Ha a kárigényemet ebben az országban kell elbírálni

Milyen jellegű bűncselekményekért kaphatnak az áldozatok kártérítést?

Az áldozat akkor jogosult kártérítésre az államtól, ha egy szándékosan elkövetett bűncselekmény valamely személy halálát okozza, az áldozat közepesen súlyos vagy súlyos sérülést szenvedett, az áldozaton szexuális zaklatást vagy szexuális erőszakot követtek el, emberkereskedelem áldozata, vagy az áldozat HIV, hepatitis B vagy C vírussal fertőződött meg.

Milyen sérülésért jár részemre kártérítés?

Önnek állami kártérítésre a szándékos bűncselekményből eredő erkölcsi károkért, fizikai szenvedésért és vagyoni károkért jár.

Jár-e kártérítés számomra olyan áldozat hozzátartozójaként vagy eltartottjaként, aki bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozóknak vagy eltartottaknak jár kártérítés?

Ha az áldozat a bűncselekmény következtében elhunyt, a büntetőeljárásban sértettként részt vehet az elhunyt hozzátartozója (jegyes, házastárs, szülők, nagyszülők, gyermekek, unokák, testvérek, valamint az a személy, akivel az érintett természetes személy közös, azaz azonos háztartásban együtt élt).

Ha egy bűncselekmény valamely személy halálát okozza, vagy az áldozat úgy halt meg, hogy nem kért állami kártérítés, vagy kért állami kártérítést, de nem kapott, Ön jogosult állami kártérítésre. Ugyanakkor kérnie kell az eljáró hatóságtól (rendőrségtől, ügyészségtől, bíróságtól) a büntetőeljárásban sértettkénti elismerését.

Jár-e kártérítés számomra, ha a bűncselekményt túlélő áldozat hozzátartozója vagy eltartottja vagyok? Ebben az esetben mely hozzátartozóknak vagy eltartottaknak jár kártérítés?

Az áldozat hozzátartozója vagy eltartottja nem jogosult kártérítésre az államtól, ha az áldozat túlélte a bűncselekményt. Ebben az esetben a sértett jogosult kárenyhítésre az államtól.

Jár-e kártérítés, ha nem vagyok uniós állampolgár?

Az állami kártérítés jár akkor is, ha nem uniós állampolgár.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételek mellett?

Ha a bűncselekményt egy másik uniós tagállamban követték el, kárenyhítést kérhet a bűncselekmény helye szerinti uniós tagállamtól közvetlenül vagy a Jogi Segítségnyújtási Hivatalon Juridiskās palīdzības administrācija) keresztül.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

A bűncselekményt először jelentenie kell a rendőrségen.

Az állami kártérítés igényléséhez büntetőeljárást kell indítani, amelyben az eljáró hatóság (a rendőrség, az ügyészség, a bíróság) döntésével Önt áldozatként el kell ismernie.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Az állami kártérítés igényléséhez nem kell bevárnia az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) jogerős döntését.

A Jogi Segítségnyújtási Hivatal állami kártérítés kifizetéséről vagy elutasításáról történő döntéséhez az eljáró hatóságnak (rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak) a következő információkat kell megadnia:

1. a bűncselekmény elkövetésének időpontja és helye;
2. a bűncselekmény fajtája, az elkövető bűnösségének formája a tájékoztatás időpontjában, a büntetőeljárás megindításának időpontja és a büntetőügy száma;
3. a büntetőeljárásban sértettként elismert személy adatai;
4. a büntetőeljárásban az áldozat képviselőjeként elismert személy adatai, ha az áldozat a jogait képviselőn keresztül érvényesíti;
5. a bűncselekmény következtében okozott kár jellege (halál, a sérülés súlyossága, szexuális zaklatás vagy szexuális erőszak, emberkereskedelemre utaló körülmények fennállása vagy HIV-, hepatitis B vagy C vírussal való fertőzés megállapítása);
6. a szakértői vélemény kelte, a dokumentum száma és a szakértői vizsgálatot végző személy;
7. valamely személy halálával kapcsolatban ugyanabban a büntetőeljárásban áldozatként elismert személyek száma és adatai.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem, amennyiben ismert a személye?

Nem köteles először az elkövetőtől követelni kártérítést. Az állami kártérítés nem zárja ki az áldozat azon jogát, hogy a büntetőeljárás során kártérítést követeljen a büntetőeljárás bármely szakaszában a sérülés miatti kártérítési kérelem benyújtásával, az ügy elsőfokú bíróság általi tárgyalásának kezdetéig, valamint polgári peres eljárásban, kereset benyújtásával, ha megítélése szerint teljes kárát nem térítették meg.

Abban az esetben is járhat kártérítés, ha az elkövető ismeretlen vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Jogosult az államtól kárenyhítésre, ha az elkövető vagy bűntársai ismeretlenek, vagy ha nem állapítják meg a büntetőjogi felelősségüket.

Az állami kártérítés iránt kérelmet kell benyújtania, az eljáró hatóságnak (rendőrségnek) a szükséges információkat tartalmazó tájékoztatásának csatolása mellett.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

Az állami kártérítés iránti kérelmet a Jogi Segítségnyújtási Hivatalnál kell benyújtani, az azt követő egy éven belül, hogy áldozatként elismerték vagy az elismerésre jogosító tények a tudomására jutottak.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

Az állami kártérítés kiterjed a bűncselekményből származó lelki sérülésre, testi szenvedésre vagy vagyoni kárra, az állami kártérítés tárgyát képező kár típusának megkülönböztetése nélkül. Az állami kártérítés összegét a bűncselekmény következményei alapján az áldozatok kárának állam általi megtérítéséről szóló törvény (Likums par valsts kompensāciju cietušajiem) határozza meg.

A kártérítés kifizetése egy összegben vagy havi részletekben történik?

Az állami kártérítés egy összegben kerül kifizetésre, amely az állami kártérítési igényben megjelölt hitelintézet számlájára kerül átutalásra.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a büntetett előéletre vonatkozó saját adataim, vagy a kártérítési eljárás során együttműködésem hiánya miként befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet, illetve a részemre fizetett összeget?

A bűncselekmény körülményei befolyásolhatják az állami kártérítés összegét, például ha a bűncselekményt erős felindulásban követik el, a jogos védelem korlátain túlterjeszkednek vagy sérülnek a fogva tartás feltételei. Ebben az esetben a bűncselekmény következményeinek megfelelő állami kárenyhítés összegét 50%-kal csökkentik.

Ha a Jogi Segítségnyújtási Hivatal 15 napon belül nem kapja meg a kért információt, elutasíthatja az állami kárenyhítés kifizetését. Ebben az esetben az állami kártérítés elutasításáról szóló döntés esetén nincs akadálya annak, hogy ismételten benyújtsa a kérelmet a Jogi Segítségnyújtási Hivatalhoz a kérelemre vonatkozó eljárás szerint.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Az anyagi helyzete nem befolyásolhatja a kárenyhítési esélyeit és/vagy a kárenyhítés összegét.

Ha a bűncselekmény által okozott kárért kártérítést kapott az elkövetőtől vagy helyette egy másik személytől, az állami kárenyhítés összegét a már kapott kártérítés összegével csökkentik.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Az áldozatok kárának állam általi megtérítéséről szóló törvény további feltételeket határoz meg, amelyek befolyásolhatják a kártérítési esélyeit és/vagy a kártérítés összegét. Például:

• ha egy bűncselekmény következtében egyidejűleg több következmény áll fenn, az állami kárenyhítést a bűncselekmény legsúlyosabb következményének megfelelően kell kifizetni;
• ha bűncselekmény következtében több személy hunyt el, és több személyt is elismertek áldozatként a büntetőeljárás során, az áldozatok számuk arányában kapnak állami kártérítést;
• ha a kártérítés kifizetése után az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) valamely személy halálával kapcsolatban ugyanabban a büntetőeljárásban egy másik személyt is elismer áldozatként, részére az egy vagy több áldozatnak fizetett összeggel egyező állami kártérítést kell nyújtani.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A bűncselekmény egy áldozatának fizetendő állami kártérítés maximális összege a Lett Köztársaságban megállapított havi minimálbér ötszöröse. A fizetendő állami kártérítés összegét az áldozatként történő elismeréskor érvényben lévő havi minimálbér mértékét figyelembe véve számítják ki.

A kifizetett kártérítés az alábbi mértékű:

• 100% valamely személy halála esetén;
• 90% a súlyos testi sértés áldozatának, vagy ha a bűncselekmény minősítése nemi erőszak vagy szexuális erőszak, kiskorú sérelmére elkövetett szexuális zaklatás vagy szexuális erőszak, vagy az egyén emberkereskedelem áldozata;
• 70%, amennyiben kiskorú sérelmére közepesen súlyos testi sértést követtek el, vagy HIV, hepatitis B vagy C fertőzés érte.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

Az állami kárenyhítés maximális összege a Lett Köztársaságban megállapított havi minimálbér ötszerese, minimális összege pedig a maximális összeg 50%-a. A havi minimálbér változásával az állami kárenyhítés összege is változik.

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelem formanyomtatványán? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Az állami kártérítés iránti kérelem formanyomtatványán nem kell megjelölnie az összeget, mivel az áldozatok kárának állam általi megtérítéséről szóló törvény határozza meg az állami kártérítés összegét.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magán-biztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Az egyéb forrásokból (például a munkáltatói vagy magánbiztosítótól) kapott kompenzáció nem kerül levonásra az állami kárenyhítés összegéből.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem kaphat előleget az állami kárenyhítésre.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Ha állami kárenyhítést kapott, és a jogerős határozat megállapítja, hogy bűncselekmény következtében súlyosabb következményeket szenvedett el, akkor megkaphatja a kifizetett és a kifizethető állami kárenyhítés közötti különbséget.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

Ha az állami kártérítés igénylésekor a büntetőeljárás még nem zárult le jogerősen, az állami kártérítés iránti kérelemhez csatolnia kell az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) tájékoztatását, amely az alábbiakat tartalmazza:

1. a bűncselekmény elkövetésének időpontja és helye;
2. a bűncselekmény fajtája, az elkövető bűnösségének formája a tájékoztatás időpontjában, a büntetőeljárás megindításának időpontja és a büntetőügy száma;
3. a büntetőeljárásban sértettként elismert személy adatai;
4. a büntetőeljárásban a sértett képviselőjének adatai;
5. a bűncselekmény következtében okozott kár jellege (halál, a sérülés súlyossága, szexuális zaklatás vagy szexuális erőszak, emberkereskedelemre utaló körülmények fennállása vagy HIV-, hepatitis B vagy C vírussal való fertőzés megállapítása);
6. a szakértői vélemény kelte, a dokumentum száma és a szakértői vizsgálatot végző személy;
7. valamely személy halálával kapcsolatban ugyanabban a büntetőeljárásban sértettként elismert személyek száma és adatai.

Ha az állami kártérítés igénylésekor a büntetőeljárás befejeződött, az állami kártérítés iránti kérelemhez csatolnia kell az eljáró hatóság jogerős határozatát és a végrehajtást elrendelő végzést, ha a jogerős határozatban megállapított kártérítést nem vagy csak részben fizették ki.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Az állami kártérítés iránti kérelmek elbírálása díjmentes.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket?

A Jogi Segítségnyújtási Hivatal dönt az állami kártérítés kifizetéséről vagy elutasításáról.

Hová kell küldenem a kérelmet? (belföldi ügyek esetén)?

Az állami kártérítés igényléséhez az állami kártérítés iránti kérelmet a Jogi Segítségnyújtási Hivatalhoz kell eljuttatni az alábbi címre: Pils laukums 4, Riga, LV-1050.

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem kell jelen lennie sem az állami kártérítés iránti kérelem elbírálása során, sem az állami kártérítés kifizetéséről vagy elutasításáról szóló döntés meghozatalakor.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

A Jogsegélyszolgálat az állami kártérítés iránti igény beérkezésétől számított egy hónapon belül hoz határozatot az állami kártalanítás kifizetéséről vagy meg nem fizetéséről, és a határozatot megküldi az állami kártérítési igényben megjelölt címre.

Ha a Jogi Segítségnyújtási Hivatal további információkat kér Öntől vagy az eljáró hatóságtól (rendőrségtől, ügyészségtől, bíróságtól), az eljárási határidők nyugszanak, amíg a Hivatal az összes kért információt meg nem kapja.

Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?

A Jogi Segítségnyújtási Hivatalnak az állami kártérítés kifizetésére vagy elutasítására vonatkozó határozatával szemben a hatálybalépésétől számított egy hónapon belül a Jogi Segítségnyújtási Hivatalnál fellebbezést nyújthat be, amelyet a Hivatal továbbít az Igazságügyi Minisztériumnak.

Hol találom az igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

Az állami kártérítés iránti kérelem formanyomtatványa és a kitöltési útmutató elérhető az alábbi címen:

• a http://www.latvija.lv/ portálon
• a Jogi Segítségnyújtási Hivatal weboldalán (http://www.jpa.gov.lv/), a „Szolgáltatások” lehetőségre kattintva;
• a Jogi Segítségnyújtási Hivatal helyiségeiben (Pils laukums 4, Riga) (csak előzetes időpont-egyeztetés alapján);
• az eljáró hatóságnál (rendőrség, ügyészség, bíróság);
• a 800001801 ingyenes információs vonal hívásával (hivatali időben).

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

Mindennap 12:00 és 22:00 óra között hívható a 116006-os ingyenes segélyvonal („Segélyvonal bűncselekmények áldozatai részére”), amely az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

• a bűncselekmények sértettjeinek érzelmi és pszichológiai támogatása;
• tájékoztatás a sértettek eljárási jogairól (például a büntetőeljárásban megillető jogokról, a kártérítés iránti jogról, az állami kárenyhítésről stb.), a rendelkezésre álló szolgáltatásokról és a sértettek számára nyújtható támogató szolgáltatásokról.

Tájékozódhat a http://www.cietusajiem.lv/ weboldalon is.

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

Az állami kártérítés igényléséhez nincs szüksége költségmentességre. A Jogi Segítségnyújtási Hivatal biztosítja az állami kárenyhítés igényléséhez szükséges segítséget.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

A „Skalbes” szövetség mindennap 12:00 és 22:00 óra között ingyenes segélyvonalat működtet a 116006-os számon („Segélyvonal bűncselekmények áldozatai részére”), amelyen keresztül érzelmi és pszichológiai támogatást nyújt a bűncselekmények áldozatainak, tájékoztatást ad az áldozatok eljárási jogairól (például a büntetőeljárásban őket megillető jogokról, a kártérítéshez való jogról, az állami kártérítésről stb.), az elérhető szolgáltatásokról és áldozatoknak szóló, működő támogató szolgáltatásokról.