Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Szlovákia

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A szlovák jog ismeri a „sürgős intézkedések”, a „biztosítási intézkedések”, valamint a „bizonyítékok megőrzésének” fogalmát. A vonatkozó rendelkezések megtalálhatóak a 160/2015. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 324. szakaszában és az azt követő szakaszaiban, valamint – különleges eljárások esetében – a polgári nemperes eljárásról szóló törvénykönyv 161/2015. sz. törvényének 360. szakaszában és az azt követő szakaszaiban.

A bíróság egy biztosítási intézkedés segítségével a hitelező pénzbeli követelésének biztosítására megállapíthat az adós személyi tulajdonát, jogait vagy más vagyontárgyait terhelő díjat, amennyiben attól tart, hogy a végrehajtás veszélybe kerülhet.

A bíróság akkor rendel el sürgős intézkedést, ha a körülményeket azonnal szabályozni kell, vagy attól tart, hogy a végrehajtás meghiúsul, és a bírói úton érvényesíteni próbált célt biztosítási intézkedéssel nem lehet elérni. Ez a határozat egy bírósági határozat jövőbeli végrehajtásának eredményességét is garantálhatja.

A bizonyítékok megőrzésének fogalma lehetővé teszi, hogy az eljárást megelőzően (bármilyen típusú, akár tanútól, akár szakértőtől, vagy hasonló személytől származó) bizonyítékot – nem hivatalból, hanem – egy perbeli indítvány alapján őrizzenek. Várhatóan ezt a perbeli indítványt az a személy kezdeményezi, aki egy olyan eljárás kezdeményezéséhez szükséges helyzetben van, amelyben a bizonyítékok megőrzésének eredménye felhasználható.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Sürgős vagy biztosítási intézkedés elrendelésére az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkező körzeti bíróság illetékes.

A bíróság sürgős vagy biztosítási intézkedést perbeli indítvány alapján rendel el. Nincs szükség perbeli indítványra, ha a sürgős vagy biztosítási intézkedés olyan eljárást egészít ki, amelyet a bíróság hivatalból indíthat.

A törvény nem ír elő kötelező jogi képviseletet.

A vonatkozó törvény szerint az intézkedés elrendelése vagy megszüntetése iránti perbeli indítványra 33 EUR bírósági illeték szabható ki.

A bizonyítékok megőrzésének nincs díja. Az állam fizeti azon bizonyítékok költségét, amelyeket az előleg nem fedez. A bíróság azonban elrendelheti, hogy a bírósági illeték alól nem mentesülő fél a bizonyítékok költségeire előleget helyezzen letétbe, anélkül, hogy ezzel elvesztené a későbbi visszafizetésre való jogosultságot.

A törvény ebben az esetben sem ír elő kötelező jogi képviseletet.

A bizonyítékok peres és nem peres eljárásokban is őrizhetőek ily módon.

2.2 A főbb feltételek

A bíróság az eljárás előtt, alatt és után is elrendelhet sürgős intézkedést. Biztosítási intézkedéseknél a biztosítási intézkedésről szóló végzés kiállításával kerül az illeték kiszabásra.

A bizonyítékok perbeli indítvány alapján az alapeljárás előtt, alatt és után is őrizhetőek, amennyiben attól tartanak, hogy ezt követően egyáltalán nem vagy csak nagy nehézségekkel lehet majd a bizonyítékokat felvenni. A bizonyítékok megőrzése annak a bíróságnak a hatáskörébe tartozik, amely az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkezik, vagy amelynek illetékességi területén található a veszélyeztetett bizonyíték. A polgári perrendtartás az általános rendelkezéseken kívül szellemi tulajdonjogi ügyekben is tartalmaz a bizonyítékok megőrzésére vonatkozó külön rendelkezéseket.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A bíróság hozhat olyan sürgős intézkedést, amely valamely fél számára különösen a következőket írja elő:

a) tartás fizetése a szükséges mértékben;

b) a gyermeknek a másik szülő felügyelete vagy a bíróság által kinevezett személy felügyelete alá való helyezése;

c) ha foglalkoztatásban áll, a fizetése legalább egy részének átadása, amennyiben a felperes komoly okok miatt nem dolgozik;

d) valamely pénzösszeg vagy vagyontárgy bírósági megőrzés alá helyezése;

e) egyes vagyontárgyakkal vagy jogokkal való nem rendelkezés;

f) valamilyen konkrét tevékenység elvégzése, az attól való tartózkodás vagy annak tűrése;

g) ideiglenes tartózkodás az abba a házba vagy lakásba való belépéstől, ahol egy közeli hozzátartozó vagy a fél gondozásában vagy felügyelete alatt álló személy lakik, és akivel kapcsolatban az erőszak megalapozott gyanúja felmerül;

h) szellemitulajdon-jogot sértő vagy veszélyeztető magatartástól való tartózkodás.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A sürgős intézkedés típusok meghatározásai például szolgálnak, ami azt jelenti, hogy a bíróság más területekre vonatkozó sürgős intézkedéseket is elrendelhet.

Az a sürgős vagy biztosító intézkedés, amely alapján valamelyik félnek vagyontárgyakkal vagy jogokkal való rendelkezéstől kell tartózkodnia, a vagyontárgyakkal vagy jogokkal való rendelkezési tilalomnak minősül, amennyiben például attól tartanak, hogy az alperes azokat elherdálhatja (más személyre átruházhatja, megsemmisítheti vagy megkárosíthatja stb.).

A bíróság a sürgős vagy biztosítási intézkedésre vonatkozó határozatot a felek meghallgatása nélkül is meghozhatja. Más szavakkal élve, a feleket nem szükséges meghallgatni a határozathozatal előtt. Ez az elv azzal a ténnyel kapcsolatos, hogy a meghallgatás megakadályozhatja a sürgős és a biztosítási intézkedés célját, valamint azzal a ténnyel, hogy főszabályként az ilyen jellegű bírósági tevékenység során bizonyítást nem vesznek fel. Ez nem jelenti azt, hogy a bíróság nem rendelheti el a felek meghallgatását. Amennyiben így tesz, a bíróságnak a bizonyítás felvételi eljárásra vonatkozó valamennyi szabályt be kell tartania. Ha a bíróság kizárólag okiratok formájában vesz fel bizonyítást, ez a bizonyításfelvétel nem nyilvános tárgyaláson történik. E helyett a bíróság a mérlegelési jogkörét a felek közreműködése nélkül gyakorolja.

A sürgős intézkedés kézbesítéskor válik végrehajthatóvá, kivéve, ha külön jogszabály másként rendelkezik.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A sürgős vagy biztosítási intézkedés megszűnik:

a) azon idő lejártával, amelyre elrendelték;

b) ha az alapeljárás elindítása után rendelték el és az elsőfokú vagy a fellebbviteli bíróság a keresetet elutasítja vagy megszünteti az eljárást;

c) ha döntésében a bíróság határidőt szab ki az alapeljárásban egy perbeli indítvány előterjesztésére, de a határidőig a perbeli indítványt nem terjesztik elő;

d) ha a bíróság az alapeljárásbeli keresetnek helyt ad;

e) ha a végrehajtás állapota alapján már nem szükséges.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A sürgős vagy biztosítási intézkedést elrendelő végzés ellen fellebbezésnek helye van. A jogorvoslat elbírálására illetékes bíróság a hatáskörrel rendelkező fellebbviteli bíróság, azaz a sürgős vagy biztosítási intézkedést elrendelő elsőfokú bíróság felett álló másodfokú bíróság.

A fellebbezést a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül ahhoz a bírósághoz nyújtják be, amely döntését fellebbezik. A fellebbezés benyújtásának nincs halasztó hatálya.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 14/01/2019