Vagyoni eszközök biztosítása egy uniós tagállamban indított követelések során

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Az ír bíróságokon rendelkezésre álló különböző típusú ideiglenes intézkedések az intézkedések (injunctions). Az intézkedés olyan bírósági végzés, amely a perben részes felet egy adott dolog megtételére utasítja, vagy annak megtételétől eltiltja. Az intézkedés megsértése bíróság megsértésének minősül, és az ilyen végzést megsértő személyt börtönbe lehet zárni. Az intézkedés lehet:

i. állandó,

ii. meghatározott időtartamra szóló, vagy

iii. ideiglenesen, a per letárgyalásáig szóló.

Ha a felperes nézete szerint az alperes esetleg lényeges tárgyakat vagy okiratokat távolíthat el vagy semmisíthet meg, felperes a másik fél meghallgatása nélkül kérelmezheti a bíróságtól az „Anton Piller” végzés, azaz az intézkedés egy olyan formájának alkalmazását, amely előírja az alperes számára a felperes beengedését a helyiségeibe okiratok és egyéb tárgyak megtekintése, valamint a felperes tulajdonában álló bármilyen dolog elvitele céljából. Amennyiben a felperes arra gyanakszik, hogy az alperes bármely vagy minden vagyontárgyát eladhatja és olyan helyzetbe kerülhet, hogy a felperes követelését nem tudja kielégíteni, ha végül a tárgyaláson a felperes nyer, a felperes kérelmezheti a bíróságtól a „Mareva intézkedés” avagy egy biztosítási intézkedést elrendelő végzés alkalmazását, amely megakadályozza a végzés időtartama alatt, hogy az alperes vagyontárgyaival kereskedjen. A Mareva intézkedés általánosságban megakadályozza, hogy az illetékességi területen kívüli alperes, aki az illetékességi területen belül vagyontárgyakkal rendelkezik, a tárgyalás alatt azokat a vagyontárgyakat elvigye.

Amennyiben a felperes követelése pénzösszegre vonatkozik, kérheti a bíróságtól, hogy hozzon egy végzést, amely az alperest a követelt teljes összegnek vagy egy részének a bíróságnak történő ideiglenes befizetésére utasítja. Az alperes viszont, aki attól tart, hogy ha felperes elveszti a követelését, esetleg nem tudja kifizetni az alperesnek az eljárás sikeres lefolytatása érdekében felmerült jogi költségeit, kérheti annak elrendelését a bíróságtól, hogy a felperes az eljárás költségei vonatkozásában biztosítékot nyújtson egy pénzösszeg befizetésével a bíróságon. Amennyiben az alperes javára „perköltség-biztosítékra” vonatkozó végzés születik, a felperes csak akkor indíthatja el a követelését, ha a bírósági végzés utasításának megfelelően a pénzösszeget befizeti a bíróságon.

A Felsőbíróságnak is van hatásköre közbenső végzés meghozatalára egy másik joghatóság alatt folyamatban lévő eljárás támogatására, amennyiben ez célravezető. Az „egész világra kiterjedő biztosítási intézkedést elrendelő végzést” bocsáthat ki, amely más joghatóságokban található vagyontárgyakra vonatkozik, ha aggály vagy félelem merül fel, hogy az alperes esetleg a vagyontárgyait kimentheti az ellene hozandó ítélet elkerülése érdekében.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

A legtöbb intézkedés iránti kérelem akár a körzeti bíróságon, akár a Felsőbíróságon benyújtható. A közbenső jogorvoslatok egyes formáit azonban kizárólag a Felsőbíróságtól lehet igényelni, mint például a biztosítási intézkedést elrendelő végzéseket, az Anton Piller végzéseket és a külföldi eljárásokkal kapcsolatos végzéseket.

A közbenső végzést kérelmező félnek eskü alatt tett írásbeli nyilatkozattal alátámasztott kérelmet kell benyújtania. A kérelmezőnek teljes körű tájékoztatást kell nyújtania minden vonatkozó tényről, különösen ha a kérelmet a másik fél értesítése nélkül nyújtja be. Az eskü alatt tett írásbeli nyilatkozatban végzéstervezetet is elő kell terjeszteni, amely pontosan meghatározza, hogy mit várnak el a bíróságtól. A szükséges bírósági nyomtatványokról további információk találhatók a Bírósági Szolgálat weboldalán.

Ha egy intézkedés kérelmezője sikeresen megkapja a kért végzést, rendszerint egy úgynevezett „kártérítési vállalást” kell benyújtania arra az esetre, ha a tárgyaláson végül veszítene, abból a célból, hogy a másik fél, aki ellen az intézkedést hozták, visszakapja a végzés eredményeként felmerült költségeit.

Az intézkedés iránti kérelmet a másik fél meghallgatása nélkül vagy a másik fél értesítése nélkül is be lehet nyújtani, amennyiben alapos oka van az ily módon történő eljárásnak. Ezeket a kérelmeket a eljárás megindítása előtt is be lehet nyújtani, ha a felperes helyzete bizonyos mértékben sürgető. [A kereskedelmi bírósági ideiglenes vagy közbenső jogorvoslatot illetően lásd a Legfelsőbb Bíróságok 1986. évi Eljárási Szabályzata (Rules of the Superior Courts) 63A rendelkezése 6. cikkének (3) bekezdését].

2.2 A főbb feltételek

A bíróságok mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak eldöntésére, hogy valamely ideiglenes intézkedést meghozzanak vagy sem, és akkor hoznak ilyen végzést, ha az igazságos és helyénvaló. [ A Legfelsőbb Bíróságok 1986. évi Eljárási Szabályzata (Rules of the Superior Courts) 50 rendelkezése 6. cikkének (1) bekezdése]. Amikor a bíróság valamely ideiglenes intézkedés meghozatalának helyénvalóságát vizsgálja, az alábbiakat kell meghatároznia:

i. Létezik-e egy méltányos és jóhiszemű eldöntendő kérdés.

ii. A kártérítés vagy ellentételezés odaítélése megfelelő jogorvoslat lenne-e, ha a kérelmező intézkedés iránti kérelmét megtagadnák és ezután sikeres lenne a tárgyaláson.

iii. A kényelmi szempontok az elrendelés mellett szólnak-e.

Az első követelmény szerint a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy létezik egy tárgyalást igénylő, méltányos kérdés. Ez egy aránylag alacsony szintű, a kérelmező által leküzdendő akadály, de az elmúlt években a próba ezen részét nehezebb volt teljesíteni akkor, ha a kérelmező által az ideiglenes szakaszban kért jogorvoslat egy, a másik felet valami megtételére kötelező intézkedés. Ilyen esetben a hatóságok mostanra egyértelművé tették, hogy a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az ügye meggyőző és valószínűleg sikeres lesz a tárgyaláson.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Intézkedés sokféle okból kérelmezhető, többek között annak megakadályozására, hogy valamelyik fél földterületet tervezési feltételek vagy kötelezettségek megsértésével használjon vagy fejlesszen, annak lehetővé tételére, hogy ingatlant átkutassanak és tárgyakat elvigyenek, munkáltató kötelezésére, hogy a munkavállalót továbbra is kifizesse, vagy annak megakadályozására, hogy a munkáltató a jogvita lezárásáig új munkavállalót vegyen fel. Amennyiben befagyasztást elrendelő végzést vagy „Mareva” típusú végzést hoznak, akkor a végzés által utasított fél nem kereskedhet a vagyontárgyaival oly módon, amely a bírósági végzéssel nem összeegyeztethető. Például csak meghatározott összegben vehet fel készpénzt egy bankszámláról, és a vagyontárgyainak értékét nem csökkentheti egy bizonyos összeg alá, amíg az eljárást nem zárult le teljesen.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Ha valamelyik fél megsérti a közbenső végzést, az a bíróság e személy általi megsértésének tekinthető, és ezt a személyt börtönbe lehet zárni, pénzbírságot lehet rá kiszabni vagy a vagyontárgyait zár alá lehet helyezni. A végzés első oldalán egy „büntető végzésnek” kell szerepelnie, amely értesíti a címzettet az intézkedés feltételeinek megsértésével járó esetleges következményekről. Hasonlóképpen, ha egy harmadik fél tudatosan segíti az alperest a befagyasztást elrendelő végzés tárgyát képező vagyontárgyak értékesítésében, akkor az a személy is bűnös lehet a bíróság megsértésében. Következésképpen a bíróság által hozott bármilyen biztosítási intézkedést elrendelő végzés másolatát rendszerint kézbesítik az esetleges harmadik feleknek, mint például a végzés által utasított fél által fogadott vagy az ő szolgálatában álló banki vezetőknek, könyvelőknek és jogtanácsosoknak.

Az intézkedés megsértésével kötött bármilyen szerződés jogellenes, és a végzés létezéséről tudomással bíró fél számára végrehajthatatlan. A tulajdonjog azonban a jogellenes szerződés által is átruházható lehet, így amint ez a szerződés teljesül, általában nincs lehetőség a átruházott vagyontárgy visszaszerzésére, és egy ilyen helyzetben a felperes egyetlen jogorvoslati lehetősége kártérítés megítélése.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Rendszerint egy intézkedés a tárgyalás lezárásáig érvényes (ideiglenes intézkedés). Amennyiben egy közbenső intézkedést a másik fél értesítése nélkül hoznak meg, ez rendszerint korlátozott ideig tart, ami után egy újabb bírósági végzésre lesz szükség.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Igen, van. Az alperes vagy a meghozott közbenső intézkedés által érintett bármely fél bármikor kérelmezheti a bíróságtól az intézkedés megváltoztatását vagy megsemmisítését. Az intézkedést megtámadni kívánó félnek a kérelemről a másik fél ügyvédjét értesítenie kell. A bíróság az intézkedést megsemmisítheti, amennyiben az alperes bizonyítani tudja, hogy eleve nem lett volna szabad meghozni, a végzés meghozatala óta valamilyen jelentős változás történt a körülményekben vagy igazságos és méltányos így tenni. Ahogy az fentebb említésre került, a bíróság az intézkedést kérelmező félnek előírhatja, hogy úgynevezett „kártérítési vállalást” fizessen be a bíróságon abból a célból, hogyha a tárgyaláson végül veszít, az a fél, aki ellen az intézkedést hozták, valamilyen védelemben részesüljön a végzés eredményeként esetleg felmerülő költségekkel szemben.