Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Görögország

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Az általánosabban „ideiglenes jogorvoslatoknak”(asfalistiká métra) nevezett ideiglenes és biztosítási intézkedések valamely bíróság által olyan esetekben elrendelt intézkedések, amelyekben az ügy érdemében teljes körű eljárás van folyamatban, vagy az hamarosan megkezdődik, és olyan követelésre vonatkozik, amelynek bíróság általi védelmére addig is szükség van. Az ilyen fajta ideiglenes bírósági védelem célja annak biztosítása, hogy ténylegesen ki is lehet majd elégíteni azt a követelést, amelynek érdemi vizsgálata hamarosan megkezdődik. Az elrendelhető intézkedések: biztosíték nyújtása (engyodosía); jelzálogjog bejegyzése az adós ingatlanjára (engrafí prosimeíosis ypothíkis); megelőzési célból történő lefoglalás (syntiritikí katáschesi); bíróság általi elkobzás (dikastikí mesengýisi); a követelések ideiglenes megítélése (prosoriní epidíkasi apaitíseon); a kérdéseket ideiglenesen szabályozó meghagyás (prosoriní rýthmisi katástasis); a vagyontárgy lefoglalása (sfrágisi), lefoglalásának megszüntetése (aposfrágisi), leltárba vétele (apografí) és hatósági letétbe helyezése (dimósia katáthesi); valamint birtokvédelmi intézkedések (asfalistiká métra nomís).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Az ilyen fajta intézkedéseket mindig bíróságnak kell elrendelnie.

Az ilyen intézkedések elrendelésére az elsőfokú egyesbíróság (monomelés protodikeío) rendelkezik általános hatáskörrel. Az elsőfokú egyesbíróság helyett ugyanakkor a a körzeti polgári bíróság (eirinodikeío) rendelkezik általános hatáskörrel a birtokjog vagy használati jog átmeneti szabályozásának eseteiben, valamint olyan esetekben, amelyekben a polgári perrendtartás általános rendelkezései alapján a körzeti polgári bíróság rendelkezik hatáskörrel a főkövetelés tárgyalására. A körzeti polgári bíróság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik azokban az ügyekben, amelyekben a felek megállapodása révén jelzálogjog kerül bejegyzésre vagy törlésre. Ideiglenes jogorvoslatot az elsőfokú többtagú bíróság (polymelés protodikeío) is elrendelhet, ha a főkövetelést tárgyalja; ilyen esetekben hatásköre az elsőfokú egyesbíróság hatáskörével párhuzamos. Illetékességgel rendszerint az ügy érdemének tárgyalására illetékes bíróság rendelkezik, ideiglenes jogorvoslatokat azonban az azok foganatosításának helyéhez legközelebb eső bíróság is elrendelhet. A bíróság ilyen intézkedések elrendeléséről szóló végzését a teljesítésükért felelős félnek kell kézbesíteni, és azt bírósági végrehajtó (dikastikós epimelitís) hajtja végre. A végrehajtás megakadályozása esetén a bírósági végrehajtó a rendőrség segítségét kérheti. A költségek meghatározása nehéz, mivel az ügyvédek és bírósági végrehajtók díjai eltérőek lehetnek. Az irányadó költség hozzávetőlegesen 250,00 euró.

2.2 A főbb feltételek

A bíróság ideiglenes jogorvoslati intézkedést rendel el

a) sürgős szükség vagy közvetlen veszély esetén valamely jogos érdek védelme vagy megóvása, illetve valamely helyzet szabályozása érdekében, és

b) ha alapos okkal feltételezhető, hogy az ideiglenes jogorvoslat iránti kérelemmel érintett jog ténylegesen fennáll.

Olyan előzetes bizonyítékot kell szolgáltatni, amely igazolja, hogy az intézkedés alkalmazásának észszerű indoka van: teljes körű bizonyítás nem szükséges, és elegendő az olyan nem teljes körű bizonyítás, amely a megállapítandó tényállás tekintetében a bizonyosság kisebb mértékét biztosítja; a bíróság akkor biztosíthat védelmet, ha álláspontja szerint az állítólagos tényállás valószínű. A bíróság kizárólag akkor biztosít védelmet, ha sürgős szükség vagy annak közvetlen veszélye áll fenn, hogy az adóst a hozzá tartozó lefoglalható vagyontárgyaktól olyan módon választják el, hogy a követelést később lehetetlen lesz érvényesíteni, ha az érdemi eljárás befejezésekor a bíróság a hitelezőnek végrehajtható jogcímet ítél meg.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az adós bármilyen vagyontárgya ilyen intézkedések tárgyát képezheti attól függetlenül, hogy az adós birtokában vagy harmadik fél birtokában van-e, amennyiben a magánjog szabályai szerint átruházható, és jogilag nem mentes a végrehajtás alól. Ilyen intézkedések közelebbről olyan ingatlannak és ingósággal kapcsolatban foganatosíthatók, amelyek nem minősülnek mentesnek a lefoglalás alól, beleértve a hajókat, légi járműveket, közúti járműveket, bankbetéteket és dematerializált részvényeket.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Ha a bíróság a vagyontárgyak tekintetében ideiglenes végzést, például megelőzési célból történő lefoglalást vagy az ingatlanra vonatkozó jelzálogjog bejegyzését elrendelő végzést hozott, az adós a vagyontárgyakat harmadik félre nem ruházhatja át. A végzés betartásának elmulasztása a büntető törvénykönyv 232A. szakasza alapján legalább hat hónapig tartó szabadságvesztés büntetést von maga után.

Az 1059/1971. sz. törvényerejű rendelet (nomothetikó diátagma) a bankbetétek vonatkozásában titoktartási kötelezettséget vezetett be, és a bank e kötelezettséget megszegő igazgatóival, vezetőivel vagy munkavállalóival szemben legalább hat hónapig tartó szabadságvesztés büntetést ír elő. Ez nem képezi akadályát a megelőzési célból történő lefoglalásnak, mivel a lefoglalást elrendelő bírósági végzésnek nem kell meghatároznia, hogy mely bankbetéteket vagy dematerializált részvényeket kell lefoglalni. A végzés megakadályozza a bankokat az eszközök átutalásában, de nem sérti a titoktartási kötelezettséget, mivel a bankoknak nem kell közölniük egyetlen bankbetét létezését sem. A lefoglalt vagyontárgyat birtokló bármely más harmadik feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a lefoglalt követelések vagy jogok ténylegesen fennállnak-e, és hogy a birtokukban lévő vagyontárgyra történt-e más foglalás, és ha igen, milyen értékben.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A jogszabályok szerint ezen intézkedések érvényessége

a) addig tart, amíg a végzés kibocsátását kérő fél terhére a bíróság az ügy érdemében folytatott eljárásban ítéletet nem hoz, és az ítélettel szembeni fellebbezés határideje le nem járt;

b) addig tart, amíg a végzés kibocsátását kérő fél javára a bíróság jogerős ítéletet nem hoz, és ezen ítéletet végre nem hajtják;

c) addig tart, amíg az érdemi eljárás felei között egyezség nem születik;

d) az eljárás megszakadását vagy bíróság általi egyéb módon történő megszüntetését követő 30 napig tart;

e) addig tart, amíg az intézkedést elrendelő végzést új bizonyíték alapján a végzést eredetileg kibocsátó bíróság vagy új bizonyíték hiányában is a főkövetelést tárgyaló bíróság vissza nem vonja vagy meg nem változtatja; vagy

f) fennáll, amennyiben a végzés meghatározza azt az időszakot, amelyen belül a kérelmezőnek a főkövetelést bíróság elé kell terjesztenie, és a kérelmező ezt határidőn belül elmulasztja megtenni.

Amennyiben a kérelem tárgyalásán bármelyik fél kellő időben történt szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, a tárgyalást e fél távollétében tartják meg. A bíróság azonban az ügyet úgy tárgyalja, mintha az összes fél jelen lenne, mivel az ideiglenes jogorvoslat elrendelésére irányuló eljárásban a megjelenés elmulasztása nem minősül a kérelemben előadott tényállás elismerésének. A bíróság csak akkor tárgyalhatja újra az ügyet, ha a távolmaradó fél kéri a határozatának visszavonását vagy megváltoztatását, és olyan új bizonyítékot vesz alapul, amely – ha azt ismerte volna – a bíróságot eltérő következtetésre vezette volna.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az ideiglenes jogorvoslatot elrendelő végzések rendszerint nem támadhatók meg fellebbezéssel; ez alól az egyetlen kivételt a birtokjog és a használati jog átmeneti szabályozását elrendelő végzések jelentik, amelyek a jog kifejezett rendelkezése szerint a kézbesítéstől számított 10 napon belül fellebbezéssel támadhatók meg az elsőfokú többtagú bíróság előtt. A legfelsőbb bíróságon (Áreios Págos) a főügyész közérdekből bármely bírósági végzéssel szemben felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő. A legfelsőbb bíróság ezt követően megvizsgálja az ügyet, és vagy helybenhagyja, vagy hatályon kívül helyezi a megtámadott végzést. E határozat pusztán ideiglenes hatállyal rendelkezik. A fent említettek szerint az eljárás bármelyik fele kérheti a végzést meghozó bíróságtól, hogy vonja vissza vagy változtassa meg határozatát. Minden olyan harmadik fél, aki nem kapott idézést, és az eljárásban nem vett részt, szintén előterjeszthet ilyen kérelmet, amennyiben ehhez jogos érdeke fűződik.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 04/01/2018