Ha a kárigényemet ebben az országban kell elbírálni - Horvátország

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: horvát.


Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

Ön akkor igényelhet kártérítést, ha olyan erőszakos, szándékos, horvát területen elkövetett bűncselekmény sértettje, amely súlyos testi sérülést, súlyos egészségkárosodást vagy halált okozott.

Erőszakos bűncselekmény:

  1. Valamennyi szándékosan vagy erőszakkal vagy a más személyes szexuális integritásának sérelmével elkövetett bűncselekmény
  2. Valamennyi életet vagy tulajdont általánosan veszélyesnek tekintett cselekménnyel veszélyeztető vagy egy vagy több személynek halált, súlyos testi sérülést, súlyos egészségkárosodást okozó eszköz felhasználásával elkövetett bűncselekmény, amelyről a büntető törvénykönyv akként rendelkezik, hogy az alapvető szándékos bűncselekmény minősített esete.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

  • Általában a sérülésekért nem jár kártérítés. A kártérítésre való jogosultság megállapításához a szándékos bűncselekménynek súlyos testi sérülést, súlyos egészségkárosodást vagy halált kell okoznia.
  • A közvetlen sértettek 35 000 horvát kuna erejéig jogosultak bevételkiesésért járó kártérítésre, ha súlyos testi sérülést, súlyos egészségkárosodást vagy halált okozó szándékos bűncselekmény elkövetésére került sor, és ha – a Törvényben meghatározott valamennyi feltétel teljesülése mellett – bebizonyosodott, hogy ez bevételkiesést eredményezett.
  • A közvetlen sértettek jogosultak az orvosi költségek megtérítésére, ha súlyos testi sérülést, súlyos egészségkárosodást vagy halált okozó szándékos bűncselekmény elkövetésére került sor, és ha – a Törvényben meghatározott valamennyi feltétel teljesülése mellett – bebizonyosodott, hogy ez olyan orvosi költségeket eredményezett, amelyeket a sértettnek magának kellett viselnie. Ezeket az orvosi költségeket a Horvát Köztársaság kötelező egészségbiztosításáról szóló jogszabályokban meghatározott egészségügyi ellátási küszöbérték erejéig lehet igényelni azzal, hogy ezeket a költségeket csak akkor ismerik el, ha a közvetlen sértett nem jogosult egészségbiztosítás alapján a költségeinek a megtérítésére.
  • Közvetett sértettek akkor jogosultak törvényes tartás elvesztése miatt kártérítésre, ha a közvetlen sértett a szándékos bűncselekmény következtében életét vesztette, és ha – feltéve, hogy a Törvényben meghatározott valamennyi feltétel teljesül – bebizonyosodik, hogy a közvetett sértett elvesztette ezt a törvényes tartást. Amennyiben a közvetett sértett a kötelező nyugdíjbiztosítási rendszerből jogosult juttatásokra, úgy nem jogosult a törvényes tartás elvesztése miatt kártérítésre. A törvényes tartás elvesztése miatt kártérítés összesen 70 000 horvát kuna erejéig ítélhető meg valamennyi közvetett sértett számára.
  • Azok a személyek, akik erőszakos szándékos bűncselekmény miatt közvetlen sértettként életét vesztett személy temetésének költségeit megfizették, jogosultak a temetési költségek megtérítésére, ha – feltéve, hogy a Törvényben meghatározott valamennyi feltétel teljesül – bebizonyosodik, hogy ők viselték a temetési költségeket. A temetési költségeket 5000 horvát kuna erejéig ismerik el.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

  • IGEN, a bűncselekmény életüket vesztett sértettjeinek hozzátartozói vagy eltartottjai kártérítést kaphatnak a törvényes tartás elvesztése és a szokásos temetési költségek megtérítése miatt.
  • A törvény ezeket a hozzátartozókat vagy családtagokat „közvetett sértetteknek” nevezi. A hozzátartozók vagy családtagok (azaz a törvény szerinti közvetett sértettek) a következők: házastársak, élettársak, gyermekek, szülők, örökbefogadottak, örökbefogadók, mostohanyák, mostohaapák, mostohagyermekek, azonos nemű partnerek, akikkel a sértett együtt élt; nagyszülők és unokák, amennyiben maguk közvetlen sértettek, ha állandó jelleggel együtt éltek, és a nagyszülők a közvetlen sértett szüleinek helyére léptek.
  • A házasságnak nem minősülő és homoszexuális kapcsolatokat a Horvát Köztársaság jogának megfelelően kell értékelni.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

  • NEM, a hozzátartozók vagy eltartott családtagok nem kaphatnak kártérítést, ha a sértett túlélte a támadást.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

  • Kártérítésre csak olyan sértettek jogosultak, akik horvát állampolgárok, vagy akik a Horvát Köztársaság területén élnek, például ha egy uniós tagállam állampolgárai, vagy állandó lakóhellyel rendelkeznek a területén.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

  • NEM, a sértett nem igényelhet kártérítést a Horvát Köztársaságtól, ha a bűncselekmény egy másik állam területén történt. A Horvát Köztársaság csak akkor fizet kártérítést, ha a Törvényben meghatározott feltételek és követelmények teljesülnek, és csak ha a szándékos bűncselekményt a területén követték el (e tekintetben a Horvát Köztársaság nem fizet kártérítést más ország területén elkövetett bűncselekményekért).

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

  • IGEN, ahhoz, hogy kártérítésben részesüljön, a bűncselekményt be kell jelenteni vagy bűncselekményként nyilvántartásba kell venni a rendőrségen vagy az ügyészségen.
  • A bűncselekmény bejelentésére vagy nyilvántartásba vételére vonatkozó rendőrségi igazolást a kártérítési kérelemmel együtt kell benyújtani.
  • A sértett kérelmére a rendőrség köteles olyan igazolást kiállítani, amely igazolja, hogy a kérdéses eseményt bejelentették vagy bűncselekményként nyilvántartásba vették.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

  • NEM, nem kell megvárnia az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését.
  • A kártérítéshez való jog attól a ténytől függetlenül gyakorolható, hogy az elkövető ismert-e, és hogy a büntetőeljárás megindult-e.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

  • NEM, nem kell először az elkövetőtől kártérítést követelnie.
  • A kérelemnek a bűncselekmények áldozatainak kártérítéséről szóló törvény (Zakon o novčanoj naknadi žrtvama kaznenih djela, a továbbiakban: Törvény) alapján történő benyújtása nem zárja ki a sértett azon jogát, hogy az elkövetőtől kártérítésben részesüljön;
  • Amennyiben a sértett a kérelmet a Törvény alapján nyújtotta be, és a kártérítéshez való jogát közvetlenül az elkövetővel szemben gyakorolta, ezt a kártérítést beszámítják a sértett által a Törvény alapján igényelt kártérítésbe;
  • Ha az elkövetőtől kapott kártérítés teljes mértékben kielégíti az igényt, a Törvény alapján benyújtott kérelmet elutasítják. Ha az e kérelem tárgyában lefolytatott eljárás már lezárult, de a kifizetést még nem teljesítették, döntést kell hozni arról, hogy a kártérítést ne fizessék meg;
  • Ha az állam már teljesítette a kifizetést a sértettnek a Törvény alapján, és a sértett teljes vagy részleges kártérítést kap az elkövetőtől, az államnak visszatérítési joga keletkezik a sértettel szemben a közvetlenül az elkövetőtől kapott tőkeösszeg erejéig, de legfeljebb a sértettnek fizetett összeg maximumáig.
  • Amennyiben a sértett a Törvény alapján kifizetésben részesül az államtól, többé nem jogosult arra, hogy az elkövetőtől kártérítést követeljen, mivel ezzel az államnak visszatérítési joga keletkezik az elkövetővel szemben.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

  • IGEN, a kérelmezőnek valamennyi általában szükséges dokumentumot csatolnia kell a kártérítési követelésének alátámasztáshoz, amelyeket a kérelmezésre szolgáló hivatalos igénylőlap felsorol, és amelyet attól a ténytől függetlenül kell előterjeszteni, hogy az elkövetőt azonosították, elítélték, vagy a büntetőeljárás megindult-e.
  • A kérelmet általában az alábbiak támasztják alá: rendőrségi igazolás a cselekmény bűncselekményként történt nyilvántartásba vételéről vagy bejelentéséről, lakcímigazolás, a sértett halottvizsgálati bizonyítványa, a kérelmező hitelesített nyilatkozata arról, hogy nem gyakorolta eltérő jogalapon a bűncselekmények áldozatainak kártérítéséről szóló törvény szerinti kártérítéshez való jogát, a sértett orvosi dokumentumai, amelyek alapján a kártérítést igénylik (kórházi felvételi lap, orvosi megállapítások és jelentések, kórházi zárójelentés, betegszabadság-jelentés, egészségügyi nyugták), szokásos temetési költségek nyugtái, más vonatkozó igazolások vagy dokumentumok, amelyek jelentősek lehetnek a kártérítés elbírálásánál.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

  • IGEN, az igényt legkésőbb a kérelemben meghatározott bűncselekmény elkövetésének napjától számított hat hónapon belül kell előterjeszteni.
  • Amennyiben a sértett igazoltan nem volt képes az igénynek a megadott időn belüli előterjesztésére, az igényt legkésőbb az azon naptól számított 3 hónapon belül kell előterjeszteni, amikor az igazolt ok megszűnt, és legkésőbb a bűncselekmény elkövetésének napjától számított 3 éven belül. (A sértettnek meg kell jelölnie és bizonyítania kell az igazolt okokat)
  • Ha a sértett kiskorú gyermek vagy cselekvőképtelen személy, és a törvényes képviselőjük a bűncselekmény elkövetésének napjától számított 6 hónapon belül nem terjeszti elő az igényt, a 6 hónapos határidő azon a napon kezdődik, amelyen az érintett személy betölti a 18. életévét, vagy azon a napon, amelyen a büntetőeljárás a sértett felnőtté válását követően megindult, vagy azon a napon, amelyen a cselekvőképtelen személy visszanyerte a cselekvőképességét.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

a) A bűncselekmény áldozata esetében:

– Anyagi (nem pszichés) kár:

  • a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció)
    • A közvetlen sértettnek joga van az egészségügyi ellátási költségeknek a Horvát Köztársaság kötelező egészségbiztosításáról szóló jogszabályokban meghatározott egészségügyi ellátási küszöbérték erejéig terjedő megtérítéséhez. Ezeket a költségeket csak akkor ismerik el, ha a közvetlen sértett egészségbiztosítás alapján nem jogosult a költségek megtérítésére.
  • a sérülésre visszavezethető egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, speciális segítségnyújtás stb.)
    • Lásd az első pontra adott választ (jog az egészségügyi ellátási költségeknek a Horvát Köztársaság kötelező egészségbiztosításáról szóló jogszabályokban meghatározott egészségügyi ellátási küszöbérték erejéig terjedő megtérítéséhez).
  • maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság)
    • a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett bevételkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy a megélhetési források csökkenését stb.).
  • A közvetlen sértettek a bevételkiesés miatt kártérítésre jogosultak, amelyet legfeljebb 35 000 horvát kuna erejéig, egy összegben fizetnek meg.
    • a foglalkoztatási esélyek elvesztése
    • a kárt előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei (például ügyvédi vagy bírósági költségek)
    • eltulajdonított vagy megrongált személyes tulajdonra tekintettel járó kártérítés
    • Egyéb.

– Pszichés (nem vagyoni) kár:

  • NEM
    • az áldozat fájdalma és szenvedése
  • NEM

b) A jogosultak vagy az áldozat hozzátartozói esetében:

– Anyagi (nem pszichés) kár:

  • temetési költségek
A szokásos temetési költségek legfeljebb 5000 horvát kuna erejéig.
  • orvosi ellátás költségei (például családtag terápiája, ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció)
  • megélhetési forrás vagy foglalkoztatási esélyek elvesztése

Erőszakos bűncselekmény következtében elhunyt közvetlen sértett által eltartott közvetett sértetteknek a törvényes tartás elvesztése miatt joguk van kártérítéshez. Ezt a kártérítést egy összegben nyújtják a nyugdíjbiztosításról szóló törvény (Zakon o mirovinskom osiguranju) szerinti legalacsonyabb családi nyugdíjtól kezdődő biztosításmatematikai számítások alapján, 5 éves szolgálati idő és a közvetett sértett tartásának várt időtartama alapján számítva. Kártérítésnek csak akkor van helye, ha a közvetett sértett a törvényes nyugdíjbiztosításból nem jogosult juttatásokra. A kártérítést legfeljebb 70 000 horvát kuna erejéig ítélhetik meg valamennyi közvetett sértett számára.

– Pszichés kár:

  • NEM
    • a hozzátartozók vagy jogosultak fájdalma és szenvedése/az áldozat halála esetén a túlélőknek járó kompenzáció
  • NEM

A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

  • A kompenzációt egy összegben folyósítják.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

  • A kártérítéshez való jog elbírálásánál figyelembe veszik a közvetlen sértettnek a bűncselekmény elkövetése előtt, alatt és után kifejtett tevékenységeit; a közvetlen sértettnek a kár bekövetkezésével és mértékével kapcsolatos szerepét; azt, hogy a közvetlen sértett bejelentette-e a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a bűncselekményt, és mennyi időn belül, kivéve, ha igazolt ok miatt volt ebben akadályozott; a közvetlen sértettnek a rendőrséggel és a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal az elkövető felelősségre vonásában való együttműködését; az a közvetlen sértett, aki hozzájárult a kár bekövetkezéséhez, vagy aki növelte a kár mértékét, csak arányosan csökkentett kártérítésre jogosult.
  • A kártérítési kérelmet elutasítják, ha megállapítást nyer, hogy a sértett szervezett bűncselekményben vett részt, vagy bűnszervezettel hozható összefüggésbe;
  • A kártérítést elutasítják vagy csökkentik, ha a teljes kártérítés megítélése ellentétben állna a méltányosság elvével, a jóerkölccsel vagy a közrenddel;
  • A közvetlen sértett magatartását figyelembe veszik a közvetett sértett kártérítéshez való jogának elbírálása során.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

  • NEM
  • A kérelmező anyagi, azaz létfenntartási körülményei főszabály szerint nem befolyásolják a kérelemmel kapcsolatos döntést, azonban az elvesztett törvényes tartásért járó kártérítésről való határozathozatal során az anyagi körülmények kihatással lehetnek a kártérítési esélyekre.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

  • IGEN
  • A kártérítéshez való jog elbírálásánál figyelembe veszik a közvetlen sértettnek a bűncselekmény elkövetése előtt, alatt és után kifejtett tevékenységeit; a közvetlen sértettnek a kár bekövetkezésével és mértékével kapcsolatos szerepét; azt, hogy a közvetlen sértett bejelentette-e a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a bűncselekményt, és mennyi időn belül, kivéve, ha igazolt ok miatt volt ebben akadályozott; a közvetlen sértettnek a rendőrséggel és a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal az elkövető felelősségre vonásában való együttműködését; az a közvetlen sértett, aki hozzájárult a kár bekövetkezéséhez, vagy aki növelte a kár mértékét, csak arányosan csökkentett kártérítésre jogosult.
  • A kártérítési kérelmet elutasítják, ha megállapítást nyer, hogy a sértett szervezett bűncselekményben vett részt, vagy bűnszervezettel hozható összefüggésbe;
  • A kártérítést elutasítják vagy csökkentik, ha a teljes kártérítés megítélése ellentétben állna a méltányosság elvével, a jóerkölccsel vagy a közrenddel.
  • A közvetlen sértett magatartását figyelembe veszik a közvetett sértett kártérítéshez való jogának elbírálása során.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

  • A pénzbeli kártérítést minden eset egyedi körülményeinek figyelembevételével számítják ki, a kérelmezőnek bizonyítania kell a törvényes követelményeknek való megfelelést és azt, hogy meghatározott költségek vagy veszteségek, azaz károk merültek fel.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

  • A törvény nem rendelkezik a megítélhető minimális összegről (azonban törvény szabályozza a megítélhető maximális összeget).

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

  • IGEN, a kérelmezőknek meg kell jelölniük az általuk igényelt összeget.
  • Nem nyújtanak az összeg kiszámítására vonatkozó útmutatást (a kérelmezőnek kell igazolnia az érvényesített költségeket vagy veszteségeket).

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magán-biztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

  • Bizonyos esetekben IGEN, más esetekben NEM, ami a kapott kompenzáció forrásától függ.
  • Az egészség-, nyugdíj- vagy más biztosítás és egyéb forrás alapján kapott kompenzációt beszámítják a megfelelő kártérítési alapba, ezáltal a sértettnek megítélt kártérítés abból a különbözetből áll, amire a sértett a bűncselekmények áldozatainak kártérítéséről szóló törvény (a továbbiakban: Törvény) alapján teljes kártérítésként jogosult, és amit a sértett egy vagy több jogalapon kap.
  • A kártérítési összeg nem tartalmazza a közvetlen vagy közvetett sértettnek fizetett önkéntes biztosítást.
  • Ha a sértett kártérítést kap az elkövetőtől, azt belefoglalják a Horvát Köztársaságtól igényelt kártérítésbe; Ha az elkövetőtől kapott kártérítés teljes mértékben kielégíti az igényt, a kérelmet elutasítják; Ha az elkövetőtől kapott kártérítés teljes mértékben kielégíti az igényt, ha az eljárást befejezték, azonban kifizetésre még nem került sor, döntést kell hozni arról, hogy ne fizessenek a sértettnek kártérítést.
  • Ha a Horvát Köztársaság már megfizette a kártérítést a sértettnek a Törvény alapján, és a sértett az elkövetővel szemben gyakorolta a kártérítéshez való jogát, a Horvát Köztársaságnak visszatérítési joga keletkezik a sértettel szemben a közvetlenül az elkövetőtől kapott tőkeösszeg erejéig, de legfeljebb a sértettnek fizetett összeg maximumáig.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

  • NEM

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

  • A bűncselekmények áldozatainak kártérítéséről szóló törvény nem rendelkezik kiegészítő vagy további kártérítésről.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

  • A kérelemhez csatolandó igazoló dokumentumokat a hivatalos igénylőlap sorolja fel. A kérelmet általában az alábbiak támasztják alá: állampolgársági bizonyítvány, lakcímigazolás, a sértett halottvizsgálati bizonyítványa, rendőrségi igazolás a cselekmény bűncselekményként történt nyilvántartásba vételéről vagy bejelentéséről, a kérelmező hitelesített nyilatkozata arról, hogy nem gyakorolta eltérő jogalapon a bűncselekmények áldozatainak kártérítéséről szóló törvény szerinti kártérítéshez való jogát, a sértett orvosi dokumentumai, amelyek alapján a kártérítést igénylik (kórházi felvételi lap, orvosi megállapítások és jelentések, kórházi zárójelentés, betegszabadság-jelentés, egészségügyi nyugták), szokásos temetési költségek nyugtái, más vonatkozó igazolások vagy dokumentumok, amelyek jelentősek lehetnek a kártérítés elbírálásánál.
  • A fent említett dokumentumokat eredetiben vagy hiteles másolatként kell benyújtani.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

  • A bűncselekmények áldozatainak kártérítéséről szóló törvény alapján nem kapcsolódnak adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelmezési folyamathoz.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

  • A „bűncselekmények áldozatainak kártérítésével foglalkozó bizottság” (Odbor za novčanu naknadu žrtvama kaznenih djela) a bűncselekmények áldozatainak kártérítéséről szóló törvény alapján a kártérítés iránti kérelmek elbírálására jogosult hatóság, amennyiben a kártérítést a nemzeti költségvetésből fedezik.
  • Amennyiben a sértett az elkövetővel szemben érvényesít kártérítést, a polgári jogi igény büntetőeljárásban történő elbírálására irányuló kérelmet a sértett a büntetőeljárás során a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendelkező büntetőbíróság előtt terjesztheti elő.
  • A sértett azonban úgy is dönthet, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt perben követel kártérítést az elkövetőtől.

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

  • A bűncselekmények áldozatainak kártérítéséről szóló törvény alapján a bűncselekmények sértettjei a kártérítés iránti kérelmet a bűncselekmények áldozatainak kártérítésével foglalkozó bizottsághoz, azaz az igazságügyért felelős minisztériumhoz nyújtják be.

Horvát Köztársaság
Igazságügyi Minisztérium (Ministarstvo pravosuđa)
Ulica grada Vukovara 49
10000 ZÁGRÁB (ZAGREB)

  • Amennyiben az elkövetővel szemben büntetőeljárás során érvényesítenek keresettel kártérítést, a polgári jogi igény büntetőeljárásban történő elbírálása iránti kérelmet azon hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt kell benyújtani, amely előtt az elkövető elleni büntetőeljárás folyamatban van.
  • A sértett úgy is dönthet, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt perben követel kártérítést az elkövetőtől.

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

  • Főszabály szerint a bűncselekmény sértettjeinek kártérítési eljárása esetében a válasz NEM, azonban az ügytől függően a hatáskörrel rendelkező hatóság, azaz a „Bizottság” ettől eltérően megkövetelheti, hogy amennyiben ez a határozathozatalhoz szükséges, a felek, a tanúk vagy a bíróság által kirendelt szakértők a bíróság előtt terjesszenek elő bizonyítékot.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

  • A hatáskörrel rendelkező hatóság a kérelemről 60 napon belül határoz, ha a kérelem hiánytalan és szabályszerű (ha valamennyi szükséges dokumentumot beszerezték és benyújtották, valamennyi, határozathozatalhoz szükséges információ és bizonyíték). Ha azonban a kérelem hiányos, a határozat meghozatalához szükséges idő hosszabb lehet.

Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?

  • A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, azonban a kérelmező közigazgatási jogorvoslattal élhet oly módon, hogy a határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül közigazgatási panaszt nyújt be a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási bírósághoz.

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

  • A formanyomtatvány és az információk valamennyi rendőrkapitányságon, ügyészségen, városi és megyei bíróságon rendelkezésre állnak, elektronikus formában pedig az Igazságügyi Minisztérium (Ministarstvo pravosuđa), a Belügyminisztérium (Ministarstvo unutarnjih poslova), a Horvát Köztársaság Államügyészségének (Državno odvjetništvo RH), valamint a városi és megyei bíróságok hivatalos honlapján érhetők el.
  • Információk szerezhetők a bűncselekmények és szabálysértések sértettjeinek nemzeti telefonos ügyfélszolgálati központja (Nacionalni pozivni centar za žrtve kaznenih djela i prekršaja) 116-006-os forróvonalának hívásával.
  • A rendőrség, az ügyészség és a bíróságok kötelesek a kártérítéshez való jogról és arról a szervről, amelyhez a fél e jogok gyakorlása érdekében fordulhat, tájékoztatást nyújtani mindazon személyeknek, akik a bűncselekmények áldozatairól szóló törvény alapján jogosultak a Horvát Köztársaságtól kártérítést igényelni.
  • A rendőrség, az ügyészség, és az igazságügyért felelős minisztérium köteles rendelkezésre bocsátani a kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatványokat azon személyek részére, akik a Törvény alapján jogosultak kártérítésre, illetve kérésre általános útmutatást és tájékoztatást kell adniuk arról, hogy kell kitölteni a kérelmet, és milyen igazoló dokumentumokat kell a kérelemhez csatolni.
  • Az Igazságügyi Minisztérium kiadott egy horvátul és angolul elérhető tájékoztatót, amely minden információt tartalmaz a kártérítéshez való jogról, a követelményekről és e jog gyakorlásának módjáról. A tájékoztatókat és a kérelmezésre szolgáló igénylőlapokat az Igazságügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium honlapján horvátul és angolul is közzétették.

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

  • Ha a kérelem hiányos, érthetetlen, olvashatatlan, ezen az alapon nem lehet elutasítani, azonban a kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogyan javítsa ki azt. Ezt úgy kell tekinteni, mint a kérelmezőnek nyújtott támogatást/segítséget.
  • A kérelmező a kérelem elkészítésekor vagy az eljárásban való képviseletéhez (saját költségén) erre jogosult személyt vagy ügyvédet bízhat meg.
  • A sértetti kártérítés kérelmezésére szolgáló igénylőlap kitöltéséhez szükséges segítség és tájékoztatás minden rendőrkapitányságon, ügyészségen, városi és megyei bíróságon rendelkezésre áll, valamint az elérhető a bűncselekmények és szabálysértések sértettjeinek nemzeti telefonos ügyfélszolgálati központja 116-006-os ingyenes segélyvonalának hívásával is.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

  • IGEN

A link új ablakot nyit meghttps://pravosudje.gov.hr/o-ministarstvu/djelokrug-6366/iz-pravosudnog-sustava-6372/podrska-zrtvama-i-svjedocima/6156

Milyen szerepe van a segítséget nyújtó hatóságnak?

  • A segítségnyújtó hatóság a Horvát Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma, és a kérelmező a kérelmét ezekben az esetekben ehhez a hatósághoz nyújthatja be
  • (amelyeket a horvát jog alapján határokon átnyúló ügyeknek [prekogranični slučajevi] neveznek)
  • E segítségnyújtó hatóság a lehető leggyorsabban továbbítja a kérelmet és annak mellékleteit azon ország hatáskörrel rendelkező hatóságának, amelyben a kérelmező kártérítést kíván érvényesíteni, ezen ország hivatalos nyelvén vagy más olyan nyelven, amelyet az érintett ország elfogadhatónak tart.
  • A fent említett kérelmet az Európai Bizottság által előírt formanyomtatvány használatával kell előterjeszteni.
  • Ha az érintett országban a kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező hatóság a Horvát Köztársaságban idézi meghallgatásra a kérelmezőt, tanúkat, bíróság által kirendelt szakértőket vagy más személyeket, a bűncselekmények áldozatainak kártérítésével foglalkozó bizottság jár el, amely ezután továbbítja a meghallgatásról készített jelentést a másik ország kérelem elbírálására jogosult hatóságának.
  • Amennyiben a másik ország kérelem elbírálására jogosult hatósága azt kéri, hogy a meghallgatás technikai eszközök felhasználásával kerüljön lefolytatásra, a meghallgatást a Horvát Köztársaság Igazságügyi Minisztériumával együttműködésben folytatják le, ha a meghallgatni kívánt személy az eljáráshoz hozzájárul.

Lefordítja-e ez a hatóság az igazoló dokumentumokat, ha a kérelem külföldre küldéséhez ez szükséges? Ha igen, ki viseli ennek költségeit?

A Horvát Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma mint segítségnyújtó hatóság lefordítja a kérelmet azon ország nyelvére, amelytől a kártérítést igénylik, vagy pedig olyan más nyelvre, amelyet az érintett ország a kapcsolattartás nyelveként megjelölt.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem külföldre küldéséhez?

  • Nem kapcsolódnak adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem külföldre küldéséhez.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmet határokon átnyúló ügyben?

A link új ablakot nyit meghttps://pravosudje.gov.hr/o-ministarstvu/djelokrug-6366/iz-pravosudnog-sustava-6372/podrska-zrtvama-i-svjedocima/6156

Fordulhatok-e a kártérítés iránti igényemmel közvetlenül e tagállamnak a határozathozatalra illetékes hatóságához (anélkül, hogy először a saját országomban a segítségnyújtó hatósághoz kellene fordulnom)?

  • Igen, a kérelmet közvetlenül vagy ajánlott küldeményként nyújthatja be a Horvát Köztársaság Igazságügyi Minisztériumánál.

Milyen nyelven vagy nyelveken fogadják el a kártérítést nyújtó hatóságok:

  • a kérelmet?
  • az igazoló dokumentumokat?
  • A kérelmet és az igazoló dokumentumokat horvát nyelven kell benyújtani. Ha a kérelem és az igazoló dokumentumok idegen nyelven készültek, azokat engedéllyel rendelkező bírósági fordító hiteles fordításával együtt kell benyújtani.

Ha a kártérítést nyújtó hatóság lefordítja a más EU tagállamból érkező kérelmet/igazoló dokumentumokat, ki viseli ennek költségeit?

  • A határozathozatalra illetékes hatóság nem fordítja le a kérelmet vagy az igazoló dokumentumokat, és nem viseli a fordítás költségeit.

Ebben az országban kell-e adminisztratív vagy egyéb díjakat fizetni a (másik EU tagállamból érkező kérelmem) feldolgozásáért? Amennyiben igen, hogyan tudom ezeket befizetni?

Nem kell adminisztratív vagy egyéb díjakat fizetni az ilyen kérelemmel kapcsolatos eljárásban.

Ha az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor jelen kell lennem, igényelhetem-e az utazási költségeim megtérítését? Hogyan? Kihez kell fordulnom?

  • Amennyiben a bűncselekmények áldozatainak kártérítésével foglalkozó bizottság úgy dönt, hogy a kérelmezőt meghallgatásra vagy az eljárásban való személyes részvételre idézni, a kérelmező utazási költségeit megtérítik.
  • Főszabály szerint az eljárás során és a határozathozatalkor a kérelmezőnek nem kell jelen lennie, és ha a kérelmező, tanúk, bíróság által kirendelt szakértők vagy más személyek meghallgatása szükséges, a bűncselekmények áldozatainak kártérítésével foglalkozó bizottság mint a határozathozatalra hatáskörrel rendelkező hatóság kérheti azon másik uniós tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságától e cselekmények lefolytatását, amelyben a kártérítési kérelmet benyújtották.
  • Emellett az ilyen eljárással kért meghallgatás lefolytatására sor kerülhet technikai eszközök felhasználásával, ami magában foglalja a számítástechnikai technológiát, elektronikus hírközlő hálózatokat és más kép- és hangátviteli eszközöket. Ebben az esetben a meghallgatást a bűncselekmények áldozatainak kártérítésével foglalkozó bizottság, azaz a határozathozatalra hatáskörrel rendelkező hatóság folytatja le.

Biztosítanak-e tolmácsot abban az esetben, ha meg kell jelennem személyesen?

  • Igen

Elfogadják vagy elismerik-e a saját országomban kiállított orvosi dokumentációt – vagy saját orvosszakértőik is meg kell hogy vizsgálják az egészségi állapotomat/sérülésemet?

  • A külföldi orvosi dokumentumokat elfogadják, azonban a bűncselekmények áldozatainak kártérítésével foglalkozó bizottság határozathozatalra hatáskörrel rendelkező hatóságként az orvosi dokumentumokat ellenőrzi és értékeli, és szükség esetén elrendelheti orvosszakértői vélemény beszerzését.

Amennyiben ebben az országban orvosi vizsgálatnak kell alávetnem magam, megtérítésre kerülnek-e az utazási költségeim?

  • Nem

Hozzávetőlegesen mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól/szervtől megkapom a kártérítés tárgyában hozott határozatot?

  • A hatáskörrel rendelkező hatóság a kérelemről hozzávetőlegesen 60 napon belül határoz, ha a kérelem hiánytalan és szabályszerű (ha valamennyi szükséges dokumentumot beszerezték és benyújtották, valamennyi, határozathozatalhoz szükséges információ és bizonyíték). Ha azonban a kérelem hiányos, a határozat meghozatalához szükséges idő hosszabb lehet.

Milyen nyelvű lesz a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozat?

  • A kérelem tárgyában hozott határozat horvát nyelvű lesz.

Ha nem vagyok megelégedve a határozattal, hogyan tudok fellépni ellene?

  • A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, azonban a fél közigazgatási jogorvoslattal élhet oly módon, hogy a határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül közigazgatási panaszt nyújt be a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási bírósághoz.

A másik ország jogszabályai értelmében kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget?

  • Nem

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet ebben az országban, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében határokon átnyúló ügyben?

  • Igen

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 09/01/2019