Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Fizetésképtelenség - Magyarország

TARTALOMJEGYZÉK

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

A jogi személyek fizetésképtelenségi eljárásait a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) szabályozza.

A Cstv. kétféle fizetésképtelenségi eljárást szabályoz: a csődeljárást és a felszámolási eljárást.

A csődeljárás olyan reorganizációs célú eljárás, amelynek során a fizetésképtelenséggel küzdő adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet annak érdekében, hogy fizetőképessége helyreálljon.

A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők - az adós teljes felszámolási vagyonának hitelezők közötti felosztására irányuló eljárás során - meghatározott szabályok szerint kielégítést nyerjenek.  Mindazonáltal a felszámolási eljárást meg kell szüntetni, ha az adós a tartozásait és az eljárás költségeit teljes egészében kifizeti, vagy ha a hitelezőivel egyezséget tud kötni az adósságrendezés feltételeiről, és az egyezséget a bíróság jóváhagyja.

Részben eltérő, sajátos szabályokat tartalmaznak pl. a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeit, a civil szervezeteket, valamint a pénzügyi szektor vállalkozásait (hitelintézeteket, pénzügyi vállalkozásokat, biztosítókat, befektetési vállalkozókat, közraktárakat,) szabályozó törvények.

A pénzügyi szektor vállalkozásainál csődeljárás nincs, de az állami felügyeletnek már a pénzügyi helyzet romlásának korai szakaszában is van lehetőségei beavatkozni a fizetésképtelenség bekövetkezésének elkerülésére, valamint az ügyfelek védelme és kártalanítása érdekében pénzalapokat kell létrehozni (Kárrendezési Alap, Befektető-védelmi Alap, Betétbiztosítási Alap).

A pénzügyi szektor vállalkozásainál a felszámolást a pénzügyi szervezetek állami felügyelete jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank kezdeményezheti, a bíróságnál, miután visszavonta a tevékenységi engedélyt.

A civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) csődeljárására és felszámolási eljárására a civil szervezetekről szóló törvény tartalmaz néhány eltérő szabályt, egyebekben a Cstv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Természetes személyek adósságrendezési eljárása (magáncsőd törvény)

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 2015. szeptember 1-jén lépett hatályba. Célja az adós és hitelezői közötti együttműködéssel csődvédelem mellett az adósságrendezés jogi kereteinek  megállapítása. A törvény elsősorban a jelzáloghitel adósokat védi, különösen azokat, akik már tartós késedelemben vannak, többfelé eladósodtak, és lakóingatlanukat kényszerértékesítés veszélyezteti.

Az eljárás bíróságon kívül kezdődik, az elsőhelyi jelzáloghitelező koordinálásával. Bírósági csődnyitásra akkor kerül sor, ha nincs bíróságon kívüli megegyezés. A bírósági eljárás is először egyezségkötésre irányul, ha az egyezséget nem szavazzák meg, a bíróság határozza meg az adósságrendezés feltételeit.

A Kormány felállította az állami Családi Csődvédelmi Szolgálatot. Ez a szervezet fontos szerepet játszik az adósságrendezési eljárásban.  A Családi Csődvédelmi Szolgálat ellenőrzi, hogy az adós megfelel-e a törvényi feltételeknek, vezeti az eljárások adatairól az állami nyilvántartást, és foglalkoztatja a családi vagyonfelügyelőket. A családi vagyonfelügyelők a bírósági adósságrendezés során a bíróság számára szakmai előkészítő és közreműködő feladatokat látnak el, végrehajtják a bíróság határozatait, támogatják az adóst,  felügyelik az adós gazdálkodását, az adós értékesíthető vagyonát ők értékesítik és fizetik ki a hitelezőket.

A sikeres adósságrendezési eredménye az, hogy az eljárás során elengedett tartozásokat az adóstól később nem lehet követelni, a hitelezők pedig kiszámítható időtartamon belül megkapják követelésük meghatározott hányadát.

A természetes személyek adósságrendezési eljárása jelenleg még nincs bejelentve a fizetésképtelenségi eljárásról szóló (EU) 2015/848 parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá.

A Cstv. értelmében csődeljárást az adós szervezet indíthat - a legfőbb szervének előzetes beleegyezésével - formanyomtatvány felhasználásával, az eljárásban a jogi képviselet kötelező. Az adós nem nyújthat be ilyen kérelmet, ha ellene csődeljárás van folyamatban, vagy a felszámolásának az elrendeléséről már első fokon döntés született,. Az újabb csődeljárás megindítása iránti kérelem előterjeszthetőségének feltétele és időbeli korlátja a korábbi csődeljárás során fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítése, a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számított 2 év letelte, illetve a korábbi kérelem hivatalból történő elutasítása esetén az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számított egy év eltelte.

Felszámolási eljárás főszabályként az adós fizetésképtelensége esetén, adósi vagy hitelezői kérelemre vagy – a Cstv-ben meghatározott egyes esetekben – a bíróság által hivatalból indítható. A Cstv. tételesen meghatározza felszámolás megindítását kezdeményezők körét, és szabályozza a kérelemre, illetőleg a hivatalból történő eljárás rendjét.

Mindkét eljárás kollektív adósságrendezési eljárás, az adós hitelezői kötelesek azokban részt venni, és az eljárás időtartama alatt más módon vagy más eljárásban nem érvényesíthetnek igényt az adóssal szemben.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Csődeljárás:

Adós vezetője nyújthatja be, ügyvéd vagy jogtanácsosi képviselet kötelező.

Az adós ellen egyszerre csak egy csődeljárás indítható, és nem lehet ellene folyamatban felszámolási eljárás sem. Újabb csődeljárás csak akkor indulhat, ha az adós a korábbi eljárásban érvényesített tartozásait rendezte és azóta még nem telt el 2 év. Ha pedig a korábbi csődeljárást a bíróság a formai hibák miatt hivatalból elutasította, az ettől számított egy évig újabb csődeljárást nem lehet kezdeményezni.

Felszámolási eljárás

Kezdeményezheti az adós, a hitelező, a korábbi végelszámolási eljárásban közreműködő végelszámoló, és a törvényben meghatározott esetekben bíróság vagy közigazgatási hatóság. Pl. a bíróság akkor kezdeményezi, ha a csődeljárásban nem jött létre egyezség, vagy ha cégbírósági törvényességi felügyeleti jogkörében rendeli el a súlyosan jogszabálysértő cég megszüntetését.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Az adós csődvagyona a számviteli jogszabályok szerinti befektetett eszközök és forgóeszközök összessége.

A csődeljárás alatt szerzett vagyonnövekmény is a csődvagyon részét képezi.

A csődvagyon kezelésével kapcsolatos jogokat az adós megtartja, de a vagyonfelügyelő kontrollja mellett. Felszámolási eljárásban az adós nem tartja meg a csődvagyon felett a vagyon kezelésével kapcsolatos jogokat, ezek a feladatok a felszámolóhoz kerülnek. A felszámoló az adós szervezet törvényes képviselője, ő végzi el – bírósági kontroll mellett - a hitelezői igények regisztrációját, minősítését a csődvagyon értékesítését, és a bevétel hitelezők közötti felosztását.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A Cstv. értelmében az adós a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban a törvényben felsorolt gazdálkodó szervezet lehet. A csődeljárásban az adós indítja meg az eljárást, az eljárás alatt gazdasági tevékenységét folytathatja. Az adós vezető tisztségviselői és tulajdonosai a jogaik gyakorlásában nincsenek korlátozva, de  jogaikat a vagyonfelügyelő részére törvényben biztosított jogok sérelme nélkül gyakorolhatják. Az adós a vagyonfelügyelővel együttműködve ellátja a követelések nyilvántartásba-vételét, besorolását, a vagyonfelügyelő bevonásával a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készít az egyezségi tárgyalásra. Az egyezségi megállapodás tartalmazza az adós és hitelezői megállapodását az adósság rendezésének feltételeiről és mindarról, amit a reorganizáció érdekében a felek fontosnak tartanak.

A csődeljárásban és a felszámolási eljárásban annak kezdő időpontjáig hitelező az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton alapuló, vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. Csődeljárásban továbbá az is hitelező, akinek a csődeljárás alatt vagy jövőben esedékessé váló követelését a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette, a felszámolási eljárásban pedig akinek a követelését a felszámoló nyilvántartásba vette.

A vagyonfelügyelő a csődeljárásban a bíróság által kirendelt fizetésképtelenségi szakértői feladatok ellátására feljogosított jogi személy. A vagyonfelügyelőnek a vagyonfelügyelői tevékenység ellátására egy általa foglalkoztatott, megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyt kell kijelölnie. Feladata az adós gazdasági tevékenységének a figyelemmel kísérése a hitelezői érdekek szem előtt tartása mellett a megkötendő egyezség érdekében, a hitelezői követelések nyilvántartása, az egyezségi javaslat elkészítésében való közreműködés, az egyezségi tárgyaláson elfogadott döntések jegyzőkönyvének ellenjegyzése.

Felszámoló a bíróság által kirendelt felszámoló szervezet (fizetésképtelenségi szakértői feladatok ellátására feljogosított jogi személy), aki a felszámolás alatt álló szervezet törvényes képviselője, de egyben a hitelezői érdekek érvényesítője is, ellátja továbbá a törvény által számára előírt feladatokat. A felszámoló szervezetekkel szemben a jogszabály szigorú személyi és szakmai követelményeket támaszt. rendszeres szakmai továbbképzésre is kötelezettek.

A felszámoló szervezet felszámolóbiztost jelöl ki a felszámolói tevékenység lefolytatására.

A felszámoló szervezet és a felszámolóbiztos neve a jogi személyről vezetett bírósági nyilvántartásba is bekerül.

A csődeljárás és a felszámolási eljárás bíróság előtti polgári nemperes eljárás. A  Cstv-ben nem szabályozott kérdésekben a Polgári perrendtartás szabályai irányadók, a nemperes eljárások sajátosságaiból eredő eltérésekkel. A bíróság rendeli el a csődeljárást és - az adós fizetésképtelenségének megállapítása eredményeképpen , vagy a törvényben meghatározott esetekben a más bíróság, hatóság vagy a végelszámoló megkeresése alapján- a felszámolási eljárást.  A bíróság az eljárás megindításakor kirendeli a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót a felszámolók névjegyzékéből. Felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a hitelezők kérelmére ideiglenes vagyonfelügyelői jogkörrel rendeli ki a bíróság a felszámolót, aki a felszámolás elrendeléséig felügyeli az adós tevékenységét.

A vagyonfelügyelő, felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen benyújtott kifogásokat a bíróság bírálja el, és jogszabálysértő intézkedés vagy mulasztás esetén kötelezi a vagyonfelügyelőt, illetve a felszámolót a jogszabályoknak megfelelő tevékenységre, ennek megszegése esetén pedig elmozdítja az eljárásból és újat jelöl ki.

Csődeljárás alatt az adóst csődvédelem illeti meg, a végrehajtási eljárások szünetelnek, az adós a korábbról felhalmozott adósságok megfizetésére fizetési haladékot, moratóriumot kap.

Ha a csődeljárásban a Cstv-ben előírt többség elfogadja a csődegyezséget, és ez megfelel a törvényes feltételeknek, a bíróság az egyezséget jóváhagyja, és az adós annak betartására köteles.

Ha az egyezségkötés nem jön létre, a bíróság hivatalból elrendeli az adós felszámolását.

Felszámolási eljárásban is sor kerülhet az adós és a hitelezők között egyezségkötésre. A bíróság kitűzi az egyezségi tárgyalást a felszámolási eljárásban, és ha az egyezséget megszavazták, és az megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt jóváhagyja. Felszámolásban  feltétele az egyezség jóváhagyásának, hogy az egyezség folytán az adós fizetésképtelensége megszűnjön, és a privilegizált követelések kiegyenlítésre kerüljenek vagy azok fedezete rendelkezésre álljon.

A bíróság dönt a csődeljárás és a felszámolási eljárás befejezetté nyilvántartásáról vagy az eljárások megszüntetéséről.

Ha a felszámolási eljárás az adós jogutód nélküli befejezésével zárul, a bíróság értesítése alapján a cégbíróság törli a felszámolással megszüntetett adóst a cégjegyzékből, a civil szervezetet pedig a civil szervezetek nyilvántartásából

Felszámolási eljárásban a munkavállalók számára a bérkifizetést Bérgarancia Alapból adott juttatás garantálja, a Bérgarancia Alapról szóló törvényben meghatározott feltételekkel.

Az eljárás megindításának joghatásai:

A Cstv. értelmében csődeljárásban a bíróság az adós kérelme alapján, azonnali ideiglenes fizetési haladék Cégközlönyben történő közzétételéről intézkedik. A kérelem érdemi vizsgálatára ezt követően kerül sor, melynek során a bíróság a törvényben meghatározott esetekben a kérelem hivatalbóli elutasításáról, ha pedig erre nem kerül sor, a csődeljárás elrendeléséről határoz. A csődeljárás az erről szóló végzés Cégközlönyben való közzétételével veszi kezdetét. A csődeljárás megindításának hatása, hogy az adóst a 120. napot követő második munkanap 0 órájáig fizetési haladék illeti meg (szűk kivételekkel) a pénzkövetelések teljesítése vonatkozásában, a moratórium meg is hosszabbítható legfeljebb 365 napig. A fizetési haladék időtartama alatt csak a jogszabályban megjelölt követelések kifizetése teljesíthető, a pénzfizetési kötelezettség nemteljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be, az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása szünetel, az adósnak tehát reális lehetősége van a fizetőképesség helyreállítását és az adósságok rendezését célzó program elkészítésére.

Ha a bíróság az adós fizetésképtelenségét – a törvényben meghatározott valamely fizetésképtelenségi ok fennállása esetén – megállapítja, az adós felszámolását végzéssel elrendeli, annak jogerőre emelkedését követően a Cégközlönyben közzétett végzéssel kirendeli a felszámolót, a végzés tartalmazza a hitelezők felhívását a követelés bejelentésére. A felszámolási vagyon védelmét szolgálja, hogy a tulajdonosi jogok a felszámolási eljárás elrendelésével megszűnnek, a felszámolás kezdő időpontjától az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak az adós képviseletében eljáró felszámoló tehet. A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik.

A felszámolás az adós teljes vagyonának hitelezők közötti felosztására irányul, a felszámolási eljárásba vont vagyonra vonatkozó végrehajtási eljárásokat is meg kell szüntetni. A felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások az eljáró bíróság előtt folytatódnak. A felszámolás kezdő időpontját követően a felszámolási vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog pedig a vagyontárgy értékesítésével megszűnik. Az adós által a felszámolás kezdő időpontjáig nyújtott óvadékból a jogosult követelését kielégítheti, ezt követően a fennmaradó összeget át kell adnia a felszámolónak.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A felszámolási eljárás időszakában minden hitelező csak az eljárásba való bejelentkezéssel érvényesíthet az adós ellen igényt, bíróságon kívül nem lehet beszámítási jogot érvényesíteni, ide nem értve a nemzetközi kereskedelmi szokványok alapján elvégzett pozíciólezáró nettósítást. Ha azonban korábbról a hitelező és az adós között per van folyamatban, a hitelező az ott érvényesített követelését beszámíthatja az adóssal szemben fennálló tartozásába.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Önmagában a fizetésképtelenségi eljárás megindításának nincs olyan törvényi hatálya, hogy amely az adós által korábban kötött szerződéseket megszüntetné. A szerződések megszüntetésére az eljárás keretében van mód, csődeljárás alatt a vagyonfelügyelő kontrollja alatt, felszámolási eljárásban pedig az adós törvényes képviselőjeként a felszámoló mondja fel a szerződéseket. A felszámoló t megilleti a szerződések azonnali hatályú felmondásának joga, vagy a szerződésektől történő elállás joga.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

Az adós vagyonára végrehajtást nem lehet vezetni, a zálogjogosult hitelező a zálogtárgyat nem értékesítheti, a fizetésképtelenségi eljárásban történik meg az adósságok rendezése.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A korábban megindított pereket a korábban eljáró bíróság fejezi be. Ha a pert az adós elvesztette, a pernyertes fél hitelezőként bekapcsolódik a felszámolási eljárásba. Ha pert az adós megnyerte, a részére járó vagyontárgy vagy pénzösszeg a csődvagyonba kerül. A Cstv. több helyen előírja a hitelezők tájékoztatását a vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló feladataként.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

Hitelezői választmányt alakíthatnak vagy hitelezői képviselőt választhatnak, akikkel a felszámoló konzultálni köteles, tájékoztatási kötelezettsége van velük szemben, és egyes intézkedésekhez a hallgatólagos vagy kifejezett hozzájárulásuk kell.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Az adós vagyonát a felszámoló auditált internetes értékesítési portálon adhatja el, nyilvános értékesítési eljárásban, a legjobb ajánlatot tevő vevő részére.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Mind a korábban keletkezett, mind pedig a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező tartozásokat a hitelező úgy érvényesítheti, hogy hitelezőként bejelenti az igényét a csődeljárásba, illetve a felszámolási eljárásba.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A hitelezők követeléseit a fizetésképtelenségi szakértő (csődeljárásban a vagyonfelügyelő, felszámolási eljárásban a felszámoló) veszi nyilvántartásba, a vitatott igényeket a csődeljárást, illetve a felszámolási eljárást lefolytató bíróság elé terjeszti elbírálásra.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A zálogtárgy értékesítéséből származó bevételt – egyes ráfordítások levonását követően – a felszámoló a zálogjogosult kifizetésére fordítja. A fennmaradó összeget a felszámolási közbenső mérleg vagy felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztás szerint osztja szét a hitelezők között a Cstv-ben meghatározott kielégítési rangsort figyelembe véve.

Egyéb vagyontárgy értékesítését követően a bevétel a felszámolási közbenső mérleg, illetve a felszámolási zárómérleg elfogadását követően osztható fel, a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztás és a Cstv-ben meghatározott kielégítési sorrend figyelembe vételével.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Csődeljárásban és felszámolási eljárásban is köthet az adós egyezséget a hitelezőkkel. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, azt a bíróság jóváhagyja, és az eljárást befejezetté nyilvánítja. Ebben az esetben az adós tovább folytatja a működését. A hitelezők az egyezségben meghatározott módon és mértékben jutnak a követelésükhöz, az ezt meghaladó összeg megfizetése alól az adós mentesül.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A bíróság által jóváhagyott egyezséggel zárult csődeljárást követően a hitelezők az egyezségben meghatározott mértékben és ütemezés szerint jutnak a követelésükhöz. Ha az adós a z egyezséget nem tartja be, a hitelezők végrehajtási eljárást kezdeményezhetnek, vagy kezdeményezhetik az adós felszámolását.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A hitelezők regisztrációs díjat fizetnek. A fizetésképtelenségi eljárás (csődeljárás, felszámolási eljárás) kezdeményezése illetékköteles. Egyebekben a felmerülő költséget az adós viseli.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

A felszámoló vagy a hitelezők ezeket az ügyleteket keresettel megtámadhatják, és kérhetik a jogügylet érvénytelenségének megállapítását. Az adóshoz ilyen módon visszakerült vagyon a csődvagyont növeli.

A hitelezők érdekeit sértő tevékenységük miatt a felszámoló vagy a hitelezők pereket indíthatnak az adós volt vezetői ellen., arra hivatkozva, hogy a volt vezetők a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. Ha ez bebizonyosodik, az adós volt vezetőjének az általa okozott kárt kell a hitelezők számára megtérítenie.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 28/07/2017