Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Hogyan kell eljárni? - Bulgária

TARTALOMJEGYZÉK

1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Léteznek alternatív vitarendezési eljárások is (lásd „Hatáskör és illetékesség”).

2 Van határideje a perindításnak?

A bírósági eljárások megindítására nyitva álló határidő az ügy típusától függ (lásd „Eljárási határidők”). A határidők pontos meghatározása érdekében forduljon jogászhoz.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Lásd: Hatáskör és illetékesség.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Lásd: Hatáskör és illetékesség – Bulgária.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Lásd: Hatáskör és illetékesség – Bulgária.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

A keresetet a kérelmező személyesen vagy felhatalmazott közvetítő útján is benyújthatja. A közvetítőt felhatalmazó ügyvédi meghatalmazást csatolni kell a kérelemhez.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A kereseteket személyesen vagy felhatalmazott közvetítő útján, a bíróság ügyfélszolgálatán vagy hivatalánál kell benyújtani. A kereseteket a bíróság nyitvatartási ideje alatt a bíróság alkalmazottja, általában bírósági titkár fogadja. A kereseteket postai úton is meg lehet küldeni a bíróság hivatalához.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A kereseteket a bírósághoz írásban, bolgár nyelven kell benyújtani. A kérelmeket postai úton is meg lehet küldeni, azonban faxon és e-mailben ez nem lehetséges. A polgári perrendtartás kimondja, hogy minden idegen nyelven írt, a felek által benyújtott dokumentumhoz mellékelni kell a felek által hitelesített bolgár fordítást.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

A kereseteket írásban kell benyújtani. E célra nincs meghatározott nyomtatvány, kivéve a végrehajtási intézkedés, a végrehajtási intézkedésekre irányuló kérelem és a polgári perrendtartás szerinti, végrehajtási intézkedésekre irányuló kérelemhez kapcsolódó egyéb dokumentumok formáját meghatározó (az Igazságügyi Minisztérium által jóváhagyott) formanyomtatványokat. A polgári perrendtartás meghatározza a keresetekre vonatkozó minimumkövetelményeket, de nem szabja meg azok pontos formáját. A polgári perrendtartás szerint a keresetnek a következőket kell tartalmaznia: a bíróság megjelölése; a kérelmező, az alperes és – amennyiben alkalmazható – azok jogi képviselőinek vagy közvetítőinek neve és címe, a kérelmező személyi azonosító száma, és adott esetben a kérelmező fax- és telex száma; a kereset tárgyának értéke, ha azt meg lehet állapítani; a keresetet megalapozó körülményekre vonatkozó nyilatkozat, a kereset tárgya, valamint a keresetet benyújtó személy aláírása. A keresetben a kérelmezőnek meg kell határoznia az általa benyújtott bizonyítékokat és azokat a tényeket, amelyeket ezekkel alá kíván támasztani, valamint be kell mutatnia minden, számára rendelkezésre álló írásos bizonyítékot.

A keresetet a kérelmezőnek vagy a kérelmező képviselőjének alá kell írnia. Amennyiben a keresetet a kérelmező nevében eljáró képviselő nyújtja be, a keresethez mellékelni kell az ügyvédi meghatalmazást, amely bizonyítja, hogy a képviselő jogosult a kereset benyújtására. Amennyiben a kérelmező nem képes a kereset aláírására vagy ebben akadályoztatva van, azt meghatalmazott személynek kell aláírnia, feltüntetve az okokat, hogy miért nem a kérelmező írta azt alá. A keresetet a bíróságnak az alperesek számával megegyező másolattal együtt kell benyújtani.

A keresethez csatolni kell továbbá: az ügyvédi meghatalmazást, ha a keresetet közvetítő nyújtotta be; az állami illetékek és költségek megfizetését igazoló dokumentumot; a kereset és mellékleteinek másolatát minden alperes számára.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

A kereset benyújtása illetékköteles, az illeték összege a kereset tárgyának értékétől és az eljárás költségeitől függ. Amennyiben a kereset tárgyának értékét nem lehet meghatározni, az illeték összegét a bíróság szabja meg. A kereset tárgyának értékét a kérelmező jelöli meg. A kereset tárgyának értéke a pertárgy pénzben kifejezett értéke.

Az alperes vagy a bíróság hivatalból, legkésőbb az első tárgyalásig tehet fel a kereset tárgyának értékére vonatkozó kérdéseket. Amennyiben a megjelölt érték túlzó, a bíróság határozza meg a kereset tárgyának értékét. Két fajta bírósági illeték létezik: egyszerű és arányos. Az egyszerű illetéket az eljárás anyagi, technikai és adminisztratív költségei alapján kell megállapítani. Az arányos illetékek a vitatott összegen alapulnak. A Miniszterek Tanácsa által jóváhagyott tarifákkal összhangban álló összeget a védelemre vagy jogorvoslatra irányuló kérelem benyújtásakor és az illetékköteles dokumentumok kibocsátásakor kell megfizetni.

A bírósági illetékeket általában a kereset benyújtásakor, a bíróság számlájára történő banki átutalással kell megfizetni. Minden félnek meg kell előlegeznie a kért szolgáltatás költségét. Mindkét fél kérelmére vagy a bíróság saját kezdeményezésére, az ügy körülményeitől függően a költségeket mindkét fél vagy csak az egyik fél fizeti meg.

Nem kell bírósági illetékeket és költségeket fizetni: a munkavállaló vagy szövetkezeti tag kérelmezők munkaviszonyból származó keresetei tekintetében; a tartási követelések után; az ügyész által benyújtott keresetek esetén; a kérelmező jogerősen elbírált bűncselekménnyel okozott jogellenes kárára vonatkozó keresetek esetén; az ismeretlen lakóhelyű fél bíróság által kijelölt különleges képviselőjének.

Azoknak a természetes személyeknek, akik tekintetében a bíróság megállapította, hogy nem rendelkeznek elég jövedelemmel, nem kell megfizetniük a bírósági illetékeket és költségeket. A mentességre irányuló kérelem esetén a bíróság a következőket veszi figyelembe: a személynek és családjának jövedelme, vagyona, egészségi állapota, foglalkozása, kora és más körülmények. Ilyen esetben az eljárás költségeit a bíróság költségvetéséből kell fedezni. Az adós által a csődeljárás megindítására irányuló kérelem esetén nem kell illetéket fizetni. Azt a vagyon kereskedelmi törvény (Targovski zakon) szerinti felosztása során szedik be.

Amennyiben a kereset részben vagy egészben megalapozott, a bíróság felszólítja az alperest, hogy fizesse meg a felperes számára a költségek kereset eredményességével arányos részét (bírósági illetékek, ügyvédi díjak, a bíróság előtti megjelenéssel és a bizonyítékok beszerzésével kapcsolatos költségek). Amennyiben a felperes költségmentességben részesül, az alperest a kereset arányában kötelezik annak költségeinek megfizetésére. Amennyiben az ügyet megszüntetik, az alperes jogosult költségeinek megtérítésére és, ha a bíróság elutasítja a keresetet, az alperes jogosult az elutasított kérelem kapcsán felmerült költségeinek arányos megtérítésére.

Az ügyvédi díjakról az ügyfél és az ügyvéd állapodnak meg, és az ügyvédet általában a jogi védelemre vonatkozó megállapodás aláírásakor, a fizetési feltételek szerint kell kifizetni.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Lásd: Költségmentesség.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A postai úton beérkezett kereseteket és üzeneteket, valamint a bíróság ügyfélfogadási idejében személyesen benyújtott dokumentumokat a bíróság a kézhezvétel napján felveszi a bejövő dokumentumok nyilvántartásába. A kereset benyújtásának hivatalos időpontja a kereset bírósághoz való beérkezésének napja. Amennyiben a keresetet postai úton nyújtották be, vagy azt rossz bírósághoz nyújtották be, a kézhezvétel dátumának a postára adás dátuma, vagy a nem megfelelő bíróság általi kézhezvétel dátuma minősül. A bíróság megerősíti a kereset megfelelőségét. Amennyiben a kereset nem megfelelő, vagy ahhoz nem csatolták a szükséges dokumentumokat, a felperest felszólítják, hogy egy héten belül javítsa ki e hibákat és értesítik, hogy jogosult-e jogi segítségnyújtásra. Amennyiben a felperes címe nem szerepel a kereseten, és azt a bíróság nem ismeri, az üzenetet a bíróság erre kijelölt hirdetőtábláján való egy hétig tartó kifüggesztéssel teszik közzé. Amennyiben a felperes nem javítja ki e hibákat megfelelő időben, a keresetet és mellékleteit számára vissza kell küldeni. Amennyiben a felperes címe ismeretlen, a keresetet a bírósági nyilvántartásban tárolják annak érdekében, hogy azt a felperesnek át lehessen adni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha az eljárás során derül fény a kereset hibáira. A kereset a módosított kereset benyújtásának napján minősül benyújtottnak.

Amennyiben a kereset vizsgálata során a bíróság azt befogadhatatlannak találja, visszaküldi a kérelmezőnek. A kereset felperesnek való visszaküldése nem zárja ki annak bírósághoz történő újbóli benyújtását, de ezekben az esetekben a kereset akkor minősül benyújtottnak, amikor azt újból benyújtották.

Az igazságügyi hatóságok nem küldenek külön értesítést a kereset megfelelően történt benyújtásáról, de olyan intézkedéseket tesznek, amelyekből ez megállapítható. A kereset megfelelő elkészítését, benyújtását és a szükséges dokumentumok csatolását követően a bíróság annak egy példányát megküldi az alperesnek. A példány a kereset mellékleteit is tartalmazza. Az alperest felszólítják, hogy egy hónapon belül írásban válaszoljon a keresetre, és értesítik, hogy a válasznak milyen információkat kell tartalmaznia. Az alperest emellett felvilágosítják a válaszadás vagy joggyakorlás elmaradásának következményeiről és arról, hogy jogosultsága esetén rendelkezésre áll-e számára jogi segítségnyújtás. Az alperes írásbeli válaszának a következőket kell tartalmaznia: a bíróság és az ügyszám megjelölése; az alperes és adott esetben a képviselő vagy közvetítő neve és címe; az alperes kereset befogadhatóságára és érdemi részére vonatkozó álláspontja; az alperes keresetet megalapozó körülményekre vonatkozó álláspontja; a keresettel és az azt megalapozó körülményekkel szembeni érvek; a választ benyújtó személy aláírása. A keresetre adott válaszban az alperesnek meg kell határozni az általa benyújtott bizonyítékokat és azokat a tényeket, amelyeket ezekkel alá kíván támasztani, valamint be kell mutatnia minden, számára rendelkezésre álló írásos bizonyítékot. A válaszhoz csatolni kell továbbá: az ügyvédi meghatalmazást, ha a választ közvetítő nyújtotta be; a válasz és mellékleteinek másolatát minden felperes számára. Amennyiben az alperes a meghatározott időn belül nem nyújtja be az álláspontja bemutatására, kifogások emelésére, kérelemmel benyújtott dokumentumok hitelességének vitatására vonatkozó írásbeli válaszát, nem gyakorolja a viszontkereset, járulékos kereset benyújtására irányuló jogát, vagy nem hatalmaz meg harmadik felet, hogy a nevében eljárjon, lemond ezek későbbi érvényesítésének lehetőségéről, kivéve, ha a mulasztása meghatározott előre nem látható következményeknek tudható be.

A benyújtott keresetek megfelelőségének és befogadhatóságának megvizsgálását követően a bíróság meghatározza, hogy hogyan jár el a kereset tekintetében, és választ ad a felek tárgyalást megelőző témákkal és a bizonyíték befogadásával kapcsolatos feltett kérdéseire és kifogásaira. A bíróság emellett közvetítést vagy a vitarendezés egyéb önkéntes módját is elrendelheti.

A bíróság elrendeli a nyilvános tárgyalás tartását, és arra beidézi a feleket. A bírósági titkár küldi meg az idézést a feleknek, akik a bírósági határozat egy példányát is megkapják.

A kereskedelmi ügyekben a polgári perrendtartás előírja az ellenérdekű felek közötti kölcsönös dokumentummegosztást. A válasz kézhezvételét követően a bíróság annak egy példányát a mellékletekkel együtt megküldi a felperesnek, aki két héten belül kiegészítő kérelmet nyújthat be. A felperes kiegészítő kérelmében kiegészítheti és pontosíthatja eredeti kérelmét. A kiegészítő kérelem kézhezvételét követően a bíróság annak egy példányát a mellékletekkel együtt megküldi az alperesnek, aki két héten belül válaszolhat arra. A kiegészítő válaszban az alperesnek a kiegészítő kérelemre kell reagálnia.

Az átadott dokumentumok helyességének és a benyújtott keresetek – ideértve azok tárgyának értékét, valamint a felek egyéb kérelmeit és kifogásait – befogadhatóságának ellenőrzését követően a bíróság dönt minden tárgyalást megelőző kérdésről és a bizonyítékok befogadásáról. A bíróság kitűzi a nyilvános tárgyalás dátumát, amelyre a kiegészítő válasz felperesnek való megküldésével idézi a feleket, és értesíti a feleket a döntéséről. A bíróság emellett közvetítést vagy a vitarendezés egyéb önkéntes módját is elrendelheti. A bizonyítékok dokumentumok megküldésével történő bemutatását és az arról való megállapodást követően, hogy a feleknek nem szükséges a tárgyaláson megjelenniük, a felek kérésére a bíróság zárt ülésen tárgyalhatja az ügyet, lehetőséget adva ezzel a feleknek arra, hogy írásban nyújtsák be védekezésüket és válaszaikat.

A polgári perrendtartás külön rendelkezéseket tartalmaz egyes eljárási szabályokra vonatkozóan – gyorsított eljárások, eljárások házassági ügyekben, családi állapotra vonatkozó eljárások, korlátozott jogképesség, bírósági vagyonmegosztás, a tulajdonjog védelme és helyreállítása, közjegyzői okiratok, csoportos keresetek és végrehajtási intézkedésre irányuló kérelmek, elővigyázatossági eljárások, védelemre irányuló kérelmek és végrehajtási eljárások. A kereskedelmi törvény külön szabályokat állapít meg a fizetésképtelenségi eljárásokra és a kapcsolódó kérelmekre.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

A bíróság idézi a feleket a tárgyalásra. Ha a tárgyalást elnapolják, a megfelelően idézett feleket nem kell a következő tárgyalásra is idézni, feltéve, hogy annak időpontját a tárgyaláson közölték velük. Az idézést legkésőbb a tárgyalás előtt egy héttel kell megküldeni. Ez a szabály nem vonatkozik a végrehajtási eljárásokra. Az idézésben a következőket kell feltüntetni: az azt kibocsátó bíróság, az idézett személy neve és címe, az, hogy a személyt milyen ügyben és milyen minőségben idézik, a tárgyalás helye és ideje, valamint a távolmaradás jogi következményei.

A bíróság átadja a feleknek az összes olyan határozat egy példányát, amelyekkel szemben külön fellebbezés előterjeszthető.

A bíróság által az eljárási cselekmények tekintetében meghatározott határidőket közölni kell a felekkel, a jogszabályi határidőket azonban nem.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 19/04/2018