Ideiglenes és biztosítási intézkedések

Előfordulhat, hogy Ön még a jogerős ítélet meghozatala előtt sürgős intézkedések meghozatalát kívánja kérni, mégpedig egy másik tagállamban, mint amelyben az alapeljárás folyik.


Előfordulhat, hogy Ön bíróság előtt pert indított, de az eljárás lassan halad, és Önnek emiatt kétségei támadnak. Attól tart, hogy adósa kihasználja az eljárás hosszadalmasságát és a különböző jogorvoslati lehetőségeket, hogy elmeneküljön hitelezői elől, még mielőtt az ügyben ítélet születne. Így például az adós megkísérelheti saját fizetésképtelenségét megszervezni, vagy vagyonát másra átruházni. Ebben az esetben Önnek érdekében áll, hogy a bíróságtól ideiglenes intézkedések meghozatalát kérje.

A bíróság ideiglenes vagy biztosítási intézkedéseket rendelhet el az adós vagyonára. Ezeknek az intézkedéseknek az a funkciója, hogy egy bizonyos időszakra előrevetítsék a jogerős ítéletet, amelyet a bíróság az ügy érdemében fog hozni, és így biztosítsák, hogy azt később végre lehessen hajtani.

Az intézkedések elrendelésének feltételeit illetően azonban lényeges különbségek vannak az egyes tagállamok között.

Ha szeretne részletesebben tájékozódni valamelyik tagállamról, válassza ki a kívánt ország zászlaját.


A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

Utolsó frissítés: 18/01/2019

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Belgium


1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A biztosítási intézkedések (mesures conservatoires/bewarende maatregelen) célja a jogok biztosítása. A hitelezők a gyakorlatban arra használhatják ezeket az intézkedéseket, hogy megvédjék magukat annak kockázatával szemben, hogy az adós nem fizet.

Ha a biztosítási intézkedések önmagukban nem elegendőek, a bíróság ideiglenes intézkedéseket (mesures provisoires/voorlopige maatregelen) rendelhet el, amelyek jogkövetkezményei hasonlók az eljárás során várt határozatéhoz. A jogerős határozat helyben hagyhatja vagy hatályon kívül helyezheti ezeket az ideiglenes intézkedéseket.

A bíróság ideiglenes intézkedéseket vagy biztosítási intézkedéseket rendelhet el az adós vagyontárgyaira vonatkozóan. Az adósság behajtásával kapcsolatban az az elv érvényesül, hogy az adós valamennyi ingó (készpénz, bútorok, ékszerek, értékpapírok) és ingatlan vagyonával (föld, épületek, lakóépületek) felel a tartozás kiegyenlítéséért. A hitelező az adós jogosultságaival (bankszámla, munkabér) szemben is támaszthat követelést.

1.1. Biztosítási intézkedések

A. Megelőző biztosítási intézkedés

Sürgős esetben bármelyik hitelező a bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy rendeljen el megelőző biztosítási intézkedést (saisie conservatoire/bewarend beslag) az adós lefoglalható vagyontárgyai vonatkozásában (a bíróságokról szóló törvénykönyv [Code judiciaire/Gerechtelijk Wetboek] 1413. cikke). Az adós a továbbiakban nem rendelkezhet szabadon a biztosítási intézkedés alá vont vagyontárgyaival. Nem adhatja el, nem ajándékozhatja el, illetve nem terhelheti jelzáloggal őket. A rendelkezési jogtól való megfosztás csupán viszonylagos jogkövetkezménnyel jár: csak az ideiglenes intézkedést kezdeményező hitelező javára alkalmazandó. Az adós továbbra is a vagyontárgyak tulajdonosa marad, továbbá megilleti a használat és a hasznok szedésének joga.

B. Bírósági letétbe helyezés

A vitatott vagyontárgyak a biztosítás érdekében bírósági letétbe helyezhetők a jogerős ítélet meghozataláig (a polgári törvénykönyv [Code civil/Burgerlijk Wetboek] 1955. és azt követő cikkei). A bírósági letétbe helyezésre a felek megállapodása alapján kerülhet sor (séquestre conventionnel/conventioneel sekwester), valamint a bíróság is elrendelheti (séquestre judiciaire/gerechtelijk sekwester). Ellentétben a rendes letétbe helyezéssel, a bírósági letétbe helyezés ingatlan vagyontárgyakra is alkalmazható (a polgári törvénykönyv 1959. cikke).

C. Vagyonleltár

A vagyonleltár (inventaire/inventaris vagy boedelbeschrijving) célja a hitelezők, a házastárs vagy az örököstársak kérésére a hagyaték, a házastársi közös vagyon vagy a közös tulajdon elemeit képező vagyontárgyak meghatározása (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1175. cikke). A vagyonleltárt kérő felek kijelölhetik azt a közjegyzőt, aki közokiratban rögzíti a vagyontárgyakat. Vita esetén a békebíróság (juge de paix/vrederechter) jelöli ki a közjegyzőt (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1178. cikke). A békebíróság rendelkezik továbbá hatáskörrel a jogviták elbírálására.

D. Zárlat

A zárlat (apposition des scellés/verzegeling) azzal a következménnyel jár, hogy a vagyontárgyakkal a gyakorlatban nem lehet rendelkezni. Komoly indok fennállása esetében a hitelező, a házastárs vagy az örökös kérheti a hagyaték, a házastársi közös vagyon vagy a közös tulajdon elemeit képező vagyontárgyak zárlatát (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1148. cikke). A kérelmet a békebírósághoz kell benyújtani. A békebíróság az eredeti kérelmező, illetve a hitelező, a házastárs vagy az örökös kérelmére elrendelheti a zárlat feloldását. A zárlat feloldásával szembeni kifogást szintén a békebíróság elé kell terjeszteni.

1.2. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedések visszavonhatók és visszafordíthatók. Ezeket ideiglenes intézkedés iránti eljárás (référé/kort geding) keretében vagy az üggyel kapcsolatos alapeljárásban lehet elrendelni.

1.3. Előzetes végrehajtás

A meghozott, de még fellebbezéssel megtámadható határozat szigorú feltételek mellett előzetesen végrehajtható lehet.

A törvényben meghatározott kivételekkel, illetve a bíróság különös indokolással ellátott ellentétes határozatának hiányában, az 1414. cikk sérelme nélkül az alapeljárásban hozott jogerős határozat ellen benyújtott kifogás (opposition/verzet) felfüggeszti annak végrehajtását.

A törvényben meghatározott kivételekkel, illetve a bíróság különös indokolással ellátott ellentétes határozatának hiányában, az 1414. cikk sérelme nélkül az alapeljárásban hozott jogerős határozat a fellebbezésre (appel/hoger beroep) tekintet nélkül előzetesen végrehajtható, biztosíték nyújtása nélkül, kivéve ha a bíróság elrendelte biztosíték nyújtását (a bíróságokról szóló törvény 1397. cikke).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

A. Megelőző biztosítási intézkedés

Az a személy, akinek a javára ítéletet hoztak, még akkor is, ha erre külföldön került sor, felhívhatja a bírósági végrehajtót (huissier de justice/gerechtsdeurwaarder), hogy vonja megelőző biztosítási intézkedés alá a pervesztes fél vagyontárgyait. Ilyen ítélet hiányában a megelőző biztosítási intézkedés bírósági végzéssel rendelhető el.

A kérelmet a biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíróhoz (juge des saisies/beslagrechter) kell benyújtani, és azt ugyanolyan módon vizsgálják meg, mint az ideiglenes intézkedés iránti eljárásokban benyújtott kérelmeket (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1395. cikke). Az idézés kibocsátása és a meghallgatás között legalább két napnak kell eltelnie, de ez az időtartam sürgős esetekben lerövidíthető.

A megelőző biztosítási intézkedés iránti egyoldalú kérelmet (requête unilatérale/eenzijdig verzoekschrift) ügyvéd terjeszti a biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró elé, aki engedélyezheti a biztosítási intézkedést. A biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró nyolc napon belül határoz. A végzést és a biztosítási intézkedésről szóló értesítést a bírósági végrehajtó kézbesíti az adósnak, annak érdekében, hogy az tudomást szerezzen az ellene indított eljárásról.

A végzés további alakiság nélkül előzetesen végrehajtható, de csak a felek között bír kötelező erővel. A biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró a körülmények megváltozása alapján bármikor megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti a végzést. A bírósági végrehajtó részére fizetendő díjat (a hivatalos lapban 1977. február 8-án közzétett) 1976. november 30-i királyi rendelet állapítja meg.

B. Bírósági letétbe helyezés

Megállapodás alapján történő bírósági letétbe helyezés esetén elegendő a felek közötti érvényes megállapodás, nincs szükség bírósági végzésre. A bírósági letétbe helyezést a bíróság is elrendelheti.

Mindkét esetben letétkezelőt (gardien judiciaire/gerechtelijke bewaarder) jelölnek ki, a megállapodásban vagy pedig a bíróság végzésében. A letétkezelő köteles az elvárható gondossággal eljárni a rábízott vagyontárgyakat illetően. A bírósági letétbe helyezés végén vissza kell szolgáltatnia a vagyontárgyakat. A letétkezelő a törvény által meghatározott díjazásra jogosult (a polgári törvénykönyv 1962. cikkének harmadik bekezdése).

C. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedéseket a bíróságtól kell kérni, mind az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban, mind az alapeljárásban. Választottbírók is elrendelhetnek ideiglenes intézkedéseket (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1696. cikke).

Az elsőfokú bíróság (tribunal de première instance/rechtbank van eerste aanleg) elnöke bármely olyan sürgős esetben elrendelhet ideiglenes intézkedést, amely nem esik a törvény erejénél fogva kívül a bíróságok hatáskörén (a bíróságokról szóló törvénykönyv 584. cikkének első bekezdése). Az ilyen intézkedés ideiglenes, és nem járhat végleges és visszavonhatatlan joghatásokkal. A munkaügyi bíróság (tribunal du travail/arbeidsrechtbank), illetve a kereskedelmi bíróság (tribunal de commerce/rechtbank van koophandel) elnöke szintén bármely olyan sürgős esetben elrendelhet ideiglenes intézkedést, amely nem esik kívül a bíróságának hatáskörén.

Az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban hozott végzés nem prejudikálhatja az alapeljárásban az ügy érdemében hozott ítéletet, ami azt jelenti, hogy csak a felek között kötelező. Az alapeljárás bíróságát az ilyen végzés semmilyen módon nem kötheti; a biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró csak ideiglenes intézkedéseket rendelhet el.

A házasság felbontására irányuló eljárásban a családjogi bíróság (tribunal de la famille/familierechtbank) elnöke a házastársak és gyermekeik személyére, tartására és vagyontárgyaira vonatkozó ideiglenes intézkedéseket rendelhet el (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1280. cikkének első bekezdése).

A bírósági végrehajtó kézbesíti az elrendelt intézkedésekről szóló értesítést az ellenérdekű félnek, és felhívja arra, hogy tegyen eleget ezen intézkedéseknek, szükség esetén hatósági végrehajtás vagy ismételten kiszabható kényszerítő bírság terhe mellett. A bírósági végrehajtó részére fizetendő díjat (a hivatalos lapban 1977. február 8-án közzétett) 1976. november 30-i királyi rendelet állapítja meg.

Első fokon eljárva a békebíróság ideiglenes intézkedéseket rendelhet el azon időszakra, amelynek során azok a házastársak vagy bejegyzett élettársak, akiknek kapcsolata megromlott, továbbra is együtt élnek. Az ilyen intézkedések például a családi otthonra, a gyermekekre vagy a gyermekek vagyonára vonatkozhatnak. Ezen intézkedések pusztán ideiglenes jellegűek, és a házastársak vagy bejegyzett élettársak együttélésének megszűnésével hatályukat vesztik. Nem határozhatják meg tartósan a házasság felbontását követő hosszú távú helyzetet. A házasság felbontását követő végleges állapotot az elsőfokú bíróságnak kell meghatároznia.

D. Előzetes végrehajtás

Az ítélet végrehajtási záradékot tartalmaz. Ugyanakkor mindaddig, amíg az ítélet felfüggesztő hatállyal megtámadható, nem lehet végrehajtani. A törvényben meghatározott kivételekkel, illetve a bíróság különös indokolással ellátott ellentétes határozatának hiányában a végrehajtás mindaddig fel van függesztve, amíg az ellen kifogást lehet támasztani, de azt nem függeszti fel a felsőbb bírósághoz előterjeszthető fellebbezés vagy a semmítőszék (Cour de cassation/Hof van Cassatie) elé terjeszthető felülvizsgálati kérelem (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1397. cikke).

Az ítéletet meghozó bíróság engedélyezheti annak előzetes végrehajtását, kivéve, ha ezt a törvény tiltja (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1399. cikke), mint például a személyállapoti perekben.

Amennyiben az előzetes végrehajtás lehetséges, arra az azt kérő fél kockázatára kerül sor. A bíróság e fél számára előírhatja, hogy az ítélet előzetes végrehajtása előtt szolgáltasson biztosítékot (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1400. cikke). Ez azt jelenti, hogy a fél előzetesen végrehajtathatja az ítéletet, de pénzösszeget vagy bankgaranciát kell letétbe helyeznie a letéti pénztárnál (Caisse des dépôts et consignations/Deposito- en Consignatiekas). Ennek indoka az, hogy az ítéletet a fellebbviteli eljárásban megváltozathatják, és az alperes kompenzációra lehet jogosult.

2.2 A főbb feltételek

A. Megelőző biztosítási intézkedés

Megelőző biztosítási intézkedés csak sürgős esetekben rendelhető el, amennyiben a követelés biztosan fennálló, likvid és lejárt.

A sürgősség azt feltételezi, hogy veszélybe került az adós fizetőképessége, ami veszélyezteti a hitelezőnek az adós vagyontárgyain fennálló jogait. A megelőző biztosítási intézkedés nem használható a nyomásgyakorlás eszközeként, hanem akkor megengedett, ha objektív kritériumok alapján megállapítható, hogy az adós pénzügyi helyzete veszélyeztetett. Sürgős helyzetnek kell fennállnia mind a megelőző biztosítási intézkedés elrendelésekor, mind akkor, amikor a bíróságnak döntenie kell annak fenntartásáról.

A követelésnek biztosan fennállónak, vagyis kellően megalapozottnak és észszerűen nem kifogásolhatónak kell lennie. Emellett likvidnek kell lennie. Összegének ugyanis meghatározottnak, vagy legalább előzetes becslés alapján meghatározhatónak kell lennie. Amennyiben a követelés pontos összegét még nem határozták meg, a bíróság azt becsléssel állapítja meg. Végül a követelésnek lejártnak kell lennie: másként fogalmazva a hitelezőnek jogosultnak kell lennie a kifizetés követelésére. A bíróságokról szóló törvénykönyv 1415. cikke úgy pontosítja e követelményt, hogy a jövőbeli időszakos jövedelmekkel (tartással, bérleti díjjal, kamattal) kapcsolatos követelések, valamint a feltételes vagy potenciális követelések esetében is elrendelhető a megelőző biztosítási intézkedés.

B. Bírósági letétbe helyezés

A bíróság elrendelheti a biztosítási intézkedés alá vont ingók, illetve az olyan ingó vagy ingatlan vagyontárgyak bírósági letétbe helyezését, amelyek tulajdonjoga vagy birtoka vitatott két vagy több személy között; az olyan dolgok bírósági letétbe helyezése is elrendelhető, amelyeket az adós a tartozás rendezése érdekében felkínál (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1961. cikke). Általánosságban e szabályok akkor alkalmazandók, ha az ügy körülményei indokolttá teszik a bírósági letétbe helyezést, mint olyan biztosítási intézkedést, amely garantálja, hogy a dolgok változatlan állapota fennmarad, anélkül, hogy veszélyeztetné a végső döntést. A sürgősség nem releváns kérdés. A bíróságnak ugyanakkor körültekintően kell eljárnia a bírósági letétbe helyezés elrendelésénél, mivel az olyan súlyos és kivételes intézkedés, amely csak megfelelő és fontos indokok alapján rendelhető el.

C. Ideiglenes intézkedések

Ideiglenes intézkedés iránti eljárás csak akkor kezdeményezhető, ha az ügy annyira sürgős, hogy azonnali intézkedések hiányában a kérelmező jelentős kárt vagy súlyos hátrányt szenvedne el. A sürgősség tehát lényeges követelmény az ideiglenes intézkedés iránti eljárás során.

Az alapeljárásban elrendelt ideiglenes intézkedéseknek szintén sürgős jellegűeknek kell lenniük. Ezért ezeket „sürgős ideiglenes intézkedéseknek” (mesures provisoires urgentes/dringende voorlopige maatregelen) is nevezik, amennyiben elrendelésüket a békebíróságtól kérik.

D. Előzetes végrehajtás

Az előzetes végrehajtás engedélyezésére vagy elutasítására vonatkozó döntés meghozatala során a bíróság által figyelembe vett szempont a hitelező azon kockázata, hogy az ellenérdekű fél szükségtelenül késlelteti vagy akadályozza a határozat végrehajtását. Ha az ellenérdekű fél kizárólag azért terjeszt elő ellentmondást vagy fellebbezést, hogy akadályozza a határozat végrehajtását, az elegendő indokot szolgáltat a határozatot hozó bíróság számára, hogy elrendelje annak előzetes végrehajtását. Ez azonban bizonyos esetekben tilos (lásd fent).

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A. Megelőző biztosítási intézkedés

A vagyontárgyak bármely típusára (ingó, ingatlan, immateriális) elrendelhető megelőző biztosítási intézkedés. Egyes vagyontárgyak azonban nem vagy csak részben képezhetik megelőző biztosítási intézkedés tárgyát. A megelőző biztosítási intézkedés kizártsága a jogszabályból, a vagyontárgy jellegéből, illetve a vagyontárgy és az adós közötti kapcsolatból következhet.

A megelőző biztosítási intézkedések alól kivont vagyontárgyak listáját a bíróságokról szóló törvénykönyv 1408. cikke tartalmazza. Összefoglalva, ezek közé tartoznak az adós alapvető szükségleti cikkei, az adós vagy a gyermekeinek tanulmányaihoz vagy szakképzéséhez szükséges tárgyak, az adós szakmájához szükséges felszerelés, a vallásgyakorláshoz szükséges tárgyak, továbbá az élelmiszerek és a tüzelőanyag. A bíróságokról szóló törvénykönyv 1410. cikkének (2) bekezdése tartalmazza azokat a követeléseket, így a családi támogatásokat és a minimálbért, amelyek esetében a megelőző biztosítási intézkedés kizárt.

Az adós munkabére és hasonló jövedelme csak részlegesen vonható megelőző biztosítási intézkedés alá. Az érintett összegeket a bíróságokról szóló törvénykönyv 1409. cikkének (1) bekezdése tartalmazza, és azokat minden évben királyi rendelettel kiigazítják a fogyasztói árindex alapján. A bíróságokról szóló törvénykönyv 1410. cikkének (1) bekezdése kiterjeszti a részleges megelőző biztosítási intézkedés alkalmazási körét az ideiglenes és végleges tartásdíjra, a nyugdíjra, a munkanélküli támogatásokra, valamint a keresőképtelenségi és rokkantsági ellátásokra.

A megelőző biztosítási intézkedés alá vont vagyontárgyakat a bírósági végrehajtó hivatalos jegyzőkönyvben rögzíti, azok esetleges jövőbeli értékesítése céljából, kivéve ha a bírósági végrehajtó közvetítésével sikerül megállapodásra jutni a hitelezővel. Büntetőeljárás terhe mellett szigorúan tilos eltüntetni a bírósági végrehajtó által jegyzőkönyvbe vett vagyontárgyakat.

B. Bírósági letétbe helyezés

A bíróság elrendelheti az adós biztosítási intézkedés alá vont ingó vagyontárgyai, illetve az olyan ingó vagy ingatlan vagyontárgyai bírósági letétbe helyezését, amelyek tulajdonjoga vagy birtoka vitatott két vagy több személy között; az olyan dolgok bírósági letétbe helyezése is elrendelhető, amelyeket az adós a tartozás rendezése érdekében felkínál (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1961. cikke).

C. Ideiglenes intézkedések

Ideiglenes intézkedéseket ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében bármilyen típusú ügyben el lehet rendelni. Az elsőfokú bíróság elnöke hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az általános jog szerinti bármely polgári jogvitában ilyen döntést hozzon. A munkajog, illetve a kereskedelmi jog hatálya alá tartozó ügyekben a munkaügyi bíróság vagy a kereskedelmi bíróság elnöke jár el.

A családjogi bíróság azon időszakra rendelhet el ideiglenes intézkedéseket, amelynek során a felek továbbra is együtt élnek. Az ilyen intézkedések például a családi otthonra, a gyermekekre vagy a gyermekek vagyonára vonatkozhatnak. Ez azonban csak házastársakra (a polgári törvénykönyv 223. cikkének (1) bekezdése) és bejegyzett élettársakra (a polgári törvénykönyv 1479. cikkének (1) bekezdése) vonatkozik, élettársakra nem.

D. Előzetes végrehajtás

Főszabály szerint a bíróság rendelkezése alapján bármely ítélet előzetesen végrehajtható, kivéve, ha ezt a törvény tiltja (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1399. cikke).

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A. Megelőző biztosítási intézkedés

Az adós nem veszíti el a megelőző biztosítási intézkedés alá vont vagyontárgyak tulajdonjogát, illetve használati jogát, sem a hasznok szedésének jogát (használat, bérbeadás, jövedelem, nyereség). A megelőző biztosítási intézkedés joghatása csupán az, hogy a vagyontárgyak nem értékesíthetők, illetve nem terhelhetők meg jelzáloggal. A rendelkezési jog ezen elvonása azt jelenti, hogy az adós által ennek ellenére kötött ügyletek önmagukban érvényesek, de nem hatályosak a hitelezővel szemben. A hitelező figyelmen kívül hagyhatja az ilyen ügyleteket és úgy járhat el, mintha azok nem léteznének.

B. Bírósági letétbe helyezés

Az általános letétbe helyezéshez hasonlóan a bírósági letétbe helyezés azt jelenti, hogy a vagyontárgyakat ténylegesen a letétkezelő birtokába adják. A letétkezelő kizárólag a vagyontárgyak megőrzését szolgáló intézkedéseket teheti meg.

C. Ideiglenes intézkedések

Nem értelmezhető.

D. Előzetes végrehajtás

Az előzetes végrehajtás azt jelenti, hogy a határozatot annak ellenére végrehajtják, hogy fennáll a fellebbezés alapján történő megváltozásuk lehetősége, illetve hogy ellentmondással éltek. A kérelmező viseli a végrehajtással kapcsolatos kockázatokat (lásd fent).

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A. Megelőző biztosítási intézkedés

A megelőző biztosítási intézkedés időbeli hatálya korlátozott, főszabály szerint három évben. A biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró ugyanakkor rövidebb időtartamot is megállapíthat. A megelőző biztosítási intézkedés megújítható, amennyiben az előbbi határidő még nem telt el. A megújítás – amely valójában a fennálló határidő meghosszabbítását jelenti – akkor lehetséges, ha érvényes okok állnak fenn a megelőző biztosítási intézkedés megújítására és a helyzet sürgőssége nem változott.

B. Bírósági letétbe helyezés

A törvény semmilyen határidőt nem állapít meg a bírósági letétbe helyezést illetően. Amennyiben már nem áll fenn annak kockázata, hogy a vagyontárgyak állapota nem őrizhető meg, és így veszélyeztetett a végső döntés, a bírósági letétbe helyezést feloldják.

C. Ideiglenes intézkedések

A törvény semmilyen határidőt nem állapít meg az ideiglenes intézkedéseket illetően. A jogvitában hozott jogerős döntés helyben hagyhatja vagy hatályon kívül helyezheti ezeket az intézkedéseket.

D. Előzetes végrehajtás

Nem értelmezhető.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A. Megelőző biztosítási intézkedés

Amennyiben a biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró megtagadja a megelőző biztosítási intézkedés engedélyezését, a hitelező a kézbesítéstől számított egy hónapon belül fellebbezést nyújthat be a bírósági végzéssel szemben (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1419. cikkének első bekezdése és 1031. cikke). Az ügyet ugyanúgy bírálják el, mint az elsőfokú bíróság előtt: a határozatot zárt ülésen (en chambre du conseil/in raadkamer) hozzák meg. Ha ilyenkor engedélyezik a megelőző biztosítási intézkedést és az adós kifogásolni kívánja azt, akkor érintett harmadik személyként (tierce opposition/derdenverzet) kifogást kell emelnie a fellebbviteli bíróság (cour d’appel/hof van beroep) előtt.

Amennyiben a biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró engedélyezi a megelőző biztosítási intézkedést, az adós vagy más érdekelt fél érintett harmadik személyként hasonlóképp kifogást emelhet e végzéssel szemben (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1419. cikke). A kifogást a megelőző biztosítási intézkedést engedélyező végzés kézbesítését követő egy hónapon belül kell benyújtani, és azt a végzést kibocsátó bíró bírálja el (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1125. cikke). Amennyiben a biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró nem függeszti fel a végrehajtást, az ilyen kifogásnak nincs felfüggesztő hatálya.

B. Bírósági letétbe helyezés

A felek közötti megállapodáson alapuló bírósági letétbe helyezés esetén nem értelmezhető.

A bíróság által elrendelt bírósági letétbe helyezés olyan bírósági határozat, amellyel szemben a bíróságokról szóló törvénykönyvben rögzített rendes úton lehet jogorvoslattal élni.

C. Ideiglenes intézkedések

Az a fél, aki úgy véli, hogy számára sérelmes az ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében kibocsátott végzés, ellentmondással élhet vagy fellebbezést terjeszthet elő. Az elsőfokú bíróság vagy a kereskedelmi bíróság elnöke által hozott végzés ellen benyújtott fellebbezést a fellebbviteli bíróság bírálja el. A munkaügyi bíróság elnöke által hozott végzés ellen benyújtott fellebbezést a munkaügyi fellebbviteli bírósághoz (cour du travail/arbeidshof) kell benyújtani.

Az ellentmondásra vagy fellebbezésre nyitva álló határidő a végzés bírósági végrehajtó általi kézbesítésétől számított egy hónap az idézéssel kezdeményezett eljárások (assignation/dagvaarding) és az önkéntes megjelenés (comparution volontaire/vrijwillige verschijning) esetén, illetve a végzés különleges ajánlott levélben történő kézbesítésétől (pli judiciaire/gerechtsbrief) számított egy hónap, ha a végzést egyoldalú kérelem alapján hozták.

D. Előzetes végrehajtás

Az előzetes végrehajtással szemben nem lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbviteli bíróság semmilyen körülmények között nem tilthatja meg vagy függesztheti fel a határozat végrehajtását (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1402. cikke).


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 24/10/2019

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Bulgária


1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A per tárgyalása általában hosszabb vagy rövidebb ideig tart. Ez a tárgyalás különbözői szakaszaiból és fokaiból eredő késedelem néha a késedelmes ítélethozatalra és az ítélet ebből eredő késedelmes jogerőre emelkedésére tekintettel a kért jogvédelem nem kellő hatékonyságához vezethet. E tekintetben a jogalkotó egy sor intézkedésről rendelkezett annak érdekében, hogy biztosítsa a kért bírói védelem eredményességét.

A követelés biztosításával kapcsolatos tárgykört a polgári perrendtartás (bolgár Pp.) 389–404. cikkének rendelkezései szabályozzák.

A bolgár Pp. 391. cikke szerint a követelés biztosítása akkor megengedett, ha ezen ideiglenes intézkedés hiányában a felperes számára lehetetlen vagy meglehetősen nehéz lenne az ítéletből eredő jogainak gyakorlása, és ha a) a követelést szilárd okirati bizonyíték támasztja alá, vagy b) a kötelmekről és szerződésekről szóló törvény 180. és 181. cikke alapján a bíróság által meghatározott összegű biztosítékot kell nyújtani. Biztosíték akkor is kérhető, ha szilárd okirati bizonyíték áll rendelkezésre.

Az ideiglenes intézkedések elrendelésének alapvető előfeltétele és kötelező feltétele ezért annak kockázata, hogy a felperes nem tudja gyakorolni az esetlegesen megalapozott követelésre tekintettel adott esetben meghozandó ítéletből eredő jogait.

A követelés biztosításának engedélyezéséhez a bíróságnak fel kell mérnie, hogy teljesülnek-e a következő előfeltételek: a követelés biztosításának szükségessége, a követelés és valamely, a konkrét ügy szükségletei és a kifejezetten kért jogvédelem szempontjából megfelelő és kellő – a felperes által megjelölt – ideiglenes intézkedés valószínű igazoltsága.

A bolgár Pp. 397. cikkének (1) bekezdése szerint a jog az alábbi ideiglenes intézkedésekről rendelkezik:

  1. ingatlan elkobzása,
  2. ingó vagyontárgyak és követelések, köztük társasági részesedések lefoglalása,
  3. a bíróság által meghatározott egyéb megfelelő intézkedések, köztük gépjármű lefoglalása vagy a végrehajtás felfüggesztése.

A bíróság a követelés összegének erejéig több ideiglenes intézkedést is elrendelhet.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

A bolgár Pp. 34. fejezetében foglalt rendelkezések alapján valamely követelés biztosítása megengedett:

  1. a bolgár Pp. 389. cikke szerint – valamennyi követeléstípus esetén – az ügy állására tekintet nélkül, a fellebbezési eljárás alatt folytatott bírósági vizsgálat lezárását megelőzően,
  2. a bolgár Pp. 390. cikke szerint az összes követelés biztosítható a keresetindítást megelőzően is.

Ideiglenes intézkedés iránti kérelem folyamatban lévő ügyet illetően:

E kérelmet a felperes a jogvita rendezésére hatáskörrel rendelkező bírósághoz nyújtja be. Valamely követelés biztosításának engedélyezéséhez fenn kell állniuk a bolgár Pp. 391. cikkében rögzített előfeltételeknek: a követelés valószínű igazoltsága, a követelés biztosításának szükségessége (pl. annak kockázata, hogy a felperes nem tudja kielégíteni követelését, amennyiben annak a bíróság helyt ad), valamint a meghatározott intézkedés alkalmassága. A bolgár Pp. 391. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban hiányos bizonyíték esetén a bíróság saját belátása szerint kérheti egy általa meghatározott pénzügyi biztosíték rendelkezésre bocsátását.

A követelés biztosítása az ügy felfüggesztése alatt is megengedett.

Jövőbeni követelés biztosítására irányuló kérelem:

A kérelmet ott kell előterjeszteni, ahol a felperes állandó lakcímmel rendelkezik, vagy ahol a követelést biztosítását szolgáló vagyon található. A „végrehajtás felfüggesztésére” irányuló ideiglenes intézkedés engedélyezése iránti kérelem előterjesztése esetén a kérelmet a végrehajtás helye szerint illetékes, hatáskörrel rendelkező bírósághoz kell benyújtani.

A bíróság – amennyiben jövőbeni követelésre tekintettel rendel el biztosítási intézkedést – meghatározza a követelés előterjesztésének határidejét, amely nem haladhatja meg az egy hónapot. Az ilyen ideiglenes intézkedések elrendelésének anyagi előfeltételei megegyeznek a folyamatban lévő ügyet érintő ideiglenes intézkedések elrendelésének előfeltételeivel.

A kérelemben meg kell jelölni a kért ideiglenes intézkedést és a követelés értékét. A kérelmet – a bíróságoknak a bolgár Pp. 104. cikke szerinti hatáskörétől és illetékességétől függően – a megfelelő regionális bírósághoz vagy járásbírósághoz kell benyújtani.

A kérelmet előterjesztheti az érintett személy vagy annak eljárásbeli képviselője, illetve ügyvédje. A kérelem másolatára nincs szükség, mivel azt nem küldik meg az ellenérdekű félnek.

A bíróság által elrendelt ideiglenes intézkedések végrehajtásának eszközei:

  • az ingatlan elkobzása – a nyilvántartó hatóság intézkedésével,
  • az adós ingó vagyontárgyainak és követeléseinek lefoglalása – állami vagy magánvégrehajtó intézkedésével, beleértve részéről harmadik felek, például bankok és más hitelintézetek értesítését is,
  • gépkocsikat érintő ideiglenes intézkedések esetén – a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közlekedésrendészeti szolgálat intézkedésével,
  • a „végrehajtás felfüggesztésére” irányuló ideiglenes intézkedés esetén – a megadott engedélyre vonatkozó bírósági határozat egy példányát be kell nyújtani a végrehajtási eljárást folytató bírósági végrehajtóhoz,
  • a jog által előírt egyéb intézkedések – az érintett személy által választott megfelelő állami vagy magánvégrehajtó intézkedésével.

2.2 A főbb feltételek

Az ideiglenes intézkedések engedélyezésének (fent ismertetett) anyagi előfeltételeit a bolgár Pp. 391. cikke rögzíti.

Tartási követelés biztosítása a bolgár Pp. 391. cikkében foglalt követelmények teljesítésének hiányában is megengedett; ebben az esetben a bíróság hivatalból rendelhet el ideiglenes intézkedést.

A követelés részleges biztosítása is megengedhető, azonban kizárólag a kellő bizonyítékkal alátámasztott részek tekintetében.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Általánosságban az adós bármely vagyontárgya ideiglenes intézkedés tárgyát képezheti. Végrehajtás alól mentes követelések lefoglalása révén nem biztosítható pénzkövetelés.

A bolgár Pp. 393. cikkének (1) bekezdése értelmében nem biztosítható az állammal, állami intézményekkel és az egészségügyi létesítményekről szóló törvény 5. cikkének (1) bekezdése szerinti egészségügyi létesítményekkel szemben fennálló pénzkövetelés.

Az alábbi típusú vagyontárgyak képezhetik ideiglenes intézkedések tárgyát:

  • bankszámlák,
  • ingó vagyontárgyak,
  • ingatlanok,
  • gépkocsik, ami a lefoglalásukat illeti,
  • végrehajtási tevékenységek,
  • a jövőbeni adós meghatározott vagyontárgyai, ahogyan az a jogszabályokban kifejezetten rögzített egyéb esetekben szerepel.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A vagyontárggyal való, adós általi bármely rendelkezés érvénytelen a hitelezőkkel vagy társhitelezőkkel szemben. Ami az ingatlanokat illeti, az érvénytelenség kizárólag a végrehajtásnak – a bolgár Pp. 452. cikke szerinti – nyilvántartásba vételét követően történt rendelkezések tekintetében áll fenn.

A bolgár Pp. 453. cikke szabályozza a végrehajtás nyilvántartásba vételét vagy a lefoglalásról szóló értesítés kézhezvételét követően megszerzett jogok hitelezők és társhitelezők általi kikényszeríthetetlenségének eseteit.

A bolgár Pp. 401. cikke szerint a biztosított hitelező keresetet indíthat a felelős harmadik féllel szemben azon összegek és vagyontárgyak iránt, amelyek önkéntes rendelkezésre bocsátását e harmadik fél megtagadja.

A bolgár Pp. ideiglenes intézkedéseket szabályozó 401. cikkére tekintettel a követelések biztosítására irányuló eljárásokkal kapcsolatos költségeket a bolgár Pp. 514. cikkének megfelelően az a személy viseli, akinek kérelmére az ideiglenes intézkedéseket elrendelték.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A valamely követelés biztosítására vonatkozó engedélyt a bíróság azon elv alapján adja meg, hogy folyamatban lévő ügy vonatkozásában az adott ideiglenes intézkedést az ügy lezárása előtt jogerőre emelkedett kapcsolódó ítélettel rendelték el.

A bíróság – amennyiben jövőbeni követelésre tekintettel rendel el biztosítási intézkedést – meghatározza a követelés előterjesztésének határidejét, amely nem haladhatja meg az egy hónapot. Amennyiben a megállapított határidőn belül a követelés előterjesztésére vonatkozó bizonyítékot nem terjesztettek elő, a bíróság hivatalból visszavonja az ideiglenes intézkedéseket a bolgár Pp. 390. cikkének (3) bekezdése alapján.

Olyan követelés előterjesztése esetén, amelyre tekintettel a bíróság ideiglenes intézkedést rendelt el – ahogyan ez rendszerint történik –, az ideiglenes intézkedés az ügy lezárásáig hatályban marad.

A bolgár Pp. 402. cikke szabályozza az elrendelt ideiglenes intézkedések visszavonására irányuló eljárást. E cikk értelmében az érdekelt félnek kérelmet kell előterjesztenie, amelynek egy példányát át kell adnia az ideiglenes intézkedés elrendelését kezdeményező személynek. Ez utóbbi személy három napon belül kifogást terjeszthet elő. A bíróság zárt tárgyaláson visszavonja az ideiglenes intézkedéseket, amennyiben teljes mértékben meggyőződött arról, hogy az azok elrendelésének alapját képező ok már nem áll fenn, vagy az alperes nem bocsátott rendelkezésre biztosítékot az előírt határidőn belül a felperes által követelt teljes összeg letétbe helyezésével (a bolgár Pp. 398. cikkének (2) bekezdése). A bíróság ideiglenes intézkedések visszavonására vonatkozó végzése egy héten belül magánjogi panasszal támadható meg.

Az elrendelt ideiglenes intézkedéseknek a bolgár Pp. 398. cikke szerinti, más intézkedéssel való helyettesítése a következő két helyzetben rendelhető el:

  • az (1) bekezdés alapján – az egyik fél kérelmére eljáró bíróság a másik fél értesítését és az értesítéstől számított három napon belül előterjesztett kifogásainak figyelembevételét követően engedélyezheti az egyik intézkedéstípus más intézkedéstípussal való helyettesítését,
  • a (2) bekezdés alapján – valamely számszerűsíthető követelés biztosítása esetén az alperes a másik fél hozzájárulása nélkül bármikor pénzóvadékkal vagy egyéb biztosítékkal helyettesítheti az engedélyezett biztosítékot a kötelmekről és szerződésekről szóló törvény 180. és 181. cikkének megfelelően.

A bolgár Pp. 398. cikkének (1) és (2) bekezdésében rögzített esetekben a lefoglalást vagy elkobzást a bíróság visszavonja.

A jog nem zárja ki, hogy az alperes követelést támasszon a felperessel szemben az ideiglenes intézkedések által neki okozott károk megtérítése iránt, ha az elrendelt ideiglenes intézkedésekkel érintett követelést visszavonják vagy nem terjesztik elő az előírt határidőn belül, valamint ha az ügyet megszüntetik (a bolgár Pp. 403. cikke).

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A bolgár Pp. 396. cikke szerint a bíróságnak valamely követelés biztosítására vonatkozó határozatával szemben egy héten belül magánjogi panasz terjeszthető elő. A felperes esetében ez az egyhetes időszak a határozat kézhezvételekor kezdődik, míg az alperes (az a személy, akivel szemben az ideiglenes intézkedést elrendelték) esetében azon a napon kezdődik, amikor a bírósági végrehajtó, a nyilvántartó hivatal vagy a bíróság kézbesíti részére az elrendelt ideiglenes intézkedésekről szóló értesítést. A magánjogi panasz egy példányát el kell juttatni az ellenérdekű félhez, akinek arra egy héten belül választ kell adnia.

Ideiglenes intézkedések elutasítására vonatkozó határozat megtámadása esetén nem kell a felperes magánjogi panaszának egy példányát eljuttatni az alpereshez.

Amennyiben a fellebbviteli bíróság helybenhagyja az ideiglenes intézkedések elrendelésére vagy elutasítására vonatkozó határozatot, a határozattal szemben nincs helye felülvizsgálati kérelemnek. Amennyiben a fellebbviteli bíróság elrendeli az elsőfokú bíróság által elutasított ideiglenes intézkedéseket, határozata a legfelsőbb semmítőszék előtt magánjogi panasszal támadható meg, ha teljesülnek a bolgár Pp. ezt lehetővé tevő 280. cikkében foglalt előfeltételek.

A jelenleg hatályos bolgár Pp. szerint az elrendelt ideiglenes intézkedések és a bíróság által az ideiglenes intézkedések elrendelésének feltételeként meghatározott biztosítéki összeg is megtámadhatók fellebbezéssel. A fellebbviteli bírósághoz benyújtott fellebbezés ugyanakkor nem függeszti fel az ideiglenes intézkedések hatályát egészen addig, amíg a magasabb fokú bíróság nem határoz a fellebbezésről, és hatályon kívül nem helyezi az intézkedéseket.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 03/01/2018

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Csehország


1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Ideiglenes intézkedések:

Az ideiglenes intézkedések a felek kapcsolatának átmeneti, azaz ideiglenes vagy olyan helyzetben történő szabályozására szolgálnak, amelyben aggodalom merül fel valamely bírósági határozat végrehajtásának esetleges meghiúsulását illetően.

Általában véve az ügy érdemében történő eljárás megindítása előtt elrendelt ideiglenes intézkedésekre a polgári perrendtartás (99/1963. sz. módosított törvény) 74. és azt követő cikkei az irányadók, míg az ilyen eljárás megindítását követően elrendelt ideiglenes intézkedésekre a 99/1963. sz. módosított törvény 102. cikke vonatkozik. A különleges bírósági eljárásokról szóló törvény (292/2013. sz. törvény) az irányadó bizonyos különös helyzetekben alkalmazott különleges ideiglenes intézkedésekre, mégpedig a megfelelő ellátásban nem részesülő kiskorút érintő helyzetben alkalmazott ideiglenes intézkedésekre (452. és azt követő szakaszok) és a családon belüli erőszakkal szembeni védelem biztosítását szolgáló ideiglenes intézkedésekre (400. és azt követő szakaszok). A 292/2013. sz. törvény 12. szakasza az ideiglenes intézkedések vonatkozásában hatályban lévő általános előírásokat kiegészítő egyes különös szabályokat is rögzít, amelyek az e törvény hatálya alá tartozó eljárástípusokra vonatkoznak.

Bizonyíték biztosítása:

A bizonyíték biztosítására akkor kerül sor, ha fennáll annak a veszélye, hogy a bizonyításfelvétel a jövőben lehetetlen lesz, vagy komoly akadályba fog ütközni (pl. olyan adásvételi szerződés hibás teljesítése, amelynek tárgyát romlandó javak képezik, vagy olyan tanú kihallgatása, aki súlyosan beteg, és életveszélyes állapotban van).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Ideiglenes intézkedések:

  • A polgári perrendtartás (99/1963. sz. módosított törvény) 74. cikkének (3) bekezdése szerint az ideiglenes intézkedések elrendelésére irányuló eljárás kérelemre indul.
  • A 292/2013. sz. törvény 12. szakasza mindazonáltal rögzíti, hogy ideiglenes intézkedést a bíróság hivatalból is elrendelhet, ha a szóban forgó eljárást hivatalból is megindíthatja (pl. a kiskorú gondozásával kapcsolatos eljárás, a cselekvőképtelenség megállapítására irányuló eljárás, gyámság alá helyezési eljárás és eltűnt személlyel vagy halálesettel kapcsolatos eljárás). Ezekben az esetekben a bíróság hivatalból rendeli el az ideiglenes intézkedést.
  • Az ideiglenes intézkedés elrendelésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az ügy érdemét illetően hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság; a 292/2013. sz. törvény 400. és 453. szakasza kivételt tartalmaz e szabály alól.

A bizonyíték biztosítható:

  • az ügy érdemére vonatkozó eljárás megindítása előtt, kérelemre. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az a bíróság, amely az ügy érdemére tekintettel hatáskörrel és illetékességgel rendelkezne, vagy amelynek területén a veszélyeztetett bizonyíték található.
  • az eljárás során a bizonyíték kérelem hiányában is biztosítható.

Az ügyben érintett feleknek jelen kell lenniük a bizonyíték biztosításakor, hacsak e tekintetben a késedelem veszélyt nem idézhet elő.

Bizonyíték biztosítására közjegyzői okirattal (notářský zápis) vagy a végrehajtó általi nyilvántartásba vétellel (exekutorský zápis) is sor kerülhet, ha ez az eljárás közjegyző vagy végrehajtó előtt zajlik, vagy amennyiben a közjegyző vagy a végrehajtó ezt a helyzetet tanúsítja.

2.2 A főbb feltételek

Ideiglenes intézkedés elrendelhető:

  • ha a felek viszonyának szabályozására ideiglenes előírásokat kell alkalmazni;
  • ha fennáll annak veszélye, hogy valamely bírósági határozat végrehajtása meghiúsul;
  • a jogviszonyok átmeneti jellegű szabályozása céljából.

A felek közötti jogviszonyt szabályozó átmeneti előírások szükségességének megítélése az adott ügy körülményeitől függ. A bíróság kizárólag akkor rendel el ideiglenes intézkedést, ha a felek jogviszonyának szabályozására szolgáló átmeneti előírásokra bizonyíthatóan szükség van. Ami az ilyen ideiglenes intézkedés elrendelése szempontjából lényeges egyéb körülményeket illeti, elegendő, ha legalább az ideiglenes intézkedéssel érintett kötelezettség előírása szempontjából kulcsfontosságú tények bizonyításra kerülnek.

  • Valamely határozat végrehajtásának meghiúsítása

Amennyiben a bíróság ideiglenes intézkedést rendel el a valamely határozat végrehajtásának meghiúsulásával kapcsolatos aggodalom kezelése érdekében, a jogosult félnek rendelkeznie kell a határozat végrehajtásának alapját képező határozattal vagy más okirattal. Ideiglenes intézkedést a bíróság kizárólag addig rendelhet el, amíg a határozat végrehajthatóvá nem válik, vagy ha komoly oka van annak, hogy az arra jogosult fél eddig (átmenetileg) nem követelhette az előírt kötelezettség bírósági végrehajtás útján történő teljesítését. Ugyanakkor alá kell támasztani a határozat végrehajtásának (főként a kötelezett magatartása miatti) meghiúsulásával kapcsolatos aggodalmat igazoló tényeket.

Az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló kérelemben szerepelniük kell a polgári perrendtartás (99/1963. sz. törvény) 42. cikkének (4) bekezdésében és 75. cikkében rögzített adatoknak, beleértve az alábbiakat:

  • az azon bíróságra vonatkozó adatok, amelynek a kérelmet címezték;
  • a kérelem előterjesztőjének személye és az érintett ügy, vagyis az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet igazoló tények előadása;
  • a kérelem célja, vagyis hogy a kérelmező milyen ideiglenes intézkedés elrendelését kéri;
  • a kérelem kelte és a kérelmező vagy képviselőjének aláírása;
  • annak leírása, hogy a felek jogviszonyának szabályozása céljából átmeneti előírásokra van szükség, vagy hogy fennáll a bírósági határozat végrehajtása meghiúsulásának veszélye.

A kérelmező által hivatkozott összes okiratot csatolni kell a kérelemhez.

A kérelem benyújtásának napjáig a kérelmezőnek önként, vagyis a bíróság felhívása nélkül 10 000 CZK összegű letétet kell rendelkezésre bocsátania; a vállalkozások között üzleti tevékenységből eredően fennálló jogviszonyokat érintő ügyekben a letét 50 000 CZK. A kérelem letét nyújtása nélkül terjeszthető elő, ha az szociális jóléti kérdésekkel kapcsolatos (pl. tartás, foglalkoztatás vagy személyi sérülés miatt járó kártérítés). A kérelmet a bíróság elutasítja, ha a letétet nem bocsátották rendelkezésre.

A letét a kártérítési követelések vagy a feleket, illetve harmadik személyeket (pl. az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló eljárásban félként nem szereplő személyeket) az ideiglenes intézkedés elrendelése esetén érő egyéb veszteségek megtérítésére irányuló követelések biztosítékaként szolgál.

A 292/2013. sz. törvény 12. szakaszának (3) bekezdése kivételt rögzít a letét rendelkezésre bocsátásának e törvény által előírt kötelezettsége alól.

Bizonyíték biztosítása:

Az ügy érdemére vonatkozó eljárás megindulása előtt a bizonyíték (kérelemre) biztosítható, ha annak veszélye áll fenn, hogy a bizonyításfelvétel a jövőben lehetetlen lesz, vagy komoly akadályba fog ütközni. A bizonyíték biztosítására nem kerül sor, ha annak az eljárásban nyilvánvalóan nincs jelentősége. A bíróság a bizonyíték biztosítására irányuló kérelmet elutasítja, ha azt gyanítja, hogy a kérelmező a bizonyíték megóvása helyett a kérelmet ténylegesen valamely eltérő cél megvalósítása érdekében terjesztette elő (pl. hogy a másik személy tevékenységéről egyébként nem hozzáférhető információt szerezzen).

A fő adatokon kívül a bizonyíték biztosítására irányuló kérelemben szerepelnie kell a bizonyítás felvételével érintett tények bemutatásának is. A biztosítandó bizonyítékot konkrétan meg is kell határozni.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Ideiglenes intézkedések:

A polgári perrendtartás 76. cikke szerint az ideiglenes intézkedéssel a bíróság valamely felet arra utasíthat, hogy például fizessen tartást, a bíróságnál pénzösszeget helyezzen el, a bíróságnak megőrzésre valamely tárgyat adjon át, bizonyos tárgyakkal vagy jogokkal ne rendelkezzen, valamit tegyen, valaminek a megtételétől tartózkodjon, vagy valaminek a megtételét tegye lehetővé. Az intézkedés a szóban forgó fél tulajdonában lévő bármely tárgyhoz kapcsolódhat.

Az ideiglenes intézkedéssel a bíróság az eljárásban részt vevő felektől eltérő személyt indokolt esetben kötelezettséggel terhelhet (pl. ha valaki teljes mértékben annak tudatában vásárolja meg a vagyontárgyat, hogy azt a hitelezőkkel szemben fennálló fizetési kötelezettségeit nem megfelelően teljesítő tulajdonostól szerzi meg).

A 292/2013. sz. törvény szerinti különleges ideiglenes intézkedések:

A gyermek helyzetét érintő, a 452. és azt követő szakaszok szerinti különleges ideiglenes intézkedés akkor alkalmazandó, ha a kiskorú nem részesül megfelelő ellátásban, attól függetlenül, hogy bárkinek joga van-e vagy sem a gyermek gondozására, vagy ha a gyermek életét, rendes fejlődését vagy egyéb fontos érdekeit komoly veszély fenyegeti, vagy azok sérülnek. A bíróság ideiglenes intézkedése a gyermek megfelelő környezetbe helyezéséhez szigorúan szükséges, a bíróság végzésében meghatározott ideig irányadó a gyermek helyzetére.

A 400. és azt követő szakaszok szerinti különleges ideiglenes intézkedés az alperessel szemben rendelhető el, és az az alperest a közös háztartás és közvetlen környezetének elhagyására, a közös háztartástól való távolmaradásra és az abba történő belépéstől való tartózkodásra, a kérelmezővel való kapcsolatfelvétel mellőzésére vagy a kérelmező bármilyen zaklatásától való tartózkodásra kötelezi. A kérelemben szerepelnie kell annak a tényállásnak, amely azt mutatja, hogy a kérelmező és az alperes közös házban vagy lakásban való együttélése a kérelmező számára a vele vagy a közös háztartásban élő más személlyel szemben elkövetett fizikai vagy lelki erőszak miatt elviselhetetlen, vagy amely a kérelmező zaklatását bizonyítja.

Bizonyíték biztosítása:

A kérelemben azt is ki kell fejteni, hogy a kérelmező miért kéri a bizonyíték biztosítását. Minden olyan eszköz használható bizonyítékként, amellyel az ügy állása megállapítható, beleértve különösen a tanúk meghallgatását, a szakértői véleményt, a hatóságok és jogi személyek jelentéseit és észrevételeit stb.

A bizonyíték biztosításának egyik speciális eszköze egy szellemi tulajdonjogokhoz kapcsolódó ügyben a bizonyíték tárgyának biztosítását eredményezi (a polgári perrendtartás [99/1963. sz. törvény] 78b. cikke). Az a személy, aki valamely szellemi tulajdonjog megsértésének tanúja volt, kereshetőségi joggal rendelkezik. Az a regionális bíróság illetékes, amelynek területén sor került a tárgy biztosítására. A következők biztosíthatók: a kérdéses javak; anyagok és eszközök; a kérdéses javakkal kapcsolatos dokumentumok.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Ideiglenes intézkedések:

Az ideiglenes intézkedés a kérelmező védelmét szolgáló ideiglenes határozat. Azt a bíróság a kérelmező megsértett vagy veszélyeztetett jogának védelme érdekében rendeli el. Az ideiglenes intézkedés elrendelése nem biztosít a kérelmező számára még rendezetlen jogokat. Az valamely előzetes kérdés kezelését sem jelenti. Hasonlóképpen pusztán az, hogy a bíróság ideiglenes intézkedést rendelt el, nem érinti a bíróság ügy érdemében történő határozathozatalát. A kötelezettek az ideiglenes intézkedés elrendelését követően is rendelkezhetnek vagyontárgyaikkal, de az elrendelt intézkedéssel összhangban kötelesek eljárni.

Azzal szemben, aki az eljárás folytatását súlyosan akadályozza például azáltal, hogy – kellő indok nélkül – nem jelenik meg a bíróság előtt, vagy nem tesz eleget a bíróság végzésének, a bíróság 50 000 CZK összegig terjedő pénzbírságot szabhat ki. A bíróság az ideiglenes intézkedést elrendelő határozatot kikényszerítheti, ha a kötelezett fél nem tesz eleget önként a határozatnak. A valamely hatósági határozat végrehajtásának akadályozása miatt kiszabott pénzbírságot vagy kitiltást (például a közös háztartásból) a 40/2009. sz. törvény, vagyis a büntető törvénykönyv 337. szakaszának (2) bekezdése is szabályozza, amely megállapítja a hatósági határozat végrehajtása akadályozásának vétségét, illetve a kitiltást.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Ideiglenes intézkedések:

  • Határozott ideig tartó ideiglenes intézkedés

Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzésben a bíróság rögzítheti, hogy az ideiglenes intézkedés határozott ideig tart, akkor is, ha azt a felperes (kérelmező) nem kéri.

  • A keresetindításra vagy az eljárás megindítására irányuló másik kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettség előírása

Az ideiglenes intézkedést elrendelő bíróság azt is előírja a kérelmező (felperes) számára, hogy az intézkedés elrendelésével egyidejűleg meghatározott határidőn belül nyújtson be kérelmet (keresetlevelet) a bírósághoz az ügy érdemére vonatkozó eljárás megindítása iránt.

Az ideiglenes intézkedés egészen addig hatályban marad, amíg le nem jár, vagy a bíróság meg nem szünteti azt.

Az ideiglenes intézkedés akkor jár le, ha a kérelmező nem kezdeményezi az eljárás megindítását a bíróság által meghatározott határidőn belül; ha az ügy érdemére vonatkozó kérelemnek a bíróság nem ad helyt; ha az ügy érdemére vonatkozó kérelemnek a bíróság helyt ad, és az ügyben hozott határozat végrehajthatóvá válásától számítva több mint 15 nap eltelt; vagy ha az ideiglenes intézkedés határozott időtartama letelt.

A bíróság az ideiglenes intézkedést megszünteti, ha elrendelésének oka már nem áll fenn.

A 292/2013. sz. törvény 400. és azt követő szakaszai szerint az ideiglenes intézkedésnek a végrehajthatóvá válását követő egy hónapig kell tartania (408. szakasz), és ez az időszak az ügy érdemét érintő eljárás megindításának időpontjától függően meghosszabbítható.

A 292/2013. sz. törvény 452. és azt követő szakaszai szerint az ideiglenes intézkedésnek a végrehajthatóvá válását követő egy hónapig kell tartania (459. szakasz), és ez az időszak meghosszabbítható.

Bizonyíték biztosítása:

A bizonyítékot a bíróság által meghatározott határidőn belül vagy a lehető leghamarabb kell biztosítani. A felek a bizonyíték biztosítása során jelen lehetnek, de nem jogosultak megjelenni, ha a késedelem veszéllyel jár. Az ügy érdemét érintő eljárás megindítását követően a felek a felkínált bizonyítékra és az összes felvett bizonyítékra reagálhatnak. Ezenfelül a feleket ki lehet kérdezni.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Ideiglenes intézkedések:

Az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó határozatok bírósági végzés formáját öltik. Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés a közzététellel válik végrehajthatóvá. Közzététel hiányában a végzés akkor válik végrehajthatóvá, ha azt a kötelezett félnek kézbesítették. Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés írott példányát kézbesíteni kell az eljárás feleinek és a harmadik félnek (ha ezt a harmadik felet kötelezettség terheli), és amennyiben az intézkedés ingatlannal való rendelkezés tilalmára vonatkozik, annak egy példányát az illetékes földhivatalnak is kézbesíteni kell. Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés közzététellel vagy kézbesítéssel válik végrehajthatóvá (a polgári perrendtartás 76d. cikke), és a határozat végrehajtásának alapját képezi.

Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzésekkel szemben fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a megtámadott végzést meghozó bírósághoz kell benyújtani, de azt valójában a másodfokú bíróság, azaz a regionális vagy magasabb szintű bíróság tárgyalja. A fellebbezést a végzés írott példányának kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni.

Ha az arra jogosult személy határidőn belül elfogadható fellebbezést terjeszt elő, a határozat nem emelkedik jogerőre, amíg a fellebbviteli bíróság jogerős döntést nem hoz a fellebbezés tárgyában. Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés ugyanakkor végrehajthatóvá válik (vagyis az e végzés szerinti eljárást kell követni) a kézbesítés napján kezdődő teljesítési határidő lejártát követően; ettől eltérően a végzés a kézbesítést követően válik végrehajthatóvá, ha nem ír elő teljesítési kötelezettséget. A bíróság úgy határozhat, hogy az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés kizárólag a bíróság határozatának jogerőre emelkedését követően hajtható végre, kivéve, ha ezt kizárja az ideiglenes intézkedés jellege, vagy ez az intézkedés céljának meghiúsulását eredményezné.

A 292/2013. sz. törvény 409. és 463. szakasza az e törvény szerinti különleges ideiglenes intézkedésekkel szembeni fellebbezésekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/09/2019

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Írország


1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Az ír bíróságokon rendelkezésre álló különböző típusú ideiglenes intézkedések az intézkedések (injunctions). Az intézkedés olyan bírósági végzés, amely a perben részes felet egy adott dolog megtételére utasítja, vagy annak megtételétől eltiltja. Az intézkedés megsértése bíróság megsértésének minősül, és az ilyen végzést megsértő személyt börtönbe lehet zárni. Az intézkedés lehet:

i. állandó,

ii. meghatározott időtartamra szóló, vagy

iii. ideiglenesen, a per letárgyalásáig szóló.

Ha a felperes nézete szerint az alperes esetleg lényeges tárgyakat vagy okiratokat távolíthat el vagy semmisíthet meg, felperes a másik fél meghallgatása nélkül kérelmezheti a bíróságtól az „Anton Piller” végzés, azaz az intézkedés egy olyan formájának alkalmazását, amely előírja az alperes számára a felperes beengedését a helyiségeibe okiratok és egyéb tárgyak megtekintése, valamint a felperes tulajdonában álló bármilyen dolog elvitele céljából. Amennyiben a felperes arra gyanakszik, hogy az alperes bármely vagy minden vagyontárgyát eladhatja és olyan helyzetbe kerülhet, hogy a felperes követelését nem tudja kielégíteni, ha végül a tárgyaláson a felperes nyer, a felperes kérelmezheti a bíróságtól a „Mareva intézkedés” avagy egy biztosítási intézkedést elrendelő végzés alkalmazását, amely megakadályozza a végzés időtartama alatt, hogy az alperes vagyontárgyaival kereskedjen. A Mareva intézkedés általánosságban megakadályozza, hogy az illetékességi területen kívüli alperes, aki az illetékességi területen belül vagyontárgyakkal rendelkezik, a tárgyalás alatt azokat a vagyontárgyakat elvigye.

Amennyiben a felperes követelése pénzösszegre vonatkozik, kérheti a bíróságtól, hogy hozzon egy végzést, amely az alperest a követelt teljes összegnek vagy egy részének a bíróságnak történő ideiglenes befizetésére utasítja. Az alperes viszont, aki attól tart, hogy ha felperes elveszti a követelését, esetleg nem tudja kifizetni az alperesnek az eljárás sikeres lefolytatása érdekében felmerült jogi költségeit, kérheti annak elrendelését a bíróságtól, hogy a felperes az eljárás költségei vonatkozásában biztosítékot nyújtson egy pénzösszeg befizetésével a bíróságon. Amennyiben az alperes javára „perköltség-biztosítékra” vonatkozó végzés születik, a felperes csak akkor indíthatja el a követelését, ha a bírósági végzés utasításának megfelelően a pénzösszeget befizeti a bíróságon.

A Felsőbíróságnak is van hatásköre közbenső végzés meghozatalára egy másik joghatóság alatt folyamatban lévő eljárás támogatására, amennyiben ez célravezető. Az „egész világra kiterjedő biztosítási intézkedést elrendelő végzést” bocsáthat ki, amely más joghatóságokban található vagyontárgyakra vonatkozik, ha aggály vagy félelem merül fel, hogy az alperes esetleg a vagyontárgyait kimentheti az ellene hozandó ítélet elkerülése érdekében.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

A legtöbb intézkedés iránti kérelem akár a körzeti bíróságon, akár a Felsőbíróságon benyújtható. A közbenső jogorvoslatok egyes formáit azonban kizárólag a Felsőbíróságtól lehet igényelni, mint például a biztosítási intézkedést elrendelő végzéseket, az Anton Piller végzéseket és a külföldi eljárásokkal kapcsolatos végzéseket.

A közbenső végzést kérelmező félnek eskü alatt tett írásbeli nyilatkozattal alátámasztott kérelmet kell benyújtania. A kérelmezőnek teljes körű tájékoztatást kell nyújtania minden vonatkozó tényről, különösen ha a kérelmet a másik fél értesítése nélkül nyújtja be. Az eskü alatt tett írásbeli nyilatkozatban végzéstervezetet is elő kell terjeszteni, amely pontosan meghatározza, hogy mit várnak el a bíróságtól. A szükséges bírósági nyomtatványokról további információk találhatók a A link új ablakot nyit megBírósági Szolgálat weboldalán.

Ha egy intézkedés kérelmezője sikeresen megkapja a kért végzést, rendszerint egy úgynevezett „kártérítési vállalást” kell benyújtania arra az esetre, ha a tárgyaláson végül veszítene, abból a célból, hogy a másik fél, aki ellen az intézkedést hozták, visszakapja a végzés eredményeként felmerült költségeit.

Az intézkedés iránti kérelmet a másik fél meghallgatása nélkül vagy a másik fél értesítése nélkül is be lehet nyújtani, amennyiben alapos oka van az ily módon történő eljárásnak. Ezeket a kérelmeket a eljárás megindítása előtt is be lehet nyújtani, ha a felperes helyzete bizonyos mértékben sürgető. [A kereskedelmi bírósági ideiglenes vagy közbenső jogorvoslatot illetően lásd a A link új ablakot nyit megLegfelsőbb Bíróságok 1986. évi Eljárási Szabályzata (Rules of the Superior Courts) 63A rendelkezése 6. cikkének (3) bekezdését].

2.2 A főbb feltételek

A bíróságok mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak eldöntésére, hogy valamely ideiglenes intézkedést meghozzanak vagy sem, és akkor hoznak ilyen végzést, ha az igazságos és helyénvaló. [ A A link új ablakot nyit megLegfelsőbb Bíróságok 1986. évi Eljárási Szabályzata (Rules of the Superior Courts) 50 rendelkezése 6. cikkének (1) bekezdése]. Amikor a bíróság valamely ideiglenes intézkedés meghozatalának helyénvalóságát vizsgálja, az alábbiakat kell meghatároznia:

i. Létezik-e egy méltányos és jóhiszemű eldöntendő kérdés.

ii. A kártérítés vagy ellentételezés odaítélése megfelelő jogorvoslat lenne-e, ha a kérelmező intézkedés iránti kérelmét megtagadnák és ezután sikeres lenne a tárgyaláson.

iii. A kényelmi szempontok az elrendelés mellett szólnak-e.

Az első követelmény szerint a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy létezik egy tárgyalást igénylő, méltányos kérdés. Ez egy aránylag alacsony szintű, a kérelmező által leküzdendő akadály, de az elmúlt években a próba ezen részét nehezebb volt teljesíteni akkor, ha a kérelmező által az ideiglenes szakaszban kért jogorvoslat egy, a másik felet valami megtételére kötelező intézkedés. Ilyen esetben a hatóságok mostanra egyértelművé tették, hogy a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az ügye meggyőző és valószínűleg sikeres lesz a tárgyaláson.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Intézkedés sokféle okból kérelmezhető, többek között annak megakadályozására, hogy valamelyik fél földterületet tervezési feltételek vagy kötelezettségek megsértésével használjon vagy fejlesszen, annak lehetővé tételére, hogy ingatlant átkutassanak és tárgyakat elvigyenek, munkáltató kötelezésére, hogy a munkavállalót továbbra is kifizesse, vagy annak megakadályozására, hogy a munkáltató a jogvita lezárásáig új munkavállalót vegyen fel. Amennyiben befagyasztást elrendelő végzést vagy „Mareva” típusú végzést hoznak, akkor a végzés által utasított fél nem kereskedhet a vagyontárgyaival oly módon, amely a bírósági végzéssel nem összeegyeztethető. Például csak meghatározott összegben vehet fel készpénzt egy bankszámláról, és a vagyontárgyainak értékét nem csökkentheti egy bizonyos összeg alá, amíg az eljárást nem zárult le teljesen.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Ha valamelyik fél megsérti a közbenső végzést, az a bíróság e személy általi megsértésének tekinthető, és ezt a személyt börtönbe lehet zárni, pénzbírságot lehet rá kiszabni vagy a vagyontárgyait zár alá lehet helyezni. A végzés első oldalán egy „büntető végzésnek” kell szerepelnie, amely értesíti a címzettet az intézkedés feltételeinek megsértésével járó esetleges következményekről. Hasonlóképpen, ha egy harmadik fél tudatosan segíti az alperest a befagyasztást elrendelő végzés tárgyát képező vagyontárgyak értékesítésében, akkor az a személy is bűnös lehet a bíróság megsértésében. Következésképpen a bíróság által hozott bármilyen biztosítási intézkedést elrendelő végzés másolatát rendszerint kézbesítik az esetleges harmadik feleknek, mint például a végzés által utasított fél által fogadott vagy az ő szolgálatában álló banki vezetőknek, könyvelőknek és jogtanácsosoknak.

Az intézkedés megsértésével kötött bármilyen szerződés jogellenes, és a végzés létezéséről tudomással bíró fél számára végrehajthatatlan. A tulajdonjog azonban a jogellenes szerződés által is átruházható lehet, így amint ez a szerződés teljesül, általában nincs lehetőség a átruházott vagyontárgy visszaszerzésére, és egy ilyen helyzetben a felperes egyetlen jogorvoslati lehetősége kártérítés megítélése.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Rendszerint egy intézkedés a tárgyalás lezárásáig érvényes (ideiglenes intézkedés). Amennyiben egy közbenső intézkedést a másik fél értesítése nélkül hoznak meg, ez rendszerint korlátozott ideig tart, ami után egy újabb bírósági végzésre lesz szükség.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Igen, van. Az alperes vagy a meghozott közbenső intézkedés által érintett bármely fél bármikor kérelmezheti a bíróságtól az intézkedés megváltoztatását vagy megsemmisítését. Az intézkedést megtámadni kívánó félnek a kérelemről a másik fél ügyvédjét értesítenie kell. A bíróság az intézkedést megsemmisítheti, amennyiben az alperes bizonyítani tudja, hogy eleve nem lett volna szabad meghozni, a végzés meghozatala óta valamilyen jelentős változás történt a körülményekben vagy igazságos és méltányos így tenni. Ahogy az fentebb említésre került, a bíróság az intézkedést kérelmező félnek előírhatja, hogy úgynevezett „kártérítési vállalást” fizessen be a bíróságon abból a célból, hogyha a tárgyaláson végül veszít, az a fél, aki ellen az intézkedést hozták, valamilyen védelemben részesüljön a végzés eredményeként esetleg felmerülő költségekkel szemben.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 26/11/2019

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Görögország


1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Az általánosabban „ideiglenes jogorvoslatoknak”(asfalistiká métra) nevezett ideiglenes és biztosítási intézkedések valamely bíróság által olyan esetekben elrendelt intézkedések, amelyekben az ügy érdemében teljes körű eljárás van folyamatban, vagy az hamarosan megkezdődik, és olyan követelésre vonatkozik, amelynek bíróság általi védelmére addig is szükség van. Az ilyen fajta ideiglenes bírósági védelem célja annak biztosítása, hogy ténylegesen ki is lehet majd elégíteni azt a követelést, amelynek érdemi vizsgálata hamarosan megkezdődik. Az elrendelhető intézkedések: biztosíték nyújtása (engyodosía); jelzálogjog bejegyzése az adós ingatlanjára (engrafí prosimeíosis ypothíkis); megelőzési célból történő lefoglalás (syntiritikí katáschesi); bíróság általi elkobzás (dikastikí mesengýisi); a követelések ideiglenes megítélése (prosoriní epidíkasi apaitíseon); a kérdéseket ideiglenesen szabályozó meghagyás (prosoriní rýthmisi katástasis); a vagyontárgy lefoglalása (sfrágisi), lefoglalásának megszüntetése (aposfrágisi), leltárba vétele (apografí) és hatósági letétbe helyezése (dimósia katáthesi); valamint birtokvédelmi intézkedések (asfalistiká métra nomís).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Az ilyen fajta intézkedéseket mindig bíróságnak kell elrendelnie.

Az ilyen intézkedések elrendelésére az elsőfokú egyesbíróság (monomelés protodikeío) rendelkezik általános hatáskörrel. Az elsőfokú egyesbíróság helyett ugyanakkor a a körzeti polgári bíróság (eirinodikeío) rendelkezik általános hatáskörrel a birtokjog vagy használati jog átmeneti szabályozásának eseteiben, valamint olyan esetekben, amelyekben a polgári perrendtartás általános rendelkezései alapján a körzeti polgári bíróság rendelkezik hatáskörrel a főkövetelés tárgyalására. A körzeti polgári bíróság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik azokban az ügyekben, amelyekben a felek megállapodása révén jelzálogjog kerül bejegyzésre vagy törlésre. Ideiglenes jogorvoslatot az elsőfokú többtagú bíróság (polymelés protodikeío) is elrendelhet, ha a főkövetelést tárgyalja; ilyen esetekben hatásköre az elsőfokú egyesbíróság hatáskörével párhuzamos. Illetékességgel rendszerint az ügy érdemének tárgyalására illetékes bíróság rendelkezik, ideiglenes jogorvoslatokat azonban az azok foganatosításának helyéhez legközelebb eső bíróság is elrendelhet. A bíróság ilyen intézkedések elrendeléséről szóló végzését a teljesítésükért felelős félnek kell kézbesíteni, és azt bírósági végrehajtó (dikastikós epimelitís) hajtja végre. A végrehajtás megakadályozása esetén a bírósági végrehajtó a rendőrség segítségét kérheti. A költségek meghatározása nehéz, mivel az ügyvédek és bírósági végrehajtók díjai eltérőek lehetnek. Az irányadó költség hozzávetőlegesen 250,00 euró.

2.2 A főbb feltételek

A bíróság ideiglenes jogorvoslati intézkedést rendel el

a) sürgős szükség vagy közvetlen veszély esetén valamely jogos érdek védelme vagy megóvása, illetve valamely helyzet szabályozása érdekében, és

b) ha alapos okkal feltételezhető, hogy az ideiglenes jogorvoslat iránti kérelemmel érintett jog ténylegesen fennáll.

Olyan előzetes bizonyítékot kell szolgáltatni, amely igazolja, hogy az intézkedés alkalmazásának észszerű indoka van: teljes körű bizonyítás nem szükséges, és elegendő az olyan nem teljes körű bizonyítás, amely a megállapítandó tényállás tekintetében a bizonyosság kisebb mértékét biztosítja; a bíróság akkor biztosíthat védelmet, ha álláspontja szerint az állítólagos tényállás valószínű. A bíróság kizárólag akkor biztosít védelmet, ha sürgős szükség vagy annak közvetlen veszélye áll fenn, hogy az adóst a hozzá tartozó lefoglalható vagyontárgyaktól olyan módon választják el, hogy a követelést később lehetetlen lesz érvényesíteni, ha az érdemi eljárás befejezésekor a bíróság a hitelezőnek végrehajtható jogcímet ítél meg.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az adós bármilyen vagyontárgya ilyen intézkedések tárgyát képezheti attól függetlenül, hogy az adós birtokában vagy harmadik fél birtokában van-e, amennyiben a magánjog szabályai szerint átruházható, és jogilag nem mentes a végrehajtás alól. Ilyen intézkedések közelebbről olyan ingatlannak és ingósággal kapcsolatban foganatosíthatók, amelyek nem minősülnek mentesnek a lefoglalás alól, beleértve a hajókat, légi járműveket, közúti járműveket, bankbetéteket és dematerializált részvényeket.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Ha a bíróság a vagyontárgyak tekintetében ideiglenes végzést, például megelőzési célból történő lefoglalást vagy az ingatlanra vonatkozó jelzálogjog bejegyzését elrendelő végzést hozott, az adós a vagyontárgyakat harmadik félre nem ruházhatja át. A végzés betartásának elmulasztása a büntető törvénykönyv 232A. szakasza alapján legalább hat hónapig tartó szabadságvesztés büntetést von maga után.

Az 1059/1971. sz. törvényerejű rendelet (nomothetikó diátagma) a bankbetétek vonatkozásában titoktartási kötelezettséget vezetett be, és a bank e kötelezettséget megszegő igazgatóival, vezetőivel vagy munkavállalóival szemben legalább hat hónapig tartó szabadságvesztés büntetést ír elő. Ez nem képezi akadályát a megelőzési célból történő lefoglalásnak, mivel a lefoglalást elrendelő bírósági végzésnek nem kell meghatároznia, hogy mely bankbetéteket vagy dematerializált részvényeket kell lefoglalni. A végzés megakadályozza a bankokat az eszközök átutalásában, de nem sérti a titoktartási kötelezettséget, mivel a bankoknak nem kell közölniük egyetlen bankbetét létezését sem. A lefoglalt vagyontárgyat birtokló bármely más harmadik feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a lefoglalt követelések vagy jogok ténylegesen fennállnak-e, és hogy a birtokukban lévő vagyontárgyra történt-e más foglalás, és ha igen, milyen értékben.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A jogszabályok szerint ezen intézkedések érvényessége

a) addig tart, amíg a végzés kibocsátását kérő fél terhére a bíróság az ügy érdemében folytatott eljárásban ítéletet nem hoz, és az ítélettel szembeni fellebbezés határideje le nem járt;

b) addig tart, amíg a végzés kibocsátását kérő fél javára a bíróság jogerős ítéletet nem hoz, és ezen ítéletet végre nem hajtják;

c) addig tart, amíg az érdemi eljárás felei között egyezség nem születik;

d) az eljárás megszakadását vagy bíróság általi egyéb módon történő megszüntetését követő 30 napig tart;

e) addig tart, amíg az intézkedést elrendelő végzést új bizonyíték alapján a végzést eredetileg kibocsátó bíróság vagy új bizonyíték hiányában is a főkövetelést tárgyaló bíróság vissza nem vonja vagy meg nem változtatja; vagy

f) fennáll, amennyiben a végzés meghatározza azt az időszakot, amelyen belül a kérelmezőnek a főkövetelést bíróság elé kell terjesztenie, és a kérelmező ezt határidőn belül elmulasztja megtenni.

Amennyiben a kérelem tárgyalásán bármelyik fél kellő időben történt szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, a tárgyalást e fél távollétében tartják meg. A bíróság azonban az ügyet úgy tárgyalja, mintha az összes fél jelen lenne, mivel az ideiglenes jogorvoslat elrendelésére irányuló eljárásban a megjelenés elmulasztása nem minősül a kérelemben előadott tényállás elismerésének. A bíróság csak akkor tárgyalhatja újra az ügyet, ha a távolmaradó fél kéri a határozatának visszavonását vagy megváltoztatását, és olyan új bizonyítékot vesz alapul, amely – ha azt ismerte volna – a bíróságot eltérő következtetésre vezette volna.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az ideiglenes jogorvoslatot elrendelő végzések rendszerint nem támadhatók meg fellebbezéssel; ez alól az egyetlen kivételt a birtokjog és a használati jog átmeneti szabályozását elrendelő végzések jelentik, amelyek a jog kifejezett rendelkezése szerint a kézbesítéstől számított 10 napon belül fellebbezéssel támadhatók meg az elsőfokú többtagú bíróság előtt. A legfelsőbb bíróságon (Áreios Págos) a főügyész közérdekből bármely bírósági végzéssel szemben felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő. A legfelsőbb bíróság ezt követően megvizsgálja az ügyet, és vagy helybenhagyja, vagy hatályon kívül helyezi a megtámadott végzést. E határozat pusztán ideiglenes hatállyal rendelkezik. A fent említettek szerint az eljárás bármelyik fele kérheti a végzést meghozó bíróságtól, hogy vonja vissza vagy változtassa meg határozatát. Minden olyan harmadik fél, aki nem kapott idézést, és az eljárásban nem vett részt, szintén előterjeszthet ilyen kérelmet, amennyiben ehhez jogos érdeke fűződik.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 04/01/2018

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Spanyolország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata spanyol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A biztosítási intézkedések elsődleges jogforrása a polgári eljárásjog (lényegében a polgári perrendtartásról szóló törvény [Ley de Enjuiciamiento Civil] - LEC); azonban bizonyos anyagi jogi törvények más intézkedéseket is meghatároznak.

A LEC (727. cikke) többek között a következő intézkedésekről rendelkezik:

  1. Zárlat [el embargo preventive de bienes], melynek célja pénzösszegek, hozamok vagy bérleti díjak, illetve rögzített árak alkalmazásával készpénzben felbecsülhető helyettesíthető áruk kiszolgáltatását elrendelő ítéletek végrehajtásának biztosítása.
  2. Bírósági vagyonfelügyelet vagy a termelési eszközök bíróság által elrendelt csődgondnokság alá vonása [la intervención o la administración de bienes productivos], ha a kiszolgáltatásukat elrendelő ítéletet tulajdonosi, haszonélvezői vagy a termelékenység fenntartásában vagy fejlesztésében jogos érdeket képviselő bármely más jogcímen kérelmezik, vagy ha a termelékenység biztosítása elsődleges jelentőséggel bír az ítélet megfelelő időben való meghozatala érdekében.
  3. Ingó vagyontárgy lefoglalása [el depósito de cosa mueble], ha a keresetben az említett vagyontárgy kiszolgáltatásának elrendelését kérik, és a vagyontárgy az alperes birtokában van.
  4. Leltár készítése a vagyontárgyakról [la formación de inventarios de bienes], a bíróság által meghatározott feltételeknek megfelelően.
  5. Perfeljegyzés [la anotación preventive de demanda], ha nyilvános nyilvántartásokban való bejegyzéshez kötött vagyontárgyakkal vagy jogokkal kapcsolatos.
  6. Egyéb nyilvántartási bejegyzések [otras anotaciones registrales], olyan esetekben, amikor a nyilvántartás nyilvános jellege segíthet a megfelelő eredmény elérésében.
  7. Valamely tevékenység ideiglenes beszüntetését elrendelő bírósági végzés [la orden judicial de cesar provisionalmente en una actividad] azaz bizonyos magatartástól való ideiglenes tartózkodás, vagy egy szolgáltatás megszakítását vagy visszavonását megakadályozó ideiglenes tilalom előírása.
  8. Jogellenesnek tekintett, a keresetben tiltani vagy megszüntetni kérelmezett tevékenységből származó jövedelem lefoglalása és elkobzása [la intervención y depósito de ingresos], valamint szellemi tulajdonnal kapcsolatban igényelt kártérítés összegének letétbe helyezése.
  9. A szellemi és ipari tulajdon szabályaival állítólagosan ellentétes módon előállított művek vagy tárgyak példányainak ideiglenes elkobzása [el depósito temporal de ejemplares de las obras u objetos], valamint az előállításhoz használt anyag letétbe helyezése.
  10. Vitatott vállalati határozat felfüggesztése [la suspención de acuerdos sociales], ha a felperes vagy felperesek a részvénytőke legalább 1, illetve 5 százalékát képviselik, attól függően, hogy az alperes társaság kibocsátott-e egy hivatalos másodlagos értékpapírpiacon a határozat megtámadásának időpontjában kereskedelmi forgalomban lévő értékpapírokat, vagy sem.

Mindezekkel együtt, az LEC 727. cikkének utolsó bekezdése megengedi a bírónak, hogy a fentiek között fel nem sorolt más intézkedést fogadjon el, ami azt jelenti, hogy a lista nem véges:

  1. Törvény által kifejezetten meghatározott bármely egyéb intézkedés, amely egyes jogok védelmében vagy a per során hozható ítéletben nyújtható bírói védelem hatékonyságának biztosításához szükséges.

Ezen az általános rendszeren kívül az ideiglenes intézkedés tárgyában más jogi rendelkezések is léteznek, többek között az alábbiak:

  1. Személyek cselekvőképességével kapcsolatos eljárásban: Az LEC 726. cikke megengedi a bíróságnak a cselekvőképtelennek vélt személy vagy az ilyen személy vagyonának védelméhez általa szükségesnek tartott intézkedések hivatalos elfogadását.
  2. Anyasággal, illetve apasággal kapcsolatos eljárásban: A LEC 768. cikke biztosítási intézkedésekről rendelkezik a szülőnek tűnő személy felügyelete alatt álló személy és vagyon, valamint a felperes számára ideiglenes tartásdíj engedélyezése vonatkozásában, sürgős esetekben akár előzetes meghallgatás nélkül is.
  3. Az elhunyt személy hagyatékának védelme: más intézkedések mellett szükség lehet a hagyaték vagyontárgyainak és az elhunyt okiratainak megóvására, a hagyaték kezelésére vagy az elhunyt rokonainak ellenőrzésére (LEC 790-796. cikke).

Speciális biztosítási intézkedések találhatók még egyes szabályokban, ideértve, különösen az alábbiakat:

  1. Szellemi tulajdonról szóló törvény (1996. április 12-i 1/1996. sz. királyi törvényerejű rendelet) 138. és 141. cikke (a szóban forgó jogellenes tevékenységből származó jövedelem lefoglalása és elkobzása, a terjesztés, forgalmazás és nyilvános kommunikációs tevékenység felfüggesztése, az előállított példányszámok elkobzása, a berendezések, készülékek és fizikai adathordozók lefoglalása stb.).
  2. Védjegytörvény (2001. december 7-i 17/2001. sz. törvény), 61. cikk (perfeljegyzés a védjegynyilvántartásban).
  3. Szabadalmi törvény (2015. július 24-i 24/2015. sz. törvény), 11. cikk (a szabadalmi eljárás felfüggesztése), valamint a 117. és 127. és az azt követő cikkek (a kérelmező jogait esetlegesen sértő tevékenységek felfüggesztése, a szabadalom jogosultjának jogait feltételezhetően sértő áruk lefoglalása és visszatartása, a kártérítés szavatolása és az ezekből következő nyilvántartási feljegyzések).
  4. Csődtörvény (2013. július 9-i 22/2003. sz. törvény), a 48. cikk b) pontja (vállalkozások vagyonfelügyelőinek kezelésében lévő vagyontárak zárolása) és a 17. cikk (egyebek mellett az adós vagyontárgyaira vonatkozó rendelkezési tilalom betartásának biztosítása).
  5. Tengerhajózási törvény (2014. július 24-i 14/2014. sz. törvény), a 43., valamint a 470. és az azt követő cikkek (tengerjáró hajók feltartóztatása).
  6. A közös tulajdonról szóló törvény (1960. július 21-i 49/1960. sz. törvény), 7. cikk (a tiltott tevékenység beszüntetése) és a 28. cikk (a tulajdonosi közösségek által elfogadott megállapodások felfüggesztése).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Ezeket az intézkedéseket a hatáskörrel vagy illetékességgel rendelkező bíró vagy bíróság rendeli el. Ez pedig az ügyet tárgyaló bíró vagy bíróság, vagy ha az eljárás még nem indult meg, az a bíró vagy bíróság, amelynek feladata lenne az ügyet tárgyalni.

Biztosítási intézkedéseket lehet a kereset benyújtása előtt kérelmezni, feltéve, hogy annak jellege nem lehetetleníti el az intézkedés elrendelését (mint a perfeljegyzés esetében), és feltéve, hogy törvény nem írja elő a keresettel egyidejű kérelmezést (például a tiltott tevékenységek beszüntetésekor vagy társasházi ingatlannal kapcsolatos per esetében a társasházi határozatok felfüggesztésekor). Kivételes jellegüknél fogva (rendszerint csak maga a kereset kerülne tárgyalásra), a szükségesség és a sürgősség esetének egyidejűleg kell fennállnia. Elfogadhatóak az eljárás ellenérdekű felének meghallgatása nélkül (a már elrendelt intézkedés kifogásolására vonatkozó jogának sérelme nélkül); azonban hatályukat vesztik, ha a vonatkozó keresetet az elrendelésüktől számított húsz napon belül nem nyújtják be.

Azonban – ahogy azt a fentiekben jeleztük – megszokottabb, hogy az intézkedést a kereset benyújtásával egyidejűleg kérelmezik. Ebben az esetben a bíró vagy a bíróság a biztosítási intézkedésnek külön dosszié megnyitását rendeli el, amelyet egyidejűleg kezelnek az alapüggyel; ez utóbbiban bizonyítékot lehet előterjeszteni és bemutatni annak alátámasztására, hogy az ideiglenes védelem feltételei fennállnak. Az általános szabály szerint a feleket behívják bírósági meghallgatásra, mielőtt a biztosítási intézkedés elfogadásra kerül. Nyilatkozatot tesznek, és bármilyen bizonyíték bemutatható a biztosítási intézkedések elfogadásának vagy mellőzésének kérdésével kapcsolatban; a bíróság adott esetben azt is megfontolja, hogy a biztosítási intézkedést kérő féltől milyen biztosítékot kérjen arra az esetre, ha a kérelmet elutasítaná. Mindazonáltal az intézkedést kérelmező fél kérheti az intézkedés másik fél meghallgatása nélkül történő elfogadását, ha a sürgősséget megalapozó bizonyítékot mutat be, vagy ha a meghallgatás az intézkedés eredményességét veszélyeztetné – például, ha fennáll annak kockázata, hogy az adós vagyonát eltitkolja vagy elherdálja. Ebben az esetben a károsult kifogást emelhet, amint elfogadásra került az intézkedés.

A kereset beadása után vagy a fellebbezés alatt is lehet intézkedést kérelmezni, bár az ilyen jellegű kérelmet alá kell támasztani az időzítését igazoló tényekkel vagy körülményekkel.

Azokban az ügyekben, amikor ügyvéd és ügyész beavatkozása szükséges, a közreműködésük kötelező a biztosítási intézkedések elfogadásának kérelmezéséhez. A keresetet megelőző biztosítási intézkedés esetében a jogi képviselet nem szükséges (LEC 23. és 31. cikk).

2.2 A főbb feltételek

Ahhoz, hogy a fent felsorolt intézkedések bármelyikét a bíróság elrendelhesse, az alábbiaknak kell fennállniuk:

  1. Az idő múlásából adódó kockázat, vagyis az ún. periculum in mora: ez a felperes által az eljárás elhúzódása miatt esetleg elszenvedett kár kockázatát jelenti, ami meghiúsíthatja az eljárást lezáró ítélet vagy végzés végrehajtását. Az intézkedést kérelmező fél meggyőződése kell legyen, hogy ha a kérelmezett intézkedést nem fogadják el, a keresetnek helyt adó ítéletben esetleg elrendelt védelem hatékonyságát akadályozó vagy hátráltató helyzet állhat elő, mialatt az eljárás folyamatban van. Semmiképpen nem helytálló az intézkedés elrendelése, ha a kockázatot okozó helyzetet a kérelmező már régóta elviseli, kivéve, ha bizonyítékot mutat be annak magyarázataként, hogy miért nem kérelmezte korábban az intézkedést.
  2. A törvényesség látszata vagy a meggyőző bizonyíték esete: A kérelmezőnek olyan okokat kell a bíróság elé tárnia, amelyek alapján az a kereset jogi helytállóságára vonatkozó előzetes ítéletét meghozhatja. A követelmény azzal jár, hogy a kérelmezőnek be kell nyújtania azokat a részletes információkat, érveket és igazoló okiratokat, amelyre a bíróság az ügy érdemében hozott ítélet befolyásolása nélkül (mivel Spanyolországban a biztosítási intézkedést ugyanaz a bíróság fogadja el, mint amelyik az ügyben ítélkezik) a kereset megalapozottsága mellett szóló, ideiglenes és közvetett ítéletét alapozhatja, LEC 728. cikk (2) bekezdés. Az igazoló okiratokon kívül más bizonyítékok (tanúk, szakértők, felek nyilatkozatai) is elfogadhatók.
  3. Biztosíték: az intézkedés kérelmezőjének elegendő biztosítékot kell letétbe helyeznie a biztosítási intézkedés elfogadása által az alperes vagyonában esetleg okozott kár gyors és hatékony megtérítésére, kivéve ha kifejezetten másként határoznak. A bíróságnak a következők figyelembevételével kell megállapítania az összeget: a) a követelés jellege és tartalma; b) a bíróságnak az intézkedés iránti kérelem jogalapjára vonatkozó értékelése; és c) az összeg alkalmas vagy megfelelő voltának indokolása tekintettel az intézkedés által okozható kár számszerűsítésére.
  4. Arányosság: ez a követelmény nincs kifejezetten meghatározva a polgári perrendtartásról szóló törvényben, de általánosságban a többi kiegészítésének tekintjük, mivel a bíróság csak olyan intézkedést rendel el, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az ideiglenes védelem által érintett eljárás biztosításának célját elérje. A jogállamiság és az egyén szabadságába való minimális beavatkozás elvéből következik. Ezek az elvek az Alkotmányon keresztül a teljes jogrendszert szabályozzák.
  5. Komplementaritás: A biztosítási intézkedések követik azon alapeljárás jellegét, amelyhez kapcsolódnak.
  6. Változtathatóság: A biztosítási intézkedések módosíthatók, ha hivatkozás történik olyan tényekre vagy körülményekre, amelyeket az intézkedések elrendelésekor vagy az intézkedések kifogásolására rendelkezésre álló időn belül nem lehetett volna figyelembe venni, és ezek bizonyításra kerülnek.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

Egy biztosítási intézkedés elfogadásának célja arra a lehetőségre fedezetet találni vagy annak eleget tenni, ha az alperest egy jelenlegi vagy jövőbeli ügyben a vagyontárgyaival adott cselekmények vagy más cselekmények elvégzésére köteleznék. Ez egy kísérlet megakadályozni az alperest abban, hogy a vagyontárgyaihoz vagy jogaihoz való hozzáférést gátló cselekményeket hajtson végre, e vagyontárgyak károsodását okozza vagy megengedje, vagy fizetésképtelenséggel egyes vagyontárgyakat a törvény elől elbújtasson az esetleges ítélet végrehajtásának megakadályozása érdekében.

A spanyol jogszabályok szerint biztosítási intézkedést kizárólag a bíróságok fogadhatnak el. Nem fogadhatnak el biztosítási intézkedéseket választottbírák vagy közvetítők; a számuk nincs meghatározva, rögzítve; rendelkező jellegűek (kizárólag egy fél kérelme alapján lehet őket elfogadni); vagyonnal kapcsolatosak, mivel az alperes vagyontárgyait és jogait érintik; a kérelemnek helyt adó esetleges ítélet végrehajthatóságának biztosítása a céljuk; fontos szerepük van az alapeljárásban a határozat meghozatalában.

Anyagi és nem anyagi javak vonatkozásában is elfogadásra kerülhetnek. Nem kizárólag gazdasági jellegűek; biztosítási intézkedéseket személyi jogok korlátozására is el lehet fogadni.

Lehetővé teszik utasítások és tilalmak elfogadását, így tartalmazhatnak elvégzendő vagy el nem végzendő dolgokat.

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

  1. Biztosítási intézkedés elrendelhető konkrét és meghatározott vagyontárggyal, illetve bármivel kapcsolatban, ami pénzben számszerűsíthető, mint például termékek, bérleti díjak és dolgokból nyert hozamok.

    E javak zárolása olyan általános kötelezettségből eredő követelés érvényesítése érdekében kérelmezhető, amikor a tartozás tárgyát képező dolgok nem egyediek, hanem egyszerű matematikai műveletekkel megállapítható, meghatározott pénzösszeggel helyettesíthetők.

    Konkrét ingó javakat a bíró által kijelölt megfelelő letétkezelőnél helyeznek letétbe.

    Fennáll a pénzösszegek lefoglalásának, letétbe helyezésének, illetve elkobzásának lehetősége is. A jogellenes tevékenységekből származó jövedelem lefoglalása és elkobzása, illetve a megengedett tevékenységekből, mint például a szellemi tulajdonból származó jövedelem lefoglalása és elkobzása között van különbség.
  2. Az elfogadható intézkedések másik csoportjába tartoznak azok a határozatok, amelyeket a bíróság konkrét vagyontárgyat nem érintő kérelemben bejelentett követeléssel kapcsolatban hozhat meg.

Így fennáll a bírósági beavatkozás vagy a termelési eszközök bíróság által elrendelt csődgondnokság alá vonásának lehetősége, amikor azok kiszolgáltatásának ítéletben történő elrendelését tulajdonosi, haszonélvezői vagy jogos érdeket képviselő bármely más jogcímen kérelmezik.

A vagyontárgyakról a bíróság által meghatározott feltételeknek megfelelő leltár készítését is lehet kérelmezni.

Megengedett a perfeljegyzés, ha az nyilvános nyilvántartásba bejegyzendő vagy más nyilvántartásba bejegyzett vagyontárgyakra vagy jogokra vonatkozik, amikor a nyilvántartás nyilvános jellege segíthet a megfelelő eredmény elérésében.

Végül elrendelhető egy tevékenység ideiglenes beszüntetését, bizonyos magatartástól való ideiglenes tartózkodást elrendelő bírósági végzés, vagy egy szolgáltatás nyújtását ideiglenesen felfüggesztő vagy beszüntető tilalom.

  1. Az intézkedések által esetlegesen érintett dolgok utolsó csoportja a valamely kizárólagos rendszerhez tartozó anyagok és tárgyak (valójában ez megfelel egy bíróság által elrendelt csődgondnokság alá vonásnak vagy az ipari és szellemi tulajdon előállításában használt vagyontárgyakkal kapcsolatos beavatkozásnak).

Bármilyen típusú kereskedelmi társaság vállalati döntéseit is fel lehet függeszteni.

  1. Végül a spanyol jogszabályok alapján egyes törvény által meghatározott, vagy a bírói védelem eredményességének biztosítására szükségesnek ítélt jogok védelme érdekében lehetőség nyílik egy sor, pontosan nem meghatározott intézkedés elfogadására. Nincs meghatározva, hogy mire lehetnek hatással, továbbá bármilyen típusúak lehetnek, feltéve, hogy szükség van rájuk.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

  1. A számszerűsíthető javak, pénz, jövedelem, termékek zárolása olyan mennyiség biztosítására használatos, amellyel az alperes egy esetlegesen ellene meghozott végzés költségeit állni tudja, különösen olyan esetekben, amikor az ítélet betartása nem történne önkéntesen.
  2. Ingó javak letétbe helyezése csak akkor rendelhető el, ha a kérelem egy konkrét, az alperes birtokában lévő tárgy kiszolgáltatására vonatkozik.
  3. Amikor bírósági vagyonfelügyeletet vagy csődgondnokság alá vonást rendelnek el, a cél különösen a termelési eszközök biztosítása ezen eszközök termelési hozamának csökkenését vagy megszűnését lehetővé tevő, nem megfelelő irányítás megakadályozására.
  4. Beruházási javak vagyonfelügyelő gondozásába helyezése bírósági ellenőrzéssel jár, de nem vonja meg az alperestől az irányítást; a csődgondnokság azonban további lépést jelent, mivel a csődgondnok átveszi az alperestől az irányítást.
  5. Leltár készítése iránti kérelemnek bármilyen típusú eljárásban helyt lehet adni, bármi is a célja, azzal az egyetlen követelménnyel, hogy a leltár szükséges legyen a keresetnek helyt adó ítélet meghozatalának biztosításához. A bírónak egyértelműen meg kell határoznia, hogy a leltárnak milyen részleteket kell tartalmaznia, és azokat milyen módon kell megvalósítani.
  6. A perfeljegyzés hatásai azon eljárás területére terjednek ki, amellyel kapcsolatban elrendelésre került. Az eljárás célja a nyilvántartások nyilvános jellege által nyújtott védelem, valamint a vagyontárgy vagy jog birtokosa vonatkozásában ebből fakadó bizalom felfüggesztése, miközben harmadik felek nem érvelhetnek a perfeljegyzés rájuk gyakorolt hatásának nem ismeretével. Ez a perfeljegyzés bármilyen eljárásban elrendelhető, és bármilyen – például tulajdoni és kereskedelmi – nyilvántartással kapcsolatban védelmet nyújthat.
  7. Az alperes magatartásának ideiglenes korlátozása: ennek szabályozását külön törvények fejtik ki. Így ezt a korlátozást a vonatkozó törvények rendelkezéseinek megfelelően kell elfogadni. A hatása kiterjed az alperes által végzett tevékenység ideiglenes beszüntetését elrendelő végzésre, azaz bizonyos magatartástól való ideiglenes tartózkodás, vagy egy szolgáltatás megszakítását vagy visszavonását megakadályozó ideiglenes tilalom előírására.
  8. Pénzösszeg lefoglalása, letétbe helyezése és elkobzása: ez egyértelműen egy biztosítási intézkedés és zárolásnak minősül, mivel egy meghatározott gazdasági tartalmú követelés teljesülését biztosítja. Ez az intézkedés lehetővé teszi a jogellenes tevékenységből származó jövedelem lefoglalásának és elkobzásának elrendelését. Nem lehet külön elfogadni, így mind a lefoglalást, mind az elkobzást el kell rendelni. Amennyiben csak az egyiket vagy a másikat kívánják elrendelni, a fent leírt általános intézkedéseket kell alkalmazni. Ugyancsak ezt az intézkedést lehet valamilyen szellemi tulajdon javadalmazásaként követelt pénzösszeg letétbe helyezésére vagy elkobzására elfogadni; a szerzők jogában áll az alkotásukért pénzösszeget kapni, amely a szellemi tulajdonról szóló törvényben elismert különböző nyilvános kifejezésformák által termelt jövedelem arányos részéből áll.
  9. Kizárólagos rendszerhez tartozó anyagok és tárgyak letétbe helyezése: ez a biztosítási intézkedés a kizárólagos hasznosítási jogok védelmének területéről ered; az ipari és szellemi tulajdonra vonatkozó külön törvények részesítik ebben a jogosultakat. Ez egy bíróság által elrendelt csődgondnokság alá vonás, kifejezetten a végzés hatálya alá tartozó tárgy, avagy az előállításhoz szükséges tárgyak vagy anyagok vonatkozásában.
  10. Vállalati határozatok felfüggesztése: ezen intézkedés elrendelése függ az intézkedés kérelmezésére vonatkozó követelmények teljesülésétől: a részvénytőke 1 %-a, ha a társaság bocsátott ki olyan részvényeket, amelyek a kereset benyújtásának időpontjában valamely hivatalos másodlagos értékpapírpiacon kereskedelmi forgalomban vannak; illetve minden más esetben a részvénytőke 5%-a. Bármilyen típusú kereskedelmi társaságra alkalmazható.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A biztosítási intézkedéseket rendszerint az alperes meghallgatása után fogadják el. Ha a felperes kéri és a sürgősséget megalapozó bizonyítékot terjeszt elő, a bíró további alakiságok nélkül elrendelheti az intézkedést, az alperes meghallgatásának mellőzését pedig öt (5) napon belül indokolja. Elfogadás után a biztosítási intézkedések módosíthatóak, ha hivatkozás történik olyan tényekre vagy körülményekre, amelyeket az elrendelésükkor, illetve az elrendelés kifogásolására rendelkezésre álló időn belül nem lehetett figyelembe venni, és ezek bizonyításra kerülnek.

Ha az ítéletben a felperes keresete elutasításra kerül, a bírónak azonnal el kell rendelnie az intézkedés megszüntetését, kivéve, ha ez ellen az ügy körülményeire figyelemmel és a biztosíték megemelése után kérelmet nyújtanak be.

Ha a keresetnek részben helyt adnak, a bírónak a kifogást emelő fél meghallgatása után el kell döntenie, hogy az intézkedést megszünteti vagy fenntartja.

Ha a keresetet jogerősen elutasítják, a bíróság az intézkedést a jogerős határozat meghozatalát követően saját hatáskörén belül megszünteti, és az intézkedés által érintett fél elindíthatja kártérítési keresetét az okozott kár miatt (ez a kereset visszavonására vagy a felperes eljárástól való elállására is vonatkozik).

Egy másik eset, amikor a biztosítási intézkedéseket módosítani lehet, az, amikor az intézkedést a kereset előtt kérelmezik és az alperes meghallgatása nélkül fogadják el. Ebben az esetben, ha a felperes nem tartja be a kereset benyújtására törvényben meghatározott húsz (20) napos határidőt és ez lejár, az intézkedést azonnal meg kell szüntetni és az alperes kárát meg kell téríteni, a felperest pedig kötelezik az eljárási költségek megfizetésére.

Hasonlóképpen, az intézkedést nem lehet fenntartani, ha az ügy több mint hat (6) hónapra a felperesnek felróható okból felfüggesztésre kerül.

Ha az ítélet ideiglenes végrehajtását rendelik el, a végrehajtással kapcsolatos, esetlegesen elrendelt biztosítási intézkedést meg kell szüntetni, és ezek helyébe a végrehajtási intézkedéseknek kell lépniük oly módon, hogy az először biztosítási intézkedésként elfogadott intézkedések jellege megváltozik.

Végül az alperes kérheti, hogy a bíróság a biztosítási intézkedést az ítélet tényleges teljesítésének biztosítására elegendő biztosítékkal helyettesítse. Erre az intézkedést elfogadó bíró rendelkezik hatáskörrel, valamint meghatározhatja az akár készpénz, akár biztosíték formájában kiállítandó biztosítékot is.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az eljárási szabályok rendelkeznek a felsőbb szintű bírósághoz való fellebbezés lehetőségéről.

Így van lehetőség az intézkedést elrendelő végzés elleni fellebbezésre, de a fellebbezés benyújtása nem függeszti fel az intézkedést. Az intézkedést elutasító végzés ellen is van helye fellebbezésnek.

Azonban a fellebbezés e lehetősége mellett a kérelmező bármikor megismételheti a kérelmét, ha a körülmények az eredeti kérelem benyújtásának időpontja óta megváltoztak.

A biztosítási intézkedést az alperes előzetes meghallgatása nélkül elrendelő végzés ellen nincs jogosultság a fellebbezésre, mivel a helyes eljárás ebben az esetben a biztosítási intézkedést elfogadó bíró előtt kifogás emelése. Az alperes a kifogást elutasító végzés ellen – halasztó hatállyal nem bíró – fellebbezést nyújthat be. A biztosítási intézkedés kérelmezője ugyanilyen fellebbezési joggal rendelkezik, ha az alperes kifogásának részben vagy egészben helyt adnak.

A fentiekkel ellentétben nincs helye fellebbezésnek, ha a bíróság biztosíték adását rendeli el, vagy elutasítja az erre irányuló kérelmet.

A fellebbezés előkészítését és bizonyítását egyszerűen az általános szabályok szabályozzák (458. cikk). Ha több fellebbező van, a határidejük egyénenként kerül kiszámításra.

Ahogy fentebb említésre került, a biztosítási intézkedések elfogadására irányuló eljárásban a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya: a bíró továbbra is elrendeli a biztosítási intézkedés elfogadásához szükségesnek ítélt végzéseket.

A fellebbviteli bíróságon az intézkedések elrendelését elutasító határozatok elsőbbséget élveznek; a tanácskozás, szavazás és ítélethozatal napját a lehető legkorábbi napra kell tenni.

A BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS KÖLTSÉGEI

A költségekre irányadó szabály értelmében a nyertes fél (akinek kérelmével összhangban a határozat az intézkedések fenntartásáról vagy elutasításáról rendelkezett) az ellenérdekű féltől követelheti költségei megtérítését.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 28/10/2019

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Franciaország


1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

  • Az ideiglenes intézkedések (sürgősségi eljárások, pénzletét, kilakoltatás, bírság terhe mellett elrendelt tiltó intézkedések, bizonyíték biztosítása) iránti kérelmeket tárgyaló bíróság az ilyen intézkedéseket sürgősség esetén bármikor elrendelheti.

Az ideiglenes intézkedések listája nem korlátozott; az ilyen intézkedések iránti kérelmeket tárgyaló bíróságoktól bármely sürgős intézkedés kérhető, amennyiben azzal szemben nem emelnek sikeresen kifogást, vagy ha azt jogvita fennállása indokolja (pénzletét, az ingatlant jogcím nélkül elfoglaló személy kilakoltatása, szakértői vélemény vagy kárfelmérés stb.). Ezenfelül a bíróság az ilyen eljárásokban sürgősséggel elrendelhet az azonnali károsodás megelőzéséhez (beleértve a megerősítési munkát) vagy a nyilvánvalóan jogellenes zavarás megszüntetéséhez szükséges bármely intézkedést.

  • Különös szabályozás vonatkozik a biztosítási intézkedésekre (megelőzés céljából történő lefoglalás és bírósági garancia), amelyek rendszerint a bíróság engedélyével lehetővé teszik, hogy a hitelező megtagadja az adós számára a vagyonának egészéhez vagy egy részéhez történő hozzáférést, és e vagyonra különös biztosítéki jogot alapítson az ítélet által még el nem ismert olyan követelések kiegyenlítésének biztosítása érdekében, amelyek behajtása veszélyeztetettnek tűnik.

Ezek a biztosítási intézkedések a következő két forma egyikét ölthetik:

  • biztosítási intézkedésként biztosítási célból történő lefoglalás, amely lehetővé teszi tárgyi eszközök (bútor, jármű stb.), immateriális eszközök (pénzösszeg, partneri jogok, értékpapírok stb.) vagy követelések (bankszámlák, bérleti díjak stb.) lefoglalását;
  • bíróság által ingatlanon, üzleti és cégértéken, üzletrészeken vagy értékpapírokon alapított zálogjog (jelzálogjog ideiglenes bejegyzése, részvények vagy értékpapírok zálogjoggal való megterhelése).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

  • Ideiglenes intézkedések: a kérelmet (akkreditált bírósági végrehajtó [huissier de justice] által kézbesített) iratban kell a bíróság elé terjeszteni. Ez sürgős kontradiktórius eljárásokra vonatkozik.
  • Biztosítási intézkedések: főszabály szerint a bíróság előzetes engedélyére van szükség. A hitelező ugyanakkor mentesül ezen engedély beszerzésének kötelezettsége alól, ha végrehajtható meghagyásra vagy még nem végrehajtható bírósági határozatra hivatkozik. Ugyanez vonatkozik valamely elfogadott váltó, kötelezvény, csekk kifizetésének vagy (írott szerződés esetén) ingatlan bérleti díja megfizetésének elmulasztása esetére.

Ideiglenes intézkedések esetén a bíróság hatáskörének megállapítása a kérelem természetétől függ. A rendes hatáskört az általános hatáskörű bíróság (tribunal de grande instance) elnöke gyakorolja. A járásbíróságok (tribunaux d'instance) bírái, a kereskedelmi bíróságok (tribunaux de commerce) elnökei, a munkaügyi bíróságok (conseils des prud’hommes) és a mezőgazdasági bérlettel foglalkozó bíróságok (tribunaux paritaires des baux ruraux) ugyanakkor saját hatáskörükben sommás ítéletet is hozhatnak.

Biztosítási intézkedések esetén a végrehajtás helye szerinti általános hatáskörű bíróság elnöki tisztségét betöltő bíró rendelkezik hatáskörrel. A hatáskörrel rendelkező bíróság az adós tartózkodási helye szerint bíróság.

A felek a végrehajtás helye szerint illetékes bíróságon vagy a kérelmet tárgyaló bíróságon védelmüket saját maguk láthatják el. A felek ugyanakkor úgy dönthetnek, hogy ügyvéd segítségét vagy ügyvédi képviseletet vesznek igénybe.

A biztosítási célból történő lefoglalást akkreditált bírósági végrehajtó végzi. Erre bíróság által alapított zálogjog bejegyzése esetén nincs szükség. A zálogjog bejegyzésének jogi összetettségére tekintettel ugyanakkor a hitelezőket mindig jogi szakember segíti.

A biztosítási intézkedések költségét végső soron az adós viseli akkor is, ha azokat a hitelezőnek esetlegesen meg kell előlegeznie. A végrehajtási költségekre díjtáblázat vonatkozik, amely rögzíti az egyes végrehajtási cselekményekért és biztosítási intézkedésekért a bírósági végrehajtónak fizetendő díjat.

Az 1996. december 12-i 96-1080. sz. rendelet értelmében a bírósági végrehajtók díjazása a kérdéses ügytől függően halmozható vagy vagylagos, fix vagy arányos összegben kifejezett átalánydíjból áll, beleértve adott esetben a végrehajtási költségeket is.

Ami a biztosítási intézkedéseket illeti, a behajtott összegek alapján kiszámított arányos behajtási illeték kizárólag akkor esedékes, ha a bírósági végrehajtó elrendelte az esedékes összegek behajtását. Ezenfelül a fent említett rendelethez mellékelt nomenklatúra kizárja a további, szabad megállapodás tárgyát képező díjazás kikötésének lehetőségét, kivéve az üzletrészek és értékpapírok megelőzési célból történő lefoglalásának esetét.

2.2 A főbb feltételek

A bíróság csak engedélyezi az intézkedést, azonban azt nem foganatosítja. Az intézkedést az engedély jogosultjának kérésére a bírósági végrehajtó hajtja végre.

Amennyiben a bíróság előzetes engedélyére van szükség, a követelésnek „alapelven kell alapulnia”.

Biztosítási intézkedések alkalmazásának a sürgősség kifejezetten nem feltétele.

A hitelezőnek bizonyítania kell, hogy fennállnak „olyan körülmények, amelyek valószínűsíthetően veszélyeztetik” a követelések behajtását (például a vagyonát elrejtő adós rosszhiszeműsége, számos hitelező létezése stb.).

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az adósnak a jog által „lefoglalási tilalom alatt állónak” (például a mindennapi létfenntartáshoz vagy valamely foglalkozás gyakorlásához szükséges vagyontárgyak) nem nyilvánított összes vagyontárgya biztosítási célból történő lefoglalás tárgyát képezheti. Ugyanez vonatkozik a követelésekre; a munkabér ugyanakkor nem képezheti biztosítási intézkedés tárgyát (akkor sem, ha bírósági határozat vagy más végrehajtható okirat alapján a díjazások letiltására vonatkozó eljárással összhangban letiltható).

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A biztosítási intézkedés keretében lefoglalt vagyontárgyakkal nem lehet rendelkezni. Az adós saját felelősségére továbbra is használhatja a vagyontárgyakat, azonban azokat nem idegenítheti el. Amennyiben az adós jogellenesen használja a lefoglalt vagyont, pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel sújtandó bűncselekményt követ el.

A lefoglalt pénzösszegeket számlán helyezik el.

A bíróság által alapított zálogjoggal terhelt vagyont az adós értékesítheti, azonban a hitelező ezt nyomon követheti, és a szóban forgó vagyontárgyak eladási árából kifizetésre jogosult.

A biztosítási intézkedés keretében lefoglalt vagyon az adós felügyelete alatt áll, aki annak „felelős őrzője”. A lefoglalás harmadik felekkel szemben nem foganatosítható. Ezzel ellentétben a bíróság által elrendelt (kereskedelmi vagy vagyont terhelő) zálogjogra – amelynek fennállását közzé kell tenni – bárkivel szemben lehet hivatkozni.

Az ügyfeleinek egyike vonatkozásában biztosítási célból alkalmazni kívánt letiltás iránti kérelmet kézhez vevő bank (és általánosságban véve valamennyi harmadik fél) köteles a bírósági végrehajtóval közölni az adóssal szemben fennálló összes kötelezettségét (az adós nevére nyitott összes számlát és az adós számláján nyilvántartott valamennyi összeget). Amennyiben a bank a tájékoztatást jogszerű indok nélkül megtagadja, a tartozás adós helyett történő megfizetésére kötelezhető.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A biztosítási intézkedést a végzésnek az engedélyező bíróság általi kibocsátásától számított három hónapon belül meg kell tenni. Ellenkező esetben az engedély érvénytelenné válik.

Amennyiben a hitelező még nem kezdeményezte a követelésének elismerését célzó eljárást, azt az intézkedés megtételének hónapjában kell megindítania. Ellenkező esetben az intézkedés érvénytelenné válik.

A biztosítási intézkedést legkésőbb nyolc napon belül közölni kell az adóssal. Az adós jogosult a bírósághoz fellebbezést benyújtani, hogy az intézkedést vagy az engedélyt megtámadja. A bíróság a tárgyalás napjának előzetes kitűzésére is jogosult; erre az időpontra a feleket az intézkedés megvitatása céljából beidézi. Főszabály szerint az adós általi megtámadás elfogadható, amennyiben a biztosítási célból történő lefoglalást nem foganatosították azt követően, hogy a hitelező a követeléséről bírósági határozatot szerzett be.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az adós a határozatot az intézkedéssel egy időben megtámadhatja.

A végrehajtás helye szerinti, a biztosítási intézkedés engedélyezésére hatáskörrel rendelkező bíróság tárgyalja a határozat megtámadását is. Határozataival szemben a fellebbviteli bíróságra fellebbezés nyújtható be.

Mivel az adós az intézkedés engedélyezéséről magával az intézkedéssel egy időben értesül, a határozat megtámadására az intézkedés megtámadására vonatkozó szabályokkal egyező szabályok vonatkoznak, és arra csak addig van lehetőség, amíg az intézkedést nem foganatosították.

A fellebbezés a biztosítási intézkedés hatályát nem szakítja meg, és az mindaddig fennmarad, amíg a bíróság a megszüntetést el nem rendeli, vagy az intézkedés érvénytelenségét meg nem állapítja.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megLegifrance weboldal

A link új ablakot nyit megAz igazságügyi minisztérium (Ministère de la Justice) honlapja

A link új ablakot nyit megA francia országos végrehajtói kamara (Chambre Nationale des Huissiers de Justice) honlapja


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 04/01/2018

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Horvátország


1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A végrehajtási törvény (Ovršni zakon) (a Narodne Novine [NN, a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja] 112/12., 25/13., 93/14., 55/16 és 73/17. sz.; a továbbiakban: OZ) a „Követelés biztosítása előzetes intézkedésekkel” (Osiguranje) című harmadik szakaszában az alábbi intézkedéseket nevesíti:

• követelés biztosítása zálogjog ingatlanon történő kötelező alapításával - 28. cím,

• követelés biztosítása bírósági, illetve közjegyzői eljárásban a felek megállapodásán alapuló zálogjog alapításával - 29. cím,

• követelés biztosítása bírósági, illetve közjegyzői eljárásban vagyontárgy tulajdonjogának átuházásával, illetve jog átuházásával - 30. cím,

• követelés biztosítása előzetes végrehajthatóság elrendelésével - 31. cím,

• követelés biztosítása előzetes intézkedésekkel - 32. cím,

• ideiglenes intézkedések - 33. cím.

Az OZ értelmében csak olyan intézkedés tekinthető biztosítási intézkedésnek, amelyet a szóban forgó törvény vagy más törvény annak minősít. Biztosítási intézkedés jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem rendelhető el olyan vagyontárgy vagy jog tekintetében, amely az OZ értelmében mentes a végrehajtás alól.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Az OZ a követelések kötelező biztosítása keretében (hosszú távú) intézkedésként lehetővé teszi, hogy a követelés biztosítására ingatlanon és ingóságokon (pl. pénzkövetelések, jövedelem - munkabér, nyugdíj stb., bankszámlán kezelt összeg, értékpapírok és részvények tekintetében) kötelezően zálogjogot alapítsanak, valamint vagyontárgyak tulajdonjogát, illetve jogokat ruházzanak át. A követelés zálogjog alapításával történő biztosítására önkéntes alapon vagy kötelező jelleggel is sor kerülhet, míg a vagyontárgyak tulajdonjogának, illetve a jogok átruházásával történő követelésbiztosítás csak önkéntes alapon történhet, bírósági eljárás vagy közjegyzői eljárás során.

Az OZ által szabályozott egyéb intézkedések közé az előzetes végrehajtás útján történő követelésbiztosítás, az előzetes intézkedések útján történő követelésbiztosítás és az ideiglenes intézkedések tartoznak. Ezeket az intézkedéseket kötelező jelleggel kizárólag bíróság rendelheti el hivatalból vagy bármelyik fél kérelmére.

A követelés biztosításának elrendelése és érvényesítése a városi bíróságok hatáskörébe tartozik, kivéve ha jogszabály ezzel összefüggésben más bíróságot jelöl ki, a kereskedelmi bíróságok pedig olyan ügyekben rendelkeznek hatáskörrel a követelés biztosításának elrendelésére és érvényesítésére, amelyekben jogosultak elrendelni a végrehajtást.

A követelés biztosításának hivatalból való elrendelésére és érvényesítésére jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az a bíróság rendelkezik hatáskörrel, amely a biztosított hitelező kérelmének elbírálására jogosult.

Az olyan kérelmek elbírálására, amelyek pénzkövetelés biztosítása céljából zálogjog ingatlanon történő kötelező alapítására vonatkoznak az a bíróság rendelkezik hatáskörrel, amely azt az ingatlan-nyilvántartást vezeti, amelybe a pénzkövetelést megállapító végrehajtható okirat alapján a zálogjogot be kell jegyezni. Ez az intézkedés arra szolgál, hogy a pénzkövetelést az ingatlanon a bejegyzéssel alapított zálogjog révén biztosítsa. A zálogjog bejegyzése azzal a joghatással jár, hogy a szóban forgó ingatlanra a végrehajtást olyan harmadik felekkel szemben is el lehet elrendelni, akik ezt az ingatlant később szerezték meg.

A bíróság a biztosított hitelező és a biztosított adós közös kérelmére a pénzkövetelés biztosítása céljából elrendelheti a pénzkövetelés bírói úton való biztosítását egyes vagyontárgyakon – a felek között létrejött megállapodás alapján – alapított zálogjog útján. A biztosított hitelező pénzkövetelésének a biztosított adós vagyontárgyai és jogai által történő biztosítására irányuló kérelem elbírálására, valamint a követelés biztosításának érvényesítésére vonatkozó illetékességet az OZ azon rendelkezései állapítják meg, amelyek meghatározzák, hogy a végrehajtás alá vont egyes vagyontárgyak fajtája szerint mely bíróság illetékes a pénzkövetelések kielégítésére irányuló végrehajtási eljárásokban. A bírósági jegyzőkönyvben rögzíteni kell a felek egyetértését a követelés fennállása, valamint esedékessége tekintetében, valamint a felek arra irányuló megállapodását, hogy ezt a követelést zálogjog alapításával kívánják biztosítani. Az aláírt megállapodás a perbeli egyezséggel azonos joghatással bír.

Pénzkövetelés biztosítására a felek között létrejött megállapodáson alapuló zálogjog alapításával közjegyzői eljárásban is lehetőség van a hitelező és az adós között létrejött, közjegyzői okiratba vagy tartalmát tekintve hitelesített magánokiratba foglalt megállapodás alapján, amely az adós ahhoz történő hozzájárulását is tartalmazza, hogy valamely dolgán zálogjogot alapítsanak.

A követeléseket vagyontárgyak tulajdonjogának átruházásával, illetve jogok átruházásával bírósági eljárásban akkor lehet biztosítani, amennyiben a felek hozzájárulnak ahhoz, hogy a közöttük a (biztosított hitelező meghatározott pénzkövetelésének biztosítása céljából e biztosított hitelező részére a biztosított adós egyes vagyontárgyain fennálló) tulajdonjog átruházása vagy a biztosított adós egyes jogainak (a biztosított hitelező részére azonos célból történő) átruházása tárgyában közöttük létrejött megállapodást a tárgyalási jegyzőkönyvben rögzítsék. A jövőbeni követelések szintén biztosíthatók. A megállapodás a perbeli egyezséggel azonos joghatással bír. A pénzkövetelés vagyontárgyak tulajdonjogának, illetve jogok átruházásával való biztosítására irányuló kérelmek elbírálására az a bíróság illetékes, amelyet az OZ megfelelő rendelkezései a pénzkövetelések kielégítésére irányuló végrehajtási eljárásokban a végrehajtás alá vont egyes vagyontárgyak fajtái szerint kijelölnek.

A pénzkövetelés biztosítására közjegyzői eljárásban vagyontárgyak tulajdonjogának, illetve jogok átruházásával, vagyis részvények, érdekeltségek vagy egy részesedés átruházásával a hitelező és az adós között létrejött, közjegyzői okiratba vagy tartalmát tekintve hitelesített magánokiratba foglalt megállapodás alapján kerülhet sor. A közjegyzők székhelyére és illetékességi területére vonatkozó szabályok határozzák meg a közjegyzők arra vonatkozó felhatalmazását, hogy önálló biztosítási intézkedéseket hozzanak.

Az előzetes végrehajthatóság iránti kérelmek elbírálására és az ilyen végrehajtás elrendelésére az a bíróság illetékes, amely a végrehajtható okiraton alapuló végrehajtási eljárás során jogosult lett volna eljárni. A követelés előzetes végrehajtás útján való biztosítását bíróság rendeli el és érvényesíti. Polgári eljárásban hozott ítélet alapján a bíróság előzetes végrehajtást rendel el az olyan nem pénzbeli követelés biztosítása érdekében, amely az állami nyilvántartásba történő előzetes bejegyzéssel nem biztosítható, feltéve, hogy a végrehajtást kérő hitelező valószínűsíti annak kockázatát, hogy – a végrehajtásnak az ítélet jogerőre emelkedéséig történő elhalasztása miatt – a végrehajtás ellehetetlenülne vagy jelentősen nehezebbé válna, és a végrehajtást kérő hitelező biztosítékot nyújt annak a kárnak a fedezésére, amelyet a végrehajtással érintett adós az ilyen végrehajtás következtében elszenvedhet.

A követelések előzetes intézkedésekkel történő biztosítására irányuló kérelmek elbírálására és az ilyen intézkedések meghozatalára az a bíróság illetékes, amely a követelés biztosításának elrendelése alapjául szolgáló végrehajtható okirat alapján indult végrehajtási eljárás során jogosult lett volna eljárni. Az előzetes intézkedések elrendelését megelőzően vizsgálni kell, hogy a biztosított hitelező valószínűsítette-e annak kockázatát, hogy a szóban forgó intézkedések hiányában a követelés kielégítése meghiúsulna vagy jelentősen nehezebbé válna. Bizonyos esetekben a bíróság olyan biztosíték adásától teheti függővé az előzetes intézkedést, amely a biztosított adós által az intézkedés elrendelése következtében esetlegesen elszenvedett kár fedezetéül szolgál. Az előzetes intézkedést elrendelő határozat indokolásában meg kell jelölni a biztosított követelés kamatokkal és költségekkel növelt értékét, a követelés biztosítására szolgáló intézkedést, valamint annak időtartamát (amely nem lehet hosszabb a végrehajtási feltételek teljesülésétől számított 15 napnál).

A biztosított követelés érvényesítésére irányuló peres eljárás vagy bármely egyéb bírósági eljárás megindítását megelőzően a követelések ideiglenes intézkedésekkel való biztosítása iránti kérelmek elbírálására az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási kérelmek elbírálására egyébként jogosult lett volna. Az ideiglenes intézkedések elrendelésére az a bíróság illetékes, amely a végrehajtás elrendelésére egyébként jogosult lett volna. Az eljárás megindítását követően a követelések ideiglenes intézkedésekkel való biztosítása iránti kérelmek elbírálására az a bíróság illetékes, amely előtt az eljárást megindították. Amennyiben azt az ügy egyedi körülményei indokolják, a kérelem a végrehajtás elrendelésére illetékes bíróság előtt is előterjeszthető. Az a bíróság, amely a közigazgatási eljárás során hozott végrehajtható okiraton alapuló végrehajtási kérelem elbírálására illetékességgel rendelkezett volna, az ilyen eljárás megszűnését követő ideiglenes intézkedések elrendelése iránti kérelmek elbírálására is illetékes. A bíróság az ideiglenes intézkedéseket a bírósági vagy közigazgatási eljárás megindítását megelőzően vagy az eljárás során, illetve a szóban forgó eljárások megszűnését követően benyújtott kérelem alapján rendeli el, amíg nem került sor a végrehajtás elrendelésére. Az ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozat a végrehajtási intézkedéssel egyenértékű. Az ideiglenes intézkedés típusa attól függ, hogy az ideiglenes intézkedés pénzkövetelés vagy nem pénzbeli követelés biztosítására szolgál. A bíróság az ügy körülményeitől függően szükség szerint több ideiglenes intézkedést is elrendelhet.

Az ingóságokra, részvényekre, érdekeltségekre vagy részesedésekre vonatkozó terheket, jogokat vagy tilalmakat bírósági határozat, közjegyzői okirat vagy tartalmilag hitelesített magánokirat alapján jegyzik be a Pénzügyi Ügynökség által vezetett – bírósági vagy közjegyzői eljárásban biztosítható – hitelezői követelések nyilvántartásába (zálogjogi nyilvántartás) (Upisnik založnih prava), amely nyilvántartás a bejegyzett terhek, jogok vagy tilalmak egyedi adatbázisául szolgál, míg az ingatlanon alapított zálogjogot vagy az ingatlan tulajdonjogában bekövetkezett változásokat az ingatlan-nyilvántartásba kell bejegyezni.

2.2 A főbb feltételek

Amennyiben a követelés biztosítását zálogjog ingatlanon történő kötelező alapításával rendelik el, a bíróság a pénzkövetelés biztosítására irányuló kérelmet a pénzkövetelés alapjául szolgáló végrehajtható okirat alapján bírálja el. A követelés biztosításának elrendelésére nem vonatkoznak különleges előírások, a bíróság a kérelem alapján elrendeli a követelés biztosítását, illetve a biztosított hitelezőt megillető zálogjog bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásban szereplő ingatlanra, valamint utal a követelés végrehajthatóságára. Amennyiben a biztosított adós az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan tulajdonosaként nincsen bejegyezve, a biztosított hitelező a kérelem előterjesztésével egyidejűleg köteles olyan okiratot csatolni, amely alapján a biztosított adós tulajdonjoga bejegyzésre kerülhet.

A biztosított hitelező és a biztosított adós a biztosított hitelező pénzkövetelésének egyes biztosítékul szolgáló vagyontárgyakon való zálogjog alapításával történő biztosítása céljából közösen kérhetik a bíróságtól, hogy a biztosított hitelező javára rendelje el és foganatosítsa a zálogjog bejegyzését a biztosított adós ingatlanára, ingóságaira, pénzkövetelésére vagy egyéb vagyontárgyaira és jogaira, illetve ilyen megállapodást közjegyzői okiratba vagy magánokiratba foglaltan is köthetnek, amelyben szerepelnie kell az adós ahhoz való hozzájárulásának, hogy valamely dolgán zálogjogot alapítsanak.

Az aláírt bírósági jegyzőkönyv, közjegyzői okirat vagy tartalmilag hitelesített magánokirat a perbeli egyezséggel egyenértékű azzal a személlyel szemben, aki hozzájárulását adta ahhoz, hogy valamely vagyontárgyán vagy jogán zálogjogot alapítsanak, és ezen okiratok alapján a biztosított követelés kielégítése céljából közvetlenül végrehajtás kezdeményezhető azzal a személlyel szemben, akinek a vagyontárgyán a követelés biztosítása céljából zálogjogot alapítottak.

A felek közösen kérhetik a bíróságtól, hogy tartson tárgyalást, és az e tárgyaláson felvett jegyzőkönyvben rögzítse a biztosított adós egyes vagyontárgyain fennálló tulajdonjogának a biztosított hitelező részére, a biztosított hitelező meghatározott pénzkövetelésének biztosítása céljából történő átruházása tárgyában, vagy a biztosított adós egyes jogainak a biztosított hitelező részére azonos célból történő átruházása tárgyában létrejött megállapodásukat. A jövőbeni követelések szintén biztosíthatók. Az ilyen megállapodás közjegyzői okiratba vagy tartalmilag hitelesített magánokiratba is foglalható. A megállapodásban szerepelnie kell a biztosított követelés esedékességének, valamint az annak meghatározására szolgáló rendelkezésnek. A biztosított adós olyan személy is lehet, aki a biztosított hitelező által biztosítani kívánt követelésnek nem a kötelezettje, vagyis olyan harmadik fél, aki az ilyen követelés biztosításához hozzájárult. A megállapodás nem pénzbeli követelések biztosítására is vonatkozhat, ebben az esetben azonban a megállapodásnak rögzítenie kell a követelés pénzben kifejezhető értékét. A követelésnek meghatározottnak vagy meghatározhatónak kell lennie. A megállapodásba bele lehet foglalni a biztosított adós ahhoz történő hozzájáruló nyilatkozatát, hogy a biztosított hitelező a jegyzőkönyvben foglaltak alapján a biztosított követelés esedékességét követően végrehajtást kezdeményezzen vele szemben a biztosítékul szolgáló vagyontárgy kiadása iránt. Az ilyen hozzájárulást tartalmazó jegyzőkönyv végrehajtható okiratnak minősül. Amennyiben a megállapodás ingatlanon fennálló és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog átruházásáról rendelkezik, e megállapodásnak tartalmaznia kell a biztosított adós nyilatkozatát arról, hogy hozzájárulását adja ahhoz, hogy az átruházás tényét a szóban forgó megállapodás alapján az ingatlan-nyilvántartásba közvetlenül bejegyezzék, valamint hogy tudomással bír arról, hogy az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel az ingatlan tulajdonjoga átszáll a biztosított hitelezőre, azzal a megjegyzéssel, hogy az átruházásra a biztosított hitelező meghatározott követelésének biztosítása céljából került sor. Ellenkező rendelkezés hiányában a biztosított adóst továbbra is megilleti annak a vagyontárgynak a használati joga, amelynek tulajdonjogát a biztosított hitelező részére átruházták, vagyis gyakorolhatja a biztosított hitelező részére átruházott jogot, a biztosított hitelező pedig a követelése esedékessé válásakor értékesítheti a részére átruházott vagyontárgyat vagy jogot, illetve jelzálogjoggal megterhelheti az ingatlant.

Előzetes intézkedések elrendelésére pénzkövetelések biztosítása céljából sor kerülhet bíróság vagy közigazgatási szerv még nem jogerős határozata alapján, bíróság vagy közigazgatási szerv előtt létrejött egyezség alapján, ha az abban meghatározott követelés még nem esedékes, illetve közjegyzői határozat vagy közjegyzői okirat alapján, ha az abban meghatározott követelés még nem esedékes. A bíróság ezen okiratok alapján akkor rendeli el az előzetes intézkedést, ha a biztosított hitelező valószínűsíti annak kockázatát, hogy a biztosítás elmaradása esetén meghiúsulna vagy jelentősen nehezebbé válna a követelés kielégítése. A kockázat akkor minősül valószínűnek, ha az előzetes intézkedés elrendelését a következők alapján kérik: fizetési meghagyás vagy végrehajtási intézkedés alapján, hivatalos okirat alapján kibocsátott közokirat vagy közjegyző által hitelesített okirat, váltó vagy csekk alapján, amellyel szemben határidőben kifogást terjesztettek elő; büntetőeljárásban vagyonjogi igény tárgyában hozott ítélet alapján, amellyel szemben perújításnak van helye; külföldön végrehajtandó határozat alapján; elismerésen alapuló olyan ítélet alapján, amellyel szemben fellebbezést nyújtottak be; olyan egyezség alapján, amelyet jogszabályban előírt módon támadtak meg; olyan közjegyzői határozat vagy okirat alapján, amelyet jogszabályban előírt módon támadtak meg, feltéve, hogy az abban foglalt követelés még nem vált esedékessé. A bíróság az előzetes intézkedés iránti kérelmet elutasítja, az adott előzetes intézkedést hatályon kívül helyezi vagy felfüggeszti az eljárást, ha a biztosított adós valószínűsíti, hogy nem áll fenn ilyen kockázat vagy már megszűnt.

A bíróság az ideiglenes intézkedéseket a bírósági vagy közigazgatási eljárás megindítását megelőzően vagy az eljárás során, illetve a szóban forgó eljárások megszűnését követően benyújtott kérelem alapján rendeli el, amíg nem került sor a végrehajtás elrendelésére. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben a biztosított hitelezőnek pontosan meg kell jelölnie a biztosítani kívánt követelést, az általa alkalmazni kért intézkedés fajtáját és időtartamát, valamint szükség esetén a követelés biztosításának módját, amely által az ideiglenes intézkedés kötelezően végrehajtható, továbbá a követelés biztosítására szolgáló vagyontárgyat. A kérelemben ki kell térni azokra a tényekre, amelyek az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmet megalapozzák, valamint csatolni kell az ezt alátámasztó bizonyítékokat. A biztosított hitelezőnek ezeket a bizonyítékokat lehetőség szerint a kérelemmel egyidejűleg kell előterjesztenie. Ideiglenes intézkedés még esedékessé nem vált, illetve függő követelés biztosítására is elrendelhető, nincs azonban helye, ha fennállnak olyan előzetes intézkedés elrendelésének feltételei, amellyel a követelés biztosítása azonos hatással megvalósítható. Pénzkövetelés biztosítása céljából ideiglenes intézkedést lehet rendelni, amennyiben a biztosított hitelező valószínűsíti a követelés fennállását, valamint annak kockázatát, hogy az intézkedés elrendelése hiányában a biztosított adós a vagyona elidegenítésével, annak elrejtésével vagy a végrehajtás alól más módon való elvonásával meghiúsítaná vagy jelentősen nehezebbé tenné a követelés behajtását. A biztosított hitelezőnek nem kell igazolnia ilyen kockázat fennállását, amennyiben valószínűsíti, hogy a javasolt intézkedés a biztosított adósnak csupán jelentéktelen kárt okozna, illetve úgy kell tekinteni, hogy a kockázatot valószínűsítették, amennyiben a követelést külföldön kell végrehajtani. Nem pénzbeli követelés biztosítása céljából ideiglenes intézkedés abban az esetben rendelhető el, amennyiben a biztosított hitelező egyfelől valószínűsíti a követelése fennállását, másfelől valószínűsíti annak kockázatát, hogy a szóban forgó intézkedés hiányában a biztosított adós – különösen a fennálló állapot megváltoztatásával – a követelés végrehajtását meghiúsítaná vagy jelentősen nehezebbé tenné, vagy amennyiben igazolja, hogy az intézkedésre erőszak vagy helyrehozhatatlan kár bekövetkeztének megakadályozása érdekében feltehetően szükség van. A biztosított hitelezőnek nem kell továbbá igazolnia kockázat fennállását, ha valószínűsíti, hogy a biztosított adós csupán jelentéktelen kárt szenvedne el a javasolt intézkedés következtében, illetve úgy kell tekinteni, hogy a kockázatot valószínűsítették, amennyiben a követelést külföldön kell végrehajtani. A bíróság az ideiglenes intézkedést a biztosított hitelező kérelmére a követelése vagy kockázat fennállása valószínűsítésének hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy a biztosított hitelező a bíróság által meghatározott határidőn belül korábban biztosítékkal szolgált a biztosított adós által az ideiglenes intézkedés elrendelése és végrehajtása következtében esetlegesen elszenvedett kár fedezésére. A bíróság elutasítja a követelés biztosítása iránti kérelmet, amennyiben a biztosított hitelező a meghatározott határidőn belül nem helyezi letétbe a biztosítékot. A bíróság az ügy körülményeitől függően szükség szerint több ideiglenes intézkedést is elrendelhet; amennyiben adott ügyben több ideiglenes intézkedés elrendelésére is lehetőség van, a bíróság azt az intézkedést választja, amely a követelés biztosítása által elérni kívánt cél szempontjából a legmegfelelőbb (amennyiben pedig a lehetséges intézkedések egyformán megfelelőek, a bíróság azt az intézkedést rendeli el, amely a biztosított adósra nézve a legkisebb hátránnyal jár).

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A biztosítási intézkedések és ideiglenes intézkedések tárgya bármely, a biztosított adós tulajdonát képező vagyontárgy vagy jog lehet, például ingatlan, ingóság, pénzkövetelés, nyugdíj, rokkantsági járadék, pénzforgalmi vagy megtakarítási számlán kezelt összeg és egyéb vagyoni jogok, amennyiben jogszabály alapján nem mentesek a végrehajtás alól, illetve a végrehajtás alá vonásuk nem esik jogi korlátozás alá (például forgalomképtelen dolgok, mezőgazdasági termelő mezőgazdasági parcellái vagy mezőgazdasági épületei a termelő megélhetéséhez, valamint a közvetlen családtagjai és jogszabálynál fogva tartásra jogosult más személyek megélhetéséhez szükséges mértékben, stb.).

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A követelés ingatlanon való zálogjog alapításával történő biztosításához (önkéntesen vagy kötelezően, bírósági vagy közjegyzői eljárásban) a zálogjognak abba az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése szükséges, amelyben az ingatlant nyilvántartják.

A követelés bírósági, illetve közjegyzői eljárásban vagyontárgyak tulajdonjogának, illetve jogok átruházásával történő biztosítása révén a biztosított hitelező a jogszabályban előírt állami nyilvántartásba vagy lajstromba történő bejegyzéssel az ilyen vagyontárgy vagy jog tulajdonosává válik. A biztosított hitelező és a biztosított adós közösen kérelmezhetik a bíróságtól, hogy a biztosított hitelező pénzkövetelésének meghatározott vagyontárgyakon zálogjog alapításával való biztosítása céljából a bíróság a biztosított hitelező javára rendelje el és érvényesítse a következő intézkedéseket:

1. zálogjog nyilvántartásba vétele a biztosított adós ingatlanára,

2. a felek között ingatlanon alapított és az ingatlan-nyilvántartásért felelős bíróság által vezetett ingatlan-nyilvántartásba nem bejegyzett zálogjog tárgyában létrejött megállapodás letétbe helyezése,

3. zálogjog bejegyzése a biztosított adós ingóságaira,

4. zálogjog bejegyzése a biztosított adós pénzkövetelésére,

5. zálogjog bejegyzése a biztosított adós munkaszerződésen vagy szolgáltatáson alapuló jövedelme egy részére,

6. zálogjog bejegyzése nyugdíj, rokkantsági járadék vagy az elmaradt jövedelem ellentételezésének egy részére,

7. zálogjog bejegyzése a biztosított adós pénzforgalmi vagy megtakarítási számlán kezelt összegre vonatkozó követelésére,

8. zálogjog bejegyzése ingóság átruházása vagy átadása, illetve ingatlan átruházása iránti követelésre,

9. zálogjog bejegyzése egyéb vagyoni jogra vagy dologi jogra,

10. zálogjog bejegyzése részvénybizonylatra vagy egyéb értékpapírra, valamint megőrzésre való átadásuk,

11. zálogjog bejegyzése olyan részvényre, amelyre vonatkozóan nem bocsátottak ki részvénybizonylatot, valamint gazdasági társaságban fennálló érdekeltségre vagy részesedésre,

12. a Letétkezelő Társaságnál (Depozitno društvo) kezelt értékpapírok bejegyzése.

Követelés biztosítása előzetes végrehajtás útján: Olyan nem pénzbeli követelés végrehajtásának biztosítására, amelyet nem lehet állami nyilvántartásba történő feltételes nyilvántartásba vétellel biztosítani, a bíróság polgári eljárásban hozott ítélet alapján előzetes végrehajtást rendelhet el.

Követelés biztosítása előzetes intézkedések útján: a bíróság az alábbi előzetes intézkedéseket rendelheti el:

1. zálogjog nyilvántartásba vétele a biztosított adós ingatlanára vagy az ingatlanon fennálló jogra,

2. a felek között ingatlanon alapított és az ingatlan-nyilvántartásért felelős bíróság által vezetett ingatlan-nyilvántartásba nem bejegyzett zálogjog tárgyában létrejött megállapodás letétbe helyezése,

3. zálogjog bejegyzése a biztosított adós ingóságaira,

4. zálogjog bejegyzése a biztosított adós pénzkövetelésére,

5. zálogjog bejegyzése a biztosított adós munkaszerződésen vagy szolgáltatáson alapuló jövedelme egy részére,

6. zálogjog bejegyzése nyugdíj, rokkantsági járadék vagy az elmaradt jövedelem ellentételezésének egy részére,

7. zálogjog bejegyzése a biztosított adós pénzforgalmi vagy megtakarítási számlán kezelt összegre vonatkozó követelésére,

8. zálogjog bejegyzése ingóság átruházása vagy átadása, illetve ingatlan átruházása iránti követelésre,

9. zálogjog bejegyzése egyéb vagyoni jogra vagy dologi jogra,

10. zálogjog bejegyzése részvénybizonylatra vagy egyéb értékpapírra, valamint megőrzésre való átadásuk,

11. zálogjog bejegyzése olyan részvényre, amelyre vonatkozóan nem bocsátottak ki részvénybizonylatot, valamint gazdasági társaságban fennálló érdekeltségre vagy részesedésre,

12. a Letétkezelő Társaságnál (Depozitno društvo) kezelt értékpapírok bejegyzése.

13. Annak megtiltása a bank számára, hogy a biztosított adós vagy harmadik fél számláján kezelt azon összegből, amelyre vonatkozóan előzetes intézkedést rendeltek el kifizetést teljesítsen.

A biztosított hitelező az előzetes intézkedés alapján a követelés biztosítására szolgáló vagyontárgy tekintetében zálogjogosulttá válhat. Amennyiben a biztosított adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt meghatározott pénzösszegének letiltását rendelték el, ezt az összeget a számláról a letiltás fennállásának időtartama alatt kizárólag a biztosított követelés kielégítése céljából lehet átutalni.

Ideiglenes intézkedések

- Pénzkövetelés biztosítása céljából bármely olyan intézkedés elrendelhető, amely e célt megvalósítja, azonban különösen az alábbiak:

1. annak megtiltása a biztosított adós számára, hogy ingóságokat elidegenítsen vagy megterheljen, e vagyontárgyak lefoglalása és őrzésre átadása a biztosított hitelező vagy harmadik fél részére;

2. készpénz, értékpapír vagy ehhez hasonló dolgok lefoglalása és bíróságnál vagy közjegyzőnél történő letétbe helyezése;

3. annak megtiltása a biztosított adós számára, hogy elidegenítse vagy megterhelje az ingatlant vagy azokat a dologi jogokat, amelyeket a javára az ingatlanra bejegyeztek, valamint ennek a tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban való feljegyzése;

4. annak megtiltása a biztosított adós adósa számára, hogy a kötelezettségét önként teljesítse a biztosított adós részére, valamint annak megtiltása a biztosított adós számára, hogy elfogadja ennek a kötelezettségnek a teljesítését, vagyis megváljon a követeléseitől;

5. annak elrendelése a pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a biztosított adós számlájáról annak az összegnek az erejéig, amelyre az ideiglenes intézkedést elrendelték a biztosított adós kérésére ne teljesítsen kifizetést a biztosított adós vagy harmadik fél részére.

- Nem pénzbeli követelés biztosítása céljából bármely olyan intézkedés elrendelhető, amely e célt megvalósítja, azonban különösen az alábbiak:

1. azon ingóságok elidegenítésének és megterhelésének a megtiltása, amelyekre a követelés irányul, lefoglalásuk elrendelése és őrzésre átadásuk a biztosított hitelező vagy harmadik fél részére;

2. azon részvények, érdekeltségek vagy részesedések elidegenítésének és megterhelésének a megtiltása, amelyekre a követelés irányul, valamint ennek a tilalomnak az értékpapír nyilvántartásban és szükség esetén a bírósági jegyzőkönyvben való feljegyzése; az ilyen részvények vagy törzsrészvények által megtestesített jogok felhasználásának vagy gyakorlásának a megtiltása; részvények, érdekeltségek vagy részesedések kezelésének harmadik félre történő bízása; gazdasági társaságnál ideiglenes igazgatótanács felállítása;

3. egyéb olyan jogok elidegenítésének és megterhelésének a megtiltása, amelyekre a követelés irányul, valamint e jogok kezelésének harmadik félre történő bízása;

4. azon ingatlan, vagy az erre az ingatlanra feljegyzett azon dologi jogok elidegenítésének és megterhelésének a megtiltása, amelyekre a követelés irányul, valamint ennek a tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban való feljegyzése; az ingatlan lefoglalása és őrzésre átadása a biztosított hitelező vagy harmadik fél részére;

5. annak megtiltása a biztosított adós adósa számára, hogy a biztosított adós részére valamely vagyontárgyat, jogot átruházzon vagy olyan egyéb nem pénzbeli kötelezettséget vállaljon, amelynek a biztosított adós a jogosultja;

6. annak megtiltása a biztosított adós számára, hogy olyan intézkedéseket tegyen, amelyek a biztosított hitelező részére kárt okozhatnak, valamint mindennemű változtatás megtiltása azokon a vagyontárgyakon, amelyekre a követelés irányul;

7. a biztosított adós kötelezése arra, hogy ingóságok vagy valamely ingatlan állagának, illetve vagyontárgyak fennálló állapotának megőrzése érdekében meghozzon bizonyos intézkedéseket;

8. a biztosított hitelező felhatalmazása arra, hogy a per lezárultáig visszatartsa a biztosított adósnak a követelésben megjelölt nála lévő vagyontárgyait;

9. a biztosított hitelező felhatalmazása bizonyos intézkedések meghozatalára vagy bizonyos vagyontárgyak önállóan vagy képviselő útján történő megszerzésére, különösen valamely korábbi állapot helyreállítása érdekében;

10. a munkavállaló ideiglenes jelleggel történő ismételt munkába állítása; munkaügyi vitában kártérítés fizetése, amennyiben ez a saját megélhetéséhez és jogszabálynál fogva részéről tartásra jogosult személyek megélhetéséhez szükséges.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A követelés bírósági, illetve közjegyzői eljárásban zálogjog alapításával vagy vagyontárgyak tulajdonjogának és jogok átruházásával történő biztosításának hatálya főszabály szerint az eljárás jogerős lezárásáig tart.

Az előzetes intézkedést elrendelő határozat indokolásában meg kell jelölni a biztosított követelés kamatokkal és költségekkel növelt értékét, a követelés biztosítására szolgáló intézkedést, valamint annak időtartamát. Az előzetes intézkedést a végrehajtás feltételeinek teljesülésétől számított legfeljebb 15 napos időtartamra lehet elrendelni. Amennyiben ez az időtartam az ideiglenes intézkedés elrendelésének alapjául szolgáló határozat végrehajthatóvá válását megelőzően letelne, a bíróság a biztosított hitelezőnek az elrendelt ideiglenes intézkedés időtartamának lejárta előtt előterjesztett kérelmére meghosszabbítja ezt az időtartamot, feltéve, hogy az intézkedés elrendelése idején fennálló körülményekben nem következett be változás.

Az ideiglenes intézkedést elrendelő határozatban az intézkedés időtartamát is meg kell határozni, és amennyiben az intézkedést a kereset benyújtását vagy más egyéb eljárás megindítását megelőzően rendelték el a határozatban meg kell szabni azt a határidőt, amelyen belül az intézkedés igazolása érdekében a biztosított hitelezőnek be kell nyújtania a keresetét, illetve az egyéb eljárások megindításához szükséges kérelmét. A bíróság a biztosított hitelező javaslatára meghosszabbítja az ideiglenes intézkedés időtartamát, feltéve, hogy az intézkedés elrendelése idején fennálló körülményekben nem következett be változás.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az elsőfokú határozattal szemben az OZ eltérő rendelkezésének hiányában az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül fellebbezés nyújtható be. A fellebbezésnek a határozat végrehajthatóságára főszabályként nincsen halasztó hatálya. A fellebbezést a fellebbviteli bíróság bírálja el.

Az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló kérelem tárgyában hozott határozattal szemben benyújtott fellebbezést az ellenérdekű félnek észrevételezésre nem kell megküldeni, a fellebbviteli bíróság a fellebbezés tárgyában annak érkezésétől számított 30 napon belül határoz.

A közjegyzői okirattal vagy a tartalmilag hitelesített magánokirattal szemben bírósági jogorvoslatnak nincsen helye, az adós azonban a követelés biztosítása céljából közjegyzői eljárásban hozott intézkedéssel szemben különleges eljárás keretében előterjesztett kifogás útján megtámadhatja a megállapodásokat. Harmadik felek a követelés biztosítása céljából közjegyzői eljárásban hozott intézkedéssel szembeni kifogásaikat bírósági eljárás keretében, a követelés biztosítása céljából bírósági eljárásban hozott intézkedéssel szemben előterjeszthető kifogásra vonatkozó szabályok szerint terjeszthetik elő.

A követelés biztosítása iránti eljárásokban felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a másodfokú ítélet olyan érdemi vagy eljárási kérdés eldöntésétől függ, amely – a peres eljárási szabályokkal összhangban – a jog egységes alkalmazásának, valamint a jogalkalmazás során a felek egyenlőségének biztosítása szempontjából jelentős. Perújításnak nincsen helye, előző állapot helyreállításának elrendelése pedig csak a fellebbezési vagy a kifogás előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása esetén engedélyezhető.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/09/2018

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Olaszország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata olasz nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angol.


1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Az ideiglenes intézkedések két fő alcsoportot foglalnak magukban: védintézkedések (misure conservative), amelyek a vagyontárgyak lefoglalására is kiterjednek, és a megelőző intézkedések (misure anticipatorie), amelyek a családjogban használatosak. Léteznek sürgősségi intézkedések is (provvedimenti d'urgenza, a polgári perrendtartás 700. szakasza), amelynek tartalmát a bíróság eseti alapon, a teljesítendő biztonsági igény szerint állapítja meg.

Az ideiglenes és biztosítási intézkedések főbb jellemzői a következők: elrendelésük egyszerű, gyors eljárások szerint történik; a főszabály szerint ideiglenesek; és a jogvitával kapcsolatos alapeljáráshoz képest járulékos jellegűek. Az intézkedések alapul fekvő jogvitától való függése azonban nem feltétlenül jellemző. 2005-től néhány meghatározott ügyben az ideiglenes intézkedéseket nem kell érdemi határozatnak követnie. Ezeknél az ügyeknél az ideiglenes intézkedés önálló és állandó eszközként emelkedik jogerőre annak ellenére, hogy az ügy érdemeben hozott ítéletben ilyen jellegű intézkedést nem lehet elrendelni.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

Ideiglenes intézkedés elrendeléséhez két feltételnek kell teljesülnie:

A) A periculum in mora, azaz ha fennáll annak a veszélye, hogy az érdemi ítélet meghozataláig az ideiglenes intézkedéssel óvni kívánt jog helyrehozhatatlan sérelmet szenved;

B) fumus boni juris, azaz a követelés egyértelmű megalapozottsága.

2.1 Az eljárás

Az ideiglenes intézkedésre irányuló kérelmet az illetékes bírósághoz kell benyújtani, amely főszabály szerint megegyezik az alapeljárást tárgyaló bírósággal. A bíróság röviden megvizsgálja az ügyet, mindkét felet meghallgatja, és ezután meghozza az ideiglenes intézkedést. Az ideiglenes intézkedés a másik fél meghallgatása nélkül is meghozható, ha a másik fél beidézése megakadályozná az intézkedés alkalmazását.

2.2 A főbb feltételek

Az ideiglenes intézkedés meghozatalához az előbb említett két feltételnek kell teljesülnie: periculum in mora és fumus boni juris.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

Ezek jellegükben az alapeljárásban hozott ítélettől függő ideiglenes intézkedések. Jóllehet ez minden esetben érvényes a védintézkedések esetében, amelyeknél folyamatban kell lennie az alap jogvitával kapcsolatos eljárásnak, csak részben igaz a megelőző intézkedések esetén, amelyek attól függetlenül hatályban maradnak, hogy van-e folyamatban lévő peres eljárás vagy sem, bár ezek az intézkedések nem rendelkeznek ugyanolyan jogerővel, mint az érintett kérdéseket elbíráló jogerős ítélet.

Az ideiglenes intézkedések tartalma az elhárítandó veszély jellegétől függ. A lefoglalás például az adós vagyontárgyaira vonatkozik. A jogtalanul elbocsátott munkavállaló visszavételének elrendelése viszont valamely cselekvés végrehajtására irányuló kötelezettséget tartalmaz.

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A teljesítendő igénytől függően az intézkedések ingó és ingatlan javakra, de szellemi tulajdonra és a szerzői jogi oltalom alatt álló művekre is vonatkozhatnak.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A védintézkedések célja az alkalmazásukkor érvényes jogi és ténybeli helyzet megőrzése annak érdekében, hogy az alapeljárás befejezéséhez szükséges idő során ne sérüljenek a felperes jogai. A megelőző intézkedéseket viszont úgy alakították ki, hogy megelőlegezzék az alapeljárásban hozott jogerős ítélet joghatásait.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Az ideiglenes intézkedések az alapeljárásban történő ítélethozatalig maradnak érvényben, amikor is ez az ítélet lép a helyükbe. A védintézkedések, amelyekhez az alapeljárás elindítása szükséges (pl. a polgári perrendtartás 670. szakasza szerinti bírósági általi lefoglalás engedélyezése vagy a polgári perrendtartás 671. szakasza szerinti védelmi lefoglalás), szintén hatályukat vesztik, ha az alapeljárást a törvény vagy a bíróság által megállapított határidőn belül nem kezdik meg vagy nem folytatják, vagy ha a bíróság által előírt biztosítékot nem nyújtották be. A megelőző intézkedések (az atipikus intézkedéseket is beleértve, amelyek tartalmát nem a törvény, hanem a bíróság határozza meg a polgári perrendtartás 700. szakaszával összhangban) még akkor is hatályban maradnak, ha nem válhatnak a jogerős ítélet részévé, és ha az alapeljárás még nem kezdődött meg, vagy ha megkezdődött, de később megszakadt.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos, akár a kérelem elfogadásáról, akár a kérelem elutasításáról szóló határozatok ellen fellebbezés nyújtható be (669. szakasz 13. bekezdés) vagy azzal az indokkal, hogy a határozat hibás, vagy az eredeti kérelemben nem feltüntetett további körülmények és indokok benyújtásával a fellebbviteli bírósághoz.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 30/07/2019

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Ciprus


1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Α. A bíróság polgári ügyekre vonatkozó hatáskörének gyakorlása közben (ideiglenes, állandó vagy kötelező) intézkedést rendelhet el, illetve vagyonfelügyelőt kérhet fel minden olyan esetben, ahol azt jogosnak vagy megfelelőnek találja, még akkor is, ha a perben kártérítést vagy más jogorvoslatot nem követelnek, vagy azt nem ítélték meg. A bíróság ideiglenes intézkedést csak akkor rendel el, ha úgy véli, hogy a nyilvános tárgyaláson fontos kérdést kell eldönteni, a felperes valószínűsíthetően kártérítésre jogosult, vagy az ideiglenes intézkedés elrendelése nélkül az igazságszolgáltatás később akadályokba ütközne vagy ellehetetlenülne (a bíróságokról szóló, módosított 14/1960. törvény 32. cikkének (1) bekezdése).

B. A bíróság előtt folyamatban lévő polgári perben a bíróság intézkedést rendelhet el a per tárgyát képező vagyontárgy elkobzására, állagmegőrzésére, őrzésére, értékesítésére, lefoglalására vagy vizsgálatára, illetve intézkedést rendelhet el olyan hiány, kár vagy károsodás megelőzésére, amelyet az intézkedés elrendelése nélkül az a személy vagy vagyontárgy szenvedne el, akit vagy amelyet érintő ügyben jogerős bírósági ítélet még nem született, illetve a bírósági ítélet végrehajtása még folyamatban van (a polgári perrendtartásról szóló törvény 6. fejezete 4. cikkének (1) bekezdése). Az e rendelkezés alapján elrendelt intézkedés célja, hogy (az említett egyedi intézkedések elrendelésével) megvédje a per tárgyát képező vagyontárgyat, amíg a per folyamatban van, illetve az ítélet végrehajtásra kerül.

C. A bíróság előtt folyamatban lévő, adósság kiegyenlítésére vagy kártérítésre irányuló polgári perben a bíróság a kereset benyújtását követően bármikor elrendelheti, hogy az alperes nem idegenítheti el az ingatlan alperes nevén nyilvántartott akkora részét – vagy azt a részét, amelynek nyilvántartásba vételére tulajdonosként joga van –, amely a bíróság saját belátása szerint fedezné a felperes követelését és a per költségeit. Ezt az intézkedést csak akkor rendeli el a bíróság, ha úgy érzi, hogy a felperes keresete szilárd alapokon nyugszik, és az ingatlan harmadik fél részére történő értékesítése vagy átruházása után a felperes az esetlegesen meghozandó bírósági ítélet végrehajtásában akadályoztatva lenne (a 6. fejezet 5. cikkének (1) és (2) bekezdése). Ez a cikk az adósság kiegyenlítésére vagy kártérítésre irányuló keresetek esetében alkalmazandó, és engedélyezi az alperes nevén nyilvántartott ingatlannal vagy olyan ingatlannal kapcsolatos intézkedések elrendelését, amelynek nyilvántartásba vételére tulajdonosként joga van. Célja, hogy a felperes számára kedvező jövőbeni bírósági ítélet meghozataláig megakadályozza a kérdéses ingatlan átruházását.

A bíróság A. bekezdésben leírt jogköre egyértelműen szélesebb, mint a B. és a C. bekezdésekben ismertetett jogkör; az A. bekezdés a bíróság ideiglenes korlátozó intézkedések elrendelését érintő általános hatáskörének paramétereit ismerteti. A B. és C. bekezdések a bíróság által elrendelhető egyedi intézkedéseket ismertetik.

A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján az A. bekezdésben említett általános jogkör (a bíróságokról szóló törvény 32. cikke) széles körű, és lehetővé teszi az olyan vagyontárgy elleni ideiglenes intézkedések elrendelését, amely nem képezi a fő kereset tárgyát. Az ítélkezési gyakorlat szerint a ciprusi bíróságok a bíróságokról szóló törvény 32. cikke értelmében jogkörrel rendelkeznek ún. „Mareva”-típusú ideiglenes intézkedések elrendelésére (a bíróság hatáskörébe tartozó, vagyontárgyak [pénzeszközök vagy ingóságok] befagyasztására irányuló intézkedések, amelyek megakadályozzák az ilyen vagyontárgyaknak a bíróság illetékességi területén kívülre helyezését vagy elköltését).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Az ideiglenes intézkedések iránti kérelem az eljárás bármely szakaszában benyújtható, amennyiben a polgári per folyamatban van. A kérelem benyújtására a polgári perrendtartás eljárási szabályzata az irányadó. A felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelme benyújtásában való késlekedését a bíróságnak figyelembe kell vennie.

A ciprus jog szerint ideiglenes intézkedés a másik fél értesítése nélkül is elrendelhető (ex parte eljárás, lásd a polgári perrendtartásról szóló törvény 6. fejezetének 9. cikkét). Az ilyen eljárás kivételes intézkedés, és ebben az esetben az ügy sürgőssége olyan eljárási feltételnek minősül, amelynek teljesülnie kell annak érdekében, hogy a bíróság mérlegelési jogkörét a másik fél meghallgatása nélkül gyakorolhassa. A bíróságok ezt az elvet szigorúan alkalmazzák. Amennyiben a felperes elmulasztja a tárgyi körülmények felfedését, ez komoly következményekkel jár az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló egyoldalú (ex parte) kérelemre nézve.

Az egyoldalúan elrendelt ideiglenes intézkedés az alperes részére történő kézbesítésekor azonnal hatályba lép, ám a kézbesítéstől számított lehető legrövidebb időn belül visszaküldhető a bíróság részére, ami lehetővé teszi az alperes számára, hogy kifogásolja vagy elfogadja az intézkedést. Az intézkedéssel közvetlenül érintett harmadik fél is kérheti a bíróságot, hogy hallgassa meg az erre vonatkozó állásfoglalását. Amennyiben az alperes kifogásolja az intézkedést, a bíróság tárgyalást rendel el annak eldöntésére, hogy az intézkedést továbbra is fenntartja, megszünteti vagy módosítja. Ha a kifogás elutasításra kerül, a felperes ismét megkeresheti a bíróságot azzal az indokkal, hogy az ügy tárgyi körülményei megváltoztak. Fontos megjegyezni, hogy minden olyan esetben, ahol az ideiglenes intézkedést egyoldalú (ex parte) kérelem alapján rendelték el, a bíróság konkrét jogszabály alapján utasítja a felperest, hogy az alperes által esetlegesen elszenvedett károk fedezésére a bíróság által meghatározott összegű biztosítékot nyújtson. Az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a bíróság csak akkor rendelkezik jogkörrel az intézkedés elrendelésére, ha a felperes maga nyújtja a biztosítékot.

Természetesen az ideiglenes intézkedés elrendelése értesítéshez (vagyis a másik fél értesítéséhez) kötött kérelemmel is biztosítható. Ebben az esetben azonban a sürgősségi tényezőt nem veszi figyelembe a bíróság.

2.2 A főbb feltételek

Az ideiglenes korlátozó intézkedés elrendeléséről a bíróság saját mérlegelési jogkörében határoz. Három főbb feltételnek kell teljesülnie, mielőtt a bíróság az intézkedés által okozott hátrány és elérhető előny egyensúlya alapján dönt a kért intézkedés elrendelése tárgyában:

  • az elbírálandó ügy komoly természetű (az ügyön alapuló vitatható feltételezés bemutatása elegendő);
  • a felperes várhatóan megnyeri az ügyet (nyilvánvaló/feltételezhető, hogy a felperes kártérítésre lesz jogosult);
  • az ideiglenes intézkedés elrendelése nélkül az igazságszolgáltatás akadályokba ütközne vagy ellehetetlenülne (ha az utolsó szakaszban ítélnék meg a felperes számára a kártérítést, ez nem biztosítaná megfelelően a felperes jogait).

A fentiekben megállapítottaknak megfelelően az ideiglenes intézkedés elrendelése teljes mértékben a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik. Amennyiben a fent említett három feltétel nem teljesül, az intézkedést nem rendelik el automatikusan. A bíróságot felkérik, hogy mérlegelje, hogy a kért intézkedés az összes tény és körülmény ismeretében jogosnak és megfelelőnek tekinthető-e.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az ítélkezési gyakorlat szerint a vagyontárgyak jellege/típusa a bíróság jogkörét nem korlátozza. A vagyontárgyak jellege azonban releváns tényező lehet az intézkedés által okozott hátrány és elérhető előny egyensúlyának értékelésekor, amely alapján a bíróság saját mérlegelési jogkörében dönt az intézkedés elrendeléséről. A felperes számára egyszerűbb bizonyítani a bankszámlán tartott összeg elvesztésének kockázatát, mint egy ingatlan elidegenítésének veszélyét.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Az intézkedés elrendelése után az intézkedés által érintett fél jogilag köteles az intézkedésnek megfelelni. Az intézkedés megtagadása a bíróság megsértését jelenti, és a törvény szerint büntetendő. Ezen túlmenően a bíróság által hozott intézkedés megtagadására buzdító vagy azt megkönnyítő személy a bíróság megsértésével vádolható (a bíróságokról szóló, módosított 14/1960. törvény 42. cikke).

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A bíróság által hozott intézkedés speciális záradékot tartalmaz az intézkedés hatályosságára vonatkozóan. Az intézkedés általában a kereset fő tárgyában hozott jogerős bírósági ítélet elfogadásáig, vagy az intézkedés későbbi bírósági intézkedés általi megszüntetéséig vagy módosításáig marad hatályban. A kereset fő tárgyában hozott jogerős ítélet elfogadásakor a bíróság egyedi záradékot csatolhat a végzéshez, amelyben az intézkedést – az ítélet végrehajtásának megkönnyítése érdekében – az ítélet meghozatala után meghatározott ideig hatályban tartja.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az ideiglenes intézkedést elrendelő bírósági ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróság előtt van helye fellebbezésnek. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasító bírósági ítélet ellen is van lehetőség a fellebbezésre.

A Legfelsőbb Bíróság az ügy elbírálására széles jogkörrel rendelkezik. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság által elutasított intézkedést elrendelheti, az alacsonyabb fokú bíróság által elrendelt intézkedést pedig megszüntetheti vagy módosíthatja. Fontos hozzátenni, hogy a fellebbezési eljárás nem jelenti az ügy újratárgyalását. Az elsőfokú bírósági ítéletet a Legfelsőbb Bíróság nem változtatja meg az ellenkezőjére kizárólag azért, mert a Legfelsőbb Bíróság máshogy gyakorolta volna mérlegelési jogkörét. A Legfelsőbb Bíróság csak akkor avatkozik közbe, ha úgy dönt, hogy az elsőfokú bíróság tévesen gyakorolta mérlegelési jogkörét.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 21/10/2019

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Litvánia


1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A polgári perrendtartásról szóló törvény (Civilinio proceso kodeksas) 145. cikke határozza meg az ideiglenes intézkedések különböző típusait. Az alábbiak lehetnek ideiglenes intézkedések:

  1. az alperes ingatlanának lefoglalása;
  2. jogcím átruházását megakadályozó tilalom nyilvános nyilvántartásba történő bejegyzése;
  3. az alperes tulajdonában, illetve az alperes vagy harmadik személyek birtokában lévő ingó javak, pénz vagy tulajdonjog lefoglalása;
  4. az alperes tulajdonában lévő javak zár alá vétele;
  5. az alperes javainak vonatkozásában vagyonkezelő kinevezése;
  6. az alperes egyes ügyletekben való részvételének vagy általa egyes cselekmények elvégzésének megakadályozására irányuló tilalom;
  7. az alperes részére javak más személyek általi átruházását vagy más kötelezettségek teljesítését megakadályozó tilalom;
  8. kivételes körülmények között az alperest az állandó lakóhelyének elhagyásában megakadályozó tilalom és/vagy gyermeknek az állandó lakóhelyéről, a bíróság engedélye nélkül történő elvitelét megakadályozó tilalom;
  9. vagyon értékesítésének felfüggesztése, amennyiben a vagyon lefoglalásának megszüntetésére keresetet nyújtottak be;
  10. behajtás végrehajtásának felfüggesztése;
  11. ideiglenes tartás megítélése vagy ideiglenes korlátozások kiszabása;
  12. kár megelőzését vagy kár súlyosbodásának megelőzését szolgáló intézkedések meghozatalára irányuló végzés;
  13. törvény által előírt vagy a bíróság által elrendelt egyéb intézkedések, amelyek nélkül a bírósági határozat betartatása nehezebbé vagy lehetetlenné válna.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

Az ügyben résztvevő személyek vagy más érintett személyek kérésére a bíróság ideiglenes intézkedést rendelhet el, amennyiben a személyek az igényüket hitelesen igazolják, és az ideiglenes intézkedés elfogadásának elmulasztása a bírósági határozat betartatását nehezebbé vagy lehetetlenné tenné.

A bíróság kizárólag akkor rendelhet el hivatalból ideiglenes intézkedést, ha az a közérdek védelmében szükséges és az intézkedés elfogadásának elmulasztása valamely személy, a társadalom vagy az állam jogait és jogos érdekeit sértené.

Ideiglenes intézkedés elrendelhető kereset hiányában és a polgári eljárás bármely szakaszában.

2.1 Az eljárás

Az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos kérelmeket elsőfokú bíróság, illetve a A link új ablakot nyit megkereskedelmi választottbíráskodásról szóló törvényben (Komercinio arbitražo įstatymas) meghatározott esetekben a Vilniusi Regionális Bíróság (Vilniaus apygardos teismas) vizsgálja meg. Ha az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a benyújtott keresetben szerepel, az ideiglenes intézkedés ügyében csak azután kerül sor határozathozatalra, miután a felperes keresete elfogadhatóságának kérdése eldőlt. A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet illetően írásbeli eljárásban a lehető leggyorsabban ítélkezik, de ezt a kérelem kézhezvételét követően legfeljebb három munkanapon belül meg kell tennie. Ha a bíróság szükségesnek véli, az alperest értesítik az ideiglenes intézkedés iránti kérelem vizsgálatáról.

Az ügyben résztvevő személyeknek jogukban áll ideiglenes intézkedés iránti kérelmet benyújtani annak a fellebbviteli bíróságnak vagy semmítőszéknek, ahol az ügy érdemben folyamatban van.

A bíróság a kereset benyújtásának napjáig az érintett személy ideiglenes intézkedés iránti írásbeli indokolt kérelme alapján rendelhet el ideiglenes intézkedést. Ebben a kérelemben a felperesnek meg kell adnia az indokokat, amelyek miatt a keresetet nem nyújtották be az említett kérelemmel, bizonyítékot kell előterjesztenie a felperes érdekeinek veszélyeztetéséről és az ideiglenes intézkedés iránti kérelemért felszámított bírósági illeték felének megfelelő összeget, azaz 100 LTL-t letétbe kell helyeznie. Nemzeti vagy külföldi választottbíróságon vagy külföldi bíróságon folyamatban lévő üggyel kapcsolatos ideiglenes intézkedés iránti kérelem esetében 1 000 LTL letét kerül felszámításra. A bíróság a letét összegét a felperes nehéz anyagi helyzetére tekintettel csökkentheti, ha a felperes e célból, bizonyítékokkal alátámasztott, indokolt kérelmet nyújtott be. A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelésekor a kereset benyújtására határidőt szab ki. Ez a határidő nem haladhatja meg a 14 napot. Ha a keresetet külföldi bíróságon vagy választottbíróságon kell benyújtani, a határidő nem haladhatja meg a 30 napot. Ha a keresetet nem nyújtják be az előírt határidőn belül, az ideiglenes intézkedés megszüntetésre kerül. Ha azt az érintett személy hibájából nem nyújtják be, a letét nem kerül visszatérítésre.

Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet ugyanazon a bíróságon kell benyújtani, mint amelyik a keresetet a joghatóságra vonatkozó szabályok alapján tárgyalja. A Vilniusi Regionális Bíróságon kell benyújtani a külföldi bíróság vagy külföldi, illetve nemzeti választottbíróság előtt folyamatban lévő üggyel kapcsolatos ideiglenes intézkedés iránti kérelmet.

Az ügyben résztvevő személyek vagy más érintett személyek indokolt kérelme alapján a bíróság az egyik ideiglenes intézkedést egy másikkal helyettesítheti. A bíróságnak tájékoztatnia kell az ügyben résztvevő személyeket, illetve a többi érintett személyt erről a kérelemről, nekik pedig jogukban áll kifogásolni azt.

A bíróság határozhat az ideiglenes intézkedés el nem rendelése mellett, ha az alperes a kért összeget befizeti a bíróság számlájára vagy az alperes biztosítékot ad. Ezenfelül az alperes vagyontárgyait a felperes javára elzálogosíthatja.

2.2 A főbb feltételek

(lásd a 2. szakaszt)

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az ideiglenes intézkedéseket ingatlan, ingó javak, pénzeszközök és tulajdonjogok vonatkozásában lehet alkalmazni.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Az ideiglenes intézkedések olyan intézkedések, amelyek nélkül a bírósági határozat betartatása nehezebbé vagy lehetetlenné válna. Közös tulajdonban álló tételek tulajdonjogának ideiglenes korlátozásával kapcsolatos ügyekben a lefoglalást kizárólag a vagyontárgynak az ideiglenes intézkedés hatálya alatt álló személy tulajdonában álló részére lehet elrendelni. Ha az ő közös tulajdonból való részesedése nem került meghatározásra, a teljes vagyontárgy lefoglalható addig, amíg a részesedés meghatározásra nem kerül.

Banki és más hitelintézeti számlákon lévő pénzösszegek lefoglalása esetén, e pénzeszközök felhasználása kizárólag a bírósági végzésben meghatározott műveletekre engedélyezett.

Azokban az esetekben, amikor szabad forgalomba bocsátott árut, nyersanyagot, félkész- vagy késztermékeket foglalnak le, a javak birtokosa a javak összetételét és formáját kizárólag akkor módosíthatja, ha azok összértéke nem csökken, kivéve, ha bírósági végzés másként rendelkezik.

Az a személy, akinek a tulajdonát lefoglalták, a tulajdon lefoglalásáról szóló végzés közlésének időpontjától, illetve amennyiben a közlés nem lehetséges – ideértve azt az esetet is, amikor az ideiglenes intézkedést a személy távollétében fogadják el – attól az időponttól kezdve felel a kirótt korlátozások esetleges megsértéséért, amikor a végzés a vagyontárgyak lefoglalásának nyilvántartásába bejegyzésre kerül.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Ha a bíróság elutasítja a keresetet, az esetleges korábbi ideiglenes intézkedések a bírósági ítélet hatályba lépéséig fennmaradnak. Az ideiglenes intézkedések megszüntetésének kérdésében bírósági ítéletben kell határozni.

Ha a keresetnek helyt adnak, bármilyen korábbi ideiglenes intézkedés a bírósági ítélet végrehajtásáig érvényben marad. A bírósági ítéletet végrehajtó bírósági végrehajtó tájékoztatja a kérdéses ügyben érintett nyilvános nyilvántartás vezetőjét az ideiglenes intézkedés megszüntetéséről.

Tulajdonnyilvántartásban nem bejegyezhető ingó javak lefoglalása esetén, vagy ha a végzés napján az alperes vagyontárgyának értéke és jellege nem ismert a bíróság előtt, az ideiglenes intézkedést kérelmező személynek a bírósági végrehajtóhoz kell fordulnia az alperesi vagyontárgy megtalálásának és leírásának kérelmével. Amennyiben ilyen kérelmet nem nyújtanak be a bírósági végrehajtóhoz, és a lefoglalt vagyontárgy adatait nem tisztázzák, az ideiglenes intézkedés az elrendelő végzés keltétől számítva tizennégy napig marad érvényben. Az ügyben résztvevő személyek vagy más érintett személyek kérelmére az ideiglenes intézkedés az ügyet érdemben tárgyaló bíróság végzésével megszüntethető.

A bíróság az ideiglenes intézkedést hivatalból megszünteti, ha az ideiglenes intézkedést kérelmező személy elmulasztja a keresetnek a bíróság által előírt határidőben történő benyújtását. Az erre vonatkozó végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A bíróság akkor is megszüntetheti hivatalból az ideiglenes intézkedést, ha az a közérdek védelmében szükséges és az intézkedés megszüntetésének elmulasztása valamely személy, a társadalom vagy az állam jogait és jogos érdekeit sértené.

Ha a bíróság által elrendelt ideiglenes intézkedés az ügyben nem résztvevő személyek jogait korlátozza vagy sérti, a személyek jogosultak az ügyet érdemben tárgyaló bíróságtól a rájuk kirótt ideiglenes intézkedés megszüntetését kérelmezni.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az ügyben résztvevő felek az elsőfokú bíróság által az alkalmazandó eljárásnak megfelelően elfogadott ideiglenes intézkedésről szóló végzését megtámadhatják oly módon, hogy külön fellebbezést nyújtanak be a felsőbb szintű bíróságon, kivéve több, a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott esetet. Az ügyben nem résztvevő felek az elsőfokú bíróság kizárólag azon végzésével szemben nyújthatnak be külön fellebbezést, amelyben a rájuk kirótt ideiglenes intézkedés megszüntetésére vonatkozó kérelmüket elutasították. A külön fellebbezés benyújtása nem eredményezi az eljárás felfüggesztését.

Az ideiglenes intézkedésről szóló bírósági végzések ellen nincs helye semmisségi panasznak.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 21/10/2019

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Luxemburg


1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A luxemburgi jogban számos olyan intézkedés létezik, amelynek célja a követeléseiket rendező bírósági eljárás lefolytatására váró felek jogainak védelme.

Ezek két csoportra oszthatók:

  • olyan intézkedések, amelyeket a bíróság kontradiktórius eljárás nélkül rendel el: ilyen esetekben a bíróság a felek egyikétől ideiglenes rendelkezés iránti egyoldalú kérelmet kap, és határozatát az adott fél által szolgáltatott információk alapján hozza meg; és
  • olyan intézkedések, amelyeket a bíróság kontradiktórius eljárást követően rendel el: ilyen esetekben a bíróság a határozatát csak nyilvános meghallgatást (vagy néha zárt ülést) követően hozza meg, ahol a felek lehetőséget kapnak az álláspontjuk ismertetésére; a meghallgatást (a bírósági végrehajtó által kézbesített) idézéssel (assignation) hívják össze vagy a hivatalvezető hívja össze a jogszabályokban előírt eljárástól függően.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

Az ideiglenes eljárásról határozó bíró sürgős esetekben bármely olyan ideiglenes intézkedést elrendelhet, amely ellen nem merül fel súlyos ellenvetés, vagy amelyet valamely jogvita indokolttá tesz.

Emellett a rendelkezéseik végrehajtásával kapcsolatos nehézségek ügyében is eljárhatnak.

Hasonlóképpen mindig elrendelhetnek bármely olyan biztosítási vagy az eredeti állapot helyreállítására irányuló intézkedést, amely szükséges a közvetlenül fenyegető károk megelőzése vagy egy nyilvánvalóan jogellenes magatartás megszüntetése érdekében.

2.1 Az eljárás

A kérelem benyújtása nyomán idézést (assignation) bocsátanak ki az ebből a célból az ilyen meghallgatások esetében szokásos napon és időben tartandó meghallgatáson való megjelenésre.

Sürgős esetekben azonban az elnök vagy az őt helyettesítő bíró tárgyalásra vagy akár az otthonába szóló idézést adhat ki olyan meghatározott időpontra is, amely akár hétvégére, munkaszüneti napra vagy általában nem munkanapnak minősülő napra esik.

Sürgős esetekben a kerületi bíróság elnöke vagy az őt helyettesítő bíró bármely olyan ideiglenes intézkedést elrendelhet, amely ellen nem merül fel súlyos ellenvetés, vagy amelyet valamely jogvita indokolttá tesz. Emellett egy ítélet vagy bármely egyéb végrehajtható okirat végrehajtásával kapcsolatos nehézségek ügyében is eljárhatnak. Amennyiben a gyorsított eljárás egy végrehajtható okirat vagy ítélet végrehajtásával kapcsolatos nehézségekre vonatkozik, az intézkedés végrehajtásának helye szerinti bíróság illetékes.

Az elnöklő bíró vagy az őt helyettesítő bíró bármikor elrendelheti a közvetlenül fenyegető károk megelőzése vagy valamely nyilvánvalóan jogellenes magatartás megszüntetése érdekében szükséges biztosítási vagy az eredeti állapot helyreállítására irányuló intézkedéseket. Annak megakadályozása érdekében, hogy bizonyítékok vesszenek el, elrendelhetnek bármilyen esetlegesen szükséges vizsgálati intézkedést, beleértve a tanúk meghallgatását.

Számos konkrét jogszabályi rendelkezés vonatkozik az ideiglenes vagy biztonsági intézkedésekre konkrét ügyekben (például ingatlan-bérlet, közös tulajdonban lévő ingatlan, tulajdonközösség, öröklés, házassági vagyonjogi rendszerek stb. esetén). A konkrét hatásköri és illetékességi szabályokat általában a bíróságot ideiglenes intézkedés meghozatalára jogosító jogszabályokban állapítják meg. Nincsenek általános hatásköri és illetékességi szabályok, kivéve, hogy főszabály szerint a jogvitát érdemben tárgyaló bíróság elnöklő bírája jogosult meghozni az ideiglenes intézkedéseket.

Konkrét eljárási rendelkezés hiányában, az intézkedés elrendelését kérelmező félnek az ideiglenes intézkedés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróhoz (juridiction des référés) kell fordulnia. Az érintett összegtől függően ez valamely békebíró (juge de paix – a legfeljebb10 000 EUR nagyságú összeg esetén) vagy a kerületi bíróság (tribunal d’arrondissement) ideiglenes eljárás iránti kérelmekről határozó bírája. Az említett bírák általános hatáskörrel rendelkeznek arra nézve, hogy ideiglenes és biztonsági intézkedéseket rendeljenek el a közvetlenül fenyegető károk megelőzése vagy a nyilvánvalóan jogellenes magatartás megszüntetése érdekében.

Főszabály szerint az ügyvédi képviselet nem kötelező.

2.2 A főbb feltételek

A bíróság általában csak akkor fogadhat el ideiglenes intézkedéseket, ha megítélése szerint valóban szükség van rájuk, vagy sürgősség esete áll fenn.

Ha egy hitelező vagyontárgyak lefoglalása iránti kérelmet nyújt be, a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a követelés a benyújtott iratok és magyarázatok alapján legalább elviekben jól megalapozott-e.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az ideiglenes intézkedések egy személy teljes ingó vagyonára vonatkozhatnak. Csak a napi létfenntartáshoz szükségesnek tartott egyes vagyontárgyak mentesülnek a lefoglalás alól.

A luxemburgi jog lehetővé teszi a bérek és fizetések, valamint az azt helyettesítő bevételek (nyugdíjak, járadékok stb.) lefoglalását. Ugyanakkor a jövedelemnek a létfenntartáshoz alapvetőnek tartott része mindig mentesül a lefoglalás alól.

A hitelező ingatlanvagyont azonban nem foglalhat le, mert az jogerős bírósági határozathoz kötött.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Az esetek többségében az ideiglenes intézkedést elrendelő bíróság határozza meg annak jogkövetkezményeit. Határidőt szabhat meg, illetve bizonyos vagyontárgyakra vagy cselekményekre korlátozhatja a végzését.

Ha a bíróság az egyik fél egyoldalú kérelme alapján engedélyezi a lefoglalást, a jogszabályok meghatározzák azt a határidőt, amelyen belül az érvényesítés iránti kérelem benyújtható a bírósághoz. Ha ez idő alatt nem kérelmezik az érvényesítést, a lefoglalás automatikusan semmissé válik.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Az ideiglenes intézkedések olyan intézkedések, amelyek meghozatalára a törvény annak érdekében jogosítja fel a bíróságokat, hogy ideiglenesen szabályozzák a felek közötti jogvitákat, amíg nem születik végleges megoldás az ügy teljes körű tárgyalásának végén.

Az Európai Közösségek Bíróságának fogalommeghatározása szerint „az ideiglenes, többek között a biztonsági intézkedések… célja a ténybeli vagy a jogi helyzet fenntartása olyan jogok védelme érdekében, amelyek elismerését nem az ügyben illetékes bíróságon keresik.”

Ideiglenes intézkedések hozhatók egy helyzet rosszabbodásának megakadályozása érdekében is.

A gyakorlatban az ilyen intézkedések lehetővé teszik a hitelezők számára, hogy megvédjék magukat a nem fizetés kockázatával szemben az alábbi két módszer egyikével: az adós nem rendelkezhet a vagyontárgyaival, vagy nyilvántartásba veszik a vagyontárgyakkal kapcsolatos terhet, így azok adásvétele esetén a későbbi tulajdonosoktól is behajtható a tartozás.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A kontradiktórius meghallgatást követően hozott ideiglenes intézkedés ellen fellebbezés nyújtható be. A fellebbezési határidő a határozat kézbesítésétől számított 15 nap.

Az egyoldalú kérelmek alapján hozott határozatok ellen nem nyújtható be fellebbezés. Az intézkedést tévesnek tartó fél új ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújthat be a bírósághoz, amely felfüggeszti az egyoldalú kérelem alapján hozott eredeti intézkedés hatályát.

Kapcsolódó hivatkozások

A link új ablakot nyit meghttp://www.legilux.lu/


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 02/05/2019

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Magyarország


1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény a vitatott követelés kielégítésének biztosítása érdekében kétféle jogintézményt ismer: az ideiglenes intézkedést és az előzetes végrehajthatóságot, amelyek a jogerős határozat meghozatalát megelőzően nyújtanak védelmet. Ezeket egészíti ki a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben szabályozott biztosítási intézkedés.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem előterjeszthető a perben valamint előterjeszthető a keresetlevél benyújtása előtt is. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában a bíróság a keresetlevél perfelvételre való alkalmassága esetén intézkedik. Az ideiglenes intézkedés elbírálása során a bíróság soron kívül jár el, az intézkedéseit haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül teszi meg. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása során a bíróságnak mérlegelnie kell, hogy az intézkedés elrendelése - figyelemmel az esetleges biztosítékadásra is - nem okoz-e súlyosabb hátrányt a kérelmező ellenfelének, mint annak elmaradása a kérelmezőnek. A bíróság lehetővé teszi, hogy az ellenfél a kérelemre nyilatkozzon. A kérelem tárgyában a bíróság a feleket az általa legalkalmasabbnak tartott módon nyilatkoztatja meg. A bíróság, ha a kérelem elbírálásához szükségesnek tartja, különösen akkor, ha biztosítékadás tárgyában kell határoznia, elrendelheti a felek meghallgatását. Ha a fél a meghallgatásra kitűzött határnapot elmulasztja, a határnap elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Az ideiglenes intézkedés tárgyában való döntés során bizonyítás felvételének csak akkor van helye, ha a kérelem e nélkül érdemben nem bírálható el. A szükséges bizonyítást a bíróság a perfelvételi szakban is foganatosíthatja. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a bíróság végzésben határoz, mely ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróság kérelemre a végzést maga is megváltoztathatja. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés előzetesen végrehajtható. A teljesítési határidő - ha a bíróság másként nem rendelkezik - a végzés írásbeli közlését követő napon kezdődik. A végzés mindaddig hatályban marad, amíg azt a bíróság a felek bármelyikének kérelmére - a másik fél megnyilatkoztatását követően - hozott végzésével, vagy az ítéletében vagy az eljárást befejező egyéb határozatában hatályon kívül nem helyezi. Ha a bíróság az ideiglenes intézkedésről szóló határozatát ítéletében vagy az eljárást befejező egyéb határozatában nem helyezte hatályon kívül, az, az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedésével veszti hatályát. Az ideiglenes intézkedés hatályát veszti az eljárás megszüntetése és az eljárás szünetelés folytán történő megszűnése esetén, amelynek tényét a bíróság megállapítja az eljárást megszüntető és az eljárás megszűnését megállapító végzésében. Az ideiglenes intézkedés hatályát nem érinti az eljárás félbeszakadása és az eljárás felfüggesztése.

Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtása előtt is előterjeszthető, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésével elérni kívánt célt a kérelem perindítást követő előterjesztése az időmúlásra tekintettel meghiúsítaná. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kell előterjeszteni. Ha a perre több bíróság is illetékes, a kérelmező bármelyik bíróság előtt előterjesztheti a kérelmét. A később megindítandó perre ez a bíróság lesz kizárólagosan illetékes. Az eljárásban a kötelező jogi képviseletre a peres eljárás általános szabályai alkalmazandók. A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elintézése során soron kívül jár el. A bíróság az ideiglenes intézkedést elrendelő határozatában a per megindítására határidőt szab, amely nem lehet több mint a határozat közlésétől számított negyvenöt nap. Ha kérelmező a bíróság által megállapított határidőn belül a keresetlevelet nem terjeszti elő, és a perindítás tényét a határidő lejártától számított nyolc napon belül az intézkedést elrendelő bíróságnak nem igazolja, az ideiglenes intézkedés hatályát veszti a keresetindításra nyitva álló határidő leteltét követő napon. Ennek megállapításáról az ideiglenes intézkedést elrendelő bíróság végzésben határoz. A per megindítása esetén a keresetlevél benyújtása előtt elrendelt ideiglenes intézkedés annak hatályon kívül helyezéséig, ennek hiányában pedig az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedéséig van hatályban. Ha a bíróság a határidőben előterjesztett keresetlevelet visszautasítja, az ideiglenes intézkedés hatálya a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fenntartásához előírt határidő lejártáig fennmarad.

Az előzetes végrehajthatóságról a bíróság az elsőfokú határozatban dönt.

A bíróság a biztosítási intézkedésről soron kívül, de legfeljebb 8 napon belül végzéssel dönt, és a biztosítási intézkedést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi a végrehajtónak, amely annak végrehajtását haladéktalanul megkezdi. A biztosítási intézkedést elrendelő végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

Biztosítási intézkedésként ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés kibocsátását is lehet kérni, akár azt megelőzően, hogy a hitelező az ügy érdemében eljárást kezdeményez. Utóbbi esetben az ügy érdemére vonatkozó eljárást is rövid időn belül meg kell indítani.

2.2 A főbb feltételek

A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne, a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében, a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében, vagy egyéb, különös méltánylást érdemlő okból. Az ideiglenes intézkedés olyan magatartásra kötelezést tartalmazhat, amely magatartás követelésére a kérelmező jogosult lenne a perben érvényesített jog alapján. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtása előtt a fenti feltételek fennállása esetén akkor terjeszthető elő, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésével elérni kívánt célt a kérelem perindítást követő előterjesztése az időmúlásra tekintettel meghiúsítaná. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben meg kell jelölni az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó feltétel fennállását, elő kell adni az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó feltétel fennállását megalapozó tényeket, amelyeket valószínűsíteni kell, és arra vonatkozó határozott kérelmet kell előterjeszteni, hogy a kérelmező milyen tartalmú intézkedés elrendelését kéri. A keresetlevél benyújtása előtt előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem esetén ezeken túlmenően a kérelmezőnek elő kell adnia azokat az adatokat, amelyekből a később indítandó perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság megállapítható, és meg kell jelölnie a perben érvényesíteni kívánt jogot. A bíróság az ideiglenes intézkedést akkor köti biztosítékadáshoz, ha a kérelmező ellenfele valószínűsíti, hogy a kért intézkedés következtében olyan hátrány érheti, amely pernyertessége esetén a kérelmezőtől kártérítés vagy sérelemdíj követelésére adna alapot. A biztosítékadás tárgyában való döntéskor a bíróságnak figyelemmel kell lennie a kérelmet megalapozó tények valószínűsítettségének fokára is. Csekély mértékű hátrány esetén a biztosítékadás elrendelését mellőzni kell. A biztosítékadásról a bíróság akkor rendelkezik, ha azt a kérelmező ellenfele kéri, és a kért biztosítéknak megfelelő hátrányt valószínűsíti, vagy a kérelmező azt felajánlja, és a kérelmező ellenfele azt elfogadja. A biztosíték mértéke az első esetben a kérelmező ellenfele által valószínűsített hátránynak megfelelő összeg, a második esetben pedig a kérelmező által felajánlott és a kérelmező ellenfele által elfogadott összeg. Ha a kérelmező határozott összegű biztosítékot ajánl fel, ennek elfogadásáról a bíróság sürgősséggel, külön nyilatkoztatja a kérelmező ellenfelét. A biztosíték összegének elfogadása nem jelenti az ideiglenes intézkedés elrendelhetőségének megalapozása körében előadottak elismerését. Biztosítékként különösen pénz, értékpapír, pénzhelyettesítő eszköz vagy bankgarancia esetén garanciavállaló nyilatkozat bírósági letétbe helyezése határozható meg.Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani a tartásdíjban, járadékban és más hasonló célú időszakos szolgáltatásban marasztaló ítéletet; a birtokháborítás megszüntetésére kötelező ítéletet; az alperes által elismert követelésben marasztaló ítéletet; a közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletet, ha az annak alapjául szolgáló összes körülményeket ilyen okirattal bizonyították; a nem pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletet, ha a felperesnek a végrehajtás elhalasztásából aránytalanul súlyos vagy nehezen megállapítható kára származnék, és ha a felperes megfelelő biztosítékot nyújt. A bíróság az előzetes végrehajthatóság kimondását mellőzheti, ha az a félre aránytalanul súlyosabb terhet jelent, mint az előzetes végrehajthatóság mellőzése az ellenfélre. Az alperesnek az erre irányuló kérelmét a tárgyalás berekesztése előtt kell előterjesztenie. A bíróság az ítéletet a körülményekhez képest részben is végrehajthatóvá nyilváníthatja. A bíróság - kivételesen indokolt esetben - mellőzheti az ítélet előzetesen végrehajthatónak nyilvánítását az ítélet meghozatala előtt már lejárt részletek tekintetében. Az előzetes végrehajthatóság a perköltségre a meg nem fizetett illetékre és az állam által előlegezett költségre nem terjed ki.

Ha a követelés teljesítése érdekében a végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani, a végrehajtást kérő azonban valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a végrehajtást kérő kérelmére a bíróság biztosítási intézkedésként elrendeli a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg a meghatározott dolog zárlatát. Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha például a követelés olyan határozaton alapul, amelynek alapján egyébként végrehajtási lapot lehetne kiállítani, de erre azért nincs lehetőség, mert a határozat még nem jogerős, vagy nem előzetesen végrehajtható, illetőleg a határozat jogerős ugyan, de a teljesítési határidő még nem telt le. Ugyancsak biztosítási intézkedés rendelhető el az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi bíróságnál házassági vagyonjogi keresetet indítottak, szabadalombitorlás, használati mintaoltalom bitorlása, mikroelektronikai félvezető termék topográfiájára vonatkozó oltalom bitorlása, növényfajta-oltalom bitorlása, védjegybitorlás, földrajzi árujelző-oltalom bitorlása, formatervezési mintaoltalom bitorlása, kiegészítő oltalmi tanúsítvány bitorlása, szerzői jog megsértése miatt, vagy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 4. és 6. §-ában foglalt rendelkezések megsértése miatt eljárást indítottak az irányadó külön törvényekben meghatározott feltételekkel, vagy pedig egyéb keresetet indítottak, s egyúttal a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták.

Biztosítási intézkedésként ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés kibocsátását bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott formanyomtatvány alkalmazásával kell kérni.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az ideiglenes intézkedés esetén a bíróság a kereseti kérelemben, vagy az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését rendeli el. Ez a kérelemben foglalt bármilyen követelésre, vagyontárgyra kiterjedhet. A végzés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén bírósági végrehajtásnak van helye, s a továbbiakban a végrehajtási jogszabályok határozzák meg azt, hogy mely vagyontárgyakra nem terjedhet ki a végrehajtási kényszer mentesség okán.

Az előzetes végrehajthatóság az elsőfokú bíróság nem jogerős ítéletében foglaltak végrehajtását jelenti. Ez érinthet az alperes vagyonába tartozó bármilyen vagyontárgyat, amely a végrehajtási jogszabályok szerint nem minősül végrehajtás alól mentesnek.

A biztosítási intézkedés keretében a bíróság elrendelheti meghatározott dolog zárlatát, vagy pedig pénzösszeg biztosítását. Ha a bíróság pénzkövetelés biztosítását rendeli el, az erről szóló végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak; egyúttal felhívja őt, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez. Ha az adós ennek nem tett eleget, a végrehajtó az adós bármilyen vagyontárgyát lefoglalhatja, számláját pedig zároltathatja, munkabér, járandóság azonban csak akkor tiltható le, ha az adósnak a biztosítandó összeg fedezetéül szolgáló, végrehajtás alá vonható más vagyontárgya nincs. A meghatározott dologra elrendelt zárlat bármilyen ingó vagy értékkel bíró vagyontárgyra kiterjedhet.

Ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés kibocsátása iránti eljárásban lehetőség van számlainformációk beszerzésére irányuló kérelem benyújtására, mely alapján az illetékes hatóság megkeresi a pénzforgalmi szolgáltatókat az adós náluk kezelt számlái adatainak közlése végett.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Az ideiglenes intézkedés és az előzetes végrehajthatóság esetén a kötelezett a bíróság határozatában foglaltak teljesítésére köteles, és ezek alapján az adóssal szemben a végrehajtás elrendelhető.

A biztosítási intézkedés két típusából adódóan más és más következményekkel jár. A pénzkövetelés biztosítására elrendelt intézkedés az adós a meghatározott összeget köteles a végrehajtónak átadni; ha ez nem történik meg, a végrehajtó az adós vagyonát a pénzkövetelés erejéig végrehajtás alá vonja: vagyontárgyait lefoglalja, számláját zároltatja. Az adóstól átvett, illetőleg az eljárás során befolyt összeget a végrehajtást kérő részére nem lehet kifizetni,, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni. A meghatározott dolog zárlata esetén fő szabály szerint a dolgot lefoglalják: az adós a dolgot továbbra is használhatja, azonban arról érvényesen nem rendelkezhet. Ha a dolgot emellett zár alá is veszik, akkor azt a végrehajtó elzárja, vagy zárgondnok kezelésébe adja.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés annak hatályon kívül helyezéséig, ennek hiányában pedig az első fokú ítélet jogerőre emelkedéséig van hatályban. Az ideiglenes intézkedés hatályát veszti az eljárás megszüntetése és az eljárás szünetelés folytán történő megszűnése esetén, amelynek tényét a bíróság megállapítja az eljárást megszüntető és az eljárás megszűnését megállapító végzésében. Az ideiglenes intézkedés hatályát nem érinti az eljárás félbeszakadása és az eljárás felfüggesztése.

Az előzetes végrehajthatóság az ítéletben foglalt kötelezettség jogerő bevárása nélküli végrehajtását jelenti a fellebbezésre tekintet nélkül; így ennek időbeli határa nincsen.

A biztosítási intézkedés hatálya addig tart, amíg a biztosítandó követelés teljesítése érdekében a kielégítési végrehajtást nem rendelték el, illetőleg amíg a bíróság a biztosítási intézkedést nem szüntette meg.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, melynek benyújtására az általános szabályok érvényesek. A fellebbezési határidő 15 nap és a fellebbezést a határozatot hozó bíróságnál kell benyújtani. Ha a fellebbezés alapos, akkor a bíróság az ideiglenes intézkedést elrendelő végzését hatályon kívül helyezi. Egyébként a bíróság kérelemre - ha a felperes keresetét leszállítja, hivatalból - a végzést maga is megváltoztathatja.

Az előzetes végrehajthatóság elrendelésére a törvényben felsorolt esetekben a bíróság köteles. A fél a bíróságtól kérheti az előzetes végrehajtás mellőzését, ha az rá aránytalanul súlyos terhet jelentene. A kérelmet az eljáró bíróságnál kell előterjeszteni.

A biztosítási intézkedést elrendelő végzés ellen fellebbezés nyújtható be az eljáró bíróságnál, aminek azonban a végzés végrehajtására halasztó hatálya nincsen. A fellebbezés benyújtására a felek végzés közlésétől számított 15 napon belül jogosultak.

Ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés, illetve annak végrehajtása ellen az eljáró bírósághoz jogorvoslati kérelmet lehet benyújtani. A jogorvoslat elbírálása keretében hozott döntés ellen fellebbezésnek van helye az általános szabályok szerint.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 15/02/2018

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Málta


1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A biztosítási intézkedések különböző típusai az alábbiak:

  • vagyonleltárra vonatkozó végzés;
  • lefoglalásra vonatkozó végzés;
  • működő vállalkozás lefoglalására vonatkozó végzés;
  • harmadik személynél történő lefoglalásra vonatkozó végzés;
  • indulás megtiltására vonatkozó végzés;
  • tengeri járművel lefoglalására vonatkozó végzés;
  • repülőgép lefoglalására vonatkozó végzés;
  • tiltó végzés.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

Az intézkedéseket Málta Törvényei 12. fejezetének 829. és az azt követő szakaszai szabályozzák. Egyes esetekben külön jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

2.1 Az eljárás

Az említett intézkedések esküvel megerősített keresettel kérelmezhetőek. A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosítandó adósság vagy követelés eredetét és típusát: ha a biztosítandó jogosultság valamely adósság vagy pénzösszeg kifizetésével rendezhető követelés, a követelésben az összeget fel kell tüntetni.

2.2 A főbb feltételek

E végzéseket bíróság bocsátja ki. A máltai és a gozói Törvényszék alsóbírósági hatáskörben az alperes esküjére való hivatkozással nem adhat ki vagyonleltárra vonatkozó vagy indulást megtiltó végzést. Továbbá jogok vagy követelések biztosítása céljából nem adható ki lefoglalásra vagy harmadik személynél történő lefoglalásra vonatkozó végzés a kormány ellen. Jogok vagy követelések érvényesítésének biztosítása céljából nem adható ki lefoglalásra vagy harmadik személynél történő lefoglalásra vonatkozó végzés a fegyveres erők tagjai ellen vagy a teljes egészében a máltai kormány szolgálatában álló hajó ellen, ha az adott személy Máltán tartózkodik a fegyveres erőkkel vagy azzal a hajóval, amelynek szolgálatában áll. Jogok vagy követelések érvényesítésének biztosítása céljából nem adható ki az indulás megtiltására vonatkozó végzés a kapitány, tengerész vagy más, rendszeres alkalmazásban álló személy ellen, ha a hajó, amelynek szolgálatában áll, megszerezte a biztonsági engedélyt, vagy a gőzhajókon alkalmazott, bármilyen rangú géptiszt ellen.

Minden esetben Málta Törvényei 12. fejezetének 829. és az azt követő szakaszaira kell hivatkozni. Egyes esetekben külön jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az ezen intézkedések hatálya alá tartozó eszközök egyaránt lehetnek ingó és ingatlan eszközök. Lefoglalási végzést működő üzleti vállalkozás ellen is ki lehet adni. A tíz méternél hosszabb tengeri járművek és repülőgépek ellen is kiadható biztosítási lefoglalási végzés.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Ezek hatása az intézkedés jellegétől függően változik, de általában sem az ingó-, sem az ingatlanvagyon nem értékesíthető vagy ruházható át harmadik félre.

A vagyonleltárra vonatkozó végzés az ingóságokra vonatkozó jogosultság biztosítása érdekében adható ki: annak érdekében, hogy a kereset benyújtója érvényesíthesse jogát, szükséges lehet, hogy ezen ingóságok megőrizzék tényleges helyüket vagy állapotukat. Az ingó vagyon lefoglalására irányuló végzés esetén a hivatalvezető az adósnál lefoglalja a kérelemben foglalt cikket vagy cikkeket. A működő üzleti vállalkozás elleni lefoglalási végzés megőrzi a működő vállalkozás eszközeinek összességét, az engedélyeket és a cégértéket is beleértve, valamint elrendeli a vállalkozás részben vagy egészben történő értékesítésének tilalmát, és a vállalkozás működésben tartását. A bíróság azonban nem fogadja el a végzésre irányuló keresetet, ha meggyőződött arról, hogy a fizetendő összeg biztosításának más módjai is vannak. Ezzel szemben a tengeri járművekre és repülőgépekre kiadott lefoglalási végzés azzal a joghatással jár, hogy a több mint tíz méter hosszú tengeri járművet vagy repülőgépet lefoglalják az adóstól, azt a vagyontárgy helye szerint illetékes hatóságnak átadják, és elrendelik, hogy az említett hatóság a lefoglalt tengeri járművet vagy repülőgépet ne bocsássa el, és ne tegye lehetővé az adós számára, hogy a járművet bármely módon, egészben vagy részben elidegenítse, vagy hogy a járműhöz kapcsolódó jogokat bárkire átruházza. A tiltó végzés célja, hogy valamely személyt eltiltsanak olyan cselekmény megtételétől, amellyel kárt okozhatna a végzés elrendelését kérő személynek.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A bíróság vagy a végzést elrendelő fél általi visszavonásig minden biztosítási végzés a jogerőre emelkedés utáni tizenöt napon át marad hatályban.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Ezen intézkedések ellen nem lehet fellebbezni. Van azonban lehetőség viszontkereset benyújtására. Ebben az esetben az alperes, aki ellen biztosítási intézkedést rendeltek el, kérelmet nyújthat be azon a bíróságon, amely a biztosítási intézkedést elrendelte, vagy ha bírósági eljárásra került sor, az alperes kérelmezheti az ügyében eljáró bíróságnál a biztosítási intézkedés visszavonását, akár egészben, akár részben, a következő okok valamelyikének fennállásakor:

  • a biztosítási intézkedés már nem hatályos;
  • a biztosítási intézkedés elrendeléséhez törvény által előírt feltételek ténylegesen már nem állnak fenn;
  • más megfelelő biztosítékkal is teljesíthető a biztosítási intézkedést kérelmező személy követelése, vagy más biztosítási intézkedés elrendelésével, vagy ha a követelés teljesítése a bíróság által elfogadható más biztosítékkal is biztosítható; vagy
  • ha bebizonyosodik, hogy a követelt összeg első látásra nem indokolt vagy túlzott mértékű; vagy
  • ha a bíróság az adott biztosítékot elégségesnek minősíti; vagy
  • ha bebizonyosodik, hogy az adott körülmények között ésszerűtlen lenne részben vagy egészben hatályban tartani a biztosítási intézkedést, vagy, hogy a biztosítási intézkedés részben vagy egészben már nem szükséges vagy indokolt.

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 22/03/2017

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Hollandia


1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Melyek az intézkedések különböző típusai?

Kétféle intézkedés létezik: ideiglenes intézkedések és biztosítási intézkedések.

Az ideiglenes intézkedések az ügy érdemében folytatott eljárásban történő bírósági ítélethozatalt megelőző intézkedések. Az ügy érdemében folytatott eljárásban hozott bírósági ítélet helybenhagyhatja vagy hatályon kívül helyezheti az ideiglenes intézkedést.

A biztosítási intézkedések a kötelezettségek adós általi teljesítésének biztosítására szolgáló intézkedések. Ezen intézkedések lehetővé teszik a hitelezők számára, hogy fedezzék magukat annak kockázatával szemben, hogy nem kapják meg, ami jár nekik.

A bíróság ideiglenes és biztosítási intézkedéseket rendelhet el az adós vagyonára. A hitelező a törvény erejénél fogva jogosult az ítélethozatal, sőt akár az eljárás előtt is bizonyos, csak az ítélethozatal után gyakorolható jogok védelmét szolgáló intézkedéseket kérni. Ezek célja annak megakadályozása, hogy a másik fél illuzórikussá tegye a hitelező megtérítési jogát például az áruk értékesítése, elrejtése, elajándékozása vagy kézi-, illetve jelzáloggal való megterhelése révén.

1.1. Ideiglenes intézkedések

Ideiglenes intézkedések a kifejezetten azok elrendelésére irányuló eljárásokban vagy a bíróság előtt az ügy érdemében folyamatban lévő eljárásokban hozhatók.

Különös szabályok vonatkoznak a házasság felbontására irányuló eljárásokban hozandó ideiglenes intézkedésekre.

1.2. Biztosítási intézkedések

A. Zárlat (conservatoir beslag)

A bíróság engedélyt adhat a hitelezőnek az adós vagyonának azzal a céllal történő zárolására, hogy a zárlatot foganatosító személy által érvényesített jog megállapításáig biztosított legyen a vagyon megőrzése.

A zárlatnak négy típusa létezik:

  1. Követelések behajtását szolgáló zárlat (conservatoire verhaalsbeslagen). A vagyon zárolására azt követően kerül sor, hogy a bíróság a pénzkövetelés teljesítését rendelte el.
  2. Ingóság kiadását vagy áruk átadását szolgáló zárlat (conservatoir beslag tot afgifte van roerende zaken of levering van goederen). Ebben az esetben a jogok tulajdonosként vagy az átadás kedvezményezettjeként való megőrzésének biztosítása érdekében kerül sor zárlat elrendelésére az adóssal szemben.
  3. Előzetes házassági zárlat (conservatoir marital beslag). A házasság felbontását, különválást vagy a házastársi vagyonközösség megszüntetését kérő házastárs foganatosíthatja e zárlatot annak megakadályozása érdekében, hogy a megosztás előtt kivonják a javakat a közösségből.
  4. Bizonyíték megőrzését szolgáló zárlat (conservatoir bewijsbeslag). E zárlat célja a bizonyítékok védelme.

B. Bírósági letétbe helyezés

Ezen intézkedés alapvetően olyan esetekhez kapcsolódik, amelyekben a zárolt dolgok elvonásának veszélye áll fenn. A zárlatot foganatosító személy kérelmére a bíróság elrendeli a zárolt vagy zárolandó dolgoknak a bíróság által kijelölt letéteményes részére történő átadását.

A bírósági letétbe helyezés zárlattól függetlenül is elrendelhető.

C. Felügyelet alá helyezés

A tulajdonjogi vita tárgyát képező vagyon felügyelet alá helyezhető a bíróság által. Például: vita áll fenn egy társaság értékesítéséhez való jogot illetően. A társaság vagyontárgyainak zárolása vagy bírósági letétbe helyezése akadályozhatja üzleti tevékenységének folytatását. Az eljárás ideje alatt a vagyonfelügyelő működtetheti a társaságot.

D. Zár alá vétel és leltárkészítés

Az alkerületi bíróság (kantonrechter) engedélyével közjegyző által zár alá vehetők a valamely hagyatékba tartozó vagy bizonyos közös tulajdonban lévő vagyontárgyak. Ügyvédre nincs szükség. Ezen intézkedés alkalmazására ritkán kerül sor. Azt például örökösök, a túlélő házastárs vagy bejegyzett élettárs, végrehajtók és a közös tulajdonban lévő vagyon valamely hányada felett (korlátozott) jogosultsággal rendelkező személyek kérhetik.

A zár eltávolítását is az alkerületi bíróságtól kell kérni.

Többek között a fent említett személyek kérelmére az alkerületi bíróság közjegyző általi leltárkészítést rendelhet el. Ügyvédre nincs szükség. Az intézkedés a hagyaték nagyságának (és értékének) meghatározására szolgál. A kérelem a zár alá vétel vagy a zár eltávolítása iránti kérelemmel együtt is előterjeszthető. Az intézkedés a hagyaték összes vagyontárgyának és tartozásának rövid ismertetését és – valamelyik fél kérelmére – az ingóságok értékének felbecsülését foglalja magában. Ha a felek nem jutnak megegyezésre a hites becsüs(ök) kijelölését illetően, a közjegyző jelöli ki ő(ke)t.

1.3. Előzetes végrehajthatóság

Szükség esetén a bíróság – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, és kivéve, ha az ügy jellege ezt kizárja – minden esetben előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja ítéletét. Ha az nem jogszabályból következik, az előzetesen végrehajthatónak nyilvánítást a felperesnek kell kérnie. A bíróság nem rendelkezhet erről hivatalból.

Az előzetesen végrehajthatónak nyilvánított ítélet azonnal végrehajtható akkor is, ha a határozattal szemben kifogást, fellebbezést vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. Az ítélet részben vagy egészben is végrehajthatónak nyilvánítható. Az ítélet előzetesen végrehajthatónak nyilvánítás nélkül is végrehajtható, bár annak végrehajtását felfüggesztik fellebbezés benyújtása esetén. Ha az ítéletet előzetesen végrehajthatónak nyilvánítják, annak végrehajtása azt követően is folytatható vagy akár megindítható, hogy fellebbezést nyújtottak be az ítélettel szemben.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

A. Zárlat

Zárlat foganatosítására a kerületi bíróság ideiglenes intézkedésekről határozó bírójának engedélyével kerülhet sor. Az engedély iránti kérelmet ügyvéd nyújtja be. A bíró főszabály szerint a felperes követeléseire támaszkodhat. Az adós meghallgatására főszabály szerint nem kerül sor. A bírósági végzés rendszerint még aznap megszületik. Pénzkövetelés esetén a bíró meghatározza azt az összeget, amelyre az engedély vonatkozik. A bíró a zárlat által esetlegesen okozott károkat fedező biztosíték adását rendelheti el.

A zárlat foganatosítására a végrehajtó által kézbesített bírósági végzés útján kerül sor. Az a zárlatot foganatosító személy, akiről később kiderül, hogy jogellenesen foganatosított zárlatot, kártérítésre kötelezhető.

A zárlat engedélyezésére irányuló eljárás például az alábbi költségekkel jár: bírósági illeték (A link új ablakot nyit meghttp://www.rechtspraak.nl/), ügyvédi költségek (A link új ablakot nyit meghttp://www.advocatenorde.nl/) és végrehajtói díj (A link új ablakot nyit meghttp://www.kbvg.nl/).

B. Bírósági letétbe helyezés

A bírósági letétbe helyezést a kerületi bíróság ideiglenes intézkedésekről határozó bírója rendeli el a zárlatot foganatosító fél kérelmére. A zárlat alá vont fél és minden más érdekelt fél meghallgatására sor kerül, kivéve, ha ezt sürgető körülmények kizárják. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A bíróság biztosíték adását rendelheti el.

A kerületi bíróság ideiglenes intézkedésekről határozó bírója zárlattól függetlenül is elrendelhet bírósági letétbe helyezést.

A bírósági letétbe helyezésre irányuló eljárás például az alábbi költségekkel jár: bírósági illeték (A link új ablakot nyit meghttp://www.rechtspraak.nl/), ügyvédi költségek (A link új ablakot nyit meghttp://www.advocatenorde.nl/) és végrehajtói díj.

C. Felügyelet alá helyezés

Az érdekelt fél kérelmére a kerületi bíróság ideiglenes intézkedésekről határozó bírója felügyelet alá helyezi a vitatott vagyont. Az intézkedés nem kapcsolódik a zárlathoz. A vagyon zárolása nem korlátozza a vagyonfelügyelő hatásköreit. Az intézkedés bármely vagyontárgyra, ingó és ingatlan vagyonra és vagyoni jogra kiterjedhet. A felügyelet alapvető célja, hogy – például az eljárás ideje alatt – biztosított legyen a társaság vagyontárgyainak független harmadik fél általi folyamatos kezelése.

A felügyelet alá helyezésre irányuló eljárás például az alábbi költségekkel jár: bírósági illeték (A link új ablakot nyit meghttp://www.rechtspraak.nl/), ügyvédi költségek (A link új ablakot nyit meghttp://www.advocatenorde.nl/) és vagyonfelügyelői illetmény.

D. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás az ügy érdemében folytatott eljárástól teljesen függetlenül indítható meg, és azt nem kell ez utóbbi eljárásnak követnie.

A kerületi bíróság ideiglenes intézkedésekről határozó bírója minden ügyben hatáskörrel rendelkezik ideiglenes intézkedések esetleges elrendelésére. Az alkerületi bíróság bírója szintén hatáskörrel rendelkezik azokban az ügyekben, amelyekben neki kell ítéletet hoznia az ügy érdemében folytatott eljárásban. Az általános illetékesség mellett különös illetékességgel rendelkezik az a bíróság, amelynek illetékességi területén az intézkedést meg kell hozni. Az ügy érdemében folytatott eljárásban kérhető minden kötelezés vagy tiltás kérhető ideiglenes intézkedés iránti eljárásban is. Pénzkövetelések bizonyos feltételek mellett fogadhatók el (lásd a 2.2. pontot).

Az ideiglenes intézkedésekről határozó bíró előtti eljárásban a felperesnek ügyvéd segítségét kell igénybe vennie. Az alperes igénybe veheti ügyvéd segítségét. Az alkerületi bíróság bírója előtti eljárásban a felek ügyvéd nélkül is eljárhatnak. A tárgyalás szóbeli és nem alakszerű. Az ítélethozatalra általában néhány héten belül kerül sor. A bíróság hivatalból előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja az ideiglenes intézkedést. Az „ideiglenes” azt jelenti, hogy a határozat jogilag megváltoztatható. Az ügy érdemében folytatott bármely eljárásban hozható eltérő ítélet.

Ezen eljárás az alábbi költségekkel jár: bírósági illeték (A link új ablakot nyit meghttp://www.rechtspraak.nl/), végrehajtói díj (A link új ablakot nyit meghttp://www.kbvg.nl/) és a felperes esetében ügyvédi költségek (A link új ablakot nyit meghttp://www.advocatenorde.nl/).

Ideiglenes intézkedések az ügy érdemében folyamatban lévő bírósági eljárásokban is hozhatók; ezen intézkedések a per időtartamára szólnak. A kért ideiglenes intézkedésnek kapcsolódnia kell az ügy érdemében folytatott eljárás tárgyát képező követeléshez. Ilyen eljárásra ritkán kerül sor.

Házasság felbontásával kapcsolatos ügyekben az eljárás időtartamára és azt követő bizonyos időre kérhetők ideiglenes intézkedések. Példák: a házastársak lakóhelye, a mindennapi használatra szánt vagyontárgyak, a gyermekek és az egyik házastárs által a másiknak fizetendő tartásdíj.

Ezen intézkedéseket külön kérelemben kell kérni a házasság felbontására irányuló eljárás előtt, alatt vagy akár után addig, amíg azok hatása megszűnik. Az eljárás szóbeli szakaszát legkésőbb a benyújtást követő harmadik héten meg kell kezdeni, a bíró pedig a lehető leggyorsabban határoz.

Ezen eljárás az alábbi költségekkel jár: bírósági illeték (A link új ablakot nyit meghttp://www.rechtspraak.nl/) és ügyvédi költségek (A link új ablakot nyit meghttp://www.advocatenorde.nl/).

E. Előzetes végrehajthatóság

Az idézés nyomán induló rendes eljárásokban a bíróság – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, és kivéve, ha az ügy jellege ezt kizárja – a felperes kérelmére részben vagy egészben előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja ítéletét. Az előzetesen végrehajthatónak nyilvánítást biztosítékadástól teheti függővé. Ideiglenes intézkedés iránti eljárásokban hivatalból is elrendelheti az előzetes végrehajthatóságot. Ugyanez vonatkozik a keresetlevél nyomán induló eljárásokra is.

2.2 A főbb feltételek

A. Zárlat

A kérelemnek tartalmaznia kell bizonyos információkat: a foganatosítandó zárlat jellegét és a kérelmező által hivatkozott jogot, valamint pénzkövetelés esetén annak (maximális) összegét is. Emellett a foganatosítandó zárlattól függően bizonyítani kell, hogy megalapozott-e vagy sem az elvonástól való félelem. Sürgető érdeknek nem kell fennállnia.

B. Bírósági letétbe helyezés

Zárlatot foganatosító személy kérelme esetén nem kell fennállnia sürgősségnek. Ideiglenes intézkedés iránti eljárásokban mindazonáltal a felperes sürgető érdekének kell fennállnia. Nem kell bizonyítani az elvonás veszélyének fennállását.

C. Felügyelet alá helyezés

Ez ideiglenes intézkedés iránti eljárással jár, ezért a felperes sürgető érdekének kell fennállnia. Nem kell bizonyítani az elvonás veszélyének fennállását.

D. Ideiglenes intézkedések

Ideiglenes intézkedés iránti eljárásokban a felperes sürgető érdekének kell fennállnia, a bíróság mérlegeli a felek érdekeit, és a határozat ideiglenes intézkedést rendel el. A felperes sürgető érdekének nem kell az alperessel kapcsolatos körülményekben állnia. A követelés vitatott vagy vitatható lehet. Szigorúbb követelmények vonatkoznak az ideiglenes intézkedések iránti eljárásokban a pénzkövetelések elfogadhatóságára. A felperes sürgető érdekét sokkal alaposabban meg kell vizsgálni, és a visszafizetés lehetetlenségének kockázatát – amely az ideiglenes intézkedés elrendelésének elutasításhoz vezethet – szintén figyelembe kell venni az érdekek mérlegelésekor. Minden kerületi bíróságon lefolytatható termékértékesítési és/vagy szolgáltatásnyújtási szerződésből eredő, nem vitatott vagy észszerűen nem vitatható követelésekkel kapcsolatos ideiglenes követelésbehajtási eljárás.

A házasság felbontására irányuló eljárásokban és az ügy érdemében folytatott más eljárásokban hozandó ideiglenes intézkedéseket illetően nem állnak fenn az ügy vitathatóságával vagy sürgősségével kapcsolatos követelmények. Az elvonás veszélye sem bír jelentőséggel.

E. Előzetes végrehajthatóság

Nem alkalmazandó.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

A biztosítási intézkedések célja egy ténybeli vagy jogi helyzet fenntartása a (jogorvoslati) jogok megőrzése céljából. Az ideiglenes intézkedések célja egy ténybeli vagy jogi helyzet létrehozása az ügy érdemében folytatott eljárásban történő ítélethozatalt megelőzően.

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A. Zárlat

Főszabály szerint bármilyen típusú vagyontárgy zárolható a közszolgáltatásokra szánt vagyontárgyak és a polgári perrendtartás (Wetboek van Burgerlijke Rechtsvordering) 447., 448. és 712. cikkében felsorolt eszközök kivételével. A munkabérek és időszakonként visszatérő fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos más követelések bizonyos hányada nem zárolható. Korlátozott jog vagy vagyontárgyban fennálló részesedés is zárolható. Az ilyen vagyontárgyak zárolására vonatkozó szabályok ebben az esetben megfelelően alkalmazandók (a polgári perrendtartás 707. cikke).

B. Bírósági letétbe helyezés

Nyilvántartásba nem vett vagyontárgynak minősülő ingóság.

C. Felügyelet alá helyezés

Minden olyan vagyontárgy, amelynek tekintetében vitatott a jogosultság.

D. Ideiglenes intézkedések

Bármilyen típusú vagyontárgy követelés tárgyát képezheti az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban, vagy ideiglenes követelés tárgyát az ügy érdemében folytatott eljárásban.

E. Előzetes végrehajthatóság

Nem alkalmazandó.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A. Zárlat

A zárlat következménye a zárolt vagyontárgyak befagyasztása. A zárlat alá vont fél nem értékesítheti, ajándékozhatja el, terhelheti meg vagy adhatja bérbe stb. a vagyontárgyat. A vagyontárgy feletti rendelkezés képességének e hiánya viszonylagos: az csak a zárlatot foganatosító személlyel szemben áll fenn. Harmadik személy birtokában lévő vagyontárgyak zárolása esetén e harmadik személynek is tartózkodnia kell minden további kifizetéstől vagy a vagyontárgy átadásától. A jóhiszemű harmadik szerző fél mindazonáltal védelmet élvez bizonyos feltételek mellett. Harmadik személy birtokában lévő vagyontárgyak zárolása esetén e harmadik személy köteles bejelenteni, hogy mit tart a birtokában a zárlat alá vont fél nevében. A zárolt vagyontárgyak elvonása büntetendő.

B. Bírósági letétbe helyezés

A bírósági letétbe helyezett vagyontárgyak elvonása büntetendő.

C. Felügyelet alá helyezés

A vagyontárgyakat a vagyonfelügyelő kezeli.

D. Ideiglenes intézkedések

A végrehajtás kikényszerítésére gyakran kényszerítő bírság útján kerül sor.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A. Zárlat

Zárlat engedélyezésekor a bíróságnak minden esetben határidőt kell szabnia a keresetlevélnek az ügy érdemében folytatott eljárásban történő benyújtására. Ha az ügy érdemében még nincs folyamatban eljárás, a bíróság a zárlatra vonatkozó engedélyben a zárolástól számított legalább nyolc napos határidőt szab az eljárás ügy érdemében történő megindítására. Csak a biztosítékként zárolt követelés megfizetésére vonatkozó végrehajtható okirat megszerzésére irányuló eljárás tekinthető az ügy érdemében folytatott eljárásnak. A bíróság időközben megszüntetheti a zárlatot a zárolt vagyontárgyak tulajdonosa vagy egy másik érdekelt fél kérelmére. A bíróság által szabott határidő túllépése esetén a zárlat megszűnik.

A zárlat akkor válik végrehajtóvá, ha a zárlatot foganatosító személy végrehajtható okiratot szerzett, és ezen okiratot kézbesítették a zárlat alá vont félnek (harmadik személy birtokában lévő vagyontárgyak esetében pedig a harmadik félnek is).

Ha az ügy érdemében folytatott eljárásban indított keresetet jogerősen elutasítják, a zárlat megszűnik. A zárlat megszüntethető a zárlat alá vont fél kérelmére.

B. Bírósági letétbe helyezés

A bírósági letétet az ideiglenes intézkedésekről határozó bíró szüntetheti meg az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban érdekelt bármelyik fél kérelmére. Szükség esetén e bíró meghatározza, hogy a letéteményesnek melyik fél részére kell kiadnia a vagyontárgyat. A bírósági letét alapjául szolgáló zárlat megszűnése a bírósági letét megszűnését vonja maga után. A letéteményes ebben az esetben átadja a vagyontárgyat a zárlat alá vont félnek. Ha a jogerősen vagy előzetesen végrehajthatónak nyilvánított ítélet meghatározta, hogy melyik fél jogosult a vagyontárgyra, a letéteményes e személynek adja ki a vagyontárgyat.

C. Felügyelet alá helyezés

Ha az ügy érdemében folytatott eljárásban még nem került sor a követelés bíróság elé terjesztésére, azt a bíróság által meghatározandó határidőn belül elő kell terjeszteni. E határidő túllépése esetén a felügyelet megszűnik.

Ha a jogerősen vagy előzetesen végrehajthatónak nyilvánított ítélet meghatározta, hogy melyik fél jogosult a vagyontárgyra, a vagyonfelügyelő e személynek adja ki a vagyontárgyat. A felügyelet a felek közös döntése nyomán szűnik meg, vagy valamelyikük kérelmére az ideiglenes intézkedésekről határozó bíró szünteti meg azt.

D. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedések az ügy érdemében folytatott eljárásban történő bírósági ítélethozatalig hatályosak.

Az ideiglenes intézkedés iránti eljárásokban eljáró bíró az intézkedések időbeli hatályát is korlátozhatja, vagy azokat az ügy érdemében folytatandó eljárás bizonyos határidőn belüli megindításától teheti függővé. Az ügy érdemében folytatott eljárásban hozott ideiglenes intézkedések is hatályukat vesztik az említett eljárás idő előtti lezárultával.

A házasság felbontására irányuló eljárásokban hozott ideiglenes intézkedések hatályban maradhatnak a házasság felbontását követő bizonyos ideig. Azok módosíthatók vagy visszavonhatók. A házasság felbontására irányuló eljárás előtt hozott ideiglenes intézkedések hatályukat vesztik, ha a házasság felbontása iránti kereset megindítására nem kerül sor az ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozat meghozatalától számított négy héten belül.

E. Előzetes végrehajthatóság

A fellebbviteli bíróság felfüggesztheti a végrehajtást. A felfüggesztés végrehajtási eljárásban is elrendelhető.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Általános szabályok

Kifogás, fellebbezés és felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő az ítélettel szemben.

A távollétében elmarasztalt fél négy héten belül (a határidő kezdete változó) kifogást nyújthat be az alperes távollétében ítéletet hozó bírósághoz.

A pervesztes fél (1750 eurót meghaladó összegek tekintetében) az ítélethozatal napjától számított három hónapon belül fellebbezést nyújthat be a fellebbviteli bírósághoz.

A pervesztes fél az első és legmagasabb fokon vagy fellebbezés nyomán történő ítélethozatal napjától számított három hónapon belül felülvizsgálati kérelmet terjeszthet Hollandia legfelsőbb bírósága (Hoge Raad der Nederlanden) elé.

A fellebbviteli bírósághoz fellebbezés nyújtható be, Hollandia legfelsőbb bírósága elé pedig felülvizsgálati kérelem terjeszthető valamely végzéssel szemben.

A felperes és a tárgyaláson megjelent érdekelt felek az ítélethozatal napjától számított három hónapon belül, más érdekelt felek pedig a bírósági határozat velük való közlésétől számított három hónapon belül nyújthatnak be fellebbezést.

Az előző bíróságok valamelyike előtt megjelent felek az ítélethozatal napjától számított három hónapon belül terjeszthetnek elő felülvizsgálati kérelmet.

E jogorvoslati kérelmeknek halasztó hatálya van a végrehajtásra, kivéve, ha az ítéletet előzetesen végrehajthatónak nyilvánították.

A. Zárlat

Nincs helye jogorvoslatnak zárlat foganatosításának engedélyezése ellen (a polgári perrendtartás 700. cikkének (2) bekezdése). A zárlatot foganatosító személy fellebbezéssel, majd felülvizsgálati kérelemmel élhet a követelést elutasító határozattal szemben.

B. Bírósági letétbe helyezés

A bírósági letétbe helyezés zárlatot foganatosító személy kérelmére történő elrendelése esetén nincs helye jogorvoslatnak a végzés ellen.

A kérelmező fellebbezéssel, majd felülvizsgálati kérelemmel élhet a követelés elutasításával szemben.

Az ideiglenes bírósági végzéssel szemben kifogás, fellebbezés és felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő.

C. Felügyelet alá helyezés

A vagyon felügyelet alá helyezését elrendelő végzéssel szemben kifogás, fellebbezés és felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő.

D. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban vagy az ügy érdemében folytatott eljárásban hozott ideiglenes intézkedésekkel szemben kifogás, fellebbezés és felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő. A házasság felbontására irányuló eljárásban hozott ideiglenes intézkedések ellen nincs helye fellebbezésnek és felülvizsgálati kérelemnek.

E. Előzetes végrehajthatóság

Ha az ítéletet nem nyilvánították előzetesen végrehajthatónak, ez a fellebbezési, felülvizsgálati vagy végrehajtási eljárásban is kérhető. Ha az ítéletet előzetesen végrehajthatónak nyilvánították, a fellebbviteli bíró felfüggesztheti a végrehajtást. Erre nincs lehetőség felülvizsgálati eljárásban. A felfüggesztés végrehajtási eljárásban is elrendelhető.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 01/10/2019

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Lengyelország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lengyel nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angol.


1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Az intézkedés típusa a biztosítandó követelés jellegétől függ. A polgári perrendtartás (kodeks postępowania cywilnego) 747. cikke értelmében a pénzkövetelések az alábbi módokon biztosíthatók:

  • ingóságok, munkabérek és illetmények, bankszámla- vagy egyéb követelések vagy más vagyoni jog lefoglalása,
  • a kötelezett személy ingatlanának kényszerjelzáloggal való megterhelése,
  • olyan ingatlanra vonatkozó rendelkezési vagy terhelési tilalom elrendelése, amelynek tekintetében nem áll rendelkezésre ingatlan- és jelzálog-nyilvántartási bejegyzés, vagy amelynek tekintetében e bejegyzés elveszett vagy megsemmisült,
  • vízi jármű vagy építés alatt álló vízi jármű tengeri jelzáloggal való megterhelése,
  • épületeken fennálló szövetkezeti tulajdonjoggal való rendelkezésre vonatkozó tilalom elrendelése,
  • a kötelezett személy vállalkozásának vagy mezőgazdasági üzemének, illetve a kötelezett személy vállalkozásának vagy annak valamely részének vagy mezőgazdasági üzemének részét képező szervezeti egység vagyonfelügyelet alá helyezése.

Pénzköveteléstől eltérő követelés biztosítása esetén a bíróság az érintett ügyben általa megfelelőnek ítélt biztosítási intézkedést rendeli el, ideértve a pénzkövetelések biztosítására szolgáló intézkedéseket is (a polgári perrendtartás 755. cikke). A bíróság különösen

  • megállapíthatja az eljárás feleinek vagy résztvevőinek jogait és kötelezettségeit az érintett eljárás időtartamára,
  • rendelkezési tilalmat rendelhet el az eljárás tárgyát képező eszközökre vagy jogokra vonatkozóan,
  • felfüggesztheti a végrehajtási eljárást vagy a valamely ítélet végrehajtására irányuló más eljárást,
  • rendezheti a (kiskorú) gyermekek felügyeletével és a velük való kapcsolattartással kapcsolatos kérdéseket,
  • elrendelheti megfelelő tények feljegyzését az ingatlan- és jelzálog-nyilvántartásba vagy más vonatkozó nyilvántartásba.

Az eljárás feleinek és résztvevőinek érdekeit figyelembe kell venni a biztosítás formájának megválasztásakor, így biztosítva a jogosult személy megfelelő jogi védelmét és a kötelezett személy túlzott megterhelésének elkerülését.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Biztosítási intézkedés elrendelésére irányuló eljárás a következőképpen indulhat:

  • az eljárás fele vagy résztvevője által az ügyben elsőfokú eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz benyújtott kérelem nyomán. Ha e bíróság nem állapítható meg, azon hely bírósága rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, ahol a biztosítási intézkedésről szóló határozatot végre kell hajtani, vagy ennek hiányában, illetve ha a biztosítási intézkedésről szóló határozatot különböző bíróságok illetékességi területén kell végrehajtani, a Varsó fővárosi kerületi bíróság (sąd rejonowy). Az eljárás során benyújtott biztosítási intézkedés iránti kérelmet az azon fokon eljáró bíróság vizsgálja meg, amelyen az ügy folyamatban van, kivéve, ha ez a bíróság a legfelsőbb bíróság (Sąd Najwyższy). Ezekben az esetekben az elsőfokú bíróság dönt a biztosítási intézkedés elrendeléséről (a polgári perrendtartás 734. cikke),
  • hivatalból azokban az esetekben, amelyekben az eljárás hivatalból is megindítható (a polgári perrendtartás 732. cikke).

A biztosítási intézkedés iránti kérelmet írásban kell benyújtani. Annak meg kell felelnie a beadványokkal szemben támasztott követelményeknek, és meg kell jelölnie a biztosítási intézkedés formáját, pénzkövetelés esetén pedig a biztosíték összegét (amely nem haladhatja meg az érvényesített követelésnek a biztosítási intézkedésről szóló határozat meghozatalának napjától számított kamatokkal és a biztosítási intézkedés költségeivel, valamint adott esetben az eljárás tervezett költségeivel növelt összegét), valamint a kérelmet megalapozó körülményeket is. A biztosítási intézkedés iránti kérelem eljárás megindítása előtt történő benyújtása esetén röviden az ügy tárgyát is ismertetni kell (a polgári perrendtartás 736. cikke).

Biztosítási intézkedés az eljárás megindítása előtt vagy az eljárás során rendelhető el. Miután a jogosult személy végrehajtható okiratot szerzett, biztosítási intézkedés csak olyan követelés biztosítására rendelhető el, amelynek esetében még nem járt le a teljesítési határidő (a polgári perrendtartás 736. cikkének (2) bekezdése).

Ha a biztosítási intézkedés elrendelésére az eljárás megindítása előtt kerül sor, a bíróság meghatározza azt a határidőt, amelyen belül a biztosítási intézkedés megszüntetésének terhe mellett be kell nyújtani az eljárás megindítása iránti kérelmet (a polgári perrendtartás 733. cikke).

A biztosítási intézkedés iránti kérelmet – különös előírások eltérő rendelkezése hiányában – indokolatlan késedelem nélkül meg kell vizsgálni a bírósághoz történő benyújtásának napjától számított egy héten belül. Ha valamely jogi aktus értelmében bizonyos kérelmeket tárgyaláson kell megvizsgálni, e tárgyalást a kérelem benyújtásának napjától számított egy hónapon belüli időpontra kell kitűzni (a polgári perrendtartás 733. cikke).

A biztosítási intézkedésre bírósági ítélet alapján kerül sor.

2.2 A főbb feltételek

Minden bíróság vagy választott bíróság által vizsgált polgári ügyben kérhető biztosítási intézkedés (a polgári perrendtartás 730. cikke).

A biztosítási intézkedés elrendelésének feltételei a következők: a követelést és a biztosítási intézkedéshez fűződő jogi érdeket indokolni kell. Akkor fűződik jogi érdek a biztosítási intézkedéshez, ha biztosítási intézkedés elrendelése nélkül lehetetlen vagy rendkívül nehéz lesz az ügyben hozott ítélet végrehajtása, vagy máskülönben lehetetlen vagy rendkívül nehéz lesz az eljárás céljának elérése (a polgári perrendtartás 7301. cikke).

Jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában a biztosítási intézkedés nem irányulhat a követelés kielégítésére (a polgári perrendtartás 731. cikke).

A bíróság a biztosítási intézkedésről szóló határozat végrehajtását függővé teheti attól, hogy a jogosult személy a kötelezett személynek a biztosítási intézkedésről szóló határozat végrehajtásából eredő követelései biztosítására meghatározott összeget letétbe helyezzen, kivéve abban az esetben, ha a jogosult személy az államkincstár, valamint ha a biztosítási intézkedés tartási követelés, rokkantsági nyugdíj vagy a munkavállalót munkajogi ügyben megillető, a munkavállaló teljes havi díjazását nem meghaladó összeg biztosítására szolgál (a polgári perrendtartás 739. cikke).

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az alábbiakra rendelhető el biztosítási intézkedés:

  • ingóságok,
  • munkabérek és illetmények,
  • bankszámla- vagy egyéb követelések vagy más vagyoni jog,
  • ingatlan,
  • vízi járművek vagy építés alatt álló vízi járművek,
  • helyiségen fennálló szövetkezeti tulajdonjog,
  • vállalkozás vagy mezőgazdasági üzem, valamint vállalkozás vagy annak valamely része vagy mezőgazdasági üzem részét képező szervezeti egység.

Nem rendelhető el biztosítási intézkedés végrehajtás alól mentes eszközökre, követelésekre vagy jogokra. Romlandó áruk akkor szolgálhatnak biztosítékként, ha a kötelezett személynek nincs a jogosult személy követeléseinek biztosítására alkalmas más vagyona, és az áruk azonnal értékesíthetők.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A biztosítási intézkedés elrendelésére irányuló eljárás fő célja annak biztosítása, hogy a bíróság előtt folyamatban lévő ügyekben a jogosult személy (többnyire a hitelező) védelmet nyerjen a késedelem esetleges kedvezőtlen hatásaival szemben, és hogy javuljon a jogosult személy helyzete a végrehajtási eljárásban, ha a bírósági eljárás és a biztosítási intézkedés tárgyát végrehajtható követelés képezi. A biztosítási intézkedés révén kivételesen pénzbeli juttatásban is részesülhet a jogosult személy.

Ezenfelül a biztosítási intézkedés válaszul szolgálhat a jogosult személy jogos érdekeinek sérelmére a kötelezett személy által tett lépésekre.

A biztosítási intézkedés kötelezett személyre gyakorolt hatásai különböznek a biztosítási intézkedés formája szerint, és az alábbiak lehetnek:

  • ingóságok lefoglalása esetén az ingóságok lefoglalás utáni kezelése nincs hatással az eljárás további menetére, és a lefoglalt ingóságokra irányuló végrehajtási eljárás a vevővel szemben is lefolytatható,
  • a vállalkozás vagy a mezőgazdasági üzem tulajdonosa bankszámlájának biztosítékként való lefoglalása esetén a kötelezett személy csak az aktuális munkabérek és illetmények kifizetéséhez szükséges, a bíróság által meghatározott összegeket emelheti le a munkabéradóval és jogszabályban meghatározott egyéb összegekkel, valamint a működési költségekkel együtt,
  • korlátozottan használhatók a lefoglalt egyéb követelések és vagyoni jogok (a használat módját a bíróság határozza meg),
  • a végrehajtó az összes lefoglalt eszközt értékesíti az értékpapírszámlán vagy a pénzügyi eszközökkel folytatott kereskedésre vonatkozó szabályok szerinti más számlán nyilvántartott pénzügyi eszközökhöz fűződő jogokkal együtt, és a befolyt összeget a bíróság letéti számláján helyezi el,
  • ingatlanra és épületeken fennálló szövetkezeti tulajdonjogra vonatkozó rendelkezési vagy terhelési tilalom elrendelése,
  • vízi jármű vagy építés alatt álló vízi jármű tengeri jelzáloggal való megterhelése,
  • a kötelezett személy kezelési jogoktól való megfosztása és vagyonfelügyelet elrendelése azzal, hogy a vagyonfelügyeletből származó bevétel biztosítékként szolgál,
  • tartással kapcsolatos ügyekben a kötelezett személy meghatározott összeget köteles fizetni a jogosult személynek egyszeri alapon vagy időszakosan.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A kötelezett személy bármikor kérheti a biztosítási intézkedést elrendelő jogilag kötelező határozat hatályon kívül helyezését vagy módosítását, ha a biztosítási intézkedés indoka megszűnik vagy megváltozik (a polgári perrendtartás 742. cikke).

A biztosítási intézkedés megszüntetésére kerül sor, ha

  • a kötelezett személy a bíróság letéti számláján letétbe helyezi a jogosult személy által a biztosítási intézkedés iránti kérelemben biztosítékként kért összeget,
  • a követelést vagy kérelmet jogszerűen visszaküldik vagy visszautasítják,
  • a követelést vagy kérelmet elutasítják, vagy az eljárást megszüntetik,
  • a jogosult személy nem érvényesíti a követelés egészét az eljárásban, vagy az eljárás megindítása előtt biztosított követelésektől eltérő követeléseket érvényesít,
  • a biztosított követelésnek helyt adó ítélet jogerőssé válik (a biztosítási intézkedés az ítélet jogerőre emelkedését követő egy hónap elteltével szűnik meg),
  • a jogosult személy nem kér további végrehajtási intézkedéseket a követelésnek helyt adó ítélet jogerőre emelkedésétől számított két héten belül olyan ügyekben, amelyekben a biztosítási intézkedésre ingóságok, munkabérek és illetmények, bankszámla- vagy egyéb követelések, más vagyoni jog lefoglalása révén vagy a kötelezett személy vállalkozásának vagy mezőgazdasági üzemének, illetve a kötelezett személy vállalkozásának vagy annak valamely részének vagy mezőgazdasági üzemének részét képező szervezeti egység vagyonfelügyelet alá helyezése révén került sor.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Mind a jogosult, mind a kötelezett személy fellebbezéssel élhet az elsőfokú bíróság biztosítási intézkedésről szóló határozatával szemben (a polgári perrendtartás 741. cikke).


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 08/01/2018

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Portugália


1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Az ideiglenes és biztosítási intézkedések olyan védelmi intézkedések, amelyeket védelmi eljárás keretében lehet kérelmezni a bíróságtól. Az ideiglenes jogvédelem nem korlátozódik a védelmi eljárásokra, mivel a portugál jogrendszer más ideiglenes intézkedéseket biztosít meghatározott jogi helyzetek védelmére – pl.:

  1. eltiltási vagy kizárási eljárások során hozott ideiglenes intézkedések;
  2. távollevő személy vagyona feletti ideiglenes gondnokság;
  3. ügygondnok kijelölése;
  4. uratlan hagyatékot magában foglaló vagyon védelméhez szükséges intézkedések.

A védelmi intézkedések célja a periculum in mora (az attól való félelem, hogy a bírósági ítélet késedelme súlyos és/vagy helyrehozhatatlan kárt okoz az érvényesített jogban) megszüntetése, és a végső ítélet hatékony végrehajtásának biztosítása (lásd a polgári eljárásjogi törvény 2. cikkét).

A bíróság lépéseket tesz bizonyos intézkedések meghozatala iránt azon várakozás vagy feltételezés alapján, hogy ideiglenes ítéletét meg fogja erősíteni a végső ítélet.

Ha nem rendelik el az eljárásindítási kötelezettség megfordítását, a védelmi intézkedések védett jogokon alapuló ügyekre vonatkoznak (a polgári eljárásjogi törvény 364. cikke), azon feltételezés alapján védve vagy ideiglenesen feltételezve a végleges intézkedés hatásait, hogy az alapeljárásban meghozott határozat a kérelmező javára szól majd.

A periculum in mora fenyegetése felhatalmazza a bíróságot arra, hogy előzetesen és nagy vonalakban vizsgáljon olyan anyagi jogi jogviszonyokat, amelyeket majd alaposabb és hosszabb vizsgálat alá kell vonni; ha ez az előzetes vizsgálat a kérelmező javára szól, akkor a fenyegetés elkerülésének biztosítása céljából hozzák meg az intézkedéseket.

A védelmi intézkedések célja a kereset gyakorlati eredményeinek biztosítása, a súlyos kár elkerülése vagy a jogérvényesítés előrevetítése (hipotetikus eszköz), a lehető legnagyobb mértékben megvalósítva az egyensúlyt a gyorsaságra és a jogbiztonságra irányuló érdekek között.

A portugál polgári jog két típusú védelmi intézkedésről rendelkezik:

  1. általános védelmi intézkedések;
  2. nevesített védelmi intézkedések.

Az elsőt a polgári eljárásjogi törvény 362. cikke szabályozza, amely kimondja, hogy amennyiben valamely személy jogosan fél attól, hogy valamely másik személy súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozhat jogaiban, akkor, amennyiben a törvényben szereplő védelmi intézkedések egyike sem megfelelő az ügyében, kérheti a megfelelő biztosítási vagy megelőző intézkedést a veszéllyel érintett jog érvényesítésének biztosítása érdekében. A kérelmező érdeke alapulhat fennálló jogon, vagy a konstitutív eljárásban hozandó vagy már meghozott határozatból származó jogon. Nem lehet általános védelmi intézkedéseket alkalmazni akkor, amikor a nevesített védelmi intézkedések valamelyikével kifejezetten megelőzendő kár kockázatának elkerülése a cél.

A nevesített védelmi intézkedéseket kifejezetten meghatározza a polgári eljárásjogi törvény vagy külön jogszabály.

A portugál polgári eljárásjogi törvény a következő nevesített védelmi intézkedéseket tartalmazza:

  1. ideiglenes birtokvédelem;
  2. társasági határozatok felfüggesztése;
  3. ideiglenes tartás;
  4. ideiglenes kártérítés;
  5. lefoglalás;
  6. új tevékenység tilalma;
  7. zárlat.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

Amennyiben valamely személy bizonyítja attól való jogos félelmét, hogy valamely másik személy súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozhat jogaiban, kérheti a megfelelő biztosítási vagy megelőző intézkedés meghozatalát a veszéllyel érintett jog érvényesítésének biztosítása érdekében. A kérelmező érdeke alapulhat fennálló jogon, vagy konstitutív eljárásban hozandó vagy már meghozott határozatból származó jogon.

Akkor hoznak ilyen intézkedéseket, ha nagymértékben valószínűsíthető a jog fennállása, és ha kellően megalapozott a megsértésének kockázata. A bíróság azonban megtagadhatja az intézkedéseket akkor, ha az alkalmazásukból fakadó, a kérelmezőt érintő kár jelentős mértékben meghaladná az intézkedés alkalmazásával a kérelmező által elkerülni kívánt kárt.

Az általános védelmi intézkedések kiegészítő jellegű alkalmazása függ továbbá az aktuális helyzetre megfelelő nevesített védelmi intézkedés hiányától is.

A polgári eljárásjogi törvény 362. cikkében hivatkozott, nevesítetlen védelmi intézkedéseknek a következő jogi követelményeknek kell eleget tenni:

  1. valamely jog nyilvánvaló fennállása;
  2. az attól való megalapozott félelem, hogy valamely másik személy súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozhat jogaiban (periculum in mora);
  3. a biztosítási vagy megelőző intézkedésnek a veszélyeztetett jog érvényesíthetősége biztosítására való gyakorlati alkalmassága;
  4. a kért intézkedést nem foglalhatja magában más védelmi eljárás.

Az elrendelendő intézkedések érdekében nagy vonalakban – summaria cognitio – bizonyítani kell az érvényesített jog valódiságának nagy valószínűségét (fumus bonis juris) és azt az igazolt félelmet, hogy a jogvita végső rendezésének természetes késedelme helyrehozhatatlan vagy nehezen helyrehozható kárt okozhat (periculum in mora). A bírónak hajlania kell arra a meggyőződésre, hogy az alapeljárás kimenetele a kérelmező javára szól majd, mivel a biztosítási intézkedések egyértelmű beavatkozást jelentenek az ellenérdekű fél jogaiba.

Ami a nevesített védelmi intézkedéseket illeti:

  1. ideiglenes birtokvédelem: Erőszakkal elkövetett rablás esetén a tulajdonos – a tulajdont, a rablást és az erőszakot megalapozó tények állítása alapján – kérheti, hogy tulajdonát ideiglenesen adják vissza. A bíró a rabló idézése vagy kihallgatása nélkül elrendelheti a helyreállítást akkor, ha a bizonyítékok megvizsgálását követően úgy véli, hogy a kérelmező tulajdonos volt, és erőszakkal kirabolták.
  2. társasági határozatok felfüggesztése: Ha bármilyen fajtájú szervezet vagy vállalat a jogszabályokkal, az alapító okirattal vagy alapszabállyal ellentétes határozatokat hoz, akkor bármely tag 10 napon belül (a határozatokat meghozó közgyűlés időpontjától, vagy attól az időponttól kezdődően, amikor a kérelmező tudomást szerzett azokról, amennyiben nem kapott szabályos meghívást a közgyűlésre) kérheti, hogy függesszék fel e határozatok végrehajtását. Igazolnia kell tagi minőségét és azt, hogy a határozatok végrehajtása jelentős kárt okozhat. A kérelemhez csatolni kell a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyv másolatát, és az éves rendes közgyűlések kivételével e jegyzőkönyvek másolata a határozathozatal okirati bizonyítékának helyébe lép.
  3. ideiglenes tartás: A tartásra jogosult személy kérheti a neki járó havi összeg ideiglenes tartás formájában való megállapítását, feltéve, hogy nem került sor az első végleges kifizetésre. Ha a bíróság megkapta az ideiglenes tartás iránti kérelmet, kitűzi a tárgyalás napját, és a feleket felkéri a tárgyaláson való személyes, vagy az egyezségkötésre jogosult meghatalmazott útján való megjelenésre. A védekezést magán a tárgyaláson terjesztik elő, és a bíró törekszik a tartás megállapítására vonatkozó megállapodás elérésére, amelyet ítélet hagy jóvá.
    Bármelyik fél távolmaradása esetén, vagy ha eredménytelen az egyezségkötésére irányuló kísérlet, a bíró elrendeli a bizonyításfelvételt, majd szóbeli ítéletet hoz, amelyhez tömör indokolást kell adni.
  4. ideiglenes kártérítés: Halál vagy testi sérülés miatti kártérítés iránti kérelmekkel összefüggésben a sértett fél és azok a személyek, akik a sértett féltől tartásra lehetnek jogosultak, valamint azok, akiknek az áldozat természetes kötelezettségből fakadó tartást fizetett, kérhetik meghatározott pénzösszeg megítélését a sérelemért járó ideiglenes kártérítésként megjelenő havi összeg formájában. A bíró megítéli a kért összeget, feltéve, hogy bizonyítják az elszenvedett sérelem eredményeképpen fellépő szükséghelyzetet, valamint az alperes kártérítési kötelezettségét. Az ideiglenes rendezést, amelyet a károk végleges rendezésekor figyelembe vesznek, a bíróság méltányosan határozza meg. Ez alkalmazandó azokra a helyzetekre is, amelyekben a kártérítés iránti igényt olyan károk alapozzák meg, amelyek súlyosan veszélyeztethetik a sértett fél megélhetését vagy lakhatását. Az ideiglenes tartásra vonatkozó fenti pontok mutatis mutandis alkalmazandók ezen intézkedésre.
  5. lefoglalás: A lefoglalás lehetővé teszi annak a hitelezőnek, aki jogosan tart az igényét biztosító vagyon elvesztésétől, hogy kérje a vagyontárgyak bírósági úton való lefoglalását. A lefoglalást kérelmező személy előadja azokat a tényeket, amelyek valószínűsítik az igényjogosultság fennállását és igazolják az állítólagos félelmet, felsorolva a lefoglalandó vagyontárgyakat, a vizsgálat elvégzéséhez szükséges valamennyi információval együtt. Ha a lefoglalást az adós vagyonának vevője ellen kérik, akkor a kérelmező, amennyiben az adásvételt nem támadták meg bíróság előtt, ugyancsak előadja azokat a tényeket, amelyek valószínűsítik a jogvita lényegét.
    A bizonyítékok vizsgálatát követően a lefoglalást a másik fél meghallgatása nélkül elrendelik, feltéve, hogy a jogi követelményeket teljesítettnek tekintik.
    Hajók vagy rakományuk lefoglalása esetén a kérelmező az általános követelmények teljesítése mellett felelős annak bizonyításáért, hogy a lefoglalás az igény jellegéből fakadóan megengedett. Ebben az esetben nem kerül sor lefoglalásra akkor, ha az adós azonnal elfogadható biztosítékot nyújt a hitelezőnek, vagy két napon belül a bíró megfelelőnek tartja azt, hogy biztosítékadásig megtiltja a hajó elindulását.
  6. új tevékenység tilalma: Bárki, aki úgy érzi, hogy kizárólagos vagy közös tulajdonjogát, vagy bármely más in rem vagy in personam használati vagy tulajdonjogát megsértették olyan új tevékenység vagy új szolgáltatás eredményeképpen, amely kárt okoz vagy okozhat neki, a tényekről való tudomásszerzést követő 30 napon belül kérheti a tevékenység vagy a szolgáltatás azonnali felfüggesztését. A kérelmező közvetlenül, a bírói utat mellőzve is megvalósíthatja a tiltást azzal, hogy a kifejlesztőt, vagy ennek sikertelensége esetén az illetékes vagy helyettes személyt két tanú előtt felszólítja a tevékenység abbahagyására. Ez a nem bírósági tiltás érvénytelen akkor, ha öt napon belül nem kérnek bírói jóváhagyást.
  7. zárlat: Ha ésszerűen tartani kell ingó vagy ingatlan vagyon vagy dokumentumok elvesztésétől, elrejtésétől vagy eltékozlásától, kérhető azok zárolása. Ez a zárlat kapcsolódik a dolog meghatározására vagy a zárlat alá vett dolog feletti tulajdonjog bizonyítására vonatkozó eljáráshoz. Bárki kérheti zárlat elrendelését, akinek érdekében áll a dolgok vagy dokumentumok megőrzése, de csak a hitelezők kérhetik zárlat elrendelését olyan ügyekben, amelyek hagyaték megszerzéséhez vezethetnek. A kérelmezőnek nagy vonalakban bizonyítania kell a dolgon fennálló jogait és azokat a tényeket, amelyekre alapozza elvesztésük vagy eltékozlásuk veszélyét. Ha a dolgon fennálló jog folyamatban lévő vagy megindított eljárástól függ, a kérelmezőnek meg kell győznie a bíróságot a kérdéses kérelem valószínű érvényességéről. A szükséges bizonyíték bemutatása után a bíró elrendeli az intézkedéseket akkor, ha úgy hiszi, hogy a zárlat nélkül súlyos kockázatnak teszik ki a kérelmező érdekeit.

2.1 Az eljárás

Az új tevékenység tilalma kivételével, amely esetében fel lehet lépni először bírósági úton kívül, amelyet bírói jóváhagyás iránti kérelem követ, valamennyi egyéb védelmi intézkedés azon a bíróság elé terjesztett eredeti kérelmen alapul, amelyben a kérelmező nagy vonalakban bizonyítja a veszélyeztetett jogot és igazolja a kártól való félelmet. Ebben a kérelemben benyújtják a tanúk felsorolását és az egyéb kért bizonyítékot, legfeljebb öt tanúval.

Kérelemre a bíró az intézkedést elrendelő határozatában megszüntetheti a kérelmezőre háruló azon terhet, hogy megindítsa az alapeljárást abban az esetben, ha az eljárásban összegyűjtött anyag (a bírót) arra engedi következtetni, hogy a biztosított jog valódi, és az elrendelt intézkedés jellegénél fogva alkalmas a jogvita végső rendezésére. Ezt a mentesítést az utolsó tárgyalás befejezéséig lehet kérelmezni; nem kontradiktórius eljárások esetén az ellenérdekű fél kifogásolhatja az eljárásindítási kötelezettség megfordítását, az elrendelt intézkedés ellen előterjesztett fellebbezéssel együtt.

Az eljárásindítási kötelezettség megfordítására irányuló szabályozás mutatis mutandis alkalmazandó az ideiglenes birtokvédelemre, a társasági határozatok felfüggesztésére, az ideiglenes tartásra, az új alkotások tilalmára és a külön jogszabályban szereplő azon más intézkedésekre, amelyek jellegüknél fogva lehetővé teszik a jogvita végleges rendezését.

Ha a jogszabály nem rendelkezik arról, hogy az intézkedést az ellenérdekű fél meghallgatása nélkül hozzák meg, akkor az ellenérdekű felet a bíróság meghallgatja, kivéve, ha a tárgyalás súlyosan veszélyeztetné az intézkedés céljait vagy eredményességét.

Ha az intézkedés elrendelése előtt meghallgatják az ellenérdekű felet, akkor felhívják arra, hogy tíz napon belül élhet ellentmondással. A felhívást felváltja az értesítés akkor, ha az ellenérdekű felet már megidézték az alapügyben.

Ha az ellentmondásra nyitva álló határidő eltelik és az ellenérdekű felet meghallgatták, adott esetben elvégzik a szükséges vagy a bíróság által meghatározott bizonyítást.

Ha az ellenérdekű felet nem hallgatták meg, és az intézkedést meg fogják hozni, az ellenérdekű felet csak a határozathozatalt követően értesítik arról. Az értesítést követően az ellenérdekű fél az általános szabályok szerint fellebbezhet az intézkedést elrendelő határozat ellen, ha a tények alapján úgy véli, hogy nem kellett volna meghozni azt. Ellentmondással élhet akkor is, ha olyan tényeket vagy bizonyítékokat kíván előadni vagy bemutatni, amelyeket a bíróság nem vett figyelembe, és amelyek megszüntethetik a védelmi intézkedés jogalapját vagy annak mérséklését eredményezhetik. Az ellenérdekű fél bármelyik fent említett módon fellebbezhet az eljárásindítási kötelezettség megfordítása ellen. Ha az ellenérdekű fél ellentmondással él, a bíróságnak el kell döntenie azt, hogy fenntartja, mérsékli vagy visszavonja a korábban elrendelt intézkedést. Ez a határozat, és adott esetben az eljárásindítási kötelezettség megfordításának fenntartása vagy visszavonása jogorvoslattal megtámadható, és adott esetben a szükséges vagy a bíróság által hivatalból megállapított bizonyítás felvételéhez vezet.

Az illetékesség kérdéseit a polgári eljárásjogi törvény 78. cikke szabályozza, amelynek értelmében:

  1. a lefoglalás és a zárlat iránti kérelmeket azon bírósághoz kell benyújtani, ahol meg kell indítani a kapcsolódó eljárást, vagy a vagyontárgyak helye szerinti bírósághoz, vagy amennyiben több kerületben találhatók a vagyontárgyak, azok egyikében;
  2. új tevékenység tilalma esetén a tevékenység végzésének helye szerinti bíróság rendelkezik hatáskörrel;
  3. a többi védelmi intézkedés esetén az a bíróság illetékes, amely előtt a kapcsolódó eljárást meg kell indítani.

Ha nem fordítják meg az eljárásindítási kötelezettséget, akkor az eljárásokat egyesítik a kereset előterjesztésekor; ha a keresetet valamely másik bíróság előtt terjesztik elő, akkor átteszik oda, és az a bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel a következő lépések megtételére.

Ha valamely eljárás keretében kérik védelmi intézkedések elrendelését, akkor a kérelmet az előtt a bíróság előtt kell benyújtani, ahol a kapcsolódó eljárás folyamatban van, kivéve, ha az eljárásban fellebbezést nyújtottak be; ebben az esetben csak akkor kerül sor egyesítésre, ha az eljárások lezárultak, vagy ha az alapeljárás iratait áthelyezik első fokra.

Kötelező az ügyvédi képviselet akkor, ha az intézkedés értéke meghaladja az 5 000,00 eurót, vagy ha a fellebbezés megengedett.

A védelmi intézkedések értékét a következőképen határozzák meg:

  1. ideiglenes tartás és ideiglenes kártérítés esetében a kért havi összeg szorozva tizenkettővel;
  2. ideiglenes birtokvédelem esetén annak a tárgynak az értéke, amelytől a tulajdonosát megfosztották;
  3. társasági határozatok felfüggesztése esetén a veszteség mértéke;
  4. új tevékenység tilalma és nevesítetlen védelmi intézkedések esetén a megelőzni kívánt veszteség mértéke;
  5. lefoglalás esetén a biztosítandó jogosultság értékének összege;
  6. zárlat esetén a zárlat alá vont dolgok értéke.

2.2 A főbb feltételek

A védelmi intézkedés elrendelése feltételeinek értékelése során a bíróságnak mindig meg kell vizsgálnia azt, hogy megalapozott-e a hivatkozott félelem, és hogy mennyire súlyos és nehéz lenne a szóban forgó jog esetleges megsértésének helyrehozatala. Értékeli azt is, hogy az állítólag veszélyeztetett jog biztosítására tekintettel a szóban forgó különös ügyben megfelelő-e a biztosítási vagy ideiglenes intézkedés. Meg kell állapítania azt, hogy mindenféle késedelem kockázatos.

A bíróság megvizsgálja azt is, hogy az eljárások valóban vagy esetlegesen függnek-e a biztosított jogon alapuló megindított vagy megindítandó eljárástól.

Ilyen eljárások esetén a bíróság előtt nagy vonalakban (azaz az alapeljárásnál kevésbé szigorú mértékben) alá kell támasztani, hogy valóban valószínűsíthető a biztosítandó jog fennállása, és hogy kellően igazolt az annak megsértésétől való félelem.

A nevesített védelmi intézkedések esetén teljesítendő egyéb feltételekről lásd az 1. és a 2. kérdésre adott válaszokat.

Valamennyi védelmi intézkedés sürgősnek tekintendő, elsőbbséget élvez valamennyi nem sürgős bírói intézkedéshez képest, és első fokon két hónapon belül határozni kell róla, vagy ha nem kell idézni az ellenérdekű felet, akkor 15 napon belül.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Védelmi intézkedések tárgya lehet valamennyi olyan jog és ingó vagy ingatlan vagyon, amelyet jogszabály nem zár ki teljesen vagy részben.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Mivel bíróság rendeli el ezeket, a védelmi intézkedések kötelező erővel rendelkeznek valamennyi közjogi és magánjogi jogalany vonatkozásában, és elsőbbséget élveznek minden más hatóság által tett intézkedés előtt (a Portugál Köztársaság Alkotmánya 205. cikkének (2) bekezdése). Az elrendelt védelmi intézkedést megsértő bármely személy minősített engedetlenség miatt büntethető, a végrehajtáshoz szükséges intézkedések mellett.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A kérelmező alapeljárás megindítására irányuló kötelezettség alóli mentesítése ellenére a védelmi intézkedés megszűnik, és elrendelését követően hatályát veszti:

  1. ha a kérelmező az intézkedést elrendelő határozat jogerőre emelkedéséről szóló értesítést követő 30 napon belül nem indítja meg azt az eljárást, amelytől az intézkedés függ;
  2. ha az eljárás megindítását követően az eljárás a kérelmező gondatlansága miatt 30 napnál hosszabb ideig szünetel;
  3. ha a keresetet jogerős határozattal elutasítják;
  4. ha az ellenérdekű felet felmentik, és a kérelmező nem tesz időben további lépéseket a korábbi intézkedései hatásainak kihasználása érdekében;
  5. ha megszűnik a kérelmező által védeni kívánt jog.

A bizonyítási teher megoszlására vonatkozó szabályok sérelme nélkül, amint jogerőre emelkedik a védelmi intézkedést elrendelő és az eljárásindítási kötelezettséget megfordító határozat, az ellenérdekű felet tájékoztatják arról, hogy az értesítéstől számított 30 napon belül elő kell terjeszteni a védett jog fennállását megkérdőjelező kérelmet, ellenkező esetben a meghozott intézkedés a jogvita végleges részének minősül.

Ugyanez a szankció alkalmazandó akkor, ha az eljárás megindítását követően az eljárás a kérelmező gondatlansága miatt 30 napnál hosszabb ideig szünetel, vagy ha az ellenérdekű felet felmentik, és a kérelmező nem tesz időben további lépéseket a korábbi intézkedései hatásainak kihasználása érdekében.

Az elrendelt intézkedések hatályának megszűnése a kérelmező által indított kereset jogerős határozattal elbírált eredményességétől függ.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A rendes fellebbezések akkor elfogadhatók, ha az eljárás értéke nagyobb, mint az azon bíróság esetében alkalmazandó értékhatár, amely előtt az intézkedést megtámadják, és a megtámadott határozat ezen összeg felénél nagyobb értékben hátrányos a fellebbező fél számára. Mindig lehet fellebbezni a védelmi intézkedés értékére vonatkozó határozatok ellen is arra hivatkozva, hogy az érték meghaladja a megtámadott határozatot meghozó bíróság esetében alkalmazandó értékhatárt, valamint a védelmi intézkedés iránti eredeti kérelem előzetes elutasítása ellen.

Az eljárásindítási kötelezettség megfordítását elrendelő határozatok ellen kizárólag a kért intézkedésről szóló határozat elleni fellebbezéssel együtt lehet fellebbezést benyújtani; a megfordítás elutasításáról szóló határozatok jogerősek és megfellebbezhetetlenek.

Nem lehet fellebbezést benyújtani a Legfelsőbb Bíróságnál a védelmi intézkedéseket elrendelő határozatok ellen, beleértve azokat, amelyek megállapítják az eljárásindítási kötelezettség megfordítását, kivéve azokat az eseteket, amikor a fellebbezés mindig elfogadható.

Az eljárásban részt vevő bármelyik pervesztes fél, és mindenki, aki nem az eljárásban részt vevő fél, de közvetlen és valós veszteséget szenved a védelmi intézkedés eredményeképpen, megtámadhatja az intézkedést.

A fellebbezés tárgyalására hatáskörrel rendelkező bíróság a megtámadott határozatot hozó bíróság helye szerinti igazságszolgáltatási körzet szerinti másodfokú bíróság.

A fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő a határozat közlésétől számított 15 nap. Ha a fellebbezés felvett bizonyíték újraértékelésére vonatkozik, a határidő meghosszabbodik 10 nappal.

A teljes elutasítást tartalmazó vagy az intézkedést el nem rendelő végzés ellen benyújtott fellebbezés felfüggesztő hatállyal bír. Egyéb esetekben pusztán átszármaztató hatállyal rendelkezik.

További információ

További információ elérhető az alábbi honlapokon:

A link új ablakot nyit megIgazságügyi portál

A link új ablakot nyit megIgazságügyi politikáért felelős főigazgatóság

A link új ablakot nyit megCITIUS portál

A link új ablakot nyit megJogi dokumentumtár

A link új ablakot nyit megPortugál Hivatalos Közlöny


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 30/09/2019

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Románia


1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A biztosítási intézkedés különböző típusai közé tartozik a biztosítási célú és a bírósági lefoglalás, valamint a megelőzési célból történő lefoglalás. A biztosítási intézkedések a bíróság által az adós vagyona tekintetében elrendelt eljárási jellegű zárolási és megőrzési intézkedések, amelyek célja annak megelőzése, hogy az ellenérdekű fél megsemmisíthesse vagy elidegeníthesse, illetve csökkenthesse az érintett vagyontárgyakat.

A biztosítási célú lefoglalás az adós fellelhető vagyonának zárolása annak érdekében, hogy vissza lehessen szerezni azokat, ha a bíróság a hitelező javára végrehajtható végzést bocsátott ki. A polgári perrendtartás egy sor különös rendelkezést tartalmaz a polgári célú hajók biztosítási célú lefoglalásának végrehajtására irányuló eljárást illetően.

A bírósági lefoglalás a vagyontárgyak olyan zárolása, amely az lefoglalást foganatosító tisztviselőnek megőrzésre történő átadásukkal valósul meg.

A bírósági lefoglalás minden olyan esetben alkalmazható, ha a tulajdonnal vagy más elsődleges dologi joggal, vagyontárgyak tulajdonjogával, illetve közös tulajdon használatával vagy kezelésével kapcsolatos eljárás indul, amennyiben a bíróság hatáskörrel rendelkezik valamely vagyontárgy bírósági lefoglalásának jóváhagyására.

A megelőzési célból történő lefoglalás alkalmazható pénzre, értékpapírra és más olyan fellelhető immateriális ingó vagyontárgyra, amellyel harmadik fél az adósnak tartozik.

A végrehajtható foglalás a közvetett végrehajtás olyan formája, amelynek keretében pénz, értékpapír vagy más fellelhető immateriális ingó vagyontárgy behajtására kerül sor.

Az elsőfokú bíróság egyes ítéletei jogszabály alapján ideiglenesen végrehajthatók, ha a szülői felügyeleti jogok gyakorlásának, a kiskorúval való személyes kapcsolattartáshoz való jog és a kiskorú tartózkodási helyének; díjazás, munkanélküli ellátás; munkahelyi balesetért járó kártérítés; életjáradék, tartási kötelezettség; gyermektartás és nyugdíj; halál, testi sérülés vagy egészségkárosodás miatt járó kártérítés; azonnali helyreállítás; lefoglalás, lefoglalás megszüntetése vagy leltárba vétel; birtoklással kapcsolatos követelések megállapítására irányulnak, vagy a felperes követelésének alperes általi elismerésén alapulnak stb. Ezek az ítéletek ideiglenesen végrehajthatók.

A bíróság engedélyezheti vagyontárgyakat érintő ítéletek ideiglenes végrehajtását.

Ami a bizonyíték rendelkezésre bocsátását illeti, bármely személy, akinek érdeke fűződik valamely személy tanúvallomásának, szakvéleménynek vagy bizonyos vagyontárgyak állapotának sürgős megállapításához vagy beadvány, tény vagy jog elismeréséhez, a tárgyalás előtt és annak folyamán is kérheti az ilyen bizonyíték kezelését.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Ami a biztosítási célú lefoglalást és lefoglalást illeti, az adós fellelhető vagyonának vagy pénzösszegek zárolásának elismeréséhez határozatot kell hozni. Végzést kizárólag az ügy vonatkozásában hatáskörrel rendelkező elsőfokú bíróság (bírósági lefoglalás, megelőzési célból történő lefoglalás) vagy az ügyet elbíráló elsőfokú bíróság, illetve az a bíróság hozhat, amelynek illetékességi területén a vagyontárgy található (bírósági lefoglalás). Ilyen különös eljárásokban ügyvéd igénybevétele nem kötelező. A megelőzési célból történő lefoglalásra és a biztosítási célú lefoglalásra vonatkozó határozatokat bírósági végrehajtó hajthatja végre. Az lefoglalást foganatosító tisztviselő az összes dokumentumot előkészítheti megőrzésre és kezelésre, átveheti az összes bevételt és esedékes összeget, és kiegyenlítheti az aktuális tartozásokat és a végrehajtható végzéssel megállapított tartozásokat. Előrelátható költségnek kizárólag a bírósági illeték minősül, amely a bírósági illetékről szóló, 2013. június 26-i 80. sz. sürgősségi kormányrendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a biztosítási intézkedésekhez kapcsolódó követelések esetében 100 RON, míg a hajók és légi járművek lefoglalásával kapcsolatos követelések esetében 1 000 RON. A hitelező adott esetben a bíróság által meghatározott mértékű pénzügyi biztosítékot köteles rendelkezésre bocsátani. Amennyiben a hitelező követelése nincs írásban rögzítve, a biztosíték mértékét a jogszabály a követelt érték felében határozza meg.

A végrehajtható foglalást a hitelező kérelmére az a bírósági végrehajtó, akinek hivatala az adós vagy a foglalással érintett harmadik fél lakóhelye szerint illetékes fellebbviteli bíróság illetékességi területén található, vagy bankszámlák esetében az adós lakóhelye/székhelye, illetve a hitelintézet központjának helye/telephelye szerint illetékes bírósági végrehajtó foganatosítja.

Ami az ideiglenes végrehajtást illeti, a kérelmet a bíróságnál írásban vagy szóban, a tárgyalás berekesztéséig lehet előterjeszteni. A bíróság lehetővé teheti a vagyontárgyakra vonatkozó meghagyások ideiglenes végrehajtását, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az intézkedés a nyilvánvaló jogalapra vagy az adós fizetésképtelen helyzetére tekintettel szükséges, és ha álláspontja szerint e végzés azonnali végrehajtásának elmaradása nyilvánvalóan káros a hitelező számára. Ezekben az esetekben a bíróság a hitelezőt pénzügyi biztosíték rendelkezésre bocsátására kötelezheti.

Ami a bizonyíték rendelkezésre bocsátását illeti, a kérelmet a tárgyalást megelőzően a tanú lakóhelye vagy a megállapítás tárgyának fekvési helye szerint illetékes körzeti bírósághoz, a tárgyalás során pedig az ügyet első fokon tárgyaló bírósághoz kell benyújtani. A fél kérelme rögzíti a bizonyítékokat és a bizonyítani kívánt tényeket, valamint e bizonyíték rendelkezésre bocsátása szükségességének indokát vagy az ellenérdekű fél hozzájárulását.

2.2 A főbb feltételek

Biztosítási célú lefoglalás és lefoglalás esetén az ügynek folyamatban kell lennie. Bírósági lefoglalás esetén akkor is hozható végzés, ha nincs folyamatban levő ügy. A végrehajtható végzéssel nem rendelkező hitelező akkor kérheti a biztosítási célú lefoglalás vagy lefoglalás végrehajtását, ha bizonyítja, hogy keresetet terjesztett elő.

Sürgős esetekben a hajó biztosítási célú lefoglalására irányuló kérelmet az ügy érdemében történő keresetindítást megelőzően is be lehet nyújtani.

A bíróság a bírósági lefoglalásra vagy megelőzési célból történő lefoglalásra irányuló kérelemnek helyt adhat, ha ez az intézkedés szükséges az adott jog megőrzéséhez, és a tulajdonjogra vagy más elsődleges dologi jogra, a vagyontárgyak birtoklására vagy a közös tulajdon használatára, illetve kezelésére tekintettel eljárás van folyamatban.

Akkor is, ha az adós által mentesülése érdekében felajánlott vagyontárgyat illetően nincs folyamatban érdemi eljárás, a bírósági lefoglalás jóváhagyható az olyan vagyontárgy lefoglalása érdekében, amelynek tulajdonos általi eltávolításától, megsemmisítésétől vagy módosításától az érintett fél alapos okkal tarthat; a hitelező biztosítékát képező ingó vagyontárgyak esetében akkor is, ha a hitelező bejelenti adósának fizetésképtelenségét, vagy ha a hitelező okkal gyanakszik arra, hogy az adós el fogja kerülni a végrehajtást, illetve ha a vagyontárgyak eltüntetésétől vagy károsodásától fél.

A bíróság a biztosítási célú lefoglalásra/megelőzési célból történő lefoglalásra irányuló kérelemmel kapcsolatos határozatot tanácsban eljárva, a felek beidézése nélkül, sürgősen hozza meg olyan végrehajtható megállapítás alapján, amely adott esetben rögzíti a biztosíték mértékét és megfizetésének határidejét. A bírósági lefoglalás iránti kérelmet a bíróság sürgős ügyként kezeli, és a feleket beidézi. Amennyiben a bíróság a kérelemnek helyt ad, a kérelmezőt biztosíték adására kötelezheti, amely ingatlanok esetében az ingatlan-nyilvántartásban szerepel.

A kérelem sürgősségét illetően nincs követelmény, azonban a hitelező bizonyíthatja, hogy biztosítási célú lefoglalás és megelőzési célból történő lefoglalás esetén, még ha a követelés nem esedékes is, a végzés végrehajtására nem kerül sor az érintett vagyontárgy adós általi eltüntetése vagy megsemmisítése miatt.

A végrehajtható foglalásról a bíróság a felek beidézése nélkül, a végrehajtást elismerő megállapítással határoz az ezzel együtt harmadik személynek is megküldendő, a végrehajtható végzésről szóló értesítéssel. Az adóst szintén tájékoztatják a végzésről. A bíróság lefoglalást elrendelő végzésében tájékoztatja a – lefoglalással érintetté váló – harmadik személyt, hogy nem bocsáthatja az adós rendelkezésére az utóbbinak jelenleg vagy a jövőben járó pénzösszegeket, illetve ingó tárgyakat, és rögzíti, hogy azok foglalás tárgyát képezik egészen addig, amíg erre a kötelezettség végrehajtása céljából szükség van.

Ami a bizonyíték rendelkezésre bocsátását illeti, az a követelmény, hogy fenn kell állnia a bizonyíték valószínű eltűnése vagy jövőbeni kezelése nehézsége veszélyének. Az ellenérdekű fél hozzájárulása esetén a kérelem sürgősség hiányában is előterjeszthető. A bíróság beidézi a feleket, és a kérelem másolatát kézbesíti az ellenérdekű félnek. A bíróság a kérelmet tanácsban, következtetéssel bírálja el. Késedelem veszélye esetén a bíróság a kérelemnek a felek beidézése nélkül helyt adhat.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A bankszámlák, immateriális javak, értékpapírok stb. megelőzési célból történő lefoglalás tárgyát képezhetik.

Az ingó tárgyi eszközök, lajstromozott közlekedési eszközök, ingatlanok stb. biztosítási célú lefoglalás tárgyát képezhetik.

Az ingatlanok, ingó vagyontárgyak stb. bírósági lefoglalás tárgyát képezhetik.

A pénz, értékpapír vagy más immateriális ingó vagyontárgy végrehajtható foglalás tárgyát képezheti.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Ami a biztosítási célú lefoglalást és lefoglalást illeti, az elkobzott vagyontárgyak kizárólag azt követően szerezhetők vissza, hogy a bíróság a hitelező javára végrehajtható végzést bocsátott ki.

A hajók biztosítási célú lefoglalására vonatkozó végzést az azon kikötő kapitánysága általi visszatartás útján foganatosítják, amelyben a hajó található. Ebben az esetben a kikötői kapitányság nem adja ki a kért hajózási dokumentumokat, és nem engedélyezi a hajónak, hogy elhagyja a kikötőt.

A bíróság kizárólag akkor szab ki bírságot, ha a felperes rosszhiszeműen az alperes számára sérelmes biztosítási intézkedés elrendelését éri el. Az alperessel/adóssal szemben büntetőjogi pénzbírság szabható ki, amennyiben nem tartja be a bíróság ítéleteit.

Amennyiben az adós megfelelő biztosítékot bocsát rendelkezésre, a bíróság az adós kérelmére hatályon kívül helyezheti a biztosítási célú lefoglalást elrendelő végzést. A vagyontárgyak feloldására vonatkozó kérelmet a bíróság tanácsban eljárva, a feleket rövid határidővel beidézve, sürgősséggel bírálja el.

Hasonlóképpen, ha a biztosítási intézkedés iránti kérelem alapját képező fő kérelmet visszavonták, elutasították, vagy az egy jogerős ítélet miatt meghaladottá vált, illetve ha a kérelmet előterjesztő személy felhagyott kérelmével, az adós kérheti a vagyontárgyak feloldását az intézkedést elrendelő bíróságtól. A bíróság a felek beidézése nélkül a kérelemről jogerős ítéletet hoz.

Ami a végrehajtható foglalást illeti, a foglalás tárgyát képező összes pénzeszköz és vagyontárgy zárolás alatt áll attól a naptól kezdve, hogy a foglalással érintett harmadik félnek megküldték a foglalási végzést. A zárolástól a végrehajtható végzésben rögzített kötelezettségek teljes körű teljesítéséig a foglalással érintett harmadik fél nem teljesíthet kifizetést, és nem végezhet olyan műveletet, amely valószínűsíthetően csökkenti a zárolt vagyontárgyak állományát. Amennyiben a foglalással érintett követelést jelzálog vagy más dologi jogi biztosíték biztosítja, a foglalást igénylő hitelező kérheti, hogy a foglalást az ingatlannyilvántartás vagy más közhiteles nyilvántartás rögzítse.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Ami a biztosítási célú lefoglalást és lefoglalást illeti, a bíróság által kibocsátott végzésekben szereplő időszakot nem fedő határidőkről a bíróság határozatot hozhat (például a hitelezőnek a vagyontárgyak feloldásának terhe mellett biztosíték rendelkezésre bocsátására rendelkezésre álló határidő).

Az intézkedés a vagyontárgyak feloldására irányuló kérelem elutasítása, meghaladottá válása vagy hatályon kívül helyezése esetén e kérelem elbírálásáig, a kérelemnek történő helyt adás esetén pedig az ítélet végrehajtásáig vagy megfelelő biztosítéknak az adós általi rendelkezésre bocsátásáig érvényes.

A fellebbezést mindig a felek beidézését követően bírálják el.

Ami a végrehajtható foglalást illeti, a foglalás tárgyát képező összes pénzeszköz és vagyontárgy zárolás alatt áll attól a naptól kezdve, hogy a foglalással érintett harmadik félnek megküldték a foglalási végzést. A zárolástól a végrehajtható végzésben rögzített kötelezettségek teljes körű – a végrehajtás foglalás révén történt felfüggesztésének időszakára is kiterjedő – teljesítéséig a foglalással érintett harmadik fél nem teljesíthet kifizetést, és nem végezhet olyan műveletet, amely valószínűsíthetően csökkenti a zárolt vagyontárgyak állományát, hacsak a jogszabályok eltérően nem rendelkeznek.

A foglalással érintett harmadik személynek nyilvántartásba kell vennie a pénzösszeget, vagy fel kell oldania az immateriális ingó vagyontárgyakat a foglalásról szóló értesítést vagy a jövőben járó összegek esedékességének napját követő öt napon belül. A bírósági végrehajtó feloldja vagy kiosztja a nyilvántartásba vett pénzösszeget.

Amennyiben a foglalással érintett harmadik fél nem képes eleget tenni kötelezettségeinek, a hitelező, az adós vagy a bírósági végrehajtó értesítheti a végrehajtást elrendelő bíróságot a foglalás jóváhagyása érdekében. Amennyiben a kezelt bizonyíték azt mutatja, hogy a foglalással érintett harmadik fél az adósnak pénzzel tartozik, a bíróság határozatot hoz a lefoglalás jóváhagyásáról, amellyel kötelezi a foglalással érintett harmadik felet arra, hogy fizesse meg a hitelezőnek az adósnak járó összeget, vagy ennek hiányában megszünteti a lefoglalást. Ha a bíróság a foglalást olyan immateriális ingó vagyontárgyakon foganatosítja, amelyek a végrehajtás napján a foglalással érintett harmadik fél birtokában vannak, a bíróság dönt azok értékesítéséről.

Ami a bizonyíték rendelkezésre bocsátását illeti, az előterjesztett bizonyítékot a bíróság az ügy elbírálása során az elfogadhatóság és a bizonyító erő szempontjából vizsgálja meg. A rendelkezésre bocsátott bizonyítékot az a fél is felhasználhatja, aki nem kérte azok kezelését. A bizonyítékok kezelése során felmerült kiadásokat az ügyet érdemben tárgyaló bíróság rögzíti.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Ami a biztosítási célú lefoglalást és lefoglalást illeti, a határozat kizárólag a meghozatalát vagy kézbesítését követő öt napon belül támadható meg a hierarchiában magasabb szinten levő bíróság előtt attól függően, hogy a tárgyalást a felek beidézése mellett vagy annak mellőzésével tartották-e. Amennyiben a fellebbviteli bíróság rendelkezik elsőfokú hatáskörrel, a jogorvoslat fellebbezés. E jogorvoslatok a vagyontárgyak felszabadítását vagy a biztosítási intézkedés fenntartását eredményezik. Bármely érdekelt fél kifogást terjeszthet elő az lefoglalással/foglalással szemben.

Ami a végrehajtható foglalást illeti, a foglalás jóváhagyását illetően meghozott határozat csak a kézbesítést követő öt napon belül támadható meg. A végső jóváhagyást tartalmazó határozat a követelés átruházásának joghatását vonja maga után, és a foglalással érintett harmadik felekkel szemben végrehajtható végzésnek minősül a jóváhagyás tárgyát képező összegek erejéig. A foglalás jóváhagyását követően az azzal érintett harmadik fél a jóváhagyást tartalmazó határozatban kifejezetten rögzített összeg erejéig gondoskodik a bejegyzésről vagy kiegyenlítésről.

Ami az ideiglenes végrehajtást illeti, amennyiben a kérelmet az elsőfokú bíróság elutasította, a határozat megtámadható. Az ideiglenes végrehajtás felfüggesztése a fellebbezés előterjesztésével vagy külön, a fellebbezési eljárás folyamán bármikor kérhető. A felfüggesztésre irányuló kérelem elbírálásáig a végrehajtásnak a bíróság elnöke végzéssel ideiglenesen helyt adhat az ügyakta beérkezését megelőzően is.

Ami a bizonyíték rendelkezésre bocsátását illeti, a bizonyíték rendelkezésre bocsátására vonatkozó kérelemnek helyt adó megállapítás végrehajtható, és nem képezheti jogorvoslat tárgyát. A kérelmet elutasító megállapítás a felek beidézése esetén kizárólag a határozathozatalt követő, míg a felek beidézésének mellőzése esetén a kézbesítéstől számított öt napon belül támadható meg.

A rendelkezésre bocsátandó bizonyítékot kizárólag az e tekintetben meghatározott határidőn belül lehet kezelni. A rendelkezésre bocsátott bizonyíték kezelését jogorvoslat tárgyát nem képező határozat rögzíti.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 05/01/2018

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Szlovákia


1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A szlovák jog ismeri a „sürgős intézkedések”, a „biztosítási intézkedések”, valamint a „bizonyítékok megőrzésének” fogalmát. A vonatkozó rendelkezések megtalálhatóak a 160/2015. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 324. szakaszában és az azt követő szakaszaiban, valamint – különleges eljárások esetében – a polgári nemperes eljárásról szóló törvénykönyv 161/2015. sz. törvényének 360. szakaszában és az azt követő szakaszaiban.

A bíróság egy biztosítási intézkedés segítségével a hitelező pénzbeli követelésének biztosítására megállapíthat az adós személyi tulajdonát, jogait vagy más vagyontárgyait terhelő díjat, amennyiben attól tart, hogy a végrehajtás veszélybe kerülhet.

A bíróság akkor rendel el sürgős intézkedést, ha a körülményeket azonnal szabályozni kell, vagy attól tart, hogy a végrehajtás meghiúsul, és a bírói úton érvényesíteni próbált célt biztosítási intézkedéssel nem lehet elérni. Ez a határozat egy bírósági határozat jövőbeli végrehajtásának eredményességét is garantálhatja.

A bizonyítékok megőrzésének fogalma lehetővé teszi, hogy az eljárást megelőzően (bármilyen típusú, akár tanútól, akár szakértőtől, vagy hasonló személytől származó) bizonyítékot – nem hivatalból, hanem – egy perbeli indítvány alapján őrizzenek. Várhatóan ezt a perbeli indítványt az a személy kezdeményezi, aki egy olyan eljárás kezdeményezéséhez szükséges helyzetben van, amelyben a bizonyítékok megőrzésének eredménye felhasználható.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Sürgős vagy biztosítási intézkedés elrendelésére az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkező körzeti bíróság illetékes.

A bíróság sürgős vagy biztosítási intézkedést perbeli indítvány alapján rendel el. Nincs szükség perbeli indítványra, ha a sürgős vagy biztosítási intézkedés olyan eljárást egészít ki, amelyet a bíróság hivatalból indíthat.

A törvény nem ír elő kötelező jogi képviseletet.

A vonatkozó törvény szerint az intézkedés elrendelése vagy megszüntetése iránti perbeli indítványra 33 EUR bírósági illeték szabható ki.

A bizonyítékok megőrzésének nincs díja. Az állam fizeti azon bizonyítékok költségét, amelyeket az előleg nem fedez. A bíróság azonban elrendelheti, hogy a bírósági illeték alól nem mentesülő fél a bizonyítékok költségeire előleget helyezzen letétbe, anélkül, hogy ezzel elvesztené a későbbi visszafizetésre való jogosultságot.

A törvény ebben az esetben sem ír elő kötelező jogi képviseletet.

A bizonyítékok peres és nem peres eljárásokban is őrizhetőek ily módon.

2.2 A főbb feltételek

A bíróság az eljárás előtt, alatt és után is elrendelhet sürgős intézkedést. Biztosítási intézkedéseknél a biztosítási intézkedésről szóló végzés kiállításával kerül az illeték kiszabásra.

A bizonyítékok perbeli indítvány alapján az alapeljárás előtt, alatt és után is őrizhetőek, amennyiben attól tartanak, hogy ezt követően egyáltalán nem vagy csak nagy nehézségekkel lehet majd a bizonyítékokat felvenni. A bizonyítékok megőrzése annak a bíróságnak a hatáskörébe tartozik, amely az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkezik, vagy amelynek illetékességi területén található a veszélyeztetett bizonyíték. A polgári perrendtartás az általános rendelkezéseken kívül szellemi tulajdonjogi ügyekben is tartalmaz a bizonyítékok megőrzésére vonatkozó külön rendelkezéseket.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A bíróság hozhat olyan sürgős intézkedést, amely valamely fél számára különösen a következőket írja elő:

a) tartás fizetése a szükséges mértékben;

b) a gyermeknek a másik szülő felügyelete vagy a bíróság által kinevezett személy felügyelete alá való helyezése;

c) ha foglalkoztatásban áll, a fizetése legalább egy részének átadása, amennyiben a felperes komoly okok miatt nem dolgozik;

d) valamely pénzösszeg vagy vagyontárgy bírósági megőrzés alá helyezése;

e) egyes vagyontárgyakkal vagy jogokkal való nem rendelkezés;

f) valamilyen konkrét tevékenység elvégzése, az attól való tartózkodás vagy annak tűrése;

g) ideiglenes tartózkodás az abba a házba vagy lakásba való belépéstől, ahol egy közeli hozzátartozó vagy a fél gondozásában vagy felügyelete alatt álló személy lakik, és akivel kapcsolatban az erőszak megalapozott gyanúja felmerül;

h) szellemitulajdon-jogot sértő vagy veszélyeztető magatartástól való tartózkodás.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A sürgős intézkedés típusok meghatározásai például szolgálnak, ami azt jelenti, hogy a bíróság más területekre vonatkozó sürgős intézkedéseket is elrendelhet.

Az a sürgős vagy biztosító intézkedés, amely alapján valamelyik félnek vagyontárgyakkal vagy jogokkal való rendelkezéstől kell tartózkodnia, a vagyontárgyakkal vagy jogokkal való rendelkezési tilalomnak minősül, amennyiben például attól tartanak, hogy az alperes azokat elherdálhatja (más személyre átruházhatja, megsemmisítheti vagy megkárosíthatja stb.).

A bíróság a sürgős vagy biztosítási intézkedésre vonatkozó határozatot a felek meghallgatása nélkül is meghozhatja. Más szavakkal élve, a feleket nem szükséges meghallgatni a határozathozatal előtt. Ez az elv azzal a ténnyel kapcsolatos, hogy a meghallgatás megakadályozhatja a sürgős és a biztosítási intézkedés célját, valamint azzal a ténnyel, hogy főszabályként az ilyen jellegű bírósági tevékenység során bizonyítást nem vesznek fel. Ez nem jelenti azt, hogy a bíróság nem rendelheti el a felek meghallgatását. Amennyiben így tesz, a bíróságnak a bizonyítás felvételi eljárásra vonatkozó valamennyi szabályt be kell tartania. Ha a bíróság kizárólag okiratok formájában vesz fel bizonyítást, ez a bizonyításfelvétel nem nyilvános tárgyaláson történik. E helyett a bíróság a mérlegelési jogkörét a felek közreműködése nélkül gyakorolja.

A sürgős intézkedés kézbesítéskor válik végrehajthatóvá, kivéve, ha külön jogszabály másként rendelkezik.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A sürgős vagy biztosítási intézkedés megszűnik:

a) azon idő lejártával, amelyre elrendelték;

b) ha az alapeljárás elindítása után rendelték el és az elsőfokú vagy a fellebbviteli bíróság a keresetet elutasítja vagy megszünteti az eljárást;

c) ha döntésében a bíróság határidőt szab ki az alapeljárásban egy perbeli indítvány előterjesztésére, de a határidőig a perbeli indítványt nem terjesztik elő;

d) ha a bíróság az alapeljárásbeli keresetnek helyt ad;

e) ha a végrehajtás állapota alapján már nem szükséges.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A sürgős vagy biztosítási intézkedést elrendelő végzés ellen fellebbezésnek helye van. A jogorvoslat elbírálására illetékes bíróság a hatáskörrel rendelkező fellebbviteli bíróság, azaz a sürgős vagy biztosítási intézkedést elrendelő elsőfokú bíróság felett álló másodfokú bíróság.

A fellebbezést a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül ahhoz a bírósághoz nyújtják be, amely döntését fellebbezik. A fellebbezés benyújtásának nincs halasztó hatálya.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 14/01/2019

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Finnország


1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Finnországban a polgári vagy kereskedelmi jogi eljárásokban a hitelezők vagy más felperesek kérhetik biztosítási intézkedések elrendelését saját javukra. A biztosítási intézkedések célja annak biztosítása, hogy az ügy érdemi részében később hozott döntést végre tudják hajtani. A biztosítási intézkedések elrendeléséről szóló rendelkezéseket a bírósági eljárási törvénykönyv (oikeudenkäymiskaari) 7. fejezete tartalmazza, a határozatok végrehajtásáról szóló rendelkezések pedig a végrehajtásról szóló törvény (ulosottokaari) 8. fejezetében találhatók. Az ilyen biztosítási intézkedéseknek három típusa létezik:

  • a tartozás fedezetének biztosítása érdekében végrehajtott foglalás,
  • tulajdonjog vagy egyéb ún. elsőbbségi jog biztosítása érdekében végrehajtott foglalás, és
  • egyéb biztosítási intézkedések (általános biztosítási intézkedések).

Az alábbiakban részletesen ismertetjük e biztosítási intézkedéseket, amelyek bármilyen polgári ügyben alkalmazhatók. Léteznek továbbá olyan biztosítási intézkedések is, amelyek bizonyos típusú jogviták esetében, különleges jogszabályok alapján vehetők igénybe. Ilyenek például a polgári jogi ügyekben az ipari és szerzői jogokkal kapcsolatos bizonyítékok biztosítása céljából alkalmazott biztosítási intézkedések. Büntetőügyekben a kényszerintézkedésekről szóló törvényt (pakkokeinolaki) lehet alkalmazni; a törvényben előírt kényszerintézkedések közé tartozik a foglalás, az elidegenítési korlátozás és a zár alá vétel.

Különbséget kell tenni a biztosítási intézkedések és a polgári ügyekben hozott bírósági határozatok előzetes (ideiglenes) végrehajtása között. Az utóbbi a határozat azt megelőzően történő végrehajtására vonatkozik, hogy az jogerőre emelkedne és többé már nem lehetne fellebbezni ellene. A polgári ügyben hozott, még nem jogerős határozat általában közvetlenül végrehajtható, de a végrehajtás többnyire nem valósítható meg teljes egészében. Például az esedékes tartozás ügyében elsőfokú bíróság által hozott, nem jogerős határozat értelmében az adós vagyonát le lehet foglalni, ha az adós nem nyújt biztosítékot a tartozásra. Másrészt a lefoglalt vagyon csak akkor idegeníthető el és az elidegenítésből származó bevétel csak akkor utalható át a hitelezőnek, ha a hitelező arra biztosítékot nyújt. Ezzel szemben a mulasztási ítéletek azonnal, teljes körűen végrehajthatók.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

A fent említett biztosítási intézkedések elrendeléséről szóló határozatokat az általános bíróságok hozzák meg; a kerületi bíróságok (käräjäoikeus) elsőfokú bíróságként járnak el. A bíróság által elrendelt biztosítási intézkedések végrehajtását a végrehajtók végzik. A biztosítási intézkedések iránti kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, ahol az ügy érdemi részével kapcsolatos bírósági eljárás folyik. Ha az eljárás még nem indult meg, a biztosítási intézkedés iránti kérelmet ahhoz a kerületi bírósághoz kell benyújtani, amelyhez az ügy érdemi részével kapcsolatos keresetet is be kell nyújtani.

A bíróság nem adhat helyt a biztosítási intézkedés iránti kérelemnek anélkül, hogy lehetőséget biztosítana az alperes meghallgatására. A bíróság azonban helyt adhat a felperes ideiglenes biztosítási intézkedés iránti kérelmének a másik fél meghallgatása nélkül, ha a biztosítási intézkedés célja egyébként meghiúsulna. A gyakorlatban a biztosítási intézkedések igen gyorsan elrendelhetők. Az ideiglenes határozat mindaddig hatályban marad, amíg azzal ellentétes értelmű határozat nem születik.

Amennyiben a felperesnek már megvan a végrehajtáshoz szükséges jogalapja, de a végrehajtási eljárás nem indítható meg azonnal, a végrehajtó bizonyos körülmények között közvetlenül is hozhat ideiglenes biztosítási intézkedéseket. Az alábbiakban csak a bíróság által elrendelt biztosítási intézkedésekről lesz szó.

2.2 A főbb feltételek

A követelés vagy elsőbbségi jog biztosítását szolgáló lefoglalás elrendeléséhez az alábbi követelményeknek kell teljesülniük:

  • A felperesnek világosan fel kell tüntetnie, hogy az alperessel szemben lefoglalható követelése áll fenn, vagy adott vagyontárgyra vonatkozó elsőbbségi joga van; és
  • Fenn kell állnia annak a veszélynek, hogy az alperes eljárása veszélyezteti a felperesnek járó tartozás megfizetését vagy a felperes jogát.

Ennek megfelelően az egyéb biztosítási intézkedések elrendeléséhez szükséges annak egyértelmű bizonyítása, hogy fennáll valamely más jog, és fennáll annak veszélye, hogy az alperes ezt a jogot megsértheti.

A biztosítási intézkedések végrehajtása előtt a felperes köteles a végrehajtónál biztosítékot letétbe helyezni.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Bármilyen vagyontárgy lehet biztosítási intézkedés tárgya. Ha a lefoglalás célja valamely tartozás biztosítása, a bíróság elrendeli az alperes ingó és ingatlan vagyonának lefoglalását a felperes felé fennálló tartozásának értékében. A végrehajtó ezután eldönti, hogy az alperes mely vagyontárgyait kell lefoglalni. Ha a lefoglalás célja valamely elsőbbségi jog biztosítása, a bíróság elrendeli a jog tárgyát képező vagyontárgy lefoglalását, és a végrehajtó végrehajtja a végzést az adott vagyontárgy vonatkozásában.

Egyéb biztosítási intézkedésekkel a bíróság jogosult:

  • szankció kilátásba helyezése mellett eltiltani az alperest valamely cselekmény megtételétől vagy valamilyen kötelezettség vállalásától;
  • szankció kilátásba helyezése mellett elrendelni, hogy az alperes valamely cselekményt végrehajtson;
  • felhatalmazni a felperest valamely cselekmény végrehajtására vagy végrehajtatására;
  • elrendelni, hogy az alperes vagyonát megbízott személy birtokába adják vagy nála letétbe helyezzék; vagy
  • elrendelni valamely egyéb olyan biztosítási intézkedést, amely a felperes jogainak biztosításához szükséges.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A vagyon lefoglalását elrendelő végzés végrehajtásakor az adós elveszíti a vagyon feletti rendelkezési jogát. A lefoglalási végzés tárgyát képező vagyonnal való rendelkezés bűncselekménynek minősül. Ha az adós bankszámláján levő pénzeszközök képezik a lefoglalási végzés tárgyát, a bank kizárólag a végrehajtó számára szabadíthatja fel az összeget. Ugyanakkor a lefoglalási végzés a végzést kérelmező személy számára nem biztosít elsőbbségi jogot a lefoglalt összeg tekintetében az adós többi hitelezőjével szemben.

Az egyéb biztosítási intézkedések joghatása az intézkedések jellegétől függ.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A biztosítási intézkedések elrendeléséről szóló határozat meghozatalától számított egy hónapon belül a felperesnek az ügy érdemi részével kapcsolatban keresetet kell benyújtania a bírósághoz vagy más szervhez, vagy egyéb olyan – például választottbírósági – eljárást kell kezdeményeznie, amely végrehajtható határozatot eredményezhet. Ha ezt nem teszi meg, a biztosítási intézkedéseket visszavonják. A biztosítási intézkedéseket akkor is visszavonhatják, ha valamilyen más okból az intézkedések elrendelésének okai már nem állnak fenn. Amikor az ügy érdemi részével kapcsolatban a bíróság döntést hoz, ezzel egy időben a biztosítási intézkedést is elrendeli.

A biztosítási intézkedések eredményeként felmerült költségek elsősorban a felperest terhelik. Ha bebizonyosodik, hogy a biztosítási intézkedés alaptalan volt, a felperes felel az alperesnek az intézkedések eredményeként okozott kárért, függetlenül attól, hogy a felperes gondatlanul járt-e el vagy sem. Erre az eshetőségre felkészülve a felperesnek a biztosítási intézkedések végrehajtása előtt biztosítékot kell letétbe helyeznie. Másrészről az alperes általában biztosíték letétbe helyezésével megakadályozhatja a biztosítási intézkedések végrehajtását.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A biztosítási intézkedések elrendeléséről szóló bírósági határozatok ellen magasabb fokú bíróságnál, azaz a fellebbviteli bíróságnál (hovioikeus) vagy a Legfelsőbb Bíróságnál (korkein oikeus) lehet fellebbezni. Fellebbezés benyújtásával nem akadályozható meg a határozat végrehajtása, kivéve, ha a fellebbviteli bíróság felfüggeszti a határozatot. Az ideiglenes biztosítási intézkedések tárgyában hozott határozatok ellen azonban nincs fellebbezési lehetőség.

A biztosítási intézkedések végrehajtásával kapcsolatban a végrehajtó által hozott intézkedések vagy döntések ellen benyújtott fellebbezések ügyében a kerületi bíróságok járnak el. A fellebbezési jog olyan harmadik feleket is megillet, akik úgy vélik, hogy vagyonukat az adós tartozása fejében foglalták le.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 06/09/2019

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Svédország


1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A polgári peres eljárásokban alkalmazandó biztosítási intézkedésekre vonatkozó alaprendelkezések a svéd jogban a bírósági eljárási törvénykönyv („rättegångsbalken”) 15. fejezetében találhatók. Az általános szabály szerint addig nem valósulhat meg polgári jogi követelésre vonatkozó végrehajtási intézkedés, amíg a bíróság nem határozott az ügyben. A biztosítási intézkedések azonban kivételt képeznek e szabály alól. A biztosítási intézkedések általános célja annak biztosítása, hogy a vesztes fél a jövőbeli bírósági döntést követően teljesítse kötelezettségeit.

A legáltalánosabb biztosítási intézkedés a zárolás, amely azt jelenti, hogy a keresetet benyújtó fél birtokba veheti a másik fél bármely vagyontárgyát, vagy más módon elérheti az ellenérdekelt fél rendelkezési jogának megvonását.

A svéd bírósági eljárási törvénykönyv 15. fejezetének 1. szakaszával összhangban a valamely követelésre vonatkozó határozat végrehajtásának jövőbeli biztosítása céljából rendelhető el zárolás. Általános szabályként az e rendelkezés szerinti zárolást elrendelő döntést úgy kell megszövegezni, hogy a zárolás az adós tulajdonában lévő vagyontárgy esetében olyan értékre vonatkozzon, amely a meghatározott összegű követelést fedezi. Kivételes esetekben a döntés arra is kitérhet, hogy pontosan mely vagyontárgyakat érinti a végrehajtás.

A zárolást abból a célból is elrendelhetik, hogy így biztosítsák egy olyan határozat jövőbeni végrehajtását, amely bizonyos vagyontárgyra vonatkozó elsőbbségi joghoz kapcsolódik (a bírósági eljárási törvénykönyv 15. fejezetének 2. szakasza). E határozatok közé tartoznak például azok, amelyek szerint a felperesnek elsőbbségi joga van bizonyos részvényekre, valamint azok, amelyek szerint az alperes köteles a részvényeket haladéktalanul átadni.

A svéd bírósági eljárási törvénykönyv 5. fejezetének 3. szakaszában szereplő általános rendelkezés szerint a bíróság előírhatja a felperes jogainak védelméhez szükséges, megfelelő intézkedéseket. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni például ideiglenes intézkedések esetében. Szintén e rendelkezés alkalmazási körébe tartoznak az annak megállapítására irányuló kérelmek, hogy az alperes nem jogosult valamely versenytilalmi kikötésben szereplő termékek forgalmazására.

Ezenkívül a svéd bírósági eljárási törvénykönyv 15. fejezetének 4. szakasza szerint a bíróság valamely vagyontárgyhoz kapcsolódó elsőbbségi jog esetében elrendelheti az elidegenített eszközök visszaszolgáltatását stb.

A svéd bírósági eljárási törvénykönyv 15. fejezete 5. szakaszának 3. bekezdése azt is kimondja, hogy meghatározott körülmények között ideiglenes biztosítási intézkedések rendelhetők el.

Ezenkívül bizonyos területeken, pl. a szabadalmi jog területén alkalmazható biztosítási intézkedésekre is vonatkoznak külön rendelkezések.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

A biztosítási intézkedéseket elrendelő határozatokat azok a bíróságok hozzák meg, ahol a bírósági eljárás folyamatban van. Ha nincs folyamatban bírósági eljárás, az illetékes bíróságra vonatkozó rendelkezések jórészt ugyanazok, mint általában a polgári ügyekben.

A bíróság saját kezdeményezésére nem vetheti fel a biztosítási intézkedések kérdését. Létezik ezért egy olyan követelmény, amely szerint az ilyen döntés meghozatalát igénylő félnek erre vonatkozó indítványt kell előterjesztenie. Ha nincs folyamatban bírósági eljárás, az indítványt írásban kell előterjeszteni.

A felperesnek nem feltétlenül van szüksége ügyvédi segítségre vagy képviseletre. A svéd bírósági eljárások költségmentesek, kivéve a kereseti illetéket, amely jelenleg 450 SEK (kb. 50 EUR).

2.2 A főbb feltételek

A svéd bírósági eljárási törvénykönyv („rättegångsbalken”) 15. fejezetének 1–3. szakasza szerinti intézkedések elrendeléséhez teljesülnie kell annak a feltételnek, hogy az alapügyben (pl. az 1. szakasz szerinti követelés esetében) már legyen folyamatban bírósági eljárás, vagy egyéb hasonló eljárás szerinti vizsgálat. Ez utóbbi a választottbírósági eljárásokat takarja.

A Legfelsőbb Bíróság („Högsta domstolen”) kimondta, hogy a svéd bírósági eljárási törvénykönyv 15. fejezete szerinti zárolás vagy más biztosítási intézkedés olyan követelések esetében is elrendelhető, amelyben külföldi bíróságnak kell eljárnia, feltéve, hogy a bíróság határozata Svédországban is végrehajtható.

A svéd bírósági eljárási törvénykönyv („rättegångsbalken”) 15. fejezetének 1–3. szakasza szerinti intézkedések elrendeléséhez a következő feltételeknek kell teljesülniük:

  • Az egyik feltétel az, hogy a felperesnek valószínűsítenie kell, hogy követelése áll fenn a másik személlyel szemben, és e követelés tárgyában bírósági eljárás vagy más hasonló eljárás alapján vizsgálat van folyamatban.
  • A felperesnek bizonyítania kell, hogy „ésszerűen tartani lehet attól”, hogy a másik fél a vagyontárgy elrejtésével, eltávolításával vagy más módon kibújik a tartozás megfizetése alól (1. szakasz), hogy a másik fél a felperes kárára eltávolítja, jelentősen megrongálja vagy más módon elidegeníti a vagyontárgyat (2. szakasz), vagy a másik fél bizonyos tevékenységekben való részvétellel, illetve bizonyos cselekmény elkövetésével vagy elmulasztásával vagy más módon megakadályozza vagy megnehezíti a felperes jogainak érvényesítését, vagy jelentős mértékben csökkenti a vagyontárgy értékét (3. szakasz).
  • Az ideiglenes intézkedés elrendeléséhez az kell, hogy késedelem esetén fennálljon a károsodás kockázata. Ez azt jelenti, hogy valamely döntés végrehajtása veszélybe kerül, ha az intézkedést nem rendelik el azonnal, a másik fél meghallgatása nélkül. Ha az intézkedést ilyen módon elrendelik, a döntést meg kell küldeni a feleknek, és az alperes köteles a döntéssel kapcsolatos észrevételeit megtenni. Ezek beérkezésekor a bíróság haladéktalanul újból megvizsgálja az intézkedés hatályban tartásának kérdését.
  • Végül az intézkedés csak akkor rendelhető el, ha a felperes biztosítékot ad a másik félnek esetlegesen okozható károk fedezésére. Ha a felperes nem tud biztosítékot adni, ugyanakkor tudja bizonyítani követelésének különleges indokait, a bíróság mentesítheti őt a biztosítékadási kötelezettség alól.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A követeléshez kapcsolódó zárolási határozatok végrehajtása tulajdonképpen azt jelenti, hogy a vagyont bizonyos értékhatárig lefoglalják. Összességében itt is a végrehajtásra vonatkozó alapelvek érvényesek, itt azonban nem merül fel a vagyontárgy értékesítésének kérdése.

A végrehajtás során főszabály szerint bármilyen vagyontárgy lefoglalható. A vagyontárgy lehet ingóság vagy ingatlan.

Bizonyos vagyontárgyakat nem lehet lefoglalni. Ez a helyzet a „végrehajtás alól mentes vagyontárgyak” esetében, amelyek közé egyebek mellett az alábbiak tartoznak:

  • ésszerű értékhatárig az adós saját használatú ruhái és egyéb tárgyai;
  • bútorok, háztartási gépek, valamint a háztartáshoz és annak vezetéséhez szükséges egyéb berendezések;
  • az adós jövedelemszerző tevékenységéhez vagy szakképzéséhez szükséges eszközök és más berendezések;
  • személyes tárgyak, pl. olyan eszmei értékkel bíró érmek és sportdíjak, amelyek lefoglalása méltánytalan lenne az adóssal szemben.

A vagyontárgyak védelmére külön szabályok is vonatkozhatnak. Ez lehet a helyzet például kártérítés esetében.

Követelés biztosítása érdekében a munkabért és más hasonló összeget csak akkor lehet zárolni, ha azt kifizették és lefoglalhatóvá vált.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Ha a vagyontárgyat adósság fedezése érdekében már zárolták, az alperes a vagyontárgyat a felperes kárára nem ruházhatja át és nem idegenítheti el. A svéd végrehajtó hatóság („Kronofogdemyndigheten”) azonban különösen indokolt esetekben mentességet adhat az elidegenítési tilalom alól. A tilalom ellenére történő elidegenítés büntetőjogi felelősségre vonást von maga után.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A svéd bírósági eljárási törvénykönyv 15. fejezetének 1–3. szakasza szerinti intézkedések elrendelése esetén a felperesnek a döntés meghozatalától számított egy hónapon belül bírósághoz kell fordulnia az ügyben, amennyiben ezt korábban nem tette meg. Ha a követelést másik eljárásban fogják vizsgálni, a felperesnek az adott eljárásban előírt lépéseket kell megtennie.

Ha az ideiglenes intézkedést elrendelték, a döntést meg kell küldeni a feleknek, és az alperes köteles közölni a döntéssel kapcsolatos észrevételeit. Ezek beérkezésekor a bíróság haladéktalanul újból megvizsgálja az intézkedés hatályban tartásának kérdését.

Az intézkedést azonnal vissza kell vonni, ha elrendelését követően olyan biztosítékot adnak, amely megfelel az intézkedés céljának.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A biztosítási intézkedés tekintetében határozatot kell hozni akkor is, ha az valamely peres eljárásban merült fel eljárási kérdésként, és akkor is, ha a biztosítási intézkedést önállóan rendelték el.

A határozat ellen mindkét esetben az a személy nyújthat be önálló fellebbezést, akit a határozat hátrányosan érint. A kerületi bíróság („tingsrätt”) határozatával szemben írásban, a határozathozatalt követő három héten belül lehet fellebbezni. Ha a határozatot nem bírósági tárgyaláson hozták meg, és nem hirdették ki tárgyaláson a határozathozatal időpontját, a fellebbezési határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a fellebbező a határozatot megkapta. A fellebbezést a fellebbviteli bírósághoz („hovrätt”) kell intézni, de a kerületi bírósághoz („tingsrätt”) kell benyújtani.

Ha a kerületi bíróság polgári ügyben elutasította a svéd bírósági eljárási törvénykönyv („rättegångsbalken”) 15. fejezete szerinti biztosítási intézkedés iránti kérelmet, vagy visszavonta az ilyen intézkedésre vonatkozó határozatot, a fellebbviteli bíróság további értesítésig azonnal hatályba léptetheti az intézkedést. Ha a kerületi bíróság rendelt el ilyen intézkedést, vagy nyilvánította végrehajthatóvá a határozatot annak jogerőre emelkedése előtt, a fellebbviteli bíróság határozatával haladéktalanul kimondhatja, hogy a kerületi bíróság döntése további értesítésig nem hajtható végre.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 06/09/2019