Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Fizetésképtelenség - Svédország

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

Svédországban a fizetésképtelenségi rendelet (insolvensforördning) szabályozza a csődeljárást, a vállalkozások reorganizációját és az adósságátalakítást. Az ezen eljárásokat szabályozó svéd rendelkezések egyes vonatkozásainak rövid bemutatására kerül sor az alábbiakban a módosított fizetésképtelenségi rendelet 86. cikkének (1) bekezdése alapján. A leírás nem kimerítő.

CSŐD

Általános megjegyzések

A csődeljárás (konkurs) a követelések általános jellegű érvényesítésének olyan módja, amelynek során az adós hitelezői együttesen, kötelező alapon átveszik az adós minden vagyonát annak érdekében, hogy követeléseiket kielégíthessék. A csődeljárás során a vagyontárgyak csődvagyont (konkursbo) alkotnak, amelyet a hitelezők érdekében kezelnek. A vagyont egy vagy több vagyonfelügyelő (konkursförvaltare) kezeli. A vagyonfelügyelő kizárólagos feladata a vagyon kezelése. A csődeljárás során a kerületi bíróság (tingsrätt) megvizsgálja a csődeljárás iránti kérelmet, meghozza a csődhatározatot, és lefolytatja magát a csődeljárást. A csődeljárásban a bíróság több kérdésben is dönt: meghatározza például, hogy hogyan osszák fel a vagyont, vagy hogy az adósságokat kell-e bizonyítani. A bíróság előtt egyéb lépések is történnek, például az adós itt teszi le a vagyonleltárra vonatkozó esküjét. A vagyonfelügyelőt a végrehajtó hatóság (Kronofogdemyndigheten) felügyeli.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Általános megjegyzések

A fizetési nehézségekkel küzdő kereskedőnek bírósági határozat engedélyt adhat arra, hogy egy különleges eljárás keretében átszervezze vállalkozását (företagsrekonstruktion). A reorganizációs tisztviselőt (rekonstruktör) a bíróság jelöli ki annak érdekében, hogy megvizsgálja, hogy az adós egyes vagy összes tevékenysége folytatható-e, és ha igen, milyen formában, illetve hogy az adós körülményei lehetővé teszik-e a hitelezőkkel való pénzügyi megállapodást (uppgörelse) vagy egyezségkötést (ackord). Feladatainak teljesítése során a reorganizációs tisztviselőnek úgy kell eljárnia, hogy biztosítsa, hogy a hitelezők érdekei ne sérüljenek. A vállalkozások reorganizációjáról szóló határozat formálisan nem korlátozza az adóst vagyona feletti rendelkezési jogában.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Általános megjegyzések

Az adósságátalakítás (skuldsanering) részben vagy egészben felmenti az adóst az adósságátalakításba tartozó adósságok kifizetésének kötelezettsége alól. 2016 novembere óta kétféle adósságátalakítás létezik Svédországban: adósságátalakítás (skuldsanering) az adósságok átalakításáról szóló törvény (skuldsaneringslagen) szerint; és a vállalkozások adósságainak átalakítása (F-skuldsanering) a vállalkozások adósságainak átalakításáról szóló törvény (skuldsaneringslagen för företagare) szerint. Az alábbiakban mindkét típus bemutatására sor kerül.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

CSŐD

Csődeljárás jogi és természetes személlyel szemben is indítható (ideértve azokat a természetes személyeket is, akik nem végeznek kereskedelmi tevékenységet).

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Reorganizációs eljárás jogi és természetes személlyel szemben is indítható, amennyiben a kérdéses személy kereskedő. Egyes jogi személyeket, például a bankokat, a hitelpiaci intézeteket, a biztosítókat és az értékpapír-kereskedelmi társaságokat a törvény kizárja a hatálya alól.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Adósságátalakítást a természetes személyek vehetnek igénybe (ideértve a magánjellegű kereskedelmi tevékenységet folytató természetes személyeket [enskild näringsverksamhet]).

Az adósságátalakítási kérelmeket első fokon a végrehajtó hatóság bírálja el.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

A vállalkozások adósságainak átalakításával az a természetes személy élhet, aki:

1. olyan kereskedő, aki kereskedelmi tevékenységet folytat, ha adósságai főként e tevékenységből származnak;

2. olyan kereskedő, aki kereskedelmi tevékenységet folytat, ha az e tevékenységéből származó adósságokat ki tudja fizetni, vagy fizetésképtelensége csak ideiglenes; vagy

3. a vállalkozó családtagja, ha a családtag adóssága főként a vállalkozó kereskedelmi tevékenységéből származik.

„Családtag” (närstående) a házastárs, az élettárs, a szülő, a testvér, a gyermek és a házastárs vagy élettárs gyermeke.

A vállalkozások adósságainak átalakítása iránti kérelmeket első fokon a végrehajtó hatóság bírálja el.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

CSŐD

A csődeljárás megindításának az adós fizetésképtelensége a feltétele. A „fizetésképtelenség” (obestånd, insolvens) azt jelenti, hogy az adós nem képes adósságait időben visszafizetni, és fizetésképtelen állapota nem csak ideiglenes. Az adós fizetésképtelenségi nyilatkozata elfogadható, ha annak megkérdőjelezésére egyébként nincs ok. Emellett léteznek bizonyos fizetésképtelenségi vélelmek is. Például ellenkező bizonyításig vélelmezendő az adós fizetésképtelensége, ha a végrehajtásról szóló törvénykönyv (utsökningsbalken) 4. fejezete alapján lefolytatták a végrehajtási eljárást, és az a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül azzal a megállapítással zárult, hogy az adósnak nem áll rendelkezésére elegendő vagyon a végrehajtandó követelések teljes kielégítésére. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az adós kijelenti, hogy kifizetéseit felfüggesztette.

Csődeljárás iránti kérelmet az adós vagy a hitelező nyújthat be.

Amennyiben a csődeljárás iránti kérelem jóváhagyása valószínű, és okkal hihető, hogy az adós vagyontárgyakat fog elidegeníteni, a bíróság elrendelheti az adós vagyonának a kérelem értékelésének idejére történő lefoglalását (kvarstad). A bíróság emellett utazási tilalmat is elrendelhet.

A kerületi bíróság a csődöt megállapító határozatát haladéktalanul közzéteszi. A határozat azonnal hatályba lép, az adós a határozat kihirdetésével elveszíti a vagyona feletti rendelkezési jogát, de léteznek a harmadik felek jogos elvárásait védő rendelkezések. Kérjük, olvassa el a „Milyen jogai vannak az adósnak, illetve a fizetésképtelenségi szakértőnek?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat is.

A kerületi bíróság csődöt megállapító vagy csődeljárás iránti kérelmet elutasító határozata ellen felsőbb fokú bírósághoz lehet fellebbezni.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Vállalkozás reorganizációja iránti kérelmet az adós vagy a hitelező nyújthat be. A vállalkozás reorganizációját engedélyező határozat csak abban az esetben hozható meg, ha megbizonyosodtak arról, hogy az adós nem tudja kifizetni esedékes adósságait, vagy azok kifizetésére hamarosan képtelenné válik. Nem hozható vállalkozás reorganizációját engedélyező határozat, ha nem kellően megalapozott a feltételezés, hogy elérhető a vállalkozás reorganizációjának célja. A hitelező által benyújtott kérelem csak az adós beleegyezésével hagyható jóvá.

Amennyiben az adós által benyújtott kérelmet elfogadhatónak nyilvánítják, a bíróság azt haladéktalanul értékeli, kivéve, ha az adós kérelmét megelőzően a hitelező is kérelmet nyújtott be, és a bíróság úgy döntött, hogy annak megvizsgálása érdekében meghallgatást tart. Amennyiben a hitelező által benyújtott kérelmet elfogadhatónak nyilvánítják, a bíróság annak megvizsgálása érdekében kitűzi a meghallgatás időpontját. A meghallgatást a kérelem bírósághoz történő benyújtását követő két héten belül kell megtartani. Különösen indokolt esetben későbbi időpontban is megtartható a meghallgatás, de az időpont nem lehet hat hétnél későbbi.

Amennyiben a kérelmet jóváhagyja, a bíróság köteles ezzel egyidejűleg reorganizációs tisztviselőt kijelölni. Különösen indokolt esetben több reorganizációs tisztviselő is kijelölhető. A reorganizációt engedélyező határozattól számított egy héten belül a reorganizációs tisztviselő köteles a határozatról minden ismert hitelezőt értesíteni. A vállalkozás reorganizációjáról szóló határozat azonnal végrehajtható, kivéve, ha a bíróság ettől eltérően rendelkezik.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Adósságátalakítási kérelmet az adós nyújthat be. Amennyiben a kérelmet nem utasítják el mint elfogadhatatlant vagy mint megalapozatlant, az adósságátalakításról szóló határozatot a lehető leghamarabb meg kell hozni. A kérelmet megalapozatlanság miatt el lehet utasítani például akkor, ha a kérelemből vagy más rendelkezésre álló forrásból az derül ki, hogy az adósságátalakítás feltételei nem teljesülnek.

Az adósságátalakítás engedélyezhető, amennyiben

1. az adós olyan természetes személy, akinek fő érdekeltségei Svédországban vannak;

2. az adós nem tudja időben kifizetni az adósságait, és az eset összes körülményére tekintettel valószínűsíthető, hogy fizetésre való képtelensége előreláthatóan fennmarad (az adós fizetésképtelennek minősül); valamint

3. az engedélyezés az adós személyes és pénzügyi körülményeire tekintettel indokolt.

Az alábbi korlátozások érvényesülnek:

1. az adósságátalakítás nem engedélyezhető, ha az adóst eltiltották az üzleti tevékenység folytatásától (näringsförbud);

2. amennyiben az adós kereskedő, az adósságátalakítás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a vállalkozás pénzügyi helyzete könnyen megvizsgálható; valamint

3. amennyiben az adós számára korábban adósságátalakítást engedélyeztek, az új adósságátalakítás csak abban az esetben engedélyezhető, ha az különösen indokolt.

Amennyiben az adósságátalakítási eljárást megindító határozat meghozatalára kerül sor, az erről szóló értesítést a hivatalos lapban, a Post- och Inrikes Tidningarban haladéktalanul közzé kell tenni. Emellett a közzétételt követő egy héten belül értesíteni kell az ismert hitelezőket. Az értesítésben fel kell hívni a hitelezőket többek között arra, hogy az adóssal szemben fennálló követeléseiket jelentsék be, általában írásos formában, a közzététel időpontjától számított egy hónapon belül, a követeléseik részleteit és az ügy értékeléséhez szükséges egyéb információkat mutassák be, és adják meg annak a bankszámlának az adatait, amelyre az adósságátalakítási eljárás során a kifizetéseket teljesíteni kell.

Az adósságátalakítási eljárást megindító határozat ellen a határozat keltétől számított három héten belül lehet fellebbezni.

Az eljárást megindító határozatot követően nem zárolhatók vagyontárgyak (utmätning) a határozat előtt keletkezett követelések érvényesítése érdekében, amíg az adósságátalakítás tárgyában jogerős határozat nem születik. Ez nem vonatkozik azonban azokra a követelésekre, amelyeket az átalakítás nem érint. E rendelkezés nem alkalmazandó továbbá abban az esetben sem, ha fellebbezés nyomán a bíróság a hitelező kérelmére úgy dönt, hogy engedélyezi a zárlatot.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Vállalkozás adósságainak átalakítása iránti kérelmet az adós nyújthat be. Amennyiben a kérelmet nem utasítják el mint elfogadhatatlant vagy mint megalapozatlant, a vállalkozás adósságainak átalakításáról szóló határozatot a lehető leghamarabb meg kell hozni. A kérelmet megalapozatlanság miatt el lehet utasítani például akkor, ha a kérelemből vagy más rendelkezésre álló forrásból az derül ki, hogy a vállalkozás adósságai átalakításának feltételei nem teljesülnek.

A vállalkozás adósságainak átalakítása engedélyezhető, amennyiben

1. az adós fő érdekeltségei Svédországban vannak;

2. az adós nem tudja időben kifizetni az adósságait, és az eset összes körülményére tekintettel valószínűsíthető, hogy fizetésre való képtelensége előreláthatóan fennmarad (az adós fizetésképtelennek minősül); valamint

3. az engedélyezés az adós személyes és pénzügyi körülményeire tekintettel indokolt.

Az alábbi korlátozások érvényesülnek:

1. a vállalkozás adósságainak átalakítása nem engedélyezhető, ha az adóst eltiltották az üzleti tevékenység folytatásától;

2. a vállalkozás adósságainak átalakítása nem engedélyezhető, ha az adós olyan kereskedő, aki üzleti tevékenységét felelőtlenül folytatja vagy folytatta;

3. a vállalkozás adósságainak átalakítása nem engedélyezhető, ha az adós negyedéves kifizetési kerete a társadalombiztosítási törvénykönyv (socialförsäkringsbalken) 2. fejezetének 6. és 7. szakaszában meghatározott alapár (prisbasbeloppet) (2016-ban körülbelül 6300 SEK) kevesebb mint egyhetede; valamint

4. amennyiben az adós számára korábban adósságátalakítást engedélyeztek, az új adósságátalakítás csak abban az esetben engedélyezhető, ha az különösen indokolt.

Amennyiben a vállalkozás adósságainak átalakítására irányuló eljárást megindító határozat meghozatalára kerül sor, az erről szóló értesítést a hivatalos lapban, a Post- och Inrikes Tidningarban haladéktalanul közzé kell tenni. Emellett a közzétételt követő egy héten belül értesíteni kell az ismert hitelezőket. Az értesítésben fel kell hívni a hitelezőket többek között arra, hogy az adóssal szemben fennálló követeléseiket jelentsék be, általában írásos formában, a közzététel időpontjától számított egy hónapon belül, a követeléseik részleteit és az ügy értékeléséhez szükséges egyéb információkat mutassák be, és adják meg annak a bankszámlának az adatait, amelyre a vállalkozás adósságainak átalakítására irányuló eljárás során a kifizetéseket teljesíteni kell.

A vállalkozás adósságainak átalakítására irányuló eljárást megindító határozat ellen a határozat keltétől számított három héten belül lehet fellebbezni.

Az eljárást megindító határozatot követően nem zárolhatók vagyontárgyak a határozat előtt keletkezett követelések érvényesítése érdekében, amíg a vállalkozás adósságainak átalakítása tárgyában jogerős határozat nem születik. Ez nem vonatkozik azonban azokra a követelésekre, amelyeket az átalakítás nem érint. E rendelkezés nem alkalmazandó továbbá abban az esetben sem, ha fellebbezés nyomán a bíróság a hitelező kérelmére úgy dönt, hogy engedélyezi a zárlatot.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

CSŐD

Az adós vagy másik fél által közvetlenül a csődeljárást megindító határozatot követően végzett jogcselekményekre vonatkozó különös kivételt biztosító szabályok hiányában a csődvagyonba tartozik az adós csődhatározat közzétételekor meglévő minden vagyona, illetve az a vagyon, amelyet az adós a csődeljárás ideje alatt szerez, és amely a követelések kielégítésére szolgálhat. Bármely vagyontárgy, amelyet követelések behajtása útján kerül a csődvagyonba, szintén abba tartozik. Természetes személyek esetében különös szabályok vonatkoznak a bérekre és más olyan vagyontárgyakra, amelyre az adósnak megélhetéséhez van szüksége. Az adós vagyonának egy részét megtarthatja.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

A reorganizációs tisztviselő a reorganizációs határozatról annak keltét követő egy héten belül értesít minden ismert hitelezőt. Az értesítéshez többek között az adós eszközeinek és kötelezettségeinek előzetes leltárát is csatolni kell. Ennek megfelelően az eljárás a vagyon egészét felöleli. Hangsúlyozandó viszont, hogy a vállalkozás reorganizációja a hitelezőkkel kötött nyilvános egyezséggel is zárulhat, ez azonban nem kötelező.

Minden olyan követelés, amely az adós által a vállalkozás reorganizációjára irányuló eljárásban a reorganizációs tisztviselő jóváhagyásával kötött megállapodáson alapul, általános elsőbbséget (allmän förmånsrätt) élvez. Ilyen megállapodás lehet például a vállalkozás finanszírozása tekintetében kötött megállapodás, amelyet a reorganizációs eljárásban a reorganizációs tisztviselő jóváhagyásával kötnek.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Az adósságátalakítást jóváhagyó határozatban fizetési ütemtervet kell meghatározni. A fizetési ütemterv futamideje öt év, kivéve, ha egy ennél rövidebb időtartam megállapítása különösen indokolt. A fizetési ütemterv futamideje az átalakítást jóváhagyó határozat napján kezdődik. Az adós azonban már az eljárást megindító határozat keltétől megkezdi a kifizetéseket, és azt az időszakot, amelyre az eljárást megindító határozat volt alkalmazandó, rendszerint le kell vonni a fizetési ütemterv időtartamából.

Az adós által fizetendő összeget úgy határozzák meg, hogy az adósságátalakítás az adós minden vagyonára és jövedelmére vonatkozik, levonva azokból azt, ami az adós és családja megélhetéséhez szükséges. Az adósságátalakítással nem érintett követelés kifizetése tekintetében fenntartással lehet élni.

Amennyiben az adósságátalakításról szóló határozatot követően az adós pénzügyi helyzete jelentősen javul, és ez a javulás előre nem látható körülményeknek köszönhető, a hitelezők és az adós kérhetik a határozat újraértékelését.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

A vállalkozás adósságainak átalakítására irányuló eljárásban fizetési ütemtervet kell meghatározni. A fizetési ütemterv futamideje három év. A fizetési ütemterv futamideje az átalakítást jóváhagyó határozat napján kezdődik. Az adós azonban már az eljárást megindító határozat keltétől megkezdi a kifizetéseket, és azt az időszakot, amelyre az eljárást megindító határozat volt alkalmazandó, rendszerint le kell vonni a fizetési ütemterv időtartamából.

Az adós által fizetendő összeget úgy határozzák meg, hogy a vállalkozás adósságainak átalakítása az adós teljes vagyonára és jövedelmére vonatkozik, levonva azokból azt, ami az adós és családja megélhetéséhez szükséges. A vállalkozás adósságainak átalakításával nem érintett követelés kifizetése tekintetében fenntartással lehet élni.

Amennyiben a vállalkozás adósságainak átalakításáról szóló határozatot követően az adós pénzügyi helyzete jelentősen javul, a hitelezők és az adós kérhetik a határozat újraértékelését.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

CSŐD

A csődhatározat kihirdetésével az adós a csődvagyonba tartozó minden vagyona felett elveszíti rendelkezési jogát. Az adós nem vállalhat olyan kötelezettséget, amelyre a csődeljárásban hivatkozni lehet. E rendelkezés alól vannak kivételek. A csődeljárás során a csődvagyont a vagyonfelügyelő képviseli. A vagyonfelügyelőt a kerületi bíróság jelöli ki, és rendelkeznie kell a feladatainak ellátásához szükséges szaktudással és tapasztalattal, valamint feladatainak ellátására egyébként alkalmasnak kell lennie. A bíróság alkalmazásában álló személy nem jelölhető ki vagyonfelügyelőnek. Nem jelölhető ki vagyonfelügyelőnek olyan személy, akinek tekintetében összeférhetetlenség áll fenn.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

A reorganizációs tisztviselőnek rendelkeznie kell a a feladatainak ellátásához szükséges szaktudással és tapasztalattal, rendelkeznie kell a hitelezők bizalmával, és feladatainak ellátására egyébként alkalmasnak kell lennie.

A reorganizációs tisztviselő megvizsgálja az adós pénzügyi helyzetét, és az adóssal való egyeztetést követően tervet készít a reorganizáció céljai elérésének módjáról. A tervet megküldi a bíróságnak és a hitelezőknek. A reorganizációs tisztviselő igénybe veheti szakértők segítségét.

Az adós köteles megosztani a reorganizációs tisztviselővel a pénzügyi helyzetére vonatkozó – a vállalkozás átszervezése szempontjából releváns – információkat. Az adós köteles a reorganizációs tisztviselőnek az üzleti tevékenység folytatásának módjára vonatkozó utasításait követni. Egyes jogcselekményeket az adós csak a reorganizációs tisztviselő jóváhagyásával tehet meg. Ezek közé tartozik a határozat előtt keletkezett adósságok kifizetése, az új kötelezettségek vállalása és az adós vállalkozása szempontjából kiemelten fontos vagyontárgyak átruházása vagy megterhelése. Amennyiben az adós e kötelezettségeknek nem tesz eleget, a kérdéses jogcselekmény ennek ellenére érvényes marad.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Nem kerül sor vagyonfelügyelő kijelölésére. Az adósságátalakítási eljárás során az adós továbbra is rendelkezhet vagyonával.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Nem kerül sor vagyonfelügyelő kijelölésére. Az adósságátalakítási eljárás során az adós továbbra is rendelkezhet vagyonával.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

CSŐD

Az adóssal szemben a csődeljárás során érvényesíthető követeléssel rendelkező hitelező e követelését a csődhatározat kihirdetésekor a hitelezővel szemben fennálló adósi követeléssel szemben beszámíthatja. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a beszámítás a kérdéses követelések természete miatt kizárásra került a csődeljárásból. A feltételes követelésekre külön szabályok vonatkoznak. Kivételek vonatkoznak többek között a közelmúltban szerzett követelésekre is (amelyek nagymértékben megfelelnek a vagyonba való visszaszerzésre vonatkozó rendelkezéseknek).

A pénzügyi piacokra tekintettel különös rendelkezések biztosítják azt, hogy a nettósítási megállapodások és a többek között pénzügyi eszközökkel kapcsolatos hasonló megállapodások a csődvagyon és a hitelezők tekintetében érvényesüljenek.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Az adóssal szemben a vállalkozás reorganizációja iránti kérelem benyújtásakor követeléssel rendelkező hitelező e követelését a hitelezővel szemben az említett időpontban fennálló adósi követeléssel szemben beszámíthatja, akkor is, ha a követelés még nem esedékes. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a beszámítás a kérdéses követelések természete miatt vagy egyébként a vállalkozások reorganizációjáról szóló törvény rendelkezései alapján kizárásra került. Kivételek vonatkoznak többek között a közelmúltban szerzett követelésekre is (amelyek nagymértékben megfelelnek a vagyonba való visszaszerzésre vonatkozó rendelkezéseknek).

A pénzügyi piacokra tekintettel különös rendelkezések biztosítják azt, hogy a nettósítási megállapodások és a többek között pénzügyi eszközökkel kapcsolatos hasonló megállapodások a csődvagyon és azon hitelezők tekintetében érvényesüljenek, akiknek követeléseire a hitelezőkkel kötött nyilvános egyezség vonatkozik.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Nem létezik a beszámításra vonatkozó különös szabályozás.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Nem létezik a beszámításra vonatkozó különös szabályozás.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

CSŐD

A csődtörvény nem tartalmaz arra vonatkozó általános szabályt, hogy a csődvagyont kötik-e az adós által kötött megállapodások. Főszabály szerint a vagyon független jogi személy, és nem felel az ilyen megállapodásokból eredő kötelezettségért. A csődvagyon dönthet úgy, hogy az adós által kötött megállapodásokat teljesíti, amennyiben a teljesítés elősegíti a vagyon felszámolását. Ez általában a másik fél beleegyezésétől függ.

Különös rendelkezések találhatók más jogszabályokban, például az adásvételről szóló törvényben (köplagen) és a pénzügyi eszközök kereskedelméről szóló törvényben (lagen om handel med finansiella instrument). Az adásvételről szóló törvény szerint a csődvagyon dönthet úgy, hogy a megállapodást teljesíti, amennyiben az egyik fél csődben van. A másik fél kérheti, hogy a vagyon a megállapodás teljesítésének szándékáról őt megfelelő időben értesítse.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Amennyiben a vállalkozás reorganizációjáról szóló határozat előtt az adós partnerének jogában állt a fizetéssel vagy a teljesítés valamely más vonatkozásával kapcsolatos vita vagy annak lehetősége miatt a megállapodástól elállni, a határozat meghozatalával a partner e jogát elveszti, ha az adós megfelelő időben és a reorganizációs tisztviselő beleegyezésével kéri a kérdéses megállapodás teljesítését. A partner kérésére az adós köteles a megállapodás teljesítésének szándékáról a partnert megfelelő időben értesíteni. Amennyiben a megállapodást teljesíteni kell, a teljesítés módjára különös szabályok vonatkoznak. Emellett különös rendelkezéseket tartalmaz az adásvételről szóló törvény, és különös szabályok vonatkoznak a munkaszerződésekre és a pénzügyi eszközökre is.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Nem léteznek az adósságátalakítás által a hatályos szerződésekre gyakorolt hatásokra vonatkozó különös szabályok.

Kérjük, olvassa el a „Melyek a fizetésképtelenségi eljárás lezárásának feltételei és joghatásai?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat is.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Nem léteznek a vállalkozások adósságainak átalakítása által a hatályos szerződésekre gyakorolt hatásokra vonatkozó különös szabályok.

Kérjük, olvassa el a „Melyek a fizetésképtelenségi eljárás lezárásának feltételei és joghatásai?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat is.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

CSŐD

A csődhatározat kihirdetését követően a csődvagyonba tartozó vagyontárgyak általában nem zárolhatók (utmäta) az adóssal szembeni követelés érvényesítése érdekében. Ez a csődeljárás megindításával automatikusan érvényesül. E szabály alól kivételt képeznek azok a követelések, amelyek bizonyos fokú elsőbbséget élveznek. Az e tilalom ellenére foganatosított zárlat (utmätning) semmis. A csődtől függetlenül lehetséges a vagyontárgyat zárolni, amennyiben a kérdéses vagyontárgyon a követelés kielégítése érdekében zálogjog (panträtt) áll fenn.

Amennyiben a zárolásra a csődhatározat kihirdetése előtt került sor, a végrehajtás főszabály szerint a csődeljárástól függetlenül folytatódhat. Ez alól léteznek kivételek.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Amennyiben a vállalkozás reorganizációja folyamatban van, az adóssal szemben sem zárlatra, sem a végrehajtásról szóló törvénykönyv szerinti más végrehajtásra nincs lehetőség. Ez alól vannak kivételek, például ha a hitelező a követelés kielégítésére szolgáló zálogjoggal vagy visszatartási joggal (retentionsrätt) rendelkezik. A kereskedők közötti részletvásárlási megállapodásokról szóló törvény (lagen [1978:599] om avbetalningsköp mellan näringsidkare m.fl.) alapján nincs lehetőség segítségnyújtásra. A vállalkozás reorganizációja során nem hozható lefoglalást elrendelő (kvarstad) vagy zálogot (betalningsäkring) létesítő határozat.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Az eljárást megindító határozatot követően nem zárolhatók vagyontárgyak a határozat előtt keletkezett követelések érvényesítése érdekében, amíg az adósságátalakítás tárgyában jogerős határozat nem születik. Ez nem vonatkozik azonban azokra a követelésekre, amelyeket az átalakítás nem érint. E rendelkezés nem alkalmazandó továbbá abban az esetben sem, ha fellebbezés nyomán a bíróság a hitelező kérelmére úgy dönt, hogy engedélyezi a zárlatot.

Az adós csődjének megállapítása esetén az adósságátalakítási kérelem hatályát veszti.

Amennyiben a hitelezőkkel kötendő nyilvános egyezség iránti kérelmet az adós adósságátalakítási kérelmét követően befogadják, az adósságátalakítási eljárást fel kell függeszteni. Az egyezség jóváhagyása esetén az adósságátalakítási kérelem hatályát veszti.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Az eljárást megindító határozatot követően nem zárolhatók vagyontárgyak a határozat előtt keletkezett követelések érvényesítése érdekében, amíg a vállalkozás adósságainak átalakítása tárgyában jogerős határozat nem születik. Ez nem vonatkozik azonban azokra a követelésekre, amelyeket az átalakítás nem érint. E rendelkezés nem alkalmazandó továbbá abban az esetben sem, ha fellebbezés nyomán a bíróság a hitelező kérelmére úgy dönt, hogy engedélyezi a zárlatot.

Az adós csődjének megállapítása esetén a vállalkozás adósságainak átalakítása iránti kérelem hatályát veszti.

Amennyiben a hitelezőkkel kötendő nyilvános egyezség iránti kérelmet az adósnak a vállalkozás adósságainak átalakítása iránti kérelmét követően befogadják, az adósságátalakítási eljárást fel kell függeszteni. Az egyezség jóváhagyása esetén a vállalkozás adósságainak átalakítása iránti kérelem hatályát veszti.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

CSŐD

Amennyiben az adós és egy másik fél között a csődvagyonba tartozó vagyontárgyra vonatkozó per van folyamatban, a vagyon eljárhat az adós helyett az eljárásban. Amennyiben a vagyon az adós helyett nem jár el, a vagyontárgyról vélelmezendő, hogy nem tartozik a vagyonba. Amennyiben az adóssal szemben olyan követelés kielégítése érdekében indult eljárás, amely a csődeljárásban érvényesíthető, a csődvagyon az adós oldalán beavatkozhat a perbe. Ezen eljárásra további szabályok vonatkoznak.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

A követelések érvényesítése főszabály szerint tilos a vállalkozás reorganizációja során, de ez nem akadályozza az adós és egy másik fél között folyamatban lévő per folytatását és lezárását.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Kérjük, olvassa el a „Milyen joghatásokat gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Kérjük, olvassa el a „Milyen joghatásokat gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

CSŐD

A hitelezőknek nincs formális szerepük a csődeljárásban. A vagyonfelügyelő köteles azokkal a hitelezőkkel egyeztetni, akik kiemelten érintettek, ha ennek nincs akadálya. A hitelezők jogosultak információt kapni a vagyonfelügyelőtől, és részt venni például az eskütételen. A hitelező kérheti, hogy csődvagyon kezelésének a hitelező nevében történő ellenőrzése érdekében felügyelőt (granskningsman) jelöljenek ki.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Amennyiben a bíróság a vállalkozás reorganizációja mellett dönt, ki kell tűznie a hitelezői gyűlés időpontját, amelyet a bíróságon tartanak meg. A gyűlést a vállalkozás reorganizációjáról szóló határozat keltétől számított három héten belül, vagy elkerülhetetlen esetben ennél későbbi időpontban kell megtartani.

A hitelezői gyűlésen a hitelezőknek lehetőségük van a vállalkozás reorganizációjának folytatásával kapcsolatos véleményük kifejtésére. Amennyiben valamely hitelező kéri, a bíróság a hitelezők köréből hitelezői választmányt jelöl ki. A választmánynak maximum három tagja lehet. Néhány esetben a munkavállalóknak is joguk van a választmányba még egy tagot képviselőjükként kijelölni. A bíróság emellett különösen indokolt esetben további tagokat jelölhet ki. Ha ennek nincs akadálya, a reorganizációs tisztviselő köteles a hitelezői választmánnyal a jelentősebb kérdésekben egyeztetni.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Kérjük, olvassa el a „Melyek a követelések bejelentésére, igazolására és elfogadására vonatkozó szabályok?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

CSŐD

A csődeljárás során a vagyontárgyak a hitelezők érdekében kezelt csődvagyont alkotnak (lásd fent). A vagyont egy vagy több vagyonfelügyelő kezeli. Főszabály szerint a vagyonba tartozó vagyontárgyakat az észszerűen lehetséges leggyorsabb ütemben kell értékesíteni. Amennyiben az adós üzleti tevékenységet folytatott, a vagyonfelügyelő bizonyos feltételek mellett a csődvagyon nevében folytathatja az üzleti tevékenységet.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

A vállalkozások reorganizációja során az adós nem veszíti el a vagyona feletti rendelkezés jogát.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Nem kerül sor vagyonfelügyelő kijelölésére.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Nem kerül sor vagyonfelügyelő kijelölésére.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

CSŐD

A svéd csődeljárások két csoportra oszthatók: az adósságok bizonyítása nélküli csődeljárásokéra (bevakning) és az adósságok bizonyítása melletti csődeljárásokéra. Eltérő rendelkezés hiányában nem kell bizonyítani az adósságokat. Ez azért van így, mert a csődeljárásban az elsőbbséggel nem rendelkező hitelezők általában nem kapnak semmiféle kielégítést. A kerületi bíróság a vagyonfelügyelő kérésére elrendelheti az adósságok bizonyítását. Erre akkor kerül sor, ha feltételezhető, hogy az elsőbbséggel nem rendelkező követelések a csődeljárás során a felosztásból valamilyen kifizetésben részesülnek. Amennyiben az adósságbizonyítási eljárás lefolytatása mellett születik döntés, a csődeljárásban érvényesíthető követeléseket főszabály szerint bizonyítani kell annak érdekében, hogy a hitelező részesüljön a felosztásból. Az elsőbbségre való jogosultságot szintén bizonyítani kell. Mindazonáltal ha a hitelező a vagyontárgy felett zálogjoggal vagy visszatartási joggal rendelkezik, nincs szükség az adósság bizonyítására annak érdekében, hogy a hitelező a kérdés vagyontárgyból kielégítést nyerjen.

Az a tény, hogy az adós elveszíti a vagyona feletti rendelkezési jogot, azt jelenti, hogy az adós nem vállalhat semmilyen olyan kötelezettséget, amelyet a csődeljárás során érvényesíteni lehet. Amennyiben az adós a csődeljárás megindítását követően bármilyen kötelezettséget vállal, e kötelezettség főszabály szerint nem bizonyítható a csődeljárás során. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint bizonyos esetekben az adós egyes vagyontárgyak felett visszaszerezheti a rendelkezési jogot, amennyiben a vagyonfelügyelő arról kifejezetten lemond.

A vagyonfelügyelő által képviselt csődvagyon jogokat és kötelezettségeket vállalhat, például megállapodáskötéssel. Így magával a vagyonnal szemben keletkeznek követelések (massafordringar). Főszabály szerint a vagyonnal szembeni követelések elsőbbséget élveznek a rendes csődkövetelésekkel szemben (konkursfordringar). A vagyonfelügyelő díjazását és az ehhez hasonló adósságokat (vagyis a csődeljárás költségeit, konkurskostnader) mindazonáltal a csődvagyonnal szemben fennálló minden más adósságot megelőzően kell kielégíteni e vagyonból. Ha a csődeljárás költségeit a csődvagyon nem fedezi, azt általában az állam fizeti ki. Főszabály szerint a csődkövetelések kielégítésére csak a csődeljárás költségeinek és a vagyonnal szemben fennálló költségek kifizetése után kerül sor.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Vállalkozások reorganizációja esetében nincsenek a követelések bejelentésére vonatkozó általános szabályok. Vállalkozások reorganizációja esetében azonban a bíróság az adós kérésére engedélyezheti a hitelezőkkel kötendő nyilvános egyezségre vonatkozó tárgyalásokat (offentligt ackord). A hitelezőnek alkalmasint be kell jelentenie követelését az egyezségi tárgyalások keretében (lásd lent). Csak azok a hitelezők vehetnek részt az egyezségi tárgyalásokon, akiknek követelése a vállalkozás reorganizációja iránti kérelem benyújtását megelőzően keletkezett. Mindazonáltal nem minden hitelező vesz részt e tárgyalásokon: nem vesz részt például az a hitelező, akinek követelése beszámítással kielégíthető, vagy aki elsőbbségi követeléssel rendelkezik. A reorganizációs tisztviselő elkészíti a vagyonba tartozó eszközöket és kötelezettségeket tartalmazó leltárt. Amennyiben valakinek olyan követelése van, amely nem szerepel a vagyonleltárban, vagy amelyre időközben derül fény, és részt kíván venni az egyezségi tárgyalásokban, követelését a reorganizációs tisztviselőnek írásban, legkésőbb a hitelezői gyűlés előtt egy héttel kell bejelentenie.

A reorganizációs tisztviselő jóváhagyásával a vállalkozás reorganizációja során az adós által kötött megállapodásokon alapuló követelések általános elsőbbséget élveznek.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Az adósságátalakítás lényegében az adóssal szemben fennálló minden, az eljárást megindító határozat kihirdetésének napja előtt keletkezett pénzkövetelésre kiterjed. A hitelezőknek ezért az eljárást megindító határozat előtt keletkezett, az adósságátalakítással érintett minden követelést be kell jelenteniük, mivel egyébként fennállna annak kockázata, hogy az adóst felmentik a kérdéses adósság megfizetése alól. (kérjük, olvassa el a „Melyek a fizetésképtelenségi eljárás lezárásának feltételei és joghatásai?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat).

Az adósságátalakítás nem vonatkozik azonban az alábbiakra:

1. családtag tartására vonatkozó követelés, amennyiben a társadalombiztosítási hivatal (Försäkringskassan) vagy külföldi közjogi szerv nem vette át a fél tartáshoz való jogát;

2. a zálogjoggal vagy az elsőbbségről szóló törvény (förmånsrattslagen [1970:979]) 6. vagy 7. szakasza szerinti más elsőbbségi joggal vagy visszatartási joggal biztosított követelés, amennyiben a biztosíték elegendő a követelés kielégítéséhez;

3. olyan követelés, amelynek tekintetében a hitelező az eljárást megindító határozat kihirdetése előtt az elsőbbségről szóló törvény 8. szakasza szerinti, arra a vagyontárgyra vonatkozó elsőbbségi jogot szerzett, amelyre a követelést végre kellett hajtani;

4. az a még nem esedékes követelés, amely a hitelező által nyújtandó ellenszolgáltatástól függ; vagy

5. a vitatott követelés.

Amennyiben a követelés feltételes, nem meghatározott összegre vonatkozik, vagy még nem esedékes, úgy is lehet dönteni, hogy azt nem vonják be az adósságátalakításba. Amennyiben a követelés nem megalapozott, ki kell mondani, hogy az az adósságátalakításban nem vesz részt.

Az eljárást megindító határozatot követően keletkezett követelésekre nem vonatkozik az adósságátalakítás.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

A vállalkozás adósságainak átalakítása lényegében az adóssal szemben fennálló minden, az eljárást megindító határozat kihirdetésének napja előtt keletkezett pénzkövetelésre kiterjed. A hitelezőknek ezért az eljárást megindító határozat előtt keletkezett, a vállalkozás adósságainak átalakításával érintett minden követelést be kell jelenteniük, mivel egyébként fennállna annak kockázata, hogy az adóst felmentik a kérdéses adósság megfizetése alól (kérjük, olvassa el a „Melyek a fizetésképtelenségi eljárás lezárásának feltételei és joghatásai?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat).

A vállalkozások adósságainak átalakítása nem vonatkozik azonban az alábbiakra:

1. családtag tartására vonatkozó követelés, amennyiben a társadalombiztosítási hivatal vagy külföldi közjogi szerv nem vette át a fél tartáshoz való jogát;

2. a elsőbbségről szóló törvény (1970:979) 5. szakasza szerinti elsőbbségi joggal biztosított követelés, amennyiben a biztosíték elegendő a követelés kielégítéséhez;

3. a zálogjoggal vagy az elsőbbségről szóló törvény 6. vagy 7. szakasza szerinti más elsőbbségi joggal vagy visszatartási joggal biztosított követelés, amennyiben a biztosíték elegendő a követelés kielégítéséhez;

4. olyan követelés, amelynek tekintetében a hitelező az eljárást megindító határozat kihirdetése előtt az elsőbbségről szóló törvény 8. szakasza szerinti, arra a vagyontárgyra vonatkozó elsőbbségi jogot szerzett, amelyre a követelést végre kellett hajtani;

5. az a még nem esedékes követelés, amely a hitelező által nyújtandó ellenszolgáltatástól függ; vagy

6. a vitatott követelés.

Amennyiben a követelés feltételes, nem meghatározott összegre vonatkozik, vagy még nem esedékes, úgy is lehet dönteni, hogy a követelést nem vonják be a vállalkozás adósságainak átalakításába. Amennyiben a követelés nem megalapozott, ki kell mondani, hogy az a vállalkozás adósságainak átalakításában nem vesz részt.

Az eljárást megindító határozatot követően keletkezett követelésekre nem vonatkozik a vállalkozás adósságainak átalakítása.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

CSŐD

Főszabály szerint csak a csődhatározat kihirdetése előtt keletkezett követelések érvényesíthetők a csődeljárásban. A feltételes vagy még nem esedékes követelés is érvényesíthető a csődeljárásban.

Azokban az esetekben, amelyekben nem kerül sor az adósságok bizonyítására, nincs előírva a hitelező számára, hogy bármilyen különös módon kellene bejelentenie követelését. Az adósságok bizonyítása nélküli csődeljárás esetében a vagyonfelügyelő hivatalból biztosítja, hogy az elsőbbségi követelések a felosztásból megfelelő arányban részesüljenek. Főszabály szerint a hitelező a követelését a felosztási javaslat kifogásolására nyitva álló határidő lejártáig annak részletei nélkül is érvényesítheti a csődeljárásban.

Amennyiben feltételezhető, hogy a vagyon az elsőbbséggel nem rendelkező hitelezők kielégítésére is elegendő, kötelező bizonyítani az adósságokat (kérjük, olvassa el az adósságok bizonyítására vonatkozó fenti részt). Amennyiben a kerületi bíróság úgy dönt, hogy az adósságokat bizonyítani kell, négy és tíz hét közötti határidőt tűz ki a bizonyítékok benyújtására. Az adósságok bizonyítására vonatkozó felhívást tartalmazó határozatot közzéteszik. A hitelezők követeléseiket a határidőn belül, írásban kell, hogy bejelentsék. Ha a hitelező a vagyontárgy felett zálogjoggal vagy visszatartási joggal rendelkezik, nem szükséges bizonyítania az adósságot ezen eljárás részeként annak érdekében, hogy a vagyontárgyból kielégítést nyerjen. Amennyiben az adósságok bizonyítására sor került, és az adósságok bizonyítására nyitva álló határidő lejártát követően a hitelező követelést kíván bejelenteni, vagy zálogjogot kíván érvényesíteni, utólagos bizonyítással (efterbevakning) élhet. Ezt legkésőbb a felosztási javaslat vagyonfelügyelő általi elkészítésének napjáig, vagyis a javaslat bírósághoz történő benyújtásáig és közzétételéig teheti meg. Amennyiben a hitelező nem bizonyítja követelését, elveszíti ahhoz való jogát, hogy a felosztási határozat hatálya alá tartozó vagyonból kifizetésben részesüljön. Főszabály szerint a későbbiekben a hitelező csak akkor részesülhet kifizetésben követelését illetően, ha új források válnak elérhetővé (utólagos felosztás, efterutdelning).

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

A fent említetteknek megfelelően a hitelezőknek nincs arra vonatkozó általános kötelezettségük, hogy bejelentsék követeléseiket a vállalkozás reorganizációja során, de a hitelezőnek alkalmasint be kell jelentenie követelését az egyezségi tárgyalások keretében. A reorganizációs tisztviselő köteles reorganizációs tervet készíteni. A tervben általában szerepel, hogy miként lehetne az adós vállalkozás pénzügyi helyzetét rendezni és működési eredményeit javítani. A terv tartalma azonban a konkrét eset körülményeihez igazítható.

Bizonyos körülmények között a vállalkozás reorganizációja keretében lehetőség van a hitelezőkkel nyilvános egyezséget kötni. Az egyezségi tárgyalások iránti kérelmet az adós nyújtja be.

Az egyezségi tárgyalások iránti kérelemnek egyezségi javaslatot kell tartalmaznia, amely ismerteti az adós által felajánlott kifizetések összegét és ütemezését, valamint azt, hogy benyújtottak-e az egyezségre vonatkozó biztosítékot, és ha igen, mi alkotja azt. A kérelemhez a vagyon eszközeit és kötelezettségeit tartalmazó leltárt kell csatolni.

Amennyiben az egyezségi tárgyalások iránti kérelem elfogadható, a bíróság köteles az egyezségi tárgyalásokat engedélyező határozatát haladéktalanul meghozni. Ezzel egyidejűleg a bíróság köteles a hitelezőkkel a bíróság előtt megtartandó gyűlés napját is kitűzni, a gyűlésre való idézéseket megküldeni és a határozatot közzétenni.

Az adós, a reorganizációs tisztviselő és a hitelezők az egyezségben szereplő követeléssel szemben kifogással élhetnek. Különös szabályok vonatkoznak azokra a hitelezőkre, akik a vagyonleltárban nem szereplő követelés alapján kívánnak részt venni az egyezségi tárgyalásokon.

Csak azok a hitelezők vehetnek részt az egyezségi tárgyalásokon, akiknek követelése a vállalkozás reorganizációja iránti kérelem benyújtását megelőzően keletkezett. Azok a hitelezők, akiknek követelése beszámítással kielégíthető, vagy elsőbbséget élvez, nem vesznek részt az egyezségi tárgyalásokon. Azok a hitelezők, akik csőd esetén csak a többi hitelezőt követően részesülhetnének kifizetésben, szintén nem vesznek részt a tárgyalásokon, kivéve, ha a tárgyalásokon részt vevő többi hitelező engedélyezi ezt.

Az adós bármely hitelező kérésére köteles a hitelezők gyűlésén a vagyonleltár tekintetében esküt tenni.

A hitelezők a javasolt egyezségről a hitelezői gyűlésen szavaznak. Az az egyezség javaslat, amely a követelések összegének legalább 50%-át kielégíti, a hitelezők által jóváhagyottnak tekintendő, amennyiben a szavazók háromötöde támogatja azt, és követeléseik a szavazati jogot biztosító követelések teljes összegének háromötödét kiteszik. Amennyiben az arány ennél kisebb, az egyezségi javaslat akkor minősül jóváhagyottnak, ha a szavazók háromnegyede támogatja azt, és követeléseik a szavazati jogot biztosító követelések teljes összegének háromnegyedét kiteszik.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Amennyiben az adósságátalakítási eljárást megindító határozat meghozatalára kerül sor, az erről szóló értesítést a hivatalos lapban, a Post- och Inrikes Tidningarban haladéktalanul közzé kell tenni. Emellett a közzétételt követő egy héten belül értesíteni kell az ismert hitelezőket. Az értesítésben fel kell hívni a hitelezőket többek között arra, hogy az adóssal szemben fennálló követeléseiket jelentsék be, általában írásos formában, a közzététel időpontjától számított egy hónapon belül, a követeléseik részleteit és az ügy értékeléséhez szükséges egyéb információkat mutassák be, és adják meg annak a bankszámlának az adatait, amelyre az adósságátalakítási eljárás során a kifizetéseket teljesíteni kell.

Az eljárást megindító határozatot követően, ha már elegendő információ áll rendelkezésre, adósságátalakítási javaslat készül. A javaslatot megküldik az összes olyan ismert hitelezőnek, akinek követelését a javaslat érinti, és felhívják őket, hogy meghatározott időn belül tegyék meg észrevételeiket. Ha a hitelező nem tesz észrevételeket, ez nem akadályozza az adósságátalakítást jóváhagyó határozat meghozatalát.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Amennyiben a vállalkozás adósságainak átalakítására irányuló eljárást megindító határozat meghozatalára kerül sor, az erről szóló értesítést a hivatalos lapban, a Post- och Inrikes Tidningarban haladéktalanul közzé kell tenni. Emellett a közzétételt követő egy héten belül értesíteni kell az ismert hitelezőket. Az értesítésben fel kell hívni a hitelezőket többek között arra, hogy az adóssal szemben fennálló követeléseiket jelentsék be, általában írásos formában, a közzététel időpontjától számított egy hónapon belül, a követeléseik részleteit és az ügy értékeléséhez szükséges egyéb információkat mutassák be, és adják meg annak a bankszámlának az adatait, amelyre az adósságátalakítási eljárás során a kifizetéseket teljesíteni kell.

Az eljárást megindító határozatot követően, ha már elegendő információ áll rendelkezésre, a vállalkozás adósságainak átalakítására vonatkozó javaslat készül. A javaslatot megküldik az összes olyan ismert hitelezőnek, akinek követelését a javaslat érinti, és felhívják őket, hogy meghatározott időn belül tegyék meg észrevételeiket. Ha a hitelező nem tesz észrevételeket, ez nem akadályozza a vállalkozás adósságainak átalakítását jóváhagyó határozat meghozatalát.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

CSŐD

Amennyiben a csődvagyonból a csődeljárás költségeit és a vagyon adósságait nem lehet kifizetni, a csődöt törölni kell (kérjük, olvassa el a csődeljárás költségeire és a vagyon adósságaira vonatkozó fenti információkat). A csőd törlése (avskrivas) esetén a hitelezők főszabály szerint nem részesülnek felosztásban.

Amennyiben a csődöt nem törlik, a csődvagyonba tartozó azon pénzösszegeket, amelyeket nem a csődeljárás költségeire és a vagyon adósságaira fordítanak, felosztják a hitelezők között. Főszabály szerint a felosztás során az elsőbbségről szóló törvény rendelkezéseit be kell tartani.

Az elsőbbségről szóló törvény a hitelezők ahhoz való kölcsönös jogait szabályozza, hogy csőd esetén kifizetésben részesüljenek. Az elsőbbségről szóló törvényről összefoglaló jelleggel az alábbi információk adhatók.

A kifizetési elsőbbség általános vagy különös. A különös elsőbbség meghatározott vagyontárgyakhoz kapcsolódik (például a zálogjog, a visszatartási jog vagy az ingatlanon fennálló jelzálog [inteckning]). Az általános elsőbbség az adós csődvagyonába tartozó minden vagyontárgyra kiterjed (ilyenek a hitelezőknek az adós csőd alá vonása miatt felmerült költségei, és amennyiben a csődöt a vállalkozás reorganizációja előzte meg, a reorganizációs tisztviselő díjazása). A különös elsőbbség megelőzi az általános elsőbbséget. Az elsőbbséget nem élvező követelések mellérendelt viszonyban állnak egymással. Megállapodásban az is kiköthető, hogy valamely hitelező csak az összes többi hitelező kielégítését követően jogosult kifizetésre (alárendelt követelés, efterställd fordran).

Az elsőbbség fennmarad akkor is, ha a követelést átruházzák, zárolják, vagy az más módon harmadik félre száll át.

Amennyiben a követelés meghatározott vagyontárgy tekintetében élvez különös elsőbbséget, de a kérdéses vagyontárgy nem elegendő a követelés kielégítéséhez, a fennmaradó részt nem elsőbbségi követelésként kell kezelni.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Vállalkozások reorganizációja esetén nem történik felosztás, kivéve, ha a hitelezőkkel nyilvános egyezséget kötöttek.

A nyilvános egyezség kimondhatja, hogy a követeléseket csökkenteni kell, és azokat meghatározott módon kell kielégíteni. Az egyezségnek minden hitelező számára egyenlő jogokat és a követelések összegének legalább 25%-át kell biztosítania, kivéve, ha az ennél alacsonyabb arányt az egyezségben részt vevő minden ismert hitelező jóváhagyja, vagy ha az alacsonyabb arány elfogadása egyébként különösen indokolt. Az előírt minimális felosztást legkésőbb az egyezség jóváhagyásától számított egy éven belül teljesíteni kell, kivéve, ha a hosszabb kifizetési határidőhöz az összes ismert hitelező hozzájárul. Az egyezség úgy is rendelkezhet, hogy az adós csak fizetési haladékban vagy egyéb különleges engedményben részesül.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Az adósságátalakítással érintett összes követelés egyenlő jogokat élvez. A kérdéses hitelező hozzájárulásával azonban a követelés a többinél kedvezőtlenebb jogokban részesülhet, vagy más követeléseket megelőzően fizethető ki, amennyiben a felosztható összeg alacsony, és az adósságok mértékére és egyéb körülményekre tekintettel ez az észszerű eljárás.

A követelésekre vonatkozó rendelkezéseket az adósságátalakítást engedélyező határozat tartalmazza.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

A vállalkozás adósságainak átalakításával érintett összes követelés egyenlő jogokat élvez. A kérdéses hitelező hozzájárulásával azonban a követelés a többinél kedvezőtlenebb jogokban részesülhet, vagy más követeléseket megelőzően fizethető ki, amennyiben a felosztható összeg alacsony, és az adósságok mértékére és egyéb körülményekre tekintettel ez az észszerű eljárás.

A követelésekre vonatkozó rendelkezéseket az adósságátalakítást engedélyező határozat tartalmazza.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

CSŐD

Amennyiben az adós vállalja adósságainak kifizetését, vagy egyébként megállapodik hitelezőivel (önkéntes megállapodás, frivillig uppgörelse), a kerületi bíróság a csődeljárást megszünteti. Az adósságok bizonyítása melletti csőd esetén a csődeljárást az egyezséget jóváhagyó határozattal (ackord i konkurs) is meg lehet szüntetni. Más esetekben a csődeljárást leírással (avskrivning, amennyiben a vagyon az eljárás költségeit és a vagyon adósságait nem fedezi) vagy a hitelezők közötti felosztással zárják le.

A csőd nem mentesíti a természetes személyt az adósságai kifizetésének kötelezettsége alól (az adósságátalakításra vonatkozó szabályok ettől különböznek). Ezért a ki nem fizetett adósságok a csődöt követően is fennmaradnak (kivéve, ha azokat önkéntes megállapodás vagy a hitelezőkkel kötött egyezség rendezi).

A jogi személyt a csődöt követően felszámolják (az erre vonatkozó rendelkezéseket a gazdasági társaságok alapításáról szóló jogszabályok tartalmazzák). Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint a hitelezők a csődöt követően nem érvényesíthetik fennmaradó követeléseiket a jogi személlyel szemben.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Amennyiben nyilvános egyezség megkötésére kerül sor, az az összes olyan ismert és ismeretlen hitelezőt köti, akik az egyezségi tárgyalásokon jogosultak voltak részt venni. Az a hitelező, aki csőd esetén a többi hitelezőt követően lett volna jogosult kifizetésre, elveszíti az adós általi kifizetésre való jogosultságát, kivéve, ha az egyezségi tárgyalásokon való részvételre jogosult minden hitelezőt teljes mértékben kielégítenek az egyezség alapján. A meghatározott vagyontárgy tekintetében elsőbbséggel rendelkező hitelezőt köti az egyezség az adott vagyontárgyból ki nem nyerhető összegeket illetően.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Az adósságátalakítási határozat mentesíti az adóst az adósságátalakítással érintett adósságainak kifizetése alól annyiban, amennyiben azokat csökkentették. Az adósságátalakítás emellett mentesíti az adóst az ügyben nem ismert adósságainak kifizetése alól is, kivéve, ha azok olyan adósságok, amelyeket nem lehet adósságátalakítás alá vonni.

Az adósságátalakítás azt jelenti, hogy az átalakítással érintett követelések tekintetében a kamatra és a késedelmi kamatra való jogosultság az eljárást megindító határozat kihirdetésének napját követő időszak tekintetében megszűnik.

Az adósságátalakítás nincs hatással a hitelező kezessel vagy az adós mellett a kérdéses adósságért együtt felelős harmadik személlyel szemben fennálló jogaira.

Az adósságátalakítást jóváhagyó határozatban fizetési ütemtervet kell meghatározni. A fizetési ütemterv futamideje öt év, kivéve, ha egy ennél rövidebb időtartam megállapítása különösen indokolt. A fizetési ütemterv futamideje az átalakítást jóváhagyó határozat napján kezdődik. A fizetési ütemterv lejárati idejének meghatározásánál az azt időszakot, amelyre az eljárást megindító határozat volt alkalmazandó, általában le kell vonni az ütemterv időtartamából, kivéve, ha az adós eljárást megindító határozatot követő cselekményei rövidebb időszak levonását teszik indokolttá.

Az adósságátalakítási határozat bizonyos körülmények között módosítható vagy hatályon kívül helyezhető. Az adósságátalakítással érintett követeléssel rendelkező hitelező kérelmére az adósságátalakítási határozat hatályon kívül helyezhető vagy a 6. és 7. pontban említett esetekben módosítható, amennyiben

1. az adós a hitelezővel szemben tisztességtelenül járt el;

2. az adós szándékosan akadályozta a csődeljárást vagy a végrehajtási intézkedést;

3. az adós titokban előnyben részesített egy konkrét hitelezőt annak érdekében, hogy az adósságátalakításra vonatkozó döntést befolyásolja;

4. az adós szándékosan téves információt szolgáltatott az adósságátalakítási kérelmében vagy az eljárás során bármikor, a hitelező hátrányára;

5. az adós téves információt szolgáltatott, amely alapján közigazgatási szerv az adósságátalakítással érintett adókra vagy illetékekre vonatkozó döntést hozott, vagy erre vonatkozó kötelezettsége ellenére nem szolgáltatott információt, és ennek folytán nem megfelelő döntés született, vagy egyáltalán nem született döntés;

6. az adós a fizetési ütemtervet megszegi, és az attól való eltérés jelentős; vagy

7. az adós pénzügyi helyzete az adósságátalakítási határozatot követően jelentősen javult, és ez a javulás olyan körülményeknek köszönhető, amelyeket nem lehetett előre látni a határozat meghozatalakor.

A 7. pontban említett esetekben a kérelmet az eljárást megindító határozat keltétől számított öt éven belül vagy – amennyiben a fizetési ütemterv ennél később jár le – legkésőbb a fizetési ütemterv lejártakor kell benyújtani. Az adósságátalakítási határozat módosítása esetén a fizetési ütemterv időtartama maximum hét évben határozható meg.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

A vállalkozás adósságainak átalakításáról szóló határozat mentesíti az adóst az adósságátalakítással érintett adósságainak kifizetése alól annyiban, amennyiben azokat csökkentették. Az átalakítás emellett mentesíti az adóst az ügyben nem ismert adósságainak kifizetése alól is, kivéve, ha azok olyan adósságok, amelyeket nem lehet vállalkozások adósságainak átalakítása alá vonni.

A vállalkozások adósságainak átalakítása azt jelenti, hogy az átalakítással érintett követelések tekintetében a kamatra és a késedelmi kamatra való jogosultság az eljárást megindító határozat kihirdetésének napját követő időszak tekintetében megszűnik.

Az adósságátalakítás nincs hatással a hitelező kezessel vagy az adós mellett a kérdéses adósságért együtt felelős harmadik személlyel szemben fennálló jogaira.

A vállalkozás adósságainak átalakítását jóváhagyó határozatban fizetési ütemtervet kell meghatározni. A fizetési ütemterv futamideje három év. A futamidő az átalakítást jóváhagyó határozat napján kezdődik.

Az adósságátalakítási határozat bizonyos körülmények között módosítható vagy hatályon kívül helyezhető. Az adósságátalakítással érintett követeléssel rendelkező hitelező kérelmére az adósságátalakítási határozat hatályon kívül helyezhető vagy a 6. és 7. pontban említett esetekben módosítható, amennyiben

1. az adós a hitelezővel szemben tisztességtelenül járt el;

2. az adós szándékosan akadályozta a csődeljárást vagy a végrehajtási intézkedést;

3. az adós titokban előnyben részesített egy konkrét hitelezőt annak érdekében, hogy az adósságátalakításra vonatkozó döntést befolyásolja;

4. az adós szándékosan téves információt szolgáltatott az adósságátalakítási kérelmében vagy az eljárás során bármikor, a hitelező hátrányára;

5. az adós téves információt szolgáltatott, amely alapján közigazgatási szerv a vállalkozás adósságainak átalakításával érintett adókra vagy illetékekre vonatkozó döntést hozott, vagy erre vonatkozó kötelezettsége ellenére nem szolgáltatott információt, és ennek folytán nem megfelelő döntés született, vagy egyáltalán nem született döntés;

6. az adós a fizetési ütemtervet megszegi, és az attól való eltérés jelentős; vagy

7. az adós pénzügyi helyzete az adósságátalakítási határozatot követően jelentősen javult.

A 7. pontban említett esetekben a kérelmet az eljárást megindító határozat keltétől számított három éven belül vagy – amennyiben a fizetési ütemterv ennél később jár le – legkésőbb a fizetési ütemterv lejártakor kell benyújtani. A vállalkozás adósságainak átalakításáról szóló határozat módosítása esetén a fizetési ütemterv időtartama maximum öt évben határozható meg.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

CSŐD

Mint az már fent említést nyert, a csőd nem mentesíti a természetes személyt az adósságai kifizetésének kötelezettsége alól, a jogi személyeket pedig felszámolják a csődöt követően.

Amennyiben a csőd után új felosztható források válnak elérhetővé, lehetőség van utólagos felosztásra.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

A hitelezőkkel kötött nyilvános egyezség joghatásai tekintetében kérjük, olvassa el a fentieket. Amennyiben nem kerül sor nyilvános egyezség megkötésére, és az adós a hitelezőkkel nem kötött önkéntes vagy más megállapodást, a vállalkozás reorganizációját befejezését követően továbbra is fennmaradnak a követelések.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Bizonyos esetekben a hitelező azután is kérheti az adósságátalakítás újraértékelését, hogy az adós a fizetési ütemtervet már teljesítette. Kérjük, olvassa el a „Melyek a fizetésképtelenségi eljárás lezárásának feltételei és joghatásai?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Bizonyos esetekben a hitelező akkor is kérheti a vállalkozás adósságai átalakításának újraértékelését, ha az adós a fizetési ütemtervet már teljesítette. Kérjük, olvassa el a „Melyek a fizetésképtelenségi eljárás lezárásának feltételei és joghatásai?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

CSŐD

A vagyonfelügyelő díjazását és az ehhez hasonló adósságokat (a csődeljárás költségeit), valamint a csődvagyonnal szemben felmerült adósságokat a csődvagyonból a hitelezők közötti felosztást megelőzően kell kielégíteni. A csődeljárás költségei másfelől megelőzik a vagyonnal szemben fennálló adósságokat. Amennyiben azokat a vagyon nem fedezi, a csődeljárás költségeit általában az állam fizeti meg.


VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

A reorganizációs tisztviselő (és ha van, a felügyelő) a munkájáért és a feladat ellátásához szükséges kiadásaiért díjazásra jogosult. A díjazás nem lehet magasabb, mint a feladatok ellátásáért észszerűen járó ellentételezés. A reorganizációs tisztviselő vagy az adós kérelmére a bíróság megvizsgálja a reorganizációs tisztviselő díjazásra való jogosultságát. Az a hitelező, akinek követelésére egyezség vonatkozik, az egyezség végrehajtásáig szintén kérheti az erre irányuló vizsgálatot. A bírósági költségeket, valamint a reorganizációs tisztviselő és a felügyelő díjazását az adós fizeti meg.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Az adósságátalakítási eljárás során az adós általában a végrehajtó hatóság részére teljesít kifizetéseket, amely aztán továbbítja azokat a hitelezőknek. A végrehajtó hatóság az adós kifizetéseinek kezelését az adósra kivetett éves díj ellenében végzi.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Az adósságátalakítási eljárás során az adós általában a végrehajtó hatóság részére teljesít kifizetéseket, amely aztán továbbítja azokat a hitelezőknek. A végrehajtó hatóság az adós kifizetéseinek kezelését az adósra kivetett éves díj ellenében végzi.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

CSŐD

A csődvagyonba történő visszatérítés (återvinning till konkursbo) szabályait a csődtörvény tartalmazza. A visszatérítés szabályaiban meghatározott időszakok számításánál figyelembe vett referencia-időpont általában a csődeljárás iránti kérelmet megelőző nap.

Bármely aktus visszavonható (går åter), ha az egy konkrét hitelezőt a többivel szemben jogellenesen előnyben részesített, vagy ha a hitelezőktől az adós vagyonát elvonta, vagy ha az adós adósságait növelte, illetve ha az adós fizetésképtelen volt, vagy az eljárás következtében vagy az eljárás és más körülmények következtében vált fizetésképtelenné, és a másik fél tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az adós fizetésképtelen, és ismerte vagy ismernie kellett volna azokat a körülményeket, amelyek a jogi aktust jogellenessé tették. Az adós családtagjairól vélelmezendő, hogy az előző mondatban írtakról tudomásuk volt, kivéve, ha meggyőző bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy azokról nem tudtak és nem is tudhattak. Amennyiben az aktust a referencia-időpontnál öt évvel korábban teljesítették, az csak akkor vonható vissza, ha az adós családtagjához köthető.

A referencia-időpontot megelőző három hónapon belül a szokásostól eltérő módon vagy előre teljesített vagy az adós pénzügyi helyzetét jelentősen rontó összegű adósság kifizetése visszavonható, kivéve, ha az a körülményekre tekintettel nem minősül szokatlannak. Amennyiben a kifizetést az adós családtagjának ezen időpontot megelőzően, de a referencia-időpontot megelőző két éven belül teljesítették, az visszavonható, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy az adós nem volt fizetésképtelen, és a kérdéses aktus következtében sem vált azzá.

Többek között az ajándékozásra, a közös lakóhelyhasználatra és a bérekre különös rendelkezések vonatkoznak. Bizonyos, az állam részére teljesített kifizetések, például az adófizetés, nem tartoznak a visszatérítésre vonatkozó szabályok hatálya alá.

A vagyonfelügyelő a visszatéríttetést elvégezheti úgy, hogy keresetet indít a rendes bíróságok előtt, vagy úgy, hogy kifogással él a csődeljárásban bizonyításra kerülő adósságokkal szemben. Amennyiben a vagyonfelügyelő nem él a visszatéríttetés lehetőségével, és nem történik egyezségkötés, a hitelező a visszatérítést a rendes bíróságok előtt indított keresettel érheti el.

Visszatérítés esetén az adós által elidegenített vagyon visszakerül a csődvagyonba.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Amennyiben a vállalkozás reorganizációjáról szóló határozatot kihirdették, a csődtörvény csőd esetén alkalmazandó visszatérítési szabályait kell alkalmazni, amennyiben a hitelezőkkel nyilvános egyezség megkötésére került sor (kérjük, olvassa el a csődre vonatkozó részt).

Amennyiben a visszatérítés elsőbbségi jogra vagy zárlat útján elért kifizetésre vonatkozik, a bíróság dönthet úgy, hogy a végrehajtást további értesítésig nem folytatja.

A visszatérítés iránti kérelmet a reorganizációs tisztviselő vagy olyan hitelező nyújthatja be, akinek követelésére a nyilvános egyezség vonatkozott volna. A kérelmet a hitelezői gyűlést megelőzően kell benyújtani, és addig nem lehet annak tárgyában végső határozatot hozni, amíg a nyilvános egyezség kérdésében döntés nem született. Az a hitelező, aki kérelmet kíván benyújtani, köteles erről a reorganizációs tisztviselőt értesíteni. Amennyiben ezt nem teszi meg, a hitelező kérelmét nem veszik figyelembe.

Amennyiben a vállalkozás reorganizációja nyilvános egyezség megkötése nélkül ér véget, és az adós csődjét a kérelem benyújtása után, a vállalkozás reorganizációjának befejezését követő három héten belül nem állapítják meg, a benyújtott visszatérítés iránti kérelmet el kell utasítani.

A felperes költségeinek megtérítését követően a visszatérítésből származó bevétel a nyilvános egyezségben részt vevő hitelezőket illeti meg. Az az alperes, akinek a felperes kérelme miatt áll fenn az adóssal szemben követelése, e követelés alapján részt vehet az egyezségi tárgyalásokon, és jogában áll az őt megillető összeget levonni a felosztás során abból az összegből, amelyet egyébként ő fizetett volna.

A nyilvános egyezségben részt vevő hitelező vagy az adós kérelmére a visszatérítési eljárást lefolytató bíróság elrendelheti, hogy a hitelezőt a korábbi határozat alapján megillető vagyont különleges vagyonfelügyelet alá helyezzék (särskild förväntning). Bármely vagyon, amelyet ilyen különleges vagyonfelügyelet alá helyeztek, csak akkor zárolható, ha az egyezség megszűnt.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Nincsenek a visszatérítésre vonatkozó különös rendelkezések.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Nincsenek a visszatérítésre vonatkozó különös rendelkezések.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 19/02/2018