Fizetésképtelenség - Írország

Visszaállít Mentés PDF formátumban

TARTALOMJEGYZÉK

Írországban az 1988. évi (módosított) Bankruptcy Act (csődtörvény) és a 2012–2015. évi Personal Insolvency Acts (a személyes fizetésképtelenségről szóló törvények, PI Act) szabályozzák a személyes fizetésképtelenséget. A PI Act három módszert kínál az adósságrendezésre, és módosítja a csőddel kapcsolatos jogszabályokat.

Minden személyes fizetésképtelenségi eljárást – a csődöt is ideértve – az Insolvency Service of Ireland (írországi fizetésképtelenségi szolgálat, ISI) kezel, amely egy 2013-ban létrehozott és a Department of Justice and Equality (igazságügyi és esélyegyenlőségi minisztérium) égisze alatt működő független állami szerv.

A PI Act által szabályozott személyes fizetésképtelenségi eljárások az alábbi három intézkedést foglalják magukban:

  1. Adósságelengedés (Debt Relief Notice, DRN): legfeljebb 35 000 eurós adósság erejéig olyan személyek esetében, akik gyakorlatilag vagyontalanok vagy rendkívül alacsony jövedelműek.
  2. Adósságrendezési megállapodás (Debt Settlement Arrangement, DSA): korlátlan összegű fedezetlen adósság megállapodás szerinti rendezésére egy legfeljebb ötéves időszak során (amely bizonyos körülmények között hat évre meghosszabbítható).
  3. Személyes fizetésképtelenségi megállapodás (Personal Insolvency Arrangement, PIA): legfeljebb 3 millió eurós fedezett adósság (amelynek összege a hitelező beleegyezésével növelhető) vagy korlátlan összegű fedezetlen adósság megállapodás szerinti rendezésére vagy átstrukturálására egy legfeljebb hatéves időszak során (amely bizonyos körülmények között hét évre meghosszabbítható).

A DSA és a PIA egyaránt egy háromszakaszos folyamat:

1. szakasz: Az érintett bíróság védelmi tanúsítványt (Protective Certificate, PC) bocsát ki, amely a kibocsátásától kezdve megakadályozza, hogy bizonyos megnevezett vagy „meghatározott” hitelezők intézkedéseket tegyenek vagy eljárást – a csődeljárást is ideértve – indítsanak az adóssal szemben követelésük behajtása érdekében. Ha az érintett bíróság a kibocsátása mellett dönt, a PC 70 napig érvényes, de bizonyos okokból további 40 nappal meghosszabbítható.[i.]

2. szakasz: E szakaszban a személyes fizetésképtelenségi szakértő (Personal Insolvency Practitioner, PIP) az adós nevében tárgyalásokat folytat annak meghatározott hitelezőivel, és a törvényes hitelezői gyűlés szavazása útján jóváhagyják a javaslatot. Az új jogi szabályozás szerint kizárólag PIA esetében az adósnak lehetősége van a javaslat bírósági felülvizsgálatát kérni, ha a hitelezők elutasították a PIA-javaslatot a hitelezői gyűlésen.[ii.]

3. szakasz: A megállapodások végrehajtása, ideértve a hitelezők részére a PIP által teljesített időszakos kifizetéseket és adott esetben a PIP által elvégzett éves felülvizsgálatokat is.

Az adós csak egyszer részesülhet DRN-ben, illetve köthet DSA-t vagy PIA-t.

A csőd egy azon adósok számára nyitva álló lehetőség, akik körülményeik miatt nem vehetik igénybe a fent említett három adósságrendezési eszközt, vagy korábban már éltek ezen eszközök valamelyikével, a hitelezőkkel kötött megállapodás azonban nem bizonyult fenntarthatónak.

Ha egy természetes személy bizonyította, hogy pénzügyi helyzete nem oldható meg fizetésképtelenségi megállapodással, és a PIP-től ilyen tartalmú levelet kapott, a High Courttól (felsőbíróság) kérheti csődjének megállapítását. Az érintett személynek csődnyitás (csődvégzés) iránti kérelmet kell benyújtania az Examiner’s Office of the High Courthoz (a High Court vizsgáló hivatala), és meg kell fizetnie 200 euró illetéket. A kérelmezőket a High Court hallgatja meg; miután egy személy csődbe jutását megállapították, az érintett személy jogszabály alapján köteles betartani a csődvagyon kezeléséért felelős hivatalos csődvagyongondnok (Official Assignee in Bankruptcy) és hivatalának (az ISI csődrészlege [Bankruptcy Division]) utasításait.

Amint az adós csődjét megállapították, fedezetlen adósságát teljes egészében leírják, mindazonáltal teljes vagyona a hivatalos csődvagyongondnok tulajdonába kerül, aki a csődvagyon High Court által kijelölt kezelője.

Csődeljárás az alábbi két helyzetben indítható:

  1. A csőd megállapítását kérő hitelező által, aki kérelmet nyújt be a High Courthoz egy neki tartozó személy csődjének megállapítása iránt, bizonyítva, hogy az adott személy hitelezője, és hogy az érintett személy nem tett kielégítő erőfeszítéseket adósságának rendezésére.
  2. Az érintett személy által, amit öncsődnek (Self-Adjudicating bankruptcy) neveznek.

A csődbe ment személyt automatikusan rehabilitálják a csőd megállapításának első évfordulóján, feltéve, hogy nem hoztak vele szemben csődmeghosszabbító végzést (amelyet a hivatalos csődvagyongondnok hoz meg utasításainak be nem tartása esetén).

A PI Act létrehoz egy, az ISI által szabályozott új szakmát, amelynek két kategóriája van:

1. Elismert közvetítők (Approved Intermediaries, AI-k): az ISI által a DRN iránti kérelmet benyújtani kívánó adósok támogatása céljából engedélyezett természetes vagy jogi személyek.

2. Személyes fizetésképtelenségi szakértők (Personal Insolvency Practitioners, PIP-ek): az ISI által egy DSA vagy PIA biztosítása érdekében az adós és a hitelezője (hitelezői) közötti közvetítőként történő eljárás céljából engedélyezett természetes személyek. Egy PIP jogilag köteles a PI Acttel és a kapcsolódó szabályozásokkal összhangban eljárni.[iii.]

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Írországban a természetes személyek (a természetes személyek társaságait is ideértve) a PI Actben meghatározott eljárások útján indíthatnak személyes fizetésképtelenségi eljárást. A hitelezők csődeljárást indíthatnak az adóssal szemben, vagy egy adós magával szemben is indíthat csődeljárást.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Fizetésképtelenségi eljárás

A személyes fizetésképtelenségi eljárás megindításának elsődleges feltétele, hogy az adós fizetésképtelen legyen, vagyis hogy képtelen legyen megfizetni esedékessé vált tartozásait.  Az adósság jellege és mértéke, valamint az adós jövedelme határozza meg aztán, hogy az intézkedések három típusa közül melyik a megfelelő.

Annak biztosítása érdekében, hogy a fizetésképtelenségi intézkedés hatálya alatt álló természetes személy továbbra is fenn tudjon tartani egy megfelelő életszínvonalat, az ISI (széles körű konzultációt követően) Reasonable Living Expenses (észszerű megélhetési költségek) címmel iránymutatásokat dolgozott ki. Ezen iránymutatások, valamint a fizetésképtelenségi intézkedés fenntarthatóságának biztosítása az adós törvényben rögzített, megfelelő életszínvonalhoz való jogát is segítenek biztosítani, ily módon biztosítva a nehéz helyzetben lévő adósok mindennapi megélhetési költségeinek egységesítésére szolgáló módszer tisztességességét és átláthatóságát. Az adósnak az ISI által kidolgozott sablonon alapuló észszerű megélhetési költségeit az AI vagy a PIP számítja ki a fizetésképtelenségi intézkedés kérelmezésekor.

1. Adósságelengedés (Debt Relief Notice, DRN)

Az adósságelengedés kérelmezésének feltételei a következők:

  • az adós képtelen esedékessé válásukkor teljes összegben megfizetni tartozásait;
  • az adós legfeljebb havi nettó 60 euró jövedelemmel rendelkezik az észszerű megélhetési költségek levonása után;
  • az adós legfeljebb 400 euró értékű vagyonnal rendelkezik. Az adós emellett rendelkezhet
    • egy legfeljebb 750 euró értékű ékszerrel;
    • egy legfeljebb 2000 euró értékű gépjárművel; valamint
    • háztartási berendezésekkel vagy szerszámokkal, feltéve, hogy azok együttes értéke nem haladja meg a 6000 eurót;
  • az adós az Ír Köztársaságban rendelkezik lakóhellyel, vagy az előző évben Írországban rendelkezett szokásos tartózkodási hellyel vagy telephellyel;
  • az adós előírt pénzügyi kimutatást (Prescribed Financial Statement, PFS) készített és írt alá, és kötelező nyilatkozatban azt a valóságnak megfelelőként és pontosként ismerte el.

DRN jellemzően például hitelkártya-tartozások, hiteltúllépések, személyi kölcsönök, hitelszövetkezeti kölcsönök, közüzemi számlák és ügyfélkártyák esetében vehető igénybe.

2. Adósságrendezési megállapodás (Debt Settlement Arrangement, DSA)

Az adós akkor kérhet DSA-t, ha

  • képtelen esedékessé válásukkor teljes összegben megfizetni tartozásait;
  • egy vagy több biztosíték nélküli hitelezője van;
  • Írországban rendelkezik lakóhellyel, vagy az előző évben Írországban rendelkezett szokásos tartózkodási hellyel vagy telephellyel;
  • előírt pénzügyi kimutatást (Prescribed Financial Statement, PFS) készített, és aláírt kötelező nyilatkozatban a szolgáltatott információkat a valóságnak megfelelőként és pontosként ismerte el;
  • nyilatkozatot kapott a PIP-től, amely megerősíti, hogy a PIP véleménye szerint
    • a PFS-ben szereplő információ megfelel a valóságnak és pontos;
    • az adós jogosult DSA-ra vonatkozó javaslatot készíteni;
    • az adós PFS-ére figyelemmel nem valószínű, hogy az adós a következő 5 évben fizetőképessé válik;
    • abban az esetben, ha az adós DSA-t köt, észszerű kilátás van arra, hogy az adós a következő 5 éven belül fizetőképessé válik.

A DRN alá vonható adósságok mellett a DSA jellemzően kölcsönök és személyes garanciák esetében is igénybe vehető.

3. Személyes fizetésképtelenségi megállapodás (Personal Insolvency Arrangement, PIA)

Az adós akkor kérhet PIA-t, ha

  • képtelen esedékessé válásukkor teljes összegben megfizetni tartozásait;
  • legalább egy olyan, biztosítékkal rendelkező hitelezőnek is tartozik, akinek biztosítéka ír ingatlant vagy vagyontárgyakat terhel;
  • kevesebb mint 3 millió eurós fedezett adóssággal rendelkezik (valamennyi, biztosítékkal rendelkező hitelező beleegyezése esetén ezen összeghatár megemelhető);
  • hátralékos jelzáloghitelekkel kapcsolatos eljárásban (például a Central Bank of Ireland [Írország központi bankja] által szabályozott, a jelzáloghitel-hátralékok rendezésére irányuló eljárásban [Mortgage Arrears Resolution Process, MARP]) vett részt 6 hónapig a biztosítékkal rendelkező hitelezővel együtt a magántulajdonban lévő állandó lakóhely tekintetében, és
    • az eljárás eredményeként nem állapodtak meg alternatív törlesztési módban, vagy
    • a biztosítékkal rendelkező hitelező megerősítette, hogy nem kötne ilyen megállapodást, vagy
    • az adós alternatív törlesztési megállapodást kötött, és erőfeszítéseket tett e megállapodás betartására, amelyet a PIP jóváhagyott;
  • Írországban rendelkezik lakóhellyel, vagy az előző évben Írországban rendelkezett szokásos tartózkodási hellyel vagy telephellyel;
  • előírt pénzügyi kimutatást (Prescribed Financial Statement, PFS) készített és írt alá, és kötelező nyilatkozatban azt a valóságnak megfelelőként és pontosként ismerte el;
  • nyilatkozatot kapott a PIP-től, amely megerősíti, hogy a PIP véleménye szerint
    • a PFS-ben szereplő információ megfelel a valóságnak és pontos;
    • az adós jogosult PIA-ra vonatkozó javaslatot készíteni;
    • a PFS-re figyelemmel nem valószínű, hogy az adós a következő 5 évben fizetőképessé válik;
    • abban az esetben, ha az adós PIA-t köt, észszerű kilátás van arra, hogy az adós a következő 5 éven belül fizetőképessé válik.

A DRN és DSA alá vonható adósságok mellett a PIA jellemzően magántulajdonban lévő állandó lakóhellyel kapcsolatos lakáscélú jelzáloghitelek, befektetési célú ingatlannal kapcsolatos jelzáloghitelek és bérbeadásra vásárolt ingatlanokkal kapcsolatos jelzáloghitelek/kölcsönök esetében is igénybe vehető.

Csőd

Írországban a természetes személyek öncsődöt kérhetnek, azaz kérelmet nyújthatnak be a High Courthoz csődbe jutásuk megállapítása iránt. E kérelem benyújtásának feltételei a következők:

  • a természetes személy – vagy adós – képtelen esedékessé válásukkor megfizetni tartozásait;
  • az adós adósságai 20 000 euróval vagy nagyobb mértékben meghaladják vagyonának értékét;
  • az adós észszerű kísérletet tett a fent említett három fizetésképtelenségi intézkedés valamelyikének alkalmazására adósságainak rendezése érdekében. Ezt a PIP-től vagy az AI-tól származó levélre való hivatkozással kell bizonyítani a bíróságok előtt.

Egy hitelező szintén kérheti a csődeljárás megindítását.  A hitelező csak akkor kérheti a csőd megállapítását, ha nem tagadta meg indokolatlanul a DSA-ra vagy PIA-ra vonatkozó javaslat elfogadását.

Csődvégzés iránti kérelem benyújtása esetén a kérelmező köteles a High Court által meghatározott különböző dokumentumokat és eskü alatti írásbeli nyilatkozatokat benyújtani az Examiners Office of the High Courthoz. Kibocsátása esetén a csődvégzés a végzés kibocsátásának tényleges időpontjától válik hatályossá; az – egyes más jogrendszerektől eltérően – nem rendelkezik a csőd megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjára visszaható hatállyal.

A csődnyitásról szóló végzés meghozataláig a hitelező nem veheti igénybe a Bankruptcy Act alapján az ideiglenes vagyonfelügyelő kijelölésének konkrét jogorvoslatát – a Bankruptcy Act 23. szakasza lehetővé teszi egy csődbe ment személy csődnyitást követő letartóztatását, ha e személy a csőd elkerülésének szándékával készül elhagyni az ország területét.

Az adós vagy egy hitelező a High Courthoz benyújtott indítvány és a kifogás indokait feltüntető, eskü alatti írásbeli nyilatkozatok útján kifogásolhatja a csődvégzést.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A PI Act általános célkitűzése, hogy – amennyire csak lehetséges – védje az adós magántulajdonban lévő állandó lakóhelyét, a jogszabályok vonatkozó rendelkezései pedig erre figyelemmel lettek kialakítva.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyontárgyak

DSA vagy PIA esetében rendszerint nem kerülnek a PIP fizikai birtokába vagy tulajdonába az adós vagyontárgyai, hanem a megállapodás időtartamára a PIP felügyelete alá kerül az adós befolyó jövedelme, aki e jövedelemből kielégíti a hitelezői követeléseket a megállapodás feltételei alapján. A rendelkezésre álló jövedelem nem foglalja magában az észszerű megélhetési költségeket, az albérleti díjakat és a jelzáloghitel-törlesztéseket, valamint a rendkívüli körülmények miatt felmerülő egyéb kiadásokat, például az orvosi költségeket. A fedezett hiteltörlesztéseket rendszerint közvetlenül az adós fizeti meg hitelezőjének megállapodásuknak megfelelően.  Ha a megállapodás alapján értékesíteni kell valamely vagyontárgyat, azt rendszerint közvetlenül az adós értékesíti.

A csődeljárás alá vont vagyontárgyak

A csődre vonatkozó jogszabályok alapján a csődnyitás napján a csődbe ment személy tulajdonában lévő összes vagyontárgy azonnal a hivatalos vagyongondnokra száll át (ez azt jelenti, hogy ettől kezdve a hivatalos vagyongondnok a csődvagyon összes vagyontárgyának tulajdonosa). Az egyértelműség kedvéért e vagyontárgyak az alábbiakat foglalják magukban:

  • készpénz;
  • pénzügyi intézményeknél vezetett számlák, ideértve a folyó-, a megtakarítási és a befektetési számlákat stb. is;
  • minden földterület és épület, ideértve a családi otthonnak tekintendőket is;
  • gépek, berendezések, kereskedelmi eszközök, bútorok, háztartási áruk és készülékek;
  • minden jármű;
  • nyugdíjak (néhány kivétellel), befektetési termékek, részvények és részesedések;
  • a csődbe ment személy által a saját nevében vagy egy társaság tagjaként tulajdonolt bármely vállalkozás raktárkészlete;
  • a csődbe ment személynek megfizetendő tartozások.

A fentiek alól kivételt képeznek az alábbiak:

  • az adós igényt támaszthat a csődeljárás alól kivont, legfeljebb 6000 euró értékű személyes vagyontárgyaira, és kérheti a High Courttól ezen összeghatár megemelését;
  • a személyhez fűződő jogok megsértéséből eredő vagyontárgyak ki vannak vonva a csődeljárás alól, mivel ezek nem olyan jogosultságok, amelyeknek át kellene szállniuk a hitelezők vagyonfelügyelőjére, mert azok az érintett személyéhez fűződnek;
  • bizonyos nyugdíjjogosultságok (további információkért tekintse meg a jogszabályokat).

A csődbe ment személy köteles tájékoztatni a hivatalos vagyongondnokot, ha a csőd időtartama alatt bármilyen vagyontárgyhoz jut, függetlenül attól, hogy a vagyontárgy hogyan került a birtokába. Az ilyen vagyontárgyak a hivatalos vagyongondnokra szállnak át, ha a vagyongondnok erre igényt tart, és bekerülnek a csődvagyonba.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

Fizetésképtelenségi eljárás

Az adós által igénybe vett PIP az adós és az adós hitelezői közötti közvetítőként jár el. A jogszabályok alapján a PIP-ek a lehető legnagyobb mértékben kötelesek szolgálni mind az adós, mind a hitelező(k) érdekeit, és ezért a fizetésképtelenségi megállapodásban érdekelt mindegyik fél számára lehető legjobb megállapodást kötelesek kidolgozni.

A PIP szerepe és feladatai az alábbiakat foglalják magukban:

  • kapcsolatba lép egy olyan adóssal, aki fizetésképtelenségi megállapodásra vonatkozó javaslatot kíván készíteni;
  • elfogadja a fizetésképtelenségi szakértőként történő eljárásra való kijelölést;
  • felülvizsgálja az adós által készített, előírt pénzügyi kimutatást (Prescribed Financial Statement, PFS), és tanácsot ad az adós számára a lehetőségekről és arról, hogy milyen esetben készíthet adósságrendezésre vagy személyes fizetésképtelenségi megállapodásra vonatkozó javaslatot;
  • meggyőződik arról, hogy az adós által részére szolgáltatott pénzügyi információ pontos és teljes;
  • jogszabályokban meghatározott kritériumok alapján véleményt ad arról, hogy a fizetésképtelenségi megállapodások melyik típusa (DSA vagy PIA) felel meg legjobban az adós helyzetének;
  • tájékoztatást nyújt a választott eljárással, valamint a fizetésképtelenségi megállapodás megkötésének általános hatásával és valószínű költségeivel kapcsolatban;
  • az adós nevében védelmi tanúsítvány (Protective Certificate, PC) iránti kérelmet nyújt be;
  • valamennyi hitelezőt értesíti a PC-ről, a PIP kijelöléséről, csatolva az adós PFS-ének másolatát;
  • javaslatot készít a hitelezők számára, és összehívja a hivatalos hitelezői gyűlést a javaslat megvitatása és az arról való szavazás céljából;
  • a javaslat elfogadása esetén az eredményről értesíti az ISI-t és valamennyi hitelezőt;
  • a bíróság általi jóváhagyást vagy felülvizsgálatot követően végrehajtja a megállapodást, ideértve a pénzeszközök adóstól történő beszedését és hitelezőknek történő kifizetését is a megállapodás időtartama alatt;
  • nyomon követi a megállapodást annak időtartama alatt;
  • legalább évente egyszer felülvizsgálja a megállapodást.

A fizetésképtelenségi eljárásban az adós feladata, hogy őszintén részt vegyen az eljárásban, elfogadja a PIP által megtárgyalt megállapodást, és betartsa a megállapodás kötelező feltételeit.

Csőd

Csődnyitás esetén a csődbe ment személyt teljes vagyonától megfosztják, és az a hivatalos csődvagyongondnokra (Official Assignee [OA] in Bankruptcy) száll át. Az OA egy független hatósági tisztviselő, akinek feladata a csődvagyon kezelése és az ISI csődrészlegének irányítása.

Írországban egy magánszemély csődgondnokként jelölhető ki a High Court hivatalos csődvagyongondnoka (Official Assignee in Bankruptcy [OA]) helyett. A gyakorlatban az ilyen kijelölések rendkívül ritkák. A Bankruptcy Act nem határoz meg az ilyen kijelöléshez szükséges képesítési követelményeket.

Az adós csődeljárással kapcsolatos jogkörei arra korlátozódnak, hogy megtámadhatja a High Court előtt az OA egyes határozatait. Az adós köteles az OA hivatala által a csődvagyon kezelésével kapcsolatban megfogalmazott kéréseknek eleget tenni.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A PI Act és az 1988. évi (módosított) Bankruptcy Act egyaránt lehetővé teszi a beszámításokat. Valamely vagyontárgy értékének vagy egy tartozás összegének meghatározása során ugyanazon hitelező bármely tartozása vagy ugyanazon hitelezővel szemben fennálló bármely követel egyenleg (b) beszámítható az eredeti összeggel (a) szemben. A fennmaradó egyenleget kell tehát azon tartozásnak vagy vagyonnak tekinteni, amelyet meg kell fizetni a megállapodást kötő adós vagy hitelezője (hitelezői) felé.[iv.]

Ha az adósnak megtakarításai vannak egy hitelszövetkezetben, amellyel szemben tartozásai is vannak, a hitelszövetkezetnek be kell számítania e megtakarításokat az adós tartozásának összegébe.[v.]

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Fizetésképtelenségi eljárás

A védelmi tanúsítvány megakadályozza, hogy egy hitelező bármilyen intézkedést tegyen a védelmi tanúsítvány hatályosságának időtartama alatt.  A végleges megállapodás rögzíti, hogy milyen megállapodás született a már meglévő szerződésekkel kapcsolatban.

Csőd

A csőd nem gyakorol hatást a biztosítékkal rendelkező hitelezőt a biztosítéka felett megillető jogokra, vagyis a biztosítékkal rendelkező hitelező megtartja mindazon jogokat, amelyekkel biztosítéka alapján a csőd előtt rendelkezett; az egyetlen különbség, hogy a csődbe ment személy helyett az OA lesz a vagyon tulajdonosa.

Az OA köteles a csődvagyonba tartozó összes vagyontárgyat értékesíteni (eladni vagy a vagyontárgyról rendelkezni) a csődvagyonnal szembeni követelések lehető legnagyobb mértékű kielégítése érdekében. Ezért minden, az adóssal szemben szerződés alapján fennálló követelés a vagyonnal szembeni követeléssé válik. Az OA csak rendkívüli körülmények között tart fenn bármely olyan szolgáltatásalapú szerződést, amelyben a csődbe ment személy szerződő fél.

Ha az OA fenntart egy szerződést, személyes felelősséggel tartozik a vagyon pénzeszközeiből való megtérítéshez való joggal.[vi.]

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

Fizetésképtelenségi eljárás

DSA vagy PIA: A DSA-t, illetve PIA-t megkötni kívánó adós által megteendő első lépés, hogy PC-t kér a megfelelő bíróságtól. Megszerzése esetén a PC megakadályozza, hogy bizonyos, a PC hatálya alá tartozó megnevezett vagy meghatározott hitelezők intézkedéseket tegyenek az adóssal szemben a meghatározott követelések behajtása vagy végrehajtása érdekében. A hitelező végeredményben

  • nem indíthat bírósági eljárást követelésével kapcsolatban;
  • nem folytathatja azokat a bírósági eljárásokat, ideértve a bírósági végzések/ítéletek végrehajtását stb. is, amelyek a PC kibocsátása előtt indultak, vagyis az ilyen bírósági eljárásokat felfüggesztettnek kell tekinteni a PC hatályosságának időtartama alatt;
  • nem tehet lépéseket követelésének behajtására vagy megfizetésének biztosítására;
  • nem léphet kapcsolatba az adóssal követelését illetően, kivéve, ha az adós ezt kéri tőle;
  • nem módosíthatja vagy mondhatja fel az adóssal kötött megállapodásokat; és
  • nem indíthat csődeljárást az adóssal szemben.

Ha az adós megállapodást köt, a fentiekhez hasonló jogérvényesítési korlátozások vonatkoznak a hitelezőkre a megállapodás időtartama alatt.

DRN: DRN esetében, ha azt jóváhagyta az érintett bíróság, a DSA-val, illetve a PIA-val kapcsolatban fent felsoroltakkal megegyező védelem illeti meg az adóst a DRN időtartama alatt.

Csőd

A biztosítékkal rendelkező és a biztosíték nélküli hitelezők eltérő bánásmódban részesülnek csőd esetén. A csődbe ment személy biztosíték nélküli hitelezőinek egyetlen lehetősége követeléseik behajtására, hogy a csődeljárásban bejelentik igényüket követelésük összegére. A biztosíték nélküli hitelezők nem indíthatnak bírósági eljárást a csődbe ment személlyel szemben a csődnyitás napját követően. Ez a High Court csődvégzésének közvetlen és automatikus következménye. A biztosítékkal rendelkező hitelezők jogait nem érinti a csődeljárás.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

Fizetésképtelenségi eljárás

DSA, PIA, DRN:

Lásd a 7. kérdésre adott választ.

Csőd

Akárcsak a csődvagyonba tartozó vagyontárgyak esetében, az OA a csődbe ment személy helyébe lép alperesként a hitelezők által a csődbe ment személlyel szemben indított minden folyamatban lévő peres eljárásban. Az OA folytathatja az eljárást, egyezséget köthet abban, vagy kiléphet abból. Ha az OA sikerrel folytatja az eljárást, minden ellenkövetelést és költséget be kell fizetni a csődvagyonba valamennyi hitelező javára. Ha az eljárás sikeres, vagy egyezséggel zárul, a megállapodás szerinti összeg elismert követeléssé válik a csődeljárásban.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

Az ISI egy irányadó protokolldokumentumot (példadokumentumot) készített az érdekelt felek bevonásával a DSA és a PIA tekintetében. E dokumentum meghatározza az adósokat és a hitelezőket a megállapodás végrehajtása során terhelő kötelezettségeket. E dokumentumhoz a DSA-val és a PIA-val kapcsolatos minta-protokolldokumentumok vannak mellékelve.

Egy hitelező az alábbiak szerint vesz részt:

1. A követelés bizonyítása: DSA vagy PIA esetében, miután a bíróság PC-t bocsátott ki az adós részére, az adós PIP-jének írásban tájékoztatnia kell az érintett hitelezőket a kijelöléséről, és fel kell kérnie őket a követeléseiket alátámasztó bizonyítékok benyújtására, valamint annak közlésére, hogy miként kellene kezelni követeléseiket a megállapodás keretében.

Csőd esetén valamennyi hitelezőnek be kell nyújtania a követelést alátámasztó hivatalos bizonyítékokat, mielőtt arányos kielégítésben részesülnének.

2. Szavazás: Ha egy DSA-t vagy PIA-t megkötni kívánó adós nevében eljáró PIP hitelezői gyűlést hív össze, az érintett hitelezők szavazhatnak a megállapodás feltételeiről, feltéve, hogy bizonyították követelésüket.

3. Kifogások: Egy hitelező kifogást nyújthat be a bírósághoz a DSA vagy PIA hatálybelépése előtt. Ennek konkrét feltételeit jogszabály határozza meg.[vii.]

4. Egyezségi ajánlat: A hitelezők szavazhatnak a csődbe ment személy által előterjesztett egyezségi ajánlatról. Erre akkor kerül sor, ha a csődbe ment személy egyezséget kíván kötni néhány vagy összes hitelezőjével a csőd időtartamának letelte előtt annak érdekében, hogy teljes vagyonát megőrizze.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

-

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

 

Fizetésképtelenségi eljárás

DSA vagy PIA esetében a hitelezők nem terjesztik elő hivatalosan követeléseiket az adóssal szemben. A folyamat első lépése az adós előírt pénzügyi kimutatásának (Prescribed Financial Statement, PFS) elkészítése. A PFS felsorolja valamennyi hitelezőt és az egyes hitelezőknek fizetendő összegeket, és a PC kibocsátásának ténybeli alapját képezi.  A PC kibocsátását követően a PIP felkérheti a hitelezőket követelésük bizonyítására még azelőtt, hogy a PIP elkészítené a fizetésképtelenségi megállapodást.  Ha egy hitelező az erre vonatkozó felkérést követően nem bizonyítja követelését, ez hatással van a megállapodással és a kielégítési aránnyal kapcsolatos szavazati jogokra.

DRN iránti kérelem esetén a hitelezők nem terjesztik elő hivatalosan követeléseiket, hanem egy AI felkérheti a hitelezőt annak megerősítésére, hogy az adós által esedékesként bejelentett összeg helyes.

A megállapodás napját követően keletkező új követelésekre nem vonatkozik a megállapodás.  Ha a már fennálló követelések nagysága változik, a megállapodás egészének módosítása kérhető (például függő kötelezettség kristályosodik ki).

Csőd

Csőd esetén a csődvagyon (a csődbe ment személy vagyontárgyainak és kötelezettségeinek összessége) profilját két formanyomtatvány tartalmazza, amelyeket a csődbe ment személynek ki kell töltenie és be kell nyújtania a csődfelügyelőhöz (Bankruptcy Inspector) a csődnyitás napján: az ügyek állására vonatkozó nyilatkozat (Statement of Affairs) és a személyes információkra vonatkozó nyilatkozat (Statement of Personal Information). A csőd nem bizonyított követelésként a kötelezettségek minden típusát érinti, feltéve, hogy az adós e kötelezettségei a csődnyitás napját, vagyis azon napot megelőzően keletkeztek, amelyen a csőd időtartama kezdődik. A csődbe ment személy csődnyitás napját követően keletkezett tartozásaira mint követelésekre nem terjeszthető ki a csőd.[viii.]

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

Fizetésképtelenségi eljárás

A DSA-val és PIA-val kapcsolatos fizetésképtelenségi eljárásban a PC kibocsátását követően a meghatározott hitelezőket értesítik a PC kibocsátásáról, és megküldik számukra az adós PFS-ének másolatát. A hitelezőt felkérhetik a követelés bizonyítására, és nyilatkoznia kell arról, hogy követelése kezelésének milyen módját részesíti előnyben. A hitelező követelését ugyanolyan módon kell bizonyítani, mint a csődbe ment személy adósságát a Bankruptcy Act alapján.

Miután a hitelező bizonyította követelését, szavazhat az adós javaslatának elfogadása céljából összehívott hivatalos hitelezői gyűlésen.  Ha a hitelező nem bizonyítja követelését, vagy egyébként nem megfelelő módon bizonyítja követelését, nem vehet részt a hitelezői gyűlésen, és nem részesülhet a megállapodás szerinti arányos kielégítésben.

Csőd

Az ISI csődrészlege a természetes személyek csődbe jutásának megállapítását követő napon egy sor pénzügyi intézményt és minisztériumot tájékoztat azokról a természetes személyekről, akiknek csődbe jutását a bíróság megállapította A csőd megállapítását az ISI honlapján és az Iris Oifigiulban, egy hivatalos ír állami kiadványban is közzéteszik.

A csődvagyon összes, biztosítékkal rendelkező hitelezője tájékoztatást kap arról (levélben vagy e-mailben), hogy a csőd megállapításától számítva harminc nap áll rendelkezésükre a csődvagyonnal szembeni követelésükre vonatkozó bizonyítékok benyújtására. A követelés például jelzálogot alapító közjegyző okirattal, számlákkal, kimutatásokkal és váltókkal bizonyítható, vagy bizonyos körülmények között eskü alatti írásbeli nyilatkozat kérhető a hitelezőtől.

A hitelezők csődvagyonból történő arányos kielégítése előtt az ISI közzéteszi a közelgő kifizetéseket és azokat az ügyeket, amelyekhez azok kapcsolódnak. A (biztosítékkal rendelkező és biztosíték nélküli) hitelezők harminc napot kapnak arra, hogy követeléseiket az ISI elé terjesszék azonos bizonyítási teher mellett.

Az ISI csődrészlege minden esetben felkéri a hitelezőket arra, hogy töltsék ki a követelés bizonyítására szolgáló formanyomtatványokat, amelyek az ISI honlapján érhetők el.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

Elsőbbségi követelések

Személyes fizetésképtelenségi megállapodások (Personal Insolvency Arrangement, PIA) és adósságrendezési megállapodások (Debt Settlement Arrangement, DSA) esetében az elsőbbségi követeléseket a megállapodás feltételei szerint fizetik ki, csőd esetén pedig az elsőbbségi követelések közvetlenül a csőddel kapcsolatos díjakat és az OA-nál a csődvagyon kezelése során felmerült egyéb költségeket követik a rangsorban. Az alábbiak minősülnek elsőbbségi követelésnek:

  • bizonyos, a Revenue Commissionersnek (adóhatóság) megfizetendő összegek, többek között a jövedelemadó, a tőkejövedelem‑adó, a héa, a PAYE/PRSI stb.;
  • bizonyos, az adós csődbe jutása megállapításának vagy az adós általi megállapodáskötés napját (kezdőnap) megelőző 12 hónapban felmerült helyi önkormányzati adók. Ezek az önkormányzati tanácsi adókat és díjakat is magukban foglalják;
  • az adós bármely alkalmazottjának a kezdőnapot megelőző 4 hónapra járó bérek és keresetek;
  • minden, ezen alkalmazottaknak járó, nyugdíjjal, szabadsággal vagy betegállománnyal kapcsolatos kifizetés.[ix.]

Biztosított követelések

PIA esetében a biztosítékkal rendelkező hitelező kötve van a megállapodás feltételeihez. Rendes PIA esetében a biztosítékkal rendelkező hitelezőt az adós jövedelméből elégítik ki a megállapodásban rögzített összegben. Az adósnak az észszerű megélhetési költségek és a PIP díjainak levonását követően megmaradt havi jövedelmét, ha van ilyen, arányosan kifizetik az adós biztosíték nélküli hitelezőinek.

A csőd nincs hatással egy biztosítékkal rendelkező hitelező jogaira. Egy ilyen hitelező az alábbi három lehetőség közül választhat biztosított követelését illetően:

  • biztosítékára támaszkodik – ez azt jelenti, hogy ténylegesen a csődeljáráson kívül marad;
  • értékesíti biztosítékát, vagy megállapítja annak értékét, és követelést támaszt a különbözetre (ha van ilyen) – a hitelező kiszámítja a biztosított vagyontárgy valós piaci értékét, és levonja azt a teljes követelésből. A különbözetet (ha van) felveszik a csődvagyonban nem biztosított követelésként. Ennek során a biztosítékkal rendelkező hitelező értékesítheti a szóban forgó vagyontárgyat;
  • lemond biztosítékáról – a biztosítékkal rendelkező hitelező teljes mértékben lemondhat biztosítékáról, és követelését felvetetheti a csődvagyonba nem biztosított követelésként.

Nem biztosított követelések

A biztosíték nélküli hitelezők követeléseit mind a PIA, mind a DSA esetében a megállapodásban rögzített feltételek szerint rendezik. DRN esetében, ha egy személy körülményei javulnak a felügyeleti időszak során, ezt közölnie kell az ISI-vel, és a változás mértékétől függően megkérhetik arra, hogy járuljon hozzá adósságának rendezéséhez.

A csődvagyon biztosíték nélküli hitelezőinek követelései egyenrangúak. Követeléseik rendezésére a csődeljárással kapcsolatos díjak, az OA költségei és az elsőbbségi követelések rendezése után megmaradó pénzeszközök kifizetése útján kerül sor.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Fizetésképtelenségi eljárás

A fizetésképtelenségi eljárás kielégítő befejezésének általános feltétele, hogy az adós a megállapodás teljes időtartama alatt eleget tett a megállapodás szerinti kötelezettségeinek. Ennek teljesülése esetén az adós megszabadul fedezetlen adósságaitól.  A biztosított követelések helyzete a megállapodás konkrét feltételeitől függ majd.

Ha az adós megsérti a DRN, a DSA vagy a PIA feltételeit, ezeket megszüntethetik. Ha az adós hat hónapig nem fizeti tartozásait, a megállapodást sikertelennek kell tekinteni. Az adós mindegyik esetben felelőssé válik az általa megfizetendő teljes tartozásért, ideértve minden hátralékot, díjat és az e tartozások nemfizetésének időszaka alatt keletkezett összes kamatot.

Csőd

Az a csődbe ment személy, aki teljes mértékben együttműködött a csődeljárásban, automatikus rehabilitációban részesül egy év elteltével. A csődbe ment személy a csőd időtartama alatt bármikor (egyezségi) ajánlatot tehet hitelezőinek adósságainak rendezése céljából. A csődbe ment személynek a High Courttól kell kérnie csődeljárásának felfüggesztését; ez megakadályozza az OA-t a vagyon vagyontárgyainak további értékesítésében. A csődbe ment személy ezután egyezségi ajánlatot tehet hitelezőinek a High Courton. Az egyezségi ajánlatról a csődbe ment személy hitelezői szavaznak; ha e hitelezők legalább 60%-a (mind a hitelezők számát, mind a követelések értékét tekintve) egyetért az ajánlat feltételeivel, az ajánlat elfogadásra kerül.

Az egyezségi ajánlatban közösen megállapított összeg kifizetésére a vagyonból történő arányos kielégítés útján vagy a csődbe ment személy saját pénzeszközeinek felhasználásával kerülhet sor. Az OA hivatalánál a csőd kezelésével kapcsolatban felmerült díjakat és költségeket, valamint az elsőbbségi követeléseket meg kell fizetni. Ha az OA elfogadja a High Court által közvetített egyezségi ajánlatot, a csődbe ment személy rehabilitációban részesül.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Fizetésképtelenségi eljárás

Biztosíték nélküli hitelezők – nem alkalmazandó.

Biztosítékkal rendelkező hitelezők – a biztosított követelések helyzete a megállapodás konkrét feltételeitől függ majd.

Csőd

Csőd esetén a hitelezők nem indíthatnak eljárást a csődbe ment személlyel szemben egyetlen fennálló követelés tekintetében sem a csődnyitás napját követően (a csődbe ment személlyel szemben a csődnyitást követően keletkezett követelések általában érvényesíthetők); ehelyett közvetlenül az OA-hoz kell fordulniuk. Miután a csődbe ment személy rehabilitációban részesült, amire az esetek többségében egy év elteltével kerül sor (a meg nem felelés gyakorisága stb. ezen időt akár 15 évre is meghosszabbíthatja), minden nem biztosított követelés (az elsőbbségi követeléseket is ideértve) megszűnik. A biztosítékkal rendelkező hitelezők követelései, ha e hitelezők azt a lehetőséget választják, hogy biztosítékukra támaszkodnak, a rehabilitációt követően is fennmaradnak. A biztosítékkal rendelkező hitelezők esetében a csődeljárás nincs hatással e hitelezők biztosított vagyontárgy feletti jogaira.

Ha a biztosítékkal rendelkező hitelező megállapította biztosítékának értékét, és a csődeljárásban (nem biztosított követelésként) követelést támasztott a különbözetre, az arányos kielégítést követően fennmaradó részt le kell írni a rehabilitáció után. Meg kell jegyezni, hogy még ha a biztosítékkal rendelkező hitelező kizárólag azt a lehetőséget választja is, hogy biztosítékára támaszkodik (és nem támaszt követelést a csődeljárásban a különbözetre), a hitelezőnek nem lesz lehetősége az adóstól bármely veszteséget követelni az adós rehabilitációját követően. Ilyen helyzetben a csőd által a biztosított kölcsönre (vagy jelzáloghitelre) gyakorolt nettó hatás az, hogy (a csődnyitás napján) a kölcsön kapcsolt vagyontárgy értékén felüli részét nem biztosított követelésként kezelik.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

Fizetésképtelenségi eljárás

DSA vagy PIA: A fizetésképtelenségi eljárásban általában a hitelezők viselik a megállapodás költségeit. A PIP díjait – a hitelezőkkel a megállapodásról történt szavazás és a megállapodás elfogadásának időpontjában vagy a bíróság által felülvizsgálat alapján történt jóváhagyást követően kötött megállapodásnak megfelelően – levonják az adós rendelkezésre álló pénzeszközeiből. Ha egy hitelező kifogást emel a PC kibocsátásával vagy a megállapodással szemben, általában e hitelező viseli a saját költségeit [x.].  Ha egy hitelező kifogást emel a javasolt PIA-val szemben, a hitelező kérheti a bíróságtól, hogy kifogásának elfogadása esetén ítélje meg a költségeket [xi.]. A költségek általában az okot követik, vagyis annak a félnek kell viselnie a költségeket, akinek cselekménye előidézte azokat.

DRN: A DRN esetében nem merülnek fel költségek.

Csőd

A hitelezők viselik a csődeljárás költségeit, amelyeket a csődvagyonban rendelkezésre álló pénzeszközökből kell kifizetni.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Fizetésképtelenségi eljárás

Az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindításához teljesítendő feltételek között szerepel egy rendelkezés, amely szerint az adósnak teljes és pontos nyilatkozatot kell benyújtania pénzügyeiről, és alá kell írnia az ezen információt megerősítő kötelező nyilatkozatot. A személyes fizetésképtelenségi szakértőnek (Personal Insolvency Practitioner, PIP) szintén meg kell győződnie arról, hogy az adós őszinte, és teljeskörűen feltárt előtte a pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden releváns információt. Egy hitelező vagy PIP, illetve az ISI kizárólag a DRN esetében kérheti a bíróságtól, hogy a PI Actben meghatározott okokból szüntessen meg egy fizetésképtelenségi eljárást; ilyen okok lehetnek többek között a következők:

  • az adós szándékosan úgy rendezte pénzügyeit, hogy jogosult legyen igénybe venni egy megállapodást vagy a DRN-t;
  • nem teljesültek a törvény eljárási követelményei;
  • az adós előírt pénzügyi kimutatása (Prescribed Financial Statement, PFS) pontatlan vagy hiányos, minek eredményeként a hitelezőt vagyoni kár érte vagy érheti;
  • az adós nem teljesítette a jogosultsági követelményeket;
  • az adós egy harmadik felet részesített előnyben, ezáltal csökkentve a tartozásainak kifizetésére rendelkezésre álló összeget; vagy
  • az adós a 2012. évi (módosított) Insolvency Act (a fizetésképtelenségről szóló törvény) szerinti bűncselekményt követett el.

A hitelezők nem kérhetik a fizetésképtelenségi eljárás megindulása előtti ügylet vagy vagyonátruházás visszafordítását. Ha azonban úgy tekinthető, hogy az adós túlzott mértékű befizetéseket teljesített egy nyugdíjalapba, a hitelező pénzügyi kártérítést kérhet a bíróságoktól. Ennek eredményeként a bíróság elrendelheti, hogy az alapkezelő térítse vissza a teljes összeget a megállapodásban részt vevő hitelezők közötti elosztás céljából.

Csőd

A csődbe ment személy által a hitelezők vagy egyéb személyek felé teljesített korábbi vagyonátruházások és kifizetések megsemmisíthetők a csődre vonatkozó jogszabályok alapján. Ez a helyzet áll fenn többek között akkor, ha

  • a csődbe ment személy pénzösszegeket fizetett egy hitelezőnek, vagy vagyontárgyat ruházott át rá, előnyben részesítve őt az összes többi olyan hitelezővel szemben, akinek tartozik. Az OA kérheti a csődnyitás napját megelőző három éven belül teljesített ilyen kifizetések visszafordítását. Ha az OA sikerrel jár, a szóban forgó összeget vissza kell fizetni a csődvagyonba valamennyi hitelező javára;[xii.]
  • a csődbe ment személy vagyontárgyat ruházott át egy harmadik személyre, vagy ajándékozott neki a valós piaci értéknél kisebb összegért. Ha az OA pernyertes lesz a High Court előtt, a csődnyitás napját megelőző három éven belül teljesített ilyen átruházások megsemmisíthetők, és a hiányt be kell fizetni a csődvagyonba valamennyi hitelező javára;[xiii.]
  • a csődbe ment személy úgynevezett „elkerülési” ügyletnek tekinthető vagyonátruházást vagy kifizetést végzett, vagyis a csődbe ment személy el akarta kerülni, hogy a vagyontárgy vagy a pénzösszeg a csődvagyon részéve váljon. Ezen esetekben két időszak különböztethető meg:
    • a csődöt három évvel megelőzően teljesített ilyen ügyletek visszafordíthatók az OA által a High Court előtti pernyertessége esetén;
    • a csődöt öt évvel megelőzően teljesített ilyen ügyletek, feltéve, hogy a csődbe ment személy nem bizonyítja, hogy fizetőképes volt az ügylet időpontjában.[xiv.]

Az OA-nak a fenti helyzetek mindegyikében eskü alatti írásbeli nyilatkozattal kell bizonyítania a High Court előtt, hogy az említett ügyletekre valóban olyan módon került sor, amely megfelel a High Courtnak a jogszabályokban rögzített feltételek szerint; ezen ügyletek/átruházások tehát hátrányt okoznak a csődvagyon hitelezőinek.



[i.] Lásd a 2012. évi (módosított) Insolvency Act 3. fejezetének 59–64. szakaszát (DSA) és 4. fejezetének 93–98. szakaszát (PIA) a védelmi tanúsítványokra (Protective Certificates, PC) vonatkozó szabályozást illetően

[ii.] A 2012. évi (módosított) Insolvency Act 115A. szakasza

[iii.] Lásd a 2012. évi Personal Insolvency Act (a személyes fizetésképtelenségről szóló törvény) 5. részét a személyes fizetésképtelenségi szakértő jogszabályi alapját illetően, valamint a 2013. évi Personal Insolvency Act 2012 (Authorisation and Supervision of Personal Insolvency Practitioners) Regulationst (a 2012. évi Personal Insolvency Actról [a személyes fizetésképtelenségi szakértők engedélyezése és felügyelete] szóló rendelet; S.I. 2013. évi 209. sz.) a képesítési kritériumokat, a szabályozási standardokat és az engedélyezési követelményeket illetően

[iv.] A 2012. évi (módosított) Insolvency Act 135. szakasza és az 1988. évi (módosított) Bankruptcy Act első függelékének 17. szakasza

[v.] A 2012. évi (módosított) Insolvency Act 135. szakaszának (2) bekezdése

[vi.] Az 1988. évi (módosított) Bankruptcy Act 61. és 136. szakasza

[vii.] A 2012. évi (módosított) Insolvency Act 87. szakasza (DSA) és 120. szakasza (PIA)

[viii.] Az 1988. évi (módosított) Bankruptcy Act 75. szakasza

[ix.] Az 1988. évi (módosított) Bankruptcy Act 81. és 101. szakasza

[x.] A 2012. évi (módosított) Insolvency Act 97. szakasza

[xi.] A 2012. évi (módosított) Insolvency Act 115. szakaszának a) pontja

[xii.] Az 1988. évi (módosított) Bankruptcy Act 57. szakasza

[xiii.] Az 1988. évi (módosított) Bankruptcy Act 58. szakasza

[xiv.] Az 1988. évi (módosított) Bankruptcy Act 59. szakasza


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Utolsó frissítés: 07/05/2020