Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Olaszország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata olasz nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angol.

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Az ideiglenes intézkedések két fő alcsoportot foglalnak magukban: védintézkedések (misure conservative), amelyek a vagyontárgyak lefoglalására is kiterjednek, és a megelőző intézkedések (misure anticipatorie), amelyek a családjogban használatosak. Léteznek sürgősségi intézkedések is (provvedimenti d'urgenza, a polgári perrendtartás 700. szakasza), amelynek tartalmát a bíróság eseti alapon, a teljesítendő biztonsági igény szerint állapítja meg.

Az ideiglenes és biztosítási intézkedések főbb jellemzői a következők: elrendelésük egyszerű, gyors eljárások szerint történik; a főszabály szerint ideiglenesek; és a jogvitával kapcsolatos alapeljáráshoz képest járulékos jellegűek. Az intézkedések alapul fekvő jogvitától való függése azonban nem feltétlenül jellemző. 2005-től néhány meghatározott ügyben az ideiglenes intézkedéseket nem kell érdemi határozatnak követnie. Ezeknél az ügyeknél az ideiglenes intézkedés önálló és állandó eszközként emelkedik jogerőre annak ellenére, hogy az ügy érdemeben hozott ítéletben ilyen jellegű intézkedést nem lehet elrendelni.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

Ideiglenes intézkedés elrendeléséhez két feltételnek kell teljesülnie:

A) A periculum in mora, azaz ha fennáll annak a veszélye, hogy az érdemi ítélet meghozataláig az ideiglenes intézkedéssel óvni kívánt jog helyrehozhatatlan sérelmet szenved;

B) fumus boni juris, azaz a követelés egyértelmű megalapozottsága.

2.1 Az eljárás

Az ideiglenes intézkedésre irányuló kérelmet az illetékes bírósághoz kell benyújtani, amely főszabály szerint megegyezik az alapeljárást tárgyaló bírósággal. A bíróság röviden megvizsgálja az ügyet, mindkét felet meghallgatja, és ezután meghozza az ideiglenes intézkedést. Az ideiglenes intézkedés a másik fél meghallgatása nélkül is meghozható, ha a másik fél beidézése megakadályozná az intézkedés alkalmazását.

2.2 A főbb feltételek

Az ideiglenes intézkedés meghozatalához az előbb említett két feltételnek kell teljesülnie: periculum in mora és fumus boni juris.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

Ezek jellegükben az alapeljárásban hozott ítélettől függő ideiglenes intézkedések. Jóllehet ez minden esetben érvényes a védintézkedések esetében, amelyeknél folyamatban kell lennie az alap jogvitával kapcsolatos eljárásnak, csak részben igaz a megelőző intézkedések esetén, amelyek attól függetlenül hatályban maradnak, hogy van-e folyamatban lévő peres eljárás vagy sem, bár ezek az intézkedések nem rendelkeznek ugyanolyan jogerővel, mint az érintett kérdéseket elbíráló jogerős ítélet.

Az ideiglenes intézkedések tartalma az elhárítandó veszély jellegétől függ. A lefoglalás például az adós vagyontárgyaira vonatkozik. A jogtalanul elbocsátott munkavállaló visszavételének elrendelése viszont valamely cselekvés végrehajtására irányuló kötelezettséget tartalmaz.

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A teljesítendő igénytől függően az intézkedések ingó és ingatlan javakra, de szellemi tulajdonra és a szerzői jogi oltalom alatt álló művekre is vonatkozhatnak.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A védintézkedések célja az alkalmazásukkor érvényes jogi és ténybeli helyzet megőrzése annak érdekében, hogy az alapeljárás befejezéséhez szükséges idő során ne sérüljenek a felperes jogai. A megelőző intézkedéseket viszont úgy alakították ki, hogy megelőlegezzék az alapeljárásban hozott jogerős ítélet joghatásait.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Az ideiglenes intézkedések az alapeljárásban történő ítélethozatalig maradnak érvényben, amikor is ez az ítélet lép a helyükbe. A védintézkedések, amelyekhez az alapeljárás elindítása szükséges (pl. a polgári perrendtartás 670. szakasza szerinti bírósági általi lefoglalás engedélyezése vagy a polgári perrendtartás 671. szakasza szerinti védelmi lefoglalás), szintén hatályukat vesztik, ha az alapeljárást a törvény vagy a bíróság által megállapított határidőn belül nem kezdik meg vagy nem folytatják, vagy ha a bíróság által előírt biztosítékot nem nyújtották be. A megelőző intézkedések (az atipikus intézkedéseket is beleértve, amelyek tartalmát nem a törvény, hanem a bíróság határozza meg a polgári perrendtartás 700. szakaszával összhangban) még akkor is hatályban maradnak, ha nem válhatnak a jogerős ítélet részévé, és ha az alapeljárás még nem kezdődött meg, vagy ha megkezdődött, de később megszakadt.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos, akár a kérelem elfogadásáról, akár a kérelem elutasításáról szóló határozatok ellen fellebbezés nyújtható be (669. szakasz 13. bekezdés) vagy azzal az indokkal, hogy a határozat hibás, vagy az eredeti kérelemben nem feltüntetett további körülmények és indokok benyújtásával a fellebbviteli bírósághoz.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 09/01/2018