Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Hogyan kell eljárni? - Horvátország

TARTALOMJEGYZÉK

1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

A felek bíróság előtt, illetve alternatív vitarendezési módszerek segítségével rendezhetik jogvitájukat. Horvátországban az utóbbiak közé tartozik a választottbírósági eljárás, a közvetítés és a tágabb értelemben vett, perbeli egyezség ösztönzését célzó bírósági eljárás.

Az olyan jogokra vonatkozó polgári, kereskedelmi, munkaügyi és más jogvitákban folyó közvetítést, amelyeket a felek szabadon gyakorolhatnak, a közvetítésről szóló törvény (Zakon o mirenju) (Narodne Novine [NN, a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja] 18/11. sz.) szabályozza. A közvetítés (mediáció, a latin mediare szóból) elnevezésétől (mirenje, medijacija, posredovanje, koncilijacija) függetlenül minden olyan eljárást magában foglal, amelyben a felek célja a jogvita kölcsönös megállapodással, vagyis mindkét fél számára a szükségleteiknek és érdekeiknek megfelelő, elfogadható megállapodás elérésével, harmadik fél – egy vagy több, a feleket az egyezség megkötésében segítő, kötelező erejű megoldások megalkotására nem jogosult mediátor (posrednik, medijator, koncilijator) – segítségével történő rendezése. A közvetítés a felek által megállapított módon folyik; az eljárás lefolytatásáról a felek szabadon döntenek, önkéntes és megállapodáson alapul, informális és titkos, az eljárásban részt vevő felek pedig egyenrangúak.

Másrészről létezik a választottbírósági eljárás (arbitraža vagy izbrano suđenje), amely választottbíróság előtt folyó meghallgatás függetlenül attól, hogy azt jogi személy vagy jogi személy választottbírósági tevékenységet végző testülete folytatja le. A választottbírósági eljárás a jogvita rendezésének önkéntes, gyors, hatékony, nem nyilvános fajtája, amelyben a felek határozhatják meg, hogy jogvita esetén ki járhat el bíróként, hol folytassák le a választottbírósági eljárást, az alkalmazandó anyagi és eljárásjogot, az eljárás lefolytatásának nyelvét és a választottbíróság által hozott érdemi határozat a jogerős bírósági ítélettel azonos jogerővel rendelkezik.

A polgári perrendtartás (Zakon o parničnom postupku) (Narodne Novine [NN, a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja], 53/91., 91/92., 112/99., 129/00., 88/01., 117/03., 88/05., 2/07., 96/08., 84/08., 123/08., 57/11., 25/13. és 89/14. sz.; a továbbiakban: PP) kimondja, hogy a bíróság a polgári eljárás során bármikor felajánlhatja a feleknek, hogy azok a jogvitájukat – bírósági vagy bíróságon kívüli – közvetítéssel rendezhetik. Emellett az előzetes meghallgatáson a bíróság felajánlja, hogy a felek a jogvitájukat közvetítéssel rendezzék, vagyis felhívja a felek figyelmét a perbeli egyezség lehetőségére.

Egyes esetekben (a Horvát Köztársasággal szemben benyújtott keresetek esetén) a keresetet benyújtani kívánó fél köteles a benyújtást megelőzően felvenni a kapcsolatot az illetékes ügyészi hivatallal a Horvát Köztársasággal szemben benyújtott kereset következtében meginduló eljárásban való képviselet érdekében, kivéve azokat az ügyeket, amelyek tekintetében külön jogszabály a kereset benyújtására határidőt állapít meg. A jogvita egyezséggel való rendezésére irányuló kérelemnek minden olyan információt tartalmaznia kell, aminek az általános keresetben is szerepelnie kellene.

2 Van határideje a perindításnak?

A bírósági kereset benyújtásának határideje az ügy típusától és jogi természetétől függ. A munkaügyi esetekben például a bírói jogvédelem tekintetében a munkavállaló számára a jogai védelmére irányuló kérelem munkáltatónál történő benyújtásától számított tizenöt nap áll rendelkezésre arra, hogy a keresetét az illetékes bírósághoz benyújtsa annak érdekében, hogy a megsértett jogát megvédje, kivéve a kártérítési kereset vagy más, a munkajogi jogviszonyból származó pénzbeli kereset esetén.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Igen. Horvátországban a polgári ügyekben a bíróságok a jogszabályban meghatározott hatásköreiken belül járnak el, és az igazságszolgáltatási feladatokat a rendes és különös hatáskörű bíróságok, valamint a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bírósága látják el.

A rendes bíróságok a városi bíróságok és a megyei bíróságok. A különös hatáskörű bíróságok a kereskedelmi bíróságok (trgovački sudovi), a közigazgatási bíróságok (upravni sudovi), a büntetőbíróságok (prekršajni sudovi), a Horvát Köztársaság Közigazgatási Fellebbviteli Bírósága (Visoki upravni sud Republike Hrvatske) és a Horvát Köztársaság Szabálysértési Fellebbviteli Bírósága (Visoki prekršajni sud Republike Hrvatske).

Horvátország legmagasabb fokú bírósága a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bírósága (Vrhovni sud Republike Hrvatske).

Jogszabály a hatáskör vagy egyes jogterületek tekintetében más rendes és különös bíróságokat is létrehozhat.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Főszabály szerint az illetékes bíróság az alperes szerinti általános illetékességgel rendelkező bíróság, vagyis az a bíróság, amelynek illetékességi területén az alperes állandó lakóhelye található. Amennyiben az alperes nem rendelkezik a Horvát Köztársaság területén állandó lakóhellyel, az általános illetékességgel rendelkező bíróság az a bíróság, amelynek területén az alperes ideiglenes lakóhelye található.

Amennyiben az alperesnek az állandó lakóhelye mellett más helyen van ideiglenes lakóhelye, és a körülmények alapján megállapítható, hogy huzamos ideig e helyen fog tartózkodni, az ideiglenes lakóhely szerinti bíróság rendelkezik általános illetékességgel.

A külföldön állandó lakóhellyel rendelkező, ott nemzeti hatóság vagy jogi személy alkalmazottjaként dolgozó horvát állampolgárokkal szembeni perekben az általános illetékességgel rendelkező bíróság a személy utolsó ismert Horvát Köztársaság területén található állandó lakóhelye szerinti bíróság.

A nemzetközi elemekkel bíró jogvitákban a Horvát Köztársaság területén lévő bíróság akkor rendelkezik joghatósággal, ha azt jogszabály vagy nemzetközi egyezmény kifejezetten kimondja. Amennyiben jogszabály vagy nemzetközi egyezmény nem mondja ki kifejezetten a horvát bíróság joghatóságát a meghatározott típusú jogvita tekintetében, a horvát bíróság akkor rendelkezik joghatósággal, ha azt a horvát bíróságok illetékességére vonatkozó szabályok alapján meg lehet állapítani.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Ez a jogvita típusától és a PP illetékességre és hatáskörre vonatkozó szabályaitól függ.

A pertárgy értéke nincs hatással a horvát bíróságok illetékességére és hatáskörére.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

A peres eljárások PP-ben meghatározott jelenlegi felépítése szerint a PP ellenkező rendelkezésének hiányában minden természetes vagy jogi személy szabadon megválaszthatja, hogy az eljárásban saját maga jár el vagy közvetítőt – általában ügyvédet – alkalmaz.

A PP 91. cikkének rendelkezései azonban jelentősen korlátozzák a felek képviselő nélküli eljárásra vonatkozó jogát: amennyiben az ingatlanra vonatkozó követelések esetén a jogvita tárgyának értéke meghaladja az 50 000 HKR-t, a jogi személyt csak ügyvédi vizsgát tett személyek képviselhetik.

A PP 91. cikkének rendelkezései kimondják emellett, hogy a felek képviselőjükön – vagyis ügyvédjükön – keresztül kérelmezhetik a felülvizsgálatot, illetve kivételes esetben maguk is eljárhatnak, ha ügyvédi vizsgát tettek, vagy ha a felülvizsgálati kérelmet a nevükben olyan, ügyvédi vizsgával rendelkező nem ügyvéd személy nyújtja be, akit a PP vagy más jogszabály feljogosít arra, hogy ilyen minőségben eljárjon.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A polgári eljárásokat a keresetnek az illetékes bírósághoz – közvetlenül a bíróság hivatalánál, postai vagy távirati módon történő – benyújtásával kell megindítani.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A polgári eljárásokat horvát nyelven, latin betűs írásmóddal kell lefolytatni, kivéve, ha a konkrét bíróságon megszokott más nyelv vagy írásmód alkalmazása.

A feleknek és az eljárásban részt vevő más személyeknek horvát nyelven, latin betűs írásmóddal kell benyújtaniuk kereseteiket, panaszaikat és más dokumentumaikat.

A keresetet közvetlenül a bíróság hivatalánál, postai vagy távirati módon (telegrafski) kell benyújtani, a leggyakoribb a bíróság hivatalánál történő közvetlen és a postai benyújtás.

A polgári perrendtartás a kereskedelmi bíróságok előtt lehetővé teszi a dokumentumok elektronikus benyújtását is. Az elektronikusan benyújtott dokumentumokat a külön jogszabályban meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. Mivel még nem került sor egységes IT-rendszer kiépítésére, e rendelkezéseket még nem alkalmazzák a gyakorlatban.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

Csak a kis értékű követelések európai eljárása során kell formanyomtatványokat alkalmazni. Erre vonatkozó további információt a „Kis értékű követelések – Horvát Köztársaság” ismertetőben talál.

A polgári perrendtartás kimondja, hogy a keresetnek a következőket kell tartalmaznia: a különös érdemi követelés és a mellékkövetelések, a tények, amelyekre a kérelmező követelését alapítja, az e tényeket alátámasztó bizonyítékok és olyan egyéb információk, amelyeket minden beadványnak tartalmaznia kell (a PP 106. cikke).

Minden beadványnak, így a keresetnek is, tartalmaznia kell a következőket: a bíróság neve, a felek, valamint ha képviselővel vagy ügynökkel járnak el, e személyek neve, foglalkozása, valamint állandó vagy ideiglenes lakóhelye, a benyújtó fél személyi azonosító száma, a jogvita tárgya, valamint a benyújtó fél aláírása.

A fél vagy képviselője a dokumentumot ellátja aláírásával.

Amennyiben a dokumentum követelést tartalmaz, a félnek meg kell jelölnie benne a tényeket, amelyekre követelését alapítja és szükség esetén a bizonyítékokat is.

A bíróság akkor is feldolgozza a keresetet, ha a kérelmező nem határozta meg a kereset jogalapját; és ha meg is határozza a jogalapot, a bíróságot ez nem köti.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

A felek kötelesek az illetéktörvényben (Zakon o sudskim pristojbama) (Narodne Novine [NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja], 74/95., 57/96., 137/02., 125/11., 112/12., 157/13., 110/15. sz.; a továbbiakban: ZSP) meghatározott bírósági illetéket megfizetni.

A ZSP által előírt bírósági illetékeket azokra a személyekre kell alkalmazni, akik kérelmére vagy akik érdekében a jogszabályban meghatározott intézkedéseket megteszik.

A ZSP ellenkező rendelkezésének hiányában illetéket kell fizetni:

• a beadványok (kereset, jogorvoslat, végrehajtási kérelem) tekintetében: a benyújtáskor; valamint a nyilvántartásba vett beadványok tekintetében – a nyilvántartásba vételkor,

• a védekezésre vonatkozó beadványok tekintetében: az eljárás felekre vonatkozó jogerős lezárását követően, a pernyertesség arányában,

• a bírósági leiratok tekintetében: azok kérelmezésekor,

• a bírósági határozatok tekintetében: amikor a félnek vagy képviselőjének kézbesítik a határozat egy példányát,

• az öröklési tanúsítványok tekintetében: azok jogerőre emelkedésekor,

• kényszeregyezség, csődeljárás és felszámolási eljárás tekintetében: a felosztásra vonatkozó határozat meghozatalakor vagy a kényszeregyezséget jóváhagyó határozat meghozatalakor,

• más keresetek tekintetében: azok kérelmezésekor vagy a bírósághoz forduláskor.

A bírósági eljárási illeték megfizetésére vonatkozó főszabály szerint a pervesztes félnek kell megfizetnie az ellenérdekű fél és az oldalán a perbe beavatkozó személy költségeinek egészét.

Az ügyvédi képviselet költségeit, az ügyvéd díjának és költségeinek megtérítését a jogászi hivatásról szóló törvény (Zakon o odvjetništvu) (Narodne Novine [NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja], 9/94., 117/08. fordítás, 50/09., 75/09. és 18/11. sz.; a továbbiakban: ZO) szabályozza.

Az ügyvéd a jogi szolgáltatásaiért az ügyvédi kamara által meghatározott és az igazságügyi miniszter által jóváhagyott mértékű díjazásra, valamint az elvégzett feladatokra vonatkozó költségeinek megtérítésére jogosult, és az ügyvédek a szolgáltatások teljesítésekor számlát állítanak ki az ügyfeleik számára. Az ügyvédi meghatalmazás törlése vagy visszavonása esetén az ügyvéd az ügyvédi meghatalmazás törlésétől vagy visszavonásától számított 30 napon belül állítja ki a számláját.

A tulajdonjogi ügyekben az ügyvéd a féllel a tevékenységének – vagyis azoknak a jogcselekedetnek, amelyeket a fél nevében tesz – az eljárás sikerével arányos mértékű, hivatalos díjszabásnak megfelelő díjazásában is megállapodhat. E megállapodás csak akkor érvényes, ha azt írásban kötötték.

Ennek megfelelően a tulajdonjogi ügyekben a felek az ügyvédükkel való jogviszonyukat írásbeli megállapodásban szabályozhatják.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Amennyiben a fél jogi segítséget igényel, ügyvédekhez fordulhat, akik a ZO 3. cikke szerint Horvátország területén jogosultak minden fajta jogi segítség nyújtására, különösen a jogi tanácsadás nyújtására, keresetek, panaszok, indítványok, kérelmek, rendkívüli jogorvoslatok és más beadványok elkészítésére, valamint a felek képviseletére.

A feleknek emellett lehetőségük van költségmentesség igénybevételére. Ennek megfelelően az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló törvény (Zakon o besplatnoj pravnoj pomoći) (Narodne Novine [NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja], 143/2013. sz.) szabályozza a jogi segítségnyújtást igénylő, de azt finanszírozni nem képes személyeknek biztosítható költségmentességet. A költségmentesség biztosításához a félnek tehát kapcsolatba kell lépnie az illetékes állami közigazgatási hatósággal az országában, és kérelmeznie kell a költségmentességet.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A polgári eljárás a kereset benyújtásával és annak alperes számára történő kézbesítésével indul meg.

A kereset beérkezését követően megkezdődik a tárgyalás előkészítése.

Ezek közé az előkészületek közé tartozik többek között a kereset előzetes vizsgálata; amennyiben a kereset nem érthető vagy nem tartalmaz minden olyan elemet, amely az eljárásindításhoz szükséges, a bíróság felszólíthatja a benyújtó felet, hogy javítsa ki, vagyis az intézkedéseknek megfelelően egészítse ki beadványát, és a kijavítás és kiegészítés céljából visszaküldi a keresetet.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

A feleket, ügyvédeiket és képviselőiket a bírósági hivatal tisztviselői a nyilvántartásban és az ügyiratokban szereplő információk alapján értesítik az ügy alakulásáról.

A tájékoztatás az eljárás szakaszaira, valamint az ügyben eljáró egyesbírókra, tanács elnökére, tanács tagjaira és jogi titkárokra terjed ki.

A tájékoztatás során tilos a konkrét bírósági intézkedések megfelelőségére, valamint az eljárás várható eredményére vonatkozó nyilatkozatok tétele.

A tájékoztatás történhet telefonon, e-mailben és írásbeli formában.

A felek az interneten keresztül hozzáférhetnek az eljárás alakulására, valamint az ügyben eljáró egyesbírókra, tanács elnökére, tanács tagjaira és jogi titkárokra vonatkozó információkhoz, ha a konkrét ügyben lehetséges a Bírósági eljárásokra vonatkozó alapvető információkhoz való nyilvános hozzáférés / e-ügyek szolgáltatásának (Javni pristup osnovnim podacima o sudskim predmetima - usluga e-Predmet) alkalmazása.

A bíróság előtti megjelenésnek és a felek vagy a bíróság egyéb intézkedéseinek határidejét a PP határozza meg.

A határidőkre és a határidők típusaira vonatkozó további információt az „Eljárási határidők – Horvát Köztársaság” információs csomagban találhat.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 23/08/2018