Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Nemzetközi jog


A nemzetközi jog olyan szabályok összessége, amelyeket az államok vagy a nemzetek az egymás közötti kapcsolataikra nézve kötelezőnek ismernek el, ideértve a nemzetközi szervezetekkel fennálló kapcsolataikat is. A nemzetközi jogot általában szuverén államok közti megállapodásokba foglalják és/vagy az ilyen megállapodásokból ered.


Területek

A „nemzetközi jog” kifejezés két jogágra vonatkozhat:

  • Nemzetközi közjog: az államok és nemzetközi szervezetek közti kapcsolatot szabályozza, olyan területekkel foglalkozik, mint az emberi jogok, a nemzetközi szerződések joga, a tengerjog, a nemzetközi büntetőjog és a nemzetközi humanitárius jog.
  • Nemzetközi magánjog – vagy kollíziós jog –, olyan eljárásjogi szabályok sora, amelyek meghatározzák, hogy egy adott jogvita mely jogrendszer alá tartozik, és melyik ország joga alkalmazandó rá. Ezek a szabályok akkor alkalmazandók, amikor egy jogvita határokon átnyúló elemet tartalmaz, például olyan szerződést, amelyet különböző államokban lévő felek kötöttek, vagy amikor a határokon átnyúló elem egy több joghatóság alá tartozó országban, például az Egyesült Királyságban merül fel.

Az Európai Unió (EU) jogához fűződő viszony

Bár az uniós jogot a nemzetközi jog sajátos formájának is tekinthetjük, az uniós jog legnagyobb része rendelkezik néhány olyan sajátos vonással, amely általában nem jellemző a nemzetközi jogra: ilyen különösen az, hogy az állampolgárok az uniós tagállamokban a bíróságok előtt hivatkozhatnak az uniós jog által biztosított jogokra, míg a nemzetközi jogot általában át kell ültetni a nemzeti jogba ahhoz, hogy az állampolgárok aztán hivatkozhassanak rá. Az uniós jog továbbá gyakran elsőbbséget élvez az uniós tagállamok jogával szemben. Ezért van ezen a portálon külön oldal az uniós jog és a nemzetközi jog számára.

Jogforrások és adatbázisok

A nemzetközi jogot főként nemzetközi megállapodások vagy egyezmények tartalmazzák, túl az olyan általánosan elismert értékeken, normákon és elveken, amelyekre a megállapodásokban nem szükséges kifejezetten hivatkozni. A nemzetközi megállapodások lehetnek kétoldalúak (vagyis két szuverén állam közöttiek) vagy többoldalúak (vagyis kettőnél több állam közöttiek). A megállapodásokat nagyon gyakran valamely nemzetközi szervezet keretein belül készítik elő és tárgyalják meg, ilyen például az A link új ablakot nyit megEgyesült Nemzetek (ENSZ), az A link új ablakot nyit megEurópa Tanács és sok egyéb szervezet. Fontos forrása a nemzetközi jognak a nemzetközi bíróságok ítélkezési gyakorlata is.

Különböző nyilvánosan elérhető információs források léteznek a nemzetközi jogra vonatkozóan. Ezek a teljesség igénye nélkül a következők:

Az Egyesült Nemzetek hozta létre a A link új ablakot nyit megNemzetközi Jogi Bizottságot is. Ennek feladata, hogy elősegítse a nemzetközi jog és kodifikációja folyamatos fejlődését. Ebből a célból tanulmányokat és felméréseket tesz közzé, precedenseket gyűjt és új szerződésekre vonatkozó javaslatokat dolgoz ki. A Nemzetközi Jogi Bizottság munkája már több fontos szerződéshez és egyéb kulcsfontosságú nemzetközi jogi munkához szolgált alapul.


A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

Utolsó frissítés: 26/04/2016