Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Hogyan kell eljárni? - Belgium

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angolholland.

TARTALOMJEGYZÉK

1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Az alternatív vitarendezés igénybevétele kedvezőbb lehet (lásd a vonatkozó témakört).

2 Van határideje a perindításnak?

A perindítás határideje az ügytől függően változik. A határidőkkel kapcsolatos kérdésekkel ügyvédhez vagy az állampolgároknak az igazságszolgáltatáshoz való joggal kapcsolatos tájékoztatást nyújtó irodákhoz lehet fordulni.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Lásd a Hatáskör és illetékesség című témakört.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Lásd: Hatáskör és illetékesség – Belgium.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Lásd: Hatáskör és illetékesség – Belgium.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

Főszabály szerint – a Perrendtartás (Gerechtelijk Wetboek) 728. szakaszának (1) bekezdése értelmében – a feleknek személyesen kell megjelenniük vagy ügyvéd képviseli őket.

A Semmítőszék (Hof van Cassatie) előtt folytatott eljárások kivételével (a Perrendtartás 478. és 1080. szakasza) a felek így személyesen megjelenhetnek a rendes bíróságok előtt, és ők maguk nyújthatják be a beadványokat és védekezhetnek. A bíróság ugyanakkor megtilthatja e jog gyakorlását, ha úgy véli, hogy a felek az indulatosságuk vagy a tapasztalatlanságuk folytán nem képesek megfelelően vagy teljes mértékben képviselni az ügyüket (a Perrendtartás 758. szakasza).

Ha valamely fél úgy dönt, hogy nem személyesen indít pert, ügyvédet fogadhat.

A jogi személyek, mint például a kereskedelmi társaságok csak személyesen jelenhetnek meg (azaz az illetékes szervek képviselője révén), vagy ügyvéddel képviseltethetik magukat. Nem hivatkozhatnak a Perrendtartás 728. szakaszának (2) bekezdésében meghatározott kivételre, amely az alábbiakban kerül részletes ismertetésre.

A Perrendtartás általánosságban véve az ügyvédek számára tartja fenn a felek bíróság előtt történő képviseletét. A Perrendtartás 440. szakaszának értelmében a képviselet kizárólagos jogához fűződő előjogok a bíróság előtti felszólaláshoz való jog, a bíróság előtti megjelenéshez való jog, illetve a harmadik fél általi védelemhez való jog. Az ügyvédi kamara tagjai emellett kizárólagos joggal rendelkeznek az egyoldalú keresetek aláírására, ha a törvény másként nem rendelkezik (a Perrendtartás 1026. szakaszának (5) bekezdése).

A Semmítőszék (Hof van Cassatie) előtt folytatott eljárások esetében a törvény előírja, hogy a Semmítőszéknél bejegyzett ügyvédnek kell közreműködnie. Ez a követelmény nem vonatkozik a büntetőügyekben részt vevő magánfélre (a Perrendtartás 478. szakasza).

A törvény ugyanakkor számos kivételt határoz meg a Perrendtartás 728. szakaszában megfogalmazott elv alól, amely szerint a feleknek személyesen vagy ügyvédi képviselet útján kell megjelenniük az eljárás megindításakor és a későbbiek során (a Perrendtartás 728. szakaszának (1) és (2) bekezdése).

A felek eljárás során történő képviseletének joga magában foglalja az eljárás megindításához való jogot is.

A békebíróság, a kereskedelmi bíróság és a munkaügyi bíróság előtt a feleket nemcsak ügyvéd képviselheti, hanem a házastársuk, a vérrokonuk vagy valamely házassági rokonuk, aki a bíróság által jóváhagyott írásbeli meghatalmazással rendelkezik (a Perrendtartás 728. szakaszának (2) bekezdése).

A munkaügyi bíróságok előtt (a Perrendtartás 728. szakaszának (3) bekezdése):

  • a munkavállalót (munkást vagy alkalmazottat) a munkavállalók képviseleti szervezetének írásos meghatalmazással rendelkező képviselője (szakszervezeti képviselő) képviseli. A szakszervezeti képviselő a munkavállaló nevében valamennyi olyan tevékenységet elvégezhet, amelyre a képviselet vonatkozik, felszólalhat a bíróság előtt, illetve megkaphatja az eljárásra és a jogvita eldöntésére vonatkozó valamennyi értesítést;
  • az önálló vállalkozót a vállalkozói jogaival és kötelezettségeivel vagy a fogyatékos személyek jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos jogvitákban az önálló vállalkozók képviseleti szervének képviselője is képviselheti;
  • a létminimumhoz való jogról szóló, 1974. augusztus 7-i törvény alkalmazásával, illetve a szociális jóléti központokról (openbare centra voor maatschappelijk welzijn, OCMW) szóló, 1976. július 8-i organikus törvény alkalmazásával kapcsolatos jogvitákban az érdekelt felet olyan szociális szervezet képviselője is segítheti vagy képviselheti, amely a törvényekben meghatározott személyek érdekeit képviseli.

A fent említett kivételeken túl számos egyéb törvényi kivétel létezik a gyermekek felügyeletére és jogellenes elvitelére vonatkozóan.

Ezek az alábbiak alapján indított ügyekre vonatkoznak:

  • a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i hágai egyezmény, amely rendelkezik a gyermek visszaviteléről, valamint a másik tagállamban fennálló felügyeleti és láthatási jog betartásáról, illetve a láthatási jog megszervezéséről; és
  • a gyermekek feletti felügyeleti jogra és annak visszaállítására vonatkozó határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1980. május 20-i európai egyezmény.

Ezekben az esetekben a felperest az ügyészség képviselheti (a Perrendtartás 1322d. szakasza), amennyiben a felperes a központi hatósághoz fordult.

Annak megállapításával kapcsolatban, hogy indíthat-e valaki önállóan pert vagy ügyvédi közreműködésre van szüksége, fent található általános leírás. Emellett különbséget kell tenni a perindítás módja szerint.

A belga jog értelmében többféle módon indítható per. A perindítás történhet idézéssel, önkéntes megjelenéssel, kontradiktórius keresettel vagy egyoldalú keresettel (vö. alább). A perindításra a kérelem benyújtásával, azaz a jogok védelme érdekében indított keresettel kerül sor. Ez általában a bírósági végrehajtó által kézbesített idézéssel történik.

Főszabály szerint a perindítás az idézést tartalmazó értesítés bírósági végrehajtó általi kézbesítésével történik (a Perrendtartás 700. szakasza). Az önkéntes megjelenés, a kontradiktórius kereset és az egyoldalú kereset kivételt képez ezen általános szabály alól.

Az alábbi táblázatok bemutatják, hogy a perindítás módjának függvényében ki indítja a pert, illetve szükség van-e ügyvédi képviseletre.

A per megindítója a perindítás módjának függvényében:

A perindítás módja

A per megindítója

Idézés (a Perrendtartás 727–730. szakasza)

A felperes (vagy az ügyvédje) felkéri a bírósági végrehajtót, hogy kézbesítse az idézést.

Önkéntes megjelenés (a Perrendtartás 706. szakasza)

A jogvitában részt vevő felek (vagy az ügyvédjeik) megjelennek a bíróság előtt.

Kontradiktórius kereset (a Perrendtartás 1034a–1034e. szakasza)

A felperes (vagy az ügyvédje) indítja meg a pert.

Egyoldalú kereset (a Perrendtartás 1025–1034. szakasza)

A felperes (vagy az ügyvédje).

Az ügyvédi képviselet vagy annak hiánya a perindítás módjának függvényében:

A perindítás módja

Ügyvédi képviselet

Idézés

Lehetséges, de nem kötelező.

Önkéntes megjelenés

Kontradiktórius kereset

Egyoldalú kereset

Kötelező közreműködés a kereset aláírásához[1]: kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában a keresetet csak ügyvéd nyújthatja be (a Perrendtartás 1027. szakaszának (1) bekezdése)

A kereset tárgya a perindítás módjának függvényében:

A perindítás általában idézéssel történik: a kereset tárgyát illetően nincsenek korlátozások.

A kontradiktórius kereset (a Perrendtartás 1034a–1034e. szakasza) számos, a törvény által meghatározott esetben alkalmazható. A kontradiktórius keresettel indított eljárásra vonatkozó legfontosabb rendelkezések az alábbiak: a Perrendtartás 704. szakasza, 813. szakasza, 1056. szakaszának (2) bekezdése, az 1193a., az 1320., az 1344a. és az 1371a. szakasza, valamint az 1454. szakaszának (2) bekezdése, továbbá a Polgári törvénykönyv (Burgerlijk Wetboek) 228., 331., 331a., 340f. és 487b. szakasza.

Ezek a rendelkezések különösen az alábbiakra vonatkoznak:

  • önkéntes beavatkozás;
  • bizonyos ingatlaneladások;
  • tartás (tartási kérelmek, valamint a tartás összegének növelése vagy csökkentése, illetve a tartás megszüntetése iránti kérelmek);
  • bérleti/haszonbérleti megállapodásokra vonatkozó kérelmek;
  • a lefoglalás ideiglenes költségei.

A perindításra a hivatalvezetőhöz benyújtott vagy a bíróság hivatalának címzett ajánlott küldeményben elküldött keresettel kerül sor. A hivatalvezető beidézi a feleket a bíró által kitűzött tárgyaláson történő megjelenésre.

Egyoldalú kereset (a Perrendtartás 1025–1034. szakasza) csak a törvény, különösen a Perrendtartás 584., 585., 588., 594., 606., 708., 1149., 1168., 1177., 1186–1189., 1192. és 1195. szakasza által kifejezetten meghatározott esetekben nyújtható be. Olyan esetekben is alkalmazzák, amikor a kontradiktórius eljárás ellenérdekű fél hiányában nem folytatható le.

Az egyoldalú keresetet így főként az egyoldalú eljárásokban használják, például a feltétlenül szükséges esetekben.

Az egyoldalú keresetet az érvénytelenség terhe mellett ügyvédnek kell aláírnia, ha a törvény másként nem rendelkezik.

Ezért főszabály szerint az egyoldalú kereset alapján történő perindítás esetén kötelező az ügyvéd általi képviselet.

A felek önkéntesen megjelenhetnek az alábbi bíróságok előtt, ha a jogvita tárgya ezek hatáskörébe tartozik:

  • elsőfokú bíróság;
  • munkaügyi bíróság;
  • kereskedelmi bíróság;
  • békebíróság; vagy
  • polgári ügyekben eljáró rendőrbíróság.

Önkéntes megjelenés esetén a bírósági határozatot kérő felek aláírják a nyilatkozatukat a bíróság által készített jegyzőkönyv végén.

Minden peres ügyben lehetőség van ilyen módon fordulni az illetékes bírósághoz, amivel csökkenthetők a költségek és idő takarítható meg.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

Az a személy, aki pert kíván indítani, ezt a bíróság kezelőirodájában vagy a bíróság hivatalában teheti meg.

Ha az eljárást megindító irat idézés, akkor a bírósági végrehajtó gondoskodik a kézbesítéséről, és kéri a bíróság hivatalától, hogy az eredeti példány vagy adott esetben a kézbesített idézés másolatának bemutatását követően vegyék fel az ügyet a tárgyalási jegyzékbe (a Perrendtartás 718. szakasza). A bíróság hivatala bírósági nyilvántartást (tárgyalási jegyzéket) vezet, amelybe minden ügyet felvesznek. A tárgyalási jegyzékbe történő felvétel csak akkor érvényes, ha legkésőbb a tárgyalás azon napját megelőző napon sor kerül rá, amelyre az idézést kézbesítették. Az általános tárgyalási jegyzék nyilvános (a Perrendtartás 719. szakasza). Az alperes így ellenőrizheti, hogy az ügy, amely kapcsán beidézték, szerepel-e az általános tárgyalási jegyzékben.

Önkéntes megjelenés esetén a felek vagy az ügyvédjeik kérik a bíróság hivatalától az ügy felvételét a tárgyalási jegyzékbe.

A kontradiktórius keresetet a felperes vagy az ügyvédje nyújtja be a bíróság hivatalához vagy küldi el a bíróság hivatalvezetőjének címezve ajánlott küldeményként az érdekelt felek számának megfelelő példányban (a Perrendtartás 1034d. szakasza).

Az egyoldalú keresetet az ügyvéd a kereset ügyében eljáró bírósághoz címezi két példányban. A keresetet a bíróság hivatalához is el kell juttatni (a Perrendtartás 1027. szakasza).

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A nyelvek használatának tekintetében figyelembe kell venni a bíróságokon történő nyelvhasználatról szóló, 1935. június 15-i törvényt (amelyet 1935. június 22-én hirdettek ki a Moniteur belge-ben/Belgisch Staatsbladban). Ez a törvény szabályozza a belga polgári és kereskedelmi bíróságok előtti nyelvhasználatot.

A nyelvet főszabály szerint az illetékes bíróság földrajzi elhelyezkedése határozza meg. A törvény 42. szakasza értelmében három nyelvi régió létezik: a francia, a holland és a német nyelvi régió. Emellett létezik egy kétnyelvű (francia/holland) brüsszeli agglomeráció, amely a fent említett törvény alkalmazásában az alábbi településeket foglalja magába: Anderlecht, Auderghem, Berchem-Sainte-Agathe, Brüsszel, Etterbeek, Evere, Forest, Ganshoren, Ixelles, Jette, Koekelberg, Molenbeek-Saint-Jean, Saint-Gilles, Saint-Josse-ten-Noode, Schaerbeek, Uccle, Watermael-Boitsfort, Woluwé-Saint-Lambert és Woluwé-Saint-Pierre.

Bizonyos körülmények között azonban olyan bíróság elé utalható az ügy, ahol más eljárási nyelvet használnak. Bizonyos feltételek mellett, általában az eljárás kezdetén, kérhető az eljárás nyelvének megváltoztatása.

A kereset előterjesztése: amennyiben a keresetet idézéssel, kontradiktórius keresettel vagy egyoldalú keresettel nyújtják be, azt írásban, bizonyos eljárási követelményeknek megfelelően kell megtenni. Miután felvették az ügyet a bíróság általános tárgyalási jegyzékébe, a hivatalvezető eljárási ügyiratot hoz létre. Az eljárási ügyiratot eljuttatják az ügyben eljáró bírósághoz, illetve a másodfokú bíróság előtti fellebbezés vagy a Semmítőszék előtti keresetek esetében a felsőbb bíróság hivatalához is.

Jelenleg nem lehetséges a faxon vagy e-mailben történő perindítás.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

A törvény nem rendelkezik perindításhoz használt formanyomtatványokról. A kereseti kérelemnek azonban az érvénytelenség terhe mellett tartalmaznia kell bizonyos információkat.

Az idézésnek, a kontradiktórius keresetnek és az egyoldalú keresetnek az érvénytelenség terhe mellett meg kell felelnie számos, a Perrendtartásban meghatározott jogszabályi előírásnak. A kötelezően feltüntetendő információk közé tartoznak elsősorban az érintett felek személyes adatai, a kereset tárgya, az illetékes bíróság megjelölése és a tárgyalás időpontja.

Az idézés így többek között az alábbi információkat tartalmazza (a Perrendtartás 43. és 702. szakasza):

  • a bírósági végrehajtó aláírása;
  • a felperes vezetékneve, keresztneve és lakóhelye;
  • a beidézett személy vezetékneve, keresztneve és lakcíme, illetve állandó lakóhely hiányában a jelenlegi címe;
  • a kérelem tárgya és a jogalap rövid összefoglalása;
  • az ügyben eljáró bíróság;
  • a kézbesítés helye és ideje (év, hónap, nap), és
  • a tárgyalás helye, ideje és időpontja.

A kontradiktórius kereset az alábbiakat tartalmazza (a Perrendtartás 1034b. szakasza):

  • dátum (év, hónap, nap);
  • a felperes vezetékneve, keresztneve, foglalkozása és lakóhelye, valamint adott esetben a jogállása és a kereskedők vagy kézművesek jegyzékében való bejegyzése;
  • a beidézendő személy vezetékneve, keresztneve, lakóhelye és adott esetben a jogállása;
  • a kérelem tárgya és a jogalap rövid összefoglalása;
  • az ügyben eljáró bíróság;
  • a felperes vagy az ügyvédje aláírása.

Az egyoldalú kereset az alábbi információkat tartalmazza (a Perrendtartás 1026. szakasza):

  • dátum (év, hónap, nap);
  • a felperes vezetékneve, keresztneve, foglalkozása és lakóhelye, valamint adott esetben a törvényes képviselőinek vezetékneve, keresztneve, lakóhelye és jogállása;
  • a kérelem tárgya és a jogalap rövid összefoglalása;
  • az eljáró bíróság megnevezése;
  • az ügyvéd aláírása, ha a törvény másként nem rendelkezik.

Önkéntes megjelenés esetén első fokon (az elsőfokú bíróság, a munkaügyi bíróság, a kereskedelmi bíróság, a békebíróság és a polgári ügyekben eljáró rendőrbíróság előtt) a bíróság jegyzőkönyvet készít az ítéletet kérő felek nyilatkozatáról. A felek ezt a Perrendtartás 706. szakaszának megfelelően aláírásukkal látják el.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

Igen, kell bírósági illetéket fizetni. Az eljárás költségei tartalmazzák különösen az illetékbélyeget, a hivatali illetéket, a nyilvántartásba-vételi illetéket, a bírósági jogi aktusokkal kapcsolatos kiadásokat és díjakat, valamint a bírósági döntés másolatának költségeit (a Perrendtartás 1018. szakasza).

Az eljárás indításakor a felperes nyilvántartásba-vételi illetéket fizet. A hivatali illetékek tartalmazzák a tárgyalási jegyzékbe történő felvétel illetékét, az okiratok elkészítésének illetékét, valamint a hiteles másolatok díját. Főszabály szerint a jogerős ítéletekben a költségek, adott esetben, a Perrendtartás 1017. szakasza értelmében a pervesztes félre hárulnak. A bíróság elhalaszthatja a költségekről szóló határozatot. Ebben az esetben az ítéletet meghozó bíróság bármely kérelmező fél kérésére arányosan elosztva állapítja meg a költségeket.

Az ügyvédi díjak és költségek nincsenek benne a bírósági költségekben. Ezek az ügyvéd és az ügyfél közötti megállapodás tárgyát képezik. Így minden fél maga fizeti az ügyvédje díját és költségeit.

A pervesztes felet arra kötelezhetik, hogy törvényileg előírt hozzájárulást fizessen a másik fél jogi költségeinek fedezéséhez (a Perrendtartás 1018. és 1022. szakasza). Ez az átalányösszeg a pernyertes fél ügyvédjének fizetendő költségekhez és díjhoz járul hozzá. Az ügyvédi díj összegét, valamint a kiszámítási és kifizetési módját a 2007. október 26-i királyi rendelet tartalmazza.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

(Lásd a Költségmentesség című témakört.)

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A kereset akkor tekintendő benyújtottnak – önkéntes megjelenés esetén is –, ha felvették az általános tárgyalási jegyzékbe.

A kereseti kérelmeket és a közbenső eljárás során benyújtott kérelmeket különleges tárgyalási jegyzékbe veszik fel, ami azt jelenti, hogy benyújtották őket.

Az érintett felek erről nem kapnak visszaigazolást, de megtekinthetik az általános tárgyalási jegyzéket, és meggyőződhetnek róla, hogy az ügy valóban szerepel benne. A tárgyalási jegyzékbe történő felvételt követően a bíróság köteles határozatot hozni az ügyben.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

Ha a felet ügyvéd képviseli, az eljárás menetére vonatkozó információkról általában az ügyvéd ad tájékoztatást. Az ügyben eljáró bíróság hivatalánál is lehet tájékoztatást kérni. Az idézés is tartalmaz információkat a tárgyalás időpontjáról és az eljáró bíróságról.

Első lépésként az első tárgyalásra vonatkozó konkrét tájékoztatást adnak.

Idézés esetén a bírósági végrehajtó értesíti a felperest az első tárgyalás időpontjáról, ami az eljárás első szakaszát jelenti.

Kontradiktórius kereset és önkéntes megjelenés esetében a hivatalvezető értesíti a feleket.

Egyoldalú kereset esetében nem kerül sor tárgyalásra. A hivatalvezető azonban beidézheti a felperest, ha a bíró kérdéseket akar feltenni neki.

A második lépésben előkészítik az ügyet a tárgyalásra. Minden fél számára meghatározzák a törvény által előírt határidőt az okiratok és megállapítások (írásbeli érvelés és védekezés) benyújtására (a Perrendtartás 747. szakaszának (1) bekezdése). A határidők elmulasztása esetén a Perrendtartás 747. szakaszának (2) bekezdésében meghatározott szankciókkal élhetnek.

Miután az ügyet előkészítették a tárgyalásra, a felek kérik, hogy tűzzék ki a tárgyalás időpontját. Az az időszak, amelyen belül a tárgyalás napja kitűzhető, függ a bíróság munkaterhétől és az ügyre szánható időtől. A néhány esetben felmerülő eljárási cselekmények (szakértői vélemény, a felek és a tanúk meghallgatása stb.) miatt nehéz lehet előre meghatározni az eljárás teljes időtartamát. Az eljárási cselekmények az eljárás megszakításához, felfüggesztéséhez vagy akár megszüntetéséhez is vezethetnek.

A tárgyalás végén a vitákat lezárják, és a bíróság visszavonul tanácskozásra. A bíróságnak főszabály szerint az ettől számított 1 hónapon belül kell meghoznia a határozatát (a Perrendtartás 770. szakasza).


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 12/11/2015