Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Hogyan kell eljárni? - Csehország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata cseh nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angol.

TARTALOMJEGYZÉK

1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Mindenkinek jogában áll veszélyeztetett vagy megsértett jogának védelme céljából bírósághoz fordulni. Minden esetben érdemes először megkísérelni a vita peren kívüli rendezését. Alternatív vitarendezési eljárásokat is alkalmazni lehet. A polgári jog egyes területein az állam lehetővé teszi az érintett jogviszony felei számára, hogy másik magánjogi szervre bízzák a jogvitájukat. A Cseh Köztársaságban erre a módosított választottbírósági eljárásról és a választottbírósági ítéletekről szóló 216/1994. sz. törvény által szabályozott választottbírósági eljáráson keresztül kerül sor. A választottbírósági eljárások választottbírósági ítélettel zárulnak, amely a vita mindkét felére nézve kötelező és végrehajtható ítélettel azonos erejű. A nem büntetőjogi ügyekben történő közvetítést a közvetítésről és egyes törvények módosításáról szóló 202/2012. sz. törvény (a közvetítésről szóló törvény) szabályozza. Erről részletesebben lásd az „Alternatív vitarendezés – Cseh Köztársaság” pontot.

Az ügy jellegétől függően azt követően is fennáll a lehetősége a peren kívüli egyezség kérelmezésének, hogy keresetét benyújtotta a bírósághoz (lásd a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 67–69. és 99. szakaszát). A jóváhagyott bírósági egyezség a jogerős ítélettel megegyező hatásokat vált ki. Az egyezség emellett a bírósági végrehajtásra (végrehajtás) irányuló végrehajtható okirat is. A jóváhagyott bírósági egyezség az ítélt dolog erejével bír.

2 Van határideje a perindításnak?

Az egyedi ügytől függ a határidő, éppen ezért fontos minél hamarabb jogi tanácsadást igénybe venni. Az illetékes bírósághoz a határidő leteltét megelőzően kell benyújtani a keresetet (a keresetnek határidőn belül meg kell érkeznie a bírósághoz).

A jogszabályi határidő túllépéséből származó elévülés következtében az adós kötelezettsége nem szűnik meg, de meggyengül. Ennek értelmében nem lehet a kötelezettséget érvényesíteni, ha az adós az elévülésre hivatkozik. Az elévülést általános szabályait a polgári törvénykönyvről szóló 89/2012. sz. törvény 609–653. szakasza tartalmazza. Az általános elévülési idő három év, amely azon a napon kezdődik, amikor a jogot először gyakorolni lehet. Az egyedi elévülési határidők a gyakorolt jog jellegétől függnek.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Lásd: Hatáskör és illetékesség – Cseh Köztársaság

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

A bíróságok illetékességét és hatáskörét az illetékességi, hatásköri és funkcionális szabályok határozzák meg.

Az illetékesség jelöli meg az azonos típusú egyes bíróságok illetékességének hatályát. Ez határozza meg, hogy melyik konkrét elsőfokú bíróság tárgyalja és dönti el a meghatározott ügyet. Az illetékesség alapvető szabályait a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 84–89a. szakasza tartalmazza. Fontos megjegyezni azonban, hogy az illetékességet egyes esetekben a nemzeti jogszabályokkal szemben elsőbbséget élvező, közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály is meghatározhatja (lásd a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet egyes rendelkezéseit, amelyek nem csak a joghatóságot, de az illetékességet is szabályozzák), amely következtében a cseh jog illetékességre vonatkozó szabályai nem minden esetben alkalmazhatóak.

Az illetékes bíróság jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában annak a személynek a rendes bírósága, akivel szemben a követelést benyújtották (alperes). Mindig a járásbíróság a rendes bíróság. Amennyiben első fokon regionális bíróság rendelkezik hatáskörrel (lásd a 2.1. kérdést), az a regionális bíróság rendelkezik illetékességgel, amelynek területén az alperes szerinti rendes bíróság (járásbíróság) található. Amennyiben a követelést több alperessel szemben nyújtják be, bármelyikük szerinti rendes bíróság illetékességgel rendelkezik.

  • A természetes személy szerinti rendes bíróság az a járásbíróság, amelynek területén a személy lakóhelye található, ennek hiányában az a bíróság, amelynek területén tartózkodik. A lakóhely az a hely, ahol a személy az állandó jellegű tartózkodás szándékával él (lehetséges, hogy több ilyen hely is van, ez esetben minden ilyen bíróság a személy szerinti rendes bíróságnak minősül).
  • Az üzleti tevékenységre vonatkozó ügyek tekintetében az üzleti tevékenységet végző természetes személy szerinti rendes bíróság az a járásbíróság, amelynek területén az üzleti tevékenység végzésének helye található (az üzleti tevékenység végzésének helye a közjogi nyilvántartásban nyilvántartott cím); amennyiben nincs az üzleti tevékenység végzésének ilyen helye, az a járásbíróság, amelynek területén a személy lakóhelye található, ennek hiányában a járásbíróság, amelynek területén tartózkodik.
  • A jogi személy szerinti rendes bíróságot annak bejegyzett székhelye határozza meg (lásd a polgári törvénykönyvről szóló 89/2012. sz. törvény 136–137. szakaszát).
  • A fizetésképtelenségi eljárásban a tisztsége betöltése alatt a vagyonfelügyelő szerinti rendes bíróság az a járásbíróság, amelynek területén bejegyzett székhelye található.
  • Külön szabályok vonatkoznak az állam szerinti rendes bíróságra (az a bíróság, amelynek területén a külön jogszabály szerint illetékes állami szervezeti egység bejegyzett székhelye található és, amennyiben a területi illetékességgel rendelkező bíróságot nem lehet e módon megállapítani, az a bíróság, amelynek területén a követelést megalapozó körülmények bekövetkeztek), a település szerinti rendes bíróságra (az a bíróság, amelynek területén a település található), valamint a felsőbb közigazgatási területi egységek szerinti rendes bíróságokra (az a bíróság, amelynek területén ezek igazgatási szerveinek bejegyzett székhelye található).

Amennyiben a cseh állampolgár alperes szerint nem állapítható meg rendes bíróság vagy e személy szerint nincs a Cseh Köztársaság területén rendes bíróság, az a bíróság illetékes, amelynek területén e személy utolsó ismert lakóhelye található a Cseh Köztársaságban. Azzal a személlyel szemben, aki szerint nem állapítható meg a Cseh Köztársaság területén más illetékes bíróság, a tulajdonjogot azon a bíróságon lehet gyakorolni, amelynek területén annak vagyona található.

A külföldi személlyel szembeni keresetet (eljárás megindítására irányuló kérelmet) azon a bíróságon is be lehet nyújtani, amelynek területén a személy Cseh Köztársaságon belüli üzeme vagy üzemének szervezeti egysége található.

A hatáskör határozza meg az adott típusú bíróságok közül azt, hogy melyik bíróság jár el első fokon. A polgári bírósági eljárásokban a bíróságok hatásköre szerint a járásbíróságok rendelkeznek hatáskörrel az ügyek első fokon történő tárgyalására, kivéve, ha jogszabály kifejezetten kimondja, hogy a regionális bíróságok vagy a Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

A funkcionális hatáskör határozza meg az olyan ügyeket egymást követően tárgyaló különböző típusú bíróságok hatáskörének terjedelmét, amelyekben rendes és rendkívüli jogorvoslat benyújtására is sor kerül (vagyis ez határozza meg, hogy mely bíróság dönt a rendes és a rendkívüli jogorvoslat tekintetében).

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Ahogy az a fentiekben is látható (lásd a 4. kérdésre adott választ) a bíróságok polgári bírósági eljárásokban való hatásköre szerint az első fokú eljárásokban általában a járásbíróságok rendelkeznek hatáskörrel.

Ez alól a szabály alól a regionális bíróságok tekintetében megállapításra kerültek kivételek, amelyek szerint a regionális bíróságok járnak el a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 9. szakaszának (2) bekezdésében meghatározott esetekben. Ezek elsősorban olyan ügyek, amelyek eldöntéséhez természetüknél fogva bizonyos szintű szakértelemre van szükség, vagy amelyek ténybeli vagy jogi értékelése összetettebb. A regionális bíróságok döntenek elsőfokú bíróságként az alábbi esetekben:

a) a munkáltató és az elfogadó közötti, a nyugdíjbiztosítási túlfizetés, betegbiztosítás, állami társadalmi támogatás és anyagi szükségletekre irányuló támogatás túlfizetésére vonatkozó kölcsönös megállapodásra, illetve a betegbiztosítási jogosultság miatt fizetett regresszív kártérítésre irányuló kölcsönös megállapodásokra vonatkozó jogviták,

b) a sztrájk vagy kizárás jogellenességére vonatkozó ügyek,

c) diplomáciai mentességet és kiváltságokat élvező külföldi államot vagy személyeket érintő jogviták, amennyiben az ilyen jogviták elbírálása a cseh bíróságok hatáskörébe tartozik,

d) a választottbíróság kollektív megállapodásból származó kötelezettség végrehajtására irányuló határozatának érvénytelenítésére vonatkozó jogviták,

e) az üzleti vállalkozások, alapítványok, adományok és alapok létrehozásával kapcsolatos jogviszonyokból származó ügyek és az üzleti vállalkozások és azok partnerei vagy tagjai, valamint a partnerek és tagok egymás közötti, üzleti vállalkozásban való részvételükre vonatkozó jogviták,

f) az üzleti vállalkozások, azok partnerei és tagjai, valamint a szabályozó testületeik vagy felszámolóik közötti jogviták, ha a jogvita a szabályozó testület tagjainak vagy a felszámoló hivatalának gyakorlásával kapcsolatos jogviszonyra vonatkozik,

g) a szerzői jogra vonatkozó jogviták,

h) a tisztességtelen versennyel vagy a verseny jogellenes korlátozásával okozott jogsértésekre vagy veszélyeztetett jogok védelmére vonatkozó jogviták,

i) a jogi személy nevének vagy hírnevének védelmére vonatkozó jogviták,

j) a pénzügyi biztonságra vonatkozó jogviták és a váltókra, saját váltókra és befektetési eszközökre vonatkozó jogviták,

k) a tőzsdei áruügyletből származó jogviták,

l) a Tulajdonosok Egyesületének közgyűlésére vonatkozó ügyek, valamint az ebből származó jogviták, kivéve az egyesület tagjainak a ház és környezete fenntartására irányuló hozzájárulásaira vonatkozó jogvitákat, a szolgáltatások előlegére vonatkozó jogvitákat, valamint a szolgáltatások költségeinek megosztására irányuló módszerekre vonatkozó jogvitákat,

m) a vállalkozások és szövetkezetek átalakítására vonatkozó ügyek, ideértve a külön jogi szabályozás szerinti kártérítési eljárásokat,

n) az üzemek vagy azok egy részének értékesítésére vagy bérletére vonatkozó jogviták,

o) a meghatározott határértéket túllépő, építkezésre irányuló közbeszerzésekre vonatkozó jogviták, ideértve az e szerződések végrehajtásához szükséges eszközöket is.

A Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bírósága jár el első és végső fokon a házassági ügyekben a külföldi ítéletek elismerésére irányuló eljárásokban (ez nem vonatkozik az uniós tagállamoktól származó ítéletek elismerésére, ha azokra a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2201/2003/EK tanácsi rendeletet kell alkalmazni), valamint a nemzetközi magánjogról szóló 91/2012. sz. törvény 51. szakasza és 55. szakaszának (1) bekezdése szerint a származás megállapítására és törlésére vonatkozó ügyekben.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

A cseh polgári jog általában nem írja elő a jogászi képviseletet.

Perindítási és perelhetőségi képesség

A bírósági eljárásban jogképessége hatályának mértékében bárki függetlenül eljárhat (lásd a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 20. szakaszának (1) bekezdését). A természetes személy a jogi korhatár betöltésével teljes perképességet szerez. A jogi korhatár betöltése a tizennyolcadik életév betöltésével történik. Ennek az életkornak az elérése előtt a jogi korhatárt a jogképességre vonatkozó kérelem megadásával (lásd a polgári törvénykönyvről szóló 89/2012. sz. törvény 37. szakaszát) és házasságkötéssel is be lehet tölteni. Amennyiben az eljárásban részt vevő fél nem rendelkezik teljes perindítási képességgel, őt az eljárásban más személy képviselheti. Annak a nagykorú személynek, aki korlátozott jogképességgel rendelkezik, szintén hiányozhat a perindítási és perelhetőségi képessége.

A képviselet alapulhat jogszabályon, kormányzati ügynökség határozatán (törvényes képviselet) vagy ügyvédi meghatalmazáson. Az eljárásban valamely fél képviselőjeként eljáró személynek bizonyítania kell a képviseleti jogosultságát.

Azt a természetes személyt, aki nem képes a bíróság előtt függetlenül eljárni, gyámjának vagy gondnokának kell képviselnie (a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 22–23., valamint 29an. szakasza).

Az eljárás (jogképes) feleit ügyvédi meghatalmazás alapján általuk választott személy is képviselheti (a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 24–28a. szakasza).

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A keresetet (az eljárás megindítására irányuló kérelmet) a hatáskörrel, illetékességgel és funkcionális hatáskörrel rendelkező bírósághoz kell benyújtani. A cseh bíróságok címei a cseh Igazságügyi Minisztérium weboldalán találhatók: A link új ablakot nyit meghttp://portal.justice.cz/Justice2/Uvod/Soudy.aspx

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A polgári bírósági eljárásokban minden fél azonos státusszal rendelkezik és jogosult az anyanyelvén tartott bírósági tárgyalásra (lásd a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 18. szakaszát). A keresetet (az eljárás megindítására irányuló kérelmet) a felperes (kérelmező) az anyanyelvén nyújthatja be. A kereset (eljárás megindítására irányuló kérelem) bíróság által történő gyorsabb értékelése érdekében azonban javasolt, hogy a bíróságnak címzett dokumentumokhoz mellékelje azok cseh fordítását is.

Az eljárás megindítására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani (lásd a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 42. szakaszát). Az írásbeli dokumentumot papír formában vagy elektronikusan, nyilvános információs hálózat vagy fax segítségével lehet benyújtani. A faxon vagy elektronikus módon benyújtott érdemi írásbeli dokumentum benyújtását követően legkésőbb 3 napon belül be kell nyújtani az eredeti dokumentumot vagy az azonos tartalmú írásbeli dokumentumot. Amennyiben a dokumentum benyújtására elektronikusan, (az elektronikus aláírásról szóló 227/2000. sz. törvény szerinti) hitelesített elektronikus aláírással vagy külön jogszabály (az elektronikus aktusokról és a dokumentumok jóváhagyott átalakításáról szóló 300/2008. sz. törvény) által meghatározott elektronikus formában kerül sor, nincs szükség további dokumentumok benyújtására.

Az eljárás megindítására irányuló kérelmet és a végrehajtási végzésre irányuló kérelmet kizárólag szóban lehet megtenni (lásd a különös bírósági eljárásokról szóló módosított 292/2013. sz. törvény 14. szakaszát) a kérelem nélkül is megindítható eljárásokban, a házasság engedélyezésére irányuló eljárásokban, a családon belüli erőszakkal szembeni védelemre irányuló eljárásokban, a származás megállapítására vagy törlésére irányuló eljárásokban és az örökbefogadási eljárásokban. Minden járásbíróság köteles nyilvántartásba venni a benyújtott dokumentumot és késlekedés nélkül továbbítani azt az illetékes bíróságnak. A dokumentumok ilyen benyújtása ugyanolyan joghatásokat vált ki, mintha azt az illetékes bírósághoz nyújtották volna be.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

A kereset (eljárás megindítására irányuló kérelem) benyújtásának nincsenek formális szabályai. A keresetnek (eljárás megindítására irányuló kérelemnek) általános elemeket (lásd a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 42. szakaszának (4) bekezdését) és különös elemeket (lásd a polgári perrendtartás 79. szakaszának (1) bekezdését) kell tartalmaznia.

Az általános elemek közé tartozik annak a bíróságnak a meghatározása, amelyhez a kérelmet intézik, és a keresetet benyújtó személy kijelölése. A keresetből emellett egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az milyen ügyre vonatkozik, mit kér a felperes, illetve azt alá kell írni és dátummal kell ellátni.

A különös elemek közé tartozik a felek családi és utóneve, címe vagy a felek személyi azonosító száma (a jogi személy cégneve és bejegyzett székhelye, azonosító száma, annak az országnak és állami szervezeti egységnek a neve, amely a nevében eljár), emellett amennyiben szükséges a képviselők adatai, az alapvető tények leírása és azoknak a bizonyítékoknak a leírása, amelyekre a kérelmező a kérelmét alapítja, valamint annak pontos leírása, hogy a kérelmező mit kíván elérni.

Amennyiben a kérelem nem tartalmazza a szükséges elemeket, illetve azok nem érthetőek vagy nem egyértelműek, a bíróság felszólítja a felet, hogy meghatározott időn belül javítsa ki ezeket a hibákat. Amennyiben erre nem kerül sor, és ennek következtében az eljárást nem lehet folytatni, a bíróság elutasítja az eljárás megindítására irányuló kérelmet. A bíróság azok kijavításáig vagy kiegészítéséig figyelmen kívül hagy minden más benyújtott dokumentumot (lásd a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 43. szakaszát). A kérelmet a meghatározott példányban kell benyújtani annak biztosítása érdekében, hogy a bíróság rendelkezik egy példánnyal és szükség esetén minden fél kézhez kap egy példányt (lásd a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 42. szakaszának (4) bekezdését).

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

A Cseh Köztársaságban a bírósági eljárások, a díjtáblában szereplő aktusok és a bíróság vagy a bírósági adminisztrátorok által tett aktusok illetékkötelesek. Az illetékek mértékét a bírósági illetékekről szóló módosított 549/1991. sz. törvény határozza meg. A bírósági illetékek vagy meghatározott összegben vagy a bírósági eljárás pertárgya értékének meghatározott százalékában kerülnek megállapításra.

Az ügyek egy része (elsősorban azok, amelyeket nem vitatnak) mentes az illetékek alól. Az „anyagi mentességet” élvező ügyek közé tartoznak a gyámságra, örökbefogadásra, szülők és gyermekek közötti tartási kötelezettségre stb. vonatkozó esetek. Ezek az eljárások teljes illetékmentességre jogosítanak.

A tartásdíj megállapítására, az egészségben bekövetkezett károkért való kártérítésre, a munkabalesetekre, valamint a foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó ügyek személyes illetékmentességre jogosítanak. Amennyiben a konkrét eljárásban a felperes személyes illetékmentességet élvez, és a bíróság eleget tesz a kérelmének, az alperes köteles megfizetni az illetéket.

Lehetőség van emellett úgynevezett egyedi mentesítésre is, amely az eljárásban részt vevő felek pénzügyi és társadalmi helyzetétől és a tárgyalt ügy konkrét körülményeitől függ. Amennyiben a kérelmező tartós munkanélküliség, súlyos betegség, stb. következtében anyagi nehézségekkel küzd, a bíróságtól teljes vagy részleges illetékmentességet kérelmezhet. A megfelelő kérelmet lehetőleg az eredeti keresethez kell csatolni. Az illetékmentességről való döntés során a bíróság a kérelmező vagyonának összességét, pénzügyi és társadalmi körülményeket, a bírósági illeték díját, a benyújtott követelés jellegét, stb. veszi figyelembe. A kérelem nem vonatkozhat azonban önkényes vagy nyilvánvalóan alaptalan esetre és nem minősülhet joggal való visszaélésnek. Lásd még a „Költségmentesség – Cseh Köztársaság” pontot.

Az illetéket az eljárást megindító kérelem benyújtásakor kell megfizetni. Amennyiben azt nem fizetik meg a kérelem benyújtásakor, a bíróság felszólítja a felet, hogy fizesse meg az illetéket, és tájékoztatja, hogy amennyiben az illetéket meghatározott időn belül nem fizeti meg, az eljárást megszüntetik.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Lásd: „Költségmentesség – Cseh Köztársaság”.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A bírósági eljárás a kérelem bírósághoz való beérkezésének napján (lásd a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 82. szakaszát) vagy a bíróság eljárás kérelem nélküli megindításáról szóló határozata meghozatalának napján (lásd a különös bírósági eljárásokról szóló módosított 292/2013. sz. törvény 13. szakaszának (2) bekezdését) kezdődik. A kereset (eljárás megindítására irányuló kérelem) bírósághoz való beérkezésének ténye indítja meg az eljárást, és a bíróság nem küld semmilyen különös megerősítést arról, hogy az eljárás megindult. Amennyiben a keresetet (eljárás megindítására irányuló kérelmet) személyesen nyújtják be a bíróság nyilvántartásához, azt a kereset egy példányának pecséttel való ellátásával meg lehet erősíteni.

Amennyiben a kérelem hibás (nem tartalmazza az előírt elemeket, nem egyértelmű vagy érthetetlen), a bíróság felszólítja a felperest, hogy szüntesse meg a hibákat. Amennyiben e hibákat a bíróság által előírt határidőben nem szüntetik meg, és az eljárást ez okból nem lehet folytatni, a bíróság elutasítja az eljárás megindítására irányuló kérelmet és megszünteti az eljárást.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

Az eljárás megindulását követően a bíróság további kérelmek nélkül azonnal megkezdi tevékenységét annak érdekében, hogy az ügyet a lehető leghamarabb tárgyalni és az ügyben dönteni lehessen (lásd a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 100. szakaszának (1) bekezdését). A bíróságnak a keresetet (az eljárás megindítására irányuló kérelmet) a másik félnek személyesen kell kézbesítenie (lásd a polgári perrendtartás 79. szakaszának (3) bekezdését). Az eljárás során a bíróság felvilágosítja a feleket jogaikról és kötelezettségeikről. Amennyiben meghatározott eljárási intézkedést kell megtenni, a bíróság ennek megtételére határidőt szab ki.

A felek és képviselőik a bírósági aktába – a szavazati nyilvántartás kivételével – betekinthetnek, és arról kivonatot és másolatot készíthetnek. Az eljáró bíró bármely jogos érdekkel vagy erre jogos indokkal rendelkező személynek engedélyt adhat, hogy az aktába betekinthessen, és arról kivonatot, valamint másolatot készíthessen, kivéve az olyan dokumentumokat, amelyek tartalmának titkosságát jogszabály írja elő (lásd a polgári perrendtartásról szóló módosított 99/1963. sz. törvény 44. szakaszát).


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 20/04/2018