Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Hogyan kell eljárni? - Bulgária

TARTALOMJEGYZÉK

1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Léteznek alternatív vitarendezési eljárások is (lásd „Hatáskör és illetékesség”).

2 Van határideje a perindításnak?

A bírósági eljárások megindítására nyitva álló határidő az ügy típusától függ (lásd „Eljárási határidők”). A határidők pontos meghatározása érdekében forduljon jogászhoz.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Lásd: Hatáskör és illetékesség.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Lásd: Hatáskör és illetékesség – Bulgária.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Lásd: Hatáskör és illetékesség – Bulgária.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

A keresetet a kérelmező személyesen vagy felhatalmazott közvetítő útján is benyújthatja. A közvetítőt felhatalmazó ügyvédi meghatalmazást csatolni kell a kérelemhez.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A kereseteket személyesen vagy felhatalmazott közvetítő útján, a bíróság ügyfélszolgálatán vagy hivatalánál kell benyújtani. A kereseteket a bíróság nyitvatartási ideje alatt a bíróság alkalmazottja, általában bírósági titkár fogadja. A kereseteket postai úton is meg lehet küldeni a bíróság hivatalához.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A kereseteket a bírósághoz írásban, bolgár nyelven kell benyújtani. A kérelmeket postai úton is meg lehet küldeni, azonban faxon és e-mailben ez nem lehetséges. A polgári perrendtartás kimondja, hogy minden idegen nyelven írt, a felek által benyújtott dokumentumhoz mellékelni kell a felek által hitelesített bolgár fordítást.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

A kereseteket írásban kell benyújtani. E célra nincs meghatározott nyomtatvány, kivéve a végrehajtási intézkedés, a végrehajtási intézkedésekre irányuló kérelem és a polgári perrendtartás szerinti, végrehajtási intézkedésekre irányuló kérelemhez kapcsolódó egyéb dokumentumok formáját meghatározó (az Igazságügyi Minisztérium által jóváhagyott) formanyomtatványokat. A polgári perrendtartás meghatározza a keresetekre vonatkozó minimumkövetelményeket, de nem szabja meg azok pontos formáját. A polgári perrendtartás szerint a keresetnek a következőket kell tartalmaznia: a bíróság megjelölése; a kérelmező, az alperes és – amennyiben alkalmazható – azok jogi képviselőinek vagy közvetítőinek neve és címe, a kérelmező személyi azonosító száma, és adott esetben a kérelmező fax- és telex száma; a kereset tárgyának értéke, ha azt meg lehet állapítani; a keresetet megalapozó körülményekre vonatkozó nyilatkozat, a kereset tárgya, valamint a keresetet benyújtó személy aláírása. A keresetben a kérelmezőnek meg kell határoznia az általa benyújtott bizonyítékokat és azokat a tényeket, amelyeket ezekkel alá kíván támasztani, valamint be kell mutatnia minden, számára rendelkezésre álló írásos bizonyítékot.

A keresetet a kérelmezőnek vagy a kérelmező képviselőjének alá kell írnia. Amennyiben a keresetet a kérelmező nevében eljáró képviselő nyújtja be, a keresethez mellékelni kell az ügyvédi meghatalmazást, amely bizonyítja, hogy a képviselő jogosult a kereset benyújtására. Amennyiben a kérelmező nem képes a kereset aláírására vagy ebben akadályoztatva van, azt meghatalmazott személynek kell aláírnia, feltüntetve az okokat, hogy miért nem a kérelmező írta azt alá. A keresetet a bíróságnak az alperesek számával megegyező másolattal együtt kell benyújtani.

A keresethez csatolni kell továbbá: az ügyvédi meghatalmazást, ha a keresetet közvetítő nyújtotta be; az állami illetékek és költségek megfizetését igazoló dokumentumot; a kereset és mellékleteinek másolatát minden alperes számára.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

A kereset benyújtása illetékköteles, az illeték összege a kereset tárgyának értékétől és az eljárás költségeitől függ. Amennyiben a kereset tárgyának értékét nem lehet meghatározni, az illeték összegét a bíróság szabja meg. A kereset tárgyának értékét a kérelmező jelöli meg. A kereset tárgyának értéke a pertárgy pénzben kifejezett értéke.

Az alperes vagy a bíróság hivatalból, legkésőbb az első tárgyalásig tehet fel a kereset tárgyának értékére vonatkozó kérdéseket. Amennyiben a megjelölt érték túlzó, a bíróság határozza meg a kereset tárgyának értékét. Két fajta bírósági illeték létezik: egyszerű és arányos. Az egyszerű illetéket az eljárás anyagi, technikai és adminisztratív költségei alapján kell megállapítani. Az arányos illetékek a vitatott összegen alapulnak. A Miniszterek Tanácsa által jóváhagyott tarifákkal összhangban álló összeget a védelemre vagy jogorvoslatra irányuló kérelem benyújtásakor és az illetékköteles dokumentumok kibocsátásakor kell megfizetni.

A bírósági illetékeket általában a kereset benyújtásakor, a bíróság számlájára történő banki átutalással kell megfizetni. Minden félnek meg kell előlegeznie a kért szolgáltatás költségét. Mindkét fél kérelmére vagy a bíróság saját kezdeményezésére, az ügy körülményeitől függően a költségeket mindkét fél vagy csak az egyik fél fizeti meg.

Nem kell bírósági illetékeket és költségeket fizetni: a munkavállaló vagy szövetkezeti tag kérelmezők munkaviszonyból származó keresetei tekintetében; a tartási követelések után; az ügyész által benyújtott keresetek esetén; a kérelmező jogerősen elbírált bűncselekménnyel okozott jogellenes kárára vonatkozó keresetek esetén; az ismeretlen lakóhelyű fél bíróság által kijelölt különleges képviselőjének.

Azoknak a természetes személyeknek, akik tekintetében a bíróság megállapította, hogy nem rendelkeznek elég jövedelemmel, nem kell megfizetniük a bírósági illetékeket és költségeket. A mentességre irányuló kérelem esetén a bíróság a következőket veszi figyelembe: a személynek és családjának jövedelme, vagyona, egészségi állapota, foglalkozása, kora és más körülmények. Ilyen esetben az eljárás költségeit a bíróság költségvetéséből kell fedezni. Az adós által a csődeljárás megindítására irányuló kérelem esetén nem kell illetéket fizetni. Azt a vagyon kereskedelmi törvény (Targovski zakon) szerinti felosztása során szedik be.

Amennyiben a kereset részben vagy egészben megalapozott, a bíróság felszólítja az alperest, hogy fizesse meg a felperes számára a költségek kereset eredményességével arányos részét (bírósági illetékek, ügyvédi díjak, a bíróság előtti megjelenéssel és a bizonyítékok beszerzésével kapcsolatos költségek). Amennyiben a felperes költségmentességben részesül, az alperest a kereset arányában kötelezik annak költségeinek megfizetésére. Amennyiben az ügyet megszüntetik, az alperes jogosult költségeinek megtérítésére és, ha a bíróság elutasítja a keresetet, az alperes jogosult az elutasított kérelem kapcsán felmerült költségeinek arányos megtérítésére.

Az ügyvédi díjakról az ügyfél és az ügyvéd állapodnak meg, és az ügyvédet általában a jogi védelemre vonatkozó megállapodás aláírásakor, a fizetési feltételek szerint kell kifizetni.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Lásd: Költségmentesség.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A postai úton beérkezett kereseteket és üzeneteket, valamint a bíróság ügyfélfogadási idejében személyesen benyújtott dokumentumokat a bíróság a kézhezvétel napján felveszi a bejövő dokumentumok nyilvántartásába. A kereset benyújtásának hivatalos időpontja a kereset bírósághoz való beérkezésének napja. Amennyiben a keresetet postai úton nyújtották be, vagy azt rossz bírósághoz nyújtották be, a kézhezvétel dátumának a postára adás dátuma, vagy a nem megfelelő bíróság általi kézhezvétel dátuma minősül. A bíróság megerősíti a kereset megfelelőségét. Amennyiben a kereset nem megfelelő, vagy ahhoz nem csatolták a szükséges dokumentumokat, a felperest felszólítják, hogy egy héten belül javítsa ki e hibákat és értesítik, hogy jogosult-e jogi segítségnyújtásra. Amennyiben a felperes címe nem szerepel a kereseten, és azt a bíróság nem ismeri, az üzenetet a bíróság erre kijelölt hirdetőtábláján való egy hétig tartó kifüggesztéssel teszik közzé. Amennyiben a felperes nem javítja ki e hibákat megfelelő időben, a keresetet és mellékleteit számára vissza kell küldeni. Amennyiben a felperes címe ismeretlen, a keresetet a bírósági nyilvántartásban tárolják annak érdekében, hogy azt a felperesnek át lehessen adni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha az eljárás során derül fény a kereset hibáira. A kereset a módosított kereset benyújtásának napján minősül benyújtottnak.

Amennyiben a kereset vizsgálata során a bíróság azt befogadhatatlannak találja, visszaküldi a kérelmezőnek. A kereset felperesnek való visszaküldése nem zárja ki annak bírósághoz történő újbóli benyújtását, de ezekben az esetekben a kereset akkor minősül benyújtottnak, amikor azt újból benyújtották.

Az igazságügyi hatóságok nem küldenek külön értesítést a kereset megfelelően történt benyújtásáról, de olyan intézkedéseket tesznek, amelyekből ez megállapítható. A kereset megfelelő elkészítését, benyújtását és a szükséges dokumentumok csatolását követően a bíróság annak egy példányát megküldi az alperesnek. A példány a kereset mellékleteit is tartalmazza. Az alperest felszólítják, hogy egy hónapon belül írásban válaszoljon a keresetre, és értesítik, hogy a válasznak milyen információkat kell tartalmaznia. Az alperest emellett felvilágosítják a válaszadás vagy joggyakorlás elmaradásának következményeiről és arról, hogy jogosultsága esetén rendelkezésre áll-e számára jogi segítségnyújtás. Az alperes írásbeli válaszának a következőket kell tartalmaznia: a bíróság és az ügyszám megjelölése; az alperes és adott esetben a képviselő vagy közvetítő neve és címe; az alperes kereset befogadhatóságára és érdemi részére vonatkozó álláspontja; az alperes keresetet megalapozó körülményekre vonatkozó álláspontja; a keresettel és az azt megalapozó körülményekkel szembeni érvek; a választ benyújtó személy aláírása. A keresetre adott válaszban az alperesnek meg kell határozni az általa benyújtott bizonyítékokat és azokat a tényeket, amelyeket ezekkel alá kíván támasztani, valamint be kell mutatnia minden, számára rendelkezésre álló írásos bizonyítékot. A válaszhoz csatolni kell továbbá: az ügyvédi meghatalmazást, ha a választ közvetítő nyújtotta be; a válasz és mellékleteinek másolatát minden felperes számára. Amennyiben az alperes a meghatározott időn belül nem nyújtja be az álláspontja bemutatására, kifogások emelésére, kérelemmel benyújtott dokumentumok hitelességének vitatására vonatkozó írásbeli válaszát, nem gyakorolja a viszontkereset, járulékos kereset benyújtására irányuló jogát, vagy nem hatalmaz meg harmadik felet, hogy a nevében eljárjon, lemond ezek későbbi érvényesítésének lehetőségéről, kivéve, ha a mulasztása meghatározott előre nem látható következményeknek tudható be.

A benyújtott keresetek megfelelőségének és befogadhatóságának megvizsgálását követően a bíróság meghatározza, hogy hogyan jár el a kereset tekintetében, és választ ad a felek tárgyalást megelőző témákkal és a bizonyíték befogadásával kapcsolatos feltett kérdéseire és kifogásaira. A bíróság emellett közvetítést vagy a vitarendezés egyéb önkéntes módját is elrendelheti.

A bíróság elrendeli a nyilvános tárgyalás tartását, és arra beidézi a feleket. A bírósági titkár küldi meg az idézést a feleknek, akik a bírósági határozat egy példányát is megkapják.

A kereskedelmi ügyekben a polgári perrendtartás előírja az ellenérdekű felek közötti kölcsönös dokumentummegosztást. A válasz kézhezvételét követően a bíróság annak egy példányát a mellékletekkel együtt megküldi a felperesnek, aki két héten belül kiegészítő kérelmet nyújthat be. A felperes kiegészítő kérelmében kiegészítheti és pontosíthatja eredeti kérelmét. A kiegészítő kérelem kézhezvételét követően a bíróság annak egy példányát a mellékletekkel együtt megküldi az alperesnek, aki két héten belül válaszolhat arra. A kiegészítő válaszban az alperesnek a kiegészítő kérelemre kell reagálnia.

Az átadott dokumentumok helyességének és a benyújtott keresetek – ideértve azok tárgyának értékét, valamint a felek egyéb kérelmeit és kifogásait – befogadhatóságának ellenőrzését követően a bíróság dönt minden tárgyalást megelőző kérdésről és a bizonyítékok befogadásáról. A bíróság kitűzi a nyilvános tárgyalás dátumát, amelyre a kiegészítő válasz felperesnek való megküldésével idézi a feleket, és értesíti a feleket a döntéséről. A bíróság emellett közvetítést vagy a vitarendezés egyéb önkéntes módját is elrendelheti. A bizonyítékok dokumentumok megküldésével történő bemutatását és az arról való megállapodást követően, hogy a feleknek nem szükséges a tárgyaláson megjelenniük, a felek kérésére a bíróság zárt ülésen tárgyalhatja az ügyet, lehetőséget adva ezzel a feleknek arra, hogy írásban nyújtsák be védekezésüket és válaszaikat.

A polgári perrendtartás külön rendelkezéseket tartalmaz egyes eljárási szabályokra vonatkozóan – gyorsított eljárások, eljárások házassági ügyekben, családi állapotra vonatkozó eljárások, korlátozott jogképesség, bírósági vagyonmegosztás, a tulajdonjog védelme és helyreállítása, közjegyzői okiratok, csoportos keresetek és végrehajtási intézkedésre irányuló kérelmek, elővigyázatossági eljárások, védelemre irányuló kérelmek és végrehajtási eljárások. A kereskedelmi törvény külön szabályokat állapít meg a fizetésképtelenségi eljárásokra és a kapcsolódó kérelmekre.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

A bíróság idézi a feleket a tárgyalásra. Ha a tárgyalást elnapolják, a megfelelően idézett feleket nem kell a következő tárgyalásra is idézni, feltéve, hogy annak időpontját a tárgyaláson közölték velük. Az idézést legkésőbb a tárgyalás előtt egy héttel kell megküldeni. Ez a szabály nem vonatkozik a végrehajtási eljárásokra. Az idézésben a következőket kell feltüntetni: az azt kibocsátó bíróság, az idézett személy neve és címe, az, hogy a személyt milyen ügyben és milyen minőségben idézik, a tárgyalás helye és ideje, valamint a távolmaradás jogi következményei.

A bíróság átadja a feleknek az összes olyan határozat egy példányát, amelyekkel szemben külön fellebbezés előterjeszthető.

A bíróság által az eljárási cselekmények tekintetében meghatározott határidőket közölni kell a felekkel, a jogszabályi határidőket azonban nem.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 19/04/2018