújtásakor és az illetékköteles dokumentumok kibocsátásakor kell megfizetni.

A bírósági illetékeket általában a kereset benyújtásakor, a bíróság számlájára történő banki átutalással kell megfizetni. Minden félnek meg kell előlegeznie a kért szolgáltatás költségét. Mindkét fél kérelmére vagy a bíróság saját kezdeményezésére, az ügy körülményeitől függően a költségeket mindkét fél vagy csak az egyik fél fizeti meg.

Nem kell bírósági illetékeket és költségeket fizetni: a munkavállaló vagy szövetkezeti tag kérelmezők munkaviszonyból származó keresetei tekintetében; a tartási követelések után; az ügyész által benyújtott keresetek esetén; a kérelmező jogerősen elbírált bűncselekménnyel okozott jogellenes kárára vonatkozó keresetek esetén; az ismeretlen lakóhelyű fél bíróság által kijelölt különleges képviselőjének.

Azoknak a természetes személyeknek, akik tekintetében a bíróság megállapította, hogy nem rendelkeznek elég jövedelemmel, nem kell megfizetniük a bírósági illetékeket és költségeket. A mentességre irányuló kérelem esetén a bíróság a következőket veszi figyelembe: a személynek és családjának jövedelme, vagyona, egészségi állapota, foglalkozása, kora és más körülmények. Ilyen esetben az eljárás költségeit a bíróság költségvetéséből kell fedezni. Az adós által a csődeljárás megindítására irányuló kérelem esetén nem kell illetéket fizetni. Azt a vagyon kereskedelmi törvény (Targovski zakon) szerinti felosztása során szedik be.

Amennyiben a kereset részben vagy egészben megalapozott, a bíróság felszólítja az alperest, hogy fizesse meg a felperes számára a költségek kereset eredményességével arányos részét (bírósági illetékek, ügyvédi díjak, a bíróság előtti megjelenéssel és a bizonyítékok beszerzésével kapcsolatos költségek). Amennyiben a felperes költségmentességben részesül, az alperest a kereset arányában kötelezik annak költségeinek megfizetésére. Amennyiben az ügyet megszüntetik, az alperes jogosult költségeinek megtérítésére és, ha a bíróság elutasítja a keresetet, az alperes jogosult az elutasított kérelem kapcsán felmerült költségeinek arányos megtérítésére.

Az ügyvédi díjakról az ügyfél és az ügyvéd állapodnak meg, és az ügyvédet általában a jogi védelemre vonatkozó megállapodás aláírásakor, a fizetési feltételek szerint kell kifizetni.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Lásd: Költségmentesség.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A postai úton beérkezett kereseteket és üzeneteket, valamint a bíróság ügyfélfogadási idejében személyesen benyújtott dokumentumokat a bíróság a kézhezvétel napján felveszi a bejövő dokumentumok nyilvántartásába. A kereset benyújtásának hivatalos időpontja a kereset bírósághoz való beérkezésének napja. Amennyiben a keresetet postai úton nyújtották be, vagy azt rossz bírósághoz nyújtották be, a kézhezvétel dátumának a postára adás dátuma, vagy a nem megfelelő bíróság általi kézhezvétel dátuma minősül. A bíróság megerősíti a kereset megfelelőségét. Amennyiben a kereset nem megfelelő, vagy ahhoz nem csatolták a szükséges dokumentumokat, a felperest felszólítják, hogy egy héten belül javítsa ki e hibákat és értesítik, hogy jogosult-e jogi segítségnyújtásra. Amennyiben a felperes címe nem szerepel a kereseten, és azt a bíróság nem ismeri, az üzenetet a bíróság erre kijelölt hirdetőtábláján való egy hétig tartó kifüggesztéssel teszik közzé. Amennyiben a felperes nem javítja ki e hibákat megfelelő időben, a keresetet és mellékleteit számára vissza kell küldeni. Amennyiben a felperes címe ismeretlen, a keresetet a bírósági nyilvántartásban tárolják annak érdekében, hogy azt a felperesnek át lehessen adni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha az eljárás során derül fény a kereset hibáira. A kereset a módosított kereset benyújtásának napján minősül benyújtottnak.

Amennyiben a kereset vizsgálata során a bíróság azt befogadhatatlannak találja, visszaküldi a kérelmezőnek. A kereset felperesnek való visszaküldése nem zárja ki annak bírósághoz történő újbóli benyújtását, de ezekben az esetekben a kereset akkor minősül benyújtottnak, amikor azt újból benyújtották.

Az igazságügyi hatóságok nem küldenek külön értesítést a kereset megfelelően történt benyújtásáról, de olyan intézkedéseket tesznek, amelyekből ez megállapítható. A kereset megfelelő elkészítését, benyújtását és a szükséges dokumentumok csatolását követően a bíróság annak egy példányát megküldi az alperesnek. A példány a kereset mellékleteit is tartalmazza. Az alperest felszólítják, hogy egy hónapon belül írásban válaszoljon a keresetre, és értesítik, hogy a válasznak milyen információkat kell tartalmaznia. Az alperest emellett felvilágosítják a válaszadás vagy joggyakorlás elmaradásának következményeiről és arról, hogy jogosultsága esetén rendelkezésre áll-e számára jogi segítségnyújtás. Az alperes írásbeli válaszának a következőket kell tartalmaznia: a bíróság és az ügyszám megjelölése; az alperes és adott esetben a képviselő vagy közvetítő neve és címe; az alperes kereset befogadhatóságára és érdemi részére vonatkozó álláspontja; az alperes keresetet megalapozó körülményekre vonatkozó álláspontja; a keresettel és az azt megalapozó körülményekkel szembeni érvek; a választ benyújtó személy aláírása. A keresetre adott válaszban az alperesnek meg kell határozni az általa benyújtott bizonyítékokat és azokat a tényeket, amelyeket ezekkel alá kíván támasztani, valamint be kell mutatnia minden, számára rendelkezésre álló írásos bizonyítékot. A válaszhoz csatolni kell továbbá: az ügyvédi meghatalmazást, ha a választ közvetítő nyújtotta be; a válasz és mellékleteinek másolatát minden felperes számára. Amennyiben az alperes a meghatározott időn belül nem nyújtja be az álláspontja bemutatására, kifogások emelésére, kérelemmel benyújtott dokumentumok hitelességének vitatására vonatkozó írásbeli válaszát, nem gyakorolja a viszontkereset, járulékos kereset benyújtására irányuló jogát, vagy nem hatalmaz meg harmadik felet, hogy a nevében eljárjon, lemond ezek későbbi érvényesítésének lehetőségéről, kivéve, ha a mulasztása meghatározott előre nem látható következményeknek tudható be.

A benyújtott keresetek megfelelőségének és befogadhatóságának megvizsgálását követően a bíróság meghatározza, hogy hogyan jár el a kereset tekintetében, és választ ad a felek tárgyalást megelőző témákkal és a bizonyíték befogadásával kapcsolatos feltett kérdéseire és kifogásaira. A bíróság emellett közvetítést vagy a vitarendezés egyéb önkéntes módját is elrendelheti.

A bíróság elrendeli a nyilvános tárgyalás tartását, és arra beidézi a feleket. A bírósági titkár küldi meg az idézést a feleknek, akik a bírósági határozat egy példányát is megkapják.

A kereskedelmi ügyekben a polgári perrendtartás előírja az ellenérdekű felek közötti kölcsönös dokumentummegosztást. A válasz kézhezvételét követően a bíróság annak egy példányát a mellékletekkel együtt megküldi a felperesnek, aki két héten belül kiegészítő kérelmet nyújthat be. A felperes kiegészítő kérelmében kiegészítheti és pontosíthatja eredeti kérelmét. A kiegészítő kérelem kézhezvételét követően a bíróság annak egy példányát a mellékletekkel együtt megküldi az alperesnek, aki két héten belül válaszolhat arra. A kiegészítő válaszban az alperesnek a kiegészítő kérelemre kell reagálnia.

Az átadott dokumentumok helyességének és a benyújtott keresetek – ideértve azok tárgyának értékét, valamint a felek egyéb kérelmeit és kifogásait – befogadhatóságának ellenőrzését követően a bíróság dönt minden tárgyalást megelőző kérdésről és a bizonyítékok befogadásáról. A bíróság kitűzi a nyilvános tárgyalás dátumát, amelyre a kiegészítő válasz felperesnek való megküldésével idézi a feleket, és értesíti a feleket a döntéséről. A bíróság emellett közvetítést vagy a vitarendezés egyéb önkéntes módját is elrendelheti. A bizonyítékok dokumentumok megküldésével történő bemutatását és az arról való megállapodást követően, hogy a feleknek nem szükséges a tárgyaláson megjelenniük, a felek kérésére a bíróság zárt ülésen tárgyalhatja az ügyet, lehetőséget adva ezzel a feleknek arra, hogy írásban nyújtsák be védekezésüket és válaszaikat.

A polgári perrendtartás külön rendelkezéseket tartalmaz egyes eljárási szabályokra vonatkozóan – gyorsított eljárások, eljárások házassági ügyekben, családi állapotra vonatkozó eljárások, korlátozott jogképesség, bírósági vagyonmegosztás, a tulajdonjog védelme és helyreállítása, közjegyzői okiratok, csoportos keresetek és végrehajtási intézkedésre irányuló kérelmek, elővigyázatossági eljárások, védelemre irányuló kérelmek és végrehajtási eljárások. A kereskedelmi törvény külön szabályokat állapít meg a fizetésképtelenségi eljárásokra és a kapcsolódó kérelmekre.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

A bíróság idézi a feleket a tárgyalásra. Ha a tárgyalást elnapolják, a megfelelően idézett feleket nem kell a következő tárgyalásra is idézni, feltéve, hogy annak időpontját a tárgyaláson közölték velük. Az idézést legkésőbb a tárgyalás előtt egy héttel kell megküldeni. Ez a szabály nem vonatkozik a végrehajtási eljárásokra. Az idézésben a következőket kell feltüntetni: az azt kibocsátó bíróság, az idézett személy neve és címe, az, hogy a személyt milyen ügyben és milyen minőségben idézik, a tárgyalás helye és ideje, valamint a távolmaradás jogi következményei.

A bíróság átadja a feleknek az összes olyan határozat egy példányát, amelyekkel szemben külön fellebbezés előterjeszthető.

A bíróság által az eljárási cselekmények tekintetében meghatározott határidőket közölni kell a felekkel, a jogszabályi határidőket azonban nem.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 19/04/2018

Hogyan kell eljárni? - Csehország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata cseh nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angol.

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Mindenkinek jogában áll veszélyeztetett vagy megsértett jogának védelme céljából bírósághoz fordulni. Minden esetben érdemes először megkísérelni a vita peren kívüli rendezését. Alternatív vitarendezési eljárásokat is alkalmazni lehet. A polgári jog egyes területein az állam lehetővé teszi az érintett jogviszony felei számára, hogy másik magánjogi szervre bízzák a jogvitájukat. A Cseh Köztársaságban erre a módosított választottbírósági eljárásról és a választottbírósági ítéletekről szóló 216/1994. sz. törvény által szabályozott választottbírósági eljáráson keresztül kerül sor. A választottbírósági eljárások választottbírósági ítélettel zárulnak, amely a vita mindkét felére nézve kötelező és végrehajtható ítélettel azonos erejű. A nem büntetőjogi ügyekben történő közvetítést a közvetítésről és egyes törvények módosításáról szóló 202/2012. sz. törvény (a közvetítésről szóló törvény) szabályozza. Erről részletesebben lásd az „Alternatív vitarendezés – Cseh Köztársaság” pontot.

Az ügy jellegétől függően azt követően is fennáll a lehetősége a peren kívüli egyezség kérelmezésének, hogy keresetét benyújtotta a bírósághoz (lásd a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 67–69. és 99. szakaszát). A jóváhagyott bírósági egyezség a jogerős ítélettel megegyező hatásokat vált ki. Az egyezség emellett a bírósági végrehajtásra (végrehajtás) irányuló végrehajtható okirat is. A jóváhagyott bírósági egyezség az ítélt dolog erejével bír.

2 Van határideje a perindításnak?

Az egyedi ügytől függ a határidő, éppen ezért fontos minél hamarabb jogi tanácsadást igénybe venni. Az illetékes bírósághoz a határidő leteltét megelőzően kell benyújtani a keresetet (a keresetnek határidőn belül meg kell érkeznie a bírósághoz).

A jogszabályi határidő túllépéséből származó elévülés következtében az adós kötelezettsége nem szűnik meg, de meggyengül. Ennek értelmében nem lehet a kötelezettséget érvényesíteni, ha az adós az elévülésre hivatkozik. Az elévülést általános szabályait a polgári törvénykönyvről szóló 89/2012. sz. törvény 609–653. szakasza tartalmazza. Az általános elévülési idő három év, amely azon a napon kezdődik, amikor a jogot először gyakorolni lehet. Az egyedi elévülési határidők a gyakorolt jog jellegétől függnek.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Lásd: Hatáskör és illetékesség – Cseh Köztársaság

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

A bíróságok illetékességét és hatáskörét az illetékességi, hatásköri és funkcionális szabályok határozzák meg.

Az illetékesség jelöli meg az azonos típusú egyes bíróságok illetékességének hatályát. Ez határozza meg, hogy melyik konkrét elsőfokú bíróság tárgyalja és dönti el a meghatározott ügyet. Az illetékesség alapvető szabályait a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 84–89a. szakasza tartalmazza. Fontos megjegyezni azonban, hogy az illetékességet egyes esetekben a nemzeti jogszabályokkal szemben elsőbbséget élvező, közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály is meghatározhatja (lásd a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet egyes rendelkezéseit, amelyek nem csak a joghatóságot, de az illetékességet is szabályozzák), amely következtében a cseh jog illetékességre vonatkozó szabályai nem minden esetben alkalmazhatóak.

Az illetékes bíróság jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában annak a személynek a rendes bírósága, akivel szemben a követelést benyújtották (alperes). Mindig a járásbíróság a rendes bíróság. Amennyiben első fokon regionális bíróság rendelkezik hatáskörrel (lásd a 2.1. kérdést), az a regionális bíróság rendelkezik illetékességgel, amelynek területén az alperes szerinti rendes bíróság (járásbíróság) található. Amennyiben a követelést több alperessel szemben nyújtják be, bármelyikük szerinti rendes bíróság illetékességgel rendelkezik.

  • A természetes személy szerinti rendes bíróság az a járásbíróság, amelynek területén a személy lakóhelye található, ennek hiányában az a bíróság, amelynek területén tartózkodik. A lakóhely az a hely, ahol a személy az állandó jellegű tartózkodás szándékával él (lehetséges, hogy több ilyen hely is van, ez esetben minden ilyen bíróság a személy szerinti rendes bíróságnak minősül).
  • Az üzleti tevékenységre vonatkozó ügyek tekintetében az üzleti tevékenységet végző természetes személy szerinti rendes bíróság az a járásbíróság, amelynek területén az üzleti tevékenység végzésének helye található (az üzleti tevékenység végzésének helye a közjogi nyilvántartásban nyilvántartott cím); amennyiben nincs az üzleti tevékenység végzésének ilyen helye, az a járásbíróság, amelynek területén a személy lakóhelye található, ennek hiányában a járásbíróság, amelynek területén tartózkodik.
  • A jogi személy szerinti rendes bíróságot annak bejegyzett székhelye határozza meg (lásd a polgári törvénykönyvről szóló 89/2012. sz. törvény 136–137. szakaszát).
  • A fizetésképtelenségi eljárásban a tisztsége betöltése alatt a vagyonfelügyelő szerinti rendes bíróság az a járásbíróság, amelynek területén bejegyzett székhelye található.
  • Külön szabályok vonatkoznak az állam szerinti rendes bíróságra (az a bíróság, amelynek területén a külön jogszabály szerint illetékes állami szervezeti egység bejegyzett székhelye található és, amennyiben a területi illetékességgel rendelkező bíróságot nem lehet e módon megállapítani, az a bíróság, amelynek területén a követelést megalapozó körülmények bekövetkeztek), a település szerinti rendes bíróságra (az a bíróság, amelynek területén a település található), valamint a felsőbb közigazgatási területi egységek szerinti rendes bíróságokra (az a bíróság, amelynek területén ezek igazgatási szerveinek bejegyzett székhelye található).

Amennyiben a cseh állampolgár alperes szerint nem állapítható meg rendes bíróság vagy e személy szerint nincs a Cseh Köztársaság területén rendes bíróság, az a bíróság illetékes, amelynek területén e személy utolsó ismert lakóhelye található a Cseh Köztársaságban. Azzal a személlyel szemben, aki szerint nem állapítható meg a Cseh Köztársaság területén más illetékes bíróság, a tulajdonjogot azon a bíróságon lehet gyakorolni, amelynek területén annak vagyona található.

A külföldi személlyel szembeni keresetet (eljárás megindítására irányuló kérelmet) azon a bíróságon is be lehet nyújtani, amelynek területén a személy Cseh Köztársaságon belüli üzeme vagy üzemének szervezeti egysége található.

A hatáskör határozza meg az adott típusú bíróságok közül azt, hogy melyik bíróság jár el első fokon. A polgári bírósági eljárásokban a bíróságok hatásköre szerint a járásbíróságok rendelkeznek hatáskörrel az ügyek első fokon történő tárgyalására, kivéve, ha jogszabály kifejezetten kimondja, hogy a regionális bíróságok vagy a Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

A funkcionális hatáskör határozza meg az olyan ügyeket egymást követően tárgyaló különböző típusú bíróságok hatáskörének terjedelmét, amelyekben rendes és rendkívüli jogorvoslat benyújtására is sor kerül (vagyis ez határozza meg, hogy mely bíróság dönt a rendes és a rendkívüli jogorvoslat tekintetében).

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Ahogy az a fentiekben is látható (lásd a 4. kérdésre adott választ) a bíróságok polgári bírósági eljárásokban való hatásköre szerint az első fokú eljárásokban általában a járásbíróságok rendelkeznek hatáskörrel.

Ez alól a szabály alól a regionális bíróságok tekintetében megállapításra kerültek kivételek, amelyek szerint a regionális bíróságok járnak el a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 9. szakaszának (2) bekezdésében meghatározott esetekben. Ezek elsősorban olyan ügyek, amelyek eldöntéséhez természetüknél fogva bizonyos szintű szakértelemre van szükség, vagy amelyek ténybeli vagy jogi értékelése összetettebb. A regionális bíróságok döntenek elsőfokú bíróságként az alábbi esetekben:

a) a munkáltató és az elfogadó közötti, a nyugdíjbiztosítási túlfizetés, betegbiztosítás, állami társadalmi támogatás és anyagi szükségletekre irányuló támogatás túlfizetésére vonatkozó kölcsönös megállapodásra, illetve a betegbiztosítási jogosultság miatt fizetett regresszív kártérítésre irányuló kölcsönös megállapodásokra vonatkozó jogviták,

b) a sztrájk vagy kizárás jogellenességére vonatkozó ügyek,

c) diplomáciai mentességet és kiváltságokat élvező külföldi államot vagy személyeket érintő jogviták, amennyiben az ilyen jogviták elbírálása a cseh bíróságok hatáskörébe tartozik,

d) a választottbíróság kollektív megállapodásból származó kötelezettség végrehajtására irányuló határozatának érvénytelenítésére vonatkozó jogviták,

e) az üzleti vállalkozások, alapítványok, adományok és alapok létrehozásával kapcsolatos jogviszonyokból származó ügyek és az üzleti vállalkozások és azok partnerei vagy tagjai, valamint a partnerek és tagok egymás közötti, üzleti vállalkozásban való részvételükre vonatkozó jogviták,

f) az üzleti vállalkozások, azok partnerei és tagjai, valamint a szabályozó testületeik vagy felszámolóik közötti jogviták, ha a jogvita a szabályozó testület tagjainak vagy a felszámoló hivatalának gyakorlásával kapcsolatos jogviszonyra vonatkozik,

g) a szerzői jogra vonatkozó jogviták,

h) a tisztességtelen versennyel vagy a verseny jogellenes korlátozásával okozott jogsértésekre vagy veszélyeztetett jogok védelmére vonatkozó jogviták,

i) a jogi személy nevének vagy hírnevének védelmére vonatkozó jogviták,

j) a pénzügyi biztonságra vonatkozó jogviták és a váltókra, saját váltókra és befektetési eszközökre vonatkozó jogviták,

k) a tőzsdei áruügyletből származó jogviták,

l) a Tulajdonosok Egyesületének közgyűlésére vonatkozó ügyek, valamint az ebből származó jogviták, kivéve az egyesület tagjainak a ház és környezete fenntartására irányuló hozzájárulásaira vonatkozó jogvitákat, a szolgáltatások előlegére vonatkozó jogvitákat, valamint a szolgáltatások költségeinek megosztására irányuló módszerekre vonatkozó jogvitákat,

m) a vállalkozások és szövetkezetek átalakítására vonatkozó ügyek, ideértve a külön jogi szabályozás szerinti kártérítési eljárásokat,

n) az üzemek vagy azok egy részének értékesítésére vagy bérletére vonatkozó jogviták,

o) a meghatározott határértéket túllépő, építkezésre irányuló közbeszerzésekre vonatkozó jogviták, ideértve az e szerződések végrehajtásához szükséges eszközöket is.

A Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bírósága jár el első és végső fokon a házassági ügyekben a külföldi ítéletek elismerésére irányuló eljárásokban (ez nem vonatkozik az uniós tagállamoktól származó ítéletek elismerésére, ha azokra a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2201/2003/EK tanácsi rendeletet kell alkalmazni), valamint a nemzetközi magánjogról szóló 91/2012. sz. törvény 51. szakasza és 55. szakaszának (1) bekezdése szerint a származás megállapítására és törlésére vonatkozó ügyekben.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

A cseh polgári jog általában nem írja elő a jogászi képviseletet.

Perindítási és perelhetőségi képesség

A bírósági eljárásban jogképessége hatályának mértékében bárki függetlenül eljárhat (lásd a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 20. szakaszának (1) bekezdését). A természetes személy a jogi korhatár betöltésével teljes perképességet szerez. A jogi korhatár betöltése a tizennyolcadik életév betöltésével történik. Ennek az életkornak az elérése előtt a jogi korhatárt a jogképességre vonatkozó kérelem megadásával (lásd a polgári törvénykönyvről szóló 89/2012. sz. törvény 37. szakaszát) és házasságkötéssel is be lehet tölteni. Amennyiben az eljárásban részt vevő fél nem rendelkezik teljes perindítási képességgel, őt az eljárásban más személy képviselheti. Annak a nagykorú személynek, aki korlátozott jogképességgel rendelkezik, szintén hiányozhat a perindítási és perelhetőségi képessége.

A képviselet alapulhat jogszabályon, kormányzati ügynökség határozatán (törvényes képviselet) vagy ügyvédi meghatalmazáson. Az eljárásban valamely fél képviselőjeként eljáró személynek bizonyítania kell a képviseleti jogosultságát.

Azt a természetes személyt, aki nem képes a bíróság előtt függetlenül eljárni, gyámjának vagy gondnokának kell képviselnie (a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 22–23., valamint 29an. szakasza).

Az eljárás (jogképes) feleit ügyvédi meghatalmazás alapján általuk választott személy is képviselheti (a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 24–28a. szakasza).

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A keresetet (az eljárás megindítására irányuló kérelmet) a hatáskörrel, illetékességgel és funkcionális hatáskörrel rendelkező bírósághoz kell benyújtani. A cseh bíróságok címei a cseh Igazságügyi Minisztérium weboldalán találhatók: A link új ablakot nyit meghttp://portal.justice.cz/Justice2/Uvod/Soudy.aspx

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A polgári bírósági eljárásokban minden fél azonos státusszal rendelkezik és jogosult az anyanyelvén tartott bírósági tárgyalásra (lásd a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 18. szakaszát). A keresetet (az eljárás megindítására irányuló kérelmet) a felperes (kérelmező) az anyanyelvén nyújthatja be. A kereset (eljárás megindítására irányuló kérelem) bíróság által történő gyorsabb értékelése érdekében azonban javasolt, hogy a bíróságnak címzett dokumentumokhoz mellékelje azok cseh fordítását is.

Az eljárás megindítására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani (lásd a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 42. szakaszát). Az írásbeli dokumentumot papír formában vagy elektronikusan, nyilvános információs hálózat vagy fax segítségével lehet benyújtani. A faxon vagy elektronikus módon benyújtott érdemi írásbeli dokumentum benyújtását követően legkésőbb 3 napon belül be kell nyújtani az eredeti dokumentumot vagy az azonos tartalmú írásbeli dokumentumot. Amennyiben a dokumentum benyújtására elektronikusan, (az elektronikus aláírásról szóló 227/2000. sz. törvény szerinti) hitelesített elektronikus aláírással vagy külön jogszabály (az elektronikus aktusokról és a dokumentumok jóváhagyott átalakításáról szóló 300/2008. sz. törvény) által meghatározott elektronikus formában kerül sor, nincs szükség további dokumentumok benyújtására.

Az eljárás megindítására irányuló kérelmet és a végrehajtási végzésre irányuló kérelmet kizárólag szóban lehet megtenni (lásd a különös bírósági eljárásokról szóló módosított 292/2013. sz. törvény 14. szakaszát) a kérelem nélkül is megindítható eljárásokban, a házasság engedélyezésére irányuló eljárásokban, a családon belüli erőszakkal szembeni védelemre irányuló eljárásokban, a származás megállapítására vagy törlésére irányuló eljárásokban és az örökbefogadási eljárásokban. Minden járásbíróság köteles nyilvántartásba venni a benyújtott dokumentumot és késlekedés nélkül továbbítani azt az illetékes bíróságnak. A dokumentumok ilyen benyújtása ugyanolyan joghatásokat vált ki, mintha azt az illetékes bírósághoz nyújtották volna be.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

A kereset (eljárás megindítására irányuló kérelem) benyújtásának nincsenek formális szabályai. A keresetnek (eljárás megindítására irányuló kérelemnek) általános elemeket (lásd a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 42. szakaszának (4) bekezdését) és különös elemeket (lásd a polgári perrendtartás 79. szakaszának (1) bekezdését) kell tartalmaznia.

Az általános elemek közé tartozik annak a bíróságnak a meghatározása, amelyhez a kérelmet intézik, és a keresetet benyújtó személy kijelölése. A keresetből emellett egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az milyen ügyre vonatkozik, mit kér a felperes, illetve azt alá kell írni és dátummal kell ellátni.

A különös elemek közé tartozik a felek családi és utóneve, címe vagy a felek személyi azonosító száma (a jogi személy cégneve és bejegyzett székhelye, azonosító száma, annak az országnak és állami szervezeti egységnek a neve, amely a nevében eljár), emellett amennyiben szükséges a képviselők adatai, az alapvető tények leírása és azoknak a bizonyítékoknak a leírása, amelyekre a kérelmező a kérelmét alapítja, valamint annak pontos leírása, hogy a kérelmező mit kíván elérni.

Amennyiben a kérelem nem tartalmazza a szükséges elemeket, illetve azok nem érthetőek vagy nem egyértelműek, a bíróság felszólítja a felet, hogy meghatározott időn belül javítsa ki ezeket a hibákat. Amennyiben erre nem kerül sor, és ennek következtében az eljárást nem lehet folytatni, a bíróság elutasítja az eljárás megindítására irányuló kérelmet. A bíróság azok kijavításáig vagy kiegészítéséig figyelmen kívül hagy minden más benyújtott dokumentumot (lásd a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 43. szakaszát). A kérelmet a meghatározott példányban kell benyújtani annak biztosítása érdekében, hogy a bíróság rendelkezik egy példánnyal és szükség esetén minden fél kézhez kap egy példányt (lásd a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 42. szakaszának (4) bekezdését).

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

A Cseh Köztársaságban a bírósági eljárások, a díjtáblában szereplő aktusok és a bíróság vagy a bírósági adminisztrátorok által tett aktusok illetékkötelesek. Az illetékek mértékét a bírósági illetékekről szóló módosított 549/1991. sz. törvény határozza meg. A bírósági illetékek vagy meghatározott összegben vagy a bírósági eljárás pertárgya értékének meghatározott százalékában kerülnek megállapításra.

Az ügyek egy része (elsősorban azok, amelyeket nem vitatnak) mentes az illetékek alól. Az „anyagi mentességet” élvező ügyek közé tartoznak a gyámságra, örökbefogadásra, szülők és gyermekek közötti tartási kötelezettségre stb. vonatkozó esetek. Ezek az eljárások teljes illetékmentességre jogosítanak.

A tartásdíj megállapítására, az egészségben bekövetkezett károkért való kártérítésre, a munkabalesetekre, valamint a foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó ügyek személyes illetékmentességre jogosítanak. Amennyiben a konkrét eljárásban a felperes személyes illetékmentességet élvez, és a bíróság eleget tesz a kérelmének, az alperes köteles megfizetni az illetéket.

Lehetőség van emellett úgynevezett egyedi mentesítésre is, amely az eljárásban részt vevő felek pénzügyi és társadalmi helyzetétől és a tárgyalt ügy konkrét körülményeitől függ. Amennyiben a kérelmező tartós munkanélküliség, súlyos betegség, stb. következtében anyagi nehézségekkel küzd, a bíróságtól teljes vagy részleges illetékmentességet kérelmezhet. A megfelelő kérelmet lehetőleg az eredeti keresethez kell csatolni. Az illetékmentességről való döntés során a bíróság a kérelmező vagyonának összességét, pénzügyi és társadalmi körülményeket, a bírósági illeték díját, a benyújtott követelés jellegét, stb. veszi figyelembe. A kérelem nem vonatkozhat azonban önkényes vagy nyilvánvalóan alaptalan esetre és nem minősülhet joggal való visszaélésnek. Lásd még a „Költségmentesség – Cseh Köztársaság” pontot.

Az illetéket az eljárást megindító kérelem benyújtásakor kell megfizetni. Amennyiben azt nem fizetik meg a kérelem benyújtásakor, a bíróság felszólítja a felet, hogy fizesse meg az illetéket, és tájékoztatja, hogy amennyiben az illetéket meghatározott időn belül nem fizeti meg, az eljárást megszüntetik.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Lásd: „Költségmentesség – Cseh Köztársaság”.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A bírósági eljárás a kérelem bírósághoz való beérkezésének napján (lásd a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 82. szakaszát) vagy a bíróság eljárás kérelem nélküli megindításáról szóló határozata meghozatalának napján (lásd a különös bírósági eljárásokról szóló módosított 292/2013. sz. törvény 13. szakaszának (2) bekezdését) kezdődik. A kereset (eljárás megindítására irányuló kérelem) bírósághoz való beérkezésének ténye indítja meg az eljárást, és a bíróság nem küld semmilyen különös megerősítést arról, hogy az eljárás megindult. Amennyiben a keresetet (eljárás megindítására irányuló kérelmet) személyesen nyújtják be a bíróság nyilvántartásához, azt a kereset egy példányának pecséttel való ellátásával meg lehet erősíteni.

Amennyiben a kérelem hibás (nem tartalmazza az előírt elemeket, nem egyértelmű vagy érthetetlen), a bíróság felszólítja a felperest, hogy szüntesse meg a hibákat. Amennyiben e hibákat a bíróság által előírt határidőben nem szüntetik meg, és az eljárást ez okból nem lehet folytatni, a bíróság elutasítja az eljárás megindítására irányuló kérelmet és megszünteti az eljárást.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

Az eljárás megindulását követően a bíróság további kérelmek nélkül azonnal megkezdi tevékenységét annak érdekében, hogy az ügyet a lehető leghamarabb tárgyalni és az ügyben dönteni lehessen (lásd a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 100. szakaszának (1) bekezdését). A bíróságnak a keresetet (az eljárás megindítására irányuló kérelmet) a másik félnek személyesen kell kézbesítenie (lásd a polgári perrendtartás 79. szakaszának (3) bekezdését). Az eljárás során a bíróság felvilágosítja a feleket jogaikról és kötelezettségeikről. Amennyiben meghatározott eljárási intézkedést kell megtenni, a bíróság ennek megtételére határidőt szab ki.

A felek és képviselőik a bírósági aktába – a szavazati nyilvántartás kivételével – betekinthetnek, és arról kivonatot és másolatot készíthetnek. Az eljáró bíró bármely jogos érdekkel vagy erre jogos indokkal rendelkező személynek engedélyt adhat, hogy az aktába betekinthessen, és arról kivonatot, valamint másolatot készíthessen, kivéve az olyan dokumentumokat, amelyek tartalmának titkosságát jogszabály írja elő (lásd a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 44. szakaszát).


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 20/04/2018

Hogyan kell eljárni? - Írország

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

A bírósághoz fordulás gyakran a végső eszköz olyan esetekben, amelyekben a jogvita rendezésének egyéb módszerei sikertelenek voltak. A bírósághoz fordulás helyett alternatív vitarendezési eljárást is lehet alkalmazni. (Lásd az „Alternatív vitarendezésről” szóló tájékoztatót.)

2 Van határideje a perindításnak?

A perindítás határideje az ügytől függően változik. A határidőkre vonatkozó kérdésekben jogi tanácsadó vagy A link új ablakot nyit mega polgárok tájékoztatásáért felelős iroda igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó információjának segítségével lehet választ találni.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Lásd a Hatáskör és illetékesség című tájékoztatót.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Az alsóbb fokú (azaz a körzeti és kerületi) bíróságok esetében az ügyben illetékes bíróságot az a földrajzi hely határozza meg, ahol az alperes vagy az alperesek egyikének lakóhelye, munkavégzésének vagy üzletvitelének helye van. A legtöbb szerződésre vonatkozó ügyben a megfelelő kerület vagy körzet a szerződés megkötésének vélelmezett helye; a jogellenes károkozásra vonatkozó esetekben ez a jogellenes károkozás vélelmezett helye; a családjogi eljárásokban a kérelmező lakóhelye; az ingatlan bérletére vagy tulajdonára vonatkozó ügyekben pedig az eljárás tárgyát képező ingatlan fekvése szerinti hely.

A bíróságok hatáskörére és illetékességére vonatkozó további részletekről lásd a „Hatáskör és illetékesség” című tájékoztatót.

A link új ablakot nyit megÍrország Bírósági Szolgálatának honlapja mutatja be a bírósági rendszer felépítését. A Bírósági Szolgálat emellett A bíróságok bemutatása című ismertetőt is közzétesz a nyilvánosság számára. A bírósági rendszerre vonatkozóan további információt a A link új ablakot nyit megPolgárok tájékoztatásáért felelős testülettől szerezhet be.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

A megfelelő bíróságot a követelés jellege (szerződéses, jogellenes károkozás stb.) és értéke határozza meg.

A további részletekről lásd a „Hatáskör és illetékesség” című tájékoztatót.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

Nincs minden esetben szükség a közvetítővel való eljárásra, erről Ön szabadon dönthet, és ez az ügy bonyolultságától függ. Amennyiben úgy dönt, hogy közvetítővel jár el, ügyvédet kell alkalmaznia. A link új ablakot nyit megAz Ügyvédi Kamara az ügyvédi hivatás akkreditálásáért és igazgatásáért felelős testület.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A keresetet a megfelelő bírósági szolgálati irodánál kell benyújtani, a követelt összegtől függően (a megfelelő bíróságra vonatkozó részletekről lásd a „Hatáskör és illetékesség” című tájékoztatót). Egész Írország területén megtalálhatóak bírósági szolgálati irodák, amelyek címeit és ügyfélfogadási idejét a A link új ablakot nyit megBírósági Szolgálat weboldalán találja.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

Írországban a kérelmeket angol vagy ír nyelven lehet benyújtani. A kérelmet a kérelem benyújtásának helye által meghatározott formában kell benyújtani. A kérelmet nem lehet faxon vagy e-mailben benyújtani, azt személyesen kell átadni a bírósági szolgálat irodájánál. A kérelmeket nem lehet szóban benyújtani.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

A keresetek benyújtására külön formanyomtatványok állnak rendelkezésre, amelyek nagy része letölthető a A link új ablakot nyit megBírósági Szolgálat weboldaláról, a többi pedig a A link új ablakot nyit megbírósági eljárási szabályzatokban található. Ezek a formanyomtatványok meghatározzák, hogy a kérelemnek milyen elemeket kell tartalmaznia. Bizonyos korlátozott mértékű felvilágosítást a Bírósági Szolgálat tisztviselői is nyújtanak, de e tisztviselők kizárólag eljárási információkkal szolgálhatnak, mivel nem jogosultak a követelés érdemi részére vagy a megfelelő eljárásra vonatkozó segítségnyújtásra.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

A bírósági díjakat, vagyis a bírósági illetékeket a legtöbb típusú kérelem esetében meg kell fizetni. Az illetékeket a kérelem megfelelő bírósági szolgálati irodánál történő benyújtásakor kell megfizetni. A különböző illetékekre vonatkozó részleteket a A link új ablakot nyit megBírósági Szolgálat weboldalán találja. Az esetlegesen igénybe vett ügyvédnek fizetendő díjak különböznek ezektől a díjaktól, és azokért a Bírósági Szolgálat nem felel. Amennyiben ügyvédet alkalmaz, ő adhat felvilágosítást a megfizetendő illetékek mértékéről és azok megfizetésének idejéről.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Lásd a „Költségmentességről” szóló tájékoztatót.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A kereset hivatalos benyújtására akkor kerül sor, amikor a bírósági szolgálat irodája kibocsájtja a követelést. Attól függően, hogy melyik bíróságot kereste meg ügyével, elképzelhető, hogy erre nem kerül sor a másik fél számára történő kézbesítésig. A kis értékű követelések bíróságán a bírósági hivatalvezető küldi meg a követelést a másik félnek. A többi bíróságon Önnek kell a követelést kézbesítenie, vagy közvetítőt kell alkalmaznia, aki ezt megteszi Ön helyett. Ennek annál a bírósági szolgálati irodánál tud utánajárni, ahol benyújtotta követelését. A Bírósági Szolgálat tisztviselői értesítik Önt, ha nem teljesítette a követelés benyújtásához szükséges eljárási követelményeket, de a bíró hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy az ügy megfelelően megindításra került-e.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

Az egyes bíróságok A link új ablakot nyit megeljárási szabályzatai határozzák meg a határidőket, erre vonatkozó információt annál a bírósági szolgálati irodánál szerezhet be, ahol benyújtotta a kérelmét.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 06/11/2018

Hogyan kell eljárni? - Görögország

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Lehetőség van „alternatív vitarendezési módszerek” alkalmazására. Lásd a megfelelő pontot.

2 Van határideje a perindításnak?

Az ügytől függően különböző határidők vonatkoznak a kereset benyújtására. A kereset benyújtására vonatkozó határidőkről jogi tanácsadó vagy a polgárok számára nyújtott tanácsadásért felelős hivatal szolgálhat információval.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Lásd a „Hatáskör és illetékesség” részt.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Lásd a „Hatáskör és illetékesség – Görögország” részt.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Lásd a „Hatáskör és illetékesség – Görögország” részt.

A kereset benyújtása esetén lefolytatandó eljárás.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

A keresetet ügyvédnek kell benyújtania, kivéve az alábbi eseteket: 1) a békebíróság (Irinodikio) előtt indított ügyek, 2) ideiglenes intézkedések, 3) azonnali veszély elhárítása (a polgári perrendtartás 94. cikkének (2) bekezdése), valamint 4) az első fokú egyesbíróság (Monomelos Protodikio) vagy a kerületi polgári bíróság előtt lefolytatott munkaügyi eljárások (a polgári perrendtartás 665. cikkének (1) bekezdése). Főszabály szerint tehát képviselővel kell eljárni. Egyes ügyekben az érintett személy saját nevében is eljárhat, ilyenek például az ideiglenes intézkedések, kis értékű jogviták, munkaügyi jogviták stb.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A bírósági eljárás megindítása érdekében a keresetet az illetékes bírósági hivatalhoz kell benyújtani. A kereset elkészítéséhez ügyvéd segítségét kell igénybe venni, aki majd benyújtja azt az illetékes bíróság hivatalához.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

a) A keresetet kizárólag görögül kell elkészíteni;

b) főszabály szerint azt írásban kell benyújtani. A keresetet szóban is be lehet nyújtani a kerületi polgári bírósághoz, ha a bíróság székhelyén nincs kijelölt ügyvéd vagy engedéllyel nem rendelkező helyi jogi tanácsadó (dikolavoi). Ez esetben jelentést kell készíteni (a polgári perrendtartás 111., 115. cikke és 215. cikkének (2) bekezdése); valamint

c) a keresetet elektronikusan is be lehet nyújtani, feltéve, hogy azt fokozott biztonságú elektronikus aláírással látják el (a polgári perrendtartás 117. cikkének (2) bekezdése és 119. cikkének (4) bekezdése; 25/2012. sz. elnöki rendelet).

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

Nincs külön formanyomtatványa az eljárás megindításának. Az aktának –amennyiben szükséges, és amennyiben a fél írásos bizonyítékokat nyújt be – része a kereset (a kerületi polgári bíróságok számára és biztosítási intézkedések esetén ez nem kötelező).

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

A bírósági illetékeket az alábbiak szerint kell megfizetni: Az eljárásban részt vevő félnek kell kifizetnie a megfelelő költségeket és díjakat. Ennek megfelelően a kérelmezőnek kell megfizetnie az illetékbélyeget, a bírósági illetékbélyeget, és a különböző alapok (például Jogászi Alap [TN], Athéni Jogászi Jóléti Alap [TPDA] stb.) díját, amelyet a kérelem benyújtásakor kell kifizetni. Az ügyvéd kifizetésének időpontjáról és módjáról az eljárásban részt vevő féllel kell megegyezni.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Igen, a polgári perrendtartás 194–204. cikkében meghatározott feltételekkel (ha az érintett személy a saját és családja létfenntartásának kockáztatása nélkül nem képes a bírósági költségek megfizetésére). A következő dokumentumokra van szükség: 1) A kérelmező lakóhelye szerinti település polgármesterének vagy elnökének a kérelmező szakmai, pénzügyi és családi helyzetére vonatkozó nyilatkozata, valamint 2) a kérelmező lakóhelye szerinti adóhatóság vezetőjének nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a kérelmező az utóbbi három évben benyújtott-e nyereségadóra vagy más közvetlen adóra irányuló adóbevallást, valamint az adóbevallás hitelességének igazolása.

Ezt követően a keresettel összefüggésben további lépéseket kell tenni.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A kereset akkor minősül benyújtottnak, amikor azt a címzett bíróság hivatalához eljuttatják és annak egy példányát megküldik az alperesnek (a polgári perrendtartás 215. cikke). A jelentés elkészítése és benyújtása során megerősítik, hogy a keresetet benyújtották. A kereset illetékes bírósághoz történő benyújtását követően benyújtási okiratot készítenek, és meghatározzák a tárgyalás időpontját, annak érdekében, hogy a felperessel közölni lehessen a benyújtás részleteit.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

A kereset tárgyalásának napját az illetékes bíróság hivatala határozza meg, és a feleket minden későbbi bírósági ülésre, illetve minden az ügyben hozott intézkedésre be kell idézni. A feleknek jogában áll részt venni a tárgyaláson. Az engedéllyel rendelkező ügyvéd szintén segítséget nyújthat.

Végezetül, minden kérdés tekintetében kötelező ügyvéddel eljárni a másodfokú, vagyis fellebbviteli bíróságok előtt, akkor is, ha a képviselő jelenléte a fent említett elsőfokú bíróságok tekintetében a konkrét ügyben nem volt kötelező (első kérdés). Ez a szabály természetesen a Görög Polgári és Büntetőjogi Legfelsőbb Bíróság (Arios Pagos) előtt folyó ügyekre is alkalmazandó.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 24/04/2018

Hogyan kell eljárni? - Spanyolország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata spanyol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

A jogvitákat bírósági eljárás nélkül is rendezni lehet. Hasznosnak bizonyulhat az alternatív vitarendezésre – például a közvetítésre – vonatkozó információk megtekintése.

A felek emellett a bírósági eljárás során is fordulhatnak közvetítőhöz.

2 Van határideje a perindításnak?

Az adott ügytől függően eltérő határidő áll nyitva a keresetindításra. A határidők és elévülési idők kérdése jogilag összetett, ezért javasolt ügyvéd vagy jogi tanácsadó iroda segítségét kérni arra vonatkozóan, hogy hogyan járjon el az ügyben.

Főszabály szerint, kizárólag szemléltető jelleggel:

a) a szerződéses kötelezettségek elévülési ideje öt év.

b) a szerződésen kívüli kötelezettségek elévülési ideje egy év.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Amennyiben a jogvita bíróság előtti rendezését választja, ebben a tagállamban működő bírósághoz kell fordulnia.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

A hatásköri és illetékességi szabályokról lásd a Hatáskör és illetékesség pontot.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

A hatásköri és illetékességi szabályokról lásd a Hatáskör és illetékesség pontot.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

Főszabály szerint Spanyolországban bírósági eljáráshoz az alábbi személyek megbízására lesz szüksége:

a) bírósági eljárásban eljáró képviselő (procurador), valamint

b) az Ön nevében a bíróság előtt eljáró ügyvéd.

A következő esetekben nem kell igénybe vennie e szakemberek közreműködését:

  1. Amennyiben az Ön által követelt összeg nem haladja meg a 2 000 EUR-t.
  2. A „fizetési meghagyásnak” nevezett különös gyorsított eljárásban benyújtott kereset esetén, feltéve, hogy az adósságot írásbeli bizonyítással támasztja alá. Ebben az esetben nincs korlátozva a követelt összeg mértéke.
  3. Eljárásindítás előtt a biztosítási intézkedésekre irányuló kérelem esetén. Ez vonatkozik az előzetes ideiglenes intézkedésekre a házasság érvénytelenítésére, különválásra és a házasság felbontására vonatkozó eljárásokban. Az intézkedések célja a házastársak és a gyermekek legsürgetőbb személyes és pénzügyi szükségleteinek kielégítése azokban a helyzetekben, amelyekben az egyik házastárs érvényteleníteni kívánja a házasságot, különválást kíván kezdeményezni vagy a házasság felbontására irányuló eljárást kíván kezdeményezni.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A kereseteket a szóban forgó hely szerinti bírósági hivatalhoz kell benyújtani. A keresetet az alábbiak egyike dolgozza fel:

a) a hivatalért és az általános szolgáltatásokért felelős bírósági titkár, illetve

b) a titkár felügyelete és felelősségi területe alatti működés céljából kijelölt hivatali tisztviselő.

Kizárólag a bírósági titkárok és általuk kijelölt tisztviselők jogosultak a követelések, eljárást megindító dokumentumok és kötelező határidőkkel érintett dokumentumok benyújtási időpontjának megerősítésére.

Polgári és kereskedelmi követeléseket más közjogi szervnél nem lehet benyújtani, a vámügyi bíróság előtt sem.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

Főszabály szerint a bírósági eljárásokban a spanyol nyelvet kell használni. A saját nyelvvel rendelkező autonóm közösségekben (Katalónia, Valencia, a Baleár-szigetek, Galícia és Baszkföld) az adott nyelv is használható.

Az írásbeli dokumentumok elkészítése és a szóbeli eljárások során bárki, aki részt vesz az eljárásban, használhatja a spanyol nyelvet vagy annak az autonóm közösségnek a nyelvét használhatja, ahol az eljárást lefolytatják. Ha valaki nem beszéli az autonóm közösség nyelvét, a bíróság kijelöl egy tolmácsot, aki gondoskodik a spanyol nyelvre történő tolmácsolásról. A kijelölésre vagy jogszabályban meghatározott esetekben, vagy a jogszerű eljárás megtagadására hivatkozó személy kérelmére kerül sor. Amennyiben a felektől különböző személy azért nyújt be bizonyítékot idegen nyelven, mert nem beszél spanyolul vagy az autonóm közösség nyelvén, az erre a bizonyítékra hivatkozó fél felelős a tolmács biztosításáért.

Az eljárás megindítására minden esetben írásban, a „keresettel” (demanda) kerül sor. Amennyiben a követelés összege nem haladja meg a 2 000 EUR-t, a kereset az alábbi információkat tartalmazó egyszerű dokumentum is lehet:

a) a felperes személyes adatai és címe, valamint a másik fél személyes adatai és címe, ha ezek ismertek.

b) annak pontos leírása, hogy a felperes mit követel a másik féltől.

A bírósági eljárásban eljáró képviselő nélkül eljáró személyek eldönthetik, hogy elektronikus úton tartják-e a kapcsolatot a bíróságokkal. A választott módszerre vonatkozó döntésüket bármikor megváltoztathatják.

Az eljárásindító irat és a további kérelmekre vonatkozó dokumentumok, illetve egyéb dokumentumok benyújtása során minden jogi szakembernek igénybe kell vennie a bíróság elektronikus vagy táv-nyilvántartási rendszerét a benyújtás hitelességének biztosítása, valamint annak megbízható visszaigazolása érdekében, hogy valamennyi dokumentum a maga teljességében került elküldésre és érkeztetésre, így rögzítik továbbá a megküldés és a beérkezés időpontját.

Az alábbi szervezetek és személyek szintén kötelesek a bíróságok előtt elektronikusan eljárni:

a) jogi személyek;

b) jogi személyiséggel nem rendelkező egyesületek;

c) a kötelező szakmai testületi tagsággal járó szakmai tevékenységet végző személyek a szakmai tevékenységükkel kapcsolatos eljárások és bírósági intézkedések tekintetében;

d) közjegyzők és hivatalvezetők;

e) olyan személy képviselői, aki köteles a bíróság előtt elektronikusan eljárni;

f) a köztisztviselők a hivatalos feladataikkal kapcsolatos eljárások és intézkedések tekintetében.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

A 2 000 EUR-t meg nem haladó követelések benyújtásához, valamint a „fizetési meghagyásos eljárásban” érvényesítendő pénzügyi követelés benyújtására léteznek formanyomtatványok és nyomtatott dokumentumok. A fizetési meghagyásos eljárásban nincs megszabva az összeghatár, de az adósságot írásos bizonyítékokkal kell alátámasztani.

Ezek a formanyomtatványok (a felhasználói útmutatókkal együtt) az interneten, a következő linken érhetőek el:

A link új ablakot nyit meghttp://www.poderjudicial.es/cgpj/es/Servicios/Atencion-Ciudadana/Modelos-normalizados/El-juicio-verbal-

A link új ablakot nyit meghttp://www.poderjudicial.es/cgpj/es/Servicios/Atencion-Ciudadana/Modelos-normalizados/El-proceso-monitorio

Minden bírósági körzeti hivatalnál és központi szolgáltatónál is megtalálhatja ezeket.

Amennyiben nincs formanyomtatvány, vagy azt nem lehet alkalmazni, írásbeli követelést kell benyújtani a bírósághoz. A 2 000 EUR-t meg nem haladó követelések esetén ez egy egyszerű dokumentum. E dokumentumnak mindössze a felperes személyes adatait, – amennyiben azok ismertek – a másik fél személyes adatait, valamint a felperes által követelt dolog pontos leírását kell tartalmaznia. A 2 000 EUR-t meghaladó követelések tekintetében e dokumentum összetettebb, mivel annak az ügy tényeire vonatkozó leírást, a követelés jogalapját és a benyújtott dokumentumokat és más bizonyítékokat pontosan meghatározó jegyzéket is tartalmaznia kell.

Az eljárásindító irathoz mindkét esetben csatolni kell a követelést alátámasztó írásos bizonyítékokat, illetve a szakértői tanúvallomásokat, valamint az ügyre vonatkozó egyéb bizonyítékokat. Főszabály szerint e dokumentumokat nem lehet későbbi időpontban benyújtani, ez alól csak nagyon különös esetekben lehet kivétel.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

A magánszemélyeknek nem kell illetéket fizetniük.

A jogi személyeknek (vállalkozásoknak, alapítványoknak, egyesületeknek) illetéket kell fizetniük annak érdekében, hogy polgári, kereskedelmi vagy peres közigazgatási bíróságok elé vigyék az ügyüket, vagy hogy fellebbezhessenek a társadalomügyi bíróságok által hozott ítéletekkel szemben. A büntetőjogi bíróságokon nem kell illetéket fizetni. További információt a következő weboldalon talál:

A link új ablakot nyit meghttps://www.agenciatributaria.gob.es/AEAT.sede/Ayuda/GC07.shtml

Katalónia autonóm közösségben a jogi személyeknek illetéket kell fizetniük (de a magánszemélyeknek nem):

A link új ablakot nyit meghttp://administraciojusticia.gencat.cat/ca/serveis_als_ciutadans/gestions_i_tramits/taxes_adm_justicia/taxes_admjus_cat/

Az ügyvédi díjak tekintetében nincsenek szabványosított árak. Mind a díjak mértékét, mind a fizetés módját az ügyféllel való megállapodás határozza meg.

A bírósági eljárásban eljáró képviselők által kiszabott díjak mértéke szabályozott. Erről lásd:

A link új ablakot nyit meghttps://www.boe.es/buscar/act.php?id=BOE-A-2003-21104&p=20060128&tn=0

A jogi szakemberek általában előleget kérnek a kezdeti költségek fedezésére, amelyet később beszámítanak a teljes díjba. Az eljárások szakaszokra oszlanak, és a szakemberek minden szakasz kezdetén felkérhetik az ügyfelüket, hogy fizessék meg a teljes összeg megfelelő százalékát.

A szakemberek általában csak az ügy lezárásakor kérik a teljes összeg megfizetését.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Azok a személyek, akik bizonyítani tudják, hogy nem rendelkeznek a bírósághoz forduláshoz megfelelő anyagi forrással, költségmentességre jogosultak. A személy anyagi helyzetét az IPREM index (nyilvános alapszintű bevételi index) segítségével vizsgálják meg.

Akkor vélelmezik, hogy valaki nem rendelkezik elégséges forrással a bírósághoz forduláshoz, ha az összes forrásból származó éves háztartási jövedelme nem haladja meg:

a) a kérelem benyújtásakor alkalmazandó IPREM kétszeresét olyan személyek tekintetében, akik nem tagjai családnak.

b) a kérelem benyújtásakor alkalmazandó IPREM két és félszeresét az olyan személyek tekintetében, akik négynél kevesebb főből álló család tagjai.

c) az IPREM háromszorosát az olyan személyek tekintetében, akik családja legalább négy főből áll.

Az éves IPREM 2017-re megállapított összege 6 390,13 EUR.

Egyes nonprofit szervezetek szintén jogosultak lehetnek költségmentességre.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A kereset a benyújtásának napjától számítva, a bírósági hivatalhoz való benyújtást és az ügy bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozásának megerősítését követően a követelés feldolgozásra való befogadását kimondó végzés meghozatalával minősül hivatalosan benyújtottnak.

Amennyiben bírósági eljárásban eljáró képviselővel jár el, a bíróság rajta keresztül küld értesítést a követelés befogadására vonatkozó határozatáról és minden további határozatáról. Amennyiben nem szükséges bírósági eljárásban eljáró képviselővel eljárni, az értesítést tértivevényes küldemény formájában közvetlenül a követelésben szereplő címre küldik meg.

Amennyiben a követelés olyan hibát tartalmaz, aminek következtében azt nem lehet feldolgozásra befogadni, a bíróság határidőt szab a hiba kijavítására. Amennyiben a hiba nem javítható, a bírósági titkár értesíti a bírót, aki dönt arról, hogy engedélyezi-e a követelés feldolgozását.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

A feleket az eljárás minden szakaszáról és minden esemény tekintetében azonnal, közvetlenül vagy – amennyiben ilyennel rendelkeznek –bírósági eljárásban eljáró képviselőjükön keresztül értesítik.

Főszabály szerint az eljárásoknak nincs előre meghatározott ütemterve, de vannak bizonyos határidők, amelyeket be kell tartani.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/04/2018

Hogyan kell eljárni? - Franciaország

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Lehetőség van alternatív vitarendezési módszerek alkalmazására. Itt tudhat meg többet erről a témáról.

2 Van határideje a perindításnak?

A perindítás határideje az ügytől függően változik. A perindítás határidejére vonatkozóan jogi tanácsadótól vagy az állampolgári tanácsadó irodától kérhet felvilágosítást.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Lásd: Hatáskör és illetékesség – Franciaország

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Lásd: Hatáskör és illetékesség – Franciaország

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Lásd: Hatáskör és illetékesség – Franciaország

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

Egyes esetekben, ha az eljárást az ellenérdekű félnek a keresetet benyújtó fél általi idézésével indították meg, az eljárás során bírósági végrehajtó szolgálatait kell igénybe venni. Ezen idézést kizárólag a bírósági végrehajtó bocsáthatja ki. Ez vonatkozik az általános hatáskörű elsőfokú bíróság (tribunaux de grande instance) előtt folyó eljárásokra, kivéve azokat az eseteket, amelyekben nem kötelező ügyvédi képviselettel eljárni. Kiemelendő, hogy az ideiglenes intézkedésekre (référés) vonatkozó kérelmek esetén kötelező a keresetet idézéssel benyújtani. A házasság felbontására irányuló ügyekben, amelyekben az eljárásra jogosult ügyvéd alkalmazása kötelező, a keresetet petíción keresztül kell benyújtani.

Az egyik szülő, a gyám vagy maga a kiskorú a fiatalkorúak bírájához (juge des enfants) rendes petícióval nyújthatja be keresetét.

A végrehajtó bíró (juge de l'exécution) előtt való eljárás indításhoz elengedhetetlen az idézés, kivéve a kitoloncolásra vonatkozó határozatokkal kapcsolatos végrehajtási eljárásokban.

A különös hatáskörű elsőfokú bíróság (tribunal d'instance) előtti eljárásokban a 4 000 EUR-t meg nem haladó értékű keresetek, illetve a szerződéses vagy jogszabályi, konkrét összegű adósságok megfizetésére irányuló fizetési felszólítások benyújtásához nincs szükség idézésre.

A kereskedelmi bíróságok (tribunal de commerce) előtt a bankváltókra (une traite), váltókra (une lettre de change), saját váltókra (un billet à ordre) vagy adósság átruházásra (un bordereau de cession) vonatkozó fizetési meghagyásos eljárást petícióval is meg lehet indítani. Egyéb ügyekben az eljárást idézéssel kell megindítani.

A munkaügyi bíróság (conseil des prud'hommes) előtt a követelést tértivevényes levélben, illetve a bíróság hivatalának tisztviselője előtt tett írásbeli vagy szóbeli nyilatkozattal lehet benyújtani.

Az ügyeket a mezőgazdasági földterületek bíróságai (tribunal paritaire des baux ruraux) előtt a bíróság hivatalának címzett ajánlott tértivevényes levéllel lehet megindítani, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a követelés ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére vagy a bírósági végrehajtó okiratára van szükség.

Az ügyet a szociális ügyek bírósága (tribunal des affaires sociales) előtt kizárólag a peren kívüli egyezségekért felelős testület (commission de recours amiable) elé utalást követően lehet megindítani. A keresetet levélben vagy a titkár hivatala részére tett nyilatkozattal lehet benyújtani.

A felek közös petícióban benyújtott, a bíró számára a követeléseiket bemutató közös keresettel is bírósághoz fordulhatnak. E petíciót a bírósági titkár hivatalához kell benyújtani.

Főszabály szerint az általános hatáskörű elsőfokú bíróság előtt kötelező ügyvédi képviselettel eljárni, kivéve a kereskedelmi bérletre, ideiglenes intézkedésekre, szülői felelősség elvesztésére vagy visszavonására, valamint lemondási nyilatkozatra vonatkozó ügyeket. A családjogi bíró (juge aux affaires familiales) előtt nem kötelező ügyvédi képviselettel eljárni a szülői felelősség átruházására vonatkozó, a házasság felbontását követő eljárásokra, a szülői felelősségre, a házasság költségeihez való hozzájárulások megállapítására és a tartási kötelezettségekre vonatkozó ügyekben.

A kereskedelmi bíróságok, különös hatáskörű elsőfokú bíróságok, végrehajtási bírák, fiatalkorúak bírája, szociális ügyek bírósága, munkaügyi bíróság vagy mezőgazdasági földterületek bírósága előtt nem kötelező a fél eljárásra jogosult ügyvéd általi képviselete.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

Minden tájékoztatás iránti kérelmet a bíróságok ügyfélszolgálatán kell intézni. Emellett a legtöbb bíróságon, közösségi igazságügyi központban (maisons de justice et du droit) és városházán (mairies) lehetőség van ingyenes jogi tanácsadás igénybevételére.

A követelés benyújtása érdekében a bíróság hivatalához kell fordulni.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

Kizárólag a francia nyelv fogadható el. A tárgyalás során a felet tolmács segítheti, de a bíró nem köteles tolmácsot alkalmazni, ha ismerik a fél által használt nyelvet.

A kérelmeket főszabály szerint írásban kell benyújtani. A munkaügyi bíróságok és a különös hatáskörű elsőfokú bíróságok hivatala előtti nyilatkozatokat azonban szóban is meg lehet tenni, vagy azokat bírósági titkár is nyilvántartásba veheti.

A munkaügyi bíróságok előtti eljárás megindulhat a felek békéltető hivatalnál történő önkéntes megjelenése következtében is.

A jelenlegi szabályozás szerint a polgári bíróságokon nem lehet faxon vagy e-mailben eljárást indítani.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

Az egyetlen eljárás, amelyben külön formanyomtatvány szerint kell benyújtani a keresetet, a különös hatáskörű elsőfokú bíróság bírósági hivatala előtt tett nyilatkozat. A többi eljárásban a keresetnek a felperesre és az ellenérdekű félre vonatkozó információkat, valamint az ügy tárgyára vonatkozó dokumentumokat kell tartalmaznia, amelyeket az esettől függően a kereset benyújtásakor a bíróság hivatalának, vagy a tárgyaláson a bírónak kell átadni.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

Főszabály szerint a kereset benyújtásakor nem kell az államnak díjat fizetni, kivéve az olyan kereskedelmi ügyeket, amelyekben meghatározott bírósági illetékek érvényesülnek.

A fellebbviteli bíróságok előtti eljárások tekintetében a tanácsadói (avoués) juttatásokat kezelő alap díjairól és a költségmentességi hozzájárulásokról szóló, 2011. szeptember 28-i 2011-1202. sz. rendelet hatálybalépése óta azonban a kereset benyújtásakor 35 EUR díjat kell fizetni. Ezt a bíróság hivatalánál, bankkártyával lehet kifizetni.

Fellebbezési ügyekben ehhez 150 EUR-t kell hozzáadni, amelyet mindkét félnek meg kell fizetnie a tanácsadói (avoués) juttatásokat kezelő alap számára, amely hivatást 2012. január 1-jét követően összevontak az eljárásra jogosult ügyvédek (avocats) hivatásával. Ezt követően nem kötelező közvetítőként őket alkalmazni.

A díjak az eljárások lefolytatásának költségeit fedezik. Ezek közé tartozik a tanúk költségtérítése, a szakértők és bírósági végrehajtók kifizetése, valamint az ügyvédek ügyvédi díjon felül felmerülő költségei. Egyes díjakat az eljárás megindulásakor kell kifizetni. Az eljárás végén a bíró főszabály szerint a pervesztes felet kötelezi a költségek megfizetésére, kivéve, ha az költségmentességben részesült.

Az ügyvédek díjaira az ügyfeleikkel kötött megállapodásban szereplő feltételek vonatkoznak. Az ügyvédek az ügyfeleiktől előleget kérhetnek, amely egy előzetesen vagy a feladat elvégzése során megfizetett összeg.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Igen, amennyiben a költségmentességet igénylő fél forrásai nem lépik túl az évente meghatározott jogosultsági küszöböt (amely összeg 2012-ben a teljes költségmentesség tekintetében 929 EUR, a részleges költségmentesség tekintetében 1 393 EUR). A határértékeket a felperes családi helyzetére tekintettel módosítani lehet (lásd „Költségmentesség – Franciaország”).

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A kereset benyújtottnak minősül:

  • azokban az eljárásokban, amelyekben kötelező az idézés, az idézés másolatának a bíróság hivatalához történő benyújtásával;
  • a többi eljárásban a követelés bíróság hivatalához történő benyújtásával vagy nyilvántartásba vételével.

A felperesek nem kapnak megerősítést a követelésük érvényességéről.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

A bíróság hivatala nyújthat az eljárásra és a tárgyalás kitűzött dátumára vonatkozó információt.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAz Igazságügyi Minisztérium honlapja


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 19/06/2018

Hogyan kell eljárni? - Horvátország

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

A felek bíróság előtt, illetve alternatív vitarendezési módszerek segítségével rendezhetik jogvitájukat. Horvátországban az utóbbiak közé tartozik a választottbírósági eljárás, a közvetítés és a tágabb értelemben vett, perbeli egyezség ösztönzését célzó bírósági eljárás.

Az olyan jogokra vonatkozó polgári, kereskedelmi, munkaügyi és más jogvitákban folyó közvetítést, amelyeket a felek szabadon gyakorolhatnak, a közvetítésről szóló törvény (Zakon o mirenju) (Narodne Novine [NN, a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja] 18/11. sz.) szabályozza. A közvetítés (mediáció, a latin mediare szóból) elnevezésétől (mirenje, medijacija, posredovanje, koncilijacija) függetlenül minden olyan eljárást magában foglal, amelyben a felek célja a jogvita kölcsönös megállapodással, vagyis mindkét fél számára a szükségleteiknek és érdekeiknek megfelelő, elfogadható megállapodás elérésével, harmadik fél – egy vagy több, a feleket az egyezség megkötésében segítő, kötelező erejű megoldások megalkotására nem jogosult mediátor (posrednik, medijator, koncilijator) – segítségével történő rendezése. A közvetítés a felek által megállapított módon folyik; az eljárás lefolytatásáról a felek szabadon döntenek, önkéntes és megállapodáson alapul, informális és titkos, az eljárásban részt vevő felek pedig egyenrangúak.

Másrészről létezik a választottbírósági eljárás (arbitraža vagy izbrano suđenje), amely választottbíróság előtt folyó meghallgatás függetlenül attól, hogy azt jogi személy vagy jogi személy választottbírósági tevékenységet végző testülete folytatja le. A választottbírósági eljárás a jogvita rendezésének önkéntes, gyors, hatékony, nem nyilvános fajtája, amelyben a felek határozhatják meg, hogy jogvita esetén ki járhat el bíróként, hol folytassák le a választottbírósági eljárást, az alkalmazandó anyagi és eljárásjogot, az eljárás lefolytatásának nyelvét és a választottbíróság által hozott érdemi határozat a jogerős bírósági ítélettel azonos jogerővel rendelkezik.

A polgári perrendtartás (Zakon o parničnom postupku) (Narodne Novine [NN, a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja], 53/91., 91/92., 112/99., 129/00., 88/01., 117/03., 88/05., 2/07., 96/08., 84/08., 123/08., 57/11., 25/13. és 89/14. sz.; a továbbiakban: PP) kimondja, hogy a bíróság a polgári eljárás során bármikor felajánlhatja a feleknek, hogy azok a jogvitájukat – bírósági vagy bíróságon kívüli – közvetítéssel rendezhetik. Emellett az előzetes meghallgatáson a bíróság felajánlja, hogy a felek a jogvitájukat közvetítéssel rendezzék, vagyis felhívja a felek figyelmét a perbeli egyezség lehetőségére.

Egyes esetekben (a Horvát Köztársasággal szemben benyújtott keresetek esetén) a keresetet benyújtani kívánó fél köteles a benyújtást megelőzően felvenni a kapcsolatot az illetékes ügyészi hivatallal a Horvát Köztársasággal szemben benyújtott kereset következtében meginduló eljárásban való képviselet érdekében, kivéve azokat az ügyeket, amelyek tekintetében külön jogszabály a kereset benyújtására határidőt állapít meg. A jogvita egyezséggel való rendezésére irányuló kérelemnek minden olyan információt tartalmaznia kell, aminek az általános keresetben is szerepelnie kellene.

2 Van határideje a perindításnak?

A bírósági kereset benyújtásának határideje az ügy típusától és jogi természetétől függ. A munkaügyi esetekben például a bírói jogvédelem tekintetében a munkavállaló számára a jogai védelmére irányuló kérelem munkáltatónál történő benyújtásától számított tizenöt nap áll rendelkezésre arra, hogy a keresetét az illetékes bírósághoz benyújtsa annak érdekében, hogy a megsértett jogát megvédje, kivéve a kártérítési kereset vagy más, a munkajogi jogviszonyból származó pénzbeli kereset esetén.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Igen. Horvátországban a polgári ügyekben a bíróságok a jogszabályban meghatározott hatásköreiken belül járnak el, és az igazságszolgáltatási feladatokat a rendes és különös hatáskörű bíróságok, valamint a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bírósága látják el.

A rendes bíróságok a városi bíróságok és a megyei bíróságok. A különös hatáskörű bíróságok a kereskedelmi bíróságok (trgovački sudovi), a közigazgatási bíróságok (upravni sudovi), a büntetőbíróságok (prekršajni sudovi), a Horvát Köztársaság Közigazgatási Fellebbviteli Bírósága (Visoki upravni sud Republike Hrvatske) és a Horvát Köztársaság Szabálysértési Fellebbviteli Bírósága (Visoki prekršajni sud Republike Hrvatske).

Horvátország legmagasabb fokú bírósága a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bírósága (Vrhovni sud Republike Hrvatske).

Jogszabály a hatáskör vagy egyes jogterületek tekintetében más rendes és különös bíróságokat is létrehozhat.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Főszabály szerint az illetékes bíróság az alperes szerinti általános illetékességgel rendelkező bíróság, vagyis az a bíróság, amelynek illetékességi területén az alperes állandó lakóhelye található. Amennyiben az alperes nem rendelkezik a Horvát Köztársaság területén állandó lakóhellyel, az általános illetékességgel rendelkező bíróság az a bíróság, amelynek területén az alperes ideiglenes lakóhelye található.

Amennyiben az alperesnek az állandó lakóhelye mellett más helyen van ideiglenes lakóhelye, és a körülmények alapján megállapítható, hogy huzamos ideig e helyen fog tartózkodni, az ideiglenes lakóhely szerinti bíróság rendelkezik általános illetékességgel.

A külföldön állandó lakóhellyel rendelkező, ott nemzeti hatóság vagy jogi személy alkalmazottjaként dolgozó horvát állampolgárokkal szembeni perekben az általános illetékességgel rendelkező bíróság a személy utolsó ismert Horvát Köztársaság területén található állandó lakóhelye szerinti bíróság.

A nemzetközi elemekkel bíró jogvitákban a Horvát Köztársaság területén lévő bíróság akkor rendelkezik joghatósággal, ha azt jogszabály vagy nemzetközi egyezmény kifejezetten kimondja. Amennyiben jogszabály vagy nemzetközi egyezmény nem mondja ki kifejezetten a horvát bíróság joghatóságát a meghatározott típusú jogvita tekintetében, a horvát bíróság akkor rendelkezik joghatósággal, ha azt a horvát bíróságok illetékességére vonatkozó szabályok alapján meg lehet állapítani.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Ez a jogvita típusától és a PP illetékességre és hatáskörre vonatkozó szabályaitól függ.

A pertárgy értéke nincs hatással a horvát bíróságok illetékességére és hatáskörére.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

A peres eljárások PP-ben meghatározott jelenlegi felépítése szerint a PP ellenkező rendelkezésének hiányában minden természetes vagy jogi személy szabadon megválaszthatja, hogy az eljárásban saját maga jár el vagy közvetítőt – általában ügyvédet – alkalmaz.

A PP 91. cikkének rendelkezései azonban jelentősen korlátozzák a felek képviselő nélküli eljárásra vonatkozó jogát: amennyiben az ingatlanra vonatkozó követelések esetén a jogvita tárgyának értéke meghaladja az 50 000 HKR-t, a jogi személyt csak ügyvédi vizsgát tett személyek képviselhetik.

A PP 91. cikkének rendelkezései kimondják emellett, hogy a felek képviselőjükön – vagyis ügyvédjükön – keresztül kérelmezhetik a felülvizsgálatot, illetve kivételes esetben maguk is eljárhatnak, ha ügyvédi vizsgát tettek, vagy ha a felülvizsgálati kérelmet a nevükben olyan, ügyvédi vizsgával rendelkező nem ügyvéd személy nyújtja be, akit a PP vagy más jogszabály feljogosít arra, hogy ilyen minőségben eljárjon.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A polgári eljárásokat a keresetnek az illetékes bírósághoz – közvetlenül a bíróság hivatalánál, postai vagy távirati módon történő – benyújtásával kell megindítani.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A polgári eljárásokat horvát nyelven, latin betűs írásmóddal kell lefolytatni, kivéve, ha a konkrét bíróságon megszokott más nyelv vagy írásmód alkalmazása.

A feleknek és az eljárásban részt vevő más személyeknek horvát nyelven, latin betűs írásmóddal kell benyújtaniuk kereseteiket, panaszaikat és más dokumentumaikat.

A keresetet közvetlenül a bíróság hivatalánál, postai vagy távirati módon (telegrafski) kell benyújtani, a leggyakoribb a bíróság hivatalánál történő közvetlen és a postai benyújtás.

A polgári perrendtartás a kereskedelmi bíróságok előtt lehetővé teszi a dokumentumok elektronikus benyújtását is. Az elektronikusan benyújtott dokumentumokat a külön jogszabályban meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. Mivel még nem került sor egységes IT-rendszer kiépítésére, e rendelkezéseket még nem alkalmazzák a gyakorlatban.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

Csak a kis értékű követelések európai eljárása során kell formanyomtatványokat alkalmazni. Erre vonatkozó további információt a „Kis értékű követelések – Horvát Köztársaság” ismertetőben talál.

A polgári perrendtartás kimondja, hogy a keresetnek a következőket kell tartalmaznia: a különös érdemi követelés és a mellékkövetelések, a tények, amelyekre a kérelmező követelését alapítja, az e tényeket alátámasztó bizonyítékok és olyan egyéb információk, amelyeket minden beadványnak tartalmaznia kell (a PP 106. cikke).

Minden beadványnak, így a keresetnek is, tartalmaznia kell a következőket: a bíróság neve, a felek, valamint ha képviselővel vagy ügynökkel járnak el, e személyek neve, foglalkozása, valamint állandó vagy ideiglenes lakóhelye, a benyújtó fél személyi azonosító száma, a jogvita tárgya, valamint a benyújtó fél aláírása.

A fél vagy képviselője a dokumentumot ellátja aláírásával.

Amennyiben a dokumentum követelést tartalmaz, a félnek meg kell jelölnie benne a tényeket, amelyekre követelését alapítja és szükség esetén a bizonyítékokat is.

A bíróság akkor is feldolgozza a keresetet, ha a kérelmező nem határozta meg a kereset jogalapját; és ha meg is határozza a jogalapot, a bíróságot ez nem köti.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

A felek kötelesek az illetéktörvényben (Zakon o sudskim pristojbama) (Narodne Novine [NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja], 74/95., 57/96., 137/02., 125/11., 112/12., 157/13., 110/15. sz.; a továbbiakban: ZSP) meghatározott bírósági illetéket megfizetni.

A ZSP által előírt bírósági illetékeket azokra a személyekre kell alkalmazni, akik kérelmére vagy akik érdekében a jogszabályban meghatározott intézkedéseket megteszik.

A ZSP ellenkező rendelkezésének hiányában illetéket kell fizetni:

• a beadványok (kereset, jogorvoslat, végrehajtási kérelem) tekintetében: a benyújtáskor; valamint a nyilvántartásba vett beadványok tekintetében – a nyilvántartásba vételkor,

• a védekezésre vonatkozó beadványok tekintetében: az eljárás felekre vonatkozó jogerős lezárását követően, a pernyertesség arányában,

• a bírósági leiratok tekintetében: azok kérelmezésekor,

• a bírósági határozatok tekintetében: amikor a félnek vagy képviselőjének kézbesítik a határozat egy példányát,

• az öröklési tanúsítványok tekintetében: azok jogerőre emelkedésekor,

• kényszeregyezség, csődeljárás és felszámolási eljárás tekintetében: a felosztásra vonatkozó határozat meghozatalakor vagy a kényszeregyezséget jóváhagyó határozat meghozatalakor,

• más keresetek tekintetében: azok kérelmezésekor vagy a bírósághoz forduláskor.

A bírósági eljárási illeték megfizetésére vonatkozó főszabály szerint a pervesztes félnek kell megfizetnie az ellenérdekű fél és az oldalán a perbe beavatkozó személy költségeinek egészét.

Az ügyvédi képviselet költségeit, az ügyvéd díjának és költségeinek megtérítését a jogászi hivatásról szóló törvény (Zakon o odvjetništvu) (Narodne Novine [NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja], 9/94., 117/08. fordítás, 50/09., 75/09. és 18/11. sz.; a továbbiakban: ZO) szabályozza.

Az ügyvéd a jogi szolgáltatásaiért az ügyvédi kamara által meghatározott és az igazságügyi miniszter által jóváhagyott mértékű díjazásra, valamint az elvégzett feladatokra vonatkozó költségeinek megtérítésére jogosult, és az ügyvédek a szolgáltatások teljesítésekor számlát állítanak ki az ügyfeleik számára. Az ügyvédi meghatalmazás törlése vagy visszavonása esetén az ügyvéd az ügyvédi meghatalmazás törlésétől vagy visszavonásától számított 30 napon belül állítja ki a számláját.

A tulajdonjogi ügyekben az ügyvéd a féllel a tevékenységének – vagyis azoknak a jogcselekedetnek, amelyeket a fél nevében tesz – az eljárás sikerével arányos mértékű, hivatalos díjszabásnak megfelelő díjazásában is megállapodhat. E megállapodás csak akkor érvényes, ha azt írásban kötötték.

Ennek megfelelően a tulajdonjogi ügyekben a felek az ügyvédükkel való jogviszonyukat írásbeli megállapodásban szabályozhatják.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Amennyiben a fél jogi segítséget igényel, ügyvédekhez fordulhat, akik a ZO 3. cikke szerint Horvátország területén jogosultak minden fajta jogi segítség nyújtására, különösen a jogi tanácsadás nyújtására, keresetek, panaszok, indítványok, kérelmek, rendkívüli jogorvoslatok és más beadványok elkészítésére, valamint a felek képviseletére.

A feleknek emellett lehetőségük van költségmentesség igénybevételére. Ennek megfelelően az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló törvény (Zakon o besplatnoj pravnoj pomoći) (Narodne Novine [NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja], 143/2013. sz.) szabályozza a jogi segítségnyújtást igénylő, de azt finanszírozni nem képes személyeknek biztosítható költségmentességet. A költségmentesség biztosításához a félnek tehát kapcsolatba kell lépnie az illetékes állami közigazgatási hatósággal az országában, és kérelmeznie kell a költségmentességet.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A polgári eljárás a kereset benyújtásával és annak alperes számára történő kézbesítésével indul meg.

A kereset beérkezését követően megkezdődik a tárgyalás előkészítése.

Ezek közé az előkészületek közé tartozik többek között a kereset előzetes vizsgálata; amennyiben a kereset nem érthető vagy nem tartalmaz minden olyan elemet, amely az eljárásindításhoz szükséges, a bíróság felszólíthatja a benyújtó felet, hogy javítsa ki, vagyis az intézkedéseknek megfelelően egészítse ki beadványát, és a kijavítás és kiegészítés céljából visszaküldi a keresetet.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

A feleket, ügyvédeiket és képviselőiket a bírósági hivatal tisztviselői a nyilvántartásban és az ügyiratokban szereplő információk alapján értesítik az ügy alakulásáról.

A tájékoztatás az eljárás szakaszaira, valamint az ügyben eljáró egyesbírókra, tanács elnökére, tanács tagjaira és jogi titkárokra terjed ki.

A tájékoztatás során tilos a konkrét bírósági intézkedések megfelelőségére, valamint az eljárás várható eredményére vonatkozó nyilatkozatok tétele.

A tájékoztatás történhet telefonon, e-mailben és írásbeli formában.

A felek az interneten keresztül hozzáférhetnek az eljárás alakulására, valamint az ügyben eljáró egyesbírókra, tanács elnökére, tanács tagjaira és jogi titkárokra vonatkozó információkhoz, ha a konkrét ügyben lehetséges a Bírósági eljárásokra vonatkozó alapvető információkhoz való nyilvános hozzáférés / e-ügyek szolgáltatásának (Javni pristup osnovnim podacima o sudskim predmetima - usluga e-Predmet) alkalmazása.

A bíróság előtti megjelenésnek és a felek vagy a bíróság egyéb intézkedéseinek határidejét a PP határozza meg.

A határidőkre és a határidők típusaira vonatkozó további információt az „Eljárási határidők – Horvát Köztársaság” információs csomagban találhat.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 23/08/2018

Hogyan kell eljárni? - Olaszország

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Az olasz jogrendszer biztosítja, hogy Ön jogai védelme érdekében bírósághoz fordulhasson.

Bizonyos kérdésekben először ügyvéd segítségével a közvetítést kell megpróbálni, és csak ennek sikertelensége esetén kezdeményezhető bírósági eljárás, a következő területeken: társasházi jogviták, tulajdonjog, vagyonfelosztás, öröklés, családi megállapodások, bérlet, saját felhasználású hitelek, lízing, orvosi műhiba miatti kártérítési igény, rágalmazás a sajtóban vagy más médiumban, valamint a biztosítási, banki és pénzügyi szerződésekre vonatkozó jogviták.

Másik lehetőség a választottbírósági eljárás, ahol a jogvitát a peres felek által kijelölt választottbíró dönti el. Ha a felek bírósági eljárás helyett választottbírósághoz kívánnak fordulni, előbb meg kell erről állapodniuk.

2 Van határideje a perindításnak?

A perindítás határideje a követelés típusától függ. Az általános határidő 10 év, azonban néhány követeléstípusra rövidebb határidők vonatkoznak (a polgári törvénykönyv 2934–2961. szakasza).

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Ha valamely jogvita eldöntéséhez jogerős ítéletre van szüksége, bírósághoz kell fordulnia. Az illetékes bíróság beazonosításához figyelembe kell venni a jogvita típusát, valamint a bíróságok joghatóságára, hatáskörére és illetékességére vonatkozó nemzeti és uniós szabályokat.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Az alapszabály szerint az illetékes bíróság az alperes lakóhelye szerinti bíróság; ez a területi illetékesség szabálya, amely meghatározza, hogy mi minősül a természetes személyek általános fórumának (foro generale delle persone fisiche). A jogvita értékétől vagy az adott ügy tartalmától függően kell az adott területen valamely bírósághoz (békebíró [giudice di pace], illetve egyesbíróként vagy bírói tanácsban eljáró törvényszék [tribunale]) vagy a természetes személyek általános fórumától eltérő bírósághoz fordulni (utóbbi esetben kötelező területi illetékességről van szó [competenza per territorio inderogabile]).

Lásd a „Bíróságok hatásköre és illetékessége” című részt.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

A legfeljebb 5 000 EUR értékű ingóságokra vonatkozó kereset esetén békebíróhoz kell fordulni (giudice di pace). A békebíró a járművek és hajók mozgása által okozott, legfeljebb 20 000 EUR értékű kár megtérítéséhez kapcsolódó keresetek esetén is eljár. Nagyobb perértékű keresetekkel a törvényszék (tribunale) foglalkozik, amely egyesbíróként jár el. Bizonyos kérdések perértéktől függetlenül békebíró (a polgári perrendtartás 7. szakaszának harmadik bekezdése), egyesbíróként eljáró törvényszék (a polgári perrendtartás 409. szakasza) vagy bírói tanácsban eljáró törvényszék (a polgári perrendtartás 50a. szakasza) elé kerülnek.

Lásd a „Bíróságok hatásköre és illetékessége” című részt.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

Főszabály szerint kötelező az ügyvédi képviselet (obbligo di difesa tecnica). Ez a szabály nem vonatkozik a kis értékű követelésekre (a békebíró által tárgyalt, legfeljebb 1 100 EUR értékű követelések), vagy arra az esetre, ha Ön képesített ügyvéd (a polgári perrendtartás 86. szakasza).

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A kérelmet a másik félnek kell címezni, és az illetékes bírósági hivatalhoz kell benyújtani.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

Szóbeli keresetre csak békebíró által tárgyalt követeléseknél van lehetőség (a polgári perrendtartás 316. szakasza). A keresetet minden más esetben írásban, olasz nyelven kell benyújtani. A keresetet nem lehet faxon vagy elektronikus levélben elküldeni.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

Nincsenek külön nyomtatványok; a kérelemben meg kell jelölni a feleket, a bíróságot, a kérelem tárgyát és a címet.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

Az államnak illetéket kell fizetni, amely függ a kérelem benyújtásakor követelt összegtől (a jogi költségekről szóló, egységes szerkezetbe foglalt 115/2002. sz. elnöki rendelet szerinti egységes illeték).

Az ügyvédi díj összege és esedékessége a saját ügyvédjével kötött megállapodástól függ.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Mind az olasz állampolgárok, mind a külföldi állampolgárok igényelhetnek költségmentességet, amennyiben megfelelnek a személyi jövedelemre vonatkozó jogi előírásoknak (a jogi költségekről szóló, egységes szerkezetbe foglalt 115/2002. sz. elnöki rendelet).

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A kereset akkor minősül benyújtottnak,

  • amikor azt az alperesnek kézbesítik, a másik félnek kézbesített idézés esetén (atto di citazione),
  • amikor azt a bíróság hivatalánál érkeztetik, a bírósághoz intézett kérelem esetén (ricorso).

Azt a kérdést, hogy az adott ügyet megfelelően terjesztették-e elő, a bíróság csak a tárgyalás elején bírálja el, amikor mindkét felet meg lehet hallgatni.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

A tárgyaláson való megjelenés határidejét, és a felek vagy a bíróság további lépéseinek időzítését a polgári perrendtartás állapítja meg. A bíróságok ezeket a szabályokat az eljárásban lépésről lépésre alkalmazzák, vagy az eljárásra vonatkozóan átfogó ütemezést állapítanak meg (a polgári perrendtartás végrehajtásáról szóló rendelet 81a. cikke).

Vonatkozó mellékletek

a polgári perrendtartás bírósághoz fordulással kapcsolatos cikkeiPDF(84 Kb)it


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 21/01/2019

Hogyan kell eljárni? - Ciprus

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Van más lehetőség is, például a bíróságon kívüli vitarendezés, a választottbírósághoz folyamodás vagy a polgári ügyekben biztosított közvetítés egyes szempontjairól szóló 159(I)/2012. sz. törvényben előírt közvetítői mechanizmus igénybevétele.

2 Van határideje a perindításnak?

Igen, van. Az elévülésről szóló 66(Ι)/2012. sz. törvény alapján nem lehet keresetet benyújtani a bírósághoz, amennyiben már tíz (10) év eltelt a keresetlevél jogalapjának felmerülése óta, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik, mint például az alábbi esetekben:

Amennyiben a keresetlevél polgári jogi jogsértésre, szerződésre, váltóra, csekkre, saját váltóra stb. vonatkozik, a keresetlevél nem nyújtható be a bíróságra, amennyiben a keresetlevél jogalapjának felmerülése óta hat (6) év eltelt.

Amennyiben a keresetlevél intézményi kötelesség elmulasztásával, megsértésével vagy megszegésével okozott kár megtérítésére vonatkozik, a keresetlevél nem nyújtható be a bíróságra, amennyiben a keresetlevél jogalapjának felmerülése óta három (3) év eltelt. A bíróság a határidőt annak lejártától számított két (2) éven belül meghosszabbíthatja, ha a keresetlevélben testi sértésért és/vagy halált okozó polgári jogi jogsértésért követelnek kártérítést.

Egy elhunyt személy vagyonával kapcsolatos kereset indítására vonatkozó határidő a vagyonban vagy hagyatékban örökölt részesedéstől és a végrendelet érvényességétől függetlenül a halál időpontjától számított nyolc (8) év után lejár.

A jelzáloggal vagy zálogjoggal kapcsolatos kereset indítására vonatkozó határidő a keresetlevél jogalapjának felmerülésétől számított tizenkét (12) év után lejár.

Bírósági ítéletre vonatkozó kereset nem nyújtható be a jogerős ítélet kibocsátásától számított tizenöt (15) év eltelte után.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Amennyiben a kereset jogalapja vagy az érvényesítendő jog a Ciprusi Köztársaságon belül vagy olyan területen belül merült fel, amelyet a Ciprusi Köztársaság területének tekintenek, illetve a kereset jogalapjára a Ciprusi Köztársaság bírósága joghatósággal rendelkezhet, úgy a Ciprusi Köztársaság valamelyik bíróságához kell fordulnia.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Polgári jogviták esetén annak a kerületnek a kerületi bíróságához kell fordulnia, ahol:

  • a jogvita alapja részben vagy teljes mértékben felmerült;
  • az alperes vagy bármelyik alperes a per elindításakor lakott vagy dolgozott;
  • a támaszponti felségterület található, feltéve, hogy az ügyben valamennyi érintett fél ciprusi állampolgár, és a per alapja részben vagy teljes mértékben a támaszponti felségterület határain belül merült fel, vagy az alperes (vagy bármely alperes) e területen lakik vagy dolgozik;
  • a támaszponti felségterület található, feltéve, hogy a per alapja részben vagy teljes mértékben a támaszponti felségterület határain belül olyan személy gépjármű-használatával kapcsolatban merült fel, aki a gépjárművekről (felelősségbiztosításról) szóló törvény 3. cikke szerint biztosított volt, vagy akinek biztosítással kellett volna rendelkeznie;
  • a támaszponti felségterület található, feltéve, hogy a per alapja részben vagy teljes mértékben a támaszponti felségterület határain belül a munkavállaló munkaviszonya alatt elszenvedett munkahelyi balesete vagy foglalkozási megbetegedése következtében a munkáltató felelőssége körében merült fel, amelyre vonatkozóan a gépjárművekről (felelősségbiztosításról) szóló törvény 4. cikke szerint biztosított volt, vagy biztosítással kellett volna rendelkeznie;
  • az a vagyontárgy található, amely ingatlanok forgalmazásához vagy értékesítéséhez, illetve ingatlanokra vonatkozó bármilyen más ügyhöz kapcsolódó per tárgyát képezi.

Amennyiben a jogvita munkaügyi jogvitának minősül, amelyben a kártérítési keresetben meghatározott összeg legfeljebb két évre járó jövedelemmel egyezik meg, a jogvita felmerülése szerinti kerületi munkaügyi bírósághoz, ennek hiányában a felperes lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti illetékes bírósághoz kell fordulnia. Egyebekben az illetékes kerületi bírósághoz kell fordulnia.

Az ingatlanbérlési ügyekben felmerülő jogviták elbírálására az ingatlan fekvése szerinti kerületben létesített, lakásbérleti ügyekben eljáró bíróság illetékes.

Családi jogviták (pl. házasság felbontása, tulajdoni viták stb.) esetén a családjogi bírósághoz, így különösen annak a kerületnek a családjogi bíróságához kell fordulnia, ahol az egyik fél lakik vagy dolgozik; kiskorú gyermeket is érintő jogvita esetén pedig annak a kerületnek a családjogi bíróságához kell fordulnia, ahol a kiskorú gyermek vagy az alperes lakik.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Lásd a 4. kérdésre adott választ.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

Ön személyesen is indíthat keresetet. A törvény nem teszi kötelezővé ügyvéd vagy egyéb közvetítő alkalmazását (kivéve a vonatkozó jogszabályok szerint a kiskorú vagy cselekvőképtelen személyek esetében).

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

Az ügy megindításához szükséges bírósági okiratokat (idézés, kereseti kérelem stb.) az illetékes bíróság nyilvántartási osztályára kell benyújtani.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A kérelmet minden esetben írásban, görög nyelven kell benyújtani. Az e-mailen vagy faxon küldött kérelem (vagy egyéb bírósági okirat) nem fogadható el.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

A kereset indításához kapcsolódó idézést általános záradékkal ellátott idézések esetében a polgári perrendtartás 1. formanyomtatványa alapján, speciális záradékkal ellátott idézések esetében a polgári perrendtartás 2. formanyomtatványa alapján kell elkészíteni.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

Igen, eljárási illetéket kell fizetnie. Az illetéket az illetékköteles okirat nyilvántartásba vételekor kell megfizetni.

Az ügyvéddel kötött megállapodástól függ, hogy az ügyvédi díjat előre kell-e kifizetnie, vagy csak később.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Igen, amennyiben a bírósági eljárást családjogi bíróság folytatja le, vagy határon átnyúló jogvitát, menedékkérőket, menekülteket vagy az országban illegálisan tartózkodó harmadik országból érkezett polgárokat érintő eljárásoknál, amennyiben a költségmentesség iránti kérelmet elfogadták.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A kereset nyilvántartásba vételétől. Az illetékes nyilvántartási osztály értesítést küld, amennyiben a nyilvántartásba vétel érvénytelen vagy határideje lejárt, illetve ha a kereset nyilvántartásba vétele során probléma merülne fel.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

Az időrendről és a bíróság előtti személyes megjelenés időpontjáról a későbbiekben kap tájékoztatást.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 12/11/2015

Hogyan kell eljárni? - Lettország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lett nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angol.

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Lettországban a peres felek bírósághoz, vagy amennyiben a felek közös megegyezéssel választottbírósági megállapodást kötöttek, választottbírósághoz fordulhatnak (bizonyos jogviták kivételével, amelyeknél nincs lehetőség választottbíráskodásra).

2 Van határideje a perindításnak?

Az adott ügytől függően eltérő határidő áll nyitva a keresetindításra. A határidők kérdésköréről bővebb felvilágosítást ügyvéd vagy nyilvános tájékoztató szolgálat tud nyújtani.

A polgári jog különféle általános határidőket határoz meg. A követelés tárgya és körülményei befolyásolhatják a határidőt, amelyet eseti alapon, az alábbiak figyelembevételével kell megállapítani:

Családjog

Az eljegyzésből eredő keresetet attól a naptól számított egy éven belül kell benyújtani, amelyen az eljegyzést felbontották, vagy amikor az egyik fél visszalépett tőle, illetve amennyiben a menyasszony gyermeket vár, a gyermek születésének napjától, ha az eljegyzést akkorra már felbontották, vagy valamely fél visszalépett tőle.

A házastársak közötti vagyoni viszonyokból eredő kereseteket a másik házastárs által lebonyolított ügylettől számított egy éven belül kell megindítani.

A gyermek anyjának férje attól a naptól számított két éven belül támadhatja meg az apasági vélelmet, amelyen tudomására jut, hogy a gyermek nem az övé. A gyermek anyjának ugyanezek a jogai vannak az apasági vélelem megtámadása kapcsán. Maga a gyermek a nagykorúvá válásától számított két éven belül támadhatja meg az apasági vélelmet.

Az apaság elismeréséből eredő kereseteket attól a naptól számított két éven belül kell benyújtani, amelyen valamely fél tudomást szerez az apaságot kizáró körülményekről, vagy amelyen a gyermek nagykorúvá válik, amennyiben maga indít keresetet.

A gyám és kiskorú közötti kapcsolatból eredő kereseteket a kiskorú nagykorúvá válásától vagy a jogszabályokban meghatározott egyéb körülmények bekövetkeztétől számított egy éven belül kell megindítani.

Dologi jog

A birtoklásba való beavatkozással vagy a birtoktól való megfosztással kapcsolatos kereseteket attól a naptól számított egy éven belül kell megindítani, amelyen a fél tudomást szerzett a beavatkozásról vagy a megfosztásról.

Azon személlyel szemben, aki a dolgot birtokolja, és felette elbirtoklással tulajdonjogot szerezhet, attól a naptól számított tíz éven belül kell keresetet indítani, amelyen a másik fél tudomást szerzett a birtoklásról.

Az új tulajdonosnak két éven belül kell benyújtania a természetes folyamatok eredményeként létrejött növedékből eredő keresetet.

Kötelmi jog

A kötelmi jogból eredő jogok abban az esetben évülnek el, ha a jogosult személy nem gyakorolja őket megfelelően a jogszabályok által meghatározott időn belül.

A kötelmi jogokkal kapcsolatos kereseteket tíz éven belül kell benyújtani, amennyiben a jogszabályok nem írnak elő rövidebb határidőt. Minden olyan jog, amelyre vonatkozóan a jogszabályok nem írnak elő rövidebb határidőt, elévül, amennyiben a jogosult személy nem gyakorolja tíz éven belül. E szabály alól csak azok a jogok képeznek kivételt, amelyek nem évülhetnek el.

Az adásvételi szerződés túlzott mértékű veszteség miatti megsemmisítése iránti kérelemre való jog elévül, ha az erre vonatkozó igényt a szerződés megkötésétől számított egy éven belül nem nyújtják be.

Az ömlésből, dobásból vagy zuhanásból eredő károkkal kapcsolatos kereseteket egy éven belül kell benyújtani.

Kereskedelmi ügyek

A kereskedelmi ügyletből eredő kereseteket három éven belül kell benyújtani, feltéve, ha a jogszabályok más határidőről nem rendelkeznek.

A kereskedelmi ügynöki szerződésekből eredő kereseteket a követelés felmerülése szerinti naptári év végétől számított négy éven belül kell megindítani.

Az egyéni vállalkozóval szemben gazdasági tevékenységéből eredően indítandó keresetet a vállalkozó kereskedelmi nyilvántartásból való kikerülésétől számított három éven belül kell benyújtani, hacsak a követelésre rövidebb elévülési idő nem vonatkozik.

Amennyiben a kereset olyan tilalmon alapul, amelynek értelmében a személyegyesítő társaság valamely tagja nem folytathat a társasággal azonos gazdasági tevékenységet, vagy a többi tag hozzájárulása nélkül nem vállalhat korlátlan felelősséget másik, a társasággal azonos gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságban, akkor a keresetet attól a naptól számított három hónapon belül kell benyújtani, amikor a társaság többi tagja tudomást szerzett a versenytilalom megszegéséről, de legkésőbb a versenytilalom megszegésétől számított öt éven belül.

A személyegyesítő társaság egy tagjával szemben a társaság kötelezettségeiből eredően indítandó keresetet a társaság megszűnésének a cégjegyzékbe való bejegyzésétől számított három éven belül kell benyújtani, hacsak a társasággal szembeni követelésre rövidebb elévülési idő nem vonatkozik.

A vagyonegyesítő társaság valamely alapítójával szemben a társaság által az alapítása előtt vállalt kötelezettségekből eredően indítandó keresetet a társaság cégjegyzékbe való bejegyzésétől számított három éven belül kell benyújtani.

A társaságnak, illetve harmadik személyeknek a társaság létrehozása során okozott sajátos kár miatt valamely alapítóval szemben indítandó keresetet a társaság cégjegyzékbe való bejegyzésétől számított három éven belül kell benyújtani. Ez a határidő azon személyek esetében is érvényes, akik előmozdította a kár bekövetkezését.

Amennyiben a kereset olyan hitelező jogaiból ered, aki a vagyonegyesítő társasággal szembeni követelésére nem tud kielégítést nyerni, és ezért a jogszabályok értelmében felelős személyekhez (alapítók, harmadik személyek) fordul, akkor a keresetet a követelés felmerülésétől számított öt éven belül kell benyújtani.

A vagyonegyesítő társaság igazgatósági tagjaira kirótt versenytilalom megszegéséből eredő kereseteket a versenytilalom megszegésétől számított öt éven belül kell megindítani.

A vagyonegyesítő társaságnak, annak tagjainak vagy hitelezőinek a társaság átszervezése során okozott kár miatt indítandó kereseteket az átszervezés hatálybalépésétől számított öt éven belül kell benyújtani.

A szállítmányozóval szembeni kereseteket három éven belül kell benyújtani.

Egy éven belül be kell nyújtani a keresetet a szállítmányozóval szemben a szállítmánnyal kapcsolatosan, kivéve, ha a szállítmányozó rosszhiszeműen vagy súlyosan gondatlanul járt el, illetve a raktárengedélyessel szemben, kivéve, ha a raktárengedélyes rosszhiszeműen vagy súlyosan gondatlanul járt el.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Lásd A bíróságok hatásköre című ismertetőt.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Lásd A bíróságok hatásköre – Lettország című ismertetőt.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Lásd A bíróságok hatásköre – Lettország című ismertetőt.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

A keresetet maga a felperes vagy meghatalmazottja is benyújthatja. A meghatalmazás csatolható a keresethez. Nem kötelező ügyvéd vagy jogi tanácsadó szolgáltatásait igénybe venni.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A keresetet az illetékességgel rendelkező elsőfokú bírósághoz kell benyújtani.

A felperesnek vagy meghatalmazottjának a bíróság hivatalához (kanceleja) kell benyújtania a keresetet. A kereset az illetékes bíróságnak címezve postai úton is megküldhető.

A keresetet a bíróság elnöke által kijelölt alkalmazott, rendszerint az elnök asszisztense vagy a titkárság munkatársa veszi át ügyfélfogadási időben.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében a feleknek az idegen nyelvű okiratokat az előírt eljárásoknak megfelelően hitelesített, a hivatalos, azaz lett nyelvre készült fordítással együtt kell benyújtaniuk. A bírósági költségek megtérítése alól mentesített személyeknek nem kell fordítást csatolniuk.

A bíróság valamely fél kérésére és a többi fél beleegyezésével hozzájárulhat ahhoz, hogy bizonyos eljárási cselekményeket idegen nyelven hajtsanak végre. A meghallgatások jegyzőkönyve és a bíróság határozatai lett nyelven készülnek.

A keresetindításhoz keresetet kell benyújtani a bírósághoz. A keresetet a felperes személyesen vagy meghatalmazottja útján is benyújthatja, emellett a kereset megküldhető postai úton is, faxon vagy e-mailben azonban nem.

Megjegyzendő, hogy bármilyen kereset benyújtásához használható biztonságos elektronikus aláírással hitelesített dokumentum, kivéve, ha a jog külön eljárásrendet állapít meg az eljárás megindítására. Egyes ingatlan-, család- és öröklési jogi szerződéstípusok, valamint bizonyos garanciaszerződések esetében nem fogadhatók el elektronikus dokumentumok.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

A keresetet írásban kell benyújtani. A követelések többségnél nincs alaki kötöttség. A kis értékű követelések (saistību bezstrīdus maza apmēra prasības, a polgári perrendtartásról szóló törvény 30.3 fejezete), a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés (saistību piespiedu izpildīšana brīdinājuma kārtībā,, a polgári perrendtartásról szóló törvény 50.1 fejezete) és az erőszak elleni átmeneti védelem iránti kérelem (pagaidu aizsardzība pret vardarbību, a polgári perrendtartásról szóló törvény 30.5 fejezete) esetében a keresetet meghatározott formában kell benyújtani.

A polgári perrendtartásról szóló törvény meghatározza, hogy kötött forma hiányában legalább mely információkat és adatokat kell közölni a keresetben. A polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében az alábbi információknak kell szerepelniük a keresetben:

•   a bíróság neve, amelyhez a keresetet benyújtják;

•   a felperes családi és utóneve, személyi azonosítószáma és bejelentett lakóhelye (ha a felperesnek nincs bejelentett lakóhelye, akkor a tényleges lakóhelye); jogi személy esetében annak neve, nyilvántartási száma és székhelye; a felperes más kapcsolattartási címet is megadhat a bíróságnak;

•   az alperesnek vagy az érdekelt félnek a családi és utóneve, személyi azonosítószáma, bejelentett lakóhelye vagy más további bejelentett címe, ennek hiányában a tényleges lakóhelye; jogi személy esetében annak neve, nyilvántartási száma és székhelye; az alperes személyi azonosítószámát vagy nyilvántartási számát akkor kell feltüntetni, ha ismert;

•   a felperes képviselőjének családi és utóneve, személyi azonosítószáma és a bírósággal való kapcsolattartásra szolgáló címe, ha a keresetet képviselő nyújtotta be; jogi személy esetében annak neve, nyilvántartási száma és székhelye;

•   ha valamely követelés tárgya pénz behajtása, adott esetben a hitelintézet neve és a számlaszám, amelyre a kifizetést teljesíteni kell;

•   a követelés tárgya;

•   a követelés összege; ha a követelés pénzben kifejezhető, a behajtandó vagy vitatott összeg kiszámításának módja;

•   a tények, amelyre a felperes a követelését alapozza, és az e tényeket alátámasztó bizonyítékok;

•   a követelést megalapozó jogszabály;

•   a felperes követelései;

•   a keresethez csatolt iratok listája;

•   a kereset keltének napja, továbbá bármely más lényeges információ.

A polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében bizonyos keresetfajták (például válókereset) és különleges eljárástípusok (például örökbefogadás jóváhagyása vagy megszüntetése, örökség védelme és gyámság) esetében további információkat kell közölni.

Eltérő jogszabályi rendelkezések hiányában a keresetet a felperesnek vagy a képviselőjének, illetve ha a bíróság előírja, kettejüknek együttesen kell aláírnia. Amennyiben a felperes nevében képviselő jár el, a keresethez csatolni kell a meghatalmazást (pilnvara) vagy egyéb okiratot, amely igazolja, hogy a képviselő jogosult az eljárási cselekményeket elvégezni.

A keresetet az alperesek és érdekelt harmadik személyek számával azonos számú példányban kell benyújtani a bírósághoz.

A keresethez csatolni kell továbbá az okiratokat, amelyek:

  • igazolják, hogy az illetékeket (valsts nodevas) és egyéb bírósági költségeket a jogszabályokban megállapított eljárásnak megfelelően, pontosan megfizették;
  • igazolják, hogy az ügy előzetes, bíróságon kívüli kivizsgálására vonatkozó eljárásokat követték, amennyiben a jogszabályok ilyen vizsgálatot írnak elő;
  • alátámasztják a követelés alapjául szolgáló tényeket.

A www.tiesas.lv címen elérhető lett bírósági portál E-Pakalpojumi („E-szolgáltatások”) menüpontjának E-veidlapas („E-nyomtatványok”) alpontjában számos nyomtatvány található különböző eljárási iratokhoz. A nyomtatványok letölthetők, kitölthetők és kinyomtatva benyújthatók.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

A bírósági költségeket (illeték [valsts nodeva], regisztrációs díj [kancelejas nodeva], valamint az ügy vizsgálatával járó költségek [ar lietas izskatīšanu saistītie izdevumi]) a kereset benyújtása előtt kell megfizetni; ez megtehető valamely bankban. Amikor a bíróság valamely fél javára dönt, egyúttal elrendeli, hogy a pervesztes fél viselje a pernyertes fél eljárással kapcsolatosan felmerült összes költségét. Amennyiben a követelés csak részben nyert kielégítést, a bíróság arányosan osztja el a költségeket. Amennyiben a felperes eláll a keresettől, vagy az ügyben nem születik ítélet, a felperesnek kell megtérítenie az alperes bírósági költségeit (kivéve azokat a jogszabályban meghatározott eseteket, amikor a követelés a 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt meghagyás kibocsátásával kapcsolatos). Ebben az esetben az alperes nem téríti meg a felperes bírósági költségeit, ha azonban a felperes azért áll el a keresettől, mert annak benyújtása után az alperes önként kielégíti a követelést, a bíróság a felperes kérésére elrendelheti, hogy az alperes térítse meg a felperes bírósági költségeit.

Az eljárás lefolytatásával kapcsolatos költségek (ügyvédi díjak, a bíróságon való megjelenéssel kapcsolatos kiadások és a bizonyítékgyűjtés költségei) megtérítésére szintén az alperes kötelezhető a felperessel szemben, ha a bíróság a felperes követelésének részben vagy egészében helyt ad, vagy a felperes azért áll el a keresettől, mert annak benyújtása után az alperes önként kielégíti a követelést. A bíróság a kereset elutasítása esetén elrendeli, hogy a felperes térítse meg az alperes védelemmel kapcsolatos költségeit.

Az ügyvédnek vagy jogi tanácsadónak fizetendő díj mértékét az ügyfélés az ügyvéd vagy jogi tanácsadó közötti megállapodásban határozza meg.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Lásd a Költségmentesség című ismertetőt.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A postai úton kézbesített vagy ügyfélfogadási időben átadott okiratokat a bíróság a kézhezvétel napján bejegyzi a beérkező anyagok nyilvántartásába. A kereset a kézbesítés napján tekintendő benyújtottnak. A bíróságon végrehajtandó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő akkor jár le, amikor a bíróságon véget ér a munka. Ha a keresetet, fellebbezést vagy egyéb postai küldeményt a határidő utolsó napján 24:00-ig átadják valamely kommunikációs közreműködőnek, azt határidőben benyújtottnak kell tekinteni.

Ha a kereset nem felel meg a törvényi kellékeknek, vagy bármely szükséges okirat hiányzik, a bíró indokolással ellátott határozatot hoz, amelyben megállapítja, hogy nem tehető további intézkedés a kereset kapcsán. A határozat másolatát megküldi a felperesnek, akinek a megadott határidőn belül orvosolnia kell a hiányosságokat. A határidő a határozat közzétételétől számított legalább 20 nap. Amennyiben a felperes a megadott határidőn belül orvosolja a hiányosságokat, a kereset attól a naptól fogva minősül benyújtottnak, amikor először a bíróság elé terjesztették. Amennyiben a felperes a megadott határidőn belül nem orvosolja a hiányosságokat, a keresetet úgy kell tekinteni, mintha be sem nyújtották volna, és vissza kell küldeni a felperesnek. Az a tény, hogy a bíróság visszaküldte a keresetet, nem jelenti azt, hogy a felperes nem nyújthatja be újra.

Konkrét visszaigazolás a kereset helyes benyújtásáról: ha a kereset megfelel a törvényi kellékeknek, és minden szükséges okiratot mellékeltek hozzá, a bíró a kereset kézhezvételétől számított hét napon belül határozatot hoz a kereset befogadásáról és az eljárás megindításáról.

Az eljárás megindításakor a bíróság megküldi a keresetet és a hozzá mellékelt okiratok másolatát az alperesnek, akinek a megadott határidőn belül írásbeli észrevételeket kell benyújtania. A bíró az észrevételek kézhezvételekor megküldi azok másolatát a felperesnek és az érdekelt harmadik személyeknek. A bíró előírhatja a felperesnek, hogy állást foglaljon az észrevételekkel kapcsolatban. Az észrevételek kézhezvételekor vagy az észrevételek benyújtására nyitva álló határidő lejártakor a bíró kitűzi a tárgyalás időpontját. Ezt követően a hivatalvezető idézést küld a feleknek. Amennyiben a bíróság írásbeli eljárás útján bírálja el az ügyet, akkor nem tűz ki időpontot tárgyalásra, és a felek sem kapnak idézést.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

A peres felek idézést kapnak, amely tájékoztatja őket a bírósági tárgyalás helyéről és idejéről, valamint egyéb eljárási cselekményekről. A bíróság az érintettek bejelentett lakóhelyére küldi idézést, de másik cím is megadható a bírósággal való kapcsolattartáshoz.

Ha az alperesnek nincs bejelentett lakóhelye Lettországban, és a felperesnek objektív okokból nem sikerült megtudnia az alperes Lettországon kívüli lakóhelyét, akkor a bíróság a felperes indokolt kérelmére igénybe veheti a Lettországra nézve kötelező erejű nemzetközi megállapodásokban vagy az európai uniós jogszabályokban meghatározott eljárásokat az alperes címének kiderítésére.

Ha az alperes címe nem deríthető ki a Lettországra nézve kötelező erejű nemzetközi megállapodásokban vagy az európai uniós jogszabályokban meghatározott eljárásokkal, vagy ha a felperes által meghatározott címen nem lehet kézbesíteni az okiratokat az alperesnek, vagy ha a Lettországra nézve kötelező erejű nemzetközi megállapodásokban, az európai uniós jogszabályokban, illetve a polgári perrendtartásról szóló törvény által a polgári peres eljárásokban való nemzetközi együttműködésre vonatkozóan meghatározott eljárásokkal nem lehet megküldeni az okiratokat az alperesnek, a bíróság a Lettországban bejelentett lakóhellyel nem rendelkező alperest a hivatalos közlönyben (Latvijas Vēstnesis) közzétett értesítéssel idézi be.

A A link új ablakot nyit meghttp://www.tiesas.lv címen elérhető lett bírósági portál E-Pakalpojumi („E-szolgáltatások”) menüpontjának Tiesvedības gaita („A peres eljárások állása”) alpontjában az ügy vagy az idézés számának megadásával lehet tájékozódni a peres eljárás állásáról.

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 07/02/2019

Hogyan kell eljárni? - Litvánia

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

A Litván Köztársaság jogszabályai számos alternatív vitarendezési megoldásról rendelkeznek. Litvániában 2012-ben lépett hatályba a kereskedelmi választottbíráskodásról szóló átdolgozott törvény (Komercinio arbitražo įstatymas). E jogszabály a Litván Köztársaság területén lefolytatott választottbírósági eljárásokra vonatkozik, függetlenül az eljárásban szereplő felek állampolgárságától vagy attól, hogy ők természetes vagy jogi személyek, illetve attól, hogy a választottbírósági eljárást állandó vagy eseti választottbíróság tárgyalja. A választottbíráskodás a nemzeti bíróságokkal egyenértékű vitarendezési forma. A választottbíráskodás lehetővé teszi az ügyek gyors és kényelmes rendezését az üzleti viták független, hiteles és jó hírnevű olyan magánszemélyek elé terjesztésével, akik a bírókkal szemben mindkét fél számára elfogadhatók. A választottbírósági eljárásban részt vevő felek szabadabban dönthetnek az eljárás során alkalmazandó szabályokról. A választottbíróság a vitában részt vevő felek számára megfelelő bármely helyen lefolytathatja az eljárást, és a felek szabadon megválaszthatják az eljárás nyelvét, a döntés formáját stb. Az elektronikus választottbírósági szerződések írásbeli megállapodásoknak minősülnek.

2008-ban került elfogadásra a polgári ügyekben történő közvetítésről szóló törvény (Civilinių ginčų taikinamojo tarpininkavimo įstatymas). A polgári ügyekben történő közvetítés (amelyet mediációnak is neveznek) olyan békés vitarendezési eljárás, amelyben pártatlan harmadik fél közvetítő (mediátor) jár el. A jogszabály meghatározza, hogy a mediációra a polgári eljárásban bíróságok előtt tárgyalható polgári viták (vagyis családi és egyéb ügyek) esetén kerülhet sor. A felek a vita bíróság elé terjesztése előtt (bíróságon kívüli mediáció) és a bírósági eljárás megkezdését követően (bírósági mediáció) is választhatják a vitarendezésnek ezt a módját. Fontos megjegyezni, hogy a közvetítés megkezdése megszakítja a követelés elévülési idejét. Ennek megfelelően, amennyiben a vita békés rendezése eredménytelen, a felek továbbra is jogosultak a jogaikat bíróság előtt érvényesíteni. A bírósági közvetítés ingyenes. Ezen túl, amennyiben a fél úgy dönt, hogy a polgári ügyben bírósági közvetítéssel rendezi a vitáját, jelentős mennyiségű időt, energiát és pénzt spórolhat meg a bírósági eljárással szemben, mivel ha a közvetítési eljárás békés megállapodással zárul, a megfizetett bírósági illeték 75%-a visszatérítésre kerül. A vita bírósági közvetítéssel való megoldása biztosítja a titoktartást, és bármely fél indoklás nélkül kiléphet a bírósági közvetítő eljárásból.

A fogyasztói szerződésekből eredő viták nem bírósági úton történő rendezését a 2007-ben hatályba lépett fogyasztóvédelmi törvény (Vartotojų teisių apsaugos įstatymas) szabályozza, amely a bírósági eljárások alternatívájával szolgál, ideértve annak eljárási szabályzatát és intézményesített felépítését. Litvániában az alternatív vitarendezési megállapodásokban részt vevő testületek az állami fogyasztóvédelmi szolgálat (Valstybinė vartotojų teisių apsaugos tarnyba), a kommunikációs szabályozó szolgálat (Ryšių reguliavimo tarnyba) és más, a vitákat rendező ágazati testületek (a kommunikációs szabályozó szolgálat felelős az elektronikus hírközlés, valamint a postai és csomagküldő szolgálatok területén felmerülő vitákért, a Litván Központi Bank [Lietuvos bankas] felel a fogyasztók pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos vitáinak kezeléséért, stb.). A fogyasztók az alternatív vitarendezés során igénybe vehetnek jogi segítségnyújtást, de annak költségei nem kerülnek visszatérítésre. Az államilag garantált elsődleges és másodlagos jogi segítségnyújtás azon fogyasztók számára áll rendelkezésre, akik megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltételeknek. Az alternatív vitarendezési testülethez fordulásnak általában nincs az elévülésre halasztó hatálya. Ennek következtében a fogyasztói vitákra vonatkozó relatíve hosszú határidők és a követelések egyes rövid elévülési idei miatt komolyan fennáll az elévülési idő túllépésének kockázata.

2 Van határideje a perindításnak?

Az általános elévülési idő tíz év.

A litván jogszabályok egyes követelés típusok tekintetében ennél rövidebb elévülési időt állapítanak meg.

Rövidebb, egy hónapos elévülési idő vonatkozik a közbeszerzési eljárásokból származó követelésekre.

Rövidebb, három hónapos elévülési idő vonatkozik a jogi személyek testületeinek határozatait érvényteleníteni kívánó követelésekre.

Rövidebb, hat hónapos elévülési idő vonatkozik:

  1. a nemteljesítés kikövetelésére irányuló követelésekre (pénzbírság, késedelmi kamat);
  2. a megvásárolt dolgok hibáival kapcsolatos követelésekre.

Rövidebb, hat hónapos elévülési idő vonatkozik a közlekedési vállalkozások és ügyfeleik közti, a Litvánián belül kézbesített szállítmányokból eredő követelésekre, ugyanakkor egy év az elévülési idő a külföldre kézbesített szállítmányok tekintetében.

Rövidebb, egy éves elévülési idő vonatkozik a biztosítási kárigényekre.

Rövidebb, három éves elévülési idő vonatkozik a kártérítésből származó követelésekre, ideértve a termékek nem megfelelő minőségéből eredő kárigényeket is.

Rövidebb, öt éves elévülési idő vonatkozik a kamatok és egyéb időszakos kifizetések érvényesítésével kapcsolatos követelésekre.

Rövidebb elévülési idő vonatkozik az elvégzett munkák hibáiból származó követelésekre.

A rakomány, személyek és poggyászok szállításából eredő követelésekre a szállítás konkrét módjára vonatkozó törvénykönyvekben (törvényekben) meghatározott elévülési időt kell alkalmazni.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

A szerződéses kötelezettségekre vonatkozó vitákra az érintett felek által megegyezésükben meghatározott jogot kell alkalmazni; amennyiben a felek a Litván Köztársaság jogát kötötték ki, a jogi érdekeiket a litván bíróságok előtt érvényesíthetik. A felek ilyen megegyezése szerepelhet a szerződésben, vagy azt az eset tényleges körülményei alapján is meg lehet állapítani. A felek megegyezhetnek, hogy egy adott állam joga a szerződés egészére vagy annak csak bizonyos részére (részeire) vonatkozik. Amennyiben a felek úgy döntenek, hogy a szerződésre külföldi állam jogát kell alkalmazni, úgy nem lehet erre hivatkozni annak érdekében, hogy a Litván Köztársaság vagy más állam bármely olyan kógens szabálya ne vonatkozzon rájuk, amelytől a felek megállapodásban nem térhetnek el vagy amelyről megállapodásban nem mondhatnak le.

Amennyiben a felek nem határozták meg, hogy melyik állam jogát kívánják alkalmazni, úgy annak az államnak a joga vonatkozik rájuk, amelyhez a szerződéses kötelezettség legszorosabban kapcsolódik. Vélelmezni kell, hogy a szerződéses kötelezettség ahhoz az államhoz kapcsolódik legszorosabban, amelynek területén:

  1. a szerződésre legjellemzőbb kötelezettségekkel bíró fél állandó lakóhelye vagy központi igazgatásának helye található. Amennyiben a kötelezettség szorosabban kapcsolódik annak az államnak a jogához, amelyben a szerződés kötelezettjének üzleti tevékenysége megvalósul, ennek az államnak a jogát kell alkalmazni;
  2. az ingatlan javak találhatók, amennyiben a szerződés tárgya az ingatlan javakra vonatkozó jog vagy az ingatlan javak használata;
  3. szállítási szerződés megkötésekor a telephely található volt, feltéve, hogy a szállító központi telephelye szerinti állam megegyezik azzal az állammal, ahol a szállítmányt bepakolták, ahol a megbízó bejegyzett székhelye található, vagy ahonnan a szállítmányt kiküldték.

A választottbírósági szerződésekre a főszerződést szabályozó jogot kell alkalmazni. Amennyiben a főszerződés érvénytelen, a választottbírósági szerződés megkötése helyének a jogát kell alkalmazni; amennyiben ez nem állapítható meg, a választottbíróság szerinti állam jogát kell alkalmazni.

A felek károkra vonatkozó jogai és kötelezettségei tekintetében az érintett fél választása szerint vagy a releváns cselekmény elkövetése szerinti állam jogát, vagy a kárt okozó bármely más körülmény megvalósulása szerinti állam jogát, vagy a kár elszenvedésének helye szerinti állam jogát kell alkalmazni.

A házassági vagyonjog tekintetében annak az államnak a joga alkalmazandó, amelyben a házastársak állandó lakóhelye található. Amennyiben a házastársak állandó lakóhelye különböző államokban található, annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek mindkét házastárs állampolgára. Amennyiben a házastársak állampolgársága különböző, és ők sosem rendelkeztek közös lakóhellyel, az irányadó jog annak az államnak a joga, amelyben házasságot kötöttek. A szerződésben meghatározott házassági vagyonjog tekintetében annak az államnak a joga alkalmazandó, amelyet a házastársak a szerződésben kikötöttek. Ebben az esetben a házastársak a lakóhelyük vagy jövőbeli lakóhelyük szerinti állam jogát, a házasságkötés szerinti állam jogát, vagy az egyik házastárs állampolgársága szerinti jogot választhatják. A házastársak házassági vagyonjogra vonatkozó megállapodása egészen addig érvényben marad, míg az a választott vagy a megállapodás megkötése szerinti állam által támasztott követelményeknek megfelel.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

A hatásköri és illetékességi szabályok a polgári perrendtartás (Civilinio proceso kodeksas) 29–30. cikkeiben szerepelnek. A kérelmet az alperes lakóhelye szerinti bírósághoz lehet benyújtani. A jogi személlyel szemben érvényesítendő követelést a jogi személy cégjegyzékben bejegyzett székhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani. Amennyiben az alperes az állam vagy valamely önkormányzat, a követelést az államot vagy önkormányzatot képviselő testület bejegyzett székhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani.

Az ismeretlen lakóhelyű alperessel szemben érvényesítendő követelést az alperes tulajdonának helye szerinti vagy az utolsó ismert lakóhelye szerinti bírósághoz lehet benyújtani. A Litván Köztársaság területén lakóhellyel nem rendelkező alperessel szemben érvényesítendő követelést az alperes tulajdonának helye szerinti vagy a Litván Köztársaság területén található, utolsó ismert lakóhelye szerinti bírósághoz lehet benyújtani. A jogi személy fióktelepének tevékenységével kapcsolatos követelést a fióktelep bejegyzett székhelye szerinti bírósághoz is be lehet nyújtani.

A tartásdíj megítélésére és az apaság megállapítására irányuló követeléseket a felperes lakóhelye szerinti bírósághoz is be lehet nyújtani. Az egészségromlásra és halálra vonatkozó kártérítési keresetet a felperes lakóhelye szerinti, vagy a kár elszenvedésének helye szerinti bírósághoz lehet benyújtani. A tulajdont ért károkra vonatkozó kártérítési keresetet a felperes lakóhelye (bejegyzett székhelye) szerinti, vagy a károkozás helye szerinti bírósághoz lehet benyújtani.

A teljesítés helyét meghatározó megállapodásra/szerződésre vonatkozó követelést a teljesítés megállapodásban/szerződésben meghatározott helye szerinti bírósághoz is be lehet nyújtani.

A gyámként, gondnokként vagy vagyonkezelőként való eljárásra vonatkozó követeléseket a gyám, gondnok vagy vagyonkezelő lakóhelye (bejegyzett székhelye) szerinti bírósághoz is be lehet nyújtani.

A fogyasztói szerződésekre vonatkozó követelést a fogyasztó lakóhelye szerinti bírósághoz is be lehet nyújtani.

A felperes választhat az ügyben hatáskörrel rendelkező bíróságok közül.

Az ingatlanra vonatkozó dologi jogokra, az ingatlan használatára – kivéve a házastársi vagyon felosztására vonatkozó kérelmeket válás esetén – és az ingatlan lefoglalásának megszüntetésére irányuló követelések az ingatlan fekvése, vagy a vagyon fő részének fekvése szerinti bíróság illetékessége alá tartoznak.

A hagyatéki hitelezők által az örökösök örökség elfogadása előtt bejelentett követelései az örökség helye vagy az örökség fő részének helye szerinti bíróság illetékessége alá tartoznak.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

A polgári ügyekről a járásbíróságok mint elsőfokú bíróságok döntenek, kivéve, ha azok a törvényszékek vagy a vilniusi törvényszék hatáskörébe tartoznak.

A törvényszékek mint elsőfokú bíróságok járnak el a következő polgári ügyekben:

  1. 2013. április 4-étől kezdődően a 150 000 LTL-t meghaladó követelésekre vonatkozó keresetek, kivéve a családjogi és munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó ügyeket és a nem vagyoni károkért követelt kártérítésre vonatkozó ügyeket;
  2. a nem vagyoni típusú szerzői jogi jogviszonyokra vonatkozó esetek;
  3. a nyilvános polgári közbeszerzésekben felmerülő jogviszonyokra vonatkozó esetek;
  4. a csődre és a szerkezetátalakításra vonatkozó esetek, kivéve a természetes személyek csődjére vonatkozó eseteket;
  5. azok az esetek, amelyekben az egyik fél külföldi állam;
  6. a gazdasági társaságokban való részesedések (részvények, üzletrészek) kötelező értékesítésén alapuló esetek;
  7. a jogi személy tevékenységének vizsgálatára vonatkozó követeléseken alapuló esetet;
  8. az elismert betegjogok megsértéséből eredő vagyoni és nem vagyoni károkért való kártérítésre vonatkozó esetek;
  9. más olyan polgári ügyek, amelyek esetén külön törvény írja elő a törvényszékek mint elsőfokú bíróságok eljárását.

A következő esetekben kizárólag a vilniusi törvényszék járhat el elsőfokú bíróságként:

  1. a A link új ablakot nyit megszabadalmi törvényben (Lietuvos Respublikos patentų įstatymas) meghatározott jogvitákra vonatkozó ügyek;
  2. a védjegytörvényben (Lietuvos Respublikos prekių ženklų įstatymas) meghatározott jogvitákra vonatkozó ügyek;
  3. a Litván Köztársaság területén élő litván állampolgárok külföldi állam állampolgára által történő örökbefogadására vonatkozó ügyek;
  4. más olyan polgári ügyek, amelyek esetén a vilniusi törvényszék mint elsőfokú bíróság eljárását külön törvény írja elő.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

A kérelmezők kérelmeiket személyesen vagy képviselőik útján terjeszthetik a bíróság elé. A meghallgatáson való személyes részvétel nem fosztja meg a feleket attól a joguktól, hogy képviselőt alkalmazzanak az eljárásban. A képviselőknek javasolt a képviselt felek nevében részt venni a bírósági meghallgatáson, kivéve, ha a bíróság szükségesnek ítéli a képviselt fél személyes részvételét.

A felek a polgári perrendtartásban és a A link új ablakot nyit megpolgári törvénykönyvben (Civilinis kodeksas) meghatározott esetekben kötelesek jogi képviselővel eljárni, például, ha a bíróság cselekvőképtelenné nyilvánított személyt érintő ügyet tárgyal, akkor az érintett személyt jogi képviselőnek kell képviselnie.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

Azoknak a személyeknek, akik a bírósághoz dokumentumokat kívánnak benyújtani, vagy a bíróságtól dokumentumokat kívánnak beszerezni, a bíróság hivatalához kell fordulni, így megismerhetik a dokumentumok benyújtására, beszerzésére vagy visszaszolgáltatására vonatkozó eljárásokat. A link új ablakot nyit megBírósági kapcsolattartók

Az e.teismas.lt e-szolgáltató portál 2013. július 1-jei elindulása óta A link új ablakot nyit megonline is lehetséges a dokumentumok benyújtása, az eljárás nyomon követése, a bírósági illetékek megfizetése és az egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés.

Az ügyek egységes kezelésének biztosítására tekintettel 2014. január 1-je óta rendelet határozza meg, hogy az alsóbb fokon elektronikusan eljáró bíróságok által kezelt ügyekben a fellebbezésért és perújrafelvételért felelős bíróságoknak szintén elektronikusan kell eljárniuk.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

Az ügyben részt vevő felek kötelesek az eljárási dokumentumok eredetijét benyújtani. Emellett az írásos eljárási dokumentumok megfelelő számú másolatát is be kell nyújtani a bírósághoz: minden ellenérdekű fél (a több alperes vagy több felperes részvételével folyó ügyekben mindannyiuk számára egy példány, vagy ha kijelölésre került egy olyan képviselő vagy személy, aki az üggyel kapcsolatos eljárás dokumentáció átvételéért felelős, egy példány e képviselőnek vagy személynek) és harmadik fél számára egy példányt, kivéve, ha a az eljárási dokumentum benyújtására elektronikusan kerül sor. Az eljárási dokumentumok mellékleteit az eljárási dokumentumokkal megegyező példányban kell benyújtani, kivéve, ha azok benyújtására elektronikusan kerül sor vagy, ha a bíróság a felek jelentős száma miatt eltekint a mellékletek feleknek való megküldésétől.

Minden eljárási dokumentumot és azok mellékleteit a nemzeti nyelven kell benyújtani a bíróságnak. Amennyiben az eljárás azon felei, akiknek az eljárási dokumentumok szólnak, nem beszélnek a nemzeti nyelven, a bírósághoz be kell nyújtani az e dokumentumok általuk értett nyelvre történő fordítását is. Amennyiben a benyújtott dokumentumokat idegen nyelvre kell fordítani, a felek kötelesek hiteles fordítással szolgálni.

A követeléseket elektronikusan a litván bíróságok elektronikus szolgáltató portálján, a A link új ablakot nyit meghttps://e.teismas.lt/lt/public/home/ felületen lehet benyújtani, amely a Nemzeti Bírósági Hivatal (Teismų administracija) alábbi weboldalán keresztül érhető el: A link új ablakot nyit meghttp://www.teismai.lt/.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

A követeléseket elektronikusan a litván bíróságok elektronikus szolgáltató portálján, a A link új ablakot nyit meghttps://e.teismas.lt/lt/public/home/ felületen lehet benyújtani.

Bármely, a bíróságnak benyújtott követelésnek teljesítenie kell az eljárási dokumentumok tartalmára vonatkozó általános követelményeket. (A polgári perrendtartás 111. cikke). Az eljárási dokumentumokat írásban kell a bírósághoz benyújtani. Az eljárásban részt vevő felek valamennyi eljárási dokumentumának meg kell határoznia:

  1. annak a bíróságnak a nevét, amelyhez az eljárási dokumentum benyújtásra kerül;
  2. az eljárásban részt vevő felek eljárási státuszát, családi és utónevét, személyi azonosító számát (amennyiben az ismert) és születési helyét; az eljárásban részt vevő egyéb felek kérelmező által ismert más olyan címeit, amelyre számukra eljárási dokumentumot lehet kézbesíteni; amennyiben az eljárásban részt vevő felek mindegyike vagy legalább egyike jogi személy, annak hivatalos nevét, bejegyzett székhelyét és az eljárásban részt vevő egyéb felek kérelmező által ismert más olyan címeit, amelyre számukra eljárási dokumentumot lehet kézbesíteni, azok azonosítóját, aktív számlaszámait (amennyiben az ismert), valamint a hitelintézetek részleteit (amennyiben az ismert);
  3. az eljárási dokumentumok fél számára történő kézbesítésének módszerét, valamint – amennyiben az a fél lakóhelyétől vagy székhelyétől eltér – a kézbesítési címet;
  4. az eljárási dokumentum jellegét és tárgyát;
  5. az eljárási dokumentum tárgyát megalapozó körülményeket és az e körülményeket alátámasztó bizonyítékokat;
  6. a mellékleteket a benyújtandó eljárási dokumentumhoz kell csatolni;
  7. az eljárási dokumentumot benyújtó személy aláírását és a keltezést.

Az eljárásban részt vevő olyan félnek, aki egy eljárási dokumentumot olyan értelmezési szabályra alapít, amelyet nemzetközi bíróság vagy külföldi bíróság fogadott el, be kell nyújtania a szabályt kimondó bírósági határozat másolatát és a határozat nemzeti nyelvre történő hiteles fordítását.

A bíróság elé a képviselő által benyújtott eljárási dokumentumoknak a fenti 2. és 3. pontban meghatározott információkat a képviselő tekintetében kell tartalmaznia, és azt a képviselő jogait és kötelezettségeit meghatározó dokumentummal együtt kell benyújtani, feltéve, hogy ilyen tartalmú dokumentum még nem került benyújtásra, vagy az abban benyújtott felhatalmazás érvényességi ideje lejárt.

Az eljárásban részt vevő olyan fél által meghatalmazott személy nevében, aki nem képes az eljárási dokumentum aláírására, a meghatalmazottnak kell azt aláírni és meg kell jelölnie az okot, amiért a fél nem tudta személyesen aláírni a benyújtott dokumentumot.

A polgári perrendtartás 135. cikke kimondja, hogy a keresetlevélnek a következő információkat kell tartalmaznia:

  1. a követelés összege, ha meg kell határozni a követelés értékét;
  2. azok a körülmények, amelyekre a felperes a követelését alapítja (a követelés ténybeli alapja);
  3. a felperes által leírt körülményekre vonatkozó bizonyítékok, a tanúk lakóhelyei és az egyéb bizonyítékok helye;
  4. a felperes igénye (a keresetlevél tárgya);
  5. a felperes véleménye a mulasztási ítélet meghozatalának lehetőségre vonatkozóan, abban az esetben, ha a követelésre vagy az előzetes eljárási dokumentumra nem érkezik válasz;
  6. arra vonatkozó információ, hogy az ügyben részt vesz-e képviselő. Amennyiben igen, úgy meg kell adni a képviselő családi és utónevét, valamint hivatalos címét;
  7. a felperes véleménye az egyezségkötés lehetőségéről abban az esetben, ha a felperes erre irányuló véleményét meg kívánja osztani.

A keresetlevél mellé be kell csatolni azokat a dokumentumokat és egyéb bizonyítékokat, amelyekre a felperes követelését alapítja, a bírósági illetékek megfizetésének igazolását és a bizonyításfelvételre irányuló indokolt kérelmeket azon bizonyítékok tekintetében, amelyeket a felperes nem tud benyújtani.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

A félnek csatolnia kell a keresetlevélhez a követeléseit alátámasztó dokumentumokat és a bírósági illetékek megfizetésének igazolását. A bírósági illeték a nem vagyoni károkra irányuló követelés esetén 100 LTL. Vagyoni kárigények esetén a befizetendő bírósági illeték a követelés értékének külön törvényben meghatározott százaléka: 3%, de legalább 50 LTL a 100 000 LTL-nél alacsonyabb értékű követelések tekintetében; 3 000 LTL plusz a követelés mértékének 2%-a a 100 000 LTL-t meghaladó, 300 000 LTL-nél alacsonyabb értékű követelések tekintetében; valamint 7 000 LTL plusz a követelés mértékének 1 %-a 300 000 LTL-t meghaladó értékű követelések tekintetében. A bírósági illetékek összege nem haladhatja meg a 30 000 LTL-t.

Külön törvény határozza meg azokat az eseteket, amelyekben a felperesek illetékmentességben részesülnek. Emellett a bíróság a fél pénzügyi helyzetére tekintettel részleges illetékmentességet biztosíthat vagy a határozat meghozataláig elhalaszthatja az illeték megfizetésének kötelezettségét. Az illetékmentességre vagy bírósági illeték megfizetésének elhalasztására irányuló kérelmeket indokolni kell és csatolni kell azokhoz a fél hátrányos pénzügyi helyzetére vonatkozó bizonyítékokat.

Az írásbeli eljárások során a bírósági illeték a követelés után fizetendő illeték fele, de legalább 20 LTL.

A fellebbezésekért nem kell bírósági illetéket fizetni, kivéve az ideiglenes intézkedéseket kérelmező fellebbezést, amelynek bírósági illetéke 100 LTL.

Amennyiben az eljárási dokumentumok vagy azok mellékleteinek megküldésére kizárólag elektronikus úton kerül sor, az illeték a kérdéses eljárási dokumentumért fizetendő bírósági illeték 75%-a, de legalább 10 LTL.

Az ügyfélnek megállapodásban kell megegyeznie képviselőjével, képviselőivel vagy valamely jogászi szakmai szövetséggel a jogi szolgáltatások nyújtásáról. A félnek kell megfizetnie a nyújtott jogi szolgáltatások meghatározott díját. A díjfizetés időpontjáról a felek szabadon dönthetnek.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Az államilag biztosított költségmentességről szóló törvény (Lietuvos Respublikos valstybės garantuojamos teisinės pagalbos įstatymas) biztosít elsődleges és másodlagos költségmentességet a meghatározott feltételekkel.

Elsődleges költségmentességben a Litván Köztársaság és más uniós tagállamok állampolgárai, a Litván Köztársaság vagy más uniós tagállam területén jogszerűen tartózkodó személyek és a költségmentességre olyan nemzetközi megállapodások alapján jogosult személyek részesülhetnek, amelyeknek a Litván Köztársaság is tagja. Az elsődleges költségmentesség azonnal biztosítandó. Amennyiben ez nem lehetséges, a fél legkésőbb a kérelem benyújtását követő ötödik napon értesítést kap annak elfogadásáról. Az önkormányzati tisztviselők és munkavállalók, jogi képviselők, vagy olyan állami ügynökségek szakértői, amelyekkel az önkormányzat szerződést kötött, személyre szabott tanácsot adnak a jogvita bíróságon kívüli rendezésére vonatkozóan, információval szolgálnak a jogrendszerről, a törvényekről és más jogszabályokról, valamint segítséget nyújtanak a megállapodások vagy a másodlagos költségmentességre irányuló kérelem megalkotásában. Az elsődleges költségmentesség megtagadható abban az esetben, ha a kérelmező követelése nyilvánvalóan nem megalapozott, a kérelmező már korábban ugyanerre a kérdésre vonatkozó részletes költségmentességben részesült, nyilvánvaló, hogy a fél a jogi tanácsadást a törvényben biztosított államilag biztosított költségmentesség nélkül is be tudja szerezni, vagy a kérelem nem a fél saját jogaira és jogos érdekeire vonatkozik, kivéve a képviselet törvényben meghatározott eseteit.

Másodlagos költségmentességben ugyanezek a felek részesülhetnek, de e költségmentesség biztosítása a felek összjövedelmétől is függ.

Másodlagos költségmentességben azok a Litván Köztársaság területén elő személyek részesülhetnek, akik vagyona és éves jövedelme nem haladja meg a kormány költségmentességre vonatkozó támogathatósági szintjét. A vagyont és jövedelmet I. és II. szintekre kell felosztani: Az I. szint esetén az állam fizeti a másodlagos költségmentesség 100%-át, míg a II. szint esetén a másodlagos költségmentesség 50%-át (a fennmaradó 50%-ot a félnek kell kifizetnie).

Az alábbi személyek vagyonuktól és éves jövedelmüktől függetlenül térítésmentesen részesülhetnek másodlagos költségmentességben: gyanúsítottak, terheltek vagy elítéltek olyan büntető ügyekben, amelyekben a védőügyvéd eljárása kötelező; a bűncselekményből származó károkra vonatkozó ügyek sértettjei, ideértve azokat az ügyeket, amelyekben a kártérítésről a büntetőeljárásban kell dönteni; szociális ellátásban részesülő személyek; bentlakásos szociális ellátó intézményekben elő személyek; igazoltan súlyos fogyatékossággal élő vagy munkaképtelennek nyilvánított személyek; a nyugdíjkorhatárt elért, igazoltan nagy mértékben sajátos igényű személyek; e személyek gyámjai (gondnokai), amennyiben a gyámjuk (gondokoltjuk) képviseletéhez, valamint jogaik és érdekeik védelméhez jogi segítségnyújtásra van szükség; azok a személyek, akik (tulajdon letiltási rendelvénnyel stb.) bizonyítják, hogy objektív okokból képtelenek tulajdonuk és javaik használatára és ennek következtében a tulajdonuk és az éves jövedelmük általuk használható része nem haladja meg a kormány másodlagos költségmentességre vonatkozó támogathatósági szintjét; súlyos mentális betegségben szenvedő személyek a kórházi kényszergyógykezelésük vagy ellátásuk tekintetében; e személyek gyámjai (gondnokai), amennyiben e személyek képviseletéhez, valamint jogaik és érdekeik védelméhez jogi segítségnyújtásra van szükség; adósok, amennyiben a követelés az általuk jelenleg is lakott utolsó lakóhelyükre irányul; a kiskorú gyermek szülei vagy törvényes képviselői a gyermek elvitele tekintetében; házasságot nem kötött és bíróság által nem cselekvőképessé nyilvánított kiskorú személyek, akik saját joguk külön törvényben meghatározott érvényesítése érdekében fordulnak bírsághoz; a cselekvőképtelenné nyilvánításukat kérő személyek a természetes személy cselekvőképtelenné nyilvánítására irányuló ügyekben; születést nyilvántartásba venni kívánó személyek és más, olyan nemzetközi megállapodásokban meghatározott esetek, amelyeknek a Litván Köztársaság is tagja.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A bíróság végzésben dönt a befogadhatóságról. Ezen eljárás minősül a polgári eljárás kezdetének. Amennyiben hiányosságok tapasztalhatók és az eljárásban részt vevő vagy követelést/eljárási iratot benyújtó személy a bíróság által meghatározott feltételek mellett és határidőben orvosolja e hiányosságokat, a követelés/dokumentum olyannak minősül, mint amelyet a bírósághoz való kézbesítése napján nyújtottak be. Ellenkező esetben a benyújtás érvénytelen és az minden mellékletével együtt a hiánypótlásra meghatározott határidő elteltét követő öt munkanapon belül bírósági végzéssel visszaküldésre kerül a kérelmezőnek.

A kérelmező a követelés bíróság által alperesnek való megküldését megelőzően jogosult visszavonni követelését. A követelést ezt követően csak akkor lehet visszavonni, ha ahhoz az alperes hozzájárul és a követelés visszavonása az első fokon eljáró bíróság határozatának meghozatal előtt kell, hogy történjen.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

Az eljárásban részt vevő feleket idézés vagy bírósági felszólítás útján értesíteni kell a bírósági meghallgatás és az egyes eljárási intézkedések helyéről és idejéről. A bírósági meghallgatások részletei az interneten, a nemzeti bírósági hivatal weboldaláról elérhető litván bírósági információs rendszeren keresztül is megtalálhatók. A link új ablakot nyit meghttp://liteko.teismai.lt/tvarkarasciai/


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/06/2018

Hogyan kell eljárni? - Luxemburg

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

A közvetítés alternatív vitarendezési eljárás, amellyel elkerülhetők a bírósági eljárások.

2 Van határideje a perindításnak?

A perindítás határideje az ügytől függően változik.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Lásd: „Hatáskör és illetékesség – Luxemburg”.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Lásd: „Hatáskör és illetékesség – Luxemburg”.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Lásd: „Hatáskör és illetékesség – Luxemburg”.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

A válasz a követelés összegétől és tárgyától függ.

Általánosságban az alábbiak érvényesek, de a törvény konkrét kivételeket is meghatároz:

  • Ha a követelés összege nem haladja meg a 10 000 EUR-t, az ügyet általában békebíró (juge de paix) tárgyalja. A békebíróságok előtt a felek személyesen vagy jogi képviselőjük, azaz ügyvéd vagy más személy útján járhatnak el, akinek különleges meghatalmazást (mandat) adnak.
  • Ha a követelés összege meghaladja a 10 000 EUR-t, az ügyet általában a kerületi bíróság (tribunal d’arrondissement) tárgyalja. Itt kötelezően avocat à la cour címet viselő, teljes jogú ügyvéd képviseli a feleket, kivéve az ideiglenes intézkedések iránti kérelmek (actions en référé) terén és a kereskedelmi jog hatálya alá tartozó ügyekben, amikor a felek segítők vagy képviselők útján járhatnak el, illetve személyesen is megjelenhetnek. A feleket kötelezően avocat à la cour címet viselő, teljes jogú ügyvéd képviseli a fellebbviteli bíróságon (Cour d’appel), amely a Legfelsőbb Bíróság (Cour supérieure de justice) része.
  • Néhány ügy a békebírók hatáskörébe tartozik akkor is, ha az érintett összeg meghaladja a 10 000 EUR-t; ide tartoznak a bérlők és a bérbeadók közötti jogviták, valamint a tartási kereseti kérelmek (pensions alimentaires), kivéve, ha a házasság felbontása vagy a különválás iránti kereseti kérelemhez kapcsolódnak. A békebíróság előtti eljárás általában a bírósági végrehajtó (huissier de justice) által az ellenérdekű félnek kézbesített idézéssel (citation) indul. Az idézésnek meg kell felelnie bizonyos alaki követelményeknek, amelyek célja a védelemhez való jog tiszteletben tartásának biztosítása. Egyes esetekben a felek maguk, bírósági végrehajtó részvétele nélkül is megindíthatják az eljárást, a békebírósához címzett írásbeli kereseti kérelemmel (requête) – ez egy, a kerületi bírósághoz fordulásnál kevésbé költségesebb, egyszerűsített eljárás. A békebíróságok előtt a felek személyesen vagy jogi képviselőjük, azaz ügyvéd vagy más személy útján járhatnak el, akinek különleges meghatalmazást (mandat) adnak.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A válasz attól függ, melyik fenti kategóriába sorolható az ügy.

A legfeljebb 10 000 EUR összegű követelések esetében az illetékes békebíróságnál lehet eljárást indítani, akár közvetlenül írásbeli kereset (requête) útján, akár közvetett módon, bírósági végrehajtó által kézbesített idézés (citation) útján. A keresetet a bíróság tisztviselőjénél (greffier en chef) kell beadni.

A 10 000 EUR-t meghaladó összegű követelések esetén a feleknek általában ügyvédhez kell fordulniuk, aki bírósági végrehajtó útján idézi (assignation) a másik felet az ügyfele nevében. Az ügyvéd az illetékes kerületi bírósághoz vagy a Legfelsőbb Bírósághoz nyújtja be a keresetlevelet.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

Franciául, németül vagy luxemburgi nyelven, de bizonyos típusú ügyekre különös rendelkezések vonatkoznak.

Az eljárást az idézés (citation vagy assignation) kézbesítésével indítják meg, kivéve azokban az esetekben, amikor egyszerű kereseti kérelem (requête) nyújtható be a bírósághoz. A békebírók által tárgyalt bizonyos ügyek néhány ritka kivételével a kérelmeket írásban kell benyújtani a bírósághoz. Az iratok faxon vagy e-mailben nem adhatók be.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

Néhány konkrét esetben (például fizetési meghagyás iránti kérelmek tartozás vagy kifizetetlen számlák esetén) használhatók formanyomtatványok. Főszabály szerint a békebíróságra szóló idézéseknek, a kerületi bíróságra benyújtott kereseti kérelmeknek, a kerületi bíróságra szóló idézéseknek és a felsőbb bíróságok elé vitt fellebbviteli kérelmeknek az érvénytelenség terhe mellett tartalmazniuk kell bizonyos információkat, és meghatározott formát kell követniük. Nem léteznek formanyomtatványok ezekre a célokra.

Az uniós jogszabályokon alapuló kereseti kérelmekkel kapcsolatban is léteznek formanyomtatványok. Ide tartoznak az európai fizetési meghagyás iránti kérelmek az 1896/2006/EK rendelet alapján, illetve a kis értékű követelések európai eljárása iránti kérelmek a 861/2007/EK rendelet alapján.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

Főszabály szerint a bírósági illetékek a per végén fizetendők. A bíróság elrendelheti, hogy a pervesztes fél eljárási költségtérítést (indemnité de procédure) fizessen a pernyertes félnek, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy nem lenne méltányos, ha minden felmerült költséget és kiadást a pernyertes fél állna. A bíróság azt is elrendelheti, hogy az eljárásban részt vevő egy vagy több fél fizessen biztosítékot vagy előleget (például abban az esetben, amikor a bíróság szakértői véleményt kér).

Az ügyfelek által az ügyvédeknek fizetendő díjak a közöttük lévő megállapodás tárgyát képezik. A gyakorlatban díjelőleget szokás fizetni az ügyvédeknek.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Lásd: A link új ablakot nyit meg„Költségmentesség – Luxemburg”.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

  • A törvény által biztosított lehetőség alapján önmagukat képviselő kérelmezők választ kapnak a bíróságtól.
  • Ha az ügyben az ügyfél nevében ügyvéd jár el, a bíróság az ügyvédnek mint az ügyfél jogi képviselőjének válaszol. Az ügyvéd ismertetheti az események időrendjét az ügyféllel, ha azok ismertek vagy előre láthatók.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

Lásd az előző kérdésre adott választ.

Írásbeli eljárás során a perbebocsátkozásra nyitva álló időtartamot általában jogszabály rögzíti; a bíróság is szabhat határidőket, különösen valamelyik fél vagy egy harmadik fél személyes meghallgatása esetén. A jogszabályi határidők bíróságonként különbözőek lehetnek, és attól is függnek, hogy az alperes Luxemburgban vagy külföldön él. Szóbeli eljárásoknál a felperesnek általában pontos napot kell megadnia az alperes számára a bíróság előtti megjelenésre.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit meghttp://www.legilux.lu/


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/04/2019

Hogyan kell eljárni? - Magyarország

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

A pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés fizetési meghagyás útján is érvényesíthető, illetve törvényben meghatározott követelések csak fizetési meghagyás útján érvényesíthetőek. E nemperes eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozik. Tekintse meg a fizetési meghagyásos eljárás témát.

Magyarországon rendelkezésre állnak alternatív vitarendezési mechanizmusok. Tekintse meg az alternatív vitarendezési mód témát.

2 Van határideje a perindításnak?

Az, hogy van-e a perindításnak határideje, és ha igen, az hogyan alakul, ügytől függően eltérő. A tulajdoni igény érvényesítése esetében például nincs perindítási határidő és az nem is évül el. A szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti igény esetében pl. nincs perindítási határidő, de ezen igény esetében érvényesül az általános elévülési határidő (5 év), amit a bíróság a másik fél erre történő hivatkozása esetében a perben figyelembe vesz. Vannak továbbá olyan igények, amelyek tekintetében jogszabály meghatározza a perindításra rendelkezésre álló határidőt.

A fentiekre tekintettel a határidők kérdésének tisztázásához javasoljuk, hogy forduljon jogi tanácsadóhoz, ügyvédhez, vagy a polgárok bírósághoz fordulását segítő információs irodához.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

A joghatóság kérdését, amely arra ad választ, hogy egy külföldi elemet tartalmazó ügyben melyik állam bíróságai jogosultak eljárni, az uniós jog, a vonatkozó nemzetközi egyezmények és a magyar nemzetközi magánjogi szabályok válaszolják meg a különböző ügytípusok vonatkozásában.

Releváns uniós jogforrások, többek között, a polgári és kereskedelmi ügyekben általánosságban az A link új ablakot nyit meg1215/2012/EU rendelet, illetve az ún. A link új ablakot nyit megúj luganói egyezmény (amelyet a 2009/430/EK határozat hirdetett ki), a házassági perek és a gyermekekkel szembeni szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben a A link új ablakot nyit meg2201/2003/EK rendelet, míg tartási ügyekben a A link új ablakot nyit meg4/2009/EK rendelet.

Amennyiben sem az uniós jog, sem a Magyarországot kötő több- vagy kétoldalú egyezmények sem alkalmazandók, A link új ablakot nyit mega nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény szabályozza a joghatóságot.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Tekintse meg a Bíróságok hatásköre és illetékessége – Magyarország témát.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Tekintse meg a A link új ablakot nyit megBíróságok hatásköre és illetékessége – Magyarország témát.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

A perben mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, aki

a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel rendelkezik,

b) olyan cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog szabályai szerinti cselekvőképessége a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal nincs korlátozva, vagy

c) aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet.

A perben a fél nevében törvényes képviselője jár el, ha

a) a félnek nincs perbeli cselekvőképessége,

b) a fél részére a cselekvőképessége érintése nélkül rendeltek törvényes képviselőt, kivéve, ha a fél személyesen vagy meghatalmazottja útján fellép, vagy

c) a fél nem természetes személy.

A link új ablakot nyit megA polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) kötelezővé teszi a jogi képviselővel történő eljárást a peres eljárás során. A Pp. a kötelező jogi képviselet főszabálya alól a járásbírósági elsőfokú hatáskörbe tartozó ügyekben, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó munkaügyi perekben kivételt tesz, ezekben az ügyekben törvény eltérő rendelkezése hiányában nem kötelező a jogi képviselet.

A Pp. meghatározza azt is, hogy ki tekinthető jogi képviselőnek. Jogi képviselőként tipikusan ügyvéd, ügyvédi iroda képviseli a feleket. Kötelező jogi képviselet esetében – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében jogi képviselő nélkül is eljárhat.

Azokban az eljárásokban is, ahol nem került előírásra a kötelező jogi képviselet, lehetőség van arra, hogy a fél helyett a keresetlevelet a fél, illetve a törvényes képviselője által választott meghatalmazott (pl. ügyvéd) nyújtsa be. Az arra vonatkozó szabályokat, hogy ki lehet meghatalmazott, ki van kizárva a meghatalmazottak közül a Pp. rendezi.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A per megindításához a keresetlevelet a per lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kell közvetlenül benyújtani. A Pp. a járásbíróság hatáskörébe tartozó perben, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó munkaügyi perben jogi képviselő nélkül eljáró felperes számára lehetőséget biztosít arra, hogy a keresetet a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes bíróságon, az erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, melyet a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A bírósági eljárás nyelve a magyar. Törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában a bíróságnak címzett beadványokat magyar nyelven kell előterjeszteni, a bíróság a beadványokat és a határozatát magyar nyelven küldi meg. A bírósági eljárásban szóban mindenki jogosult anyanyelvét, nemzetközi egyezményben meghatározott körben pedig regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni.

A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájához csatlakozással Magyarország – egyebek mellett – arra vállalt kötelezettséget, hogy a horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén, romani és beás nyelvek vonatkozásában megengedi

  • a bíróság előtt személyesen megjelenő félnek a saját regionális vagy kisebbségi nyelve használatát anélkül, hogy az számára külön költséget jelentsen,
  • a regionális vagy kisebbségi nyelven készült dokumentumok és bizonyítékok benyújtását, ha szükséges tolmácsok és fordítások segítségével.

A bíróság tolmácsot, jelnyelvi tolmácsot, illetve fordítót rendel ki, ha a nyelvhasználat jogának érvényesülése érdekében vagy egyébként a Pp.-nek a nyelvhasználattal kapcsolatos rendelkezése értelmében szükséges.

A keresetlevelet írásban a per bíróságánál kell benyújtani. Kötelező vagy választott elektronikus kapcsolattartás esetén a benyújtás jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton történik. Papír alapú kapcsolattartás esetén a benyújtás postai úton vagy személyesen (ügyfélfogadási időben a kezelőirodákban, vagy munkaidő alatt bármikor, a bíróság bejáratánál felállított gyűjtőszekrénybe helyezéssel) történik, de a járásbíróság hatáskörébe tartozó perben, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó munkaügyi perben jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetet lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes bíróságon, az erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, melyet a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít.

A keresetlevél faxon nem adható be.

Az elektronikus úton történő előterjesztés kérdésében tekintse tekintse meg az Automatikus feldolgozás témát.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

A pert keresetlevéllel, a keresetet tartalmazó írásbeli beadvánnyal kell megindítani. A keresetlevél tartalmi követelményeit, valamint a keresetlevélhez csatolandó iratokat a Pp. részletesen meghatározza.

A járásbíróság hatáskörébe tartozó perben, illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó munkaügyi perben jogi képviselő nélkül eljáró félnek erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjesztenie a keresetlevelet. Ez a jogi képviselő nélkül eljáró fél igényérvényesítését nagyban segíti, mivel a nyomtatványon megjelennek a keresetlevél kötelező tartalmi elemei, valamint a nyomtatvány utal a csatolandó mellékletekre. A nyomtatványok közzétételre kerültek a bíróságok központi internetes honlapján (A link új ablakot nyit meghttp://birosag.hu/nyomtatvany-urlapok/keresetlevel-nyomtatvanyok).

A keresetlevelet és mellékleteit papír alapú kapcsolattartás esetén eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van. Ha több félnek közös képviselője (meghatalmazottja) van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni.

A keresetlevél elektronikus úton történő előterjesztése esetére tekintse meg az Automatikus feldolgozás témát is.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

A polgári eljárásban az illeték megfizetése kötelező. Az illeték mértékét az egyes eljárásokban A link új ablakot nyit megaz illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény határozza meg. Az illetéket az eljárást kezdeményező fél a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg köteles megfizetni, kivéve, ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni. Az utóbbi esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez.

A polgári perben eljáró bíróság - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a keresetlevelet visszautasítja, ha a felperes nem fizette meg a keresetlevélben megjelölt pertárgyértéknek vagy a jogszabályban meghatározott tételes illetéknek megfelelő mértékű eljárási illetéket, valamint költségkedvezmény iránti kérelmet, illetve jogszabályon alapuló költségkedvezményre történő hivatkozást sem terjesztett elő.

A felet a perben jogai érvényesítésének az elősegítése érdekében költségkedvezmények illethetik meg.

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a felet a személyes költségmentesség és a személyes költségfeljegyzési jog a jövedelmi- és vagyoni viszonyai alapján kérelemre, míg a személyes illetékmentesség a személye alapján hivatalból illeti meg. A felet a tárgyi költségkedvezmény az eljárás tárgyánál fogva, a mérsékelt illeték kedvezménye pedig meghatározott perbeli események bekövetkezése esetén hivatalból illeti meg.

Az illetékmentesség vagy az illeték lerovására kötelezett személyt mentesíti az illeték lerovása alól vagy az illeték tárgyára vonatkozik. Illetékmentesség esetén a fél mentes az illeték előzetes megfizetése, és - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meg nem fizetett illeték megfizetése alól. Az illetékmentesség nem mentesíti a felet a végrehajtási eljárás során meg nem fizetett illeték megfizetése alól. Az illetéktörvény határozza meg azon jogalanyokat, akik személyes illetékmentességben részesülnek. Ilyen pl. a Magyar Állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyház.

Tárgyi illetékmentesség esetén mindkét fél mentesül az illeték megfizetése alól, függetlenül a jövedelmi és vagyoni viszonyaitól. Tárgyi illetékmentes pl. a költségkedvezmény tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás, a bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset, a határozat kijavítása, kiigazítása illetve kiegészítése iránti kérelem.

A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg pl. a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben, a közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése iránti perben. Akit tárgyi illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az a fél fizeti az illetéket az eljárás végén, akit a bíróság erre kötelez.

Mérsékelt illeték kedvezménye esetén a fél mentes az illeték egy részének a megfizetése alól. A mérsékelt illeték a többitől lényegesen eltérő, sajátos kedvezmény, annak igénybevétele nem a fél személyi körülményeihez vagy az eljárás tárgyához kötődik, hanem kérelem nélkül, meghatározott perbeli események bekövetkezéséhez.

Az illeték előzetes megfizetése alóli mentesség kedvezményét a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog kedvezménye is magában foglalja. A költségmentesség is lehet tárgyi, illetve személyes költségmentesség. A tárgyi költségmentes ügyek körét és a személyes költségmentesség engedélyezésének feltételrendszerét jogszabály határozza meg. Tárgyi költségmentes ügy pl. a gondnoksági per.

A költségfeljegyzési jog is lehet tárgyi, illetve személyes költségfeljegyzési jog. Tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg a feleket pl. származási perben, szülői felügyelettel kapcsolatos perben.

A link új ablakot nyit megAz ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerint az ügyvédi tevékenység folytatására adott megbízás – az ügyvédi tevékenységről szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv eltérő rendelkezése hiányában – szabad megállapodás tárgya, így a felek a megbízási díjban is – az ügyvédi tevékenységről szóló törvény által meghatározott keretek között – szabadon állapodhatnak meg. A költségkedvezmények közé tartozik a pártfogó ügyvédi díj előlegezése vagy megfizetése alóli mentesség is. A pártfogó ügyvédi képviseletet a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

A felet a perben a jogai érvényesítésének az elősegítése érdekében tárgyi és személyes költségmentesség is megilletheti. Személyes költségmentesség a természetes személyt jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján kérelmére, tárgyi költségmentesség az eljárás tárgyánál fogva hivatalból illeti meg. Költségmentesség esetén a fél mentes az illeték előzetes megfizetése, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a per során felmerülő költség előlegezése és a meg nem fizetett illeték, továbbá az állam által előlegezett költség megfizetése, valamint a perköltség-biztosíték letétele alól.

Jogszabály határozza meg azokat a jövedelmi, vagyoni jellegű feltételeket, amelyek teljesülése esetén a fél személyes költségmentességben részesíthető, valamint a tárgyi költségmentesség eseteit.

Az Európai Unió tagállamának állampolgára és az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unió tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgára a magyar állampolgárokra irányadó feltételek szerint, egyéb külföldi állampolgár pedig nemzetközi szerződés alapján jogosult személyes költségmentességre és személyes költségfeljegyzési jogra.

Az Európai Unió tagállamának állampolgára és az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unió tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgára esetén a költségmentesség a tárgyalásra történő utazás költségére is kiterjed, ha a fél tárgyaláson történő jelenléte a törvény alapján kötelező.

Ha külföldi állam joga a magyar félnek a tárgyi költségfeljegyzési jognál több kedvezményt biztosít a külföldi bíróság előtt, a perben ezen előnyösebb szabályokat kell alkalmazni a magyar bíróság előtt pereskedő külföldi féllel szemben is.

Kérem tekintse meg a Költségmentesség témát is.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

Főszabály szerint a kereset akkor benyújtott, amikor beérkezik a bíróságra és azt a bírósági irodában érkeztetik. Elektronikus kapcsolattartás esetén, fő szabály szerint a beadványt akkor kell benyújtottnak tekinteni, ha az informatikai rendszer befogadás-visszaigazolást küldött.

Annak, hogy a keresetlevél mikor tekintendő benyújtottnak különösen azokban az esetekben van jelentősége, amikor jogszabály meghatározza a keresetindításra rendelkezésre álló határidőt. Ezek a határidők különbözőek az időtartam tekintetében, és abban is, hogy a keresetlevél mikor tekintendő határidőben benyújtottnak.

A Pp. az eljárásjogi jellegű határidők tekintetében akként rendelkezik, hogy a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz címzett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján a bíróság címére ajánlott küldeményként postára adták. Ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit - a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén - nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztették. Azonban ezek a szabályok a keresetlevél benyújtására jogszabályban megállapított határidő számítására – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem alkalmazható, ezért ilyenkor a keresetlevél akkor tekintendő határidőben benyújtottnak, ha az legkésőbb a keresetindítási határidő utolsó napján meg is érkezik a bíróságra.

A keresetlevél késedelmes benyújtása esetén, a bíróság a keresetlevelet visszautasítja. A bíróság a keresetlevelet visszautasító végzést a felperesnek kézbesíti és intézkedéséről az alperest értesíti. A végzés ellen a felperes külön fellebbezéssel élhet.

A fentiekre tekintettel annak tisztázása érdekében, hogy a keresetlevél mikor tekintendő határidőben benyújtottnak, javasoljuk, hogy forduljon jogi tanácsadóhoz, ügyvédhez, vagy a polgárok bírósághoz fordulását segítő információs irodához.

Ha a járásbíróság hatáskörébe tartozó perben, illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó munkaügyi perben jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetét a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes bíróságon, az erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, ekkor a bíróság részéről eljáró személy a felet megfelelő útbaigazítással is ellátja, a hiányok pótlására nyomban felhívja. Egyebekben a bíróság arról konkrétan, hogy az eljárás rendben megindult, a feleket nem értesíti. A bíróság a keresetlevél beérkezését követően megvizsgálja, hogy az tartalmazza-e a törvény által előírt kötelező elemeket.

Ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a bíróság a keresetlevelet kézbesíti az alperesnek, amellyel egyidejűleg felhívja, hogy a keresetlevél kézbesítésétől számított negyvenöt napon belül terjessze elő az írásbeli ellenkérelmét. Az alperes az ellenkérelem előterjesztésével bocsátkozik perbe.

A bíróság a keresettel szembeni írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően, az ügy körülményeitől függően, a Pp.-ben meghatározott módon lefolytatja a perfelvételt, majd a perfelvételt lezárja és kitűzi az érdemi tárgyalást.

A keresetlevél elektronikus úton történő benyújtása és az arra vonatkozó visszajelzés kérdésében tekintse meg az Automatikus feldolgozás témát is.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

A bíróság a keresetlevél benyújtását követően a 12. pontban leírtak szerint jár el. További tájékoztatáshoz a fél az ügy körülményeitől függően a további írásbeli perfelvétel keretében – ha ennek elrendelésére sor kerül – és a perfelvételi tárgyaláson, valamint az érdemi tárgyaláson, az eljárás egyedi jellemzői alapján juthat.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 23/02/2018

Hogyan kell eljárni? - Málta

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata angol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Igen, Máltán bírósághoz kell fordulnia a perindításhoz. Az ügyvéd vagy segédügyvéd nyújtja be a bíróságon a keresetet, és befizeti a szükséges illetéket. Ha a pert felsőbíróságnál indítják, a pert indító személynek esküt kell tennie.

2 Van határideje a perindításnak?

Nem, a perindításnak nincs határideje. Az alperes azonban a bírósági eljárás bármely szakaszában hivatkozhat az elévülésre.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

A bírósági tárgyalások során a pert indító félnek személyesen jelen kell lennie a bírósági tárgyalóteremben. Távollétében ügyvéd vagy segédügyvéd látja el a képviseletét. Ha valamely fél nem tartózkodik Máltán, külön megbízott kerül kinevezésre Máltán avégett, hogy a bírósági eljárást az érintett fél távollétében folytatni lehessen.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Bár Máltán egyetlen bírósági épület van, abban különböző bíróságok székhelye található, az ügy tárgyától, a keresetet benyújtó személy követelésének összegétől és a keresetet benyújtó személy tartózkodási helyétől függően. Máltán az alábbi bíróságok léteznek:

a. Polgári bíróság (családjogi szekció) (Qorti Ċivili [Sezzjoni tal-Familja]) - jár el az összes családjogi ügyben, így például a különválás, házasság felbontása, tartás, leszármazás és a házasság érvénytelenítésének kérdésében.

b. Törvényszék (gozói családjogi szekció) (Qorti tal-Maġistrati [Għawdex Sezzjoni Familja]) – mint az a. pontban, de ez a bíróság olyan ügyekben jár el, amelyeket gozói lakosok vagy Gozo szigetén állandó tartózkodási hellyel rendelkezők ellen indítottak;

c. A polgári bíróság első kollégiuma (alkotmányjogi joghatóság) (Prim’ Awla tal-Qorti Ċivili [sede Kostituzzjonali]) - alkotmányjogi ügyekkel foglalkozik;

d. Törvényszék (Málta) (Qorti tal-Maġistrati [Malta]) – a legfeljebb 11 646,87 EUR összegű követelésekre vonatkozó, Málta szigetének valamely részén lakó vagy ott állandó tartózkodási hellyel rendelkezők ellen indított, pusztán polgári jogi ügyekben jár el, valamint a máltai jog szerint megállapított bármely más követelés esetében;

e. Törvényszék (gozói alsóbb szintű joghatóság) (Qorti tal-Maġistrati [Għawdex Inferjuri]) – mint a d. pontban, ezt a bíróságot azonban azok veszik igénybe, akik gozói lakos vagy Gozo szigetén állandó tartózkodási hellyel rendelkező személy ellen kívánnak eljárást indítani. A polgári bíróság önkéntes illetékességi szekciójának hatáskörével azonos hatáskörrel is rendelkezik.

f. A polgári bíróság első kollégiuma (Prim’ Awla tal-Qorti Ċivili)- a 11 646,87 EUR összeget meghaladó követelésekre vonatkozó, pusztán polgári jogi ügyekben jár el, valamint (a követelés értékétől függetlenül) bármely ingatlannal kapcsolatos vagy az arra vonatkozó szolgalmi joggal, az ingatlant sújtó terhekkel vagy az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogokkal kapcsolatos ügyekben, az ingatlanból történő kilakoltatást vagy birtokfosztást is ideértve, függetlenül attól, hogy az ingatlan városi vagy vidéki, bérlők vagy ott állandó tartózkodási vagy lakóhellyel rendelkezők lakják, az adott bíróság joghatóságának határain belül.

g. Törvényszék (gozói felsőbb szintű joghatóság) (Qorti tal-Maġistrati [Għawdex Sezzjoni Superjuri Ġenerali]) - mint a g. pontban, ezt a bíróságot azonban azok veszik igénybe, akik gozói lakos vagy Gozo szigetén állandó tartózkodási hellyel rendelkező személy ellen kívánnak eljárást indítani;

h. A polgári bíróság első kollégiumának önkéntes illetékességi szekciója (Prim’ Awla tal-Qorti Ċivili, Ġurisdizzjoni Volontarja) - Ez a bíróság peren kívüli ügyekben jár el, mint például a titkos végrendeletek felnyitása, gyámság alá helyezés és örökbefogadás. Továbbá e bíróság engedélyezi vagy hagyja jóvá a szerződések megkötését. E bíróság engedélyezi továbbá azon rendelkezések elfogadását, amelyeket a törvény csak előzetes engedély vagy jóváhagyás esetén engedélyez.

E bíróságok mellett számos egyéb bíróság is működik. A kis értékű követelések bírósága (Tribunal tat-Talbiet iż-Żgħar) (a legfeljebb 3 494,06 EUR értékű pénzbeli követelésekkel kapcsolatos ügyekben jár el), a közigazgatási felülvizsgálati törvényszék (Tribunal ta’ Reviżjoni Amministrattiva) és az ipari törvényszék (Tribunal Industrijali). Máltán ezen kívül Döntőbírósági Központ (Ċentru tal-Arbitraġġ) is létezik, amely döntőbíráskodással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt. A máltai jog előírja, hogy bizonyos körülmények esetén a felek kötelesek döntőbírósághoz fordulni (kötelező döntőbírói eljárás). A társasházi tulajdonnal és gépjármű-forgalommal kapcsolatos jogvitáknál kötelező a döntőbírói eljárás.

Mindezen bíróságok elsőfokú bíróságok és rendes bíróságok. Az e bíróságok határozatai elleni fellebbezéseket ezért a fellebbviteli bírósághoz (Qorti tal-Appell) lehet benyújtani. A kis értékű követelések bíróságának, a Döntőbírósági Központ vagy a törvényszékek határozatai ellen az alsóbírósági hatáskörben (egyesbíró elnökletével) eljáró fellebbviteli bíróságnál kell fellebbezni. A polgári bíróság első kollégiumának határozatai ellen a felsőbírósági hatáskörben (három bíróval) eljáró fellebbviteli bíróságnál kell fellebbezni. A polgári bíróság első kollégiumának határozatai ellen (alkotmányjogi joghatóság) az Alkotmánybíróságon (Qorti Kostituzzjonali) lehet fellebbezni, a Gozói Törvényszék alsó- és felsőbírósági hatáskörben hozott határozatai ellen mindig a máltai fellebbviteli bírósághoz kell fellebbezést benyújtani.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Lásd a 4. kérdésre adott választ.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

A kereset alsóbíróságnál történő indításához ügyvédet vagy segédügyvédet kell igénybe venni. Ha a kereset indítása felsőbíróságnál történik, ügyvédet és segédügyvédet is igénybe kell venni.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A bíróság hivatalához.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A keresetet máltai nyelven kell benyújtani. A keresetet az ügyvédnek vagy segédügyvédnek írásban, személyesen kell benyújtania.

Ha a peres felek valamelyike külföldi, kérvényezheti, hogy az eljárást angol nyelven folytassák le.

Máltán nincs lehetőség a kereset e-mailben vagy faxon történő benyújtására.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

A Döntőbírósági Központnál vagy a kis értékű követelések bíróságánál történő perindításhoz formanyomtatványt kell kitölteni. A törvényszéknél vagy a polgári bíróság első kollégiumánál történő perindításhoz azonban nem kell formanyomtatványokat kitölteni. A polgári bíróság első kollégiumánál történő perindításhoz alapvető fontosságú, hogy a kereset tartalmazza az alábbiakat:

a) nyilatkozat, amely világos és egyértelmű módon, különálló, számozott bekezdésekbe rendezve tartalmazza az ügy tárgyát, így hangsúlyozva a követelés lényegét, valamint azt, hogy a kereset benyújtójának személy szerint milyen tényekről volt tudomása;

b) a követelés alapja;

c) a követelés vagy követelések, amelyeket számozva kell felsorolni; valamint

d) minden hivatalos keresetben az alábbi értesítést kell világos és olvasható módon közvetlenül a bíróság fejléce alá elhelyezni:

„E hivatalos kereset címzettje e jogcímen a kereset kézbesítésének napjától – amely egyben a kézhez vétel napja – számított húsz (20) napon belül köteles hivatalos választ benyújtani. Amennyiben az előírt határidőn belül nem érkezik be a törvény rendelkezéseinek megfelelő hivatalos válasz, a Bíróság a törvény szerint jár el az ügyben.

Ezért e hivatalos kereset címzettjének érdekét szolgálja, hogy haladéktalanul forduljon ügyvédhez, hogy az ügy tárgyalása során beadvánnyal élhessen.”

e) A kereset alátámasztását szolgáló dokumentumokat a hivatalos keresettel együtt kell benyújtani.

f) A hivatalos keresetet eskü alatt kell megerősíteni az esketőbiztosként kinevezett hivatalvezető vagy segédügyvéd jelenlétében, az esketőbiztosokról szóló rendelet (79. fejezet) értelmében.

g) A felperes nyilatkozatával együtt megnevezi azokat a tanúkat, akiket a bizonyításfelvétel során meghallgatásra javasol, valamint felsorolja, hogy tanúvallomásukkal mely tényállást kívánja bizonyítani.

h) A keresetet kézbesíteni kell az alperesnek.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

Igen, a kereset benyújtásakor ki kell fizetni a megfelelő összegű illetéket. Az illeték összege függ az ügy típusától és/vagy a követelés összegétől.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Igen, ha valaki nem tudja fedezni az eljárás költségeit, igényelhet költségmentességet. A költségmentesség igénylését a polgári bíróság első kollégiumához kell benyújtani. Az igényt szóban, a jogsegélyt nyújtó ügyvédnél is be lehet jelenteni. A költségmentesség megadásához bizonyos feltételeknek teljesülniük kell, azaz az igénylőnek esküt kell tennie a hivatalvezető előtt, és ha az igényt szóban jelenti be, a jogsegélyt nyújtó ügyvédnél kell esküt tennie a következőkről:

a) hogy úgy véli, jól megalapozott oka van arra, hogy eljárást kezdeményezzen, abban védelmet kérjen, eljárást folytasson vagy eljárásban félként részt vegyen;

b) az eljárás tárgyától eltekintve – amelynek nettó értéke 6 988,12 EUR – nem rendelkezik semmiféle vagyonnal, kivéve azokat a használati tárgyakat, amelyek használata az igénylő és családja számára ésszerűen szükségesnek tekinthető, és hogy éves jövedelme nem haladja meg a tizennyolcadik életévet betöltött személyekre megállapított nemzeti minimálbért.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A kereset benyújtását követően a bíróság kitűzi a tárgyalás napját. A bíróság értesíti a kereset benyújtóját és az alperest az első tárgyalás időpontjáról (tárgyalásról szóló értesítés). Az érintett személy a bíróságok elektronikus rendszerén (Lecam) keresztül vagy a bíróságok weboldalán is ellenőrizheti, hogy kitűzték-e már a tárgyalás napját. A felek nem kapnak visszaigazolást arról, hogy a kereset megfelelően került-e előterjesztésre; azt azonban ki kell emelni, hogy a bíróság hivatalvezetőjéhez nem jutnak el azok a hivatalos keresetek, amelyek a 9. számú kérdésnél felsorolt elemeknek nem felelnek meg.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

A keresetet benyújtó személy részére kézbesítik a tárgyalásról szóló értesítést. A következő tárgyalás időpontját a folyamatban lévő tárgyalás során tűzik ki. A bíróságok weboldalán található némi információ az adott üggyel kapcsolatban.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 22/03/2017

Hogyan kell eljárni? - Hollandia

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Nem, nem kell minden esetben bírósághoz fordulni a vita rendezésének érdekében. Egyes helyzetekben egyértelműen van lehetőség az ügy alternatív rendezésére.

2 Van határideje a perindításnak?

Igen, általában van, de a keresetindítási határidő ügyenként változó, e kérdésre nem lehet általánosságban válaszolni. Kérdések esetén érdemes ügyvédhez vagy a jogi ügyfélszolgálathoz (Juridisch loket) (A link új ablakot nyit meghttp://www.juridischloket.nl/) fordulni.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Főszabály szerint az alperest a lakóhelye szerinti tagállam bírósága idézi be.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Törvény ellenkező rendelkezése hiányában az ügyet az alperes lakóhelye szerinti járásbíróság tárgyalja. Amennyiben az alperesnek nincs Hollandia területén ismert lakóhelye, az ügyben e személy tartózkodási helye szerinti bíróság is illetékes. Ennek megfelelően az alperes holland helyi önkormányzat területén lévő címét kell felderíteni. Amennyiben ez ismert, a A link új ablakot nyit megbíróságok besorolásáról szóló törvényben (Wet op de rechterlijke indeling) megkeresheti, hogy az adott lakóhely vagy tartózkodási hely melyik igazságszolgáltatási körzetbe tartozik. Ennek alapján meghatározható, hogy mely járásbírósághoz kell a kérelmet benyújtani.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

E kérdésre a választ az előző kérdésre adott válaszban találja. Az ügyével megkeresendő bíróság meghatározásához további információt a A link új ablakot nyit megrechtspraak.nl weboldalon talál.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

Hollandiában főszabály szerint a feleknek jogi képviselő útján kell eljárniuk a polgári és kereskedelmi ügyekben. E tekintetben nincs különbség aközött, hogy az eljárások idézéssel vagy kérelemmel indultak, gyorsított eljárásnak minősülnek, ideiglenes intézkedésre irányulnak, vagy például távolmaradás következtében lefolytatandó eljárások.

Ez alól a szabály alól csak a 25 000 EUR-t nem meghaladó követelések és a nem meghatározható összegű, de egyértelműen 25 000 EUR alatti értékű követelések jelentenek kivételt. Ezekben az esetekben a járásbíróság rendelkezik joghatósággal, és a felek személyesen járhatnak el az eljárás során. A felek nem csak ügyvédektől, hanem például jogi tanácsadóktól vagy bírósági végrehajtóktól is kérhetnek segítséget.

Amennyiben az ügyben munkaszerződésről, kollektív szerződésről, kollektív szerződés rendelkezése általános kötőerejének megállapításáról, a kormányzati hivatalnokok idő előtti nyugdíjazásáról szóló keretmegállapodásban (Wet kaderregeling vut overheidspersoneel) szereplő idő előtti nyugdíjazásról, ügynökségi szerződésről, bérleti szerződésről vagy haszonbérleti szerződésről kell dönteni, a felek szintén eljárhatnak jogi képviselő nélkül. Ezekben az ügyekben a követelés pénzben kifejezett értéke nem releváns.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

Az eljárást megindító írásos dokumentumokat az illetékes bíróság hivatalához kell címezni. Fontos kiemelni a bírósági idézéssel és a kérelemre indult eljárások közti különbséget. A bírósági idézéssel indított eljárásokban az idézést először kézbesíteni kell az alperesnek, majd azt nyilvántartásba kell venni a bírósági titkárságon. Mindkét feladatot a bírósági végrehajtó látja el. Ezt követően az eljárások az ügyek jegyzékében (az ülésszak során tárgyalt ügyek jegyzéke) meghatározott sorrendben folynak. A kérelemre indult eljárásokban a kérelmet közvetlenül a bíróság hivatalához kell benyújtani és az eljárás további része szintén az illetékes bíróság titkárságán keresztül folyik. Lásd még: „Iratkézbesítés”.

A fenti eljárás azonban a következő években meg fog változni a (kötelező) elektronikus eljárásokról szóló jogszabály hatálybalépésével. E jogszabály 2017 és 2021 között fokozatosan lép hatályba. Az időszak végére az elektronikus eljárások minden jogi képviseletet igénylő ügyben kötelezővé válnak. Ezt követően az eljárások minden esetben a perkeletkeztető dokumentumnak (procesinleiding) a jogi szolgálat (Rechtsspraak) weboldalán, vagy a jogi szolgálat és a jogi képviselő közötti rendszerkapcsolaton keresztüli benyújtásával indulnak meg. Hivatkozással továbbá az „Automatikus feldolgozásra” vonatkozó információkra.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

Hollandiában a bírósági eljárások hivatalos nyelve a holland. Ennek megfelelően az eljárást megindító bírósági idézést vagy az (írásbeli) kérelmet szintén hollandul kell elkészíteni. Ez alól kivételt jelentenek a Fryslân (Frízföld) területén lévő bíróságok előtt folyó ügyekre vonatkozó eljárási dokumentumok, amelyeket fríz nyelven is el lehet készíteni.

A dokumentumokat faxon is el lehet küldeni a bíróság hivatalához. A bíróság hivatala által az utolsó napon 24:00 óra előtt faxon beérkezett dokumentumok határidőben benyújtottnak minősülnek. Ez alól kivétel: a faxon megküldött családi ügyekre vonatkozó kérelmeket nem lehet befogadni. A kereseteket nem lehet e-mailben benyújtani. 2017 és 2021 között minden polgári és közigazgatási jogi ügyben fokozatosan bevezetésre kerülnek az elektronikus eljárások. Amint az érintett ügy típusára vonatkozóan elektronikus eljárások léptek hatályba, a bírósághoz a bírósági szolgálat weboldalán keresztül, elektronikusan is be lehet nyújtani a keresetet.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

Az eljárást megindító bírósági idézések vagy (írásbeli) kérelmek tartalmára vonatkozó különös feltételeket törvény határozza meg. A elektronikus eljárásokat lehetővé tevő új jogszabályok szerint az eljárás megindításának már csak egy módja lehetséges. E jogszabály 2017 szeptembere és 2021 között fokozatosan lép hatályba. További információt a A link új ablakot nyit megBírósági idézések nemzeti eljárási szabályzatában (Landelijk Procesreglement voor civiele dagvaardingen bij de rechtbanken) (a Rechtbanken [járásbíróságok] és Handel [kereskedelem] pontokban), valamint A link új ablakot nyit megA kérelemre indult vagy bíróság által gyorsított eljárásban lefolytatott ügyekre vonatkozó eljárási szabályzatban (Procesreglement voor verzoekschriftenprocedure sector civiel handel/voorzieningenrechter) találhat.

Bírósági idézéssel indított eljárások

A bírósági idézéssel indított eljárásokban a bírósági végrehajtó kézbesíti az idézést az alperesnek, majd nyilvántartásba veszi azt a bíróság titkárságán. Az idézésnek a következőket kell tartalmaznia: a felperes nevét, a követelést, az alperes nevét, a követelés jogalapját, valamint a felperes által benyújtott, követelést bizonyító dokumentumokat. Az idézésben meghatározásra kerül emellett a tárgyalás ideje és a bíróság, amely az ügyet tárgyalni fogja.

Az aktának az alábbi dokumentumokat kell tartalmaznia:

  1. Az eredeti bírósági idézés;
  2. Amennyiben az idézést külföldre kell kézbesíteni, a megfelelő kézbesítést igazoló eredeti dokumentumok;
  3. Az államilag finanszírozott jogi segítségnyújtás bizonyítéka, vagy bevételi kimutatás, vagy az államilag finanszírozott jogi segítségnyújtásra vagy bevételi kimutatásra irányuló kérelem másolata;
  4. Az alperes lakóhelyének bizonyítéka;
  5. Az eljárásban alkalmazandó bizonyítékok (dokumentumok);
  6. Arra vonatkozó értesítés, hogy az eljárást megelőzően sor került-e mediációra, és a lent felsorolt esetekben az alábbi dokumentumokat is be kell nyújtani:
  7. amennyiben a követelés letiltás költségeinek megtérítésére irányul, a letiltásra vonatkozó dokumentumok;
  8. továbbutalás esetén a továbbutalásról szóló határozat és a továbbutalásban figyelembe vett dokumentumok;
  9. amennyiben a bírósági végzést idegen nyelven kell közzétenni vagy idegen nyelvre kell lefordítani, annak bizonyítéka, hogy ez megtörtént.

Kérelemre induló eljárások

A kérelemre indult eljárásokban a kérelmet közvetlenül a bíróság titkárságához kell benyújtani és az eljárás további része szintén az illetékes bíróság titkárságán keresztül folyik.

Az aktának az alábbi dokumentumokat kell tartalmaznia:

  1. A kérelmező családi és utóneve, valamint lakóhelye, illetve Hollandia területén található lakóhely hiányában tényleges tartózkodási helye, valamint
  2. Az alperes és az érdekelt felek családi és utóneve, valamint lakóhelye, illetve Hollandia területén található lakóhely hiányában a kérelmező által ismert tényleges tartózkodási helye, valamint
  3. A kérelemnek és indokainak egyértelmű leírása, ideértve a bíróság illetékességének alapját is, valamint
  4. Az ügyben kirendelt jogász neve és telefonszáma.

A bírósági végzésben, írásbeli nyilatkozatban vagy összefoglalásban bármely fél által hivatkozott dokumentum másolatát is csatolni kell.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

A bírósági illetékeket a kereset benyújtásakor kell megfizetni. Az illeték mértéke a vita jellegétől és az abban szereplő összegtől függ. A gyakorlatban gyakran az ügyvéd előlegezi meg ezt az összeget, és később fizetteti azt meg ügyfelével. Amennyiben az eljárás során szükségessé válik szakértő (például könyvvizsgáló, orvosszakértő vagy technikai szakértő) meghallgatása, a bíróság a költségeket ellenkező rendelkezés hiányában (például családi ügyekben, amelyekben a költségeket az a fél viseli, aki miatt az intézkedés szükségessé vált) a pervesztes félre hárítja. Ugyanez vonatkozik a tanúk vagy az egyéb típusú bizonyítékok következtében felmerült költségekre.

Az ügyvédek (héát tartalmazó/nem tartalmazó) óradíjon alapuló díjat szabnak ki tevékenységükért, kivéve, ha a fél államilag finanszírozott jogi segítségnyújtásra jogosult (lásd még a 11. kérdést). Hollandiában az ügyvédi díjak főszabály szerint nem kötöttek. Javasolt erre vonatkozóan kellő időben további információkat beszerezni az Önt képviselő ügyvédtől vagy a Holland Ügyvédi Kamarától (Nederlandse orde van Advocaten). A legtöbb ügyvéd először az előleget, majd az eljárás során ellátott munkáját tartalmazó végső számlán meghatározott összeget számítja fel.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Hollandiában lehetőség van költségmentesség igénybevételére. Bárki, akinek jogi segítségnyújtásra van szüksége, de azt nem engedheti meg magának, kérheti a jogi költségekhez való hozzájárulást. Ezt követően a költségmentességért felelős igazgatóság (Raad voor rechtsbijstand) fizeti meg az ügyvéd költségeinek egy részét, de személyes hozzájárulásra továbbra is szükség van. E hozzájárulás a fél pénzügyi helyzetétől függő. A kérelmet az ügyvéd nyújtja be a költségmentességért felelős igazgatóságnak. A támogathatósági feltételeket a költségmentességért felelős igazgatóság honlapján (A link új ablakot nyit meghttp://www.rvr.org/) találhatja meg.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

Az idézéssel megindított eljárások esetén a per az idézés napján indul. Az idézést a kérelmezőnek legkésőbb a bírósági titkárság idézésben meghatározott ügyek jegyzékében szereplő határidőt (a tárgyalásra elrendelt nap) megelőző utolsó napon kell benyújtania a bírósági titkárságon. A bírósági titkár felveszi az ügyet valamely egyesbíró hatáskörébe tartozó ügyek jegyzékébe.

A perfüggőség megszűnik, ha az idézés a fent meghatározott határidőn belül nem kerül benyújtásra a bírósági titkársághoz, kivéve, ha az idézésben meghatározott ügyek jegyzékében szereplő dátumtól számított két héten belül kiigazító intézkedés került meghozatalra.

A kérelemre induló eljárások esetén a per a kérelem bírósági titkárságoz történő benyújtásával indul.

Főszabály szerint nem érkezik értesítés arról, hogy a kérelem megfelelő formában került benyújtásra. A bírósági idézéssel megindított eljárásokban, ha az idézés hiányos, egyes esetekben a kérelmezőnek lehetősége van hiánypótlásra. Ugyanez vonatkozik a kérelemre indult eljárásokra is. A bírósági titkárság azonban nem köteles felajánlani ezt a lehetőséget.

Az elektronikusan lefolytatandó eljárások esetén az elektronikus rendszer létrehoz egy kézbesítési igazolást, amely szerepel az elektronikus iratokban. A dokumentumokat a felek elektronikusan bármikor megtekinthetik.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

Az eljárások pontos ütemterve a bíróság titkárságától azonnal, vagy a kérelem benyújtásakor nem szerezhető be. Természetesen értesítik Önt arról, hogy az ügyben mikor kerül sor a tárgyalásra. Főszabály szerint az ügyvéd vagy a bíróság titkársága hozzávetőleg meg tudják határozni, hogy az ügyben mikor várható tárgyalás, de ilyen értesítésre senki nem jogosult.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 02/01/2019

Hogyan kell eljárni? - Ausztria

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata német nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Bírósághoz fordulás előtt érdemes alternatív vitarendezési megoldáshoz folyamodni.

2 Van határideje a perindításnak?

A perindítás határideje ügytől függően változik. Javasoljuk, hogy a határidők kérdésének tisztázásához forduljon jogi tanácsadóhoz.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Lásd a „Bíróságok hatásköre és illetékessége – Ausztria” című tájékoztatót.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Lásd a „Bíróságok hatásköre és illetékessége – Ausztria” című tájékoztatót.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Lásd a „Bíróságok hatásköre és illetékessége – Ausztria” című tájékoztatót.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

A bírósági úton rendezendő polgári és kereskedelmi ügyekben a szabály szerint legfeljebb 15 000 EUR perértékű ügyekben illetékességgel rendelkező kerületi bíróságokhoz (Bezirksgerichte) benyújtott követeléseket ügyvéddel kell ellenjegyeztetni, ha a perérték meghaladja az 5 000 EUR-t. Kivételt jelent az ügyvédkényszer alól minden olyan kereset, amelyet a perértékre tekintet nélkül (így a 15 000 EUR-t meghaladó perérték esetén is) kerületi bíróság előtt kell indítani. Ez különösen a következő jogvitákra vonatkozik: a származás megállapításával, a törvénynél fogva megillető tartásdíj és házasság felbontásával kapcsolatos; a házastársak vagy szülő és gyermek közötti jogviták; telekhatár kijelölése és kiigazítása körüli jogviták; szolgalmi jog és tartási szerződéssel kapcsolatos jogviták; birtokháborítás, és lakás, illetve üzlethelységekkel kapcsolatos bérleti, használati szerződésekből adódó jogviták; beleértve a parkolóhelyeket és garázsokat, ingatlanokkal és ingatlanvagyonnal rendelkező cégekkel kapcsolatos haszonbérleti szerződésekből származó jogviták; valamint hajózási szállítók, fuvarozók, vendéglátók és ezek megbízói, utasai és vendégei közötti jogviták).

Az ügyvédkényszer nem vonatkozik a nem peres eljárásban benyújtott követelésekre sem.

Amennyiben a kerületi bíróság előtti jogi képviselet nem kötelező, a bírósághoz bárki benyújthat írásbeli követelést vagy az eljárást megindító kérelmet.

A bíróság úton rendezendő polgári és kereskedelmi ügyekben a tartományi bíróságokhoz (Landesgerichte) benyújtott követeléseket általában ügyvéddel kell ellenjegyeztetni. Perértéktől függetlenül a tartományi bíróságok előtt érvényesíthető minden olyan kereset, amelyre nem a kerületi bíróság illetékes, mint például az iparjogvédelmi, tisztességtelen versennyel kapcsolatos jogviták, valamint a fogyasztóvédelmi egyesületek bírói végzésekkel kapcsolatos keresetei.

A tartományi bíróságokhoz benyújtandó munkaügyi és társadalombiztosítási joggal kapcsolatos követelések (a munkaügyi és társadalombiztosítási bíróságokról szóló törvény, azaz az ASGG szerinti eljárások) esetében nincs szükség ügyvéd általi ellenjegyzésre. Ez különösen érvényes a munkavállalóknak a munkaadóval szembeni, munkaszerződésből eredő követeléseire.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

Az írásbeli keresetet a bíróság levelezési címére kell küldeni.

A keresetet azonban az ügyvédi képviselettel nem rendelkező fél ügyfélfogadási napon (Amstag, általában hetente egyszer) szóban is jegyzőkönyvbe mondhatja a perre illetékes kerületi bíróság megfelelő ügyosztályán, vagy a fél aktuális tartózkodási helye szerinti kerületi bíróság előtt (mindkét esetben bírói ellenőrzés mellett). A megfelelő bírósági ügyosztály a bírósági ügyelosztás által előre meghatározott, arról hivatali időben telefonon vagy a bíróságon helyben lehet érdeklődni. A kerületi bíróságok ügyfélfogadási ideje (minden héten legalább fél nap) megtalálható a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium honlapján a „Gerichte“ menüpont alatt, vagy telefonon keresztül lehet megérdeklődni a bíróságon, legalábbis hivatali időben, azaz szokásosan hétfőtől péntekig 8.00 és 16.00 óra között, kivéve ünnepnapokon).

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A bíróságok hivatalos nyelve a német. Ezenkívül egyes bíróságokon a nyelvi kisebbségek hivatalos nyelvként használhatják a burgenlandi-horvátot, a magyart vagy a szlovént.

A keresetet vagy az eljárást megindító kérelmet írásban kell benyújtani. Ha nincs szükség ügyvéd általi ellenjegyzésre, a keresetet vagy a kérelmet az illetékes kerületi bíróság előtt szóban is jegyzőkönyvbe lehet mondani; lásd a fenti 7. kérdésre adott választ. A bíróságra faxon vagy e-mailben érkező keresetek esetében a bíróság hiánypótlásra szólíthat fel. A kereseteket elektronikus úton az osztrák e-igazságszolgáltatás (ERV) platform zárt rendszerén keresztül lehet benyújtani, amelynek használatához regisztráció szükséges (ez anyagilag csak azoknak a feleknek éri meg, akik nagy számban nyújtanak be követeléseket az osztrák bíróságokhoz).

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

Csak a feltételes fizetési meghagyással (Mahnklagen) kapcsolatban létezik kötelezően használandó formanyomtatvány. Ennek az eljárásnak megfelelően a legfeljebb 75 000 EUR értékű fizetési követelések esetében a keresetet a fizetési meghagyás iránti kérelem formájában kell benyújtani (Mahnverfahren). A megfelelő nyomtatványokat a bíróságnál lehet beszerezni, vagy a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium weboldaláról (A link új ablakot nyit meghttp://www.justiz.gv.at/) is kinyomtathatók.

Léteznek nem kötelezően használandó nyomtatványok lakossági bérleti szerződés vagy egy vagy több üzlethelyiség bérleti szerződésének bírósági úton történő felmondásához.

Főszabály szerint minden keresethez csatolni lehet valamennyi, a követelés igazolására szolgáló dokumentumot mellékletként (ugyanannyi példányban kell benyújtani, mint magát a keresetet, lásd a 12. kérdést). A bírósági illetékességről vagy belföldi jogszolgáltatásról szóló írásos megállapodást (joghatósági megállapodás) is lehet csatolni a keresethez. Ugyanez érvényes a szerződés teljesítési helyéről szóló írásos megállapodásokra, amennyiben a felperes a teljesítési hely szerinti bírósághoz akar fordulni, és ugyancsak más különös illetékességi kikötéseknél vagy különleges eljárási típusoknál (mint például váltó kifizetésének végrehajtására irányuló eljárás).

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

Polgári jogi követelés bírósághoz történő benyújtásakor bírósági illetéket kell fizetni; ennek célja az elsőfokú perköltségek fedezése, a szabály pedig az, hogy az illeték a kereset későbbi eredményeitől független. Az illetékek nagysága a perértéktől függően fokozatosan nő. Az illetékeket a kereset benyújtásakor kell befizetni, a következő módok valamelyikével: a bíróságon készpénzben, vagy hitelkártyával, bankkártyával, vagy a szokásos módon a bíróság számlájára történő átutalással, a közlemény rovatban fel kell tüntetni a „bírósági illeték” megnevezést és a peres felek nevét.

Az ügyvédi díj fizetésének módja egyéni megállapodástól függ; ugyanez érvényes a díj nagyságára (amennyiben a díjat nem az ügyvédi díjakról szóló törvény (Rechtsanwaltstarifgesetz) vagy a díjfizetésre vonatkozó általános iránymutatások (Allgemeine Honorar-Kriterien) alapján állapították meg). Az ellenérdekelt féltől a díjat rendszerint csak a jogerős határozat kihirdetésekor, a per sikerességének függvényében lehet követelni.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Olyan személy részesülhet költségmentességben, aki saját megélhetésének veszélyeztetése nélkül nem tudja megfizetni az eljárás költségeit. A költségmentesség iránti kérelmet szóban vagy írásban, az eljárást lefolytató bíróságon lehet benyújtani. Ha a bíróság székhelye kívül esik azon bírósági kerületen, ahol a személy állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodik, a kérelmet szóban is jegyzőkönyvbe lehet mondani, az adott személy tartózkodási helye szerinti kerületi bíróságon.

Az eljárás során a pénzügyi és tartalmi feltételek megléte esetén már a kereset előterjesztése előtt – a kereset benyújtásához és/vagy az egész további eljáráshoz – lehet kérni költségmentességet.

A költségmentességről szóló további információ a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium honlapján, a „Bürgerservice” menüpont alatt érhető el A link új ablakot nyit meghttp://www.justiz.gv.at/). A honlapról letölthetők a kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatványok is, amelyek további információt és útmutatást tartalmaznak.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A keresetlevél akkor tekinthető benyújtottnak, amikor azt a (legalább elméleti) illetékességgel rendelkező bíróság megkapta. A keresetlevél akkor tekinthető megfelelően benyújtottnak, ha azt a bíróságnak nem kell azonnal elutasítania vagy a bíróságnak nem kell hiánypótlásra felszólítania (más szóval, ha olyan keresetnek tűnik, amely az eljárási szabályzat alapján kezelhetőnek minősül). Az írásbeli keresetet annyi példányban kell benyújtani, ahány peres fél van (egy példány a bíróság részére, egy-egy valamennyi ellenérdekelt félnek). Ha a kereset alaki és/vagy tartalmi hibát tartalmaz, úgy a bíróság vélhetően hiánypótlásra szólítja fel az adott felet. A bíróság egyúttal jelzi, hogy milyen következményekkel jár a hiánypótlás határidőre történő benyújtásának elmulasztása. A kereset beérkezését rendszerint csak külön kérésre igazolják vissza, kivéve, ha azt az osztrák e-igazságügyi platformon keresztül nyújtották be, ahol a visszaigazolás automatikusan történik.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

A fizetési meghagyásos eljárásban (Mahnverfahren) a fél már a formanyomtatvány kitöltésével kéri a jogerős fizetési meghagyás példányának megküldését. A felperes ezért kézbesítés útján automatikusan megkapja vagy a jogerős fizetési meghagyás egy példányát (végrehajtási jogcím – Exekutionstitel), vagy a másik fél határidőben benyújtott ellentmondásának példányát vagy az arról szóló értesítést kapja meg, többnyire a szóbeli tárgyalásra szóló idézéssel együtt (amellyel megindul a rendes eljárás). A kerületi bíróság előtti eljárásban az idézési határidőnek nincs alsó határa; a tartományi bíróság előtti eljárásban azonban a határidő legalább 3 hét.

A lakás vagy üzlethelyiség bérleti jogviszonyának bírósági úton való felmondásával kapcsolatos eljárásban a főbérlőnek külön kell kérnie a felmondás eredeti példányának megküldését. Ha az a fél, akinek felmondtak, határidőben ellentmondást terjeszt elő (4 héten belül), erről a főbérlő automatikusan értesül, többnyire a szóbeli tárgyalásra szóló idézéssel együtt.

A különleges eljárásoktól eltekintve (mint a fizetési meghagyásos, váltó kifizetésére irányuló vagy bérleti jogviszony felmondásáról szóló eljárás) az illetékes kerületi bíróság előtti eljárásban a bíróság a kereset befogadását követően (és az esetleges hiánypótlás után) a keresetet rendszerint automatikusan, a tárgyalásra szóló idézéssel együtt kézbesíti az alperesnek, és egyúttal a felperest is idézi a szóbeli tárgyalására. A tartományi bíróság előtti eljárásban a kereset kézbesítésével együtt a bíróság az alperest az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére is felkéri (és emlékezteti a kötelező ügyvédi ellenjegyzésre). Ha az alperes az ellenkérelmet határidőben nem terjeszti elő, úgy a bíróság – a felperes kérelmére – mulasztási ítéletet hoz, egyéb esetben az eljárás szünetel. Az ellenkérelem határidőben történő beérkezése esetén a felperes megkapja az ellenkérelem egy példányát, gyakran a szóbeli tárgyalásra szóló idézéssel együtt.

A bíróság előtt már folyamatban lévő eljárás lépéseinek pontos időbeli sorrendjéről, valamint a per mindenkori állásáról (valamennyi eljárási szakban) telefonon, közvetlenül a bíróság illetékes bírósági ügyosztályán (hivatal = Kanzlei) az ügyiratszám megadásával lehet érdeklődni.

Az előkészítő tárgyalási ülésen (a szóbeli eljárás első ülése) a bíróság megtárgyalja az eljárás további menetét és időpontjait a felekkel, akiknek általában személyesen is meg kell jelenniük, kivéve, ha jogi képviselőjük megfelelő tájékoztatást kap a tényekről. Az eljárás ütemezését eljárási rend formájában jegyzőkönyvbe veszik, és a feleknek (vagy jogi képviselőjüknek) megküldik e jegyzőkönyv egy példányát. Az eljárási menetrend változásait a bíróság közli a felekkel, illetve adott esetben velük megtárgyalja.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 13/11/2015

Hogyan kell eljárni? - Lengyelország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lengyel nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Az ügy bíróság előtti rendezésének alternatívája a közvetítő eljárás. A közvetítés a vitarendezés – független és képzett személy vagy intézmény (mediátor) közreműködésével történő – békés módja. A közvetítő eljárások önkéntesek (a vitában résztvevő fél bármikor visszavonhatja a hozzájárulását a közvetítéshez és kiléphet az eljárásból) és titkosak ( a résztvevőknek titokban kell tartaniuk a közvetítés során megszerzett információkat), a mediátorok pártatlanok és függetlenek (egyik felet sem támogatják és főszabály szerint nem javasolnak megoldásokat a vitára).

2 Van határideje a perindításnak?

A kereseteket főszabály szerint bármikor be lehet nyújtani a bírósághoz, kivéve, ha erre külön szabályozás határidőt állapít meg. Az a fél azonban, aki a követelés elévülési idejét követően nyújtja be keresetét, a per elvesztését kockáztatja, amennyiben a másik fél a kereset elévülésére hivatkozik.

A lengyel jog szerinti elévülési időszakokat (terminy zawite) kell alkalmazni. Az elévülési időszak sajátos jellege azt jelenti, hogy ha a jogosult az elévülési időn belül nem nyújt be konkrét keresetet, a fél e kereset érvényesítésére irányuló joga elévül. A polgári perrendtartásban (a továbbiakban: PP, Kodeks postępowania cywilnego) nem szerepel az elévülési időre vonatkozó általános szabály, csak utalás az egyes konkrét helyzetekre vonatkozó rendeletekre.

A jog elévülési idő leteltéből fakadó kiüresedése a jogviszonyban álló felekre, a bíróságra és az ügyet vizsgáló egyéb hatóságokra nézve is kötelező. A hatóság e tényt hivatalból veszi figyelembe, nem a fél kérelmére vagy valamely jogalapra való hivatkozás eredményeként. Az elévülési idő csak kivételes esetben hagyható figyelmen kívül, ha annak elmulasztása a fél hibáján kívül álló okból történt.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani, hogy a valamely adott tagállam területén működő bíróság eljárhat-e a konkrét ügyben, meg kell állapítani e bíróság joghatóságát.

Lengyelországban a rendes bíróságok területükön lévő polgári ügyekre vonatkozó általános joghatóságát nemzeti joghatóságnak nevezik, és azt a PP szabályozza.

A folyamatban lévő ügyek akkor tartoznak a nemzeti joghatóság alá, ha az alperes lakóhelye vagy tartózkodási helye Lengyelország területén található, vagy, ha Lengyelország területén bejegyzett székhellyel rendelkezik.

Emellett a lengyel bíróságok rendelkeznek nemzeti joghatósággal az alábbi esetekben is:

• házassági ügyek (kizárólagos a nemzeti joghatóság, ha mindkét házastárs lengyel állampolgár és lakóhelyük, valamint szokásos tartózkodási helyük Lengyelország területén található);

• szülő-gyermek kapcsolatra vonatkozó ügyek (kizárólagos a nemzeti joghatóság, ha a felek lengyel állampolgárok és lakóhelyük, valamint szokásos tartózkodási helyük Lengyelország területén található);

• tartásra és a gyermek származásának megállapítására vonatkozó ügyek (amelyek a nemzeti joghatóság alá tartoznak, ha a kérelmező Lengyelország területén lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel bíró jogosult);

• munkajogi ügyek (a kérelmező munkavállaló a nemzeti joghatóság alá tartozik, ha a munkát általában Lengyelország területén kell, kellett vagy kellett volna végezni);

• biztosítási ügyek (a biztosítóval szemben indított, a biztosítási jogviszonyra vonatkozó ügyek a nemzeti joghatóság alá tartoznak, ha a kérelmező lakóhelye Lengyelországban található, vagy más tényező megalapozza Lengyelország joghatóságát);

• fogyasztói ügyek (az olyan ügyek, amelyekben a fogyasztó a kérelmező, a nemzeti joghatóság alá tartoznak, ha a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Lengyelországban található és a fogyasztó megtette a szükséges lépéseket ahhoz, hogy Lengyelországban kössön megállapodást; ilyen esetben a fogyasztói megállapodásban résztvevő másik fél Lengyelországban bejegyzettnek vagy ott székhellyel rendelkezőnek minősül, ha van vállalkozása vagy fióktelepe Lengyelország területén és a fogyasztóval kötött megállapodás e vállalkozás vagy fióktelep által folytatott üzleti tevékenység részeként kerül megkötésre).

A lengyel bíróságok kizárólagos nemzeti joghatósággal rendelkeznek emellett:

a Lengyelország területén található ingatlanokra vonatkozó dologi jogok és azok birtoklása; bérletre (najem vagy dzierżawa) és más ilyen ingatlan használatára vonatkozó ügyek (kivéve a bérleti díj és az ingatlan használatából vagy hasznosításából származó díjak); egyéb olyan ügyek, amelyekben a bíróság ítélete Lengyelország területén található ingatlannal kapcsolatos dologi jogokra, birtoklásra vagy használatra vonatkoznak;

a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység felszámolására vonatkozó ügyek, valamint azok testületei által hozott határozatok törlésére vagy megsemmisítésére vonatkozó ügyek tekintetében, amennyiben a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység bejegyzett székhelye Lengyelország területén található.

Emellett, ha az ügyben a főkövetelés a nemzeti joghatóság alá tartozik, akkor e joghatóság vonatkozik a viszontkeresetre is.

A konkrét jogviszony felei írásban megegyezhetnek a jogviszonyukból esetlegesen felmerülő tulajdonjogra vonatkozó ügyeik lengyel bíróságok joghatósága alá utalásáról.

A bíróság az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja a nemzeti joghatóság meglétét.

Amennyiben megállapításra kerül, hogy a bíróságnak nincs nemzeti joghatósága, a bíróság elutasítja a követelést vagy keresetet.

A nemzeti joghatóság hiánya az eljárás érvénytelenségével jár.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Annak érdekében, hogy megállapítható legyen, hogy melyik kerületi bíróság (sąd rejonowy) vagy regionális bíróság (sąd okręgowy) jogosult tárgyalni az ügyet, a bíróság illetékességét kell vizsgálni. A lengyel jog különbséget tesz általános illetékesség, vagylagos illetékesség és kizárólagos illetékesség között.

a. általános illetékesség

Főszabály szerint a kereseteket az alperes lakóhelye szerint illetékességgel bíró elsőfokú bíróságnál kell benyújtani (a polgári törvénykönyv kimondja, hogy a természetes személy lakóhelye az a város/település, amelyben állandó tartózkodás szándékával lakik). Amennyiben az alperes lakóhelye nem Lengyelországban található, az illetékességet tartózkodási helye alapján, amennyiben pedig ez nem ismert vagy Lengyelországon kívül található, az alperes legutolsó lengyelországi lakóhelye alapján kell megállapítani. Az Államkincstárral szemben indított kereseteket annak az állami szervezeti egységnek a székhelye szerint illetékes bíróságon kell benyújtani, amelyre a követelés vonatkozik. A jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel szembeni kereseteket a szervezet bejegyzett székhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.

b. vagylagos illetékesség

A vagylagos illetékességre vonatkozó szabályok alapján a kérelmezők – saját választásuk alapján – az általános illetékességgel rendelkező bíróságnál vagy a külön törvényben illetékesnek nyilvánított más bíróságnál nyújthatják be keresetüket. A lengyel polgári ügyekben az alábbi esetekben lehet a vagylagos illetékességhez fordulni:

a tartási követelések és a gyermek származásának megállapítása; az üzleti vállalkozással szemben benyújtott tulajdoni követelések;

a szerződéses vitákra vonatkozó esetek; a jogellenes károkozásra vonatkozó követelések; az ügy kezeléséért járó díj megfizetésére irányuló követelés (az ügyvéd díja); az ingatlan bérletére (najem vagy dzierżawa) vonatkozó követelések; a saját váltóval vagy csekkel kapcsolatos ügyek.

A tartásra, a gyermek származásának megállapítására vonatkozó követelések, valamint az ezekhez kapcsolódó követelések a jogosult fél lakóhelye szerinti bíróság előtt is érvényesíthetők. Az üzleti vállalkozással szemben benyújtott tulajdoni követeléseket ahhoz a bírósághoz lehet benyújtani, amely a vállalkozás központja vagy fióktelepe szerint illetékes, ha a követelés a vállalkozás központjának vagy fióktelepének tevékenységére vonatkozik. A megállapodás megkötésére, tartalmának meghatározására, módosítására, létrejöttének megállapítására, a megállapodás teljesítésére, megszüntetésére vagy érvénytelenítésére, illetve a megállapodás nem teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből származó károkra vonatkozó kereseteket ahhoz a bírósághoz lehet benyújtani, amely a megállapodás teljesítésének helye szerint illetékes. Kétség esetén a megállapodás teljesítésének helyét dokumentummal igazolni kell. A jogellenes károkozásra vonatkozó követeléseket a károkozás helyén illetékességgel rendelkező bírósághoz lehet benyújtani. Az ügy viteléért járó pénzösszeg megfizetésére irányuló keresetet ahhoz a bírósághoz lehet benyújtani, amely illetékességgel rendelkezik ott, ahol a jogi képviselő az ügy vitelét teljesítette. Az ingatlan bérletére (najem vagy dzierżawa) vonatkozó keresetet az ingatlan fekvése szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. A saját váltó vagy csekk kötelezettjével szembeni keresetet a kifizetés helye szerint illetékes bírósághoz lehet benyújtani. Ha a saját váltó vagy csekk több személyt kötelez, azokkal szemben együttesen is lehet eljárást indítani a kifizetés helye szerint illetékes, illetve a saját váltó vagy csekk elfogadója vagy kibocsátója szerint általános illetékességgel rendelkező bíróságnál.

c. kizárólagos illetékesség

A kizárólagos illetékességet szabályozó rendelkezések kógensek. Egyes esettípusokban kizárják az ügy általános illetékességgel és vagylagos illetékességgel rendelkező bíróság elé terjesztésének és az ügy illetékességre vonatkozó megállapodás által másik bírósághoz való utalásának lehetőségét. Kizárólagos illetékesség esetén az azonos szintű bíróságok közül csak egy illetékes a konkrét ügyben való döntésre. Az ügy típusától függően ez valamelyik konkrét kerületi bíróság vagy regionális bíróság.

Az ingatlan tulajdonára vagy az ingatlanon fennálló más dologi jogokra, valamint az ingatlan birtoklására vonatkozó kereseteket az ingatlan fekvése szerint illetékes bírósághoz lehet benyújtani. Amennyiben az eljárás tárgya földterületen fennálló szolgalom, az illetékesség megállapítása a megterhelt ingatlan fekvése szerint történik. A fenti illetékesség vonatkozik az azonos alperessel szemben megindított dologi vagy összekapcsolt jogokra vonatkozó követelésekre is. Az öröklésre, kötelesrészre, hagyományra, elrendelésre vagy más végrendeleti intézkedésre vonatkozó kereseteket az örökhagyó utolsó szokásos tartózkodási helye szerint illetékes bírósághoz, és, ha az örökhagyó Lengyelország területén található szokásos tartózkodási helyét nem lehet megállapítani, az örökség vagy annak egy részének helye szerint illetékes bírósághoz lehet benyújtani. A szövetkezeti, partnerségi, cégekben vagy egyesületekben való tagsággal kapcsolatos kereseteket csak a bejegyzett székhely szerint illetékes bírósághoz lehet benyújtani. A házassági kapcsolatokra vonatkozó kereseteket csak a házastársak utolsó lakóhelye szerint illetékességgel rendelkező bírósághoz lehet benyújtani, ha legalább egyikük lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye ennek illetékességi területén található. Ilyen jogalap hiányában a kizárólagos illetékességgel rendelkező bíróság az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróság, annak hiányában pedig a felperes lakóhelye szerint illetékes bíróság. A szülő-gyermek és örökbefogadó-örökbefogadott közti kapcsolatra vonatkozó kereseteket kizárólag a felperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz lehet benyújtani, feltéve, hogy a kereset általános illetékességi rendelkezések szerinti benyújtásának nincs jogalapja.

Emellett, ha több bíróság illetékessége is megalapozott, vagy, ha a keresetet több féllel szemben nyújtották be és azok tekintetében az általános illetékességre vonatkozó törvény szerint több bíróság is illetékes, a kérelmező választhat a bíróságok közül. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a bíróság illetékességét megalapozó ingatlan több bíróság illetékességének területén fekszik. Ha az illetékes bíróság valamely akadály miatt nem tudja tárgyalni az ügyet vagy nem képes más intézkedések meghozatalára, a felsőbb fokú bíróság zárt ülésen jelöl ki másik eljáró bíróságot. Amennyiben a PP rendelkezései szerint az ügy körülményei alapján nem állapítható meg illetékesség, a Legfelsőbb Bíróság (Sąd Najwyższy) zárt ülésen jelöli ki azt a bíróságot, amelyhez a keresetet be kell nyújtani. A felek írásban megegyezhetnek arról, hogy egy már folyamatban lévő ügyet vagy egy konkrét jogviszonyból esetlegesen később származó ügyeket első fokon olyan bíróság előtt rendezik, amely a törvény szerint nem rendelkezik illetékességgel. E bíróság ilyen esetben – a felek ellenkező megállapodásának hiányában és kivéve, ha a kérelmező az elektronikus eljárásban a keresetlevelet fizetési felszólítás (elektroniczne postępowanie upominawcze, EPU) formájában nyújtotta be – kizárólagos illetékességgel rendelkezik. A felek emellett írásbeli megállapodásukkal korlátozhatják a kérelmező bíróságválasztási jogát az ilyen viták esetén. A felek azonban nem változtathatják meg a kizárólagos illetékességet.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

A Lengyel Köztársaság rendes bíróságainak (sądy powszechne) hatáskörét a polgári perrendtartás rendelkezései szabályozzák.

Polgári ügyekben az első fokon eljáró bíróságok a kerületi bíróságok és a regionális bíróságok, a második fokon eljáró bíróságok pedig a regionális bíróságok és a fellebbviteli bíróságok (sądy apelacyjne).

Főszabály szerint a polgári ügyekben első fokon a kerületi bíróságok járnak, el, kivéve ha kifejezetten előírják a regionális bíróságok hatáskörét. A regionális bíróságok járnak el első fokon az alábbi esetekben:

• nem tulajdonjogi igények (és az ezekkel együtt érvényesített tulajdonjogi követelések), kivéve a gyermek származását megállapító vagy vitató ügyek, az apaság elismerésének törlésére vonatkozó ügyek és az örökbefogadás megsemmisítése;

• a szerzői jogok és szomszédos jogok védelmére irányuló, valamint találmányokkal, használati mintákkal, formatervezési mintákkal, védjegyekkel, földrajzi árujelzőkkel és integrált áramkörök topográfiájával kapcsolatos és az egyéb immateriális tulajdonjogok védelmével kapcsolatos ügyek;

• a sajtótörvényen alapuló követelések;

• tulajdonjogi ügyek, amelyekben az eljárás tárgyának értéke a 75 000 PLN-t meghaladja (kivéve a tartási ügyek, a birtokháborítási ügyek, a házastársak vagyonközösségének szétválasztására irányuló ügyek, az ingatlan-nyilvántartás tartalmának a valós jogi helyzethez való kiigazítása, valamint a fizetési felszólítással megindított elektronikus eljárások);

• a gazdasági társaság felosztására irányuló, határozat helyett meghozott ítéletek;

• a jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, de jogszabály által jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységek ügyvezető testületei által hozott határozatok visszavonására, megsemmisítésére vagy meghozatalára irányuló ügyek;

• a tisztességtelen verseny megelőzésére vagy megszüntetésére irányuló ügyek;

• a jogellenes jogerős bírósági határozatok meghozatalával okozott károkért való kártérítés.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

Főszabály szerint a polgári eljárásokban a felek és azok ügyvezető testületei vagy törvényes képviselői a bíróság előtt személyesen vagy közvetítő útján járhatnak el.

A PP azonban egyes helyzetekben előírja a kötelező ügyvédi képviseletet. A Legfelsőbb Bíróság előtt folyó eljárásokban a feleknek ügyvédi (adwokat) vagy jogi tanácsadói (radca prawny) képviselettel kell eljárniuk. Az iparjogvédelmi jogra vonatkozó ügyekben szabadalmi ügyvivővel kell eljárni. A képviseleti kötelezettségek a Legfelsőbb Bíróság eljárásához kapcsolódó, alacsonyabb fokú bíróságok előtt megtett eljárási lépésekre is alkalmazandóak. Nem kell alkalmazni a képviseletre vonatkozó követelményeket, ha az eljárás a bírósági illetékmentességre, ügyvéd vagy jogi tanácsadó kijelölésére vonatkozik, vagy ha a fél, annak ügyvezető testülete, törvényes vagy jogi képviselője bíró, ügyész, közjegyző, jogász professzor, vagy jogi posztdoktori diplomát szerzett személy (doktor habilitowany nauk prawnych), illetve ha a fél, ügyvezető testülete vagy törvényes képviselője ügyvéd, jogi tanácsadó vagy az államkincstár tanácsának tanácsadója (Prokuratoria Generalna Skarbu Państwa).

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A keresetet az illetékes bírósághoz kell benyújtani.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A beadványokat lengyel nyelven kell benyújtani, vagy csatolni kell hozzájuk lengyel nyelvű fordítást. A keresetet írásban kell benyújtani. Kivételt képeznek ez alól azok a (munkajogi és a társadalombiztosítási) ügyek, ahol az ügyvéd, illetve jogi tanácsadó nélkül eljáró alkalmazott vagy biztosított szóban is jegyzőkönyvbe mondhatja keresetét, bármely fellebbezés tartalmát és egyéb eljárási beadványokat.

A fizetési felszólítással indított elektronikus eljárások esetén a keresetet adatátviteli hálózat útján is be kell küldeni.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

A keresetlevelet csak akkor kell hivatalos formában benyújtani, ha ezt külön rendelkezés előírja. Két esetben kötelező a keresetlevél hivatalos formában való benyújtása: ha a kérelmező szolgáltató vagy eladó, és valamely különös tárgyú megállapodást (postai vagy telekommunikációs szolgáltatások, tömeges személy- és poggyászszállítás, villamosenergia-, gáz- és üzemanyag-ellátás, vízellátás és szennyvízelvezetés, hulladékártalmatlanítás, hőenergia-szolgáltatás) érintő követelést érvényesít, illetve a gyorsított eljárásokban (postępowanie uproszczone).

A keresetet írásban kell benyújtani. Kivételt képeznek ez alól a munkajogi és a társadalombiztosítási eljárások, ahol az ügyvéd, illetve jogi tanácsadó nélkül eljáró alkalmazott vagy biztosított szóban is jegyzőkönyvbe mondhatja keresetét.

A keresetnek a következőket kell tartalmaznia:

  • a bíróság neve, amelyhez a keresetet benyújtják; a felek, azok törvényes képviselőinek, valamint azok jogi képviselőinek neve;
  • a kereset típusának meghatározása;
  • a vita vagy fellebbezés tárgyának értéke, ha a bíróság hatásköre, az illeték mértéke vagy a jogorvoslat befogadhatósága ezen értéktől függ, és az ügy tárgya nem meghatározott pénzösszeg;
  • a vita tárgyának meghatározása;
  • a felek, a törvényes képviselők, valamint a jogi képviselők lakóhelye vagy bejegyzett székhelye;
  • a kérelmező PESEL-száma (az általános elektronikus népesség-nyilvántartó rendszerbeli szám) vagy adóazonosító száma (NIP), ha a kérelmező olyan természetes személy, akinek ilyennel rendelkeznie kell, vagy aki ilyennel rendelkezik anélkül, hogy ez számára kötelező lenne; vagy a kérelmező nemzeti bírósági jegyzéki (KRS) száma, illetve KRS-szám hiányában a kérelmező egyéb releváns jegyzéki vagy nyilvántartási száma, vagy ha a kérelmező nem természetes személy és nem kötelező szerepelnie a releváns jegyzékben vagy nyilvántartásban, de rendelkeznie kell NIP-számmal, akkor a kérelmező NIP-száma;
  • a kérelem vagy kereset alapja és az ezt alátámasztó körülmények bizonyítékai;
  • pontosan meghatározott követelés és a tulajdonjogra vonatkozó esetekben a vita tárgyának értéke, kivéve, ha a vita tárgya meghatározott pénzösszeg;
  • a követelést megalapozó körülmények leírása, és szükség esetén a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó körülmények leírása;
  • annak leírása, hogy a felek megkísérelték-e a közvetítést vagy a vitarendezés egyéb bíróságon kívüli formáját, és ha ilyen kísérletre nem került sor, ennek oka;
  • a fél, annak törvényes képviselőjének vagy jogi képviselőjének aláírása;
  • a mellékeltek listája.

Az alábbi dokumentumokat kell a keresethez csatolni:

  • az ügyvédi meghatalmazás vagy annak hitelesített másolata (amennyiben a kérelmet jogi képviselő nyújtotta be);
  • a kereset és mellékleteinek másolata annak érdekében, hogy azokat az ügyben résztvevő feleknek kézbesíteni lehessen, és amennyiben a mellékletek eredetije nem került benyújtásra a bírósághoz, azok egy példány másolata az aktába (a fizetési felszólítással megindított elektronikus eljárások esetén a keresethez a mellékletek elektromosan hitelesített példányát kell benyújtani az adatátviteli hálózaton keresztül).

A kereset emellett az alábbiakat tartalmazhatja: a biztosítási intézkedésekre, az ítéletet azonnal végrehajthatóvá nyilvánítására, valamint az ügy kérelmező távollétében történő tárgyalására irányuló kérelem; a tárgyalás előkészítésére irányuló kérelmek (és különösen a következőkre irányuló kérelmek: a kérelmező által a tárgyaláson részvételre felkért tanúk és bíróság által kijelölt szakértők beidézése; a szemle lefolytatása; az alperes felszólítása arra, hogy a tárgyalásra hozzon magával egy birtokában lévő, a bizonyítékok felvételéhez szükséges dokumentumot vagy szemletárgyat; a másik bíróságok, hivatalok vagy harmadik felek rendelkezésére álló bizonyítékok tárgyalásra történő szolgáltatása).

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

Főszabály szerint a bírósági eljárások költségeket vonnak maguk után. A bírósági költségek illetékből és költségekből állnak.

A költségek megfizetésére a bíróságnál illetékköteles vagy költségekkel járó kérelmet (ideértve a keresetet is) benyújtó fél köteles. Amennyiben az illetéket nem róják le, a bíróság felszólítja a felet, hogy azt egy héten belül fizesse be, ellenkező esetben a keresetlevelet érdemi vizsgálat nélkül elutasítják (ha a keresetlevelet külföldön lakóhellyel vagy bejegyzett székhellyel rendelkező, Lengyelországban képviselővel nem bíró személy nyújtotta be, az illetékfizetés határideje legalább egy hónap). Ha az illeték befizetésére nem kerül sor határidőn belül, a bíróság a keresetlevelet visszaküldi a félnek. A visszaküldött keresetlevél nem váltja ki a keresetlevél benyújtásának jogszabályban meghatározott joghatásait.

Amennyiben külön rendelkezés kimondja, hogy a keresetlevelet kizárólag átviteli hálózaton keresztül lehet benyújtani (EPU eljárás), a keresetlevél benyújtásának az illeték befizetésével egy időben kell megtörténnie.

Azokat az ügyvédek, jogi tanácsadók vagy szabadalmi ügyvivők által benyújtott keresetleveleket (ha azok után meghatározott mértékű vagy az eljárás tárgyának a fél által meghatározott értékével arányos mértékű illetéket kell megfizetni), amelyek után nem fizették meg az illetéket, a bíróság a fél fizetésre való felszólítása nélkül visszaküldi (a PP 1302. cikke). A fél egy héten belül leróhatja az illetéket. Amennyiben az illeték lerovása határidőben megtörténik, a keresetlevél az eredeti benyújtásának napjától kiváltja joghatásait. A joghatások kiváltására nem kerül sor, ha a keresetlevelet ismételten ugyanebből az okból küldik vissza.

Az ügyvédeknek vagy jogi tanácsadóknak fizetendő díjakra vonatkozó kérdéseket (például a fizetési határidőket) az ügyfél és a jogi képviselő közti megállapodásban kell szabályozni.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Mind a természetes személyek, mind a jogi személyek igényelhetnek költségmentesség keretében bíróság által kijelölt jogi képviselőt, aki az ügyeiket kezeli (pełnomocnik z urzędu).

A természetes személyek kérhetik ügyvéd vagy jogi tanácsadó kijelölését, ha benyújtják arra irányuló nyilatkozatukat, hogy a saját vagy családjuk jelentős megterhelése nélkül nem képesek az ügyvéd vagy jogi tanácsadó díját megfizetni.

A jogi személyek (vagy más szervezeti egységek, amelyek számára a jogszabály lehetővé teszi, hogy bírósági eljárásban félként járjanak el) kérhetik ügyvéd vagy jogi tanácsadó kijelölését, ha bizonyítják, hogy nem rendelkeznek elégséges vagyonnal az ügyvéd vagy jogi tanácsadó díjának megfizetéséhez.

A bíróság akkor tesz eleget a kérelmeknek, ha úgy ítéli meg, hogy az ügyben ügyvéd vagy jogi tanácsadó részvétele szükséges.

A határon átnyúló ügyekben az illetékmentességre és a bíróság által kijelölt jogi képviselőre vonatkozó kérdéseket az Európai Unió tagállamaiban folyó polgári ügyekben a költségmentességhez való jogról és az eljárás megkezdése előtt a jogvita békés rendezésére irányuló ügyekben a költségmentességhez való jogról szóló 2004. december 17-i törvény szabályozza.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A kereset a keresetlevél benyújtásakor minősül benyújtottnak. A PP nem rendelkezik az ügy bíróság előtti megfelelő előterjesztését megerősítő igazolásról.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

Az ügyben tervezett vagy megtett intézkedésekről az érintett bíróság bírósági ügyfélszolgálati hivatalánál (Biuro Obsługi Interesanta, BOI) szerezhető be információ. A jövőbeli bírósági ülések időpontjairól további információ a bírósági ügyfélszolgálati hivatal bíróság weboldalán meghatározott telefonszámának felhívásával és az ügyszám megadásával szerezhető be.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 27/04/2018

Hogyan kell eljárni? - Portugália

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: portugál.

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Az e kérdésre adható válasz a konkrét ügytől függ.

Mivel nem jósolható meg minden, szóba jöhető probléma, a téma szakértőjétől kérjen erre vonatkozó tanácsot.

Ha pénzügyi lehetőségei ezt nem teszik lehetővé, költségmentességgel élhet (lásd a „Költségmentességről” szóló dokumentumot alább).

A vita rendezésére alternatív megoldások is szóba jöhetnek az ügy különös részleteitől függően (lásd az „Alternatív vitarendezési megoldásokról” szóló dokumentumot alább).

2 Van határideje a perindításnak?

Egy adott vita bírósági rendezésének perindítási határideje az adott helyzettől függ.

Ez a kérdést szintén jogi szakember segítségével kell tisztázni, ahogy azt az előző kérdésre adott válaszban is javasoltuk.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

A közösségi szabályozásban és már nemzetközi instrumentumokban lefektetett szabályok sérelme nélkül a portugál bíróságok joghatósága a következő esetekre terjed ki:

a) amikor a keresetet a portugál jog szerint meghatározott portugál illetékességi szabályokkal összhangban portugál bírósághoz nyújtható be a kereset;

b) amikor a keresetindítás okául szolgáló tény vagy bármely ehhez kapcsolódó tény portugál területen következett be;

c) amikor a hivatkozott jogot csak portugál területen benyújtott kereset segítségével lehet megállapítani vagy a felperes oldalán méltányolható nehézséget okozna a külföldi pereskedés, mert jelentős (személyi vagy tárgyi) kapcsolat áll fenn a jogvita tárgya és a portugál jogrendszer között.

A portugál bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek a következő ügyekben:

a) a portugál területen található, illetve az itt bérelt ingatlanokra vonatkozó jogokkal kapcsolatos kérdésekre nézve; ugyanakkor az időszakos, legfeljebb hat egymást követő hónapra kötött, magáncélú ingatlanbérleti szerződések tekintetében azon tagállam bíróságai is rendelkeznek joghatósággal, ahol az alperes lakik, feltéve, hogy a bérlő természetes személy, valamint a bérbeadó és a bérlő azonos tagállamban laknak;

b) a Portugáliában bejegyzett székhelyű társaságok vagy más jogi személyek alapítása vagy megszüntetése, továbbá az ezek szervei által hozott határozatok érvényességének kérdésében; a bejegyzett székhely meghatározásánál a portugál bíróságok a nemzetközi magánjogi szabályaikat alkalmazzák;

c) a portugál nyilvántartások bejegyzéseinek érvényességével kapcsolatos kérdésekben;

d) portugál területen található ingatlanra bejegyzett jelzálogjog érvényesítésével kapcsolatosan;

e) Portugáliában lakó magánszemélyek vagy portugál területen bejegyzett székhelyű jogi személyek vagy társaságok fizetésképtelenségével vagy átszervezésével kapcsolatos kérdésekben.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Az ingatlan elhelyezkedése

A tulajdonjog gyakorlásához, a közös tulajdonú ingatlan megszüntetéséhez, a kilakoltatáshoz, az elővásárlási joghoz és jelzálogjog érvényesítéséhez kapcsolódó dologi vagy személyes jogokkal kapcsolatos ügyeket, valamint a jelzáloghitel megerősítésére, felváltására, csökkentésére vagy törlésére irányuló ügyeket a szóban forgó ingatlan elhelyezkedésének megfelelő bíróságon kell megindítani.

A hajókra vagy légi járművekre bejegyzett záloghitelek megerősítésére, felváltására, csökkentésére vagy törlésére irányuló kereseteket ugyanakkor azon bíróság előtt meg megindítani, amelynek területén a szóban forgó járművet nyilvántartásba vették. Ha a jelzáloghitel több körzetben nyilvántartásba vett ingó vagyonra is kiterjed, a felperes ezek közül bármelyiket választhatja.

Ha a kereset azonos személyhez, egyszeri használatra szánt ingóságok csoportját érinti, vagy ingatlant és ingóságot, vagy különböző körzetekben található ingatlanokat, az ügyet az a bíróság fogja tárgyalni, amelynek az illetékességi területén a legértékesebb ingatlan található, ezt pedig az ingatlan adóügyi értéke határozza meg. Ha a kereset tárgyát képező épület egynél több igazságügyi körzetben található, a kereset bármelyik körzetben benyújtható.

Kötelezettség teljesítésére vonatkozó ügyek

A kötelezettség teljesítésének kikényszerítését célzó, a nem teljesítésért vagy hibás teljesítésért járó, illetve a szerződésszegés miatti szerződés megszüntetés miatti kártérítés iránti keresetet az alperes lakóhelye szerinti bíróságon kell benyújtani. A hitelező a kötelezettség esedékes teljesítésének helye szerinti bíróságot is választhatja, ha az adós jogi személy vagy a hitelező lakóhelye Lisszabon vagy Porto vonzáskörzetének területén belül található és az alperes azonos nagyvárosi vonzáskörzet területen lakik.

Ha a kereset tárgya jogellenes károkozás vagy kockázat miatti polgári jogi felelősség, az esemény bekövetkeztének helye szerinti bíróság az illetékes.

Bontóper és különválás

Bontóperes, különválási és vagyonmegosztási ügyekben a felperes lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti bíróság jár el.

Díjfizetésre irányuló keresetek

Amikor a kereset a bírósági illetékek vagy technikai képviselők díjának megfizetésére, és az ügyfél számára megelőlegezett összegek visszafizettetésére irányul, az a bíróság illetékes, ahol a szolgáltatást igénybe vették, és a két ügyet egyesíteni kell.

Ugyanakkor ha a keresetet a Fellebbviteli Bírósághoz vagy a Legfelsőbb Bírósághoz nyújtották be, a díjfizetésre irányuló keresetet az adós lakóhelye szerinti körzeti bíróságon kell benyújtani.

A közös hajókár rendezése és elosztása

A nagy veszteséget elszenvedett hajó rakományának kézbesítési vagy tervezett kézbesítési kikötője szerinti bíróság az illetékes az e károk rendezésére és a költségek elosztására.

Hajók összeütközéséből származó veszteség és kár

A hajók összeütközéséből származó veszteségekkel és károkkal kapcsolatos keresetet a baleset helye, a másik hajónak ütköző hajó tulajdonosa lakóhelye, a hajó tulajdonlásának helye, a hajó megtalálásának helye vagy azon kikötő helye szerinti bíróság, ahol a károsodott hajó kikötött.

Hajóknak nyújtott mentési vagy segítségnyújtási költségek

Hajóknak nyújtott mentési vagy segítségnyújtási költségeket azon bíróság előtt lehet igényelni, ahol az esemény bekövetkezett, ahol a megmentett tárgyak tulajdonosa lakik vagy a megmentett hajó tulajdonlásának vagy megtalálásának helye szerinti bíróságon.

Egy ingyenesen megszerzett hajóra vonatkozó kereset vagy egy ellenérték kiváltságoktól való mentességének megállapítására irányuló keresetet azon kikötő szerinti bíróság elé kell beterjeszteni, ahol a szerzés idején a hajó horgonyozik.

Biztosítási intézkedések és előkészületi lépések

A biztosítási intézkedésekkel és a kereset benyújtását megelőző lépésekkel kapcsolatosan a következőkre kell figyelemmel lenni:

a) Az áruk lefoglalását azon bíróság előtt kell kérelmezni, ahol a vonatkozó keresetet be kell nyújtani vagy az áruk helye szerinti bíróságon, vagy ha az áruk több körzetben fellelhetők, ezek bármelyikében;

b) Új munkára vonatkozó tilalommal kapcsolatosan a munka elvégzése helye szerinti bíróság az illetékes;

c) Más biztosítási intézkedésekkel kapcsolatosan az a bíróság az illetékes, ahol a vonatkozó keresetet be kell nyújtani;

d) A bizonyítási eszközök előterjesztésére vonatkozó előkészületi lépéseket azon bíróságok előtt kell kérelmezni, ahol ezeket a lépéseket meg kell tenni.

A fenti lépésekhez és intézkedésekhez kapcsolódó aktát a fő kereset aktájához csatolják, hogy szükség esetén megküldhető legyen ahhoz a bírósághoz, amely azt a keresetet tárgyalja.

A kézbesítendő értesítéseket azon bíróságon kell kérelmezni, amelynek területén az értesítendő személy lakik.

Általános szabályok

A portugál polgári eljárásjog illetékességre vonatkozó általános szabálya az, hogy azon ügyeket, amelyekre nézve nincs kifejezett szabály, az alperes lakóhelye szerinti bíróság tárgyalja.

Ha ugyanakkor az alperesnek nincs szokásos tartózkodási helye vagy állandó lakóhelye, esetleg távol van, a keresetet a felperes lakóhelye szerinti bíróságon nyújtják be; ellenben a távollévő alperes vagyona feletti (akár ideiglenes, akár végleges) gondnokság iránti kérelmet az alperes utolsó portugál lakóhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani.

Ha az alperes külföldön tartózkodik vagy lakik, az ügyet az a bíróság tárgyalja, ahol az alperes jelen van; ha ez nem portugál területet jelent, az ügyet a felperes tartózkodási helye szerinti bíróságon tárgyalják, amennyiben ez külföldön található, a Lisszaboni Bíróság az illetékes bíróság.

Általános szabályok jogi személyekre és vállalkozásokra nézve

Ha az alperes az állam, az alperes lakóhelye szerint bíróságot a felperes lakóhelye szerinti bíróság váltja fel.

Ha az alperes egy másik jogi személy vagy vállalat, az ügyet a székhely vagy a fióktelep, ügynökség, leányvállalat vagy kirendeltség fő telephelye szerinti bíróság tárgyalja attól függően, hogy a keresetet az anyavállalat vagy ezen irodák egyike ellen indítják; ugyanakkor az olyan külföldi jogi személyek vagy cégek ellen indított keresetet, amelyek rendelkeznek Portugáliában fiókteleppel, ügynökséggel, leányvállalattal vagy kirendeltséggel, ezen iroda helye szerinti bíróság előtt is meg lehet indítani, bár az idézést a székhelyre kell küldeni.

Több alperes és átfedésben lévő keresetek

Ha ugyanabban az ügyben több alperes van, mind esetében a legtöbbjük lakóhelye szerinti bíróságon kell a tárgyalást tartani; ha azonos számban laknak több helyen, a felperes bármelyiket választhatja.

Ha a felperes különböző illetékességű bíróságok elé terjesztendő kereseteket halmoz, ezek közül bármelyiket választhatja a keresete beterjesztésére, kivéve azt, amelynél a keresetek egyikére nézve az illetékesség olyan kapcsolattól függ, amely lehetővé teszi a bíróság számára, hogy hivatalból illetékessége hiányát állapítsa meg; ebben az esetben a keresetet e bírósághoz kell benyújtani.

Ugyanakkor ha a több kereset egymástól függ vagy kiegészítik egymást, a fő kereset elbírálására illetékes bíróság előtt kell ezeket benyújtani.

A végrehajtásra vonatkozó általános hatásköri szabályok

A más rendelkezések által szabályozott különleges eseteket kivéve a végrehajtás tekintetében illetékes bíróság az adós lakóhelye szerinti bíróság lesz, bár a hitelező választhatja a kötelezettség teljesítési helye szerinti bíróságot is abban az esetben, ha az adós jogi személy vagy a hitelező lakóhelye Lisszabon vagy Porto vonzáskörzetének területén belül található és az adós azonos nagyvárosi vonzáskörzet területen lakik.

Ugyanakkor ha a végrehajtás egy adott tárgy vagy gyűjtemény átadására vonatkozik egy dologi jogi biztosítékkal rendelkező adósság esetében, az illetékes bíróság az a bíróság lesz, amelynek a területén a tárgyat fel kell lelni, vagy ahol a biztosítékként felhasználható tárgyak találhatóak.

Amikor a végrehajtásra irányuló keresetet az adós lakóhelye szerinti bíróságon kellene megindítani és nincs Portugáliában lakóhelye, de vagyontárgyai igen, a vagyontárgyai helye szerinti bíróság az illetékes.

Különböző illetékességű bíróságok által mérlegelendő, átfedésben lévő végrehajtás iránti keresetek esetében az illetékesség az adós lakóhelye szerinti bíróságot illeti.

Ítéleten alapuló végrehajtás

A portugál bíróságok ítéletének végrehajtása esetében a végrehajtás iránti keresetet az alapügy során nyújtják be, a végrehajtást a bírósági jegyzőkönyvbe jegyzik fel és önállóan intézik, hacsak az ügyben ezt követően nem nyújtanak be fellebbezést, ebben az esetben átteszik.

Ha az igazságszolgáltatás szervezetéről szóló törvénnyel összhangban a végrehajtásért szakosított végrehajtói egység felel, az ítélet másolatát, a végrehajtás iránti kérelmet és a csatolt dokumentumokat sürgősséggel e szakosított egységhez kell megküldeni.

Ha a határozatot választott bírók hozták Portugáliában lefolytatott választottbírósági eljárásban, a végrehajtás kérdésében illetékes bíróság a választottbírósági eljárás helye szerinti körzeti bíróság.

Magasabb szintű bíróságok ítéletének végrehajtása

Ha a keresetet a Fellebbviteli Bírósághoz vagy a Legfelsőbb Bírósághoz nyújtották be, az adós lakóhelye szerinti bíróság az illetékes.

Külföldi ítéleten alapuló végrehajtás

A külföldi ítéleten alapuló végrehajtásra az adós lakóhelye szerinti bíróság az illetékes.

Kapcsolódó ügyekben eljáró bíróság

Az alapügyben eljáró bíróság illetékességgel rendelkezik a kapcsolódó ügyekben, valamint az alperes által védelmére felhozott kérdésekben is.

Viszontkeresetre vonatkozó illetékesség

Az alapügyben eljáró bíróság illetékes a viszontkeresetbe foglalt kérdésekre nézve is, feltéve, hogy az állampolgárság, pertárgy és hierarchia alapján hatáskörükbe tartozik; amennyiben nem ez a helyzet, nem ítélnek a viszontkereset alperese ellen ebben a kérdésben.

Egyezség és a bíróság joghatóságának kikötése

A felek egyezséget köthetnek arra nézve, hogy mely bíróság rendelkezik joghatósággal egy adott jogvita vagy jogviták eldöntésére, amelyek egy bizonyos jogviszonyból adódnak, feltéve, hogy a vitatott jogviszony egynél több jogrendszerhez kötődik. A megállapított kikötés kizárólagos vagy vagylagos joghatóságot biztosíthat a portugál bíróságoknak, amennyiben ilyen létezik, feltéve, hogy kétség esetén ez kizárólagos.

A bíróság megválasztása csak akkor érvényes, ha a következő feltételeknek megfelel:

a) elérhető jogokra vonatkozó jogvitához kapcsolódik;

b) a kikötött bíróság elfogadja;

c) mindkét félnek komoly érdeke fűződik hozzá, vagy az egyik félnek komoly érdeke fűződik hozzá és nem okoz nagy nehézséget a másik félnek;

d) nem olyan kérdésekre vonatkozik, amelyek a portugál bíróságok kizárólagos joghatósága alá tartoznak;

e) olyan egyezség eredménye, amelyet írásba foglaltak vagy írásban megerősítettek, és a joghatóságról kifejezett említést tesz.

Az egyezség akkor számít írásba foglaltnak, amikor a felek által aláírt okiratba foglalják vagy levelek, faxok, táviratok vagy más, írásbeli bizonyítéknak minősülő kommunikáció eredménye, amikor az ilyen dokumentumok közvetlenül magukban foglalják az egyezséget vagy egy másik, az egyezséget magába foglaló okiratra való hivatkozást tartalmaznak.

A gyermekek és kockázatnak kitett fiatalkorúak védelme

A kiskorúak esetében a gyermekek jogainak elősegítésével és a gyermekvédelemmel kapcsolatos intézkedések végrehajtása a gyermekvédelmi bizottság vagy a helyzetről szóló értesítés vagy a jogi eljárás megindulása idején a gyermek/fiatalkorú lakóhelye szerinti bíróság felelőssége.

Ha a gyermek vagy a fiatalkorú lakóhelye ismeretlen vagy nem meghatározható, a gyermek vagy fiatalkorú fellelhetőségének helye szerinti gyermekvédelmi bizottság vagy bíróság illetékes.

A fentiektől eltérve a gyermek vagy fiatalkorú feltételezett fellelhetőségének helye szerinti gyermekvédelmi bizottság vagy bíróság megteszi az érintettek azonnali védelme érdekében szükséges intézkedéseket.

Ha az intézkedések megtétele után a gyermek vagy fiatalkorú három hónapot meghaladó időtartamra lakóhelyet vált, az ügyet az új lakóhely szerinti gyermekvédelmi bizottsághoz vagy bírósághoz teszik át.

A fentiek alól kivétel, ha az eljárás megindítását követően bekövetkezett tényváltozás nem lényeges.

Az illetékességi szabályoktól eltérve, ha a kockázat egyszerre egynél több gyermeket vagy fiatalkorút érint, egyetlen kereset nyújtható be, és ha külön eljárások indultak, mindezeket az alapüggyel lehet egyesíteni, ha a családi kapcsolatok vagy az adott kockázatos helyzetek ezt megkívánják.

Ha ugyanazon gyermek vagy fiatalkorú részére egymást követő védelembe vételről, oktatási kérdésekben gyakorolt gyámságról vagy fiatalkorúakkal kapcsolatos polgári jogi biztosítási intézkedésekről döntöttek, a részleteket csatolni kell az eredeti keresetet elbíráló bíró részére az ügyaktához.

Oktatási kérdésekben gyakorolt gyámsággal kapcsolatos intézkedések

Az eljárás megindításakor a kiskorú lakóhelye szerinti bíróság feladata a tények és az oktatási kérdésekben gyakorolt gyámság iránti kérelem értékelése. Ha a kiskorú lakóhelye ismeretlen, a szülői felügyeleti jog gyakorlójának lakóhelye szerinti bíróság az illetékes. Ha a szülői felügyeleti jog gyakorlói eltérő lakóhellyel rendelkeznek, azon gyám lakóhelye szerinti bíróság lesz az illetékes, akinél a kiskorút elhelyezték, vagy közös szülői felügyeleti jog esetén az a szülő, akinél a kiskorú lakik. Más esetekben a gyermekelhelyezés helye szerinti bíróság az illetékes, vagy ha ez nincs meghatározva, a gyermek fellelhetőségi helye szerinti bíróság.

Az eljárás megindulása után bekövetkező változások nem relevánsak.

A gyermekelhelyezés helye szerinti bíróság és a gyermek fellelhetőségi helye szerinti bíróság a felelős a sürgős intézkedések meghozataláért.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Kérjük, tekintse meg az „Igazságügyi rendszerek” és „Hatáskör” című oldalakon a tájékoztatókat.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

Azon ügyekben, amelyekben nem kötelező a jogi képviselet, a felek képviselhetik magukat, vagy ügyvédjelöltek, esetleg jogi tanácsadók (solicitadores) is képviselhetik őket.

Kötelező a jogi képviselet a következő esetekben:

a) olyan kérdésekben, amelyeknél küszöbérték határozza meg a hatáskörrel rendelkező bíróságot és ahol rendes fellebbezésnek helye van;

b) olyan kérdésekben, ahol a fellebbezés a perértéktől függetlenül mindig befogadható;

c) fellebbezési ügyekben és a magasabb szintű bíróságok előtt megindított ügyekben.

Még azokban az esetekben is, amikor kötelező a jogi képviselet vagy ügyvédjelölt, jogi tanácsadó általi képviselet, a felek tehetnek olyan kérdésekben beadványokat, amelyekben jogkérdés nem merül fel.

Olyan ügyekben, amikor nem kötelező a jogi képviselet és a felek nem rendelkeznek jogi képviselővel, a tanúmeghallgatásokat a bíró folytatja le, aki az eljárást a konkrét körülményekhez fogja igazítani.

A felek ügyvédi, ügyvédjelölti vagy jogi tanácsadói képviseletre kötelezettek az elsőfokú bíróságokra alkalmazott küszöbértéket meghaladó perértékre folytatott végrehajtási eljárásokban, és a Fellebbezési Bíróságra alkalmazott küszöbértéket meghaladó perértékre folytatott ilyen eljárásokban kötelesek ügyvédi képviselettel rendelkezni. Ugyanez a helyzet az ezzel egyenértékű vagy ettől alacsonyabb, de az elsőfokú bíróságokra alkalmazott küszöbértéknél magasabb perértékű eljárásokban, ha ez bármely olyan eljárást magában foglal, amely bejelentési eljárás feltételeit követi.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A kötelező jogi képviseletet nem igénylő ügyekben, és ha a peres fél nem rendelkezik képviselővel, a fent említett eljárási okiratokat a következő módok egyike segítségével lehet benyújtani a bírósághoz:

a) A bíróság hivatalához való kézbesítés, amely a kézbesítés napjával érvényes;

b) Ajánlott levélpostai küldeményként továbbítás, amely az ilyen módon történt küldés napjával érvényes;

c) Faxon vagy e-mailben történő megküldés, amely a küldés napjával érvényes.

Lásd még a „Számítógépes feldolgozásról” szóló tájékoztatót.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

Minden bírósági irat esetében a portugál nyelvet használják.

Ha a portugál nyelven nem beszélő külföldinek portugál bíróságon kell vallomást tennie, szükség esetén felesküdött tolmácsot jelölnek ki a részére a kommunikáció megkönnyítésére.

Az idegen nyelven írt, fordítást igénylő dokumentumok esetében a bíróság hivatalból vagy az egyik fél kérelmére elrendeli, hogy a személy, aki benyújtja őket, csatoljon be fordítást is.

A békebíróságokon az eljárás szóban is megindítható. Minden más eljárás esetén a keresetet írásban kell benyújtani.

Az eljárási dokumentumokat a bíróság részére a Citius számítógépes rendszeren keresztül, elektronikus formában kell benyújtani a A link új ablakot nyit meghttp://citius.tribunaisnet.mj.pt/ e-mailcímre az ott megadott, a dokumentum küldésének napján érvényes eljárásokkal és utasításokkal összhangban.

Az ily módon bizonyítékot benyújtó félnek a keresetet és az ahhoz csatolt okiratokat elektronikus formátumban kell benyújtania, és – hacsak a bíróság az eljárási jogszabályokkal összhangban nem dönt másképp – az eredetieket nem szükséges megküldenie.

Ha az ügyben nem kötelező a jogi képviselet és az egyik félnek nincs képviselője, kérjük, tekintse meg az előző kérdésre adott választ.

A fizetési meghagyásos eljárásokra nézve kérjük, tekintse meg a vonatkozó tájékoztatót.

Lásd még a „Számítógépes feldolgozásról” szóló tájékoztatót.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

Léteznek speciális formai előírások a leiratra, a végrehajtási eljárásokra és a békebíróságok előtti perindításra, ha ez utóbbi esetben a kérelmező úgy dönt, hogy nem szóban indítja meg az eljárást.

Kérjük, tekintse meg ezen az oldalon a „Fizetési meghagyásos eljárásokról”, a „Határozatok végrehajtásáról” és az „Alternatív vitarendezési megoldásokról” szóló tájékoztatókat.

A nyilatkozatra vonatkozó keresetet egy olyan beadványban kell a bírósághoz benyújtani, amelyben a felperes feltünteti a következőket:

  • A bíróság és kollégium megjelölése, ahova a keresetet benyújtja, valamint a felek megnevezése, nevük, lakóhelyük vagy székhelyük feltüntetésével, illetve ha lehetséges, személyazonosító- és adószámuk, foglalkozásuk és munkahelyük megadásával;
  • Jogi képviselőjük üzleti címének feltüntetése;
  • A kereset típusának megjelölése;
  • Az alapvető tények felvázolása, amelyek a keresethez vezettek és a kereset jogi alapja;
  • A kereset megfogalmazása;
  • Az igényelt összeg feltüntetése;
  • Az idézés kibocsátásáért felelős végrehajtó vagy az azt elősegítő jogi képviselő kijelölése.

A kereset végén a felperesnek fel kell tüntetnie a tanúk listáját és más bizonyítékokra vonatkozó kérelmét.

A keresethez csatolni kell az előzetesen lerótt bírósági illetékre vonatkozó igazolást vagy a költségmentességre való jogosultságot.

A bírósági hivatal elutasítja az eredeti keresetet, az elutasítás okának írásos feltüntetésével, ha a következő körülmények bármelyike fennáll:

  • Nincs rajta cím, vagy másik bírósághoz, azonos bíróság másik kollégiumához vagy másik hatósághoz van címezve,
  • Nem nevezi meg a feleket és nem adja meg az előírt szükséges azonosító adatokat (név, lakóhely vagy székhely, illetve ha lehetséges, személyazonosító- és adószámok, foglalkozások és munkahelyek);
  • Nem tünteti fel a jogi képviselő üzleti címét;
  • Nem jelzi a kereset típusát;
  • Nem tünteti fel az igényelt összeget;
  • Nincs csatolva az előzetesen lerótt bírósági illetékre vonatkozó igazolás vagy a költségmentességre való jogosultság, kivéve a jogszabályi előírásoknak megfelelő sürgős idézéseket;
  • Nincs aláírva;
  • Nem portugál nyelven készült;
  • A használt papír nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

A perköltség magában foglalja a bírósági illetékeket, eljárási költségeket és a kiadásokat.

Bírósági illetékek

A bírósági illetékek a valamennyi fél által követelt összegeknek feleltetik meg, értéküket a A link új ablakot nyit meg perköltségekről szóló szabályozás alapján az ügy perértékétől és összetettségétől függően határozzák meg.

A bírósági illetékeket csak a keresetet benyújtó fél (akár a felperes, akár az alperes, a hitelező vagy az adós, érdekelt fél vagy fellebbező) fizeti meg a perköltségekről szóló szabályozás szerint.

A bírósági illetékeket azon eljárási okirat (eredeti beadvány vagy kereset, viszontkereset, stb.) benyújtása előtt kell megfizetni, amely illetékköteles, hacsak a fél vagy a beadvány illetékmentességet nem élvez, vagy a felet illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Viszontkereset vagy beavatkozás esetén kiegészítő bírósági illetéket csak akkor kell megfizetni, ha a viszontkeresetet benyújtó a felperes kérelmétől eltérő keresetet nyújt be.

A kereset nem tekinthető eltérőnek, ha a fél saját javára ugyanazt a jogi hatást szeretné elérni, amit a felperes, vagy ha a fél csak kártérítést szeretne.

Ha a különböző felek egy keresetet nyújtanak be pertársaságként, az eredeti beadványon, viszontkereseten vagy kérelmen elsőként feltüntetett félnek kell megfizetnie a teljes bírósági illetéket, de jogában áll a többi peres féltől megtérítést kérni.

Ha a különböző felek egynél több keresetre nézve alkotnak pertársaságot, minden felperes, viszontkeresetet benyújtó, hitelező vagy igénylő felelős az adott bírósági illeték megfizetéséért, amelynek összegét a perköltségekről szóló szabályozás szabja meg.

Az olyan kereskedelmi cégek által benyújtott keresetek esetében, amelyek a megelőző évben legalább 200 keresetet nyújtottak be, eljárást vagy végrehajtást indítottak bármely bíróság előtt, a perköltségekről szóló szabályozás állapítja meg a bírósági illetékeket.

A bírósági illetékek kiszabásának céljából a keresetek és a biztosítási intézkedésekre irányuló eljárások akkor tekinthetők összetettnek, amikor:

a)      hosszas érvelést vagy kiterjedt igényeket tartalmaznak;

b)      nagyon speciális jogi kérdésekkel vagy kifejezetten technikai szakkérdésekkel kapcsolatosak, vagy nagyon eltérő kontextusokból származó jogi kérdések együttes elemzését igénylik; vagy

c)      nagyszámú tanúmeghallgatást, komplex bizonyíték elemzését vagy a bizonyítékokhoz vezető több, hosszadalmas lépést tesznek szükségessé.

Általában az első vagy egyetlen bírósági illeték megfizetése az iratok benyújtásának napjáig történik meg.

a)      Ha a fizetést elektronikus formában teszik, a jogszabályi előírásoknak megfelelően elektronikus módon kell igazolni.

b)      Ha a fizetést papírformátumban teszik, a beadványt tevőnek be kell mutatnia a fizetés igazolását.

A bírósági illeték második részletét az utolsó tárgyalásra szóló értesítéstől számított 10 napon belül meg kell fizetni, és a kérelmezőnek a befizetést vagy az ilyen fizetés megtörténtét igazolnia kell ugyanezen időszakon belül.

Eljárási költségek

Költségnek minősül az eljárás eredményeként keletkezett minden kiadás, amelyet akár a felek kértek, akár a tárgyaló bíró rendelt el.

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó szabályozások rendelkezéseit kivéve minden fél a saját maga által előidézett költségeket fizeti, amelyek az eljárás során keletkeztek.

Az eljárási költségek azon felet terhelik, aki az intézkedést kérelmezte vagy amennyiben ennek elrendelésére hivatalból került sor, az a fél, akinek előnyére szolgál.

Kiadások

A kiadások a felek által az ügyre költött összegekből állnak, amelyre nézve megtérítésre jogosultak akkor, ha a bíróság az ellenérdekű fél ellen ítél. Ezekről a bíróság ítéletében döntenek.

A bíróság által elrendelt költségviselés magában foglalja a pernyertes fél által fizetett bírósági illetékeket egy mozgó skálán, a fél által ténylegesen viselt eljárási költségeket, a végrehajtó díjazását és felmerült költségeit, a jogi képviselő díját és felmerült költségeit a részletes indokolással egyezően, a szabályozással összhangban.

Ha a felperes élhetett volna alternatív vitarendezési módszerekkel, de a bírósági eljárás mellett döntött, saját költségeit állnia kell a kereset eredményétől függetlenül, hacsak a másik fél nem lehetetlenítette el az alternatív vitarendezés alkalmazását.

Egyesek ügyek jogszabályi rendelkezés alapján mentesen a költségfizetés alól; egyes peres felek esetében is ez a helyzet.

Mivel a bírósági illetékek mindegyik fél peres szándéknak következményei, bármely személy, akit úgy kell tekinteni, hogy részese volt a keresetnek (felperes, alperes, hitelező, adós, érdekelt fél vagy fellebbező) általában kötelezett lehet a bírósági illetékre, mivel a fizetés szolgáltatás nyújtásához kötött attól függetlenül, hogy az ügyet ki nyerte. A pernyertes fél a költségekre vonatkozó rendelkezések értelmében a bírósági illetékként kifizetett összegek visszatérítésére jogosult.

Szakértői díjak

A szakértői díjakat a bíróság állapítja meg, amelynek e célból figyelembe kell vennie a nyújtott szolgáltatás jelentőségét, az ügy összetettségét és sürgősségét, a szakmai teljesítmény során alkalmazott intellektuális kreativitást, a kapott eredményeket, a ráfordított időt, a szakértő által vállalt felelősséget és más szakmai kötelezettségeket.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Igen, feltéve, ha a költségmentesség feltételeinek megfelel (kérjük, tekintse meg a „Költségmentességről” szóló tájékoztatást.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

Lásd a 7. és 8. kérdésre adott válaszokat.

Az igény kézhezvételekor az azt befogadó bírósági ügyintéző ellenőrzi az alaki előírások meglétét. Az eljárás későbbi szakaszában a bíró alaposabb és részletesebb ellenőrzést végez.

A feleket az ilyen döntésről minden esetben értesítik.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

A bíróságok számára nincs olyan jogszabályi előírás, hogy ilyen információt nyújtsanak. Ugyanakkor a CITIUS-on – amely az igazságügyi minisztérium kezdeményezése a bírósági eljárások digitalizálására – keresztül a jogi képviselők most már irodáikból is betekinthetnek az ügyekbe.

Most, hogy az eljárási iratokat immár elektronikusan kézbesítik és közvetlenül beviszik a bíróságok informatikai alkalmazásaiba, azzal együtt, hogy a bírák ugyanazon alkalmazásokat használják az intézkedéseikre, lehetővé teszi, hogy az ügyvédek, bírák és bírósági hivatalok az említett alkalmazásokat és a CITIUS portált használva tekinthetnek be az ügyiratokba és dokumentumokba.

További információ

A link új ablakot nyit megApoio Judiciário – Protecção Jurídica

A link új ablakot nyit megBases Jurídico-Documentais

A link új ablakot nyit megCâmara dos Solicitadores

A link új ablakot nyit megDiário da República (Hivatalos Közlöny

A link új ablakot nyit megDirecção-Geral da Administração da Justiça

A link új ablakot nyit megDirecção-Geral da Política de Justiça

A link új ablakot nyit megMinistério da Justiça (Igazságügyi Minisztérium)

A link új ablakot nyit megOrdem dos Advogados

A link új ablakot nyit megCitius portál


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 31/03/2017

Hogyan kell eljárni? - Románia

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Annak a személynek, aki egy másik személlyel szemben követelést kíván érvényesíteni, annál a bíróságnál kell benyújtania keresetét, amely az ügy tekintetében illetékességgel rendelkezik. Jogszabályban kifejezetten meghatározott esetben az ügy csak akkor kerülhet a bíróság elé, ha sor került előzetes eljárásra. Az előzetes eljárás lefolytatásának igazolását csatolni kell a kérelemhez.

A vitában részt vevő fél a vitarendezés alternatív módját is választhatja.

A bírósági eljárást közvetítés előzheti meg. A bírósági eljárások során az igazságügyi hatóságok kötelesek értesíteni a feleket a közvetítés lehetőségéről és annak előnyeiről.

Közvetítésre a biztosítási, fogyasztóvédelmi, családjogi, szakmai felelősségbiztosítási, munkaügyi és az 50 000 RON-t nem meghaladó értékű ügyekben kerülhet sor, kivéve azokat az ügyeket, amelyekben a fizetésképtelenségi eljárás megindítása érdekében jogerős bírósági ítéletet kézbesítettek.

A vitában részt vevő felek választottbírósági eljárást is indíthatnak, amely magánjellegű alternatív vitarendezési módszer. A cselekvőképes személyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vitát választottbírósági eljárásban rendezzék, kivéve a családi állapotra, személyek cselekvőképességére, öröklésre, családi kapcsolatokra és a felek által nem elidegeníthető jogokra vonatkozó vitákat.

2 Van határideje a perindításnak?

A pénzbeli követelésekre jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában elévülési idő vonatkozik. A jogszabályban kifejezetten meghatározott esetekben más keresetekre is – tárgyuktól függetlenül – vonatkozik elévülési idő (a polgári törvénykönyv 2501. cikke).

Az általános elévülési idő a polgári törvénykönyv 2517. cikke szerint három év.

A polgári törvénykönyv külön elévülési időt állapít meg egyes ügyek tekintetében, például:

  • tíz év az elévülési idő azon dologi jogok tekintetében, amelyeket jogszabály nem minősít elévülhetetlennek, vagy amelyekre nem vonatkozik más elévülési idő; a személynek kínzással, barbár cselekményekkel, vagy adott esetben kiskorúaknak vagy saját maguk védelmére vagy a szándékuk kifejezésére képtelen személyeknek erőszakkal vagy szexuális zaklatással okozott vagyoni/nem vagyoni károkra irányuló kártérítés; a környezetben okozott károkra irányuló kártérítés;
  • két éves elévülési idő vonatkozik a biztosítási viszonyból származó jogokra; a közvetítőknek a közvetítői megállapodásban nyújtott szolgáltatásaikért járó díjak megfizetésére irányuló keresetekre;
  • egy éves elévülési idő vonatkozik az olyan előadásokra eladott jegyek visszafizetésére, amelyek megtartása elmaradt; vendéglátók vagy szállodai szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokra; a professzorok, tanárok, mesterek és művészek órabérére, napi vagy havi megtartott óráira; orvosok, bábák, ápolók és gyógyszerészek hívásaira, eljárásaira vagy általuk adott gyógyszerekre; a kiskereskedőkre az értékesített áru és a kiszállított áru tekintetében; a kézművesekre a munkadíjuk tekintetében; az ügyvédekre az ügyfeleikkel szemben, a díjak és költségek tekintetében; a közjegyzőkre és bírósági végrehajtókra a tevékenységükért járó összegek kifizetése tekintetében; a mérnökökre, építészekre, képesített gazdákra, könyvvizsgálókra és más önálló vállalkozókra a nekik járó összegek megfizetése tekintetében; az áruk szárazföldi, vízi vagy légi szállítására vonatkozó megállapodásból származó jogokra a szállítóval szemben.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

A határon átnyúló elemekkel rendelkező vitákra vonatkozó joghatósági szabályokat a polgári perrendtartás nemzetközi polgári eljárásokról szóló VII. könyve tartalmazza. E könyv rendelkezései azonban csak akkor alkalmazandók a határon átnyúló magánjogi eljárásokra, ha olyan nemzetközi egyezmény, amelynek Románia is a tagja, az uniós jog vagy külön jogszabály nem rendelkezik másként.

A joghatóságra vonatkozó ügyek tekintetében a polgári perrendtartás többek között az alábbiakra állapít meg szabályokat: az alperes lakóhelyére vagy székhelyére alapított joghatóság, a joghatóság önkéntes kiterjesztése a román bíróságok tekintetében, a joghatósági kikötésekre vonatkozó megállapodások, választottbírósági eljárási kivételek, a forum necessitatis, belső joghatóság, perfüggőség és az ehhez kapcsolódó nemzetközi keresetek, kizárólagos személyes joghatóság, vagyoni keresetekre vonatkozó kizárólagos joghatóság, vagy a román bíróságok joghatóságának előnyben részesítése (a polgári perrendtartás 1065. és azt követő cikkei).

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Az illetékesség az új polgári perrendtartás 107. és azt követő cikkeiben szereplő általános szabály (az alperes lakóhelye/székhelye), vagylagos szabály (származás, tartás, szállítási szerződés, biztosítási megállapodás, idegen váltó, csekk, saját váltó, ajánlati biztosíték, fogyasztók, a szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó jog szerinti polgári jogi felelősség) vagy kizárólagos szabály (ingatlan, öröklés, gazdasági társaságok, fogyasztókkal szembeni eljárások) szerint alakul.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

A bíróságok eljárás tárgya szerinti hatáskörét az új polgári perrendtartás 94. és azt követő cikkei szabályozzák, és az az ügy jellegétől és a vitatott összegtől függ.

Első fokon eljáró bíróságként a polgári törvénykönyv szerint a járásbíróságok hatásköre kiterjed a felügyeleti jogra és családjogra; a családi állapot nyilvántartásokba való bejegyzésére irányuló kérelmekre; a több emeletes épületek/lakóházak/különböző személyek tulajdonában álló terek nyilvántartásba vételére és a lakástulajdonosok szövetségének más természetes vagy jogi személyekkel kapcsolatos jogviszonyára vonatkozó kérelmekre; a kilakoltatási kérelmekre; a közös falakra és árkokra, az épületek közti területekre és növényzetre, szolgalmi jogokra, terhekre, vagy a tulajdonjog egyéb korlátaira vonatkozó kérelmekre; a határmódosításra és a határkijelölésre vonatkozó kérelmekre; a birtokvédelmi kérelmekre; az olyan cselekvési vagy tartózkodási kötelezettségekre vonatkozó kérelmekre, amelyek értéke nem fejezhető ki pénzben; a bírósági felosztásra vonatkozó kérelmekre, azok értékétől függetlenül; az egyéb, pénzben kifejezhető értékű kérelmekre, amelyek értéke 200 000 RON vagy annál alacsonyabb, függetlenül a felek jogképességétől.

Első fokon eljáró bíróságként a törvényszékek tárgyalnak minden olyan kérelmet, amelyet jogszabály nem utal más bíróság hatáskörébe, és minden olyan kérelmet, amely jogszabály szerint a hatáskörükbe tartozik.

Első fokon eljáró bíróságként a fellebbviteli bíróságok tárgyalnak minden olyan kérelmet, amely közigazgatási vagy adójogi vitára vonatkozik, és minden olyan kérelmet, amely jogszabály szerint a hatáskörükbe tartozik.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

A felek személyesen vagy képviselő útján is benyújthatják kereseteiket, és e képviselet alapulhat jogszabályon, megállapodáson vagy bírósági döntésen. Azokat a természetes személyeket, akik nem cselekvőképesek, jogi képviselőnek kell képviselnie. A feleket az általuk jogszabályban meghatározott módon választott képviselő is képviselheti, kivéve, ha a jogszabály kifejezetten kimondja a bíróságon való személyes megjelenés kötelezettségét.

Első fokon és fellebbezési eljárásokban a természetes személyeket ügyvéd vagy más meghatalmazott képviselheti. Amennyiben nem ügyvéd jár el képviselőként, a meghatalmazott mind a bizonyítási, mind az álláspontok előadására nyitva álló szakaszban csak eljárási kifogásokra irányuló nyilatkozatokat tehet, az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatokat csak ügyvéd közvetítésével teheti meg. A kérelmek elkészítése, a fellebbezés megalapozása, valamint a fellebbezés benyújtása és tárgyalása során a természetes személyeket a semmisség terhe mellett csak ügyvéd képviselheti és csak ügyvéd nyújthat számukra segítséget.

A jogi személyeket a bíróságok előtt megállapodás alapján csak jogi tanácsadó vagy ügyvéd képviselheti. A kérelmek elkészítése, a fellebbezés megalapozása, valamint a fellebbezés benyújtása és tárgyalása során a jogi személyeket a semmisség terhe mellett csak ügyvéd vagy jogi tanácsadó segítheti és képviselheti adott esetben. A fenti rendelkezések megfelelően vonatkoznak az egyesületekre, gazdasági társaságokra vagy más, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A kérelmeket nyilvántartásba veszik, és a bélyegzőlenyomat elhelyezésével konkrét időpontot rendelnek hozzájuk. A nyilvántartásba vételt követően a kérelmet és annak kísérő dokumentumait adott esetben a bírósághoz való benyújtásuk módjának bizonyítékaival együtt a bíróság elnökének vagy az általa kijelölt személynek kell átadni, aki azonnal intézkedik bírósági tanács jogszabályban meghatározott véletlenszerű kijelöléséről (a polgári perrendtartás 199. cikke).

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

Az igazságszolgáltatás szervezetéről szóló 304/2004. sz. törvény 12. cikkének (5) bekezdése szerint a kérelmeket és az eljárási dokumentumokat kizárólag román nyelven lehet benyújtani. A kérelmeket írásban kell elkészíteni. Az új polgári perrendtartás 194. cikke kimondja, hogy a személyesen vagy képviselő útján postai, csomagküldő, fax szolgáltatással, szkennelt és e-mail-ben elküldött vagy elektronikus dokumentumként benyújtott kérelmeket nyilvántartásba kell venni és azokhoz a bélyegzőlenyomat elhelyezésével konkrét időpontot kell rendelni.

Az új polgári perrendtartás 225. cikke szerint, ha a meghallgatandó felek bármelyike nem beszél románul, a bíróságnak jogi fordítót kell alkalmaznia. Amennyiben a felek ehhez hozzájárulnak, a bíró vagy a bírósági titkár is eljárhat fordítóként. Ha jogi fordító jelenléte nem biztosítható, olyan jó hírnevű személy fordítása is alkalmazható, aki beszéli a szóban forgó nyelvet. Amennyiben a személy néma, siket, siketnéma vagy bármely más okból nem tudja magát kifejezni, a kommunikációt írásban kell lefolytatni. Amennyiben az érintett nem tud írni vagy olvasni, tolmácsot kell alkalmazni. A fordítókra és tolmácsokra a szakértőkre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

A polgári perrendtartás nem írja elő a jogi követelések benyújtásának hivatalos formáját. A polgári eljárás általános szabályai határozzák meg néhány polgári jogi követelés (pl. kérelem, védelem, viszontkereset) tartalmát.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

A jogi költségek a bírósági illetékbélyegek díjai, az ügyvédek, szakértők és szakmai tapasztalattal rendelkező személyek díjai, a tanúk útiköltségei és napidíjai, az utazási és szállásköltségek, illetve az eljárás helyes lefolytatásához szükséges más költségek. A jogi költségek megtérítését kérő félnek legkésőbb az ügy érdemi tárgyalásának lezárásáig bizonyítania kell a költségeket és azok összegét. A pervesztes félnek – a pernyertes fél kérelmére – meg kell fizetnie a pernyertes fél jogi költségeit. Ha a kérelemnek részben helyt adtak, a bíró megállapítja azt az arányt, amely szerint a feleket a jogi költségek megfizetésére kötelezik. Szükség esetén a bíró elrendelheti a jogi költségek beszámítását. Az az alperes, aki az első tárgyaláson – amelyre a feleket megfelelően beidézték – elismeri a felperes követelését, nem kötelezhető a jogi költségek megfizetésére, kivéve, ha az eljárás megindítását megelőzően a felperes hivatalos felszólítást küldött az alperesnek, vagy az alperes jogszerűen mulasztott. Ha az ügyben több felperes vagy alperes vesz részt, az eljárásban betöltött szerepüktől vagy a közöttük fennálló jogviszonytól függően egyenlő mértékben, arányosan vagy együttesen kötelezhetők a jogi költségek megfizetésére.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Költségmentességet a polgári ügyekben a költségmentességről szóló, 193/2008. sz. törvénnyel módosított 51/2008. sz. sürgősségi rendelet rendelkezései szerint lehet igényelni. Az új polgári perrendtartás (90. és 91. cikke) rendelkezik a költségmentesség általános szabályairól.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A kérelmeket nyilvántartásba veszik, és a bélyegzőlenyomat elhelyezésével konkrét időpontot rendelnek hozzájuk. A nyilvántartásba vételt követően a kérelmet és annak kísérő dokumentumait a bíróság elnökének vagy az által kijelölt személynek adják át, akik azonnal intézkednek tanács véletlenszerű kijelöléséről.

A véletlenszerűen kiválasztott tanács ellenőrzi, hogy a kereset megfelel-e a szükséges feltételeknek. Amennyiben a kérelem nem felel meg a követelményeknek, a kérelmezőt írásban értesítik a konkrét hiányosságokról. Az értesítés kézhezvételét követő legfeljebb tíz napon belül a kérelmezőnek be kell nyújtania a kiegészítő információkat vagy meg kell tennie a szükséges változtatásokat, ellenkező esetben a kérelmet elutasítják. Amennyiben a kiegészítő információ benyújtására vagy a kérelem módosítására vonatkozó követeléseknek a kérelmező nem tesz időben eleget, a bíróság elrendeli a kérelem tanácsban meghozott meghallgatási jegyzőkönyv általi elutasítását.

Ha a bíró megállapítja, hogy a kérelem minden jogi feltételnek eleget tesz, határozatban elrendeli annak megküldését az alperes számára.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

Az ügyre vonatkozó részletes információt a bíróságok titkárságától vagy azok A link új ablakot nyit meghttp://portal.just.ro/ weboldaláról lehet beszerezni.

A bíróság csak akkor dönthet a kérelemről, ha a feleket beidézték vagy azok a bíróság előtt személyesen vagy képviselő útján megjelentek. A bíróság elhalasztja a döntéshozatalt és elrendeli a fél beidézését, ha megállapítja, hogy a távolmaradó felet nem a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelően, a semmisség terhe mellett idézték. Az idézések és az eljárási dokumentumok kézbesítése hivatalból történik.

Ha a bíró megállapítja, hogy a kérelem minden jogi feltételnek eleget tesz, határozatban elrendeli annak megküldését az alperes számára, akit tájékoztatnak azon kötelezettségéről, hogy meghatározott jogkövetkezmények terhe mellett a kérelem kézhezvételétől számított huszonöt napon belül nyújtsa be védekezését. A védekezést megküldik a felperesnek, aki a kézbesítéstől számított tíz napon belül köteles válaszolni arra, az alperes pedig az ügy irataiba való betekintéssel ismerheti meg a választ. A bíró a védekezésre adott válasz benyújtásának napjától számított három napon belül határozatban elrendeli az első tárgyalás időpontját, amelyre legfeljebb hatvan nappal a bírósági határozat napját követően kerülhet sor, és elrendeli a felek beidézését. Ha az alperes határidőn belül nem nyújtja be védekezését vagy a felperes arra határidőn belül nem ad választ, a megfelelő idő elteltét követően a bíró határozatban elrendeli az első tárgyalás időpontját, amelyre legfeljebb hatvan nappal a bírósági határozat napját követően kerülhet sor, és elrendeli a felek beidézését. Gyorsított eljárásokban a bíró az ügy körülményeitől függően lerövidítheti a fenti határidőket. Amennyiben az alperes külföldön él, a bíró az ügy körülményeitől függően ennél hosszabb észszerű határidőt rendel el.

A kérelmet benyújtó és a tárgyalás időpontját tudomásul vevő felet, valamint a tárgyaláson megjelenő felet e bíróság eljárása során nem kell idézni, mivel vélelmezik, hogy e fél ismeri a további tárgyalások időpontjait. E rendelkezések arra a félre is vonatkoznak, akinek a tárgyalásra való idézést kézbesítették, mivel vélelmezik, hogy ez esetben e fél szintén ismeri az idézésben szereplő tárgyalást követő tárgyalások időpontjait. Az idézésben az is szerepel, hogy az idézés kézbesítését követően az átvételi elismervény alapján az idézett félről vélelmezni kell, hogy ismeri az idézésben szereplő tárgyalást követő tárgyalások időpontjait.

Az első tárgyaláson, amelyre a feleket megfelelően beidézték, a felek meghallgatását követően a bíró az ügy körülményeinek figyelembe vételével meghatározza a hozzávetőlegesen szükséges bizonyítási időszakot annak érdekében, hogy az ítélet meghozatalára megfelelő és kiszámítható időben kerüljön sor.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 30/04/2018

Hogyan kell eljárni? - Szlovénia

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata szlovén nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angol.

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Érdemes lehet a jogvitákat alternatív vitarendezési eljárások segítségével rendezni. Az alternatív vitarendezési (AVR) módszerek lehetővé teszik a jogviták bírósági beavatkozás, vagy legalábbis az ügy érdemi részével kapcsolatban hozott bírósági döntés nélküli rendezését. Az AVR legelterjedtebb típusai Szlovéniában a választottbírósági eljárás, a közvetítés és a tágabb értelemben vett, perbeli egyezség ösztönzését célzó bírósági eljárás. Az alternatív vitarendezésről szóló törvény (Zakon o alternativnem reševanju sodnih sporov) arra kötelezi az első- és másodfokú bíróságokat, hogy tegyék lehetővé a kereskedelmi, munkaügyi, családi és egyéb polgári jogi jogviszonyból fakadó jogviták felei számára az AVR-módszerek alkalmazását, továbbá fogadjanak el és valósítsanak meg AVR-programot. Az ilyen program keretében a bíróságok kötelesek a felek számára lehetővé tenni a közvetítést, és lehetőleg az AVR egyéb formáinak használatát is.

A közvetítés valamely jogvita olyan, semleges harmadik fél segítségével történő rendezése, aki nem hozhat kötelező érvényű döntést. A felek megállapodhatnak abban, hogy közvetlenül végrehajtható közjegyzői okirat, bírósági vitarendezés vagy megegyezésen alapuló választottbírósági határozat formájában vitarendezési megállapodást kötnek.

A felek a polgári bíróság előtt zajló eljárás során bármikor egyezséget köthetnek a jogvita tárgyában (perbeli egyezség). A perbeli egyezség megkötéséről szóló megállapodás végrehajtási jogcímet képez.

A témával kapcsolatos további információk az „Alternatív vitarendezés” menüpont alatt találhatók.

2 Van határideje a perindításnak?

A bírósági kereset benyújtásának határideje az ügy jellegétől függ. Jogi tanácsadó vagy a jogsegélyszolgálat segíthet tisztázni a határidőkkel és az elévülési idővel kapcsolatos kérdéseket. A témával kapcsolatos további információk az „Eljárási határidők“ menüpont alatt találhatók.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

A témával kapcsolatos további információk a „Bíróságok hatásköre és illetékessége“ menüpont alatt találhatók.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

A témával kapcsolatos további információk a „Bíróságok hatásköre és illetékessége“ menüpont alatt találhatók.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

A témával kapcsolatos további információk a „Bíróságok hatásköre és illetékessége“ menüpont alatt találhatók.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

Szlovéniában a felek maguk is fordulhatnak bírósághoz, kivéve a rendkívüli jogorvoslattal kapcsolatos eljárásokat, amelyeknél a jogi lépéseket csak képviselő, azaz ügyvéd útján lehet megtenni, kivéve, ha az adott fél vagy jogi képviselője letette az állami jogi szakvizsgát. Amennyiben a peres fél jogi képviseletet igényel, ez a képviselő helyi bírósági eljárásban bármely, teljes jog- és cselekvőképességgel rendelkező személy lehet, míg a kerületi, felső- vagy a Legfelsőbb Bíróság előtt csak ügyvéd vagy az állami jogi szakvizsgát letett más személy járhat el.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A keresetet az illetékességgel rendelkező bírósághoz postán vagy az ügyfélszolgálati irodához közvetlenül lehet eljuttatni. Lásd még a 8. választ.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A szlovén bíróságok hivatalos nyelve a szlovén. Olyan területeken azonban, ahol magyar vagy olasz kisebbség él, a szlovén mellett a magyart, illetve az olaszt is elismerik hivatalos nyelvként. A keresetet szlovén nyelven kell elkészíteni, és a felperesnek saját kezűleg kell azt aláírnia. A kérelmező eredeti aláírása a kézzel írt aláírást, valamint a minősített tanúsítvánnyal ellenőrzött biztonságos elektronikus aláírást jelenti.

A kérelmet, valamint a keresetet ezért írásos formában kell benyújtani. Az írásos kérelem kézzel írt, vagy nyomtatott és kézzel aláírt kérelem (papíralapú kérelem). Írásbeli kérelmet be lehet nyújtani postai úton, közvetlenül az adott szervnek történő kézbesítéssel vagy a kérelmek benyújtásával hivatásszerűen foglalkozó személy (üzleti szolgáltató/poslovni ponudnik) útján történő kézbesítéssel. Kérelmet faxon is be lehet nyújtani.

A törvény elektronikus kérelmek, azaz a kérelmek elektronikus formában történő benyújtására is ad lehetőséget, amelyeket minősített tanúsítvánnyal ellenőrzött biztonságos elektronikus aláírással kell ellátni. Az elektronikus kérelmeket elektronikus eszközökkel lehet az informatikai rendszeren keresztül benyújtani. A rendszer automatikusan visszaigazolja a kérelem beérkezését a kérelmező számára. A törvény azt is lehetővé teszi, hogy az írásbeli kérelmet elektronikus úton vagy kommunikációs technológia használatával nyújtsák be.

A valamennyi polgári és kereskedelmi eljárásra vonatkozó, hatályos jogi rendelkezések (törvények és végrehajtási rendeletek) sérelme nélkül jelenleg csak az e-igazságszolgáltatási (eSodstvo) weboldalon található eljárásokat lehet az interneten keresztül vagy elektronikus úton kezdeményezni: a végrehajtási eljárás bizonyos típusait, a kérelmek benyújtását és a fizetésképtelenségi eljárásban hozott határozatok kiadását, valamint az ingatlan-nyilvántartási kérelmek benyújtását.

Ezt a célt szolgálja az e-igazságszolgáltatási weboldal Szlovéniában, amely lehetővé teszi az írásos anyagok elektronikus formában történő benyújtását: A link új ablakot nyit meghttps://evlozisce.sodisce.si/esodstvo/index.html

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

Szlovéniában a kereset benyújtásához nincs külön formanyomtatvány; a keresetnek azonban tartalmaznia kell az alábbi, jogilag meghatározott elemeket: a bíróságra való hivatkozás, a felek neve és állandó vagy ideiglenes lakcíme, a jogi képviselők vagy meghatalmazottak neve, az ügy fő tárgyát és a mellékköveteléseket részletező külön kérelem, a felperes kérelmét alátámasztó tények, e tényeket alátámasztó bizonyítékok, a perbeli összeg és a felperes aláírása. Az ellenérdekelt fél részére továbbítandó keresetet a bírósághoz kell benyújtani a bíróság és az ellenérdekelt fél által megkövetelt példányszámban és olyan formában, amely lehetővé teszi a bíróság számára, hogy a keresetet továbbítsa. Ez a mellékletekre is vonatkozik.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

Bírósági illetéket kell fizetni kereset indításakor, valamint a következők benyújtásakor: viszontkereset, érvénytelenítés iránti kérelem, fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem, perújítási kérelem, bizonyíték polgári eljárás előtti biztosítására irányuló indítvány, egyezségi javaslat, fellebbezés bejelentését tartalmazó kérelem, fellebbezés, felülvizsgálat engedélyezésére vonatkozó kérelem és felülvizsgálati kérelem. A bírósági illetéket legkésőbb a bíróság által a bírósági illetékekre vonatkozó fizetési meghagyásban megállapított határidő előtt meg kell fizetni. A bíróság a meghagyásban felhívhatja a felek figyelmét a bírósági illeték megfizetése elmulasztásának következményeire. A bírósági illetéket bármely fokú bíróság által meghozott bírósági ítélet esetén is meg kell fizetni.

Ha valamely kereset esetében a bírósági illetéket a megadott határidőn belül nem fizetik meg, és a feltételek nem teszik lehetővé a fizetés alóli mentességet, a fizetési halasztást vagy a részletfizetést, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. A bírósági eljárás költségeit a pervesztes fél fizeti. A bírósági eljárásokban az ügyvédek szükséges kiadásait és díjazását az ügyvédek díjazásáról szóló törvény (Zakon o odvetniški tarifi) szerint fedezik. Az ügyvédi szolgáltatások költsége a nyújtott szolgáltatások alapján az ügyvédeket megillető díjazási tételek és az ügyvédek kiadásainak összegével egyenlő. Az ügyvédi költségek megtérítése akkor válik esedékessé, ha az ügyvéd az általa és a peres fél vagy a szolgáltatásokat megrendelő személy között megkötött megbízási szerződésből adódó valamennyi kötelezettségét teljesítette. Amennyiben az ügyvéd bírósági eljárásban nyújt szolgáltatást, e szolgáltatások megfizetése akkor válik esedékessé, amikor az eljárás költségeiről szóló határozatot kibocsátották. Az ügyvéd az eljárás vége előtt előlegfizetést kérhet a peres féltől a már esedékes díjazásra, valamint a már felmerült és a jövőben felmerülő költségekre vonatkozóan. A peres fél részére a kapott előlegről átvételi elismervényt kell kiállítani. Az ügyvéd csak a peres fél részére kiállított tételes számlával kérheti a díjazás és a kiadások megfizetését.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

A felek költségmentességet igényelhetnek, amely akkor jár nekik, ha megfelelnek az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló törvényben (Zakon o brezplačni pravni pomoči, ZBPP) megállapított feltételeknek. A témával kapcsolatos további információ a „Költségmentesség” menüpont alatt található.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A kereset akkor tekinthető előterjesztettnek, amikor azt az illetékességgel rendelkező bíróság megkapta. Ha a keresetlevelet ajánlott levélben vagy táviratban küldték, a feladás időpontját kell a címzett bírósághoz történő kézbesítés időpontjának tekinteni. A kérelmező nem kap automatikus visszaigazolást a keresetindításról. Ha a kérelmet a bíróság postafiókjába kézbesítették, a bírósági postafiókba történő beérkezés időpontját kell a címzett bírósághoz történő kézbesítés időpontjának tekinteni.

Az elektronikus kérelmekről szóló törvény (Zakon za vloge v elektronski obliki) kimondja, hogy az elektronikus kérelmeket elektronikus eszközökkel lehet az informatikai rendszeren keresztül benyújtani. Ebben az esetben az informatikai rendszerbe történő beérkezés időpontját kell a címzett bírósághoz történő kézbesítés időpontjának tekinteni. A rendszer automatikusan visszaigazolja a kérelmezőnek a kérelem beérkezését.

Kiemelendő, hogy a hatályos jogi rendelkezések ellenére jelenleg nem lehetséges elektronikus úton keresetet benyújtani polgári és kereskedelmi ügyekben, kivéve az ingatlan-nyilvántartási, fizetésképtelenségi és végrehajtási eljárásokat.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

Ha az esemény jogvesztő határidőhöz kötött, a bíróság írásban figyelmezteti a felet, és csatolt jogi közleményben elmagyarázza, hogy milyen következményekkel jár a bírósági utasítások figyelmen kívül hagyása.

Kapcsolódó hivatkozások

A link új ablakot nyit meghttp://www.dz-rs.si/wps/portal/Home/deloDZ/zakonodaja/preciscenaBesedilaZakonov

A link új ablakot nyit meghttp://www.sodisce.si/

A link új ablakot nyit meghttps://www.uradni-list.si/glasilo-uradni-list-rs

A link új ablakot nyit meghttp://www.pisrs.si/Pis.web/


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 16/11/2015

Hogyan kell eljárni? - Szlovákia

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Erre a kérdésre válaszol továbbá a következő rész: „Alternatív vitarendezés – Szlovákia”

Nem minden vitát kell szükségszerűen bíróság előtt rendezni. A feleknek először meg kell kísérelniük a vita békés rendezését olyan kompromisszum megtalálásával, amely mindkét fél számára elfogadható. A vitarendezés másik módja a közvetítés. A közvetítés olyan bíróságon kívüli eljárás, amelyben a közvetítésben részt vevő személyek szerződéses vagy egyéb jogviszonyból eredő vitájukat mediátor segítségével rendezik. A felek számára ajánlott, hogy csak akkor forduljanak bírósághoz, ha kimerítették az alternatív vitarendezési módszereket, illetve azokban az ügyekben, amelyekben a cél a felek pontos helyzetének, jogainak és kölcsönös felelősségének megismerése.

A választottbírósági eljárásról szóló törvény (zákon o rozhodcovskom konaní) módosított változata által meghatározott egyes feltételek szerint a választottbíróság a következő esetekben jogosult eljárni:

a) a nemzeti és nemzetközi kereskedelmi és polgári jogi viszonyokból származó tulajdonjogi vitákban való döntéshozatal, ha a választottbíróság a Szlovák Köztársaság területén található;

b) a nemzeti és külföldi választottbírósági ítéletek elismerése és végrehajtása a Szlovák Köztársaság területén.

Amennyiben a bírósági eljárások tárgya olyan vita, amelyet a választottbírósági eljárásokról szóló törvény nem zár ki a hatálya alól, az eljárásban részt vevő felek bíróság előtt vagy bíróságon kívül megegyezhetnek a választottbírósági eljárás alkalmazásában. E megállapodásnak választottbírósági szerződést kell tartalmaznia. A bíróságnak megküldött ilyen megállapodás a polgári perrendtartás (Civilný sporový poriadok, PP) alapján a követelés visszavonásának és az alperes e visszavonáshoz való hozzájárulásának joghatását váltja ki.

2 Van határideje a perindításnak?

A polgári perrendtartás alapján valamely jog akkor évül el, ha azt a jogszabályban meghatározott határidőn belül nem gyakorolták. A követelések benyújtásának határideje az ügytől függően eltérő.

A kötelező elévülési időket jogszabály határozza meg. Az általános elévülési idő három év, amelynek kezdő időpontja az az időpont, amikor a jog először gyakorolható.

A bíróság csak az adós kérelmére veszi figyelembe a jog elévülését. Amennyiben az adós a jog elévülésére hivatkozik, a hitelező nem gyakorolhatja az elévült jogot.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Lásd a következő részt: „Melyik bíróságon nyújthatom be a keresetet? - Szlovákia

A bíróságok egyes ügyek tárgyalására vonatkozó joghatósága az európai uniós jogszabályokban – rendeletek, nemzetközi többoldalú vagy kétoldalú egyezmények –, ezek hiányában pedig a nemzeti kollíziós jogszabályokban kerül meghatározásra.

A szlovák bíróságok joghatóságára vonatkozó szabályok nemzeti szinten a nemzetközi magán- és eljárásjogról szóló 97/1963. sz. törvényben (Zákon č. 97/1963 Zb. o medzinárodnom práve súkromnom a procesnom) találhatók. Főszabály szerint a szlovák bíróságok rendelkeznek joghatósággal, ha annak a személynek a lakóhelye vagy székhelye, akivel szemben a kérelmet benyújtották, a Szlovák Köztársaság területén található, vagy tulajdonjogi viták esetén, ha e személy az országban tulajdonnal rendelkezik. További rendelkezések határozzák meg azokat a feltételeket, amelyek alapján a szlovák bíróságoknak van joghatósága. A szerződéses jogviszonyokban a felek megállapodásban dönthetnek a joghatóságról. Egyes esetekben a szlovák bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek, például az ingatlanra vonatkozó dologi jogok tekintetében, a Szlovák Köztársaság területén található ingatlanok bérlete tekintetében, vagy a szabadalmak, védjegyek, formatervezési minták és más jogok bejegyzésére vonatkozó eljárások tekintetében.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Lásd a következő részt: „Melyik bíróságon nyújthatom be a keresetet? - Szlovákia

A polgári perrendtartás alapján ellenkező rendelkezés hiányában a rendes bíróság illetékessége ahhoz a személyhez igazodik, akivel szemben a követelést érvényesítik (alperes). A személy (állampolgár) szerinti rendes bíróság az a bíróság, amelynek területén állampolgár lakóhelye, vagy, ha ilyennel nem rendelkezik, tartózkodási helye található; a jogi személy szerinti rendes bíróság az a bíróság, amelynek területén a jogi személy bejegyzett székhelye található, külföldi jogi személy esetén pedig az a bíróság, amelynek területén a jogi személy szervezeti egysége található. Az állam tekintetében a rendes bíróság az a bíróság, amelynek területén az érvényesítendő jogot kiváltó körülmény megvalósult. Kereskedelmi ügyekben a rendes bíróság az a bíróság, amelynek területén az alperes bejegyzett székhelye található, ha ilyennel nem rendelkezik, a bíróság, amelynek területén üzleti tevékenységet végez. Amennyiben az alperes nem rendelkezik telephellyel, az alperes szerinti rendes bíróság az a bíróság, amelynek területén az alperes lakóhelye található.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Lásd a következő részt: „Melyik bíróságon nyújthatom be a keresetet? - Szlovákia

A hatáskör meghatározásának főszabálya a polgári perrendtartás 12. cikkében található. Főszabály szerint első fokon a járásbíróságoknak (okresný súd) van hatásköre. A törvényszékek (krajský súd) csak különös esetekben járnak el elsőfokú bíróságként, például a harmadik országra vonatkozó vitákban, vagy a diplomáciai mentességet élvező személyekre vonatkozó vitákban, ha a vita tárgya a Szlovák Köztársaság bíróságainak joghatósága alá tartozik. A Szlovák Köztársaság bíróságainak székhelyéről és illetékességi területeiről szóló 371/2004. sz. törvény (Zákon č. 371/2004 Z. z. o sídlach a obvodoch súdov Slovenskej republiky) szabályozza a nyilvántartásokért felelős bíróságok, a csődbíróságok, az idegen váltókkal és csekkekkel foglalkozó bíróságok, az ipari védelemben és tisztességtelen versennyel szembeni védelemben részesülő dolgokkal kapcsolatos ügyekben döntő bíróságok, tőzsdei tranzakciókkal kapcsolatos eljárásokban döntő bíróságok, kiskorúak gondozásával kapcsolatos ügyekkel foglalkozó bíróságok és a pénzügyi okokkal indokolt jogi segítségnyújtásért felelős bíróságok illetékességét.

A vita összege nincs hatással arra, hogy a Szlovák Köztársaság területén melyik bíróság rendelkezik hatáskörrel az ügyben.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

A Szlovák Köztársaságban polgári ügyekben nem kötelező ügyvédi képviselettel eljárni.

Jogszabály meghatározza azokat az ügytípusokat, amelyekben kötelező az ügyvédi képviselet, pl. csődeljárásokban, versenyvédelmi ügyekben, tisztességtelen versenyt megvalósító gyakorlattal összefüggő ügyekben, szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra vonatkozó ügyekben és rendkívüli jogorvoslati eljárásokban (a polgári perrendtartás 420. cikke).

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A polgári perrendtartás 125. cikke szerint csak írásban, papír alapon vagy elektronikus formában lehet kérelmet benyújtani. Az elektronikusan benyújtott kérelmet a benyújtást követő 10 napon belül papír alapon is be kell küldeni, ellenkező esetben a kérelem elutasításra kerül. A papír alapon benyújtott kérelmet a megfelelő példányban kell megküldeni.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

Mivel a polgári bírósági eljárásokban a felek egyenlő pozíciót élveznek, a követelést nem kötelező szlovák nyelven benyújtani. A felek a bíróságon anyanyelvükön, vagy egy általuk ismert más nyelven végezhetnek eljárási cselekményeket. A bíróság köteles a feleknek egyenlő mértékű lehetőséget – fordítást és tolmácsolást is – biztosítani jogaik gyakorlására. Beadványt írásban, papír alapon vagy elektronikus formában lehet benyújtani.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

A kereset (az eljárás megindítására irányuló kérelem) benyújtásának nincs meghatározott formája.

Az általános követelményeket a polgári perrendtartás 127. cikke tartalmazza. A követelést alá kell írni és egyértelműen meg kell jelölni azon, hogy mely bíróságnak címezték, ki nyújtja be, milyen ügyre vonatkozik és mit követel. A kérelmet mellékleteivel együtt annyi példányban kell benyújtani, hogy egy példány a bíróságnál maradhasson és szükség szerint minden fél kapjon egy példányt. Ha a fél nem nyújtja be a kérelem és mellékletei megfelelő példányát, a bíróság a fél költségén másolatot készít azokról. Amennyiben folyamatban lévő ügy is hatással van az esetre, annak ügyszámát is szerepeltetni kell.

Az általános követelmények mellett a követelésnek tartalmaznia kell a felek vagy képviselőik családi és utónevét, valamit lehetőség szerint születési idejüket, telefonszámukat, lakóhelyük címét; az állampolgárságuk szerinti országra vonatkozó információt; azoknak a tényeknek és bizonyítékoknak a leírását, amelyre a felperes a követelését alapította; valamint egyértelműen meg kell határoznia, hogy mit követel a felperes. Amennyiben a fél jogi személy, a követelésben fel kell tüntetni a nevét vagy a vállalkozás nevét, bejegyzett székhelyét és – ha rendelkezik ilyennel – azonosító számát. Amennyiben a fél külföldi gazdálkodó egység, a követeléshez csatolni kell a cégnyilvántartás, vagy más olyan nyilvántartás kivonatát, amelyben a gazdálkodó egység bejegyzésre került. Amennyiben a fél üzleti tevékenységet végző személy, a követelésnek tartalmaznia kell a vállalkozás nevét, bejegyzett székhelyét és – ha rendelkezik ilyennel – azonosító számát. Amennyiben a fél állam, a követelésnek meg kell határoznia az államot és azt a megfelelő hatóságot, amely az állam képviseletét ellátja.

A bírósági eljárások rugalmasságának lehetővé tétele és az eljárásban részt vevő felek hatékonyabb támogatása érdekében a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának (Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky) weboldalán szerepel néhány követelésre vonatkozó eljárás megindításához szükséges minta (űrlap). Lehetőség van a minta elmentésére és kitöltésére. A minta pontosan bemutatja, hogy a felperesnek mely részeket kell kitöltenie. A kitöltött nyomtatványt aláírás nélkül vagy tanúsítvánnyal ellátott hitelesített elektronikus aláírással ellátva lehet megküldeni. Amennyiben a felperes hitelesített elektronikus aláírás nélkül nyújtja be kérelmét, köteles azt papír alapon benyújtott kérelemmel is kiegészíteni.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

A kérelem benyújtása illetékköteles. A bírósági illetéket a kérelmet benyújtó félnek (kérelmező/felperes) kell lerónia, kivéve, ha illetékfizetési kötelezettsége alól kérelmére felmentették, vagy az alól jogszabály alapján mentesül. Az illeték összegét a bírósági illetéktáblázat határozza meg, amely a bírósági illetékekről és a bűnügyi nyilvántartás kivonatának díjairól szóló 71/1992. sz. törvény (Zákon č. 71/1992 Zb. o súdnych poplatkoch a poplatku za výpis z registra trestov) melléklete. Az illetéktáblázat az alapilleték meghatározott százalékaként, vagy meghatározott összegként írja elő az illeték összegét. A bírósági illetéket a követelés benyújtásakor kell leróni. Amennyiben az eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásakor nem kerül sor az illeték megfizetésére, a bíróság felszólítja a felet, hogy a bíróság által meghatározott határidőben – amely általában a kérelem kézbesítésétől számított tíz nap – fizesse azt be; ha az illetéket a fél a felszólítás ellenére nem rója le határidőn belül, a bíróság felfüggeszti az eljárást. A felet a felszólításban értesíteni kell a díjfizetés elmulasztásának következményeiről.

A Szlovák Köztársaságban polgári ügyekben nem kötelező ügyvédi képviselettel eljárni.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Lásd a következő részt: „Költségmentesség - Szlovákia”.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A kereset benyújtásának ideje a kereset bírósághoz való beérkezésének ideje. A bíróság megerősíti a felperes számára, hogy a keresetét befogadták és felvették a bírósági nyilvántartásba.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

A bíróság felszólítja a felet, hogy a bíróság által legalább tíz napban meghatározott határidőn belül egészítse ki vagy javítsa ki a helytelen, hiányos vagy nem egyértelmű kérelmet. Amennyiben annak kijavítására vagy kiegészítésére nem kerül sor, a bíróság nem veszi figyelembe azt a kérelmet, amelynek tartalma nem felel meg az eljárásindító keresetekre vonatkozó követelményeknek.

A felek és képviselőik megtekinthetik a bírósági ügyiratot és arról kivonatokat, másolatokat és fénymásolatokat készíthetnek, vagy kérelmezhetik a bíróságtól, hogy díj ellenében készítsen számukra fénymásolatokat.

A tárgyalásra való felkészülés során a bíróság az eljárásindító kérelmet (kereset), valamint a követelés és mellékletei egy példányát kézbesíti az alperesnek. E kézbesítés személyesen történik, és a feleket időben értesíteni kell. A bíróság késlekedés nélkül megküldi az alperes nyilatkozatát a felperesnek. Amennyiben az ügy körülményei indokolják, a bíróság végzésben kötelezheti az alperest, hogy az ügyben írásban nyilatkozzon, és amennyiben nem ért egyet teljes mértékben a követeléssel, mutassa be a védelmét megalapozó tényeket, csatolja be azokat a dokumentumokat, amelyekre hivatkozik és jelölje meg az állításait megalapozó bizonyítékokat. A bíróság e nyilatkozat megtételére határidőt állapít meg.

A polgári perrendtartás vagy más különös jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában a bíróság tárgyalást rendel el az ügyben annak érdekében, hogy arról érdemben tárgyaljon, amelyre beidézi a feleket és mindazon személyeket, akiknek jelenléte az ügyben szükséges.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 14/01/2019

Hogyan kell eljárni? - Finnország

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Esetenként valamely alternatív eljárás jobb megoldást kínálhat. Lásd: „Alternatív vitarendezés”.

2 Van határideje a perindításnak?

Az adott per jellegétől függően a perindításra különböző határidők vonatkozhatnak. A perindítási határidőkre vonatkozó további tájékoztatás érdekében forduljon ügyvédhez vagy jogsegély-irodához (oikeusaputoimisto).

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Lásd: „Hatáskör és illetékesség”.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Lásd: „Hatáskör és illetékesség – Finnország”.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Lásd: „Hatáskör és illetékesség – Finnország”.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

Magánszemélyek jogi képviselő igénybevétele nélkül is indíthatnak polgári keresetet. Bonyolult ügyeknél érdemes lehet ügyvédet igénybe venni.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A bírósági hivatalok az első kapcsolattartási pontok.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A finn bírósági eljárások finn vagy svéd nyelven zajlanak. A kereseteket (kereseti kérelmeket) írásban, általában finn nyelven kell benyújtani. Az Åland-szigeteken kötelező a svéd nyelv használata. Finnország, Izland, Norvégia, Svédország és Dánia állampolgárai szükség esetén saját anyanyelvüket is használhatják. A kereseteket faxon vagy e-mailben is be lehet nyújtani. Bizonyos eljárástípusoknál automatikus feldolgozásra is van lehetőség. Lásd: „Automatikus feldolgozás – Finnország”.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

Nincs külön formanyomtatvány. A keresetben egyértelműen fel kell tüntetni a kereset célját és jogalapját. Általános szabály, hogy a keresethez csatolni kell minden szerződést, kötelezettségvállalást vagy egyéb írásos bizonyítékot, amelyre a keresetében támaszkodni kíván.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

Amint az ügyet lezárták, a bíróság eljárási illetéket számít fel. Az illeték összege attól függ, hogy az ügyet az eljárásnak mely szakaszában zárták le. Bizonyos ügyeket kizárólag az írásos bizonyítékok alapján is el lehet bírálni. A legtöbb ügyben azonban csak tárgyalás után születik döntés. További információért látogasson el ide: A link új ablakot nyit meghttps://oikeus.fi/tuomioistuimet/karajaoikeudet/en/index/charges/chargescollectedbycourts.html.

Az ügyvédi díjak és azok esedékessége megállapodás tárgyát képezik, nem vonatkoznak rájuk külön szabályok.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

A költségmentességre való jogosultság a jövedelem szintje alapján kerül megállapításra. Kis értékű perek esetében nincs mód költségmentesség igénybevételére. További információért látogasson el ide A link új ablakot nyit meghttps://oikeus.fi/oikeusapu/en/index.html.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

Az eljárás kezdetének napja az a nap, amikor a bíróság átveszi a kereseti kérelmet. A bíróság kérésre küldhet átvételi elismervényt. A bíróságnak nincs módja visszaigazolást küldeni arról, hogy az adott ügyet megfelelően terjesztették-e elő.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

A bíróság tájékoztatja az érdekelt feleket az ügy alakulásáról, valamint a következő események hozzávetőleges ütemezéséről. Az ügy alakulásáról közvetlen megkeresés alapján a bíróság is nyújthat tájékoztatást.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 08/02/2018

Hogyan kell eljárni? - Svédország

TARTALOMJEGYZÉK


1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Indokolt lehet az alternatív vitarendezési eljárások, például a közvetítés igénybevétele.

2 Van határideje a perindításnak?

Egyes ügyekre vonatkozó rendelkezések értelmében meghatározott időtartamon belül kell a bírósághoz fordulni, ellenkező esetben előfordulhat, hogy már nem követelhető például egy tartozás megfizetése. Az adott ügy típusától függ, hogy a peres felek mennyi időn belül fordulhatnak bírósághoz. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre jogi vagy fogyasztóvédelmi tanácsadó is választ adhat.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

A bíróságok hatáskörére és illetékességére vonatkozó tájékoztatás itt található.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Az Ön lakóhelye, a másik fél lakóhelye és egyéb tényezők is meghatározhatják, hogy melyik bírósághoz kell fordulni. További információk itt találhatók.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Az ügy jellege, a pertárgy értéke és egyéb körülmények is meghatározhatják, hogy milyen bírósághoz kell fordulni. További információk itt találhatók.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

A magánszemélyek maguk is fordulhatnak bírósághoz. Svédországban tehát nem előírás, hogy a magánszemély jogi képviselővel vagy ügyvéddel rendelkezzen. Nincs olyan ügyvédi monopólium, mely szerint a jogi képviselőnek vagy tanácsadónak feltétlenül ügyvédnek kellene lennie.

Összefoglalva: a magánszemélyek saját maguk, ügyvéd megbízása nélkül is fordulhatnak bírósághoz.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A kereseti kérelmet a bírósághoz kell benyújtani. A kereseti kérelem benyújtható a bíróság titkárságán, a bíróság postaládájában vagy postafiókjában elhelyezett levélben, bírósági hivatalnoknak történő személyes átadással, vagy postán is elküldhető a bíróság részére.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

Svédországban a bíróság által használt hivatalos nyelv a svéd. A kereseti kérelmet ezért svédül kell megírni. Ha a dokumentum más nyelven került benyújtásra, a bíróság bizonyos esetekben a dokumentum lefordíttatására kötelezheti a peres felet. Néhány kivételes esetben a bíróság maga is gondoskodhat a dokumentumok lefordításáról.

A kereseti kérelmet írásban kell benyújtani, és személyesen alá kell írni. Ha a kereseti kérelmet nem írják alá személyesen, hanem például faxon vagy e-mailben nyújtják be, a bíróság a kérelemnek az eredeti és aláírással ellátott dokumentummal történő megerősítését kéri. Ilyen megerősítés hiányában a kereseti kérelmet elutasítják.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

Bírósági eljárás kezdeményezéséhez nem szükséges külön formanyomtatványt kitölteni. Polgári peres ügyeknél létezik a kereseti kérelem benyújtásához szükséges űrlap, amely az adott jogvita összegétől függetlenül használható. A formanyomtatvány letölthető a Svéd Nemzeti Bírósági Hivatal („Domstolsverket”) weboldaláról A link új ablakot nyit megsvéd és A link új ablakot nyit megangol nyelven.

A kereseti kérelemnek a következőket kell tartalmaznia: a peres felekre vonatkozó információk, a követelés megjelölése, a követelések alapja, a felhasznált bizonyítékokra vonatkozó információk; az, hogy az egyes bizonyítékok mely tények bizonyítására szolgálnak, és azon körülményekre vonatkozó információk, amelyek alapján az ügy az adott bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik.

A kereseti kérelemmel együtt a felhasználni kívánt írásos bizonyítékokat is be kell nyújtani.

Ha a kérelem hiányos, a bíróság kiegészítő információk benyújtására kötelezi a feleket. A kiegészítő információk benyújtása hiányában a kereseti kérelmet elutasítják.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

Polgári peres eljárásoknál a kérelmet benyújtóknak kereseti illetéket kell fizetniük. Az illetéket a kereseti kérelem benyújtásakor kell befizetni a kerületi bíróságnak („tingsrätt”). A kereseti illeték jelenleg 450 SEK (körülbelül 50 EUR). A kereseti illeték befizetésének elmaradásakor a bíróság fizetési felszólítást küld a kereseti kérelem benyújtójának. Ha a kereseti kérelem benyújtója az illetéket a felszólítás ellenére sem fizeti meg, a kérelmet a bíróság elutasítja.

Az ügyvédi költségek megfizetésére vonatkozó kérdéseket az ügyvéd és ügyfele egymás között rendezik. Ez a szokás mind a díjelőleg megfizetése, mind pedig az elvégzett munkára vonatkozó ügyvédi díj utólagos kiszámlázása kapcsán. Külön szabályok vonatkoznak az olyan ügyekre, amelyek esetében költségmentességet biztosítottak.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

További információk olvashatók itt.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

Svédországban a keresetet attól a naptól tekintik benyújtottnak, amelyen a kereseti kérelmet a bíróság kézhez kapja. A kereseti kérelem bíróság általi kézhezvételének napja az a nap, amelyen a dokumentum vagy a dokumentumo(ka)t tartalmazó fizetett postai küldeményről szóló értesítés beérkezik a bírósághoz, vagy azt az erre felhatalmazott hivatalnok kézhez veszi.

Ha feltételezhető, hogy a dokumentumokat vagy az azokra vonatkozó értesítést adott napon a bíróság titkárságán leadták vagy a postahivatalban a többi küldeménytől a bíróság részére elkülönítették, a küldeményt a bírósághoz adott napon beérkezettnek kell tekinteni, feltéve, hogy azt a következő munkanapon az erre felhatalmazott hivatalnok kézhez kapja.

A kereseti kérelem megfelelő előterjesztéséről nem állítanak ki automatikusan visszaigazolást. Erről azonban a bíróság például telefonon tájékoztatást adhat.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

Svédországban a bírósági eljárási törvénykönyv („rättegångsbalken”) rendelkezései értelmében a bíróságnak ütemtervet kell készítenie annak érdekében, hogy az üggyel a lehető legrövidebb időn belül foglalkozni tudjon. Előfordulhatnak azonban olyan ügyek, amelyek esetében nincs értelme ütemtervet készíteni. A legtöbb esetben az ellenkérelem beérkezéséig ez a helyzet.

Mindig van arra lehetőség, hogy a bíróság az ügy állásáról például telefonon tájékoztatást adjon.

Hivatkozások

A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium (Justitiedepartementet)

A link új ablakot nyit megSvéd Nemzeti Bírósági Hivatal (Domstolsverket)

A link új ablakot nyit megSvéd Nemzeti Adóhatóság (Riksskatteverket)


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 17/11/2015