Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Luxemburg

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A luxemburgi jogban számos olyan intézkedés létezik, amelynek célja a követeléseiket rendező bírósági eljárás lefolytatására váró felek jogainak védelme.

Ezek két csoportra oszthatók:

  • olyan intézkedések, amelyeket a bíróság kontradiktórius eljárás nélkül rendel el: ilyen esetekben a bíróság a felek egyikétől ideiglenes rendelkezés iránti egyoldalú kérelmet kap, és határozatát az adott fél által szolgáltatott információk alapján hozza meg; és
  • olyan intézkedések, amelyeket a bíróság kontradiktórius eljárást követően rendel el: ilyen esetekben a bíróság a határozatát csak nyilvános meghallgatást (vagy néha zárt ülést) követően hozza meg, ahol a felek lehetőséget kapnak az álláspontjuk ismertetésére; a meghallgatást (a bírósági végrehajtó által kézbesített) idézéssel (assignation) hívják össze vagy a hivatalvezető hívja össze a jogszabályokban előírt eljárástól függően.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

Az ideiglenes eljárásról határozó bíró sürgős esetekben bármely olyan ideiglenes intézkedést elrendelhet, amely ellen nem merül fel súlyos ellenvetés, vagy amelyet valamely jogvita indokolttá tesz.

Emellett a rendelkezéseik végrehajtásával kapcsolatos nehézségek ügyében is eljárhatnak.

Hasonlóképpen mindig elrendelhetnek bármely olyan biztosítási vagy az eredeti állapot helyreállítására irányuló intézkedést, amely szükséges a közvetlenül fenyegető károk megelőzése vagy egy nyilvánvalóan jogellenes magatartás megszüntetése érdekében.

2.1 Az eljárás

A kérelem benyújtása nyomán idézést (assignation) bocsátanak ki az ebből a célból az ilyen meghallgatások esetében szokásos napon és időben tartandó meghallgatáson való megjelenésre.

Sürgős esetekben azonban az elnök vagy az őt helyettesítő bíró tárgyalásra vagy akár az otthonába szóló idézést adhat ki olyan meghatározott időpontra is, amely akár hétvégére, munkaszüneti napra vagy általában nem munkanapnak minősülő napra esik.

Sürgős esetekben a kerületi bíróság elnöke vagy az őt helyettesítő bíró bármely olyan ideiglenes intézkedést elrendelhet, amely ellen nem merül fel súlyos ellenvetés, vagy amelyet valamely jogvita indokolttá tesz. Emellett egy ítélet vagy bármely egyéb végrehajtható okirat végrehajtásával kapcsolatos nehézségek ügyében is eljárhatnak. Amennyiben a gyorsított eljárás egy végrehajtható okirat vagy ítélet végrehajtásával kapcsolatos nehézségekre vonatkozik, az intézkedés végrehajtásának helye szerinti bíróság illetékes.

Az elnöklő bíró vagy az őt helyettesítő bíró bármikor elrendelheti a közvetlenül fenyegető károk megelőzése vagy valamely nyilvánvalóan jogellenes magatartás megszüntetése érdekében szükséges biztosítási vagy az eredeti állapot helyreállítására irányuló intézkedéseket. Annak megakadályozása érdekében, hogy bizonyítékok vesszenek el, elrendelhetnek bármilyen esetlegesen szükséges vizsgálati intézkedést, beleértve a tanúk meghallgatását.

Számos konkrét jogszabályi rendelkezés vonatkozik az ideiglenes vagy biztonsági intézkedésekre konkrét ügyekben (például ingatlan-bérlet, közös tulajdonban lévő ingatlan, tulajdonközösség, öröklés, házassági vagyonjogi rendszerek stb. esetén). A konkrét hatásköri és illetékességi szabályokat általában a bíróságot ideiglenes intézkedés meghozatalára jogosító jogszabályokban állapítják meg. Nincsenek általános hatásköri és illetékességi szabályok, kivéve, hogy főszabály szerint a jogvitát érdemben tárgyaló bíróság elnöklő bírája jogosult meghozni az ideiglenes intézkedéseket.

Konkrét eljárási rendelkezés hiányában, az intézkedés elrendelését kérelmező félnek az ideiglenes intézkedés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróhoz (juridiction des référés) kell fordulnia. Az érintett összegtől függően ez valamely békebíró (juge de paix – a legfeljebb10 000 EUR nagyságú összeg esetén) vagy a kerületi bíróság (tribunal d’arrondissement) ideiglenes eljárás iránti kérelmekről határozó bírája. Az említett bírák általános hatáskörrel rendelkeznek arra nézve, hogy ideiglenes és biztonsági intézkedéseket rendeljenek el a közvetlenül fenyegető károk megelőzése vagy a nyilvánvalóan jogellenes magatartás megszüntetése érdekében.

Főszabály szerint az ügyvédi képviselet nem kötelező.

2.2 A főbb feltételek

A bíróság általában csak akkor fogadhat el ideiglenes intézkedéseket, ha megítélése szerint valóban szükség van rájuk, vagy sürgősség esete áll fenn.

Ha egy hitelező vagyontárgyak lefoglalása iránti kérelmet nyújt be, a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a követelés a benyújtott iratok és magyarázatok alapján legalább elviekben jól megalapozott-e.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az ideiglenes intézkedések egy személy teljes ingó vagyonára vonatkozhatnak. Csak a napi létfenntartáshoz szükségesnek tartott egyes vagyontárgyak mentesülnek a lefoglalás alól.

A luxemburgi jog lehetővé teszi a bérek és fizetések, valamint az azt helyettesítő bevételek (nyugdíjak, járadékok stb.) lefoglalását. Ugyanakkor a jövedelemnek a létfenntartáshoz alapvetőnek tartott része mindig mentesül a lefoglalás alól.

A hitelező ingatlanvagyont azonban nem foglalhat le, mert az jogerős bírósági határozathoz kötött.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Az esetek többségében az ideiglenes intézkedést elrendelő bíróság határozza meg annak jogkövetkezményeit. Határidőt szabhat meg, illetve bizonyos vagyontárgyakra vagy cselekményekre korlátozhatja a végzését.

Ha a bíróság az egyik fél egyoldalú kérelme alapján engedélyezi a lefoglalást, a jogszabályok meghatározzák azt a határidőt, amelyen belül az érvényesítés iránti kérelem benyújtható a bírósághoz. Ha ez idő alatt nem kérelmezik az érvényesítést, a lefoglalás automatikusan semmissé válik.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Az ideiglenes intézkedések olyan intézkedések, amelyek meghozatalára a törvény annak érdekében jogosítja fel a bíróságokat, hogy ideiglenesen szabályozzák a felek közötti jogvitákat, amíg nem születik végleges megoldás az ügy teljes körű tárgyalásának végén.

Az Európai Közösségek Bíróságának fogalommeghatározása szerint „az ideiglenes, többek között a biztonsági intézkedések… célja a ténybeli vagy a jogi helyzet fenntartása olyan jogok védelme érdekében, amelyek elismerését nem az ügyben illetékes bíróságon keresik.”

Ideiglenes intézkedések hozhatók egy helyzet rosszabbodásának megakadályozása érdekében is.

A gyakorlatban az ilyen intézkedések lehetővé teszik a hitelezők számára, hogy megvédjék magukat a nem fizetés kockázatával szemben az alábbi két módszer egyikével: az adós nem rendelkezhet a vagyontárgyaival, vagy nyilvántartásba veszik a vagyontárgyakkal kapcsolatos terhet, így azok adásvétele esetén a későbbi tulajdonosoktól is behajtható a tartozás.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A kontradiktórius meghallgatást követően hozott ideiglenes intézkedés ellen fellebbezés nyújtható be. A fellebbezési határidő a határozat kézbesítésétől számított 15 nap.

Az egyoldalú kérelmek alapján hozott határozatok ellen nem nyújtható be fellebbezés. Az intézkedést tévesnek tartó fél új ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújthat be a bírósághoz, amely felfüggeszti az egyoldalú kérelem alapján hozott eredeti intézkedés hatályát.

Kapcsolódó hivatkozások

A link új ablakot nyit meghttp://www.legilux.lu/


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 02/05/2019