Fogalommeghatározás

A bírósági árverést általában lefoglalás előzi meg: az az aktus, amelynek során a hitelező vagy az illetékes hatóság azonosítja és biztosítja a követelés kielégítésére alkalmas vagyonelemeket. Ingó és ingatlan tulajdont, valamint az adós harmadik féllel szemben fennálló követeléseit, is le lehet foglalni. A követelések esetében azonban a végrehajtási eljárás nem az értékesítéssel zárul le, hanem az adós követelésének a hitelezőre történő átruházásával.

Különböző típusú bírósági árverések léteznek azokban az uniós országokban, amelyek nemzeti joga rendelkezik a vonatkozó jogi keretről. Az Európai Unió egyes országaiban a bírósági árverést online is meg lehet tartani, ezáltal elkerülve azt, hogy a résztvevőknek személyesen kelljen megjelennie a bíró, a bíróság vagy más köz- vagy magánjogi jogalany előtt.

A bírósági árverést – amelyet általában bíró vezet, aki az eladási művelettel harmadik felet bízhat meg (független szakembert vagy e feladat elvégzésére külön engedéllyel rendelkező társaságot), ám végezheti egész más jogalany is (pl. bírósági végrehajtó vagy egyéb végrehajtó hatóság) – szokásosan megfelelő hirdetés előzi meg.

Rövidesen megkezdjük a tagállami információk feltöltését. Ha a jobb oldali sávban valamelyik ország színe szürke, az azt jelenti, hogy az információk még nem érhetők el.

Bírósági árverésekkel kapcsolatos kifejezésgyűjtemény

1. Alapár – az adós lefoglalt dolgainak (ingatlan vagy személyes vagyontárgyak) értéke, amelyekre a hitelező vagy az illetékes hatóság végrehajtást vezet.
2. A lefoglalt vagyontárgyak értékét felbecsülő szakértők – a vagyontárgyak értékének becslése általában (az érintett piacon jártas) szakértő közreműködésével történik. A szakértőnek nyilatkoznia kell a vagyontárgy rendes piaci értékéről, figyelembe véve az általános piaci helyzetet és a vagyonelem állapotát.
3. Az adásvételért felelős személy vagy társaság – a vagyontárgy megvásárlása iránt érdeklődők tájékoztatásáért, az árverés meghirdetéséért, az árverés során a licitálás vezetéséért felelős személy vagy társaság.
4. Az eladó vagyontárgy előzetes megtekintésének lehetősége – lehetőség a potenciális vevők számára, hogy lássák a szóban forgó vagyontárgyat és annak állapotát (bizonyos esetekben fényképen, más alkalommal személyesen).
5. Árverési hirdetmény – lefoglalt vagyontárgy bírósági árverésen történő értékesítéséhez a bíró, megbízottja vagy az illetékes hatóság köteles meghirdetni az árverést (a vagyontárgyat hogyan és mikor fogják értékesíteni). A bírósági árveréseket rendszerint meghirdetik az interneten, de gyakran újságokban is.
6. Átruházás – Az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonjogának átruházása az adósról a vásárlóra.
7. Ellenajánlat – bírósági árverés során a kikiáltási cikkre vállalat/személy által tett magasabb ajánlat, amelynek célja a tulajdonszerzés biztosítása.
8. Lefoglalt vagyontárgy – az adós vagyona (ingatlan vagy személyes vagyontárgyak), amelyeket a hitelező vagy az illetékes hatóság lefoglalt arra az esetre, ha az adós nem fizeti meg önként a tartozását. Vagyontárgy lefoglalásához a hitelezőnek vagy az illetékes hatóságnak lefoglalási végzést kell küldenie az adósnak. Ez egy olyan okirat, amelyben a hitelező vagy az illetékes hatóság nevesíti a tartozás rendezésére alkalmas vagyontárgyat.
9. Letétbe helyezés – bírósági árverésen való részvételhez letétet kell fizetni az árverés kezdete előtt. A letét az árverés végén visszajár azoknak, akik nem vásárolják meg az eladó vagyontárgyat.
10. Más személlyel/vállalattal versengő ajánlat – kompetitív licitálás egy vagyontárgyra bírósági árverésen.
11. Odaítélés – az eladó vagyonelemet annak a személynek ítélik oda, aki a legmagasabb árat ajánlotta fel a bírósági árverés végén.

Azon uniós tagállamok listája, ahol már létezik on-line bírósági árverés

1. Ausztria (Németországgal együttműködésben)
2. Észtország
3. Finnország
4. Hollandia (csak ingatlanokhoz kapcsolódó végrehajtási eljárásokra vonatkozik)
5. Horvátország
6. Lettország (csak ingatlanokhoz kapcsolódó végrehajtási eljárásokra vonatkozik)
7. Magyarország
8. Németország (Ausztriával együttműködésben)
9. Olaszország
10. Portugália
11. Spanyolország
12. Szlovénia (csak ingatlanokhoz kapcsolódó végrehajtási eljárásokra vonatkozik).

1. A lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének közzététele és azok árának meghatározása

A nemzeti jog a végrehajtás tárgyától függően különböző eljárásokat ír elő, amelyeket a végrehajtási eljárás keretében alkalmaznak.

Ingó javak értékesítése:

Az ingó javak zár alá vétele megköveteli, hogy a vagyontárgyakat felvegyék a bírósági végrehajtó által összeállított leltárba. Az adós ingó vagyontárgyait a leltár vagy a zár alá vételről szóló értesítés kézhezvételekor is zár alá vehetik, ha ez utóbbi meghatározza a végrehajtás tárgyát képező vagyontárgyat. A végrehajtó csak akkor veszi leltárba a hitelező által meghatározott vagyontárgyat, ha az az adós birtokában van, kivéve, ha a körülményekből nyilvánvaló, hogy a vagyontárgy más személyt illet meg.

A zár alá vett vagyontárgy értékesítését az a bírósági végrehajtó végzi, aki a vagyontárgyat a leltárban feltüntette. Az ingó javak, vagyontárgyak vagy az eszközök csoportja értékesítése üzlet vagy tőzsde útján, nyilvános árverés útján, szóbeli ajánlattétellel vagy a bírósági vagyonértékesítésre vonatkozó szabályok szerint történik.

Az adós elfogadhatja a vagyontárgy értékesítését a magánvégrehajtó üzletében a végrehajtó által meghatározott áron, vagy a magánvégrehajtó által kijelölt üzletben, ha írásban hozzájárul ahhoz, hogy a vagyontárgyat az üzletnek értékesítés céljából átadják.

Ha az eszköz eladható tőzsdén, a hitelező vagy az adós az eladásra vonatkozó külön írásbeli hozzájárulás benyújtásával kijelölheti azt a tőzsdét, amelyen az eszközt értékesíteni kívánja. Az üzlet vagy a tőzsde, adott esetben, az ügyletért az eladási ár 15%-ának megfelelő jutalékot kap, amelyet a befizetett összeg beérkezésekor vonnak le.

Az 5000 bolgár levát meghaladó értékű tárgyakat, gépjárműveket, hajókat és repülőgépeket a végrehajtó értékesíti az ingatlanok bírósági értékesítésére vonatkozó eljárásnak megfelelően.

A bírósági végrehajtó a vagyontárgy értékesítését a körzeti bíróság (rayonen sad) helyiségeiben, az irodájában és a helyi önkormányzat vagy városháza helyiségeiben megfelelő helyeken kifüggesztett hirdetmény útján hirdeti meg. A hirdetmény kihelyezését igazoló jegyzőkönyvet a körzeti bíróság nyilvántartásba veszi. Amennyiben a vagyontárgynak az üzletbe történő szállítása az értékesítés szempontjából nehézséggel járna okoz, a végrehajtó az üzlethelyiségben is kihelyez egy hirdetményt egy jól látható helyen, és intézkedik arról, hogy a vagyontárgyat megtekinteni kívánók megtehessék ezt ott, ahol a vagyontárgy található.

A bírósági végrehajtó meghatározza azt az árat, amelyen a vagyontárgyat az üzletben értékesíteni kell. Nyilvános árverésen történő szóbeli ajánlattétel vagy bírósági árverés esetén a kikiáltási ár a vagyontárgy értékének 85%-a. A fél kérésére szakértőt rendelnek ki a vagyontárgy értékének megállapítására. A szakértőt hivatalból nevezik ki, ha az érték meghatározásához különleges tudományos, művészeti, szakmai stb. ismeretekre van szükség. A vagyontárgy értékéről szóban is lehet véleményt nyilvánítani. A szóbeli véleményt a jegyzőkönyvben is rögzítik.

Az 5000 bolgár levát meghaladó értékű vagyontárgyak, gépjárművek, hajók és légi járművek esetében a végrehajtó köteles szakértőt kijelölni az érték meghatározására. Az ingó javak eladási ára nem lehet alacsonyabb, mint a biztosítási értékük, ha van ilyen. Ez a szabály nem vonatkozik ugyanazon vagyontárgy későbbi értékesítésére.

Az első értékesítési értesítésben bármelyik fél vitathatja a vagyontárgy árát annak a bírósági végrehajtó általi meghatározásakor, és kérheti szakértő kijelölését új értékbecslés céljából. A bírósági végrehajtó határidőt szab a költségek megfizetésére. Ha a fél a megadott határidőn belül megfizette a vonatkozó költségeket, a végrehajtó köteles egy vagy több szakértőt kijelölni a vagyontárgy új szakértői értékelésének céljából. Az így megállapított új érték nem vitatható.

Ha egy tárgyat az üzletbe történő szállítástól vagy az értékesítési hirdetmény közzétételétől számított 3 hónapon belül nem sikerül értékesíteni, a tárgyat nyilvános árverésen, szóbeli ajánlattétellel, az eredetileg megállapított ár 50%-ának megfelelő áron értékesítik. A nyilvános árverésre a bírósági végrehajtó által meghatározott időpontban kerül sor a leltározott vagyontárgyak tárolására szolgáló épület előtt vagy a felek által közösen megállapított más helyen. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni, az értékesítésre a bírósági végrehajtó által meghatározott helyszínen kerül sor, és azt legkorábban a leltározás időpontjától számított 1 hét, de legkésőbb 3 hét múlva tűzik ki. Amennyiben a hitelező a leltározást követő 1 héten belül nem fizeti meg az értékesítés költségeit, az értékesítésre nem kerül sor, és a leltározott vagyontárgyakat felszabadítják. Az értékesítés napján a bírósági végrehajtó jegyzőkönyvet készít, amelyben megjelöli az információ közlésének napját és módját, valamint a felek értesítését. Az árverés az előre meghatározott időpontban kezdődik, és az utolsó leltározott vagyontárgy értékesítésre történő felajánlása után ér véget. Az árverésen való részvételhez nem kell letétet fizetni.

Az ingatlanok bírósági értékesítése:

Amennyiben a végrehajtás tárgya ingatlan, a végrehajtó az érintett ingatlan megjelölésével önkéntes fizetésre való felhívást küld, és egyidejűleg levelet küld az ingatlan-nyilvántartási hivatalnak az ingatlan jelzálog érvényesítésének nyilvántartásba vétele céljából.

A végrehajtó leltározza a hitelező által megjelölt ingatlant, miután ellenőrizte, hogy az ingatlan az adós tulajdonában volt-e a jelzálog érvényesítése elrendelésének napján. A tulajdonjogot az adó- vagy okirat-nyilvántartásban végzett ellenőrzéssel vagy más módon, többek között a szomszédok megkérdezésével ellenőrzik. Amennyiben nincs megbízható bizonyíték a tulajdonjogról, az ingatlannak a jelzálog érvényesítése elrendelésének napján fennálló birtoklását kell figyelembe venni.

A leltár az ingatlanértékelés benyújtásának napját is feltünteti, amennyiben az értékbecslést a leltározást követően végezték el. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a feleket értesítették az értékbecslés benyújtásáról, függetlenül attól, hogy jelen voltak-e a leltárfelvétel időpontjában. A leltár az ingatlan értékesítésének helyét és időpontját is feltünteti, ha a hitelező ezt kéri. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az adóst értesítették az értékesítésről, függetlenül attól, hogy jelen volt-e a leltárfelvétel időpontjában.

A végrehajtó szakértőt rendel ki az ingatlan értékének megállapítására. A szakértőt be kell jegyezni a független értékbecslőkről szóló törvényben (Zakon za sadebnata vlast) előírt független értékbecslők nyilvántartásába vagy az igazságügyi törvény alapján szakértőként elismert szakemberek jegyzékébe (Zakon za nezavisimite otseniteli). A szakértő véleményét közlik a felekkel, akik azt 7 napon belül megtámadhatják. Amennyiben a szakértői véleményt megtámadják, a fél kijelöl egy olyan szakértőt, aki megfelel a fentiekben meghatározott követelményeknek egy második értékbecslési jelentés elkészítése céljából, és viseli az ezzel kapcsolatos költségeket. Második értékbecslést nem végeznek, ha az eredeti értékbecslést nem támadják meg. Két vagy több értékbecslés esetén az ingatlan értékét az összes értékbecslési jelentésben feltüntetett értékek számtani átlagaként határozzák meg. Az ingatlan induló vételi ára az ingatlan értékének 80%-a. Az első bírósági értékesítésen a nyitó ár nem lehet alacsonyabb, mint az adóbecslésben feltüntetett érték, ha van ilyen.

A bírósági végrehajtó köteles a leltározás napjától számított egy héten belül értékesítési hirdetményt készíteni, amely tartalmazza az ingatlan leírását, tulajdonosát, annak megjelölését, hogy van-e jelzálogjog, valamint az ingatlanra vonatkozóan a végrehajtás időpontjában alapított korlátozott dologi jogok, bejegyzett követelések, zár alá vételek és bérleti szerződések megjelölését, továbbá az induló ajánlatot, valamint az értékesítés helyét és időpontját. A hirdetményt megfelelő helyeken kifüggesztik a magánvégrehajtó irodájában, a körzeti bíróságon, az ingatlan fekvése szerinti település önkormányzatánál vagy a városházán, valamint magán az ingatlanon. A hirdetményt a végrehajtás helye szerinti tartományi bíróság (okrazhen sad) honlapján is közzéteszik legalább 1 nappal a hirdetményben meghatározott értékesítés megkezdésének napja előtt. A bírósági végrehajtó jegyzőkönyvet készít, amelyben feltünteti a hirdetmény közzétételének napját. A jegyzőkönyvet a körzeti bíróság nyilvántartásba veszi. A bírósági végrehajtó meghatározza azokat az időpontokat, amikor az ingatlanokat a leendő vevők megtekinthetik.

Az értékesítésre a körzeti bíróság helyiségeiben kerül sor. Az árverés 1 hónapig tart, és a hirdetményben meghatározott napon ér véget. Az értékesítés dokumentációját a körzeti bíróság hivatalában őrzik, és azt az ingatlan iránt érdeklődő valamennyi fél rendelkezésére bocsátják. Az árverésen való részvételhez a nyitó ajánlat 10%-ának megfelelő letétet kell befizetni a bírósági végrehajtó számlájára. A hitelező nem fizet letétet, ha követelése meghaladja a letét összegét. Ha nincs ajánlattevő, vagy nem érkezik érvényes ajánlat, vagy ha a vevő nem fizeti meg az árat, és az ingatlant nem ítélik oda a vevővé nyilvánított ajánlattevő részére, a hitelezőnek joga van az értesítéstől számított 1 héten belül új árverés kitűzését kérni.

Az új értékesítés az első értékesítésre vonatkozó szabályok szerint történik. A legkorábbi kezdő időpont az első értékesítés befejezését követő legalább 1 hónap, a kikiáltási ár pedig az első értékesítés kikiáltási árának 90%-a. Ha az ingatlant a második eladáson nem értékesítik, és az eladásról szóló értesítéstől számított egy héten belül nem érkezik új induló ajánlat meghatározására irányuló kérelem, az ingatlant kizárják a végrehajtás alá vont ingatlanok közül, és a végrehajtó kérésére a jelzálog érvényesítését megszüntetik.

2. Az értékesítési művelet lefolytatására jogosult harmadik felek

A végrehajtási eljárás keretében a lefoglalt és zár alá vett vagyontárgyakat a bírósági végrehajtók az 1. és 6. pontban leírt módszerekkel értékesítik. A szabály alól az egyetlen kivétel az ingó javak üzletben vagy tőzsde útján történő értékesítése.

Az adós elfogadhatja a vagyontárgy értékesítését a magánvégrehajtó üzletében a végrehajtó által meghatározott áron, vagy a magánvégrehajtó által kijelölt üzletben, ha írásban hozzájárul ahhoz, hogy a vagyontárgyat az üzletnek értékesítés céljából átadják.

Ha az eszköz eladható tőzsdén, a hitelező vagy az adós az eladásra vonatkozó külön írásbeli hozzájárulás benyújtásával kijelölheti azt a tőzsdét, amelyen az eszközt értékesíteni kívánja.

A vagyontárgy átadását a végrehajtó és a tőzsde vagy az üzlet vezetője által aláírt jegyzőkönyvvel igazolják. Az üzlet vagy a tőzsde, adott esetben, az ügyletért az eladási ár 15%-ának megfelelő jutalékot kap, amelyet a befizetett összeg beérkezésekor vonnak le.

A végrehajtási eljárás során az adóstól, a zár alá vétellel érintett harmadik féltől, az árverésen részt vevő ajánlattevőktől és vevőktől, valamint az ingó javak értékesítését végző üzletektől vagy tőzsdéktől kapott valamennyi összeget a végrehajtó számlájára fizetik be.

3. Árverési típusok, amelyekre a szabályok adott esetben nem teljes mértékben vonatkoznak

A végrehajtási és csődeljárásokban a bolgár jog szerint nincsenek olyan bírósági árverési típusok, amelyekre a szabályokat ne kellene teljes mértékben alkalmazni. A bírósági árverés egyes szabályai és feltételei azonban külön jogszabályban meghatározott módokon eltérőek lehetnek.

4. A vagyontárgyak nemzeti nyilvántartásaira vonatkozó információk

Bulgáriában a következő vagyonnyilvántartásokat vezetik:

Ingatlan-nyilvántartás:

A nyilvántartás, amelyet a Nyilvántartási Ügynökség (Agentsiya po vpisvaniyata) vezet, a bulgáriai ingatlanok adatbázisa, és az egyes ingatlanokat tételesen tartalmazza. Nyilvántartja azokat a tulajdoni lapokat és egyéb jogi aktusokat, amelyekkel az ingatlanok tulajdonjogát vagy egyéb dologi jogait elismerik, átruházzák, módosítják vagy megszüntetik. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik az ingatlanokra vonatkozó jelzálog érvényesítéseket és jelzálogjogokat. A nyilvántartás dokumentálja a fenti körülményekre vonatkozó legutóbbi bejegyzéseket, és lehetővé teszi az e körülményekben és a nyilvántartott okiratokban bekövetkezett változások időrendi nyomon követését. Az ingatlan-nyilvántartásból ellenőrizni lehet az ingatlanok tulajdonjogát és tulajdonosait, valamint az ingatlanok tekintetében megállapított dologi jogokat és egyéb korlátozásokat. A nyilvántartás a bolgár Nyilvántartási Ügynökség irodáiban vagy online is megtekinthető a felhasználó regisztrációja és a külön árjegyzékben meghatározott díj ellenében.

A közúti járművek nemzeti nyilvántartása:

A nyilvántartást a Belügyminisztérium (Ministerstvo na vatreshnite raboti) vezeti. Tartalmazza a közúti járművek nyilvántartásba vételére, a nyilvántartásba vett közúti járművek tulajdonjogának változására (beleértve a megkötött szerződésekre vonatkozó adatokat), valamint a zár alá vételekre vagy az elrendelt egyéb korlátozásokra vonatkozó adatokat.

A nyilvántartásból származó információkhoz hivatalos hozzáférést biztosítanak a közjegyzők, valamint a magán- és állami végrehajtók számára.

A járművek nyilvántartásba vételéről vagy törléséről szóló igazolásokat a járművek tulajdonosai számára a Belügyminisztérium által az állami illetékekről szóló törvény (Zakon za darzhavnite taksi) alapján beszedett díj megfizetése ellenében állítják ki.

Nem kell díjat fizetni, ha a nyilvántartásba vett járművekre vonatkozó információkat a Belügyminisztérium, az igazságügyi hatóságok, a nemzetbiztonságért és a közrendért felelős szervek, valamint a Nemzeti Adóhatóság (Natsionalna agentsiya za prihodite) szervei számára hivatalból benyújtott kérelem alapján nyújtják.

A nyilvántartásba vett járművekre vonatkozó információkat az igazságügyi hatóságok megbízásából, a Belügyminisztérium által az állami illetékekről szóló törvénnyel összhangban beszedett díj megfizetése ellenében adják át harmadik feleknek.

A Bolgár Köztársaság polgári légijármű-nyilvántartása:

A nyilvántartást a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium (Ministerstvo na transporta i saobshteniyata) Polgári Légiközlekedési Igazgatási Főigazgatósága (Glavna Direktsiya „Grazhdanska vasduhoplavatelna administratsiya”) vezeti.

A polgári légi jármű tulajdonjogának keletkezésével kapcsolatos valamennyi körülményt, valamint a tulajdonjog átruházásával, a tulajdonjog vagy kötelezvény-jogok alapításával és átruházásával, valamint a terhek keletkezésével kapcsolatos valamennyi változást bejegyzik a Bolgár Köztársaság polgári légijármű-nyilvántartásába.

Az ügyletek a nyilvántartásba való bejegyzést követően válnak hatályossá harmadik felekkel szemben. A nyilvántartásba történő bejegyzések a jóhiszeműen eljáró harmadik felekkel szembeni nyilvánosságra hozatalnak minősülnek.

A polgári légijármű-nyilvántartás nyilvánosan hozzáférhető a Polgári Légiközlekedési Igazgatási Főigazgatóság honlapján, kivéve a lajstromozott polgári légijármű tulajdonosának, birtokosának vagy üzemben tartójának adatait. A Polgári Légiközlekedési Igazgatási Főigazgatóság a Miniszterek Tanácsa (Ministerski savet) által meghatározott díj megfizetése ellenében a polgári légi járművek tulajdonosai, jogosultjai vagy birtokosai, illetve azok képviselői számára nyilvántartásba vételi bizonyítványt állít ki. A polgári légi járművek tulajdonosainak, jogosultjainak vagy birtokosainak személyazonosságát igazoló igazolásokat csak a törvény által rájuk ruházott hatásköröket gyakorló állami vagy igazságügyi hatóságok, bírósági vagy állami végrehajtók, illetve a polgári légi járművek tulajdonosai vagy azok képviselői részére állítanak ki.

A Bolgár Köztársaság hajólajstroma:

A lajstromozásra kötelezett hajók különböző kategóriáira vonatkozó lajstromok a bolgár lobogó alatt közlekedő hajók egységes lajstromát alkotják. Ezeket a Tengerészeti Igazgatási Végrehajtó Ügynökség (Izpalnitelna agentsiya „Morska administratsiya”) regionális egységei tartják nyilván, amelyek a közlekedési és hírközlési miniszter hatáskörébe tartoznak. A nyilvántartások a következőkre vonatkoznak:

1. folyami hajók esetében a legfeljebb 20 méter hosszúságú kishajók; és tengerjáró hajók esetében a legfeljebb 40 bruttó tonnás hajók;
2. folyami hajók esetében a 20 méternél hosszabb nagy méretű hajók; és tengerjáró hajók esetében a 40 bruttó tonnánál nagyobb méretű hajók;
3. személyzet nélküli hajóbérlés keretében bérelt hajók;
4. építés alatt álló, 12 méternél hosszabb hajók.

A Bolgár Köztársaság hajólajstroma lehetővé teszi a bolgár lobogó alatt közlekedő hajók azonosítására, tulajdonjogára, tulajdonjogi és pénzügyi terheire, a rendelkezési jog korlátozására, valamint a hajótulajdonosok és a hajót személyzet nélkül bérlő személyek felelősségére vonatkozó joghatóság és ellenőrzés gyakorlását.

A nyilvántartásokat papíron és elektronikus formában vezetik.

Bár a nyilvántartások elvileg nyilvánosak, a bennük szereplő információkhoz való hozzáférés ténylegesen korlátozott és szabályozott. A nyilvántartásokhoz való nyilvános hozzáférést a tulajdonjog megfelelő védelmének biztosítása érdekében korlátozták. Az érdekelt felek díj ellenében hitelesített kivonatot kérhetnek a nyilvántartásból. Az illetékes igazgatóságok a hajókra vonatkozó információk megszerzéséhez jogos érdekkel rendelkező személyek számára adnak ki kivonatokat a nyilvántartásból. A hajók számára és típusára stb. vonatkozó általános statisztikai információk is rendelkezésre bocsáthatók.

Az adatbázishoz hozzáférést kapott a korrupció elleni küzdelemmel és a jogtalanul szerzett vagyon elkobzásával foglalkozó bizottság (Komisiya za protivodeystvie na koruptsiyata i za otnemane na nezakonno pridobitoto imushtestvo), a Nemzeti Adóhivatal, az Állami Nemzetbiztonsági Ügynökség (Darzhavna agentsiya „Natsionalna sigurnost”) és a Határrendőrség (Granichna politsiya) az érintett intézmények és a Tengerészeti Igazgatási Végrehajtó Ügynökség között létrejött kétoldalú megállapodások alapján. Lehetőséget biztosítottak más intézmények, valamint bírósági és állami végrehajtók számára a hozzáférésre. A hozzáférés egyedi jelszóval biztosított. A hozzáférés külső IP-címről és tűzfalon keresztül biztosított. Biztonsági okokból a rendszerbe történő minden egyes bejelentkezés nyomon követhető. A külső felhasználók keresést végezhetnek az adatbázisban a hajótulajdonos egyedi azonosítószámának (ha a hajótulajdonos bolgár állampolgár) vagy egyedi külföldi azonosítószámának (ha a tulajdonos külföldi állampolgár) használatával, és korlátozott adatokat kaphatnak a nyilvántartásból. A gyakorlatban az érintett adatok, vagyis az, hogy a magánszemélynek van-e hajója, a hajó típusa és a kikötői nyilvántartási szám, azon intézmények feladatai szempontjából releváns adatok, amelyeknek hozzáférést biztosítottak a nyilvántartáshoz.

A nyilvántartásba való bejegyzésre kötelezett körülmények csak a bejegyzést követően válnak hatályossá harmadik felekkel szemben.

5. A hitelezők számára az adósok vagyontárgyainak és követeléseinek azonosítását lehetővé tevő adatbázisokra vonatkozó információk

A fenti nemzeti nyilvántartásokban tárolt adatok többsége részben vagy egészben nyilvános. Egyes keresések díjhoz kötöttek lehetnek.

A kormányzati és igazságügyi hatóságok, valamint a bírósági és állami végrehajtók teljes körű hozzáféréssel rendelkeznek a különböző nyilvántartásokban szereplő adatokhoz.

6. Az online bírósági értékesítésekre vonatkozó információk

Az ingó és ingatlan vagyontárgyak, a papíralapú értékpapírok, a vállalkozások elkülönült részei, valamint a végrehajtás alá eső iparjogvédelmi jogok az elektronikus bírósági árverés szabályai szerint értékesíthetők. A végrehajtási eljárásban részt vevő fél írásbeli kérelmére a bírósági végrehajtó elektronikus bírósági árverést tart.

Az elektronikus bírósági árverést az Igazságügyi Minisztérium (Ministerstvo na pravosadieto) erre a célra létrehozott online platformján keresztül bonyolítják le.

Az árverésen való részvételhez minden ajánlattevő a nyitó ajánlat 10%-ának megfelelő letétet fizet. Az ajánlattevőket elektronikus aláírással regisztrálják az elektronikus környezetben, vagy a bírósági végrehajtó irodájában. Az elektronikus árverésen az ajánlattevők regisztrációja 1 hónapig tart, és a hirdetményben meghatározott napon 17:00 órakor ér véget.

Az elektronikus bírósági árverésen 7 napig lehet ajánlatot tenni. Az árverés ezen időszak utolsó napján 17:00 órakor ér véget, ha az árverés utolsó 10 percében nem érkezik új ajánlat. Amennyiben az árverés utolsó 10 percében új ajánlatot tesznek, az árverés automatikusan meghosszabbodik további 10 perccel, de legfeljebb 48 órával. Az árverés akkor ér véget, ha az utolsó 10 percben nem érkezik ajánlat.

Az ajánlattételek egyszeri lépésekben történnek. Az ajánlattevő által tett utolsó ajánlatot közzéteszik az elektronikus bírósági árverések online platformján.

Az elektronikus bírósági árverés befejezése után a platform automatikusan üzenetet küld az összes jogosult ajánlattevőnek az ingatlanra tett utolsó ajánlatról.

Az ajánlattétel befejezését követő első munkanapon a bírósági végrehajtó ellenőrzi az árveréssel kapcsolatos valamennyi körülményt, és jegyzőkönyvet készít, amelyben részletezi az összes beérkezett részvételi jelentkezést, beleértve az engedélyezett és nem engedélyezett ajánlattevőket, valamint az okot, a beérkezett ajánlatokat és az ajánlattétel során felmerült esetleges technikai problémák leírását, és a legmagasabb ajánlatot tevőt nyilvánítja vevővé. Az elektronikus árverés akkor tekinthető befejezettnek, amikor a bírósági végrehajtó aláírja a jegyzőkönyvet. A jelentést azonnal közzéteszik az egységes online platformon annak érdekében, hogy ahhoz minden ajánlattevő hozzáférjen.

Az Igazságügyi Minisztérium létrehozza és fenntartja az elektronikus bírósági árverések egységes online platformját, amely magában foglalja a bírósági árverések nyilvántartását és a bírósági árverések lebonyolítására szolgáló rendszert, és rendeletet ad ki az elektronikus bírósági árverések online platformjának szervezéséről, szabályairól és működéséről.

Az elektronikus bírósági árverések online platformja és a zár alá vételek egyablakos ügyintézési pontja közös információs rendszer alapján működik. Ez a megközelítés biztosítja az automatizált adatáramlást a zár alá vételek egyablakos ügyintézési pontjáról az értékesítési modulba és fordítva.

A zár alá vételek egyablakos ügyintézési pontjaként működő információs rendszer egy központosított adatbázis, amely a törvény által nyilvántartásba vételre kötelezett valamennyi ingó javakat terhelő zár alá vételt tartalmazza.

Az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium és a Mezőgazdasági Minisztérium (Ministerstvo na zemedelieto) elektronikusan cserélnek adatokat az egyes intézmények által vezetett nyilvántartásokban nyilvántartásba vett, nyilvántartás alá eső ingó javakról, a zár alá vételek egyablakos ügyintézési pontjaként működő információs rendszer segítségével.

A Bulgáriában a zár alá vételek egyablakos ügyintézési pontjaként működő információs rendszer biztosítja, hogy egyetlen központi adatbázisban tárolják a nyilvántartásba vételi kötelezettség alá tartozó azon ingó javakra vonatkozó adatokat, amelyekre végrehajtási eljárásokban zár alá vételt rendeltek el. A rendszerhez minden illetékes szerv és személy hozzáférhet Bulgáriában és azon kívül.

Az Igazságügyi Minisztérium a zár alá vételek egyablakos ügyintézési pontjaként működő információs rendszerben szereplő adatok alapján elektronikus közigazgatási szolgáltatás útján küld értesítést az elrendelt zár alá vételekről. A rendszer lehetővé teszi továbbá, hogy az elektronikus kormányzatról szóló törvényben (Zakon za elektronnoto upravlenie) meghatározott követelmények szerint bármely személyre elrendelt zár alá vételről lekérdezést végezzenek. A szolgáltatásokat az Igazságügyi Minisztérium elektronikus portálján keresztül lehet igényelni.

Az Igazságügyi Minisztérium a szolgáltatásaiért a Minisztertanács által elfogadott díjszabásban meghatározott összegeket szed be.

A központi és helyi kormányzati szervek, a helyi közigazgatás és a közfeladatokat ellátó tisztviselők hivatalosan és díjmentesen hozzáférhetnek az információs rendszerhez.

Megjegyzés:

Az információs rendszer, beleértve a zár alá vételek egyablakos ügyintézési pontjaként a Bolgár Köztársaságban működő információs rendszert és az elektronikus bírósági árverések online platformját, 2023. július 1-jén indul.

1. A lefoglalt vagyontárgyak meghirdetése és árának megállapítása

Az árverési hirdetményeket a bírósági végrehajtó hivatalos hirdetőtábláján, vagy az önkormányzati hatóságnál a szokásosan alkalmazott módon teszik közzé. Közzéteszik továbbá az árverési portálon (Portál dražeb) (http://www.portaldrazeb.cz) és a központi végrehajtási nyilvántartásban (Centrální evidence exekucí) (http://www.ceecr.cz).

Ingatlanárverés esetén a végrehajtó kijelöl egy szakértőt, hogy becsülje fel a vagyontárgy rendes értékét, beleértve a vagyontárgyhoz kapcsolódó bármely tartozékot, felszerelést, személyhez fűződő jogot és a vagyontárgy hibáját. A szakértői jelentés alapján a végrehajtó megállapítja a vagyontárgy értékét. Ez az érték képezi a rezervációs ár alapját, ami az első árverés esetében a kapott ár kétharmada.

Ingó vagyontárgyak esetén az értéket az árakról szóló 526/1990. sz. törvénynek megfelelően, vagy a végrehajtó/bírósági végrehajtó becslése alapján állapítják meg. Ha e személy ismeretei és tapasztalata nem elegendő, szakértőt jelölnek ki az értékmegállapításra. A rezervációs ár a kapott ár egyharmada.

2. Az értékesítési művelet lefolytatására jogosult harmadik felek

Csehországban kétféle végrehajtás létezik.

• Végrehajtás

3. Az árverések azon típusai, amelyekre egyes szabályok adott esetben nem teljes mértékben vonatkoznak

Minden bírósági árverésre a 99/1963. sz. tövény (a polgári perrendtartás), a 120/2001. sz törvény (a végrehatásról szóló törvénykönyv), és a végrehajtásra és egyéb tevékenységekre vonatkozó eljárásokról szóló 418/2001. sz. végrehajtási rendelet megfelelő rendelkezései vonatkozik.

4. A nemzeti vagyonnyilvántartásokkal kapcsolatos információk

A vagyontárgyakat a következő nyilvántartásokba jegyzik be:

• Ingatlan vagyontárgyak: ingatlan-nyilvántartás (katastr nemovitostí)
• Ingó javak: gépjármű-nyilvántartás (registr vozidel), hajólajstrom (plavební rejstřík) és légijármű-lajstrom (letecký rejstřík)
• Értékpapírok: központi értéktár (Centrální depozitář cenných papírů)

5. A hitelezők számára az adósok vagyontárgyainak és követeléseinek azonosítását lehetővé tevő adatbázisokra vonatkozó információk

Az adósok listáját Csehország központi adósnyilvántartásában vezetik (Centrální registr dlužníků České republiky) (http://www.centralniregistrdluzniku.cz), amelybe a hitelezők és az adósok betekinthetnek. A betekintéshez regisztráció szüklséges, ami díjmentes.

6. Az online bírósági értékesítésekre vonatkozó egyéb információk

Az árverési hirdetményben minden esetben meg kell jelölni az árverés pontos helyét, ami lehet online is. Az állam azonban nem működtet hivatalos honlapot az árverésekre. A nemhivatalos portálok többek között: https://www.exdrazby.cz, http://www.okdrazby.cz és http://www.drazby-exekutori.cz. Az árverésen való részvételhez a résztvevőknek hitelesíteniük kell magukat és letétet kell elhelyezniük.

1. A lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének közzététele és azok árának meghatározása

A lefoglalt vagyontárgyakat bírósági végrehajtó értékesíti. A lefoglalt vagyontárgyakat nem kell árverésen értékesíteni, ha az adós és a jogosult a követelés teljesítéséről megegyeznek, vagyis ha megállapodás születik arról, hogy a végrehajtással érintett követelés más módon teljesíthető. Ilyen megállapodást minden jogosulttal kötni kell. A megállapodásokról értesíteni kell a bírósági végrehajtót, ellenkező esetben a bírósági végrehajtó az általános eljárás szabályait követi.

Amennyiben valamely adósság végrehajtására irányuló kérelmeket különböző hitelezők különböző bírósági végrehajtókhoz nyújtottak be, és az adós ingatlanát az egyik bírósági végrehajtó már lefoglalta, olyan másik bírósági végrehajtó, aki szintén végrehajtási eljárást indított, addig nem foglalhatja le az adós bejegyzett ingatlanát, míg az első bírósági végrehajtó az ingatlanra vonatkozóan a lefoglalást meg nem szünteti.

Az árverésre bocsátandó vagyontárgyak értékét és kikiáltási árát szakértő határozza meg.

Az online árverésekre egy külön online árverési portálon kerül sor. Az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 10 nappal közzé kell tenni az Ametlikud Teadaanded című hivatalos lapban és az interneten. A bírósági végrehajtó a hirdetményt közzéteheti a végrehajtás helye szerinti napilapban is. A jogosult vagy az adós kérelmére a bírósági végrehajtó a jogosult vagy az adós költségén a hirdetményt más kiadványokban is közzéteszi.

Az érdekelt személyek a hirdetmény közzétételétől kezdve az árverés kezdetéig jogosultak az árverésre bocsátott vagyontárgyakat megvizsgálni. Az érdekelt személyek emellett jogosultak az árverésre bocsátott vagyontárgyakra vonatkozóan benyújtott kérelmeket és az azokra vonatkozó igazolásokat is megvizsgálni, ideértve az értékbecslési jelentéseket is. Amennyiben a vagyontárgyakat a végrehajtási eljárás során értékesítik, sem a bírósági végrehajtó, sem az adós nem felelős az értékesített vagyontárgyak hibáiért. Ez nem zárja ki a bírósági végrehajtó vagy az adós jogellenesen okozott kárért való felelősségét. A bírósági végrehajtó határozza meg a vagyontárgyak megvizsgálásának idejét. Amennyiben a vagyontárgyak az adós birtokában vannak, az adós kérheti, hogy a vizsgálatra a végrehajtási aktusokra nyitva álló határidőn belül kerüljön sor. A bírósági végrehajtó köteles a tulajdonos érdekeit figyelembe venni.

Amennyiben az árverésre bocsátott vagyontárgyat több – az árverésre megfelelően nyilvántartásba vett– személy is meg kívánja vásárolni, mindannyian tehetnek ajánlatot a vagyontárgyra. Az ajánlattétel a kikiáltási áron kezdődik, és a résztvevők az árverésre megszabott határidőn belül a licitküszöb összegével emelt árral tehetnek ajánlatokat. Amennyiben közvetlenül az árverés vége előtt érkezik új ajánlat, az árverés vége kitolódik a meghosszabbítás időtartamával, és az árverés egészen addig tart, míg ajánlatok érkeznek. A meghosszabbítás időtartama 1 perctől 60 percig terjedhet. Az online árverésen az árverés lezárásáig az árverési portálon keresztül tett legmagasabb ajánlat tevője lesz a vevő. A legmagasabb ajánlat az árverés napját követő munkanapon közzétételre kerül az árverési portálon.

A bírósági végrehajtó a kikiáltási ár 10 %-áig terjedő letétet szabhat meg az árverésen részt vevők számára. Amennyiben a bírósági végrehajtó letétet határozott meg, az árverésen részt venni kívánó személyek köteles a letétet megfizetni. A letétbe helyezés történhet elektronikusan, vagyis internetbankon keresztül a bírósági végrehajtó által meghatározott bankszámlára, vagy az árverési portálon keresztül, pénzforgalmi szolgáltató közreműködésével. A szóbeli árverésen a 640 eurót meg nem haladó letét megfizetése készpénzben is történhet.

2. Az értékesítés lebonyolítására jogosult harmadik felek

A végrehajtási eljárás során lefoglalt ingó és ingatlan vagyontárgyakat a bírósági végrehajtó értékesíti. Az egyszerűsített árveréseket a bírósági végrehajtói és csődgondnoki kamara által felhatalmazott személyek folytatják le. A csődvagyont a végrehajtási eljárásról szóló törvényben meghatározott eljárás szerinti árverésen értékesítik, és ezeket az értékesítéseket bírósági végrehajtó bonyolítja le.

3. Árverési típusok, amelyekre a szabályok adott esetben nem teljes mértékben vonatkoznak

Az észt végrehajtási- és csődeljárásokban nincs olyan típusú árverés, amelyre a fenti szabályok csak részben vonatkoznak. Az árverés egyes szabályai és feltételei azonban külön jogszabályban meghatározott módokon eltérőek lehetnek.

4. A vagyontárgyak nemzeti nyilvántartásaira vonatkozó információk

Észtországban a következő nyilvántartások léteznek:

• Az elektronikus ingatlan-nyilvántartás olyan elektronikus szolgáltatás, amelynek segítségével gyorsan és kényelmesen szerezhető be általános információ a nyilvántartott ingatlan területére, tulajdonosaira, az azzal kapcsolatos korlátozásokra és terhekre vonatkozóan. A szolgáltatás használatához a felhasználó azonosítása szükséges. Az ingatlan-nyilvántartás különböző részeiben szereplő részletes adatokat az árlistában megadott díj ellenében lehet beszerezni.
• Az épület-nyilvántartás olyan nyilvános elektronikus nyilvántartás, amelynek célja az építés alatt álló vagy használatban lévő épületekre vonatkozó adatok összegyűjtése, tárolása és közzététele.
• A gépjármű-nyilvántartás a gépjárművekre és pótkocsikra vonatkozó információkat tartalmazza. A gépjármű-nyilvántartás nyilvános elektronikus adatbázis, de az abban szereplő egyes adatokhoz (például a járművek tulajdonosaira vonatkozó adatokhoz) való hozzáférés korlátozott.
• Az értékpapír-nyilvántartás az észt központi értékpapír-nyilvántartás elektronikus szolgáltatása, amelynek segítségével a vállalkozások és a magánszemélyek – bizonyos korlátokkal – kereséseket folytathatnak és az értékpapírokra és a bejegyzett értékpapírszámlákra vonatkozó információkhoz juthatnak. A szolgáltatás használatához a felhasználó azonosítása szükséges.
• Az elektronikus cégjegyzék az Észtországban bejegyzett összes jogi személyre vonatkozó adatokat tartalmaz. A nyilvántartás a vállalkozások, nonprofit egyesületek és alapítványok mellett a központi és helyi kormányszervek, közjogi jogi személyek és alkotmányos szervek adataihoz is hozzáférést biztosít. Bárki, aki személyazonosító igazolványa használatával bejelentkezik, díjmentesen megtekintheti a saját magára vonatkozó adatokat.
• A házassági vagyonjogi nyilvántartás a választott házassági vagyonjogi rendszerre és a házastársak által kötött házassági vagyonjogi szerződésekre vonatkozó adatokat tartalmazza. A házassági vagyonjogi nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak és az elektronikus szolgáltatáson keresztül azokhoz bárki díjmentesen hozzáférhet.
• A hajólajstrom olyan elektronikus nyilvántartás, amely a lajstromba vett hajókra és építés alatt álló hajókra vonatkozó adatokat és az azokkal kapcsolatos dologi jogokat tartalmazza. A hajólajstromba felvett adatok nyilvánosak és jogi kötőerővel bírnak. Az adatokhoz bárki díjmentesen hozzáférhet.
• A légijármű-nyilvántartás célja a légi járművek lajstromba vételéhez és azonosításához szükséges adatok begyűjtése és kezelése.
• A hitelnyilvántartás a Creditinfo hivatalos nyilvántartása, az egyetlen olyan nyilvántartás Észtországban, amely a teljesítetlen fizetésekre vonatkozó átfogó és megbízható információkkal szolgál. A rendszert az észt bankok 2001-ben hozták létre. A rendszerben díj ellenében lehet kereséseket indítani.
• A szabadalmak és védjegyek nyilvános elektronikus nyilvántartásaiban díjmentesen lehet keresést végezni.

5. A hitelezők számára az adósok vagyontárgyainak és követeléseinek azonosítását lehetővé tevő adatbázisokra vonatkozó információk

A fenti nemzeti nyilvántartásokban tárolt adatok többsége részben vagy egészben nyilvános. A keresés megindításához szükség lehet a kereső személy azonosítására személyazonosító igazolvánnyal, mobil személyazonosítóval vagy egy bankon keresztül. Egyes keresések díjhoz kötöttek.

A bírósági végrehajtóknak és a csődgondnokoknak kérelmezniük kell a különféle nyilvántartásokban tárolt adatokhoz való elektronikus hozzáférést.

6. Az online bírósági értékesítésekre vonatkozó információk

A végrehajtási eljárás során lefolytatott árverésen a lefoglalt ingatlan és ingó vagyontárgyak a jogszabályban meghatározott módon kerülnek értékesítésre. Az elektronikus árveréseket az e célra kialakított elektronikus árverési portálon keresztül lehet nyomon követni és elérni. A nyilvános árverési portált a bírósági végrehajtói és csődgondnoki kamara működteti.

Az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 10 nappal (ingatlan esetében legalább 20 nappal) közzé kell tenni az Ametlikud Teadaanded című hivatalos lapban és az interneten. A bírósági végrehajtó a hirdetményt közzéteheti emellett a végrehajtás helye szerinti napilapban is. A jogosult vagy az adós kérelmére a bírósági végrehajtó a jogosult vagy az adós költségén a hirdetményt más kiadványokban is közzéteszi.

Annak a személynek, aki az árverésen részt kíván venni, a megfelelő szabályok szerint az árverési hirdetményben foglalt határidőn belül kérnie kell az árverésre vonatkozó nyilvántartásba való felvételét és – ha ez az árverésen való részvétel feltétele, és ha a személyt nem mentesíti jogszabály a letét megfizetése alól – meg kell fizetnie a letétet. A nyilvántartásba vett minden olyan résztvevő tehet ajánlatot, aki az ehhez szükséges jogképességgel rendelkezik, és akinek az árverésen való részvételhez való joga jogszabályban vagy más módon nem korlátozott. A nyilvános árverésen való részvételre irányuló kérelmet saját kezűleg vagy elektronikusan alá kell írni. A részvételi kérelmet a bírósági végrehajtó árverési hirdetményben megadott címére küldött e-mailben, vagy az árverési portálra történő feltöltéssel lehet benyújtani. A részvételi kérelmet nem kell titkosítani, de a nyilvántartásba vételre irányuló egyedi eljárást a bírósági végrehajtó határozza meg. Szóbeli árverés esetén a borítékot le kell pecsételni. Ahhoz, hogy az elektronikus árverési portálon ajánlatot tehessen, a résztvevőnek személyazonosító igazolvánnyal, mobil személyazonosítóval vagy felhasználónévvel és jelszóval be kell jelentkeznie.

A szükséges összegek (letét, költségek, vételár stb.) megfizetése történhet elektronikusan, internetes bankolás útján a bírósági végrehajtó által meghatározott számlára, vagy az árverési portálon keresztül, pénzforgalmi szolgáltató közreműködésével.

Az ajánlattevőnek az árverés megkezdéséig regisztrálnia kell az árverésre. Az árverés megkezdéséről minden ajánlattevő értesül. Az árverés megkezdéséről szóló értesítés az ajánlattevőknek e-mailben kerül megküldésre. A nyilvánosság a nyilvános árverési portálon nyomon követheti az árverési eljárást. Az ajánlatok meghatározott határidőn belül tehetők meg (ún. eBay-modell). Az árverés résztvevői számára (észt, orosz és angol nyelvű) felhasználói támogatás érhető el. Az árverésen ajánlatot tevők anonimitása az árverés során mindvégig biztosított.

A tagállamok közötti nyilvános árverések javíthatnák az uniós tagállamok vállalkozásainak és lakosságának kapcsolatát, átláthatóbbá tennék az árverési folyamatokat és nagyobb számú résztvevőt vonzanának. Az ilyen típusú árverések emellett lerövidíthetnék a vagyontárgyak értékesítéséhez szükséges időt.

1. A lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének közzététele és azok árának meghatározása

A lefoglalásra akkor kerül sor, ha a bírósági végrehajtó ingó vagyontárgyat magához vesz (a polgári perrendtartás 954. cikke), vagy az adós tulajdonában lévő ingatlan vagyont vagy ingatlanra vonatkozó dologi jogot lefoglal (a polgári perrendtartás 992. cikke), és erről egy felnőtt tanú jelenlétében jegyzőkönyvet készít. A lefoglalt vagyontárgy értékét saját mérlegelési jogkörében a bírósági végrehajtó vagy a bírósági végrehajtó által megbízott szakértő állapítja meg. Ingatlan vagyon esetén független szakértőnek kell a piaci értéket meghatároznia.

A foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

1. az ingó vagyontárgy pontos leírását annak érdekében, hogy az kétséget kizáróan azonosítható legyen,
2. a lefoglalt vagyontárgy bírósági végrehajtó vagy szakértő általi értékelésére való utalást,
3. a kikiáltási árat, amelynek ingatlan esetében meg kell egyeznie a lefoglalt vagyontárgy piaci értékével;
4. azon végrehajtható okirat megjelölését, amelynek alapján a végrehajtás lefolytatásra kerül, az adósnak történő kézbesítés és azon összeg igazolását, amelynek fedezésére a vagyontárgyat lefoglalták;
5. az árverés időpontja megjelölésének, amely a lefoglalást követően legalább hét (7) hónappal, de legkésőbb nyolc (8) hónapon belül folytatható le, az árverés helyének és az árverező nevének.

A lefoglalási jegyzőkönyv kivonatát – amelyben szerepel a végrehajtást kérő fél teljes neve, annak a személynek a teljes neve, akivel szemben a végrehajtási eljárást megindították, a lefoglalt vagyontárgyak rövid leírása, a kikiáltási ár, az árverező neve és pontos címe, valamint az árverés helye, dátuma és időpontja – a lefoglalástól számított 15 napon belül közzé kell tenni a nemzeti önálló vállalkozói alap honlapján az ügyvédi biztosítékok szekciójának bírósági közleményekre vonatkozó részében az árverésekre vonatkozó rovatban.

Az árverésre csak akkor kerülhet sor, ha a fenti formai követelmények teljesülnek, ellenkező esetben az árverés érvénytelen.

2. Az értékesítés lefolytatására jogosult harmadik felek

A lefoglalt ingó vagyontárgyak árverése egy elektronikus platformon, nyilvánosan történik, a lefoglalás helye szerinti körzetben illetékes, az árverésre kirendelt közjegyző jelenlétében (a polgári perrendtartás 959. cikke). A lefoglalt ingatlan vagyontárgyak árverése szintén egy elektronikus platformon, nyilvánosan történik, a lefoglalás helye szerinti körzetben illetékes, az árverésre kirendelt közjegyző jelenlétében (a polgári perrendtartás 998. cikke).

Az árverésre elektronikus ajánlatok benyújtásával kerül sor, miután az ajánlattevők befizették az ajánlati biztosítékot, és megszerezték a polgári perrendtartás 959. cikke szerinti elektronikus rendszer szerinti tanúsítványt. Az árverésre munkanapokon, leginkább szerdán, csütörtökön és pénteken, a lefoglalás helye szerint illetékes körzeti polgári bíróságon kerül sor.

3. Az árverések azon típusai, amelyekre a szabályok adott esetben nem teljes mértékben vonatkoznak

Különleges vagyontárgyak lefoglalása (a polgári perrendtartás 1022–1033. cikke):

A végrehajtási eljárás adósának tulajdonon fennálló olyan jogai is lefoglalhatók, amelyek lefoglalása nem lehetséges a polgári perrendtartás 953. cikkének (1) és (2) bekezdésében, 982. cikkében és 992. cikkében foglalt eljárásokban, különösen a szellemitulajdon-jogok, szabadalmi jogok, filmjogdíjak és harmadik személyekkel szemben fennálló olyan követelések, amelyek ellenszolgáltatás nyújtásához kötöttek, feltéve, hogy az ezekre vonatkozó anyagi jogi rendelkezések lehetővé teszik e jogok átruházását (a polgári perrendtartás 1022. cikke).

Amennyiben lefoglalt jog árverésen történő értékesítésének elrendelésére kerül sor, a helyi polgári bíróság árverezőt jelöl ki (a polgári perrendtartás 1026. cikke), és az eljárásra az ingó vagyontárgy árverezésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. A vagyontárgyak nemzeti nyilvántartásaira vonatkozó információk

Nincsenek a vagyontárgyakat számontartó nemzeti nyilvántartások.

5. A hitelezők számára az adósok vagyontárgyainak és követeléseinek azonosítását lehetővé tevő adatbázisokra vonatkozó információk

Nincsenek az adósok vagyontárgyainak és követeléseinek azonosítását lehetővé tevő adatbázisok. Mindössze az állami bevételekkel foglalkozó független hatóság (Anexártiti Archí Dimosíon Esódon - AADE) által fenntartott központi rendszer áll e célból rendelkezésre. Ehhez a rendszerhez csak bizonyos hatóságok (az ügyészség, az adóhatóság, a pénzmosás elleni hatóság stb.) férhetnek hozzá, és a rendszer a görög bankoknál vezetett bankszámlákra vonatkozó információkat tartalmaz.

6. Az online bírósági értékesítésekre vonatkozó információk

2018 eleje óta minden árverést elektronikus úton bonyolítanak le az eauction.gr platformon.

1. A lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének közzététele és azok árának meghatározása

Az árverések a B.O.E. (Boletín Oficial del Estado, a spanyolországi Hivatalos Közlöny) portáljának „Administración de Justicia” (Igazságszolgáltatás) részében, hirdetmény útján, illetve az árverési rendszerben kerülnek közzétételre.

Az értékbecslés az e célra kidolgozott jogi eljárás útján történik (a Ley de Enjuiciamiento Civil, [LEC] – polgári perrendtartás 637. cikke) szakértők részvételével. Bizonyos esetekben nincs szükség értékbecslésre, mivel az árverés tárgyául szolgáló vagyontárgy értéke – például jelzálog érvényesítése során – már megállapításra került. Emellett nincs szükség értékbecslésre az önkéntes árverések esetében sem, amelyekben a vagyontárgy kikiáltási ár és becsült érték nélkül, vagy a felek által meghatározott értéken kerül értékesítésre.

2. Az értékesítés lefolytatására jogosult harmadik felek

A spanyol jogszabályok szerint az értékesítést erre kijelölt szakember vagy szervezet (közjogi vagy magánjogi) is végezheti és – amennyiben a bíróság ehhez hozzájárul – az értékesítés vagy árverés a szervezet saját szabályai szerint folyik, feltéve, hogy azok nem ellentétesek a végrehajtás céljával és a végrehajtást kérő fél és az eljárás alanyaként szereplő fél LEC 641. cikke szerinti érdekeinek védelmével.

A fenti rendelkezés első bekezdése szerint az ügyvédi kamara(Colegios de Procuradores) is folytathat ilyen tevékenységet, aminek céljára létrehozta saját elektronikus árverési rendszerét is.

Emellett az eljáró felszámolók a fizetésképtelenségi eljárás felszámolási szakaszában szintén közvetlenül értékesíthetik a vagyontárgyat.

3. Az árverések azon típusai, amelyekre a szabályok adott esetben nem teljes mértékben vonatkoznak

Az árverési rendszerben jelenleg a Spanyolországban megtartandó bírósági és közjegyzői árverések találhatóak meg, a közigazgatási szervek (pl. pénzügyminisztérium vagy társadalombiztosítási szervek) által levezetett árverések azonban nem szerepelnek az árverési rendszerben, de folyamatban van azok árverési rendszerbe való felvétele.

A rendszerben nem szerepelnek emellett a szakosodott szervezetek által már bejelentett értékesítések, a fizetésképtelenségi eljárásban a bíróság által jóváhagyott egyéb formájú értékesítések és a végrehajtási eljárásban a felek közös megegyezésével megkötött adásvételi szerződések sem (a LEC 640. cikke).

4. A vagyontárgyak nemzeti nyilvántartásaira vonatkozó információk

• Földterület és ingatlan: Az ingatlan-nyilvántartásokban szerepelnek az árverésre bocsátott földterületre és ingatlanra vonatkozó adatok, például a tulajdonos, az ingatlan fizikai állapota, elhelyezkedése és az azon alapított terhekkel kapcsolatos jogok, például a földterület vagy az ingatlan haszonélvezetbe adására vonatkozó jogok.
• Ingó vagyontárgyak: Az ingó vagyontárgyak nyilvántartásában a légi járművek, hajók, gépjárművek, ipari gépek, üzlethelyiségek, tárgyi eszközök stb. szerepelnek.
• Egyéb vagyontárgy-nyilvántartások: Egyes vagyontárgyakra vonatkozó adatokat a jellegükből fakadó sajátos módon hoznak nyilvánosságra, például a spanyol szabadalmi és védjegyhivatal az immateriális javak esetében.

5. A hitelezők számára az adósok vagyontárgyainak és követeléseinek azonosítását lehetővé tevő adatbázisokra vonatkozó információk

Az ingatlan-nyilvántartás és az ingó vagyontárgyak nyilvántartása segítik a hitelezőket ilyen szempontból, mivel azokból megismerhetőek a vagyontárgy tulajdonosára és összes hitelezőjére vonatkozó információk.

Emellett az ingatlan-nyilvántartás weboldala is a hitelezők rendelkezésére áll. Amennyiben az árverésre bocsátott vagyontárgy ingatlan-nyilvántartási hivatkozását közzéteszik, az árverési rendszer olyan hiperhivatkozást hoz létre, amelynek segítségével a vagyontárgy műholdon keresztül, a Google Earth-höz hasonló platformokon keresztül megtekinthető.

6. Az online bírósági értékesítésekre vonatkozó információk

Az árverési rendszer weblapja

1. A lefoglalt vagyontárgyak meghirdetése és árának megállapítása

A. A kényszerárverést előkészítő tevékenységek

Az ingatlan kényszerárverését a hitelezőnek a következő módon kell meghirdetnie:

• A nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető helyen hirdetményt kell kifüggeszteni a bíróságon; a hirdetményben meg kell jelölni a lefoglalt ingatlant, rövid leírást kell adni róla (a jellegéről, arról, hogy lakott-e, valamint az alapterületével kapcsolatos ismert adatokról), és meg kell adni a kikiáltási árat.
• Egyszerűsített hirdetményt kell kifüggeszteni az értékesítendő ingatlan bejáratánál.
• Hirdetményt kell közzétenni egy olyan helyben terjesztett kiadványban, amely jogi értesítéseket tesz közzé.

A hitelező saját felelősségére vagy a bíróság engedélyével további hirdetéseket is feladhat.

Ingóságok kényszerárverése esetén a hirdetményt az adós lakóhelye szerinti önkormányzat polgármesteri hivatalában és az árverés helyén kell közzétenni.

Az árverést végző szakemberek a saját weboldalukon, a bírósági végrehajtási árverezők („commissaires-priseurs judiciaires”) pedig a megfelelő szakmai weboldalon is hirdetményt tehetnek közzé (https://www.interencheres.com/ vagy https://www.interencheres.com/), valamint hirdetést adhatnak fel a sajtóban, illetve prospektusokban vagy katalógusokban. A hirdetés tartalmazhatja az adott ingóság leírását és becsült értékét.

A nyilvános árverésre bocsátott vagyont az árverés során a bírósági végrehajtási árverező vagy az értékesítés megszervezésére jogosult szakember mutatja be. A vagyontárgy előzetes megtekintése is megszervezhető.

A lefoglalt ingatlan a bíró által meghatározott napokon és időpontokban tekinthető meg (a polgári végrehajtási eljárásról szóló törvénykönyv [CPCE] R. 322-26. szakasza), melynek során az ingatlant megtekintő személyeket bírósági végrehajtó kíséri. Az értékesítési feltételek – amelyek különösen az értékesített vagyontárgyak leírását tartalmazó, a bírósági végrehajtó által elkészített hivatalos jelentést, valamint az értékesítés legfontosabb feltételeit tartalmazzák – szabadon megtekinthetők az értékesítésért felelős regionális bíróság nyilvántartó irodájában (greffe du tribunal judiciaire), illetve bizonyos esetekben az értékesítést kérelmező ügyvéd irodájában.

B. A kikiáltási ár és az árverés lefolytatása:

Lefoglalt vagyontárgyak esetén az érintett hitelező feladata az értékesítés feltételeinek meghatározása. A hitelező állapítja meg a kikiáltási árat, amelyet azonban az adós kifogásolhat, és ebben az esetben a bírónak egy orientációs meghallgatást (audience d’orientation) követően határozatot kell hoznia a kérdésről.

Ingóságok lefoglalásakor az árverésért felelős szakember szabadon megállapíthatja az árverésen alkalmazott kikiáltási árat. Az árverést lefolytató szakember szükség esetén szakértőt kérhet fel a vagyontárgy értékének becslésére.

Ingó vagyon árverésen történő értékesítése esetén a legmagasabb ajánlatot tevő utolsó ajánlattevőnek ítélik oda a vagyontárgyat. Megjegyzendő, hogy az árverés időtartama nincs korlátozva, és az ingatlan csak akkor szerezhető meg, ha az árverés végét jelezve háromig elszámolnak. Az árverésen történő részvételhez nincs szükség semmilyen garanciára vagy biztosítékra.

Lefoglalt ingatlan esetén a növekvő ajánlatok rendszerét alkalmazzák, melyben minden ajánlatnak magasabbnak kell lennie az előzőnél; az árverés az utolsó licitet követő 90 másodperc eltelte után zárul le (ezt az időtartamot vizuális és hangjelzésekkel számolják vissza, amelyek minden eltelt másodpercet jeleznek a résztvevőknek).

Az árverésen való részvétel iránt érdeklődőknek az ügyvédjüknél visszavonhatatlan banki biztosítékot, illetve a felszámoló (séquestre) vagy a Letéti Pénztár (Caisse des Dépôts et Consignations) részére kifizetendő csekket kell kiállítaniuk a kikiáltási ár 10%-ának megfelelő összegben (amely nem lehet kevesebb 3000 EUR-nál). Ezt az összeget visszatérítik az ajánlattevőnek az árverés végén, ha nem ő a sikeres ajánlattevő.

2. Értékesítés végzésére jogosult harmadik fél

Kizárólag a bírósági végrehajtási árverezők, a közjegyzők, a hites árutőzsdei ügynökök és a bírósági végrehajtók jogosultak ingó vagyon (különösen lefoglalt ingóságok) nyilvános bírósági végrehajtási árverésének a megszervezésére.

Ingatlanárverést csak a polgári bíróságok végrehajtási bíróságánál (tribunal judiciaire) lehet kérelmezni.

3. A bírósági árverés azon típusai, amelyekre az előírások csak részben alkalmazandók

Ingóság esetén nyilvános árverésen történő önkéntes értékesítésre is sor kerülhet, amelyre a bírósági árverésnél sokkal rugalmasabb szabályok vonatkoznak. Az eljárást a kereskedelmi kódex L. 321-1 , valamint R. 321-1 és azt követő cikkei szabályozzák. Az önkéntes értékesítés nem tartozik a bírósági végrehajtási eljárások közé.

Ingatlanok esetében az értékesítés elrendelhető a közös tulajdonban lévő ingatlan árverésen történő értékesítése formájában, illetve kollektív eljárás keretében a fizetésképtelenségi bíró is elrendelheti azt a tulajdonossal szemben. Az értékesítés feltételeit mindkét esetben az értékesítést elrendelő bírósági határozat állapítja meg.

4. A nemzeti ingatlan-nyilvántartásokkal kapcsolatos információk

Ingatlannal kapcsolatos ügyekben az ingatlan-nyilvántartás – amely egy közigazgatási és adóügyi nyilvántartás – tájékoztatást nyújthat a hitelezőnek az adós adott településen található ingatlanairól és azok jellemzőiről (beépített vagy beépítetlen ingatlanok, a telkek alapterülete és az egyes ingatlanok jellege). Ezenkívül a földhivatalok (a Pénzügyi Főigazgatóság [Direction Générale des Finances Publiques] közigazgatási hivatalai) minden településre vonatkozóan ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza az összes tulajdonos neve alatt és az összes ingatlanra vonatkozóan közzétett iratok kivonatát, azaz minden ingatlan jogi helyzetét bemutatja.

Ingóságok esetében a SIV (Système d'Immatriculation des Véhicules – gépjármű-nyilvántartási rendszer) tájékoztatást nyújt a gépjárművek és kétkerekű járművek forgalmi engedélyével rendelkező személyek adatairól, valamint a jármű rendszámáról és jellemzőiről. A tengerjáró hajók (jelenleg kidolgozás alatt állnak az ezzel kapcsolatos jogszabályok), a hajók (a Közlekedési Minisztérium által vezetett számítógépes nyilvántartás) és a légi járművek (a polgári repülésért felelős minisztérium által vezetett nyilvántartás) tekintetében is létezik kötelező országos nyilvántartás. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Intézete (Institut national de la propriété intellectuelle – INPI) által vezetett országos nyilvántartás tartalmazza, amelyhez a hitelezők közvetlenül hozzáférnek. A Franciaországban nyilvánosan vetíthető filmek címeit az adóhivatal tisztségviselője által vezetett film- és audiovizuális állami nyilvántartás tartalmazza, a megvásárolható átdolgozási joggal rendelkező irodalmi művek címei pedig a vételi jogokat tartalmazó nyilvántartásban szerepelnek.

Az ingatlan-nyilvántartást a települések tartják fenn, és az számos iratot (kataszteri térképet, az alrészletek listáját, ingatlanadó-nyilvántartást) tartalmaz, amelyek közül csak a kataszteri térképet érhető el online. Az ingatlan-nyilvántartást a helyi földhivatalok vezetik a regionális bíróságok (tribunal de grand instance) felügyelete alatt. Nincs országos nyilvántartás.

A gépjárművekről minden prefektúra nyilvántartást vezet, az országos nyilvántartást azonban a SIV vezeti.

Hajók esetében a számítógépes nyilvántartást a Közlekedési Minisztérium vezeti; tengerjáró hajók esetében hat különböző nyilvántartás létezik, amelyeket szintén a Közlekedési Minisztérium vezet.

Légi járművek esetében a polgári légi közlekedésért felelős minisztérium által vezetett nyilvántartás online hozzáférhető tájékoztatás céljából.

A különféle szellemi tulajdonjogokra vonatkozó adatokat egyetlen szerv, az INPI (Szellemi Tulajdon Nemzeti Intézete) tárolja központilag, amely a honlapján keresztül a különböző dokumentumokhoz is hozzáférést biztosít.

Néhány – de nem minden – ingatlan-nyilvántartási szolgáltatás online elérhető. Kizárólag a telekkönyvi térképet lehet megtekinteni, de a tulajdonosok adatait tartalmazó ingatlanadó-nyilvántartást, a SIV nyilvántartásait, a Franciaországban regisztrált hajók nemzetközi nyilvántartását és az INPI nyilvántartásait nem.

Általánosan kijelenthető, hogy a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások többsége a lakosság és a hatóságok közötti kapcsolatról szóló törvénykönyv rendelkezéseinek a hatálya alá tartozik; a törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy a közigazgatási dokumentumokhoz való hozzáférés díjmentes, ha a betekintésre helyben kerül sor, hogy másolat kérése esetén legfeljebb a másolási költségeknek megfelelő összeg számítható fel, valamint hogy a másolat e-mailben történő elküldése díjmentes, ha a dokumentum digitális formában elérhető.

5. Azon adatbázisokkal kapcsolatos információk, amelyek alapján a hitelezők meghatározhatják az adós vagyontárgyait és kötelezettségeit

A CPCE L.152-1. szakasza lehetővé teszi a bírósági végrehajtók számára, hogy az állami, a regionális, a megyei és a helyi önkormányzati közigazgatási szervektől, valamint a közigazgatási hatóságok által ellenőrzött közintézményektől vagy szervektől információt szerezzenek az adós címéről, az adós munkáltatójáról, a harmadik személy adósokról vagy a likvid, illetve esedékes összegek kezelőjéről és e személyek címéről, továbbá az adós ingatlanvagyonának összetételéről.

A bírósági végrehajtók a FICOBA-tól (az adóhatóságok által kezelt, a bankok által megadott adatokat tartalmazó országos bankszámla-adatbázistól) közvetlenül információkat kérhetnek az adós nevén lévő bankszámlákról és a számlavezetés helyéről.

Adatot kérhetnek az egészségbiztosítási és a munkanélküliek számára létrehozott biztosítási pénztáraktól is.

A CPCE L. 152-2. szakasza szerint a bankok kötelesek tájékoztatni a hitelező által megbízott végrehajtót az adós nevén lévő számlákról és a számlavezetés helyéről, egyéb információt azonban nem kell közölniük.

A SIV tájékoztatja a hitelező által megbízott végrehajtót a gépjárművek és a kétkerekű gépjárművek forgalmi engedélye birtokosainak személyi adatairól, valamint a jármű forgalmi rendszámáról és tulajdonságairól.

A hitelező ezekhez az adatbázisokhoz közvetlenül nem férhet hozzá, azonban a végrehajtás lefolytatásával megbízott bírósági végrehajtón keresztül elérheti azokat.

6. Az online bírósági árveréssel kapcsolatos információk

Franciaországban kétféle online árverés létezik ingó vagyon árverés útján történő értékesítése esetén:

• Élő árverések, amelyek részben elektronikus formában történnek: az értékesítésre fizikailag egy adott helyen kerül sor, és azt élőben online közvetítik az árverést lefolytató szakember vagy szervezet weboldalán vagy a hivatásos árverezők számára elérhető valamely weboldalon (https://www.interencheres.com/ vagy https://www.drouotonline.com/en). Mivel semmi nem akadályozza a szóban forgó bírósági végrehajtási árverések megtartását, azok megengedettek, és egyre elterjedtebbek.
• Online árverések, amelyek teljes egészében elektronikus formában történnek: az értékesítésre kizárólag online kerül sor, anélkül, hogy szükség lenne egy adott helyen való fizikai jelenlétre. Ezek az árverések a hatályos jogszabályok értelmében a bírósági ügyekben technikai és jogi akadályok miatt nem megengedettek (az önkéntes esetekben azonban megengedettek).

A (részben) elektronikus árverések csak ingóságok esetén folytathatók le.

Az árveréseket lefolytató szakemberek Franciaországon kívül is meghirdethetik a vagyontárgyakat, és az ajánlattevők tartózkodási helyüktől és állampolgárságuktól függetlenül ajánlatot tehetnek mind az élő, mind az egyéb értékesítések esetében (olyan távollévők között megtartott árverési eljárások is léteznek, amelyek során írásban vagy telefonon kerül sor az ajánlatok megtételére).

Az elektronikus árverésen való részvételhez az érintett személy (a potenciális ajánlattevő) nem köteles megadni az aláírását, azonban az árverést lefolytató szakember elkérheti a hitelkártyaadatait. Az árverést lefolytató szakember nyilvántartásba veszi a regisztrációkat, amelyek főszabály szerint bármilyen módon megtehetők, leggyakrabban azonban az árverést közvetítő weboldalon keresztül kerül rájuk sor. Írásos ajánlatot bármilyen módon lehet tenni.

Az elfogadott fizetési módokat az árverést lefolytató szakember határozza meg.

A távoli ajánlattevőknek nem kell személyesen részt venniük (de ezt megtehetik, ha szeretnék). Az árverést élőben követhetik, és valós időben tehetnek ajánlatot. Ezenkívül az értékesítés előtt vételi megbízásokat is regisztrálhatnak. Ebben az esetben az ajánlatok fokozatosan emelkednek, és az árverés kezdetétől figyelembe veszik a megtett ajánlatot. Az árverés alatt általában telefonkapcsolat is rendelkezésre áll.

A fordítási lehetőségek az értékesítést végző szakembertől és annak segítőitől függenek, mivel e tekintetben nincsenek külön rendelkezések.

Az árverési weboldalak konfigurációja alapján csak az online árverésre regisztrált személyek férhetnek hozzá az árveréshez az adott weboldalon keresztül. A fizikai helyszínen azonban az árverések nyilvánosak.

1. A lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének közzététele és azok árának meghatározása

A bírósági árverések a végrehajtási törvény (Ovršni zakon) (Narodne Novine [NN, a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja] 112/12., 25/13., 93/14., 55/16. és 73/17. száma) szerint az ingó és ingatlan vagyontárgyak értékesítésére alkalmazhatóak. Az ingó és ingatlan vagyontárgyak online bírósági árverését lehetővé tevő rendszer 2015. január 1-jén lépett hatályba Horvátországban, és az e dátumot követően indított eljárásokra alkalmazható.

Ingatlan

Az ingatlanra foganatosított végrehajtás az ingatlan-nyilvántartásba történő, végrehajtásról szóló bejegyzéssel, az ingatlan értékének megállapításával, az érintett ingatlan értékesítésével és az ebből folyó bevételekből a végrehajtási hitelező(k) követeléseinek kielégítésével történik.

Az ingatlan értékének megállapítására a bíróság hivatásos szakértő tanú vagy értékbecslő indokolt véleménye alapján, mérlegelési jogkörben hozott döntésében kerül sor, és az ingatlan értékének meghatározásánál az ingatlanon az értékesítést követően is fennálló, az ingatlan értékét csökkentő jogokat és terheket is figyelembe kell venni.

A vagyonértékelés befejezését követően a bíróság az ingatlan értékesítéséről szóló döntésben teszi közzé az ingatlan értékét és az értékesítés módját és feltételeit.

A végrehajtási törvény 92. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a felek bíróság előtt vagy azon kívül kötött megállapodással is meghatározhatják az ingatlan értékét, azzal a végrehajtás alapját képező követelést biztosító zálogjogot vagy más megfelelő tulajdonra vonatkozó jogot alapítva.

Az ingatlan elektronikus árverését az illetékes hatóság kérelmére a Pénzügyi Ügynökség (Financijska agencija, a továbbiakban: FINA) folytatja le. Az értékesítésről szóló kérelmet és az ingatlan értékesítésére vonatkozó eljárással kapcsolatos egyéb dokumentumokat a FINA-nak a végrehajtó bíróság helye és illetékessége szerint területi illetékességgel rendelkező helyi szerveihez kell eljuttatni.

Az online bírósági árverés az online bírósági árverésen való részvételi felhívással kezdődik.

Az első online bírósági árverés során az ingatlant a megállapított értékének négyötödénél alacsonyabb áron nem lehet értékesíteni. A második online bírósági árverésen az ingatlant a megállapított értékének legalább háromötödéért lehet értékesíteni (a végrehajtási törvény 102. cikkének (1) és (2) bekezdése).

10 munkanapon keresztül lehet ajánlatokat tenni. Amennyiben az első online bírósági árverésen nem érkezik be érvényes ajánlat, a második árverésre vonatkozó részvételi felhívás az első online bírósági árverés befejezését követő napon kerül közzétételre.

Amennyiben a második online bírósági árverésen sem érkezik érvényes ajánlat, a FINA erről értesíti a bíróságot. Ebben az esetben a bíróság a végrehajtást felfüggeszti.

Az online bírósági árverés a részvételi felhívásban meghatározott határideig tart (a végrehajtási törvény 103. cikkének (1) bekezdése).

Az ingatlan online bírósági árverés útján történő értékesítésének sikeres lezárását követően a bíróság – a FINA értesítésének kézhezvétele után – az ingatlant átruházó határozatot hoz. A határozatban megállapítja, hogy a határozat jogerőre emelkedését és a vételár vevő általi megfizetését követően az ingatlan tulajdonosát be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, és az érintett ingatlanon fennálló olyan jogokat és terheket, amelyek az értékesítéssel megszűnnek, törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból.

Az ingatlant a vevőre átruházó határozat jogerőre emelkedését követően a bíróság kitűzi a vételár felosztására vonatkozó tárgyalás időpontját.

Ingó vagyon

Az ingó vagyontárgyakra foganatosított végrehajtás kizárással, értékeléssel, lefoglalással, a vagyontárgy elszállításával, annak bíróság, végrehajtási hitelező vagy harmadik fél általi felügyelet alá vételével, értékesítéssel és az ebből származó bevételekből a végrehajtási hitelező követelésének kielégítésével történik.

Az ingó vagyontárgyak értékesítése szóbeli bírósági árverésen vagy közvetlen megállapodással történhet. Az értékesítés módját a bíróság döntése határozza meg, gondoskodva arról, hogy az ingó vagyontárgyat a legkedvezőbb ajánlatot tevő félnek kell értékesíteni.

Az ingó vagyontárgy értékesítése megfelelő időben közzétételre kerül a bíróság hirdetőtábláján, emellett azt az ingatlan értékesítésének közzétételére vonatkozó módszerekkel is nyilvánosságra lehet hozni.

Az értékesítés helyéről, napjáról és időpontjáról értesíteni kell a végrehajtási hitelezőt és a végrehajtási adóst.

A végrehajtási hitelező kérelmére az ingó vagyontárgy értékesítésére online bírósági árveréssel is sor kerülhet, amelyre az ingatlan online bírósági árverésen történő értékesítésére vonatkozó szabályokat (a végrehajtási törvény 149. cikkének (7) bekezdése) kell megfelelően alkalmazni.

Az árverésen az ingó vagyontárgyat legalább a megállapított értékének a feléért kell értékesíteni. Ez alatt az ár alatt akkor sem lehet azt értékesíteni, ha a bíróság által a közvetlen megegyezéssel történő értékesítésre megszabott határidő eltelt.

Amennyiben az ingó vagyontárgyat nem sikerül az árverésen vagy közvetlen megegyezéssel értékesíteni, a végrehajtást fel kell függeszteni.

Az ingó vagyontárgy sikeres értékesítését követően a vevő köteles a vételárat megfizetni, és amint az árverés vagy a közvetlen megegyezéssel történő értékesítés lezárul, köteles az ingó vagyontárgyat birtokba venni. Amennyiben a vevő nem fizeti meg a vételárat, az árverés sikertelennek minősül.

A végrehajtási eljárásban lefoglalt ingó vagyontárgy értékesítésével hivatásos kereskedelmi ügynököt is meg lehet bízni. A hivatásos kereskedelmi ügynök feladatait a horvát gazdasági kamara (Hrvatska gospodarska komora) szervezi meg és látja el.

A hivatásos kereskedelmi ügynökre bízott ingó vagyontárgy árverését a közjegyzők folytatják le.

Az ingó vagyontárgy értékesítését követően a kereskedelmi ügynök a vételár megfizetése ellenében átadja a vagyontárgyat a vevőnek.

2. Az értékesítés lefolytatására jogosult harmadik felek

Ingatlan

Horvátországban az ingatlan értékesítését a FINA végzi. Az előírt formában benyújtott értékesítési kérelem mellett a bíróság köteles a FINA-nak a végrehajtási határozatot, az ingatlan-nyilvántartás kivonatát és az értékesítésre vonatkozó megállapításokat átadni.

Az ingatlan közvetlen megállapodással való értékesítése esetén az ingatlant ingatlanok értékesítésére jogosult személy, végrehajtó, illetve közjegyző közreműködésével vagy egyéb módon kell értékesíteni.

Ingó vagyon

Az ingatlan vagyontárgyak szóbeli árverését végrehajtók végzik. A bíróság a döntésében az árverés lefolytatásával közjegyzőt is megbízhat (a végrehajtási törvény 149. cikkének (2) bekezdése). A végrehajtási eljárásban lefoglalt ingó vagyontárgyak értékesítését hivatásos kereskedelmi ügynök is elvégezheti (a végrehajtási törvény 152. cikkének (1) bekezdése).

A végrehajtási hitelező kérelmére az ingó vagyontárgy értékesítését a FINA által lefolytatott online bírósági árverésen kell lefolytatni.

3. Az árverések azon típusai, amelyekre a szabályok adott esetben nem teljes mértékben vonatkoznak

Ingatlan

Az ingatlan online bírósági árverésen kerül értékesítésre. Az online bírósági árverés az online bírósági árverésen való részvételi felhívással indul meg (a végrehajtási törvény 97. cikkének (1) bekezdése).

A felek, a záloghitelezők és azoknak a személyes szolgalmaknak és tulajdoni terheknek a jogosultjai, amelyek az ingatlan értékesítésével megszűnnek, legkésőbb az ingatlan online bírósági árveréssel történő értékesítéséig megegyezhetnek, hogy az érintett ingatlant az ingatlan értékesítésére jogosult személy, végrehajtó, illetve közjegyző közreműködésével, vagy egyéb módon, bizonyos határidőn belül közvetlen megegyezéssel értékesítik (a végrehajtási törvény 97. cikkének (6) bekezdése).

Közvetlen megállapodással történő értékesítés esetén a bíróság az értékesítés jogi érvényességéhez szükséges feltételek ellenőrzését követően az ingatlan közvetlen megegyezéssel való értékesítéséről szóló határozatot hoz (a végrehajtási törvény 104. cikkének (1) bekezdése).

A határozatot kifüggesztik a bíróság hirdetőtábláján és minden olyan személynek kézbesítik, akiknek az ingatlan vevő számára történő eladásáról szóló megállapításokat kézbesítették (a végrehajtási törvény 104. cikkének (2) bekezdése).

Ingó vagyon

Az ingó vagyontárgyak értékesítése szóbeli bírósági árverésen vagy közvetlen megállapodással történhet. Az értékesítés módját a bíróság döntése határozza meg, gondoskodva arról, hogy az ingó vagyontárgyat a legkedvezőbb ajánlatot tevő fél számára kell értékesíteni (a végrehajtási törvény 149. cikkének (1) bekezdése).

A közvetlen megegyezéssel történő értékesítés a vevő mint egyik fél és a végrehajtó vagy a kereskedelmi tevékenységet végző személy mint másik fél megállapodásával történik. A végrehajtó a végrehajtási adós nevében és érdekében, a kereskedelmi tevékenységet végző személy pedig saját nevében és a végrehajtási adós érdekében értékesíti az ingó vagyontárgyat (a végrehajtási törvény 149. cikkének (3) bekezdése).

A végrehajtási hitelező kérelmére az ingó vagyontárgy értékesítésére online bírósági árveréssel is sor kerülhet, amelyre a jelen törvény ingatlan online bírósági árverésen történő értékesítésére vonatkozó szabályait (a végrehajtási törvény 149. cikkének (7) bekezdése) kell megfelelően alkalmazni.

Az ingatlanok és az ingó vagyon bírósági és közjegyzői biztosítékhoz kötött, tulajdonjog és egyéb jogok átruházásával történő értékesítésére az ingatlanok és az ingó vagyon végrehajtás céljából történő értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. Információk a nemzeti tulajdoni nyilvántartásokról

Horvátországban az alábbi nyilvántartások léteznek:

• ingatlan-nyilvántartás a Horvátország területén fekvő ingatlanok jogi helyzetére vonatkozóan;
• gépjármű-nyilvántartás;
• hajólajstrom;
• légijármű-lajstrom;
• a társasági részesedésekre és dematerializált értékpapírokra vonatkozó nyilvántartás;
• bírósági és közjegyzői biztosítékok nyilvántartása (zálognyilvántartás);
• bankszámla-nyilvántartás;
• egyéb nyilvántartások.

A nyilvántartásokat a különböző állami hatóságok elektronikusan vezetik, és azokhoz elektronikusan lehet hozzáférni (például a kereskedelmi bíróságok által vezetett jogi személyek nyilvántartásához).

Annak érdekében, hogy az állami szervektől információt lehessen beszerezni, általában szükséges megfelelő díj megfizetése, amely díj összege a konkrét állami hatóságtól függ, és amelyet a közigazgatási díjakról szóló törvény (Zakon o upravnim pristojbama) (NN 115/16. sz.) és a közigazgatási díjakról szóló rendelet (Uredba o tarifi upravnih pristojbi) (NN 8/17. sz.) határoz meg. A 100,00 HRK-nál alacsonyabb közigazgatási díjakat illetékbélyegen, az azt meghaladó díjakat internetes banki szolgáltatáson keresztül lehet leróni.

A végrehajtási eljárás során értékesített ingatlanok és ingó vagyontárgyak listáját a végrehajtási eljárás során értékesített ingatlanokra és ingó vagyontárgyakra vonatkozó nyilvántartás tartalmáról és módjáról szóló rendelet (Pravilnik o sadržaju i načinu vođenja očevidnika nekretnina i pokretnina koje se prodaju u ovršnom postupku) (NN 115/12. és 156/14. sz.) szabályozza.

5. A hitelezők számára az adósok vagyontárgyainak és követeléseinek azonosítását lehetővé tevő adatbázisokra vonatkozó információk

A végrehajtási törvény 18. cikke szerint az állami hatóságok a végrehajtási vagy követelésbiztosítási eljárás megindítását tervező személy kérelmére a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül kötelesek az adósra vonatkozó információkat átadni.

• A belügyminisztérium köteles arra vonatkozó információval szolgálni, hogy az adott személy tulajdonosként be van-e jegyezve a gépjármű-nyilvántartásba, illetve hogy a gépjárműnek mi a fajtája, gyártója, típusa, modellje, gyártási éve és nyilvántartási száma, valamint azon milyen terheket tart nyilván. A Belügyminisztériumnak a személy neve és a születési dátuma mellett a személyazonosító igazolványa számát is fel kell tüntetnie.
• A központi letétkezelő és elszámoló vállalat (Središnje klirinško depozitarno društvo) vagy más, a bejegyzett értékpapírok, dematerializált értékpapírok, részvények, kötvények, kincstárjegyek, kereskedelmi értékpapírok, letéti igazolások és más, sorozatban kibocsátott értékpapírok nyilvántartására jogosult személy köteles a nyilvántartásában szereplő személy számlájára vonatkozó adatok átadására.
• A kikötővezető irodája köteles a személy hajó, jacht, úszó jármű, rögzített vízi létesítmény, csónak, vagy építés alatt álló ilyen jármű tulajdonosaként a nyilvántartásban való szereplésére vonatkozó adatokat kiadni.
• A kataszteri nyilvántartásért felelős hatóság köteles a természetes vagy jogi személy minden vagyonára vonatkozó kivonatot készíteni.
• A munkáltató vagy az állandó jövedelem kifizetője köteles az esetleges eljárás alanyaként szereplő személy munkabére vagy egyéb állandó jövedelme megfizetésének módszerére vonatkozó információkat szolgáltatni.
• Az egyéb releváns, tulajdonnal kapcsolatos jogokat tartalmazó nyilvántartást vezető más hatóság vagy személy köteles az általa vezetett nyilvántartásban szereplő személy egyes jogok tekintetében fennálló helyzetére vonatkozó információkat megosztani.

A bíróság felhívására a végrehajtási hitelező által a végrehajtási adós adósaként vagy a végrehajtási hitelező tulajdonának birtokosaként megjelölt személy 8 napon belül köteles nyilatkozni, hogy a végrehajtási adósnak fennáll-e vele szemben bármilyen követelése, és hogy a végrehajtási adós valamely tulajdona a birtokában van-e.

A Pénzügyminisztérium Adóügyi Igazgatósága a végrehajtási törvény 217. cikke szerinti adatokat 8 napon belül köteles megadni annak a személynek a kérésére, aki azt állítja, hogy végrehajtási eljárást kíván indítani munkaviszonyból származó, bruttó összegben kifejezett pénzkövetelés behajtása érdekében.

A felsorolt hatóságok és személyek csak a kérelmezett tevékenység díjának megfizetését követően kötelesek az információt kérő személy kérelmének eleget tenni.

Az információt kérő személy köteles a kérelmében megjelölni azt a követelést, amelyre tekintettel a végrehajtási vagy biztosítéki eljárást meg kívánja indítani, és csatolni a követelést igazoló dokumentumot.

A fenti információkérésre irányuló kérelmek benyújtásakor nem kell jogi képviselővel eljárni, az eljárás költségei pedig a kérelmet intéző állami hatóságtól függnek.

6. Online bírósági árverésekre vonatkozó információk

Az ingatlan és ingó vagyontárgyak online bírósági árveréssel történő értékesítésére a végrehajtási törvény rendelkezéseit és különösen az alábbi végrehajtási rendeleteket kell alkalmazni:

• az ingatlanok és az ingó vagyontárgyak végrehajtási eljárás során történő értékesítésének módjáról és az arra vonatkozó eljárásról szóló rendelet (Pravilnik o načinu i postupku provedbe prodaje nekretnina i pokretnina u ovršnom postupku) (NN 156/14., 1/19. és 28/21. sz., a továbbiakban: értékesítési rendelet);
• az ingóságok és az ingatlanok végrehajtási eljárás során megvalósított értékesítéséhez kapcsolódó díjak típusairól és összegéről szóló rendelet (Pravilnik o vrstama i visini naknada za obavljanje poslova provedbe prodaje nekretnina i pokretnina u ovršnom postupku) (NN 156/14. szám);
• a végrehajtási eljárás során értékesített ingatlanokra és ingó vagyontárgyakra vonatkozó nyilvántartás tartalmáról és módjáról szóló rendelet (Pravilnik o sadržaju i načinu vođenja očevidnika nekretnina i pokretnina koje se prodaju u ovršnom postupku) (NN 115/12. és 156/14. sz.).

Az online bírósági árverés az online bírósági árverésen való részvételi felhívással kezdődik.

Az online bírósági árverésen való részvételi felhívásnak tartalmaznia kell az értékesítés módját és feltételeit, az online bírósági árverés napját és kezdetének, valamint végének időpontját, azt az időpontot, amikor az ingatlan iránt érdeklődő személyek az érintett ingatlant megtekinthetik, illetve az egyéb szükséges adatokat.

Ha a fél írásban kéri és az eljárás költségeit megelőlegezi, a FINA az online bírósági árverésen való részvételi felhívást a közszolgálati médiában is közzéteszi.

Az online bírósági árverésen való részvételi felhívás FINA honlapján történő kihirdetése és az ajánlattétel megkezdése között legalább 60 napnak kell eltelni.

Az online bírósági árverésen csak azok a személyek vehetnek részt vásárlóként, akik megfizették a biztonsági letét összegét (a végrehajtási törvény 99. cikkének (1) bekezdése).

Az online bírósági árverési rendszerhez való hozzáférés feltétele, hogy az ajánlattévő a személyazonosságát igazoló érvényes digitális azonosítóval és az ajánlat hitelesített elektronikus aláírását lehetővé tevő igazolással rendelkezik (az értékesítési rendelet 14. cikkének (2) bekezdése).

A konkrét online bírósági árverésre való első bejelentkezéskor az ajánlattévőnek ki kell tölteni az online bírósági árverésen való részvételhez szükséges regisztrációs űrlapot.

Az ajánlattévő az űrlapot hitelesített elektronikus aláírással látja el.

Az értékesítési rendelet 15. cikke szerinti elektronikus űrlap kitöltését követően az online bírósági árverési rendszer a konkrét online bírósági árverésre vonatkozó egyedi azonosítóval ruházza fel az ajánlattevőt.

Az űrlapok az értékesítési rendelet szerves részét képezik.

Az online bírósági árverésen az ajánlatok gyűjtése 10 munkanapig tart, és az ajánlatok gyűjtése elektronikus úton történik munkanapokon és munkanapokon kívül 0 és 24 óra között.

Az ajánlatok összegyűjtésének határideje: munkanapokon 9 és 15 óra között. Kivételesen, ha a legelőnyösebb érvényes ajánlatot az online bírósági árverésen való részvételre vonatkozó felhívásban az ajánlatok gyűjtésének záró időpontjaként meghatározott határidő lejárta előtti utolsó 10 percben adják, a licitálás minden egyes utolsó legelőnyösebb érvényes ajánlattól számított 10 perccel meghosszabbodik, amíg az utolsó legelőnyösebb érvényes ajánlat óta 10 perc el nem telik.

Az eladásra kínált tárgy irányárát, azaz azt az árat, amelyen a licitálás megkezdődik, a bíróság határozza meg. Az online bírósági árverés lezárását követően a FINA az értékesítési rendelet 25. cikke szerinti adatokat tartalmazó jelentést készít a bíróság részére.

Az online bírósági árverési eljárás a FINA előtt folyik, és a kifizetéseket banki átutalással kell teljesíteni. Az ajánlattevő az árverésen távolról is részt vehet, nincs szükség a személyes jelenlétre.

A bíróság írásos határozatot hoz (odaítélő határozat), amelyet a bíróság hirdetőtábláján és a FINA weboldalán kell közzétenni.

Az ingó vagyontárgyak értékesítése során a végrehajtási hitelező kérelmére az ingó vagyontárgy értékesítésére online bírósági árveréssel is sor kerülhet, amelyre az ingatlan online bírósági árverésen történő értékesítésére vonatkozó szabályokat (a végrehajtási törvény 149. cikkének (7) bekezdése) kell megfelelően alkalmazni.

1. A lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének közzététele és azok árának meghatározása

A lefoglalt vagyontárgyak árát a ciprusi piac árai határozzák meg. Lefoglalt ingatlan vagyon esetén az értékbecslést követően az árverező határozza meg a kikiáltási árat. Amennyiben ezt az árat nem érik el az ajánlatok, az ingatlant nem lehet értékesíteni.

Az ingó vagyon tekintetében, miután a bírósági végrehajtó az ingó vagyon hitelező érdekében történő lefoglalására irányuló végzés végrehajtásával a vagyontárgyakat lefoglalta, az aktuális piaci árak alapján meghatározza a kikiáltási árat és elvégzi az ingó vagyontárgyak értékesítését. Amennyiben a kikiáltási ár nem kerül megfizetésre, a bírósági végrehajtó megismételheti az árverést.

Az árverési hirdetményt napilapokban teszik közzé. Amennyiben az árverés ingatlanra vonatkozik, a hirdetményt abban a körzetben vagy kerületben teszik közzé, ahol az ingatlan fekszik, illetve a belügyminisztérium honlapján.

2. Az értékesítés lefolytatására jogosult harmadik felek

A vagyontárgyak értékesítését hivatásos magánárverezők végezhetik. Az árverező a Ciprusi Köztársaság belügyminisztériumának földhivatala által kijelölt, a vagyontárgy nyilvános árveréssel való értékesítéséhez megfelelő képesítéssel rendelkező személy.

Az ingó vagyontárgyak ítélet végrehajtása érdekében történő értékesítése az állami igazságszolgáltatásba tagozódó olyan bírósági végrehajtók által lefolytatott nyilvános árverésen történik, akik az ingó vagyon hitelező érdekében történő lefoglalására irányuló végzés végrehajtásának keretei között jogosultak a lefoglalt ingó vagyontárgyak értékesítésére.

3. Az árverések azon típusai, amelyekre a szabályok adott esetben nem teljes mértékben vonatkoznak

Az ingó vagyontárgyak árverését egyes esetekben maguk a hitelezők – például bankok vagy természetes személyek – végezhetik, ha a bírósági végzés végrehajtását követően ők szereznek tulajdont az adós ingó vagyontárgyai felett. Ezekre az eljárásokra nem kell a nyilvános árverések hatályos jogszabályokban lefektetett szabályait alkalmazni.

4. A vagyontárgyak nemzeti nyilvántartásaira vonatkozó információk

Cipruson az alábbi vagyontárgyakra vonatkozó nyilvántartások léteznek:

1. A ciprusi földhivatal az állampolgárok ingatlantulajdoni jogcímét igazoló dokumentumokat tartalmazó nyilvántartása.
2. A közlekedési hivatal a Ciprusi Köztársaságban regisztrált járművekről szóló nyilvántartást vezet.
3. A ciprusi tengeri kereskedelmi hivatal vezeti a ciprusi hajók nyilvántartását, amelyben minden hajó és/vagy tengeri jármű szerepel.
4. A cég- és csődgondnok-nyilvántartó hivatal cégekért felelős osztálya a cégek, egyesületek és kereskedelmi nevek nyilvántartását vezeti.
5. A polgári repülési hatóság a légi járművek ciprusi nyilvántartását vezeti és a légi járművek regisztrációjáért, a regisztráció módosításáért és a nyilvántartásból való törlésért felelős.
6. A cégekért felelős osztály szellemi és ipari tulajdon részlege a védjegyeket tartja nyilván.

5. A hitelezők számára az adósok vagyontárgyainak és követeléseinek azonosítását lehetővé tevő adatbázisokra vonatkozó információk

A ciprusi cég- és csődgondnok-nyilvántartó hivatal weboldalán könnyen hozzá lehet férni a fizetésképtelen személyek és felszámolt vállalkozások nyilvántartásához, amely lehetővé teszi, hogy a hitelező információkat szerezzen az adós fizetőképességére vonatkozóan. Nincs azonban olyan elektronikus nyilvántartás, amelyből a hitelező közvetlenül az adós vagyonára vonatkozó adatokhoz juthatna. A pernyertes fél az ítélet hiteles másolatának vagy az adós neve alatt szereplő ingatlannal kapcsolatos adatok kiadására vonatkozó idézés felmutatását követően közvetlenül vagy jogi képviselő útján keresést indíthat az ingatlan-nyilvántartásban.

6. Az online bírósági értékesítésekre vonatkozó információk

Cipruson nem folytatnak le online bírósági árveréseket.

1. A lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének közzététele és azok árának meghatározása

A lefoglalt vagyontárgyakra vonatkozó végrehajtási eljárás nem minden esetben jár a lefoglalt vagyontárgyak értékesítésével, a hitelező és az adós ehelyett megállapodást köthetnek. Amennyiben több hitelező vesz részt az eljárásban, a vagyontárgy értékesítésének elkerüléséhez az adósnak mindegyikükkel meg kell egyeznie. Amennyiben nem sikerül megegyezésre jutni, a bíróság elrendeli a vagyontárgy értékesítését.

A lefoglalt vagyontárgyak értékét a szakértő becsléssel állapítja meg (ingatlanok esetében). Az ingó vagyontárgyak értékét az értékesítés során a legmagasabb ajánlatot tevő személy határozza meg, mivel az ajánlattétel 0-nál kezdődik. Amennyiben előírták az ingó vagyontárgy értékbecslését, az ajánlattétel nem 0-ról, hanem a becsült érték 60%-áról indul.

A lefoglalt vagyontárgyak kihirdetése az igazságszolgáltatásra vonatkozó kormányzati weboldalon, az értékesítést lefolytató árverező weboldalán, napilapokon (az értékesítésről szóló hirdetményt általában havonta egyszer két napilapban teszik közzé) és az értékesítés helye szerinti bíróság hirdetőtábláján keresztül történik.

Az értékesítésre kerülő lefoglalt tárgy jellemzői, illetve a tárggyal kapcsolatos dokumentumok az igazságszolgáltatásra vonatkozó kormányzati weboldalon és az értékesítést lefolytató árverező weboldalán találhatóak meg. Ezekhez bármely érdekelt személy kérhet hozzáférést.

Amennyiben valaki meg kívánja tekinteni az értékesítésre kerülő lefoglalt tárgyat, ennek érdekében – ingatlan esetében – megtekintésre irányuló kérelmet nyújthat be a bírósághoz. Az ingatlan értékesítését megelőzően a bírósági szakértő jelentést készít az ingatlan állapotáról, amely jelentés nyilvános. Az ingó vagyontárgyakat az érdekelt személyek az értékesítést megelőző két órában tekinthetik meg.

Az értékesítés napján az ajánlatokat szóban teszik meg a bíróság által a vagyontárgyak értékesítésének lefolytatására kijelölt árverező előtt.

A vagyontárgyakat megszerző félnek az árverést követően a teljes vételárat meg kell fizetnie, nem elég a vételár csak egy részét letétbe helyeznie. A teljes összeget ingatlanok esetében az értékesítés napját követő hét napon belül, míg ingó vagyontárgyak esetében az értékesítés napját követő 24 órán belül kell letétbe helyezni a bíróságon. A kifizetéseket nem lehet elektronikusan teljesíteni, azokra a bíróság előtt kell sort keríteni.

2. Az értékesítés lefolytatására jogosult harmadik felek

Az értékesítést a bíróság nevében a bíróság által kinevezett árverező folytatja le, az eljárást harmadik fél nem folytathatja le.

3. Az árverések azon típusai, amelyekre a szabályok adott esetben nem teljes mértékben vonatkoznak

Nincs olyan típusú árverés, amelyekre e szabályok ne lennének teljes mértékben alkalmazandóak.

4. A vagyontárgyak nemzeti nyilvántartásaira vonatkozó információk

Az alábbi nemzeti vagyonnyilvántartások léteznek:

Ingatlanok – állami nyilvántartás és ingatlan-nyilvántartás

Ingók – gépjárművek, vízi- és légi járművek tekintetében a máltai közlekedési nyilvántartás

Üzletrészek és részvények – a máltai pénzügyi szolgáltatási hatóság és a máltai tőzsde

Egyéb pénzügyi eszközök – a máltai tőzsde

Védjegyek és szabadalmak – kereskedelmi minisztérium

Ezeket a nyilvántartásokat a megfelelő közjogi szervezetek elektronikusan vezetik. Egyes nyilvántartásokhoz elektronikusan bárki hozzáférhet. Az állami nyilvántartás és a máltai pénzügyi szolgáltatási hatóság esetében a nyilvántartásokhoz térítés ellenében lehetséges hozzáférni. A máltai közlekedési nyilvántartás nem nyilvános. A máltai pénzügyi szolgáltatási hatóság nyilvántartásához való hozzáférés díját elektronikusan is be lehet fizetni. Az állami nyilvántartáshoz való hozzáférés díját az állami nyilvántartás hivatalában kell befizetni.

5. A hitelezők számára az adósok vagyontárgyainak és követeléseinek azonosítását lehetővé tevő adatbázisokra vonatkozó információk

A hitelező az ingatlanokra és a vállalkozásokra vonatkozó nyilvántartásokhoz férhet hozzá. A máltai pénzügyi szolgáltatási hatóság közvetlen elektronikus hozzáférést nyújt a vállalkozások adataihoz. Ingatlanok tekintetében a hitelező az állami nyilvántartáson és az ingatlan-nyilvántartáson keresztül tájékozódhat. Nincs szükség további engedélyek beszerzésére sem a máltai pénzügyi szolgáltatási hatóság nyilvántartásaihoz való közvetlen hozzáféréshez, sem pedig az állami nyilvántartáson és az ingatlan-nyilvántartáson keresztüli hozzáféréshez.

6. Az online bírósági értékesítésekre vonatkozó információk

Az árveréseken nincs lehetőség az ajánlatok online megtételére.

1. A lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének közzététele és azok árának meghatározása

Az ingatlan értékét a külön jogszabályban meghatározottak szerint (a bírósági végrehajtó által kijelölt) értékbecslő állapítja meg. Amennyiben azonban az ingatlan értéke a lefoglalást megelőző hat hónapnál nem régebben piaci értékesítés céljából megállapításra került, és az értékbecslés megfelel a végrehajtási eljárás céljából történő értékbecslés feltételeinek, nincs szükség újabb értékbecslésre. Ezzel szemben, ha az ingatlan állapotában az ingatlan leírása és értékbecslése valamint az árverés időpontja között jelentős változás áll be, a hitelező vagy az adós kérelmére kiegészítő leírást adható és kiegészítő értékbecslés végezhető.

A lefoglalt vagyontárgyak nyilvános árverésen kerülnek értékesítésre. Az árverésre legkorábban a vagyontárgy leírásának és értékbecslésének jogerőssé válását követő két hét elteltével vagy a végrehajtást megindító ítélet jogerőssé válása után kerül sor.

A bírósági végrehajtó az árverés időpontját és tárgyát nyilvános hirdetményben teszi közzé, amelyet az eljárás feleinek, az önkormányzatnak, a vagyontárgy helye szerinti adóhivatalnak és a társadalombiztosítási hatóságnak kell megküldeni.

Az árverési hirdetmény az árverés időpontja előtt két héttel közzétételre kerül emellett a bíróság és az önkormányzat épületében, valamint az érintett városban/faluban népszerű napilapban és a nemzeti bírósági végrehajtói tanács (Krajowa Rada Komornicza) weboldalán is. Ezenfelül a felek kérelmére és költségén a bírósági végrehajtó a fél által kérelmezett egyéb formában is elrendelheti a közzétételt.

2. Az értékesítés lefolytatására jogosult harmadik személyek

Az árverések a bírósági végrehajtó jelenlétében és bíró vagy bírósági titkár (referendarz sądowy) felügyelete mellett kerülnek lefolytatásra. Az ingatlannal kapcsolatos végrehajtást az a bírósági végrehajtó folytatja le, amelyik illetékességi területén az ingatlan található.

3. Az árverések azon típusai, amelyekre a szabályok adott esetben nem teljes mértékben vonatkoznak

• az ingatlan egy részére foganatosított végrehajtás;
• haszonbérleti jogra foganatosított végrehajtás;
• nem beépített földterületre, illetve lakó- vagy kereskedelmi épülettel beépített földterületre foganatosított végrehajtás, ha a végrehajtási kérelem benyújtásakor nem érkezett az építési törvény (prawo budowlane) szerinti építkezés befejezéséről szóló értesítés, vagy nem került benyújtásra az építési törvény szerinti lakhatási engedélyre irányuló kérelem;
• a hajólajstromba bejegyzett tengeri járművekre foganatosított végrehajtás;
• vállalkozás vagy mezőgazdasági üzem értékesítésével lefolytatott végrehajtás;
• a közös tulajdon nyilvános értékesítéssel történő megszüntetésével lefolytatott végrehajtás.

4. A vagyontárgyak nemzeti nyilvántartásaira vonatkozó információk

Az ingatlan- és jelzálog-nyilvántartásokat (księga wieczysta) a kerületi bíróságok (sąd rejonowy) vezetik annak érdekében, hogy az ingatlan jogi státusza meghatározható legyen. Ezeket IKT-rendszerben kell kialakítani és fenntartani. Az ingatlan- és jelzálog-nyilvántartások nyilvánosak és négy részből állnak:

1. az első részben az ingatlan leírása és a tulajdonhoz kapcsolódó jogokra vonatkozó bejegyzések találhatóak;

2. a második rész tartalmazza a tulajdonra és a haszonbérletre vonatkozó bejegyzéseket;

3. a harmadik részben a tulajdonjog korlátai találhatóak, kivéve a jelzálog, az ingatlannal való rendelkezés korlátai, a haszonbérlet és az egyéb jogokra és követelésekre vonatkozó bejegyzések, kivéve a jelzáloggal kapcsolatos követeléseket;

4. a negyedik rész a jelzálogra vonatkozó bejegyzéseket tartalmazza.

Az ingatlan- és jelzálog-nyilvántartások mellett az ingatlanok nyilvántartására szolgáló másik eszköz a földmérésről és térképészetről szóló, 1989. május 17-i törvény (Prawo geodezyjne i kartograficzne) (egységes szerkezetbe foglalt szövege: 2010/193. sz. hivatalos lap, 1287. rész, módosításokkal) szerinti földterület- és épület-nyilvántartás (ewidencja gruntów i budynków). A földterület- és épület-nyilvántartást a kerületi kormányzó (starosta) vezeti.

5. A hitelezők számára az adósok vagyontárgyainak és követeléseinek azonosítását lehetővé tevő adatbázisokra vonatkozó információk

A 4. pontban említett adatbázisok, vagyis az ingatlan- és jelzálog-nyilvántartások, valamint a földterület- és épület-nyilvántartás nyújthatnak segítséget a hitelezőknek az adósok vagyontárgyainak azonosításához. Emellett az ingatlan- és jelzálog-nyilvántartások lehetővé teszik a hitelezők jelzáloggal biztosított követeléseinek beazonosítását is.

6. Az online bírósági értékesítésekre vonatkozó információk

A bírósági árverések lefolytatására nem online kerül sor. Kizárólag az árverési hirdetmények kerülnek közzétételre a nemzeti bírósági végrehajtói tanács weboldalán (törvényi kötelezettségként), és azok emellett közzétehetők az árverést lefolytató bírósági végrehajtó weboldalán is.

1. A lefoglalt áru értékesítésének és árképzésének hirdetése

A jelenlegi helyzet az, hogy a vagyontárgyakat lehetőleg a https://www.e-leiloes.pt/ oldalon keresztül kell értékesíteni, amint azt a portugál polgári perrendtartás (CPC) 837. cikke és a 2013. augusztus 29-i 282/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet (Portaria) 20. és azt követő cikkei előírják.

A https://www.e-leiloes.pt/ platform működését szabályozó szabályokat az igazságügyi miniszter 12624/2015. számú rendeletével fogadták el, amely a Portugál Hivatalos Lap (Diário da República) második sorozatának 219. számában, 2015. november 9-én jelent meg.

Közlemény: Tekintettel a különböző nemzeti intézmények ellen a közelmúltban elkövetett számos kibertámadásra, az e-leilões oldalra Portugálián kívülről érkező személyek számára korlátozott hozzáférést biztosítanak.

Az ilyen személyeknek el kell küldeniük IP-címüket (internetprotokoll) a suporte@solicitador.net címre. A saját IP-címét például az alábbi linken keresztül ismerheti meg: https://www.whatismyip.com/.

Az értékesítésre vonatkozó hirdetéseket a 12624/2015. számú rendelet 6. cikke szabályozza:

6. cikk

Árverések hirdetése

1. Az árveréseket a https://www.e-leiloes.pt/ oldalon hirdetik meg. Ezenkívül a Jogi Ügyvivők Kamarájának (Câmara dos Solicitadores) határozata alapján az információk részben vagy egészben más honlapokon, a sajtóban és e-mailben is terjeszthetők. Ez nem érinti az eljárásért jogilag felelős végrehajtónak azt a jogát, hogy az árverést bármilyen más, általa megfelelőnek ítélt módon nyilvánosságra hozza.
2. A www.e-leiloes.pt oldalon közzétett információknak legalább a következőket kell tartalmazniuk:
   1. a bírósági eljárás hivatkozási száma, a bíróság és az érintett szervezeti egység;
   2. az árverés kezdetének időpontja;
   3. az árverés befejezési határidejének dátuma és időpontja;
   4. az értékesítésre kerülő eszköz (vagy eszközgyűjtemény) alapára;
   5. az utolsó ajánlat értéke;
   6. ha az eladásra szánt tétel ingóság, az árverésre kerülő tételből álló tétel vagy tételek gyűjteményének fényképe;
   7. a tétel rövid ismertetése;
   8. a tétel jellege;
   9. ha a tétel ingatlan vagyontárgy, annak elhelyezkedése és összetétele, ingatlan-nyilvántartási száma és telekkönyvi bejegyzése, kerülete, települése, községe és hozzávetőleges földrajzi elhelyezkedése, fénykép az ingatlan vagyontárgy külsejéről, és amennyiben lehetséges, a belsejéről, ha városi épületről vagy épületegységről van szó;
   10. a letétkezelő vagy a tárolás helyének azonosítása;
   11. az eszközök megtekintésének helye és ideje, valamint a letétkezelő elérhetőségei;
   12. az eljárásért jogilag felelős végrehajtó adatai, beleértve a végrehajtó nevét, szakmai nyilvántartási számát, vezetékes és mobil telefonszámát, faxszámát és e-mail-címét, valamint elérhetőségének időpontját;
   13. minden olyan kérdés, amelyről az érdekelt feleket jogilag tájékoztatni kell, nevezetesen, hogy folyamatban van-e a végrehajtás vagy a lefoglalás megtámadása, folyamatban van-e fellebbezés, és vannak-e olyan zálogjogok, amelyek nem járhatnak le az értékesítéssel, vagy vannak-e olyan elsőbbségi jogosultak, akik az eljárás során jelentkeztek;
   14. az értékesítésre kerülő vagyontárgyak tulajdonosaként szereplő végrehajtási adós(ok) neve.

A lefoglalt eszközök ára/értéke

Becsérték: ez a vagyontárgy vagy a tételt alkotó vagyontárgyak összességének értéke, ahogyan azt az értékesítéshez kapcsolódó eljárás során megállapítják: vagyis végrehajtás esetén a polgári perrendtartással (CPC), fizetésképtelenség esetén pedig a fizetésképtelenségről és a vállalkozások helyreállításáról szóló törvénykönyvvel (Código da Insolvência e da Recuperação de Empresas) összhangban.

Kikiáltási ár: a „kikiáltási ár” az az érték, amelyről kiindulva a vagyontárgyat értékesíteni lehet, és amely a CPC 816. cikke szerint a becsérték 85%-ának felel meg. Egyes esetekben a kikiáltási ár maga a becsérték.

2. Az értékesítési művelet lefolytatására jogosult harmadik felek

A https://www.e-leiloes.pt/ platform működésére vonatkozó szabályokat az igazságügyi miniszter 12624/2015. számú, a Portugál Hivatalos Lap (Diário da República) második sorozatának 219. számában 2015. november 9-én közzétett rendeletével fogadták el, amely szerint a platformot a Jogi Ügynökök Kamarája (Câmara dos Solicitadores), jelenleg a Jogi Ügynökök és Végrehajtási Ügynökök Kara (Ordem dos Solicitadores e Agentes de Execução) fejleszti és működteti.

A végrehajtók által lefolytatott polgári végrehajtási eljárásokban az értékesítési eljárás a végrehajtók kizárólagos előjoga.

Az ilyen személyeknek el kell küldeniük IP-címüket (internetprotokoll) a suporte@solicitador.net címre. A saját IP-címét például az alábbi linken keresztül ismerheti meg: https://www.whatismyip.com/.

3. Az árverések azon típusai, amelyekre a szabályok adott esetben nem teljes mértékben vonatkoznak

Ilyenek például a szabályozott piacokon vagy közvetlenül értékesítendő eszközök.

A portugál polgári perrendtartás (CPC) 837. cikke – Online árverés útján történő értékesítés

1. A 830. és 831. cikkben említett esetek kivételével a lefoglalt ingatlanok értékesítését lehetőleg online árverés útján kell végrehajtani, az igazságügyért felelős kormánytag által kiadott miniszteri végrehajtási rendeletben meghatározandó rendelkezésekkel összhangban.

A portugál polgári perrendtartás 830. cikke – Szabályozott piacokon értékesített eszközök

A pénzügyi eszközöket és a kereskedett árukat szabályozott piacokon értékesítik.

A portugál polgári perrendtartás 831. cikke – közvetlen értékesítés

Azokban az esetekben, amikor jogszabályi előírás, hogy a vagyontárgyakat egy adott szervnek kell átadni, vagy a kényszervégrehajtás jogát gyakorolni kívánó féllel kötött erga omnes hatályú adásvételi szerződés esetén az értékesítés közvetlenül történik.

Bár Portugáliában a kényszerértékesítés elsődleges eszköze az online árverés, a polgári perrendtartás más típusú értékesítésről is rendelkezik:

1. zártkörű ajánlatok útján történő értékesítés;
2. szabályozott piacokon történő értékesítés;
3. közvetlen értékesítés az eszközök megvételére jogosult személyek vagy szervek számára;
4. magántárgyalás útján történő értékesítés;
5. árverési intézmény általi értékesítés;
6. kormányzati raktár vagy azzal egyenértékű raktár által történő értékesítés;
7. online árverésen történő értékesítés.

4. A nemzeti vagyonnyilvántartásokból származó információk

A szabályozó és nyilvántartó szervek a következők:

• nyilvántartások és közjegyzői szolgáltatások intézete (Instituto dos Registos e do Notariado, I.P. [IRN]): a nyilvántartási szolgáltatásokra vonatkozó szakpolitika végrehajtásával és ellenőrzésével megbízott közintézmény, amelynek célja a lakosság és a vállalkozások számára az állampolgárság, a földterületek, a vállalkozások, az ingóságok és a jogi személyek polgári azonosítása és nyilvántartása terén nyújtott szolgáltatások biztosítása, valamint a közjegyzők ingatlanokkal, hajókkal, légi járművekkel stb. kapcsolatos tevékenységének szabályozása, ellenőrzése és felügyelete;
• a portugál értékpapír-piaci bizottság (Comissão do Mercado de Valores Mobiliários [CMVM]): feladata a pénzügyi eszközök piacainak és az ezeken a piacokon tevékenykedő ügynököknek a biztosítása, felügyelete és szabályozása a befektetők védelmének elősegítése érdekében a részvények és pénzügyi eszközök stb. tekintetében;
• az országos szellemi tulajdon intézet (Instituto Nacional de Propriedade Industrial [INPI]): amelynek fő tevékenysége a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok biztosítása és védelme Portugálián belül és kívül, együttműködve azokkal a nemzetközi szervezetekkel, amelyeknek Portugália tagja.

5. Információk olyan adatbázisokról, amelyek lehetővé teszik a hitelezők számára az adósok eszközeinek vagy követeléseinek azonosítását

Mindenekelőtt kérjük, vegye figyelembe, hogy a végrehajtó az, aki titoktartás mellett használhatja az adatbázist. A hitelező nem rendelkezik közvetlen hozzáféréssel.

A nyilvános adatbázisokhoz való hozzáférést a 2009. március 30-i 331-A/2009. számú miniszteri végrehajtási rendelet szabályozza, amelyet a 2013. december 3-i 350/2013. számú miniszteri végrehajtási rendelet és a 2015. szeptember 17-i 288/2015. számú miniszteri végrehajtási rendelet módosított.

A Portugál Központi Bank adatbázisaihoz való hozzáférést a 2013. augusztus 29-i 282/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet szabályozza.

Azok az adatbázisok, amelyekhez a végrehajtó jelenleg közvetlenül online hozzáférhet, többek között az alábbiak:

1. a portugál adó- és vámhatóság;
2. a társadalombiztosítási adatbázis (Segurança Social);
3. a Közszolgálati Nyugdíjpénztár (Caixa Geral de Aposentações);
4. az ingatlan-nyilvántartás (Registo Predial);
5. a cégnyilvántartás (Registo Comercial);
6. a jogi személyek nemzeti nyilvántartása (Registo Nacional de Pessoas Coletivas);
7. a gépjármű-nyilvántartás (Registo Automóvel);
8. a Portugál Központi Bank;
9. az Állami Hitelkezelő Intézet (Instituto de Gestão de Crédito Público);
10. CITIUS (a bíróságok tevékenységét támogató informatikai platform).

6. Online bírósági árverésekre vonatkozó információk

A https://www.e-leiloes.pt/ platform működését szabályozó szabályokat az igazságügyi miniszter 12624/2015. számú rendeletével fogadták el, amely a Portugál Hivatalos Lap (Diário da República) második sorozatának 219. számában, 2015. november 9-én jelent meg.

Az információkat a következő honlapokon lehet ellenőrizni:

• Az online árverési platform működésére vonatkozó szabályok
• Válaszok gyakran ismétlődő kérdésekre (GYIK)

Az ilyen személyeknek el kell küldeniük IP-címüket (internetprotokoll) a suporte@solicitador.net címre. A saját IP-címét például az alábbi linken keresztül ismerheti meg: https://www.whatismyip.com/.

1. A lefoglalt vagyontárgyak eladásának meghirdetése és az ár megállapítása

A végrehajtási eljárásra a kötelezettségek végrehajtási végzéssel elrendelt kikényszerítésének általános szabályait tartalmazó román polgári perrendtartás az irányadó. A végrehajtásra irányadó polgári eljárásjogi szabályok mellett a rendelkezéseknek két külön kategóriája létezik, amelyek az egyes különös helyzetben lévő adósokra vonatkoznak: a pénzügyi adósságok és a bűncselekményből származó adósságok végrehajtása.

Romániában a végrehajtási végzéssel érvényesíthető – nem pénzügyi és nem bűncselekményből származó – adósságok kikényszerítését a bírósági végrehajtók, az igazságügyi miniszter által a végrehajtási végzés kikényszerítésére felhatalmazott végrehajtó hatóságok végezhetik el.

A végrehajtás jóváhagyását követően a végrehajtható követelésekre tekintettel, a fentiek figyelembevételével, az adós vagyona az adóssága kategóriájának megfelelő polgári eljárásjogi szabályok szerinti nyilvános árverésen kerül értékesítésre – ingó és/vagy ingatlan vagyon nyilvános árverésen történő értékesítése.

A lefoglalt ingó vagyon értékét a bírósági végrehajtó (az érintett hely szerinti piaci átlagárhoz viszonyított kereskedelmi érték alapján) határozza meg, vagy azt, amennyiben az értékbecslésre nincs lehetőség, vagy a felek kérelmezik ezt, szakértő díj ellenében is megállapíthatja.

A végrehajtás alatt álló vagyontárgyak értékét a bírósági végrehajtó hasonló szabályok alapján (kereskedelmi érték, piaci átlagár stb.) állapítja meg, vagy, amennyiben az értékbecslésre nincs lehetőség, vagy a felek kérelmezik ezt, díj megfizetése ellenében annak megállapítására szakértő is kijelölhető.

Az ingó vagyontárgyak értékesítésének kihirdetése érdekében az értékesítésről szóló hirdetményt vagy nyilatkozatot a bírósági végrehajtó készíti el, aki gondoskodik annak az árverés helyén, a saját irodájában, az értékesítés helye szerint illetékes városháza irodájában, a végrehajtó hatóság irodájában és más nyilvános helyeken történő közzétételéről. A román polgári perrendtartás emellett kötelezi a bírósági végrehajtót, hogy azt a helyi és országos lapokban vagy az érintett vagyontárgyak értékesítésére alkalmazott weboldalon is közzétegye.

A fenti kihirdetésre vonatkozó rendelkezésekhez képest az ingatlan értékesítésének kihirdetésére irányuló eljárás részben eltérő, mivel az ingatlan értéke határozza meg a kihirdetés módját (országos lap, ha az ingatlan értéke meghaladja a 250 000 RON-t), és a hirdetményt a végrehajtás alatt álló vagyonra vonatkozó hirdetmények elektronikus nyilvántartásában is közzé kell tenni.

A végrehajtás alatt álló vagyontárgy jellemzőit meg kell adni az értékesítésről szóló hirdetményben.

A vagyontárgy megtekintésére irányuló eljárás nem szabályozott.

Az árveréshez szükséges letéteket a bírósági végrehajtó tartja nyilván, és azokat legkésőbb az árverés kezdetéig kell megfizetni. A letéteket elektronikusan is meg lehet fizetni, és a bírósági végrehajtó a vételi ajánlathoz csatolja a fizetési igazolást.

A vagyontárgyakat az a személy szerzi meg, aki a legmagasabb ajánlatot teszi, ha pedig csak egy személy tesz ajánlatot, akkor ez a személy, feltéve, hogy ő legalább a kikiáltási árat elérő ajánlatot tett.

2. Az értékesítés levezénylésére jogosult harmadik felek

A vagyontárgyakat a bírósági végrehajtó csak a román polgári perrendtartás szerinti végrehajtási eljárás keretében értékesítheti nyilvános árverésen. Az adósságok egyes kategóriái – például a pénzügyi adósságok és a bűncselekményből származó adósságok – tekintetében az értékesítés vagy a pénzügyi hatóság saját módszerével, az árverésen részt vevőkre vonatkozó különös szabályok szerint (a pénzügyi adósságok tekintetében), vagy a bűncselekménnyel szerzett vagyon visszaszerzéséért felelős állami hatóság (a befagyasztott pénzeszközöket kezelő nemzeti ügynökség – ANABI) által történhet. Utóbbi esetben az ANABI a visszaszerzéssel – együttműködési megállapodás alapján – a bírósági végrehajtót is megbízhatja.

3. Árveréstípusok, amelyekre nem feltétlenül teljes körűen vonatkoznak a szabályok

A javak nyilvános árverésen történő értékesítésére vonatkozó általános szabályok kivételei közé tartoznak a konszolidált általános költségvetésre, az uniós költségvetésre vagy az Európai Atomenergia-közösség költségvetésére vonatkozó végrehajtási végzéseket érintő rendelkezések. Kivételek vonatkoznak emellett a bűncselekményből származó bevételek visszaszerzésére is.

4. Tájékoztatást a vagyontárgyak nemzeti nyilvántartásairól

Romániában nincs a vagyontárgyakra vonatkozó információkat összesítő számítógépes rendszer (nemzeti vagyonnyilvántartás).

5. Tájékoztatás azon adatbázisokról, amelyek segítségével a hitelező fel tudja mérni az adós vagyontárgyait és követeléseit

A hitelezők csak jóváhagyott végrehajtási eljárásban, a bírósági végrehajtó közreműködésével szerezhetnek az adós vagyonára és követeléseire vonatkozó információkat.

A hitelezőknek az adós vagyonát tartalmazó nyilvántartáshoz való hozzáférése korlátozott. Például, mivel az ingatlanra irányuló végrehajtási intézkedések bejegyzésre kerülnek az ingatlan-nyilvántartásba, a vagyontárgy helyzetéről bárki kérelemre, díj ellenében információhoz juthat. Ez a fajta információszolgáltatás azonban nem nyújt segítséget olyan vagyontárgyak tekintetében, amelyek az adós birtokában vannak, mivel a kereséseket vagyontárgy és nem személy szerint lehet lefolytatni. A személyes adatokat külön szabályok védik, az ilyenfajta keresés tehát csak a fentiekben leírt, hatóság által lefolytatott eljárásokban, egyes helyzetekben csak a bíróság jóváhagyásával lehetséges.

6. Tájékoztatás az online bírósági árverésekről

A végrehajtás alatt álló vagyonra vonatkozó hirdetmények elektronikus nyilvántartása olyan számítógépes rendszer, amelynek segítségével a bírósági végrehajtó országos szinten ki tudja hirdetni a 2 000 RON-t meghaladó értékű végrehajtás alatt álló ingó vagyontárgyak értékesítését. A végrehajtás alatt álló vagyonra vonatkozó hirdetmények elektronikus nyilvántartása a bírósági végrehajtókról szóló 188/2000. sz. törvény 35. cikkének (2) bekezdése alapján került létrehozásra és 2012 óta működik. Az értékesítéseknek a végrehajtás alatt álló vagyonra vonatkozó hirdetmények elektronikus nyilvántartásában történő kihirdetése a bírósági végrehajtók jogi kötelezettsége, amelynek elmulasztása a bírósági végrehajtókról szóló 188/2000. sz. törvény 47. cikke szerinti törvénysértésnek minősül.

A végrehajtás alatt álló vagyonra vonatkozó hirdetmények elektronikus nyilvántartásának új rendszerét a nemzeti bírósági végrehajtói kamara tanácsa 2014. december 5-i 67. sz. határozatával hagyta jóvá.

1. A lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének közzététele és azok árának meghatározása

Az ingóságokat, ingatlanokat és jogokat végrehajtási és egyéb bírósági eljárásokban nyilvános árveréseken értékesítik, a vagyontárgyak értékesítésére a végrehajtási eljárás szabályait kell alkalmazni. Szlovéniában a bírósági árveréseket hagyományos formában és online is tartják.

Bár Szlovéniában a csődeljárásban még nem lehetséges a vagyontárgyak értékesítése egyetlen online portálon keresztül, ahogyan az a végrehajtási eljárásokban történő értékesítés (az ingóságok értékesítésének kivételével) és az értékesítés bejelentése esetében is történik, a piacon működő külső szolgáltatók online nyilvános árveréseket tarthatnak a csődeljárás alatt álló adós vagyonának értékesítésére. Ez az értékesítési módszer (online nyilvános árverés) már létezik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és a vagyonfelügyelők alkalmazzák is.

Ingó vagyon

Az ingó vagyonra foganatosított végrehajtás lefoglalással, a vagyontárgy értékének felmérésével, a vagyontárgy értékesítésével és a bevétel hitelezőnek való kifizetésével történik (a követelések végrehajtásáról és a biztosítékokról szóló törvény [Zakon o izvršbi in zavarovanju, a továbbiakban: ZIZ] 81. cikkének (1) bekezdése).

A lefoglalható vagyon körébe tartozik az adós birtokában lévő vagyon és az adós hitelező birtokában lévő tulajdona. Az adós harmadik felek birtokában lévő tulajdonát csak a harmadik fél beleegyezésével lehet lefoglalni (a ZIZ 83. cikke).

A lefoglalást követően a hitelezőt zálogjog illeti meg a lefoglalt vagyon felett (a ZIZ 87. cikke). A jelzálogjogok nyilvántartásába bejegyzett ingóságok és lefoglalt ingóságok lefoglalását érintő esetekben a zálogjog a lefoglalásnak a nyilvántartásba való bejegyzésével egyidejűleg keletkezik (a ZIZ 87. cikke).

A lefoglalt vagyontárgyak szakértő általi értékbecslése.

A lefoglalt vagyontárgyakat a lefoglaláskor értékelik, kivéve, ha az értékbecslésre a vagyontárgy különleges értéke miatt nem kerülhet sor azonnal, vagy ha a jelzálogjogok és lefoglalt ingóságok nyilvántartásába bejegyzett ingóságok lefoglalásáról van szó. Az értékbecslést a lefoglalást lefolytató végrehajtó végzi el. Bármely fél kérelmére és költségén az értékbecslést a fél által kijelölt bírósági szakértő is elvégezheti (a ZIZ 89. cikke). A lefoglalt vagyon értékesítésére a végrehajtásról szóló határozat jogerőre emelkedését követően kerülhet sor, kivéve, ha az adós beleegyezik a vagyon korábbi értékesítésébe, vagy a vagyon romlandó, vagy ha fennáll annak a kockázata, hogy a lefoglalt vagyon értéke jelentősen csökken (a ZIZ 92. cikke).

A lefoglalt vagyon értékesítése nyilvános árverésen, vagy a vevő és a végrehajtó, vagy ügyleti megbízással bíró személy közötti közvetlen szerződéssel történik. A nyilvános árverés online is megtartható (online nyilvános árverés). A vagyon értékesítésének módját és időpontját a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvben a lefoglalás után haladéktalanul meghatározza, figyelembe véve az elérhető legmagasabb összegre való törekvés elvét (a ZIZ 93. cikke). Amennyiben a végrehajtó a nyilvános árverés mellett dönt, a nyilvános árverés helyét és időpontját is felveszi a jegyzőkönyvbe. A végrehajtó a hitelezőnek és az adósnak megküldött különös értesítésben tájékoztatja a feleket a vagyon értékesítésének módjáról és időpontjáról (a bírósági végrehajtói szolgáltatások teljesítésének szabályairól szóló törvény [Pravilnik o opravljanju službe izvršitelj] 82. cikke).

Az értékesítés közzététele. Ha a végrehajtó úgy dönt, hogy az ingatlant nyilvános árverésen értékesíti, a nyilvános árverés kezdete előtt legalább nyolc nappal megküldi a bíróságnak a nyilvános árverésről szóló hirdetményt, amelyet a bíróság közzétesz a bíróság hirdetőtábláján. A végrehajtónak közzé kell tennie a hirdetményt és az ingatlan fényképét az ingóságok értékesítésére szolgáló internetes keresőmotorban, és az ingóságra vonatkozó információkat rögzítenie kell az internetes keresőmotorban (a ZIZ 93. cikke). A végrehajtó a nyilvános árverést a bíróság hirdetőtábláján és a lefoglalásról szóló határozatot kibocsátó illetékes hatóság honlapján hirdeti meg. A végrehajtónak kérelmeznie kell, hogy a nyilvános árverésről szóló hirdetményt a hivatalos lapban is tegyék közzé (ha ilyen létezik). Amennyiben a hitelező vagy az adós kéri, a végrehajtó emellett – az ezt kérelmező fél költségén – a médiában is közzéteheti a nyilvános árverésről szóló hirdetményt (a törvény 89. cikke).

Az értékesíteni kívánt vagyontárgyak megtekintése. A hirdetményben szerepelnie kell az árverés helyének és idejének, az értékesíteni kívánt vagyontárgy állapotának és leírásának és annak a helynek, ahol a vagyontárgyat az árverést megelőzően meg lehet tekinteni (a bírósági végrehajtói szolgáltatások teljesítésének szabályairól szóló törvény 89. cikke). Az érdeklődő vásárlók a végrehajtási eljárás tárgyát képező ingatlanok között is kereshetnek, és az ingatlanokról készült fényképeket megtekinthetik a SodneDrazbe.si internetes címen elérhető e-dražbe (online árverések) portálon található internetes keresőmotorban. Az eladás alatt álló vagyontárgyak a következő szempontok szerint kereshetők és tekinthetők meg: bíróság, ügyszám, értékesítési forma, értékesítési mód, értékesítési típus, értékesítés kezdeti időpontja, közzétételi státusz, értékesítés tárgya, tárgytípus, város, régió és kikiáltási ár. A keresés a megfelelő szövegbeviteli mezőbe történő szövegbevitellel is elvégezhető.

Letét. A nyilvános árverés megkezdése előtt a végrehajtónak el kell döntenie, hogy a vagyontárgy jellegétől és értékétől függően szükség van-e arra, hogy az árverésen részt vevők letétet fizessenek, amelynek összege nem lehet magasabb a vagyontárgy kikiáltási árának 10%-ánál.

Az értékesítést lefolytató személy vagy szervezet. A nyilvános árverést a végrehajtó folytatja le, aki saját költségén felhatalmazhat egy árverezőt a tételek árverésre bocsátására, ha a vagyontárgyak mennyisége és minősége ezt szükségessé teszi. Az árverésen bárki részt vehet (a bírósági végrehajtói szolgáltatások teljesítésének szabályairól szóló törvény 92. cikke).

Kikiáltási ár. Az első árverésen a lefoglalt vagyont nem lehet a becsült értékénél alacsonyabb áron értékesíteni. Amennyiben az első árverésen ezt az értéket nem sikerül elérni, a végrehajtó bármely fél kérelmére második árverést tűz ki, és a második árverésen a vagyontárgyat a becsült értékénél alacsonyabb áron, de legalább ennek az értéknek az egyharmadáért lehet értékesíteni (a ZIZ 94. cikke).

Ajánlattétel és odaítélés. Legalább 15 perccel az árverés kezdetét követően a végrehajtó felhívja az árverésen részt vevőket, hogy tegyenek ajánlatokat (ajánlattétel). Az árverés addig tart, míg minden érdekelt résztvevő megtette ajánlatát. A végrehajtó a vagyontárgyat a legmagasabb ajánlatot tevő résztvevőnek adja át, ha a legmagasabb ajánlat kétszeri kihirdetését követően nem érkezik annál magasabb ajánlat. Amennyiben a vevő az árverés végéig nem fizeti meg a vételárat, a végrehajtó a vagyontárgyat a következő legmagasabb ajánlatot tevő résztvevő számára értékesítheti, ha a hitelező ehhez az árverési jegyzőkönyv aláírásával hozzájárul. Ha a hitelező nem vesz részt az árverésen, a végrehajtó a vagyontárgyat közvetlenül értékesítheti a második legmagasabb ajánlatot tevő résztvevő számára, ha az ő ajánlata eléri a legmagasabb ajánlat legalább 50%-át és magasabb, mint a kikiáltási ár; ellenkező esetben a végrehajtó ugyanazon az árverésen a vagyontárgyat újból felkínálja ajánlattételre. A korábbi legmagasabb ajánlattevő a továbbiakban nem vehet részt a megismételt ajánlattételben (a bírósági végrehajtói szolgáltatások végzésére vonatkozó törvény 94. cikke).

A vételár kifizetése és a vagyontárgy birtokba vétele. A vevő az árverés végét követően azonnal köteles a vételárat megfizetni és a vagyontárgyat birtokba venni. A végrehajtónak át kell adnia a vevő részére egy, a vásárlást igazoló, – ha az értékesített vagyontárgyra vonatkozóan létezik nyilvántartás – a nyilvántartásban lévő adatokat tartalmazó okiratot. E dokumentum alapján a végrehajtó törli a nyilvántartásából a vagyontárgyra vonatkozó terheket és/vagy értékesítési tilalmat, és – ha a vagyontárgy tulajdonosa szerepel a nyilvántartásban – bejegyzi az új tulajdonost. A végrehajtó a vételár megfizetése előtt is átruházhatja a vagyontárgyat a vevőre, ha erre a hitelező a vételárból őt megillető részig saját kockázatán felhatalmazza. Amennyiben a vevő nem fizeti meg a vételárat és a hitelező nem járul hozzá a vagyontárgy átruházásához, a végrehajtó a vagyontárgyat a következő legmagasabb ajánlatot tevő részére értékesítheti. A vevő tehermentes tulajdont szerez, és akkor is a vagyontárgy tulajdonosává válik, ha az adós nem volt tulajdonos. A vevő a vagyontárgy hibái tekintetében nem rendelkezik szavatossági joggal (a ZIZ 96. cikke).

Tulajdonjog és egyéb vagyoni jogok.

A vagyontárgyak és egyéb vagyoni jogok értékesítését végrehajtó végzi az ingóságok értékelésére és értékesítésére irányadó, a végrehajtói szolgáltatások végzésére vonatkozó törvény rendelkezéseinek megfelelően. A végrehajtó az ingóságok lefoglalására vonatkozó e törvény rendelkezéseinek megfelelően leltárt készít a lefoglalt jogokról. A leltár a jogokat tartalmilag és terjedelmileg pontosan leírja, figyelembe véve az e joggal kapcsolatban létező dokumentumokat, és meghatározza, hogy a kötelezett mit köteles adni vagy tenni ellenszolgáltatásként vagy szolgáltatásként e jogok gyakorlásáért (a bírósági végrehajtói szolgáltatások teljesítésére vonatkozó törvény 108. cikke).

Ingatlan vagyon

Az ingatlanra irányuló végrehajtás a végrehajtási határozat ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével, az ingatlan értékének felmérésével, az ingatlan értékesítésével és a hitelező bevételből történő kielégítésével történik (a ZIZ 167. cikke).

A lefoglalt vagyontárgyak szakértő általi értékbecslése. Az ingatlan értékét a bíróság a végrehajtási határozat jogerőre emelkedése előtt is megállapíthatja. Az ingatlan értékét a bíróság bírósági szakértő értékeléskori piaci árakon alapuló értékelése alapján határozza meg. Az érték meghatározásakor minden olyan jogot – például szolgalmakat – figyelembe kell venni, amely az értékesítés során az ingatlan értékét csökkenti (a ZIZ 178. cikke). Az ingatlan értékét a bíróság határozatban állapítja meg, amely megfellebbezhető (a ZIZ 179. cikke).

Az értékesítés közzététele. Az ingatlan értékét megállapító határozat jogerőre emelkedését követően a bíróság végzésben elrendeli az ingatlan értékesítését. A végzésben a bíróság meghatározza az értékesítés módját és feltételeit, valamint – ha az ingatlant árverésen értékesítik – az értékesítés helyét és idejét. Az ingatlan értékesítésére a végrehajtási határozat és az ingatlan értékét megállapító határozat jogerőre emelkedését követően kerül sor. Az értékesítést elrendelő végzést a bíróság a hirdetőtábláján és a honlapján, valamint az egyéb helyben szokásos módokon hirdeti ki. A mezőgazdasági földterület értékesítését elrendelő végzés az ingatlan fekvése szerinti közigazgatási egység hirdetőtábláján kerül közzétételre, és az közzétehető e közigazgatási egység weboldalán is. A hitelező a médiában is közzéteheti az ingatlan értékesítését elrendelő végzést. E közzététel költségeit a hitelezőnek kell megfizetnie. Legalább 30 napnak el kell telnie az értékesítést elrendelő végzés bírósági hirdetőtáblán történő közzététele és az értékesítés napja között. A bíróság a végzést megküldi a feleknek, a záloghitelezőnek és az eljárásban részt vevő olyan érdekelteknek, akik elővásárlási vagy visszavásárlási joggal rendelkeznek, valamint az illetékes közigazgatási hatóságnak (a ZIZ 181. cikke).

Főszabályként az ingatlan vagyon értékesítése nyilvános árverésen történik. A nyilvános árverés online nyilvános árverésként zajlik, kivéve, ha a bíró úgy ítéli meg, hogy az ingatlan nyilvános árverésen történő értékesítése célszerűbb. A bíró dönthet úgy is, hogy az ingatlanok értékesítésére irányuló nyilvános árverést akkor is le kell folytatni, ha az első online nyilvános árverésre egyetlen ajánlattevő sem jelentkezett. Ha a bíróság másként nem határoz, az ingatlanok értékesítésére irányuló nyilvános árverést a bíróság helyiségében tartják. A hitelezők, a záloghitelezők és a földbirtokadósság hitelezői a végrehajtási eljárás során az értékesítést elrendelő végzés kézbesítéséig bármikor megegyezhetnek, hogy az ingatlan ajánlati kötöttséggel ellátott ajánlatok vagy közvetlen ajánlat útján kerüljön értékesítésre (a ZIZ 183. cikke).

Az ingatlan értékesítését elrendelő végzésnek tartalmaznia kell:

1. az ingatlan részletes leírását, ideértve a berendezéseket is;
2. azokat a telki szolgalmakat és dologi terheket, amelyeket a vevőnek tiszteletben kell tartania;
3. az ingatlan bírósági határozatban megállapított becsértékét;
4. az árat, amelyen az ingatlant értékesíteni lehet;
5. a vételár megfizetésének határidejét;
6. az értékesítés módját; valamint
7. az ajánlattévő által fizetendő letét összegét (a ZIZ 184. cikke).

Az értékesíteni kívánt vagyontárgyak megtekintése. A bíróság lehetővé teheti az ingatlant megvásárolni kívánó személy részére, hogy az ingatlant kérelmére, saját költségén megtekinthesse. A megtekintés módjáról és a végrehajtó jelenlétének szükségességéről a bíróság az ingatlan értékesítését elrendelő végzésében határoz (a ZIZ 176. cikke). Az érdeklődő vásárlók a végrehajtási eljárás tárgyát képező ingatlanok között is kereshetnek, és a fényképeket megtekinthetik a SodneDrazbe.si internetes címen elérhető e-dražbe (online árverések) portálon található internetes keresőmotorban. Az eladás alatt álló vagyontárgyak a következő szempontok szerint kereshetők és tekinthetők meg: bíróság, ügyszám, értékesítési forma, értékesítési mód, értékesítési típus, értékesítés kezdeti időpontja, közzétételi státusz, értékesítés tárgya, tárgytípus, város, régió, emelet, alapterület, helyiségek száma, építés éve, a részvényes érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás és kikiáltási ár. A keresés a megfelelő szövegbeviteli mezőbe történő szövegbevitellel is elvégezhető.

Letét. A nyilvános árveréseken bárki részt vehet, aki az árverés előtt legalább három munkanappal az ingatlan becsértéke egytizedének megfelelő összeget letétbe helyezte. A hitelező, akinek kérelmére a bíróság az árverést elrendelte és a záloghitelező, valamint a földbirtokadósság hitelezője nem kötelesek a letétet megfizetni, ha követelésük a letét összegét meghaladja, és ha a letétet a kifizetési rangsorra és az ingatlan becsértékére tekintettel a vételárból fedezni lehetne. Online nyilvános árverés esetén a letét megfizetése alóli mentességet az online nyilvános árverés kezdete előtt három munkanappal kell kérelmezni. Az el nem fogadott ajánlat tevői által fizetett letét jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a nyilvános árverés lezárását vagy a kezdeti ajánlatokra irányuló eljárás lezárást követő 15 nappal visszafizetésre kerül (a ZIZ 185. cikke). Kikiáltási ár.

Kikiáltási ár. Az első értékesítés során az ingatlant legalább a becsérték 70%-áért kell értékesíteni. Amennyiben az ingatlant nem sikerült az első értékesítés során eladni, a bíróság a hitelező kérelmére második értékesítést tűz ki, amelyen az ingatlant legalább a becsérték feléért kell értékesíteni. Az első és a második értékesítés között legalább 30 napnak kell eltelnie. A felek, a záloghitelező vagy a földbirtokadósság hitelezője a végrehajtási eljárás szerinti bíróságon vagy bármely más bíróságon jegyzőkönyvbe vett nyilatkozatban megegyezhetnek, hogy az ingatlant az első árverésen a becsérték 70%-ánál alacsonyabb, a második árverésen a felénél alacsonyabb értéken értékesítik (a ZIZ 188. cikke).

Értékesítés az árverésen és odaítélés. Amennyiben a bíróság úgy határoz, hogy az értékesítés feltételei teljesülnek, kihirdeti, hogy az árverés megkezdődik. Az árverés addig tart, míg az ajánlattevők ajánlatokat tesznek. Az ajánlattevőt addig köti az általa tett ajánlat, míg magasabb ajánlat (ellenajánlat) nem érkezik. Egy vagy több hitelező kérelmére a bíróság a résztvevők érdekében engedélyezheti rövid szünet tartását. Az árverés akkor fejeződik be, ha az ajánlattevők a bíró kétszeri felszólítása után sem ajánlanak magasabb árat. Az árverés befejezésekor a bíróság megállapítja, hogy melyik ajánlattevő ajánlotta a legmagasabb árat, és kimondja, hogy az ingatlant ennek az ajánlattevőnek kell odaítélni. A bíróság az ingatlan átadásáról határozatot hoz, amelyet kézbesít az értékesítést elrendelő végzést kézhez kapó feleknek és az árverés résztvevőinek. A határozattal szemben nincs lehetőség fellebbezésre. Az árverésen történt szabálytalanságok ellen az ingatlant a vevőnek átadó határozattal szemben benyújtott fellebbezésben lehet fellépni (a ZIZ 189. cikke).

A vételár megfizetése. Az odaítélést követően a vevő az értékesítést elrendelő végzésben megjelölt határidőn belül köteles a vételárat megfizetni (a ZIZ 191. cikke). Ez a határidő nem lehet az értékesítés napjától számított hat hónapnál későbbi, függetlenül attól, hogy a vevő a vételárat egészben vagy részletekben fizeti-e meg (a ZIZ 184. cikke).

Átadás. Az átadásról szóló határozat meghozatalát és a vételár megfizetését követően a bíróság az ingatlant a vevőre átruházó határozatot hoz (átruházás). E határozat jogerőre emelkedését követően a vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, és abból az átadásról szóló határozatban foglaltak szerint az egyéb jogokat és terheket törlik. A határozatban a bíróság arról is dönt, hogy az adósnak ki kell-e költöznie a családi házból, lakóházból vagy üres üzlethelyiségből. Az ingatlan átadásáról szóló határozat emellett a kilakoltatásra és az ingatlan átadására irányuló végrehajtható okirat is, amely a jogerőre emelkedését követően válik végrehajthatóvá (a ZIZ 192. cikke)

Ingatlanok online nyilvános árverése. A módosított ZIZ-L (UL RS, 11/18. sz.) számos változást vezetett be az online nyilvános árverések lebonyolításában. Ezt a területet részletesen szabályozza az online keresőmotorban történő értékesítés bejelentéséről és az online nyilvános árverésekről szóló törvény (Pravilnik o objavah prodaj v spletnem iskalniku in spletnih javnih dražbah v izvršilnih postopkih, UL RS, No 195/20). Az online bírósági árverések a következő internetes címen érhetők el: SodneDrazbe.si.

Online nyilvános árverésre történő regisztráció és a regisztráció jóváhagyása. Az érdeklődő vevő az e-dražbe portálon keresztül regisztrál egy online nyilvános árverésre a SI-PASS fiókjával, kiválasztja, hogy milyen szerepkörben kíván ajánlattevőként megjelenni (pl. ajánlattevőként vagy olyan ajánlattevőként, aki egyúttal hitelező, zálogjogosult vagy földhitelező, illetve elővásárlási vagy visszavásárlási jog jogosultja), megadja annak a számlának az adatait, amelyre a visszaadott foglalót vissza kell fizetni (ha ez eltér attól a számlától, amelyről a foglalót befizették), és jelzi, hogy igényli-e a foglaló megfizetése alóli mentességet (ha igen, csatolja a mentességre vonatkozó javaslatot). Azon vagyontárgyak esetében, amelyekre különleges vásárlási feltételek vonatkoznak, olyan dokumentumokat is be kell nyújtaniuk, amelyek igazolják, hogy megfelelnek ezeknek a különleges feltételeknek. Ha az online nyilvános árverésen való részvételért letétet kell fizetni, a letét összegét, a befizetéshez csatolandó hivatkozási számot és a számlát, amelyre a letétet be kell fizetni, az érdeklődő vevő akkor kapja meg, amikor regisztrál az online nyilvános árverésre az e-dražbe portálrendszerben. Ha több érdekelt vevő együttesen kíván megvásárolni egy árverési tárgyat az online nyilvános árverésen, csak az egyik vevő regisztrál az online nyilvános árverésre, és a regisztrációhoz csatolja azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderül, hogy az érdekelt vevők milyen részesedéssel veszik birtokba az árverési tárgyat, valamint a többi érdekelt vevő nevében az online nyilvános árverésen való részvételre vonatkozó meghatalmazást. Miután megvizsgálta az online nyilvános árverésre történő regisztrációt, és ellenőrizte, hogy az érdeklődő befizette-e a foglalót, a hirdetmény szerzője jóváhagyja vagy elutasítja a regisztrációt, és döntéséről tájékoztatja az érdeklődő vevőt az e-dražbe portálrendszerben. Ha a regisztrációt elutasítják, az elutasítást meg kell indokolni.

Ha a regisztrációt jóváhagyják, az ajánlattevő az e-dražbe portálrendszerben egy egyedi kódszámot kap, amellyel névtelenül vehet részt az online nyilvános árverésen.

Az online nyilvános árverés menete. Az online nyilvános árverés automatikusan az eladási megbízásban vagy az online nyilvános árverési hirdetményben meghatározott időpontban kezdődik, és az eladási megbízásban vagy az online nyilvános árverési hirdetményben meghatározott ideig tart. Az ajánlattevő a kikiáltási árat vagy a jelenleg legkedvezőbb ajánlatot legalább az értékesítésről szóló végzésben vagy az online nyilvános árverési hirdetményben meghatározott licitlépcsővel emeli meg. Ha a licitlépcsőt nem határozták meg, az ajánlattevő az általa meghatározott összeggel emelheti meg az ajánlatát. Az online nyilvános árverés során az ajánlattevőt az e-dražbe portálrendszerben értesítik az aktuális legjobb ajánlatról, és tájékoztatják arról, hogy az ő ajánlata-e jelenleg a legjobb ajánlat. Ha két perccel az online nyilvános árverés vége előtt licitálnak, az árverés időtartama (minden egyes alkalommal) további két perccel meghosszabbodik.

Jelentés az online nyilvános árverés menetéről. Az online nyilvános árverés befejezése után automatikusan elkészül az árverés menetéről szóló jelentés. Ez az e-dražbe portálrendszeren belül az ajánlattevők számára anonimizált formában, a hirdetmény szerzői számára pedig nem anonimizált formában áll rendelkezésre.

Jog/részvényesi részesedés értékesítése

A részvényesi részesedés elleni végrehajtás a végrehajtási határozat nyilvántartásba vételével, a részesedés értékesítésével és a hitelezőnek az értékesítésből származó bevételből történő kifizetésével történik. A végrehajtási határozattal a bíróság megtiltja a részvényesnek, hogy részesedését elidegenítse. A bíróság kézbesíti a végrehajtási határozatot a társaságnak, és bejegyzi azt a bírósági cégjegyzékbe. Ezzel a bejegyzéssel a hitelező zálogjogot szerez a részvényes részesedésére. A zálogjog minden olyan személlyel szemben is fennáll, aki a későbbiekben szerzi meg a részesedést. E törvénynek az ingatlanra történő végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit (a ZIZ 164. cikke) értelemszerűen kell alkalmazni a részvényesi részesedésre történő végrehajtásra. Az ingatlanokhoz hasonlóan a részvényesi részesedés online nyilvános árverésen is értékesíthető.

2. Az értékesítés lefolytatására jogosult felek

Ingó vagyon

Az ingó vagyont a végrehajtó nyilvános árverésen értékesíti vagy a vagyontárgy mennyiségének és minőségének függvényében szükség esetén saját költségén felhatalmazhat árverezőt, hogy az árverést lefolytassa. Az árverésen bárki részt vehet (a ZIZ 93. cikke és a bírósági végrehajtói szolgáltatások teljesítésének szabályairól szóló törvény 92. cikke).

A lefoglalt vagyon értékesítése emellett a vevő és a végrehajtó vagy ügyleti megbízással bíró személy közötti közvetlen szerződéssel is történhet. A vagyon értékesítésének módját és időpontját a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvben a lefoglalás után haladéktalanul meghatározza, figyelembe véve az elérhető legmagasabb összegre való törekvés elvét (a ZIZ 93. cikke).

Ingatlan vagyon

Az ingatlanra vonatkozó nyilvános árveréseket bírók folytatják le. Az ingatlanok online nyilvános árveréseit automatizált módon bonyolítják le a SodneDrazbe.si online portálon.

3. Az árverések azon típusai, amelyekre a szabályok adott esetben nem teljes mértékben vonatkoznak

A szlovén jog nem ismer más típusú árveréseket a végrehajtási eljárásokban. A szlovén jog a csődeljárásban az online nyilvános árverés lehetősége mellett lehetővé teszi a nyilvános árverést a kikiáltási ár emelésével és a nyilvános árverést a kikiáltási ár csökkentésével. Az ingó és ingatlan vagyontárgyakat különböző módokon is lehet értékesíteni. Az ingó vagyontárgyakat nyilvános árverés helyett a vevő és a végrehajtó, vagyonfelügyelő vagy ügyleti megbízással bíró személy közötti közvetlen szerződéssel is értékesíteni lehet (a ZIZ 93. cikkének (1) bekezdése). Ingatlan nyilvános árverésen történő értékesítésére akkor kerül sor, ha a hitelezők, záloghitelezők és a földbirtokadósságok hitelezői az értékesítést elrendelő végzés kibocsátásáig nem tudnak megegyezni arról, hogy:

• az ingatlan ajánlati kötöttséggel ellátott ajánlatok útján kerüljön értékesítésre; vagy
• ingatlant meghatározott határidőn belül nem sikerül közvetlen ajánlat útján értékesíteni (a ZIZ 183. cikke).

4. Információk a nemzeti tulajdoni nyilvántartásokról

Szlovéniában az alábbi tulajdoni nyilvántartások léteznek:

• az ingatlanok tulajdonjogát és az ingatlanra vonatkozó egyéb dologi jogokat rögzítő ingatlan-nyilvántartás;
• gépjármű-nyilvántartás;
• szlovén hajólajstrom;
• légijármű-lajstrom;
• dematerializáltértékpapír-nyilvántartás;
• jelzálogjogok és lefoglalt ingóságok nyilvántartása, bankszámlák nyilvántartása;
• munkabérek és egyéb személyes jövedelmek (például nyugdíj) nyilvántartása.

A nyilvántartások vezetése elektronikusan történik. Minden nyilvántartás külön intézmény felelőssége alatt áll.

A nyilvántartásokhoz való hozzáférést bármely jogilag érintett személy megkaphatja (a ZIZ 4. cikkének (6) bekezdése). A hitelező jogi érdekeltségét az adóst a hitelező követelésének kielégítésére felszólító végrehajtható okirat (például végrehajtható ítélet) felmutatásával igazolhatja. Ilyen esetben a hitelező a nyilvántartás vezetőjétől kérheti az adós vagyonára vonatkozó információk kiadását. A bíróságok a nyilvántartások nagy részéhez elektronikusan férnek hozzá.

A nyilvántartásokból származó információ megszerzéséhez nem szükséges az illeték megfizetése, egyes nyilvántartás-vezetők azonban az információszolgáltatást díjhoz köthetik (például a szlovén egészségbiztosítási intézet [Zavod za zdravstveno zavarovanje], amely a munkabérek és egyéb személyes jövedelmek [például a nyugdíj] kifizetését tartja nyilván, 4,00 euró összegű díj ellenében szolgáltat az adós foglalkoztatására vonatkozó információt). A kifizetés történhet elektronikus úton is.

5. A hitelezők számára az adósok vagyontárgyainak és követeléseinek azonosítását lehetővé tevő adatbázisokra vonatkozó információk

Amennyiben a hitelező igazolta a jogi érdekeltségét (például végrehajtható okirat bemutatásával), a nyilvántartás vezetője a ZIZ 4. cikkének (6) bekezdése szerint a hitelező kérelmére köteles az adós vagyonára vonatkozó adatokat kiadni. Ilyen nyilvántartás-vezetők az alábbiak:

• szlovén egészségbiztosítási intézet, amely a munkabérek és egyéb személyes jövedelmek (például a nyugdíj) kifizetését tartja nyilván;
• a Szlovén Köztársaság nyilvános jogi okiratokkal és ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozó ügynöksége (Agencija Republike Slovenije za javnopravne evidence in storitve) (AJPES), amely a bankszámlákra vonatkozóan szolgáltat adatokat;
• a központi értékpapír-elszámolási szervezet (Centralna klirinško depotna družba d.d.) (KDD), amely az értékpapírok nyilvántartását vezeti;
• a cégnyilvántartást vezető bíróság a vállalkozásokban fennálló részesedésekre és a jogi személyekben való részvételre vonatkozó információkat tárolja. A bíróság nyilvántartásához a honlapján keresztül elektronikusan is hozzá lehet férni;
• az ingatlan-nyilvántartást vezető bíróság azokra az ingatlanokra vonatkozóan szolgáltat adatokat, amelyek az adós vagyonába tartoznak, vagy amelyekkel kapcsolatban őt jogok illetik meg;
• a belügyminisztérium a regisztrált gépjárművekre vonatkozó adatokat tartja nyilván;
• a szlovén hajózási hatóság felelős a hajólajstromért (amelyben a 24 m-nél kisebb hajók szerepelnek);
• a polgári repülési ügynökség vezeti a légijármű-lajstromot.

A legtöbb esetben a hitelező a nyilvántartás vezetőjéhez benyújtott, az adós vagyonát érintő adatokra vonatkozó kérelemmel szerezhet hozzáférést a nyilvántartásokhoz. A hitelező egyes nyilvántartásokhoz (például a cégnyilvántartáshoz) elektronikusan is hozzáférhet (a weboldalon keresztül).

Nem szükséges jogi képviselővel eljárni az adós vagyonára és adótartozásaira vonatkozó információ megszerzéséhez. Egyes nyilvántartások vezetői az információszolgáltatást díjhoz köthetik (például a szlovén egészségbiztosítási intézet 4,00 euró összegű díj ellenében szolgáltat az adós foglalkoztatására vonatkozó információt). A kifizetés történhet elektronikus úton is.

6. Az online bírósági értékesítésekre vonatkozó információk

2021. február 1-jétől a végrehajtási eljárásokban az ingatlanok és jogok bírósági árverését főszabályként és az online értékesítési keresőmotor használatának és az online nyilvános ingatlanárverések végrehajtási eljárásokban történő lefolytatásának technikai feltételeinek teljesítéséről szóló rendelet (Odredba o izpolnitvi tehničnih pogojev za uporabo spletnega iskalnika prodaj in izvajanje spletnih javnih dražb nepremičnin v izvršilnih postopkih, UL RS, No 3/2021) szerint online folytatták le, az online keresőmotorban történő értékesítés bejelentésére és az online nyilvános árverésekre a végrehajtási eljárásokban vonatkozó törvényben meghatározott szabályok szerint. (UL RS, No 195/2020).

Az értékesítési tárgyakra vonatkozó információkhoz való hozzáférés ingyenes. A SI-PASS rendszeren keresztül történő regisztráció lehetővé teszi az árverésen való részvételt a résztvevő aktuális tartózkodási helyétől függetlenül. Ez garantálja a résztvevő anonimitását is.

A honlap a következő címen érhető el: https://sodnedrazbe.si/.

1. A lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének közzététele és azok árának meghatározása

A lefoglalt vagyontárgyakat a svéd végrehajtó hatóság (Kronofogdemyndigheten) értékesíti. A vagyontárgyak értékesítése nyilvános árverésen vagy egyedi megállapodással történhet. Az ingó vagyon értékesítését külső árverezők is elvégezhetik. Az ingatlan értékesítés céljából átadható ingatlanügynöknek is.

A végrehajtó hatóság engedélyezheti, hogy az adós maga értékesítse a vagyontárgyat. Ebben az esetben a végrehajtási értékesítés elhalasztásra kerül. Az adós megegyezhet a hitelezővel a helyzet egyéb módon történő rendezéséről is. A hitelező ez esetben felfüggesztheti a lefoglalást (utmätning).

A lefoglalt vagyontárgy értékét mindig a bírósági végrehajtó állapítja meg. A végrehajtó hatóság egyes esetekben szakértőt fogadhat, hogy az végezze el a vagyontárgy értékbecslését és készítsen arról részletes leírást. Gyakran kerül sor szakértő alkalmazására ingatlan értékelése során. Emellett szakértő végezheti az értékbecslést különösen magas értékű ingó vagyontárgy esetében is.

A végrehajtó hatóság a végrehajtási értékesítést a saját weboldalán hirdeti meg. Az értékesítés emellett gyakran egyéb weboldalakon is meghirdetésre kerül annak érdekében, hogy arról a potenciális vevők tudomást szerezhessenek. Az értékesítésről szóló hirdetmény emellett a Post- och Inrikes Tidningarban is megjelenik, amely a hatósági és közigazgatási szervektől származó értesítéseket tartalmazó elektronikus hírportál. Az itt történő meghirdetés célja a nem ismert hitelezők és a vagyontárgy értékesítésével érintett egyéb személyek felkutatása.

Az értékesítésről szóló információk a végrehajtó hatóság weboldalán kerülnek közzétételre. Ezek közé tartozik a vagyontárgy becsült értéke, leírása és az arról készült képek vagy egyéb dokumentumok. Meghatározásra kerülnek az értékesítés feltételei, mint olyan körülmények, amelyeket a jövőbeli vevőnek figyelembe kell vennie. Amennyiben a végrehajtó hatóság az értékesítéssel mást bíz meg, a megfelelő információk ennek a személynek a weboldalán kerülnek közzétételre. Emellett az információ gyakran megtalálható a végrehajtó hatóság weboldalán is.

A végrehajtó hatóság gondoskodik az értékesítésre kerülő vagyontárgy megtekintésének lehetőségéről. Erre a vásárló számára szükséges információk megszerzése érdekében van szükség.

A végrehajtási értékesítés a legmagasabb ajánlat felkutatásával történik. Amennyiben több ajánlattevő is részt vesz az eljárásban, az ügy folyamatos ajánlat- és ellenajánlat-tétellel folyik. Amennyiben a hatóság az árverés helyett a benyújtott ajánlatok alapján megkötött egyedi megállapodással értékesíti a vagyontárgyat, a legmagasabb ajánlat kiválasztása az ajánlatok megismerését követően történik.

Amennyiben az értékesítésre elektronikus árverés útján kerül sor, a legmagasabb ajánlatot tevő 48 órán belül köteles a vételárat megfizetni. A kifizetés ilyenkor általában fizetési kártyával vagy bankkártyával történik. Amennyiben az értékesítés a klasszikus személyes árverés útján folyik, a vételárat a helyszínen rögtön meg kell fizetni – bankkártyával vagy fizetési kártyával, átutalással, csekkel, vagy készpénzben.

Ha a vagyontárgy 10 000 SEK-nél magasabb áron kerül értékesítésre, a végrehajtó hatóság egy hónapos türelmi időt adhat a vételár megfizetésére. Az összeg 10%-ában meghatározott letétet mindig azonnal meg kell fizetni.

2. Az értékesítés lefolytatására jogosult harmadik felek

A lefoglalt vagyontárgyak értékesítése általában a végrehajtó hatóság által lefolytatott nyilvános árverés útján történik. A hatóság külső feleket is megbízhat az értékesítéssel. Ingó vagyon esetében a hatóság más személyt is megbízhat az árverés lefolytatásával. Ingatlan esetén a hatóság ingatlanügynökkel végeztetheti el az árverést.

3. Az árverések azon típusai, amelyekre a szabályok adott esetben nem teljes mértékben vonatkoznak

Az értékesítés négy kategóriába sorolható: ingók, hajók, légi járművek és ingatlanok. Bizonyos mértékig az egyes kategóriák szabályai eltérnek. Az értékesítésről szóló hirdetményben kell közölni, hogy a konkrét esetben mely szabályok alkalmazandóak. Az értékesítésre vonatkozó egyes különös rendelkezéseket a lakásszövetkezet kérelmére, a használati jogról való lemondást követően lehet alkalmazni, vagyis kényszereladás esetén.

4. A vagyontárgyak nemzeti nyilvántartásaira vonatkozó információk

Az adós vagyonának felkutatása során a végrehajtó hatóság különböző nyilvántartásokban való keresésre vagy azokhoz kérdések intézésére jogosult, például:

• Az ingatlan-nyilvántartás (Fastighetsregistret), amelyben minden svédországi ingatlan szerepel
• A gépjármű-nyilvántartás (Vägtrafikregistret), amelyben minden svédországi polgári gépjármű szerepel
• Az adónyilvántartás (Skatteregistret), amely a kifizetésekre vonatkozó információkat tartalmazza
• A társadalombiztosítási ügynökség (Försäkringskassan), amely a kifizetésekre vonatkozó információkat kezeli
• A nyugdíjintézet (Pensionsmyndigheten), amely a kifizetésekre vonatkozó információkat kezeli
• A cégnyilvántartás (Näringslivsregistret), amelyben a svéd korlátozott felelősségű társaságok, személyegyesítő társaságok, szövetkezetek, ideértve a lakásszövetkezeteket is, és a magánvállalkozások adatai szerepelnek
• Az értékpapír-nyilvántartás (Värdepappersregistret), amelyet az Euroclear vezet, és amelyben a tőzsdén jegyzett értékpapírokra vonatkozó információk találhatóak
• A hajólajstrom (Fartygsregistret), amely a svéd hajók adatait tartalmazza
• A légijármű-lajstrom (Luftfartygsregistret), amely a svéd légi járművekre vonatkozik
• A fegyvernyilvántartás (Vapenregistret), amely a lőfegyverek birtoklóit gyűjti össze.

A nyilvántartások vezetése elektronikus úton történik, és a végrehajtó hatóság a legtöbb nyilvántartásban elektronikus úton tud keresést indítani. Amennyiben a nyilvántartásban szereplő adat titkos, a végrehajtó hatóság annak kiadását ennek ellenére kérelmezheti annak érdekében, hogy felderítse, hogy az adósnak van-e lefoglalható vagyona. A hatóság ilyen típusú kérelmének nincs külön díja.

Egyes nyilvántartások azt is rögzítik, ha a végrehajtó hatóság a vagyont lefoglalja, például az ingatlan-nyilvántartás, a hajólajstrom és a légijármű-lajstrom.

5. A hitelezők számára az adósok vagyontárgyainak és követeléseinek azonosítását lehetővé tevő adatbázisokra vonatkozó információk

A végrehajtó hatóság jelenleg nem nyújt olyan elektronikus szolgáltatást, amelynek segítségével az adós vagyona vagy követelései felkutathatók.

6. Az online bírósági értékesítésekre vonatkozó információk

A végrehajtó hatóság 2014 óta elektronikus árveréseket is lefolytathat. Erre csak ingó vagyon értékesítése esetén van lehetőség. Az elektronikus árverések lefolytatását lehetővé tevő rendelkezés az adósságok végrehajtásáról szóló rendelet ajánlatok benyújtására vonatkozó 9. fejezetében található.

Egy 2016 novemberében benyújtott jelentésben az ingatlanok elektronikus árverésen való értékesítésére irányuló javaslat érkezett a kormány felé. Az ingatlan értékesítésére vonatkozó eljárás összetettebb, és ahhoz, hogy az ingó vagyonhoz hasonlóan lehetővé lehessen tenni az elektronikus árverések alkalmazását, több jogszabály módosítására is szükség van.

Jelenleg nincs akadálya az elektronikus árveréseken külföldről való részvételnek.

Az elektronikus árverések esetén a hirdetmények a végrehajtó hatóság weboldalán kerülnek közzétételre.

Amennyiben az árverést külső árverező végzi, az elektronikus árverésről szóló hirdetményt saját weboldalán teszi közzé. A külső végrehajtónak az elektronikus árverést az adósság végrehajtásáról szóló törvény 9. fejezete és az adósság végrehajtásáról szóló rendelet 9. fejezete szerint kell lefolytatnia. A külső árverezők kiválasztására általában közbeszerzési eljárással kerül sor. Az eljárásban való részvétel feltétele a szolgáltató meghatározott pénzügyi helyzetének fennállása és a szakmai képesítéssel való rendelkezés.

Az elektronikus árverésen részt venni kívánó személyeknek regisztrálniuk kell a weboldalon annak érdekében, hogy ajánlatot tehessenek. Az ajánlattétel maga azonban nyilvános, és azt regisztráció nélkül is nyomon lehet követni. A regisztrációhoz szükséges adatok többek között a személyi azonosító szám, e-mail cím, levelezési cím, telefonszám és felhasználónév, amely az ajánlat megtételekor látható. Az ajánlattevőknek nem kell a személyazonosságukat igazolniuk. Azok az ajánlattevők, akik nem rendelkeznek svéd személyazonosító számmal, vagy valamely más okból nem kívánnak vagy nem képesek az elektronikus regisztrációra, személyesen is regisztrálhatnak.

Az elektronikus árverés során a vételárat bankkártyával vagy hitelkártyával lehet kifizetni.

Az elektronikus árverésen nem lehet a hatóság épületében való személyes megjelenéssel részt venni.

Az ajánlattétel korlátozott idejű ajánlatokkal és ellenajánlatokkal történik. Amennyiben az ajánlat az idő lejártát megelőző két percben érkezik, az időtartam automatikusan meghosszabbodik további két perccel.

A végrehajtó hatóság telefonon vagy e-mailben válaszol a kérdésekre, de ha az árverésből már csak rövid idő van hátra, nem biztos, hogy határidőn belül választ tudnak adni a feltett kérdésre. A hatóság svédül válaszol, de az alapvető információkat köteles a nemzeti kisebbségi nyelveken is közölni és az egyes különös közigazgatási körzetből érkező kisebbségi csoportok részére köteles információval és útmutatással szolgálni. A kérdésekre vonatkozóan általában egyéb nyelveken is történhet a segítségnyújtás.

A végrehajtó hatóság csak kivételes esetben fordítja le az értékesítéssel kapcsolatos dokumentumokat, például ha egyértelmű, hogy nagy számú külföldi ügyfél vesz részt az ügyben.

A nyilvános hozzáférés elve alapján a svéd hatóságok által tárolt adatok nagy része nyilvános. Az arra vonatkozó információ azonban titkos, hogy a folyamatban lévő árverésen ki tette a konkrét ajánlatot. Emellett egyes minősített adatokra titoktartási kötelezettség vonatkozhat, de a kérdést az információ kikérésekor esetről esetre kell megvizsgálni.

Angliában és Walesben már nem a kerületi bírónak (District Judge) kell engedélyeznie és kijelölnie a lefoglaló irodákat és árverezőket. A bíróságokról és a végrehajtásról szóló törvény 12. részének 41. cikke szerint a javakat – a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – nyilvános árverésen kell értékesíteni.

A lefoglaló és árverező irodák a díjszabásuk és fennálló biztosításuk részleteinek benyújtásával jelentkezhetnek az egyes bíróságoknál abból a célból, hogy a bíróságok eldöntsék, hogy melyik irodát jelölik ki. Az iroda kiválasztásáról szóló döntést a vezető tisztségviselők a benyújtott adatok és díjak alapján, formális úton hozzák meg.

A kijelölést követően a kijelölt irodák nevét és címét tartalmazó listát kifüggesztik a bíróság épületében. A listát évente és mindenképpen a biztosítási igazolások lejártát megelőzően frissítik. Amennyiben lehetséges, a kiválasztott szolgáltatókat rendszeresen rotálni kell. Az alapszabályokat kell alkalmazni arra az esetre, ha rendszeresen egy irodát lehet csak igénybe venni.

A bírósági végrehajtónak legalább 7 nappal az értékesítés előtt meg kell küldenie az adós és minden társtulajdonos számára az értékesítésről szóló értesítést.

Az értékesítést és az abból származó bevételek árverezők általi átadását követően a bírósági végrehajtó/kézbesítési megbízott felel annak megerősítéséért, hogy minden megszerzett és lefoglalt vagyontárggyal el lehet számolni. A nyilatkozatot megfelelően jóvá kell hagyni.

A megszerzett javak átvételére, tárolására és értékesítésére vonatkozóan lásd a javak megszerzéséről szóló rendelet 34–43. szabályát.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Bírósági árverések - Észak-Írország

A határozatokat végrehajtó iroda (a továbbiakban: EJO) az észak-ír bírósági szolgálat (az igazságügyi minisztérium alatt működő ügynökség) egyik ága és az Észak-Írországban hozott, pénzre, javakra és tulajdonra vonatkozó polgári ítéletek végrehajtásáért felelős. Az ítéletek végrehajtásáról szóló 1981. évi rendelet (Észak-Írország) lehetővé teszi a javak ítélet alapján behajtható pénzösszegek kielégítése céljából történő lefoglalását és értékesítését.

Az EJO több módon is kikényszerítheti a pénzösszeg kifizetésére irányuló bírósági végzés végrehajtását. E módszerek közé tartozik az ítéletek végrehajtásáról szóló 1981. évi rendelet (Észak-Írország) 31. cikke szerinti lefoglalási végzés.

Az ítéletek végrehajtásáról szóló 1981. évi rendelet szerint az EJO jogosult a vagyon lefoglalására és árverésen történő értékesítésére, majd az értékesítésből befolyt bevételek nettó összegéből (a lefoglalás költségeinek és kiadásainak megfizetését követően) a fennálló adósságok megfizetésére (lásd az 1981. évi rendelet 31., 34. és 40. cikkét). A lefoglalási végzés végrehajtása során az EJO az 1981. évi rendelet 38. cikke szerint jogosult az adós, házastársa vagy alperese tulajdonában vagy használatában álló területre, illetve bizonyos esetekben a más személyek tulajdonában vagy használatában álló területre belépni.

Az EJO ilyen típusú végzést (az ítéletek végrehajtásáról szóló 1981. évi szabályzat [Észak-Írország] 30. szabályának (1) bekezdése szerint a vezető tisztségviselőhöz benyújtott kérelmet követően) akkor hozhat, ha úgy véli, hogy az adósnak elégséges lefoglalható vagyona van az adósság visszafizetéséhez. A gyakorlatban az EJO a vezető tisztségviselőhöz benyújtott lefoglalási végzésre irányuló kérelem benyújtását megelőzően felméri a többi végrehajtási módszer – például a jövedelem letiltására irányuló végzés (amellyel az adós munkabéréből lehetséges meghatározott összeg levonása) – alkalmazásának lehetőségét is.

A lefoglalható javak köre korlátozott (nem lehet lefoglalni például az adós ruházatát és nélkülözhetetlen háztartási eszközeit [az 1981. évi rendelet 33. cikke]).

Az ítéletek végrehajtásáról szóló 1981. évi szabályzat (Észak-Írország) 30–33. szabálya határozza meg az EJO lefoglalási végzés meghozatalára irányuló eljárását.

Skóciában akkor lehet a vagyont a pénztartozás behajtása céljából lefoglalni, ha az adósságot a bíróság elismerte, illetve egyes más esetekben, például ha az meghatározott formális „adósságra vonatkozó okirattal” jóváhagyásra került. A vagyon lefoglalására szolgáló eljárások az adós harmadik személy birtokában lévő vagyonának befagyasztása (arrestment), az adós birtokában lévő saját vagyonának zárlat alá vétele (attachment) és a kivételes zárlat alá vétel (exceptional attachment), amellyel a lakóházban található, nem alapvető vagyon foglalható le. Egyes esetekben az alkalmazott eljárások lehetővé teszik, hogy az adós vagyona bírósági felügyelet mellett árverésen kerüljön értékesítésre.

Az adósságrendezésről és zár alá vételről szóló 2002. évi törvény (Skócia) (a továbbiakban: 2002. évi törvény) 2. része határozza meg a javak zár alá vételére alkalmazandó eljárást. A seriff a zár alá vételtől számított 14 napon belül köteles jelentést készíteni a seriff bíróság (Sheriff Court) részére. A jelentést átadását követően a seriff gondoskodhat a zár alá vett vagyontárgyak elviteléről és nyilvános árverésen történő értékesítéséről, ahol a seriffnek az értékesített vagyontárgyakat és azok eladási árát tartalmazó jelentést kell készítenie. Az árverésen befolyt összegből kell kifizetni a seriff díját és költségeit, majd kielégíteni a hitelezőket. Az ezen felül fennmaradó összeg az adóst illeti. Amennyiben a vagyontárgyakat nem sikerül értékesíteni, azok tulajdonjoga a hitelezőre száll át. A zár alá vett vagyon árverésére általában árverezőházban kerül sor, de amennyiben ez nem célszerű, a 2002. évi törvény rendelkezései lehetővé teszik, hogy az árverés megtartása – az adós lakóhelyén kívül – más helyen történjen.

Amennyiben a harmadik személy birtokában lévő vagyon befagyasztására került sor, és az adós nem tesz a javakat a hitelező számára átengedő nyilatkozatot, a hitelezőnek – annak érdekében, hogy a tulajdont megszerezze – az átadás foganatosítására irányuló keresetet (action of furthcoming) kell indítania a bíróság előtt. A keresettel a hitelező a bíróságtól a vagyontárgyak számára történő átengedését kéri annak érdekében, hogy azokat a követelése részben vagy egészben való kielégítése céljából értékesíthesse.