Fizetésképtelenség - Görögország

TARTALOMJEGYZÉK

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Fizetésképtelenségi eljárás vállalkozásokkal és gazdasági célú, jogi személyiséggel rendelkező személyegyesülésekkel szemben indítható.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Az eljárás megindításához magának az adósnak, a jogos érdekkel rendelkező hitelezőnek, vagy közérdekű vonatkozásokkal rendelkező esetben az elsőfokú bíróság mellett működő ügyésznek (eisangeléas protodikón) kell kérelmet benyújtania. Az eljárás megindításának feltételei: a) hitelező akkor terjeszthet elő kérelmet, ha az adós nem teljesíti fizetési kötelezettségeit; b) az adós által benyújtott kérelem esetén elegendő annak valószínűsége, hogy nem tudja rendezni a tartozásait. A bíróság állapítja meg a fizetési kötelezettségek teljesítése megszűnésének időpontját, amely nem haladhatja meg az ítélet kihirdetésének időpontját megelőző két évet. A bíróság elnöke jogos érdekkel rendelkező személyek kérelmére elrendelheti az adós vagyonát a hitelezőket hátrányára érintő bármely változás megakadályozásához szükséges valamennyi intézkedést. Az ilyen intézkedések alkalmazását a fizetésképtelenséget megállapító ítélet meghozatala automatikusan megszünteti.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon (ptocheutikí periousía) részét képezi a fizetésképtelenség megállapításának időpontjában az adós tulajdonában lévő valamennyi vagyontárgy, függetlenül attól, hogy hol találhatók. Nem képezik részét a) a nélkülözhetetlen vagyontárgyak, vagyis az adós és családja alapvető létfenntartásához elengedhetetlen dolgok, és adós megélhetést biztosító munkájához szükséges dolgok, vagy b) a külön jogszabályi rendelkezések alapján kizárt vagyontárgyak. Nem része a fizetésképtelenség megállapítását követően az adós által szerzett vagyon sem.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A fizetésképtelenség megállapítása annak időpontjától kezdődően automatikusan megfosztja az adóst a vagyona feletti rendelkezés, vagyis az annak kezelésére és értékesítésére irányuló jogától. Az adós semmilyen rendelkezését nem lehet a vagyonfelügyelő (sýndikos) beleegyezése nélkül végrehajtani. A vagyon felett a vagyonfelügyelő rendelkezik. Az adós kizárólag jogszabályban meghatározott kivételes esetekben rendelkezhet saját vagyona felett. A kinevezett vagyonfelügyelőnek legalább öt év gyakorlattal rendelkező jogásznak kell lennie. A vagyonfelügyelő munkáját az előadó bíró (eisigitís dikastís) felügyeli. A vagyonfelügyelő egyes intézkedései a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság (fizetésképtelenségi bíróság, ptocheutikó dikastírio) engedélyéhez kötöttek. A fizetésképtelenségi bíróság a fizetésképtelenségi eljárás irányításáért felelős legfelsőbb felügyeleti szerv.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A fizetésképtelenség megállapítása nem érinti a hitelező arra irányuló jogát, hogy beszámítást kérjen az adós ellenkövetelésével kapcsolatban, feltéve, hogy a fizetésképtelenség megállapítását megelőzően teljesültek a beszámítás feltételei. A beszámításra vonatkozó valamennyi tilalmat alkalmazni kell fizetésképtelenség esetén is.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

A fizetésképtelenségről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a fizetésképtelenség megállapításának időpontjában hatályos, az adós mint részes fél közreműködésével kötött valamennyi kétoldalú szerződés hatályban marad. Az előadó bíró engedélye alapján a vagyonfelügyelő jogosult a hatályos szerződések teljesítésére, a másik féltől pedig azok teljesítését követelheti. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a tartós szerződések hatályban maradnak. A pénzügyi szerződések kizártak. A fizetésképtelenségről szóló jogszabályi rendelkezések nem érintik a jogszabály vagy szerződés alapján fennálló, megszüntetéshez való jogot. A fizetésképtelenség megállapítása jogalapot biztosít azon személyes jellegű szerződések megszüntetésére, amelyeket az adós mint részes fél közreműködésével kötöttek. A vagyonfelügyelő harmadik félre ruházhatja át az olyan szerződéses jogviszonyt, amelyben az adós a másik fél. A fizetésképtelenség megállapítása megszünteti a foglalkoztatási jogviszonyt.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A fizetésképtelenség megállapítása automatikusan felfüggeszti az egyéni hitelezőknek az adóssal szemben a fizetésképtelenség keretébe tartozó követeléseik kielégítése érdekében indított eljárásait, a biztosítékkal rendelkező hitelezőkre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, esetükben a felfüggesztés nem vonatkozik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonban található biztosítékra. Bizonyos feltételekkel azonban ezekre a hitelezőkre is alkalmazható néhány hónapos felfüggesztés. A fizetésképtelenség megállapítása esetén konkrétan a következő intézkedések tiltottak: a végrehajtás folytatása, teljesítés vagy megállapítás iránti kereset előterjesztése, ilyen peres eljárások folytatása, fellebbezések benyújtása vagy tárgyalása, igazgatási vagy adóügyi aktusok kibocsátása vagy azok fizetésképtelenség alá vont vagyonra vonatkozó végrehajtása.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A fizetésképtelenség megállapításának időpontjában folyamatban lévő peres eljárásokat a vagyonfelügyelő folytatja, ha ezekben a peres eljárásokban az adós a hitelező fél. Amennyiben ő az adós fél, a peres eljárást felfüggesztik, és a bejelentési és ellenőrzési eljárást kell lefolytatni.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A hitelezőknek a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró hivatalnál (grammatéas ton ptocheúseon) kell előterjeszteniük az adóssal szembeni követeléseiket. Az elsőbbségtől vagy a biztosítékoktól függetlenül valamennyi hitelező - ideértve a feltételes követelésekkel rendelkezőket is - együtt alkotja a hitelezők gyűlését (synéleusi ton pistotón). Az első gyűlést a fizetésképtelenséget megállapító ítélet hívja össze. A gyűlés megválaszthatja a három főből álló hitelezői választmányt (epitropí pistotón), amely kijelölheti a valamennyi tag nevében eljáró közös képviselőt. A három főből álló hitelezői választmány nyomon követi a fizetésképtelenségi eljárást.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Az adós ingó és ingatlan vagyontárgyait számba vevő leltár összeállítását követően a vagyonfelügyelő egyeztethet az előadó bíróval, és engedélyt kérhet a vagyon részét képező áruk vagy ingóságok értékesítésére, de csupán az aktuális igények fedezése céljából. A vagyonfelügyelő csak akkor értékesítheti az adós vagyontárgyait és oszthatja fel a bevételt a hitelezők között a vállalkozás egészének vagy egyes vagyontárgyainak értékesítésével, ha befejeződött a hitelezők ellenőrzése, és nem fogadtak el vagy hagytak jóvá a vállalkozásra vonatkozó reorganizációs tervet, vagy ha visszavonták az ilyen elfogadást vagy jóváhagyást. Az adós ingatlan vagyona csak a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság engedélyével értékesíthető, amelyet a vagyonfelügyelő kérelmére és az előadó bíró jelentését követően adnak meg.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Az adós valamennyi hitelezője előterjesztheti követeléseit és benyújthatja iratait a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró hivatalnál, függetlenül attól, hogy elsőbbséget élvező vagy biztosított követelésről van-e szó vagy sem. A fizetésképtelenségi eljárásban részt vevő hitelezők azok, akik a fizetésképtelenség megállapításának időpontjában esedékes és bíróság előtt érvényesíthető, szerződéses pénzköveteléssel rendelkeznek az adóssal szemben. A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően esedékessé vált követeléseket nem lehet benyújtani. A vagyonfelügyelő bírósági eljárásban felmerült költségeit, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon kezelésével összefüggésben felmerült költségeket, a vagyonfelügyelő díjazását és a magán a vagyonon fennálló követeléseket (omadiká pistómata) előre levonják a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon felszámolására irányuló döntést követően, és kielégítik az adós hitelezőinek rangsorolását megelőzően.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A követeléseket a fizetésképtelenséget megállapító ítéletnek a Jogász Kamara Bírósági Közlönyében (Deltío Dikastikón Dimosieúseon tou Tameíou Nomikón) történő közzétételét követő egy hónapon belül, írásban kell bejelenteni a fizetésképtelenségi nyilvántartásba, feltüntetve a fajtát, a jogalapot, az esedékessé válás időpontját stb. A fenti benyújtási határidő leteltét követően a hitelező továbbra is benyújthat ellenkövetelést (anakopí), és kérheti követelésének fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság általi ellenőrzését. Az ellenőrzésre a következők alkalmazandók: a) a vagyonfelügyelő folytatja le az előadó bíró jelenlétében a követelések benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő három napon belül; b) az ellenőrzés alatt álló követelés hitelezője személyesen vagy megfelelő meghatalmazással rendelkező harmadik fél útján részt vehet az ellenőrzésen; c) az ellenőrzés keretében összevetik a hitelező iratait az adós könyvelésével és irataival; d) az előadó bíró jelentést készít a hitelezők követeléseinek ellenőrzéséről; e) kétség esetén az előadó bíró dönt a követelés nyilvántartásba vételéről és ideiglenesen is nyilvántartásba veheti azt; f) az adós, a vagyonfelügyelő és a már nyilvántartásba vett követeléssel rendelkező hitelező az ellenőrzés során kifogással élhet. Nincs a fenti eljáráshoz tartozó külön formanyomtatványokat rendelkezésre bocsátó, e célra létrehozott honlap. Az elsőfokú bíróság (protodikeío) mellett működő fizetésképtelenségi ügyekben eljáró hivatalnál azonban hozzáférhetők a külön formanyomtatványok.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon felszámolására irányuló döntés meghozatalát követően a vagyonfelügyelő haladéktalanul elkészíti a felosztási tervet és benyújtja azt az előadó bírónak. Utóbbi végrehajthatóvá nyilvánítja a tervet és kifüggeszti hivatalában. A felosztás keretében a következő általános elsőbbségeket veszik figyelembe: i. az adós tevékenységének folytatása érdekében biztosított, bármilyen finanszírozásból eredő követelések; ii. az adós egészségügyi ellátására és temetési költségeire vonatkozó követelések; iii. a szükséges élelmiszerellátás biztosítására irányuló követelések; iv. a munkavállalók foglalkoztatásukhoz kapcsolódó követelései, ügyvédi díjak; v. őstermelők követelései; vi. a görög állam és a helyi hatóságok követelései; vii. a garanciaalap (synengyitikó) követelései, és a hitelezők különös elsőbbséget élvező követelései, például az adós valamely külön ingóságára vagy ingatlanára, vagy pénzösszegre vonatkozó követelések. A valamely vagyontárgy értékesítéséből származó bevételre vagy valamely pénzösszegre vonatkozó, átfedő elsőbbségi követelések esetén a polgári perrendtartás vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Reorganizációs tervet az adós és a vagyonfelügyelő nyújthat be a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bírósághoz. A tervnek tartalmaznia kell az adós pénzügyi helyzetére vonatkozó információkat, valamint a hitelezők kielégítésére irányuló javaslatot, a meghozandó intézkedések bemutatását, például a szervezeti változtatásokat és üzleti terveket, a jogok keletkezését és az egyes hitelezők átfogó rangsorolását stb. A fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság hivatalból, a benyújtástól számított 20 napon belül előzetesen megvizsgálja a tervet, és a törvényben meghatározott különös okokból elutasíthatja azt. Ha a bíróság nem utasítja el a tervet, akkor legalább három hónapos határidőt szab a hitelezőknek annak elfogadására vagy elutasítására, valamint megállapítja a hitelezők ülésének időpontját. A terv megvitatása és az azzal kapcsolatos szavazás az előadó bíró jelenlétében történik. A terv elfogadása minősített többséget igényel. A reorganizációs terv hitelezők általi elfogadását követően benyújtják azt a bírósághoz jóváhagyásra. A terv a jóváhagyására irányuló végleges ítéletet követően valamennyi hitelezőre nézve kötelezővé válik, függetlenül attól, hogy hányadik helyen állnak a rangsorban, és benyújtották-e követeléseiket. A fizetésképtelenségi eljárást megszüntetik. A hitelezők önállóan indíthatnak eljárást.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A fizetésképtelenségi eljárás megszüntetésének megállapítását követően megszűnik az adós jogainak korlátozása, az adós ismét rendelkezhet a vagyona felett, a hitelezők pedig önállóan indíthatnak eljárást. Pontosabban, a fizetésképtelenségi eljárás a vagyon felszámolásával szűnik meg, és a vagyonfelügyelő egy hónapon belül benyújtja jelentését.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A fizetésképtelenségi eljárás költségei és a kapcsolódó kiadások a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont terhelik.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Az adós által a fizetési kötelezettségek teljesítésének megszüntetése és a fizetésképtelenség megállapítása közötti időszakban (átmeneti időszak, ýpopti períodos) tett olyan cselekmények, amelyek hátrányosak a hitelezők összességére nézve, visszavonhatók (visszavonható cselekmények, práxeis dynitikís anáklisis), vagy vissza kell vonni azokat (kötelezően visszavonandó cselekmények, práxeis ypochreotikís anáklisis) a fizetésképtelenségi eljárásról szóló jogszabályokban meghatározott feltételek szerint. A visszavonás iránti kérelmet a vagyonfelügyelő, vagy bizonyos feltételek teljesülése esetén a hitelező terjesztheti elő a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság előtt. A visszavont cselekmény alapján az adós valamely vagyontárgyának birtokába jutott személynek vissza kell azt adnia a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 13/02/2018