Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Spanyolország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata spanyol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A biztosítási intézkedések elsődleges jogforrása a polgári eljárásjog (lényegében a polgári perrendtartásról szóló törvény [Ley de Enjuiciamiento Civil] - LEC); azonban bizonyos anyagi jogi törvények más intézkedéseket is meghatároznak.

A LEC (727. cikke) többek között a következő intézkedésekről rendelkezik:

  1. Zárlat [el embargo preventive de bienes], melynek célja pénzösszegek, hozamok vagy bérleti díjak, illetve rögzített árak alkalmazásával készpénzben felbecsülhető helyettesíthető áruk kiszolgáltatását elrendelő ítéletek végrehajtásának biztosítása.
  2. Bírósági vagyonfelügyelet vagy a termelési eszközök bíróság által elrendelt csődgondnokság alá vonása [la intervención o la administración de bienes productivos], ha a kiszolgáltatásukat elrendelő ítéletet tulajdonosi, haszonélvezői vagy a termelékenység fenntartásában vagy fejlesztésében jogos érdeket képviselő bármely más jogcímen kérelmezik, vagy ha a termelékenység biztosítása elsődleges jelentőséggel bír az ítélet megfelelő időben való meghozatala érdekében.
  3. Ingó vagyontárgy lefoglalása [el depósito de cosa mueble], ha a keresetben az említett vagyontárgy kiszolgáltatásának elrendelését kérik, és a vagyontárgy az alperes birtokában van.
  4. Leltár készítése a vagyontárgyakról [la formación de inventarios de bienes], a bíróság által meghatározott feltételeknek megfelelően.
  5. Perfeljegyzés [la anotación preventive de demanda], ha nyilvános nyilvántartásokban való bejegyzéshez kötött vagyontárgyakkal vagy jogokkal kapcsolatos.
  6. Egyéb nyilvántartási bejegyzések [otras anotaciones registrales], olyan esetekben, amikor a nyilvántartás nyilvános jellege segíthet a megfelelő eredmény elérésében.
  7. Valamely tevékenység ideiglenes beszüntetését elrendelő bírósági végzés [la orden judicial de cesar provisionalmente en una actividad] azaz bizonyos magatartástól való ideiglenes tartózkodás, vagy egy szolgáltatás megszakítását vagy visszavonását megakadályozó ideiglenes tilalom előírása.
  8. Jogellenesnek tekintett, a keresetben tiltani vagy megszüntetni kérelmezett tevékenységből származó jövedelem lefoglalása és elkobzása [la intervención y depósito de ingresos], valamint szellemi tulajdonnal kapcsolatban igényelt kártérítés összegének letétbe helyezése.
  9. A szellemi és ipari tulajdon szabályaival állítólagosan ellentétes módon előállított művek vagy tárgyak példányainak ideiglenes elkobzása [el depósito temporal de ejemplares de las obras u objetos], valamint az előállításhoz használt anyag letétbe helyezése.
  10. Vitatott vállalati határozat felfüggesztése [la suspención de acuerdos sociales], ha a felperes vagy felperesek a részvénytőke legalább 1, illetve 5 százalékát képviselik, attól függően, hogy az alperes társaság kibocsátott-e egy hivatalos másodlagos értékpapírpiacon a határozat megtámadásának időpontjában kereskedelmi forgalomban lévő értékpapírokat, vagy sem.

Mindezekkel együtt, az LEC 727. cikkének utolsó bekezdése megengedi a bírónak, hogy a fentiek között fel nem sorolt más intézkedést fogadjon el, ami azt jelenti, hogy a lista nem véges:

  1. Törvény által kifejezetten meghatározott bármely egyéb intézkedés, amely egyes jogok védelmében vagy a per során hozható ítéletben nyújtható bírói védelem hatékonyságának biztosításához szükséges.

Ezen az általános rendszeren kívül az ideiglenes intézkedés tárgyában más jogi rendelkezések is léteznek, többek között az alábbiak:

  1. Személyek cselekvőképességével kapcsolatos eljárásban: Az LEC 726. cikke megengedi a bíróságnak a cselekvőképtelennek vélt személy vagy az ilyen személy vagyonának védelméhez általa szükségesnek tartott intézkedések hivatalos elfogadását.
  2. Anyasággal, illetve apasággal kapcsolatos eljárásban: A LEC 768. cikke biztosítási intézkedésekről rendelkezik a szülőnek tűnő személy felügyelete alatt álló személy és vagyon, valamint a felperes számára ideiglenes tartásdíj engedélyezése vonatkozásában, sürgős esetekben akár előzetes meghallgatás nélkül is.
  3. Az elhunyt személy hagyatékának védelme: más intézkedések mellett szükség lehet a hagyaték vagyontárgyainak és az elhunyt okiratainak megóvására, a hagyaték kezelésére vagy az elhunyt rokonainak ellenőrzésére (LEC 790-796. cikke).

Speciális biztosítási intézkedések találhatók még egyes szabályokban, ideértve, különösen az alábbiakat:

  1. Szellemi tulajdonról szóló törvény (1996. április 12-i 1/1996. sz. királyi törvényerejű rendelet) 138. és 141. cikke (a szóban forgó jogellenes tevékenységből származó jövedelem lefoglalása és elkobzása, a terjesztés, forgalmazás és nyilvános kommunikációs tevékenység felfüggesztése, az előállított példányszámok elkobzása, a berendezések, készülékek és fizikai adathordozók lefoglalása stb.).
  2. Védjegytörvény (2001. december 7-i 17/2001. sz. törvény), 61. cikk (perfeljegyzés a védjegynyilvántartásban).
  3. Szabadalmi törvény (2015. július 24-i 24/2015. sz. törvény), 11. cikk (a szabadalmi eljárás felfüggesztése), valamint a 117. és 127. és az azt követő cikkek (a kérelmező jogait esetlegesen sértő tevékenységek felfüggesztése, a szabadalom jogosultjának jogait feltételezhetően sértő áruk lefoglalása és visszatartása, a kártérítés szavatolása és az ezekből következő nyilvántartási feljegyzések).
  4. Csődtörvény (2013. július 9-i 22/2003. sz. törvény), a 48. cikk b) pontja (vállalkozások vagyonfelügyelőinek kezelésében lévő vagyontárak zárolása) és a 17. cikk (egyebek mellett az adós vagyontárgyaira vonatkozó rendelkezési tilalom betartásának biztosítása).
  5. Tengerhajózási törvény (2014. július 24-i 14/2014. sz. törvény), a 43., valamint a 470. és az azt követő cikkek (tengerjáró hajók feltartóztatása).
  6. A közös tulajdonról szóló törvény (1960. július 21-i 49/1960. sz. törvény), 7. cikk (a tiltott tevékenység beszüntetése) és a 28. cikk (a tulajdonosi közösségek által elfogadott megállapodások felfüggesztése).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Ezeket az intézkedéseket a hatáskörrel vagy illetékességgel rendelkező bíró vagy bíróság rendeli el. Ez pedig az ügyet tárgyaló bíró vagy bíróság, vagy ha az eljárás még nem indult meg, az a bíró vagy bíróság, amelynek feladata lenne az ügyet tárgyalni.

Biztosítási intézkedéseket lehet a kereset benyújtása előtt kérelmezni, feltéve, hogy annak jellege nem lehetetleníti el az intézkedés elrendelését (mint a perfeljegyzés esetében), és feltéve, hogy törvény nem írja elő a keresettel egyidejű kérelmezést (például a tiltott tevékenységek beszüntetésekor vagy társasházi ingatlannal kapcsolatos per esetében a társasházi határozatok felfüggesztésekor). Kivételes jellegüknél fogva (rendszerint csak maga a kereset kerülne tárgyalásra), a szükségesség és a sürgősség esetének egyidejűleg kell fennállnia. Elfogadhatóak az eljárás ellenérdekű felének meghallgatása nélkül (a már elrendelt intézkedés kifogásolására vonatkozó jogának sérelme nélkül); azonban hatályukat vesztik, ha a vonatkozó keresetet az elrendelésüktől számított húsz napon belül nem nyújtják be.

Azonban – ahogy azt a fentiekben jeleztük – megszokottabb, hogy az intézkedést a kereset benyújtásával egyidejűleg kérelmezik. Ebben az esetben a bíró vagy a bíróság a biztosítási intézkedésnek külön dosszié megnyitását rendeli el, amelyet egyidejűleg kezelnek az alapüggyel; ez utóbbiban bizonyítékot lehet előterjeszteni és bemutatni annak alátámasztására, hogy az ideiglenes védelem feltételei fennállnak. Az általános szabály szerint a feleket behívják bírósági meghallgatásra, mielőtt a biztosítási intézkedés elfogadásra kerül. Nyilatkozatot tesznek, és bármilyen bizonyíték bemutatható a biztosítási intézkedések elfogadásának vagy mellőzésének kérdésével kapcsolatban; a bíróság adott esetben azt is megfontolja, hogy a biztosítási intézkedést kérő féltől milyen biztosítékot kérjen arra az esetre, ha a kérelmet elutasítaná. Mindazonáltal az intézkedést kérelmező fél kérheti az intézkedés másik fél meghallgatása nélkül történő elfogadását, ha a sürgősséget megalapozó bizonyítékot mutat be, vagy ha a meghallgatás az intézkedés eredményességét veszélyeztetné – például, ha fennáll annak kockázata, hogy az adós vagyonát eltitkolja vagy elherdálja. Ebben az esetben a károsult kifogást emelhet, amint elfogadásra került az intézkedés.

A kereset beadása után vagy a fellebbezés alatt is lehet intézkedést kérelmezni, bár az ilyen jellegű kérelmet alá kell támasztani az időzítését igazoló tényekkel vagy körülményekkel.

Azokban az ügyekben, amikor ügyvéd és ügyész beavatkozása szükséges, a közreműködésük kötelező a biztosítási intézkedések elfogadásának kérelmezéséhez. A keresetet megelőző biztosítási intézkedés esetében a jogi képviselet nem szükséges (LEC 23. és 31. cikk).

2.2 A főbb feltételek

Ahhoz, hogy a fent felsorolt intézkedések bármelyikét a bíróság elrendelhesse, az alábbiaknak kell fennállniuk:

  1. Az idő múlásából adódó kockázat, vagyis az ún. periculum in mora: ez a felperes által az eljárás elhúzódása miatt esetleg elszenvedett kár kockázatát jelenti, ami meghiúsíthatja az eljárást lezáró ítélet vagy végzés végrehajtását. Az intézkedést kérelmező fél meggyőződése kell legyen, hogy ha a kérelmezett intézkedést nem fogadják el, a keresetnek helyt adó ítéletben esetleg elrendelt védelem hatékonyságát akadályozó vagy hátráltató helyzet állhat elő, mialatt az eljárás folyamatban van. Semmiképpen nem helytálló az intézkedés elrendelése, ha a kockázatot okozó helyzetet a kérelmező már régóta elviseli, kivéve, ha bizonyítékot mutat be annak magyarázataként, hogy miért nem kérelmezte korábban az intézkedést.
  2. A törvényesség látszata vagy a meggyőző bizonyíték esete: A kérelmezőnek olyan okokat kell a bíróság elé tárnia, amelyek alapján az a kereset jogi helytállóságára vonatkozó előzetes ítéletét meghozhatja. A követelmény azzal jár, hogy a kérelmezőnek be kell nyújtania azokat a részletes információkat, érveket és igazoló okiratokat, amelyre a bíróság az ügy érdemében hozott ítélet befolyásolása nélkül (mivel Spanyolországban a biztosítási intézkedést ugyanaz a bíróság fogadja el, mint amelyik az ügyben ítélkezik) a kereset megalapozottsága mellett szóló, ideiglenes és közvetett ítéletét alapozhatja, LEC 728. cikk (2) bekezdés. Az igazoló okiratokon kívül más bizonyítékok (tanúk, szakértők, felek nyilatkozatai) is elfogadhatók.
  3. Biztosíték: az intézkedés kérelmezőjének elegendő biztosítékot kell letétbe helyeznie a biztosítási intézkedés elfogadása által az alperes vagyonában esetleg okozott kár gyors és hatékony megtérítésére, kivéve ha kifejezetten másként határoznak. A bíróságnak a következők figyelembevételével kell megállapítania az összeget: a) a követelés jellege és tartalma; b) a bíróságnak az intézkedés iránti kérelem jogalapjára vonatkozó értékelése; és c) az összeg alkalmas vagy megfelelő voltának indokolása tekintettel az intézkedés által okozható kár számszerűsítésére.
  4. Arányosság: ez a követelmény nincs kifejezetten meghatározva a polgári perrendtartásról szóló törvényben, de általánosságban a többi kiegészítésének tekintjük, mivel a bíróság csak olyan intézkedést rendel el, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az ideiglenes védelem által érintett eljárás biztosításának célját elérje. A jogállamiság és az egyén szabadságába való minimális beavatkozás elvéből következik. Ezek az elvek az Alkotmányon keresztül a teljes jogrendszert szabályozzák.
  5. Komplementaritás: A biztosítási intézkedések követik azon alapeljárás jellegét, amelyhez kapcsolódnak.
  6. Változtathatóság: A biztosítási intézkedések módosíthatók, ha hivatkozás történik olyan tényekre vagy körülményekre, amelyeket az intézkedések elrendelésekor vagy az intézkedések kifogásolására rendelkezésre álló időn belül nem lehetett volna figyelembe venni, és ezek bizonyításra kerülnek.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

Egy biztosítási intézkedés elfogadásának célja arra a lehetőségre fedezetet találni vagy annak eleget tenni, ha az alperest egy jelenlegi vagy jövőbeli ügyben a vagyontárgyaival adott cselekmények vagy más cselekmények elvégzésére köteleznék. Ez egy kísérlet megakadályozni az alperest abban, hogy a vagyontárgyaihoz vagy jogaihoz való hozzáférést gátló cselekményeket hajtson végre, e vagyontárgyak károsodását okozza vagy megengedje, vagy fizetésképtelenséggel egyes vagyontárgyakat a törvény elől elbújtasson az esetleges ítélet végrehajtásának megakadályozása érdekében.

A spanyol jogszabályok szerint biztosítási intézkedést kizárólag a bíróságok fogadhatnak el. Nem fogadhatnak el biztosítási intézkedéseket választottbírák vagy közvetítők; a számuk nincs meghatározva, rögzítve; rendelkező jellegűek (kizárólag egy fél kérelme alapján lehet őket elfogadni); vagyonnal kapcsolatosak, mivel az alperes vagyontárgyait és jogait érintik; a kérelemnek helyt adó esetleges ítélet végrehajthatóságának biztosítása a céljuk; fontos szerepük van az alapeljárásban a határozat meghozatalában.

Anyagi és nem anyagi javak vonatkozásában is elfogadásra kerülhetnek. Nem kizárólag gazdasági jellegűek; biztosítási intézkedéseket személyi jogok korlátozására is el lehet fogadni.

Lehetővé teszik utasítások és tilalmak elfogadását, így tartalmazhatnak elvégzendő vagy el nem végzendő dolgokat.

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

  1. Biztosítási intézkedés elrendelhető konkrét és meghatározott vagyontárggyal, illetve bármivel kapcsolatban, ami pénzben számszerűsíthető, mint például termékek, bérleti díjak és dolgokból nyert hozamok.

    E javak zárolása olyan általános kötelezettségből eredő követelés érvényesítése érdekében kérelmezhető, amikor a tartozás tárgyát képező dolgok nem egyediek, hanem egyszerű matematikai műveletekkel megállapítható, meghatározott pénzösszeggel helyettesíthetők.

    Konkrét ingó javakat a bíró által kijelölt megfelelő letétkezelőnél helyeznek letétbe.

    Fennáll a pénzösszegek lefoglalásának, letétbe helyezésének, illetve elkobzásának lehetősége is. A jogellenes tevékenységekből származó jövedelem lefoglalása és elkobzása, illetve a megengedett tevékenységekből, mint például a szellemi tulajdonból származó jövedelem lefoglalása és elkobzása között van különbség.
  2. Az elfogadható intézkedések másik csoportjába tartoznak azok a határozatok, amelyeket a bíróság konkrét vagyontárgyat nem érintő kérelemben bejelentett követeléssel kapcsolatban hozhat meg.

Így fennáll a bírósági beavatkozás vagy a termelési eszközök bíróság által elrendelt csődgondnokság alá vonásának lehetősége, amikor azok kiszolgáltatásának ítéletben történő elrendelését tulajdonosi, haszonélvezői vagy jogos érdeket képviselő bármely más jogcímen kérelmezik.

A vagyontárgyakról a bíróság által meghatározott feltételeknek megfelelő leltár készítését is lehet kérelmezni.

Megengedett a perfeljegyzés, ha az nyilvános nyilvántartásba bejegyzendő vagy más nyilvántartásba bejegyzett vagyontárgyakra vagy jogokra vonatkozik, amikor a nyilvántartás nyilvános jellege segíthet a megfelelő eredmény elérésében.

Végül elrendelhető egy tevékenység ideiglenes beszüntetését, bizonyos magatartástól való ideiglenes tartózkodást elrendelő bírósági végzés, vagy egy szolgáltatás nyújtását ideiglenesen felfüggesztő vagy beszüntető tilalom.

  1. Az intézkedések által esetlegesen érintett dolgok utolsó csoportja a valamely kizárólagos rendszerhez tartozó anyagok és tárgyak (valójában ez megfelel egy bíróság által elrendelt csődgondnokság alá vonásnak vagy az ipari és szellemi tulajdon előállításában használt vagyontárgyakkal kapcsolatos beavatkozásnak).

Bármilyen típusú kereskedelmi társaság vállalati döntéseit is fel lehet függeszteni.

  1. Végül a spanyol jogszabályok alapján egyes törvény által meghatározott, vagy a bírói védelem eredményességének biztosítására szükségesnek ítélt jogok védelme érdekében lehetőség nyílik egy sor, pontosan nem meghatározott intézkedés elfogadására. Nincs meghatározva, hogy mire lehetnek hatással, továbbá bármilyen típusúak lehetnek, feltéve, hogy szükség van rájuk.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

  1. A számszerűsíthető javak, pénz, jövedelem, termékek zárolása olyan mennyiség biztosítására használatos, amellyel az alperes egy esetlegesen ellene meghozott végzés költségeit állni tudja, különösen olyan esetekben, amikor az ítélet betartása nem történne önkéntesen.
  2. Ingó javak letétbe helyezése csak akkor rendelhető el, ha a kérelem egy konkrét, az alperes birtokában lévő tárgy kiszolgáltatására vonatkozik.
  3. Amikor bírósági vagyonfelügyeletet vagy csődgondnokság alá vonást rendelnek el, a cél különösen a termelési eszközök biztosítása ezen eszközök termelési hozamának csökkenését vagy megszűnését lehetővé tevő, nem megfelelő irányítás megakadályozására.
  4. Beruházási javak vagyonfelügyelő gondozásába helyezése bírósági ellenőrzéssel jár, de nem vonja meg az alperestől az irányítást; a csődgondnokság azonban további lépést jelent, mivel a csődgondnok átveszi az alperestől az irányítást.
  5. Leltár készítése iránti kérelemnek bármilyen típusú eljárásban helyt lehet adni, bármi is a célja, azzal az egyetlen követelménnyel, hogy a leltár szükséges legyen a keresetnek helyt adó ítélet meghozatalának biztosításához. A bírónak egyértelműen meg kell határoznia, hogy a leltárnak milyen részleteket kell tartalmaznia, és azokat milyen módon kell megvalósítani.
  6. A perfeljegyzés hatásai azon eljárás területére terjednek ki, amellyel kapcsolatban elrendelésre került. Az eljárás célja a nyilvántartások nyilvános jellege által nyújtott védelem, valamint a vagyontárgy vagy jog birtokosa vonatkozásában ebből fakadó bizalom felfüggesztése, miközben harmadik felek nem érvelhetnek a perfeljegyzés rájuk gyakorolt hatásának nem ismeretével. Ez a perfeljegyzés bármilyen eljárásban elrendelhető, és bármilyen – például tulajdoni és kereskedelmi – nyilvántartással kapcsolatban védelmet nyújthat.
  7. Az alperes magatartásának ideiglenes korlátozása: ennek szabályozását külön törvények fejtik ki. Így ezt a korlátozást a vonatkozó törvények rendelkezéseinek megfelelően kell elfogadni. A hatása kiterjed az alperes által végzett tevékenység ideiglenes beszüntetését elrendelő végzésre, azaz bizonyos magatartástól való ideiglenes tartózkodás, vagy egy szolgáltatás megszakítását vagy visszavonását megakadályozó ideiglenes tilalom előírására.
  8. Pénzösszeg lefoglalása, letétbe helyezése és elkobzása: ez egyértelműen egy biztosítási intézkedés és zárolásnak minősül, mivel egy meghatározott gazdasági tartalmú követelés teljesülését biztosítja. Ez az intézkedés lehetővé teszi a jogellenes tevékenységből származó jövedelem lefoglalásának és elkobzásának elrendelését. Nem lehet külön elfogadni, így mind a lefoglalást, mind az elkobzást el kell rendelni. Amennyiben csak az egyiket vagy a másikat kívánják elrendelni, a fent leírt általános intézkedéseket kell alkalmazni. Ugyancsak ezt az intézkedést lehet valamilyen szellemi tulajdon javadalmazásaként követelt pénzösszeg letétbe helyezésére vagy elkobzására elfogadni; a szerzők jogában áll az alkotásukért pénzösszeget kapni, amely a szellemi tulajdonról szóló törvényben elismert különböző nyilvános kifejezésformák által termelt jövedelem arányos részéből áll.
  9. Kizárólagos rendszerhez tartozó anyagok és tárgyak letétbe helyezése: ez a biztosítási intézkedés a kizárólagos hasznosítási jogok védelmének területéről ered; az ipari és szellemi tulajdonra vonatkozó külön törvények részesítik ebben a jogosultakat. Ez egy bíróság által elrendelt csődgondnokság alá vonás, kifejezetten a végzés hatálya alá tartozó tárgy, avagy az előállításhoz szükséges tárgyak vagy anyagok vonatkozásában.
  10. Vállalati határozatok felfüggesztése: ezen intézkedés elrendelése függ az intézkedés kérelmezésére vonatkozó követelmények teljesülésétől: a részvénytőke 1 %-a, ha a társaság bocsátott ki olyan részvényeket, amelyek a kereset benyújtásának időpontjában valamely hivatalos másodlagos értékpapírpiacon kereskedelmi forgalomban vannak; illetve minden más esetben a részvénytőke 5%-a. Bármilyen típusú kereskedelmi társaságra alkalmazható.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A biztosítási intézkedéseket rendszerint az alperes meghallgatása után fogadják el. Ha a felperes kéri és a sürgősséget megalapozó bizonyítékot terjeszt elő, a bíró további alakiságok nélkül elrendelheti az intézkedést, az alperes meghallgatásának mellőzését pedig öt (5) napon belül indokolja. Elfogadás után a biztosítási intézkedések módosíthatóak, ha hivatkozás történik olyan tényekre vagy körülményekre, amelyeket az elrendelésükkor, illetve az elrendelés kifogásolására rendelkezésre álló időn belül nem lehetett figyelembe venni, és ezek bizonyításra kerülnek.

Ha az ítéletben a felperes keresete elutasításra kerül, a bírónak azonnal el kell rendelnie az intézkedés megszüntetését, kivéve, ha ez ellen az ügy körülményeire figyelemmel és a biztosíték megemelése után kérelmet nyújtanak be.

Ha a keresetnek részben helyt adnak, a bírónak a kifogást emelő fél meghallgatása után el kell döntenie, hogy az intézkedést megszünteti vagy fenntartja.

Ha a keresetet jogerősen elutasítják, a bíróság az intézkedést a jogerős határozat meghozatalát követően saját hatáskörén belül megszünteti, és az intézkedés által érintett fél elindíthatja kártérítési keresetét az okozott kár miatt (ez a kereset visszavonására vagy a felperes eljárástól való elállására is vonatkozik).

Egy másik eset, amikor a biztosítási intézkedéseket módosítani lehet, az, amikor az intézkedést a kereset előtt kérelmezik és az alperes meghallgatása nélkül fogadják el. Ebben az esetben, ha a felperes nem tartja be a kereset benyújtására törvényben meghatározott húsz (20) napos határidőt és ez lejár, az intézkedést azonnal meg kell szüntetni és az alperes kárát meg kell téríteni, a felperest pedig kötelezik az eljárási költségek megfizetésére.

Hasonlóképpen, az intézkedést nem lehet fenntartani, ha az ügy több mint hat (6) hónapra a felperesnek felróható okból felfüggesztésre kerül.

Ha az ítélet ideiglenes végrehajtását rendelik el, a végrehajtással kapcsolatos, esetlegesen elrendelt biztosítási intézkedést meg kell szüntetni, és ezek helyébe a végrehajtási intézkedéseknek kell lépniük oly módon, hogy az először biztosítási intézkedésként elfogadott intézkedések jellege megváltozik.

Végül az alperes kérheti, hogy a bíróság a biztosítási intézkedést az ítélet tényleges teljesítésének biztosítására elegendő biztosítékkal helyettesítse. Erre az intézkedést elfogadó bíró rendelkezik hatáskörrel, valamint meghatározhatja az akár készpénz, akár biztosíték formájában kiállítandó biztosítékot is.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az eljárási szabályok rendelkeznek a felsőbb szintű bírósághoz való fellebbezés lehetőségéről.

Így van lehetőség az intézkedést elrendelő végzés elleni fellebbezésre, de a fellebbezés benyújtása nem függeszti fel az intézkedést. Az intézkedést elutasító végzés ellen is van helye fellebbezésnek.

Azonban a fellebbezés e lehetősége mellett a kérelmező bármikor megismételheti a kérelmét, ha a körülmények az eredeti kérelem benyújtásának időpontja óta megváltoztak.

A biztosítási intézkedést az alperes előzetes meghallgatása nélkül elrendelő végzés ellen nincs jogosultság a fellebbezésre, mivel a helyes eljárás ebben az esetben a biztosítási intézkedést elfogadó bíró előtt kifogás emelése. Az alperes a kifogást elutasító végzés ellen – halasztó hatállyal nem bíró – fellebbezést nyújthat be. A biztosítási intézkedés kérelmezője ugyanilyen fellebbezési joggal rendelkezik, ha az alperes kifogásának részben vagy egészben helyt adnak.

A fentiekkel ellentétben nincs helye fellebbezésnek, ha a bíróság biztosíték adását rendeli el, vagy elutasítja az erre irányuló kérelmet.

A fellebbezés előkészítését és bizonyítását egyszerűen az általános szabályok szabályozzák (458. cikk). Ha több fellebbező van, a határidejük egyénenként kerül kiszámításra.

Ahogy fentebb említésre került, a biztosítási intézkedések elfogadására irányuló eljárásban a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya: a bíró továbbra is elrendeli a biztosítási intézkedés elfogadásához szükségesnek ítélt végzéseket.

A fellebbviteli bíróságon az intézkedések elrendelését elutasító határozatok elsőbbséget élveznek; a tanácskozás, szavazás és ítélethozatal napját a lehető legkorábbi napra kell tenni.

A BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS KÖLTSÉGEI

A költségekre irányadó szabály értelmében a nyertes fél (akinek kérelmével összhangban a határozat az intézkedések fenntartásáról vagy elutasításáról rendelkezett) az ellenérdekű féltől követelheti költségei megtérítését.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 04/01/2018