Hogyan lehet bírósághoz fordulni?

1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Érdemes lehet a jogvitákat alternatív vitarendezési eljárások segítségével rendezni. Az alternatív vitarendezési (AVR) módszerek lehetővé teszik a jogviták bírósági beavatkozás, vagy legalábbis az ügy érdemi részével kapcsolatban hozott bírósági döntés nélküli rendezését. Az AVR legelterjedtebb típusai Szlovéniában a választottbírósági eljárás, a közvetítés és a tágabb értelemben vett, perbeli egyezség ösztönzését célzó bírósági eljárás. Az alternatív vitarendezésről szóló törvény (Zakon o alternativnem reševanju sodnih sporov) arra kötelezi az első- és másodfokú bíróságokat, hogy tegyék lehetővé a kereskedelmi, munkaügyi, családi és egyéb polgári jogi jogviszonyból fakadó jogviták felei számára az AVR-módszerek alkalmazását, továbbá fogadjanak el és valósítsanak meg AVR-programot. Az ilyen program keretében a bíróságok kötelesek a felek számára lehetővé tenni a közvetítést, és lehetőleg az AVR egyéb formáinak használatát is.

A közvetítés valamely jogvita olyan, semleges harmadik fél segítségével történő rendezése, aki nem hozhat kötelező érvényű döntést. A felek megállapodhatnak abban, hogy közvetlenül végrehajtható közjegyzői okirat, bírósági vitarendezés vagy megegyezésen alapuló választottbírósági határozat formájában vitarendezési megállapodást kötnek.

A felek a polgári bíróság előtt zajló eljárás során bármikor egyezséget köthetnek a jogvita tárgyában (perbeli egyezség). A perbeli egyezség megkötéséről szóló megállapodás végrehajtási jogcímet képez.

A témával kapcsolatos további információ az „Alternatív vitarendezés” menüpont alatt található.

2 Van határideje a perindításnak?

A bírósági kereset benyújtásának határideje az ügy jellegétől függ. Jogi tanácsadó vagy a jogsegélyszolgálat segíthet tisztázni a határidőkkel és az elévülési idővel kapcsolatos kérdéseket. A témával kapcsolatos további információ az „Eljárási határidők” menüpont alatt található.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

A témával kapcsolatos további információk a „Bíróságok hatásköre és illetékessége“ menüpont alatt találhatók.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

A témával kapcsolatos további információk a „Bíróságok hatásköre és illetékessége“ menüpont alatt találhatók.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

A témával kapcsolatos további információk a „Bíróságok hatásköre és illetékessége“ menüpont alatt találhatók.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

Szlovéniában a felek maguk is fordulhatnak bírósághoz, kivéve a rendkívüli jogorvoslattal kapcsolatos eljárásokat, amelyeknél a jogi lépéseket csak képviselő, azaz ügyvéd útján lehet megtenni, kivéve, ha az adott fél vagy jogi képviselője letette az állami jogi szakvizsgát. Amennyiben a peres fél jogi képviseletet igényel, ez a képviselő helyi bírósági eljárásban bármely, teljes jog- és cselekvőképességgel rendelkező személy lehet, míg a kerületi, felső- vagy a Legfelsőbb Bíróság előtt csak ügyvéd vagy az állami jogi szakvizsgát letett más személy járhat el.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A keresetet az illetékességgel rendelkező bírósághoz postán vagy a bíróság ügyfélszolgálati irodához közvetlenül lehet eljuttatni. Lásd még a 8. választ.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A szlovén bíróságok hivatalos nyelve a szlovén. Olyan területeken azonban, ahol magyar vagy olasz kisebbség él, a szlovén mellett a magyart, illetve az olaszt is elismerik hivatalos nyelvként. A keresetet szlovén nyelven kell elkészíteni, és a felperesnek saját kezűleg kell azt aláírnia.

A kérelmező eredeti aláírása a kézzel írt aláírást, valamint az azzal egyenértékű elektronikus aláírást jelenti.

A kérelmet, valamint a keresetet írásos formában kell benyújtani. Írásbeli kérelemnek az a kérelem minősül, amelyet a kérelmező kézzel írt, vagy a nyomtatott kérelmet saját kezűleg aláírta (fizikai formában benyújtott kérelem), vagy az az elektronikus formában benyújtott kérelem, amelyet a kézzel írt aláírással egyenértékű elektronikus aláírással láttak el (elektronikus formában benyújtott kérelem). A kérelem fizikai formában való benyújtása történhet postai úton, kommunikációs technológiák használatával, az adott szervhez történő közvetlen benyújtással, vagy a kérelmek kézbesítésével hivatásszerűen foglalkozó személy révén. Kérelmet faxon is be lehet nyújtani.

A törvény elektronikus kérelmek, azaz a kérelmek elektronikus formában történő benyújtására is lehetőséget ad, amelyeket a kézzel írt aláírással egyenértékű elektronikus aláírással kell ellátni. Az elektronikus kérelmeket elektronikus eszközökkel lehet az igazságügyi informatikai rendszeren keresztül benyújtani. A rendszer automatikusan visszaigazolja a kérelem beérkezését a kérelmező számára.

A valamennyi polgári és kereskedelmi eljárásra vonatkozó, hatályos jogi rendelkezések (törvények és végrehajtási rendeletek) sérelme nélkül jelenleg csak az e-igazságszolgáltatási (eSodstvo) weboldalon található eljárásokat lehet az interneten keresztül vagy elektronikus úton kezdeményezni: a végrehajtási eljárás bizonyos típusait, a kérelmek benyújtását és a fizetésképtelenségi eljárásban hozott határozatok kiadását, valamint az ingatlan-nyilvántartási kérelmek benyújtását.

Ezt a célt szolgálja az e-igazságszolgáltatási weboldal Szlovéniában, amely lehetővé teszi az írásos anyagok elektronikus formában történő benyújtását: https://evlozisce.sodisce.si/esodstvo/index.html.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

Szlovéniában a keresetlevélre nem alkalmazandók különleges követelmények; azonban tartalmaznia kell egyes, jogszabályban meghatározott elemeket, amelyek vonatkozhatnak általánosan minden kérelemre, vagy egy adott kereset-típusra. A keresetlevélnek tartalmaznia kell a következőket: a bíróság megjelölése, a felek neve és állandó vagy ideiglenes lakóhelye, a jogi képviselők vagy tanácsadók neve, a jogvita tárgya és a nyilatkozat tartalma. Emellett, ha a fél a központi népesség-nyilvántartásba bejegyzett természetes személy, a keresetnek tartalmaznia kell a fél személyi azonosító számát is (EMŠO); ha a fél nem szerepel a központi népesség-nyilvántartásban, de szerepel az adónyilvántartásban, a keresetnek az adószámot kell tartalmaznia; ha a fél sem a központi népesség-nyilvántartásban, sem az adónyilvántartásban nem szerepel, a születési dátumot kell feltüntetni (ezt az információt a bíróság hivatalból szerzi be). Amennyiben a fél jogi személy, a keresetben szerepelnie kell a névnek vagy a cégnévnek, a létesítő okirat szerinti székhelynek és az üzleti címnek, valamint, ha a jogi személy Szlovéniában letelepedett, a nyilvántartási számot vagy az adószámot. Amennyiben a fél egyéni kereskedő (olyan önálló vállalkozó, aki egy szervezett vállalkozáson belül folytat keresőtevékenységet) vagy magánvállalkozó (pl. orvos, közjegyző, ügyvéd, mezőgazdasági termelő vagy más természetes személy, aki nem egyéni kereskedő, és valamilyen szakmát gyakorol), a keresetben fel kell tüntetni a bejegyzett székhelyet és az üzleti címet, valamint, ha Szlovéniában nyilvántartásba vették, a nyilvántartási számot vagy az adószámot. A keresetben szerepelnie kell egy konkrét kérelemnek is, amely tartalmazza az ügy fő tárgyát és a mellékköveteléseket, a felperes kérelmének alátámasztására szolgáló tényeket, az e tényeket alátámasztó bizonyítékokat, valamint a kérelmező aláírását. Amennyiben a bírósági hatáskört a pertárgy értéke határozza meg, és a jogvita tárgya nem vagyoni jellegű, a keresetlevélben meg kell jelölni a perértéket. Az ellenérdekű fél részére továbbítandó keresetlevelet a bírósághoz kell benyújtani a bíróság és az ellenérdekű fél által megkövetelt példányszámban és olyan formában, amely lehetővé teszi a bíróság számára, hogy a keresetlevelet továbbítsa. Ez a mellékletekre is vonatkozik.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

Bírósági illetéket kell fizetni a keresetlevél, a viszontkereset, házasság közös megegyezéssel történő felbontása iránti kérelem, fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem, perújítási kérelem, a polgári eljárás megindítása előtt biztosítási intézkedési iránti kérelem, egyezségi kezdeményezés, fellebbezés, könyvvizsgálat jóváhagyására irányuló és könyvvizsgálat elrendelése iránti kérelem benyújtása után. A bírósági illetéket legkésőbb a bíróság által a bírósági illeték megfizetése iránti határozatban megállapított határidőn belül kell megfizetni.

Ha a bírósági illetéket nem fizetik meg az említett határidőn belül, és nincsenek olyan körülmények, amelyek lehetővé tennék az illetékmentességet vagy az illeték későbbi, vagy részletekben történő megfizetését, a beadványt visszavontnak kell tekinteni.

A bírósági eljárás költségeit a pervesztes fél fizeti. A bírósági eljárásokban közvetítőként eljáró ügyvédek az ügyvédek díjazásáról szóló törvény (Zakon o odvetniški tarifi) szerinti díjazásra jogosultak. Az ügyvédi díj az ügyvédi által nyújtott szolgáltatások díja és a munka elvégzéséhez szükséges költségek teljes összege, valamint, amennyiben az ügyvéd Szlovéniában van nyilvántartásba véve, a hozzáadottérték-adó. Az előírásoknak megfelelően az ügyvéd legkésőbb az ügyvédi szolgáltatás nyújtását vagy az előleg megfizetését követő nyolc napon belül köteles a peres fél vagy a szerződő fél részére tételes számlát kiállítani a nyújtott jogi szolgáltatásokról, vagy elismervényt adni az előleg átvételéről. A jogi szolgáltatást legkésőbb azt követően kell teljesítettnek tekinteni, hogy az ügyvéd a megbízásról szóló megállapodásban vagy az illetékes hatóság határozatában megállapított valamennyi kötelezettséget teljesítette. Az ügyvéd kérheti, hogy a fél az eljárás befejezése előtt előleget fizessen a kért szolgáltatásra és a kapcsolódó költségekre tekintettel.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

A felek költségmentességet igényelhetnek, amely akkor jár nekik, ha megfelelnek az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló törvényben (Zakon o brezplačni pravni pomoči, ZBPP) megállapított feltételeknek. A témával kapcsolatos további információ a „Költségmentesség” menüpont alatt található.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A kereset akkor tekinthető előterjesztettnek, amikor azt az illetékességgel rendelkező bíróság megkapta. Ha a keresetlevelet ajánlott levélben vagy táviratban küldték, a feladás időpontját kell a címzett bírósághoz történő kézbesítés időpontjának tekinteni. A kérelmező nem kap automatikus visszaigazolást a keresetindításról. Ha a kérelmet a bíróság postafiókjába kézbesítették, a bírósági postafiókba történő beérkezés időpontját kell a címzett bírósághoz történő kézbesítés időpontjának tekinteni.

Az elektronikus úton benyújtott kérelmekről szóló törvény (Zakon za vloge v elektronski obliki) kimondja, hogy az elektronikus kérelmeket elektronikus eszközökkel lehet az igazságügyi informatikai rendszeren keresztül benyújtani. Ebben az esetben az igazságügyi informatikai rendszerbe történő beérkezés időpontját kell a megkeresett bírósághoz történő kézbesítés időpontjának tekinteni. A rendszer automatikusan visszaigazolja a kérelem beérkezését a kérelmező számára.

Kiemelendő, hogy a hatályos jogi rendelkezések ellenére jelenleg nem lehetséges elektronikus úton keresetet benyújtani polgári és kereskedelmi ügyekben, kivéve az ingatlan-nyilvántartási, fizetésképtelenségi és végrehajtási eljárásokat.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

Ha az esemény jogvesztő határidőhöz kötött, a bíróság írásban figyelmezteti a felet, és csatolt jogi közleményben elmagyarázza, hogy milyen következményekkel jár a bírósági utasítások figyelmen kívül hagyása.

Kapcsolódó hivatkozások

http://www.dz-rs.si/wps/portal/Home/deloDZ/zakonodaja/preciscenaBesedilaZakonov

http://www.sodisce.si/

https://www.uradni-list.si/glasilo-uradni-list-rs

http://www.pisrs.si/Pis.web/