Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Hogyan kell eljárni? - Ausztria

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata német nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

TARTALOMJEGYZÉK

1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Bírósághoz fordulás előtt érdemes alternatív vitarendezési megoldáshoz folyamodni.

2 Van határideje a perindításnak?

A perindítás határideje ügytől függően változik. Javasoljuk, hogy a határidők kérdésének tisztázásához forduljon jogi tanácsadóhoz.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Lásd a „Bíróságok hatásköre és illetékessége – Ausztria” című tájékoztatót.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Lásd a „Bíróságok hatásköre és illetékessége – Ausztria” című tájékoztatót.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Lásd a „Bíróságok hatásköre és illetékessége – Ausztria” című tájékoztatót.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

A bírósági úton rendezendő polgári és kereskedelmi ügyekben a szabály szerint legfeljebb 15 000 EUR perértékű ügyekben illetékességgel rendelkező kerületi bíróságokhoz (Bezirksgerichte) benyújtott követeléseket ügyvéddel kell ellenjegyeztetni, ha a perérték meghaladja az 5 000 EUR-t. Kivételt jelent az ügyvédkényszer alól minden olyan kereset, amelyet a perértékre tekintet nélkül (így a 15 000 EUR-t meghaladó perérték esetén is) kerületi bíróság előtt kell indítani. Ez különösen a következő jogvitákra vonatkozik: a származás megállapításával, a törvénynél fogva megillető tartásdíj és házasság felbontásával kapcsolatos; a házastársak vagy szülő és gyermek közötti jogviták; telekhatár kijelölése és kiigazítása körüli jogviták; szolgalmi jog és tartási szerződéssel kapcsolatos jogviták; birtokháborítás, és lakás, illetve üzlethelységekkel kapcsolatos bérleti, használati szerződésekből adódó jogviták; beleértve a parkolóhelyeket és garázsokat, ingatlanokkal és ingatlanvagyonnal rendelkező cégekkel kapcsolatos haszonbérleti szerződésekből származó jogviták; valamint hajózási szállítók, fuvarozók, vendéglátók és ezek megbízói, utasai és vendégei közötti jogviták).

Az ügyvédkényszer nem vonatkozik a nem peres eljárásban benyújtott követelésekre sem.

Amennyiben a kerületi bíróság előtti jogi képviselet nem kötelező, a bírósághoz bárki benyújthat írásbeli követelést vagy az eljárást megindító kérelmet.

A bíróság úton rendezendő polgári és kereskedelmi ügyekben a tartományi bíróságokhoz (Landesgerichte) benyújtott követeléseket általában ügyvéddel kell ellenjegyeztetni. Perértéktől függetlenül a tartományi bíróságok előtt érvényesíthető minden olyan kereset, amelyre nem a kerületi bíróság illetékes, mint például az iparjogvédelmi, tisztességtelen versennyel kapcsolatos jogviták, valamint a fogyasztóvédelmi egyesületek bírói végzésekkel kapcsolatos keresetei.

A tartományi bíróságokhoz benyújtandó munkaügyi és társadalombiztosítási joggal kapcsolatos követelések (a munkaügyi és társadalombiztosítási bíróságokról szóló törvény, azaz az ASGG szerinti eljárások) esetében nincs szükség ügyvéd általi ellenjegyzésre. Ez különösen érvényes a munkavállalóknak a munkaadóval szembeni, munkaszerződésből eredő követeléseire.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

Az írásbeli keresetet a bíróság levelezési címére kell küldeni.

A keresetet azonban az ügyvédi képviselettel nem rendelkező fél ügyfélfogadási napon (Amstag, általában hetente egyszer) szóban is jegyzőkönyvbe mondhatja a perre illetékes kerületi bíróság megfelelő ügyosztályán, vagy a fél aktuális tartózkodási helye szerinti kerületi bíróság előtt (mindkét esetben bírói ellenőrzés mellett). A megfelelő bírósági ügyosztály a bírósági ügyelosztás által előre meghatározott, arról hivatali időben telefonon vagy a bíróságon helyben lehet érdeklődni. A kerületi bíróságok ügyfélfogadási ideje (minden héten legalább fél nap) megtalálható a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium honlapján a „Gerichte“ menüpont alatt, vagy telefonon keresztül lehet megérdeklődni a bíróságon, legalábbis hivatali időben, azaz szokásosan hétfőtől péntekig 8.00 és 16.00 óra között, kivéve ünnepnapokon).

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A bíróságok hivatalos nyelve a német. Ezenkívül egyes bíróságokon a nyelvi kisebbségek hivatalos nyelvként használhatják a burgenlandi-horvátot, a magyart vagy a szlovént.

A keresetet vagy az eljárást megindító kérelmet írásban kell benyújtani. Ha nincs szükség ügyvéd általi ellenjegyzésre, a keresetet vagy a kérelmet az illetékes kerületi bíróság előtt szóban is jegyzőkönyvbe lehet mondani; lásd a fenti 7. kérdésre adott választ. A bíróságra faxon vagy e-mailben érkező keresetek esetében a bíróság hiánypótlásra szólíthat fel. A kereseteket elektronikus úton az osztrák e-igazságszolgáltatás (ERV) platform zárt rendszerén keresztül lehet benyújtani, amelynek használatához regisztráció szükséges (ez anyagilag csak azoknak a feleknek éri meg, akik nagy számban nyújtanak be követeléseket az osztrák bíróságokhoz).

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

Csak a feltételes fizetési meghagyással (Mahnklagen) kapcsolatban létezik kötelezően használandó formanyomtatvány. Ennek az eljárásnak megfelelően a legfeljebb 75 000 EUR értékű fizetési követelések esetében a keresetet a fizetési meghagyás iránti kérelem formájában kell benyújtani (Mahnverfahren). A megfelelő nyomtatványokat a bíróságnál lehet beszerezni, vagy a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium weboldaláról (A link új ablakot nyit meghttp://www.justiz.gv.at/) is kinyomtathatók.

Léteznek nem kötelezően használandó nyomtatványok lakossági bérleti szerződés vagy egy vagy több üzlethelyiség bérleti szerződésének bírósági úton történő felmondásához.

Főszabály szerint minden keresethez csatolni lehet valamennyi, a követelés igazolására szolgáló dokumentumot mellékletként (ugyanannyi példányban kell benyújtani, mint magát a keresetet, lásd a 12. kérdést). A bírósági illetékességről vagy belföldi jogszolgáltatásról szóló írásos megállapodást (joghatósági megállapodás) is lehet csatolni a keresethez. Ugyanez érvényes a szerződés teljesítési helyéről szóló írásos megállapodásokra, amennyiben a felperes a teljesítési hely szerinti bírósághoz akar fordulni, és ugyancsak más különös illetékességi kikötéseknél vagy különleges eljárási típusoknál (mint például váltó kifizetésének végrehajtására irányuló eljárás).

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

Polgári jogi követelés bírósághoz történő benyújtásakor bírósági illetéket kell fizetni; ennek célja az elsőfokú perköltségek fedezése, a szabály pedig az, hogy az illeték a kereset későbbi eredményeitől független. Az illetékek nagysága a perértéktől függően fokozatosan nő. Az illetékeket a kereset benyújtásakor kell befizetni, a következő módok valamelyikével: a bíróságon készpénzben, vagy hitelkártyával, bankkártyával, vagy a szokásos módon a bíróság számlájára történő átutalással, a közlemény rovatban fel kell tüntetni a „bírósági illeték” megnevezést és a peres felek nevét.

Az ügyvédi díj fizetésének módja egyéni megállapodástól függ; ugyanez érvényes a díj nagyságára (amennyiben a díjat nem az ügyvédi díjakról szóló törvény (Rechtsanwaltstarifgesetz) vagy a díjfizetésre vonatkozó általános iránymutatások (Allgemeine Honorar-Kriterien) alapján állapították meg). Az ellenérdekelt féltől a díjat rendszerint csak a jogerős határozat kihirdetésekor, a per sikerességének függvényében lehet követelni.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Olyan személy részesülhet költségmentességben, aki saját megélhetésének veszélyeztetése nélkül nem tudja megfizetni az eljárás költségeit. A költségmentesség iránti kérelmet szóban vagy írásban, az eljárást lefolytató bíróságon lehet benyújtani. Ha a bíróság székhelye kívül esik azon bírósági kerületen, ahol a személy állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodik, a kérelmet szóban is jegyzőkönyvbe lehet mondani, az adott személy tartózkodási helye szerinti kerületi bíróságon.

Az eljárás során a pénzügyi és tartalmi feltételek megléte esetén már a kereset előterjesztése előtt – a kereset benyújtásához és/vagy az egész további eljáráshoz – lehet kérni költségmentességet.

A költségmentességről szóló további információ a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium honlapján, a „Bürgerservice” menüpont alatt érhető el A link új ablakot nyit meghttp://www.justiz.gv.at/). A honlapról letölthetők a kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatványok is, amelyek további információt és útmutatást tartalmaznak.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A keresetlevél akkor tekinthető benyújtottnak, amikor azt a (legalább elméleti) illetékességgel rendelkező bíróság megkapta. A keresetlevél akkor tekinthető megfelelően benyújtottnak, ha azt a bíróságnak nem kell azonnal elutasítania vagy a bíróságnak nem kell hiánypótlásra felszólítania (más szóval, ha olyan keresetnek tűnik, amely az eljárási szabályzat alapján kezelhetőnek minősül). Az írásbeli keresetet annyi példányban kell benyújtani, ahány peres fél van (egy példány a bíróság részére, egy-egy valamennyi ellenérdekelt félnek). Ha a kereset alaki és/vagy tartalmi hibát tartalmaz, úgy a bíróság vélhetően hiánypótlásra szólítja fel az adott felet. A bíróság egyúttal jelzi, hogy milyen következményekkel jár a hiánypótlás határidőre történő benyújtásának elmulasztása. A kereset beérkezését rendszerint csak külön kérésre igazolják vissza, kivéve, ha azt az osztrák e-igazságügyi platformon keresztül nyújtották be, ahol a visszaigazolás automatikusan történik.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

A fizetési meghagyásos eljárásban (Mahnverfahren) a fél már a formanyomtatvány kitöltésével kéri a jogerős fizetési meghagyás példányának megküldését. A felperes ezért kézbesítés útján automatikusan megkapja vagy a jogerős fizetési meghagyás egy példányát (végrehajtási jogcím – Exekutionstitel), vagy a másik fél határidőben benyújtott ellentmondásának példányát vagy az arról szóló értesítést kapja meg, többnyire a szóbeli tárgyalásra szóló idézéssel együtt (amellyel megindul a rendes eljárás). A kerületi bíróság előtti eljárásban az idézési határidőnek nincs alsó határa; a tartományi bíróság előtti eljárásban azonban a határidő legalább 3 hét.

A lakás vagy üzlethelyiség bérleti jogviszonyának bírósági úton való felmondásával kapcsolatos eljárásban a főbérlőnek külön kell kérnie a felmondás eredeti példányának megküldését. Ha az a fél, akinek felmondtak, határidőben ellentmondást terjeszt elő (4 héten belül), erről a főbérlő automatikusan értesül, többnyire a szóbeli tárgyalásra szóló idézéssel együtt.

A különleges eljárásoktól eltekintve (mint a fizetési meghagyásos, váltó kifizetésére irányuló vagy bérleti jogviszony felmondásáról szóló eljárás) az illetékes kerületi bíróság előtti eljárásban a bíróság a kereset befogadását követően (és az esetleges hiánypótlás után) a keresetet rendszerint automatikusan, a tárgyalásra szóló idézéssel együtt kézbesíti az alperesnek, és egyúttal a felperest is idézi a szóbeli tárgyalására. A tartományi bíróság előtti eljárásban a kereset kézbesítésével együtt a bíróság az alperest az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére is felkéri (és emlékezteti a kötelező ügyvédi ellenjegyzésre). Ha az alperes az ellenkérelmet határidőben nem terjeszti elő, úgy a bíróság – a felperes kérelmére – mulasztási ítéletet hoz, egyéb esetben az eljárás szünetel. Az ellenkérelem határidőben történő beérkezése esetén a felperes megkapja az ellenkérelem egy példányát, gyakran a szóbeli tárgyalásra szóló idézéssel együtt.

A bíróság előtt már folyamatban lévő eljárás lépéseinek pontos időbeli sorrendjéről, valamint a per mindenkori állásáról (valamennyi eljárási szakban) telefonon, közvetlenül a bíróság illetékes bírósági ügyosztályán (hivatal = Kanzlei) az ügyiratszám megadásával lehet érdeklődni.

Az előkészítő tárgyalási ülésen (a szóbeli eljárás első ülése) a bíróság megtárgyalja az eljárás további menetét és időpontjait a felekkel, akiknek általában személyesen is meg kell jelenniük, kivéve, ha jogi képviselőjük megfelelő tájékoztatást kap a tényekről. Az eljárás ütemezését eljárási rend formájában jegyzőkönyvbe veszik, és a feleknek (vagy jogi képviselőjüknek) megküldik e jegyzőkönyv egy példányát. Az eljárási menetrend változásait a bíróság közli a felekkel, illetve adott esetben velük megtárgyalja.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 13/11/2015