Bírósági árverések

A bírósági árverés olyan eljárás, amelynek során az adós vagyonelemeit nyilvános árverésre bocsátják azzal a céllal, hogy előteremtsék a hitelezői követelések kielégítéséhez szükséges összeget. Az árverést lebonyolíthatja egy bíró, illetve megbízottja, vagy az illetékes hatóság, vagy egyéb, az egyes országok jogszabályai szerint engedélyezett köz- vagy magánjogi jogalanyok.


Bírósági árverések – Fogalommeghatározás

Bírósági árverésekkel kapcsolatos kifejezésgyűjtemény

Azon uniós tagállamok listája, ahol már létezik on-line bírósági árverés

Fogalommeghatározás

A bírósági árverést általában lefoglalás előzi meg: az az aktus, amelynek során a hitelező vagy az illetékes hatóság azonosítja és biztosítja a követelés kielégítésére alkalmas vagyonelemeket. Ingó és ingatlan tulajdont, valamint az adós harmadik féllel szemben fennálló követeléseit, is le lehet foglalni. A követelések esetében azonban a végrehajtási eljárás nem az értékesítéssel zárul le, hanem az adós követelésének a hitelezőre történő átruházásával.

Különböző típusú bírósági árverések léteznek azokban az uniós országokban, amelyek nemzeti joga rendelkezik a vonatkozó jogi keretről. Az Európai Unió egyes országaiban a bírósági árverést online is meg lehet tartani, ezáltal elkerülve azt, hogy a résztvevőknek személyesen kelljen megjelennie a bíró, a bíróság vagy más köz- vagy magánjogi jogalany előtt.

A bírósági árverést – amelyet általában bíró vezet, aki az eladási művelettel harmadik felet bízhat meg (független szakembert vagy e feladat elvégzésére külön engedéllyel rendelkező társaságot), ám végezheti egész más jogalany is (pl. bírósági végrehajtó vagy egyéb végrehajtó hatóság) – szokásosan megfelelő hirdetés előzi meg.

Rövidesen megkezdjük a tagállami információk feltöltését. Ha a jobb oldali sávban valamelyik ország színe szürke, az azt jelenti, hogy az információk még nem érhetők el.

Bírósági árverésekkel kapcsolatos kifejezésgyűjtemény

  1. Alapár – az adós lefoglalt dolgainak (ingatlan vagy személyes vagyontárgyak) értéke, amelyekre a hitelező vagy az illetékes hatóság végrehajtást vezet.
  2. A lefoglalt vagyontárgyak értékét felbecsülő szakértők – a vagyontárgyak értékének becslése általában (az érintett piacon jártas) szakértő közreműködésével történik. A szakértőnek nyilatkoznia kell a vagyontárgy rendes piaci értékéről, figyelembe véve az általános piaci helyzetet és a vagyonelem állapotát.
  3. Az adásvételért felelős személy vagy társaság – a vagyontárgy megvásárlása iránt érdeklődők tájékoztatásáért, az árverés meghirdetéséért, az árverés során a licitálás vezetéséért felelős személy vagy társaság.
  4. Az eladó vagyontárgy előzetes megtekintésének lehetősége – lehetőség a potenciális vevők számára, hogy lássák a szóban forgó vagyontárgyat és annak állapotát (bizonyos esetekben fényképen, más alkalommal személyesen).
  5. Árverési hirdetmény – lefoglalt vagyontárgy bírósági árverésen történő értékesítéséhez a bíró, megbízottja vagy az illetékes hatóság köteles meghirdetni az árverést (a vagyontárgyat hogyan és mikor fogják értékesíteni). A bírósági árveréseket rendszerint meghirdetik az interneten, de gyakran újságokban is.
  6. Átruházás – Az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonjogának átruházása az adósról a vásárlóra.
  7. Ellenajánlat – bírósági árverés során a kikiáltási cikkre vállalat/személy által tett magasabb ajánlat, amelynek célja a tulajdonszerzés biztosítása.
  8. Lefoglalt vagyontárgy – az adós vagyona (ingatlan vagy személyes vagyontárgyak), amelyeket a hitelező vagy az illetékes hatóság lefoglalt arra az esetre, ha az adós nem fizeti meg önként a tartozását. Vagyontárgy lefoglalásához a hitelezőnek vagy az illetékes hatóságnak lefoglalási végzést kell küldenie az adósnak. Ez egy olyan okirat, amelyben a hitelező vagy az illetékes hatóság nevesíti a tartozás rendezésére alkalmas vagyontárgyat.
  9. Letétbe helyezés – bírósági árverésen való részvételhez letétet kell fizetni az árverés kezdete előtt. A letét az árverés végén visszajár azoknak, akik nem vásárolják meg az eladó vagyontárgyat.
  10. Más személlyel/vállalattal versengő ajánlat – kompetitív licitálás egy vagyontárgyra bírósági árverésen.
  11. Odaítélés – az eladó vagyonelemet annak a személynek ítélik oda, aki a legmagasabb árat ajánlotta fel a bírósági árverés végén.

Azon uniós tagállamok listája, ahol már létezik on-line bírósági árverés

  1. Ausztria (Németországgal együttműködésben)
  2. Észtország
  3. Finnország
  4. Hollandia (csak ingatlanokhoz kapcsolódó végrehajtási eljárásokra vonatkozik).
  5. Horvátország
  6. Lettország (csak ingatlanokhoz kapcsolódó végrehajtási eljárásokra vonatkozik)
  7. Magyarország
  8. Németország (Ausztriával együttműködésben)
  9. Olaszország
  10. Portugália
  11. Spanyolország

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

Utolsó frissítés: 18/01/2019

Bírósági árverések - Észtország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata észt nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


1. A lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének közzététele és azok árának meghatározása

A lefoglalt vagyontárgyakat a A link új ablakot nyit megbírósági végrehajtó értékesíti. A lefoglalt vagyontárgyakat nem kell árverésen értékesíteni, ha az adós és a jogosult a követelés teljesítéséről megegyeznek, vagyis ha megállapodás születik arról, hogy a végrehajtással érintett követelés más módon teljesíthető. Ilyen megállapodást minden jogosulttal kötni kell. A megállapodásokról értesíteni kell a bírósági végrehajtót, ellenkező esetben a bírósági végrehajtó az általános eljárás szabályait követi.

Amennyiben egy adósság végrehajtására irányuló kérelmeket különböző hitelezők különböző bírósági végrehajtónál nyújtottak be, és az adós ingatlanát az egyik bírósági végrehajtó már lefoglalta, az a másik bírósági végrehajtó, aki szintén végrehajtási eljárást indított, addig nem foglalhatja le az adós bejegyzett ingatlanát, míg az első bírósági végrehajtó az ingatlanra vonatkozóan a lefoglalást meg nem szünteti.

Az árverésre bocsátandó vagyontárgyak értékét és kikiáltási árát szakértő határozza meg.

Az online árverésekre egy külön online A link új ablakot nyit megárverési rendszeren keresztül kerül sor. Az árverési hirdetményt az árverést legalább tíz nappal megelőzően közzé kell tenni az A link új ablakot nyit megAmetlikud Teadaanded hivatalos lapban és az interneten. A bírósági végrehajtó a hirdetményt közzéteheti emellett a végrehajtás helye szerinti napilapban is. A jogosult vagy az adós kérelmére a bírósági végrehajtó a jogosult vagy az adós költségén a hirdetményt más kiadványokban is közzéteszi.

Az érdekelt személyek a hirdetmény közzétételétől kezdve az árverés kezdetéig jogosultak az árverésre bocsátott vagyontárgyakat megvizsgálni. Az érdekelt személyek emellett jogosultak az árverésre bocsátott vagyontárgyakra vonatkozóan benyújtott kérelmeket és az azokra vonatkozó igazolásokat is megvizsgálni, ideértve az értékbecslési jelentéseket is. Amennyiben a vagyontárgyakat a végrehajtási eljárás során értékesítik, sem a bírósági végrehajtó, sem az adós nem felelős az értékesített vagyontárgyak hibáiért. Ez nem zárja ki a bírósági végrehajtó vagy az adós jogellenesen okozott kárért való felelősségét. A bírósági végrehajtó határozza meg a vagyontárgyak megvizsgálásának idejét. Amennyiben a vagyontárgyak az adós birtokában vannak, az adós kérheti, hogy a vizsgálatra a végrehajtási aktusokra nyitva álló határidőn belül kerüljön sor. A bírósági végrehajtó köteles a tulajdonos érdekeit figyelembe venni.

Amennyiben az árverésre bocsátott vagyontárgyat több – az árverésre megfelelően nyilvántartásba vett– személy is meg kívánja vásárolni, mindannyian tehetnek ajánlatot a vagyontárgyra. Az ajánlattétel a kikiáltási áron kezdődik, és a résztvevők az árverésre megszabott határidőn belül a licitküszöb összegével emelt árral tehetnek ajánlatokat. Amennyiben közvetlenül az árverés vége előtt érkezik új ajánlat, az árverés vége kitolódik a meghosszabbítás időtartamával, és az árverés egészen addig tart, míg ajánlatok érkeznek. Az árverés meghosszabbításának időtartama 1 perctől 60 percig terjedhet. Az online árverés során az árverés lezárásáig az árverési rendszeren keresztül tett legmagasabb ajánlat tevője lesz a vevő. A legmagasabb ajánlat az árverési rendszerben az árverés napját követő munkanapon közzétételre kerül.

A bírósági végrehajtó a kikiáltási ár tíz százalékáig terjedő letétet szabhat meg az árverésen részt vevők számára. Amennyiben a bírósági végrehajtó letétet követel meg, az a személy, aki az árverésen részt kíván venni, köteles a letétet megfizetni. A letétbe helyezés történhet elektronikusan, vagyis internetes bankolás útján a bírósági végrehajtó által meghatározott bankszámlára, vagy az árverési rendszeren keresztül, pénzforgalmi szolgáltató közreműködésével. A szóbeli árverésen a 640 eurót meg nem haladó letét megfizetésére készpénzben is sor kerülhet.

2. Az értékesítés lefolytatására jogosult harmadik felek

A végrehajtási vagy csődeljárásban lefoglalt ingó és ingatlan vagyontárgyakat a bírósági végrehajtó értékesíti. Az egyszerűsített árveréseket a A link új ablakot nyit megbírósági végrehajtói és vagyonfelügyelői kamara által jóváhagyott személyek folytatják le.

3. Az árverések azon típusai, amelyekre a szabályok adott esetben nem teljes mértékben vonatkoznak

Az észt végrehajtási és csődeljárásokban nincs olyan típusú árverés, amelyre a fenti szabályok csak részben vonatkoznak. Az árverés egyes szabályai és feltételei azonban külön jogszabályban meghatározott módon eltérhetnek.

4. A vagyontárgyak nemzeti nyilvántartásaira vonatkozó információk

Észtországban a következő nyilvántartások léteznek:

  • Az elektronikus ingatlan-nyilvántartás olyan elektronikus szolgáltatás, amelynek segítségével gyorsan és kényelmesen szerezhető meg általános információ a nyilvántartott ingatlan területére, tulajdonosaira, az azzal kapcsolatos korlátozásokra és terhekre vonatkozóan. A szolgáltatás használatához a felhasználót azonosítani kell. Az ingatlan-nyilvántartás különböző részeiben szereplő részletes adatokat az árlistában megadott díj ellenében lehet beszerezni.
  • Az A link új ablakot nyit megépület-nyilvántartás olyan nyilvános elektronikus nyilvántartás, amelynek célja az építés alatt álló vagy használatban lévő épületekre vonatkozó adatok összegyűjtése, tárolása és közzététele.
  • A A link új ablakot nyit meggépjármű-nyilvántartás a járművekre és pótkocsikra vonatkozó információkat tartalmazza. A gépjármű-nyilvántartás nyilvános elektronikus adatbázis, de az abban szereplő egyes adatokhoz (például a járművek tulajdonosaira vonatkozó adatokhoz) való hozzáférés korlátozott.
  • Az A link új ablakot nyit megértékpapír-nyilvántartás az észt központi értékpapír-nyilvántartás elektronikus szolgáltatása, amelynek segítségével a vállalkozások és a magánszemélyek – bizonyos korlátokkal – kereséseket folytathatnak és az értékpapírokra és a bejegyzett értékpapírszámlákra vonatkozó információkhoz juthatnak. A szolgáltatás használatához a felhasználót azonosítani kell.
  • Az e-cégjegyzék az Észtországban bejegyzett jogi személyekre vonatkozó adatokat tartalmazza. A nyilvántartás a vállalkozások, nonprofit egyesületek és alapítványok mellett a központi és helyi kormányszervek, közjogi jogi személyek és alkotmányos szervek adataihoz is hozzáférést biztosít. Bármely, a személyes azonosítójával bejelentkező személy ingyenesen megtekintheti a saját magára vonatkozó adatokat.
  • A A link új ablakot nyit megházassági vagyonjogi nyilvántartás a választott házassági vagyonjogi rendszerre és a házastársak által kötött házassági vagyonjogi szerződésekre vonatkozó adatokat tartalmazza. A házassági vagyonjogi nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak és az elektronikus szolgáltatáson keresztül azokhoz bárki ingyenesen hozzáférhet.
  • A A link új ablakot nyit meghajólajstrom olyan elektronikus nyilvántartás, amely a lajstromba vett hajókra és építés alatt álló hajókra vonatkozó adatokat és az azokkal kapcsolatos dologi jogokat tartalmazza. A hajólajstromba felvett adatok nyilvánosak és jogi kötőerővel bírnak. Az adatokhoz bárki ingyenesen hozzáférhet.
  • A A link új ablakot nyit meglégijárműlajstrom célja a légi járművek lajstromba vételéhez és azonosításához szükséges adatok begyűjtése és feldolgozása.
  • A A link új ablakot nyit meghitelinformációs rendszer a Creditinfo hivatalos nyilvántartása, amely az egyetlen olyan nyilvántartás Észtországban, amely a késedelmes fizetésekre vonatkozó átfogó és megbízható információkkal szolgál. A rendszert az észt bankok 2001-ben hozták létre. A rendszerben díj ellenében lehet kereséseket indítani.
  • A A link új ablakot nyit megszabadalmak és védjegyek nyilvános elektronikus nyilvántartásaiban díjmentesen lehet kereséseket indítani.

5. A hitelezők számára az adósok vagyontárgyainak és követeléseinek azonosítását lehetővé tevő adatbázisokra vonatkozó információk

A fenti nemzeti nyilvántartásokban tárolt adatok többsége részben vagy egészben nyilvános. A keresés megindításához szükség lehet a kereső személy azonosítására személyazonosító igazolvánnyal, mobil személyazonosítóval vagy bankon keresztül. Egyes keresések díjhoz kötöttek.

A bírósági végrehajtók és a vagyonfelügyelők kötelesek kérelmezni a különféle nyilvántartásokban tárolt adatokhoz való elektronikus hozzáférést.

6. Az online bírósági értékesítésekre vonatkozó információk

A végrehajtási eljárás során lefolytatott árverésen a lefoglalt ingatlan és ingó vagyontárgyak a jogszabályban meghatározott módon kerülnek értékesítésre. Az elektronikus árveréseket az erre kialakított A link új ablakot nyit megelektronikus árverési rendszeren keresztül lehet nyomon követni és elérni. A nyilvános árverési rendszert a A link új ablakot nyit megbírósági végrehajtói és vagyonfelügyelői kamara működteti.

Az árverési hirdetményt legalább az árverést tíz nappal megelőzően közzé kell tenni az Ametlikud Teadaanded hivatalos lapban és az interneten. A bírósági végrehajtó a hirdetményt közzéteheti emellett a végrehajtás helye szerinti napilapban is. A jogosult vagy az adós kérelmére a bírósági végrehajtó a jogosult vagy az adós költségén a hirdetményt más kiadványokban is közzéteszi.

Annak a személynek, aki az árverésen részt kíván venni, a megfelelő szabályok szerint az árverési hirdetményben foglalt határidőn belül kérnie kell az árverésre vonatkozó nyilvántartásba való felvételét és – ha ez az árverésen való részvétel feltétele, és ha a személyt nem mentesíti jogszabály a letét megfizetése alól – meg kell fizetnie a letétet. A nyilvántartásba vett minden olyan résztvevő tehet ajánlatot, aki az ehhez szükséges jogképességgel rendelkezik, és akinek az árverésen való részvételhez való joga jogszabályban vagy más módon nem korlátozott. A nyilvános árverésen való részvételre irányuló kérelmet saját kezűleg vagy elektronikusan alá kell írni. A részvételi kérelem benyújtására annak a bírósági végrehajtó árverési hirdetményben megadott címére való, e-mailben történő megküldésével vagy az árverési rendszerbe való feltöltésével kerülhet sor. A részvételi kérelmet nem kell titkosítani, de a nyilvántartásba vételre irányuló különös eljárást a bírósági végrehajtó határozza meg. Szóbeli árverés esetén a borítékot le kell zárni. Ahhoz, hogy az elektronikus árverési rendszerben ajánlatot tehessen, a résztvevőnek személyazonosító igazolvánnyal, mobil személyazonosítóval vagy felhasználónévvel és jelszóval be kell lépnie.

A szükséges összegek (letét, költségek, vételár stb.) megfizetése történhet elektronikusan, internetes bankolás útján a bírósági végrehajtó által meghatározott számlára, vagy az árverési rendszeren keresztül, pénzforgalmi szolgáltató közreműködésével.

Az ajánlattevőnek az árverés kezdetekor szerepelnie kell az árverésre vonatkozó nyilvántartásban. Az árverés megkezdéséről minden ajánlattevő értesül. Az árverés megkezdéséről szóló értesítés az ajánlattevőknek e-mailben kerül megküldésre. A nyilvánosság a nyilvános árverési rendszerben követheti az árverési eljárást. Ajánlatokat speciális időkorlátozással lehet tenni (az „eBay-modell”). Az árverésen részt vevők számára (észt, orosz és angol nyelvű) felhasználói támogatás érhető el. Az árverésen ajánlatot tevők anonimitása az árverés végéig biztosított.

A tagállamok közötti nyilvános árverések javíthatnák az uniós tagállamok vállalkozásainak és lakosságának kapcsolatát, átláthatóbbá tennék az árverési folyamatokat és nagyobb számú résztvevőt vonzanának. Az ilyen típusú árverések emellett csökkenthetnék a vagyontárgyak értékesítéséhez szükséges időt is.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 14/05/2019

Bírósági árverések - Görögország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata görög nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


1. A lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének közzététele és azok árának meghatározása

A lefoglalásra akkor kerül sor, ha a bírósági végrehajtó ingó vagyontárgyat magához vesz (a polgári perrendtartás 954. cikke), vagy az adós tulajdonában lévő ingatlan vagyont vagy ingatlanra vonatkozó dologi jogot lefoglal (a polgári perrendtartás 992. cikke), és erről felnőtt tanú jelenlétében jegyzőkönyvet készít. A lefoglalt vagyontárgy értékét saját mérlegelési jogkörében a bírósági végrehajtó vagy a bírósági végrehajtó által megbízott szakértő állapítja meg. Ingatlan vagyon esetén független szakértőnek kell a piaci értéket meghatároznia.

A foglalási jegyzőkönyvben szerepelnie kell: a) az ingó vagyontárgy pontos leírásának annak érdekében, hogy az kétség nélkül beazonosítható legyen, b) a lefoglalt vagyontárgy bírósági végrehajtó vagy szakértő általi értékelésére való utalásnak, c) a kikiáltási árnak, amely legalább a vagyontárgy megállapított értékének kétharmada, d) utalásnak arra a végrehajtható okiratra, amely alapján a végrehajtás lefolytatásra kerül, az adósnak kézbesített végzésre és az összegre, amelynek fedezésére a vagyontárgy lefoglalása megtörtént, e) az árverés napjának, amely a lefoglalást követő legalább hét (7) hónappal, de az azt követő legfeljebb nyolc (8) hónapon belül folytatható le, az árverés helyének és az árverező nevének.

A foglalási jegyzőkönyv kivonatát – amelyben szerepel az eljárást kérő fél teljes neve, annak a személynek a teljes neve, akivel szemben az eljárást megindították, a lefoglalt vagyontárgyak rövid leírása, a kikiáltási ár, az árverező neve és pontos címe, illetve az árverés helye és ideje – tíz (10) nappal a lefoglalást követően közzé kell tenni az árverésekre vonatkozó hirdetményeket tartalmazó nemzeti önálló vállalkozói alap jogászi biztosítékok szekciójának bírósági kiadványokra vonatkozó közlönyének weboldalán.

Az árverésre csak akkor kerülhet sor, ha a fenti formai követelmények teljesülnek, ellenkező esetben az árverés érvénytelen.

2. Az értékesítés lefolytatására jogosult harmadik felek

A lefoglalt ingó vagyontárgyak árverésére nyilvánosan, közjegyző jelenlétében, a lefoglalás helye szerint az árverésre kijelölt helyen (a polgári perrendtartás 959. cikke), a lefoglalt ingatlan árverésére pedig nyilvánosan, közjegyző jelenlétében, az ingatlan fekvése szerint az árverésre kijelölt helyen (a polgári perrendtartás 998. cikke) kerül sor.

Az árverés során a résztvevők írásbeli, lezárt ajánlattételek benyújtását követően a polgári perrendtartás 959. cikkének (4) bekezdése szerint egymást követő szóbeli ajánlatokat tehetnek. Az árverés megkezdésekor az ajánlattevők az árverező felszólítására kötelesek az árverés helye szerinti elsőfokú bíróság területén képviselőt kijelölni, aki jogosult a végrehajtáshoz kapcsolódó iratok átvételére.

Az árverés megtartására szerdai munkanapon, a lefoglalás helye szerinti helyi polgári bíróságon kerül sor. Amennyiben a lefoglalt ingó vagyontárgy több helyi polgári bíróság területén található, az árverésre a bírósági végrehajtó által a foglalási jegyzőkönyvben kijelölt helyi polgári bíróságon kerül sor. Az ingatlan árverésére a bírósági végrehajtó mérlegelése szerint a végrehajtás helye, a lefoglalás helye vagy az ingatlan helye szerinti helyi polgári bíróságon kerül sor. Az ingatlan árverésére az ingatlan helye szerinti helyi polgári bíróságon kerül sor. Amennyiben az ingatlan több helyi polgári bíróság területén található, az árverésre a végrehajtást kérő személy döntése szerinti bármelyik helyi polgári bíróságon sor kerülhet.

3. Az árverések azon típusai, amelyekre a szabályok adott esetben nem teljes mértékben vonatkoznak

Különleges vagyontárgyak lefoglalása (a polgári perrendtartás 1022–1033. cikke):

A végrehajtási eljárás adósának olyan tulajdonjogai is lefoglalhatók, amelyek lefoglalása nem lehetséges a polgári perrendtartás 953. cikkének (1) és (2) bekezdésében, 982. cikkében és 992. cikkében foglalt eljárásokban, különösen a szellemi tulajdonjogok, szabadalmi jogok, filmjogdíjak és harmadik személyekkel szemben fennálló olyan követelések, amelyek kölcsönös teljesítéshez kötöttek, feltéve, hogy az ezekre vonatkozó anyagi jog rendelkezései lehetővé teszik e jogok átruházását (a polgári perrendtartás 1022. cikke).

Amennyiben a lefoglalt jog árverésen történő értékesítésének elrendelésére kerül sor, a helyi polgári bíróság árverezőt jelöl ki (a polgári perrendtartás 1026. cikke), és az eljárásra az ingó vagyontárgy árverezésére vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. A vagyontárgyak nemzeti nyilvántartásaira vonatkozó információk

Nincsenek a vagyontárgyakat számon tartó nemzeti nyilvántartások.

5. A hitelezők számára az adósok vagyontárgyainak és követeléseinek azonosítását lehetővé tevő adatbázisokra vonatkozó információk

Nincsenek olyan adatbázisok, amelyek segítségével az adós anyagi javait vagy követeléseit fel lehetne kutatni.

6. Az online bírósági értékesítésekre vonatkozó információk

Bírósági árveréseket nem lehet online tartani.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/06/2018

Bírósági árverések - Spanyolország


1. A lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének közzététele és azok árának meghatározása

Az árverések a A link új ablakot nyit megB.O.E. (Boletín Oficial del Estado, a spanyolországi Hivatalos Közlöny) portáljának „Administración de Justicia” (Igazságszolgáltatás) részében, hirdetmény útján, illetve az A link új ablakot nyit megárverési rendszerben kerülnek közzétételre.

Az értékbecslés az e célra kidolgozott jogi eljárás útján történik (a Ley de Enjuiciamiento Civil, [LEC] – polgári perrendtartás 637. cikke) szakértők részvételével. Bizonyos esetekben nincs szükség értékbecslésre, mivel az árverés tárgyául szolgáló vagyontárgy értéke – például jelzálog érvényesítése során – már megállapításra került. Emellett nincs szükség értékbecslésre az önkéntes árverések esetében sem, amelyekben a vagyontárgy kikiáltási ár és becsült érték nélkül, vagy a felek által meghatározott értéken kerül értékesítésre.

2. Az értékesítés lefolytatására jogosult harmadik felek

A spanyol jogszabályok szerint az értékesítést erre kijelölt szakember vagy szervezet (közjogi vagy magánjogi) is végezheti és – amennyiben a bíróság ehhez hozzájárul – az értékesítés vagy árverés a szervezet saját szabályai szerint folyik, feltéve, hogy azok nem ellentétesek a végrehajtás céljával és a végrehajtást kérő fél és az eljárás alanyaként szereplő fél LEC 641. cikke szerinti érdekeinek védelmével.

A fenti rendelkezés első bekezdése szerint az ügyvédi kamara(Colegios de Procuradores) is folytathat ilyen tevékenységet, aminek céljára létrehozta saját A link új ablakot nyit megelektronikus árverési rendszerét is.

Emellett az eljáró felszámolók a fizetésképtelenségi eljárás felszámolási szakaszában szintén közvetlenül értékesíthetik a vagyontárgyat.

3. Az árverések azon típusai, amelyekre a szabályok adott esetben nem teljes mértékben vonatkoznak

Az árverési rendszerben jelenleg a Spanyolországban megtartandó bírósági és közjegyzői árverések találhatóak meg, a közigazgatási szervek (pl. pénzügyminisztérium vagy társadalombiztosítási szervek) által levezetett árverések azonban nem szerepelnek az árverési rendszerben, de folyamatban van azok árverési rendszerbe való felvétele.

A rendszerben nem szerepelnek emellett a szakosodott szervezetek által már bejelentett értékesítések, a fizetésképtelenségi eljárásban a bíróság által jóváhagyott egyéb formájú értékesítések és a végrehajtási eljárásban a felek közös megegyezésével megkötött adásvételi szerződések sem (a LEC 640. cikke).

4. A vagyontárgyak nemzeti nyilvántartásaira vonatkozó információk

  • Földterület és ingatlan: Az ingatlan-nyilvántartásokban szerepelnek az árverésre bocsátott földterületre és ingatlanra vonatkozó adatok, például a tulajdonos, az ingatlan fizikai állapota, elhelyezkedése és az azon alapított terhekkel kapcsolatos jogok, például a földterület vagy az ingatlan haszonélvezetbe adására vonatkozó jogok.
  • Ingó vagyontárgyak: Az ingó vagyontárgyak nyilvántartásában a légi járművek, hajók, gépjárművek, ipari gépek, üzlethelyiségek, tárgyi eszközök stb. szerepelnek.
  • Egyéb vagyontárgy-nyilvántartások: Egyes vagyontárgyakra vonatkozó adatokat a jellegükből fakadó sajátos módon hoznak nyilvánosságra, például a spanyol szabadalmi és védjegyhivatal az immateriális javak esetében.

5. A hitelezők számára az adósok vagyontárgyainak és követeléseinek azonosítását lehetővé tevő adatbázisokra vonatkozó információk

Az ingatlan-nyilvántartás és az ingó vagyontárgyak nyilvántartása segítik a hitelezőket ilyen szempontból, mivel azokból megismerhetőek a vagyontárgy tulajdonosára és összes hitelezőjére vonatkozó információk.

Emellett az A link új ablakot nyit megingatlan-nyilvántartás weboldala is a hitelezők rendelkezésére áll. Amennyiben az árverésre bocsátott vagyontárgy ingatlan-nyilvántartási hivatkozását közzéteszik, az árverési rendszer olyan hiperhivatkozást hoz létre, amelynek segítségével a vagyontárgy műholdon keresztül, a Google Earth-höz hasonló platformokon keresztül megtekinthető.

6. Az online bírósági értékesítésekre vonatkozó információk

A link új ablakot nyit megAz árverési rendszer weblapja


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 26/05/2020

Bírósági árverések - Franciaország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


1. 1. A lefoglalt vagyontárgyak meghirdetése és árának megállapítása

Lefoglalt vagyontárgyak esetén a kérelmező hitelező feladata az értékesítés feltételeinek meghatározása. A hitelező határozza meg az alapárat, amelyet az adós azonban vitathat – tárgyalást követően az odaítélésről döntést hozó – bíróság előtt.

Nyilvános árveréseken ingóság értékesítése esetén általában az értékesítést végző szakember határozza meg az alapárat, vagyis az értékesítés kezdő árát, és a vagyontárgyat a legmagasabb ajánlatot tevő utolsó ajánlattevőnek ítélik oda. Az értékesítést végző szakember szükség esetén szakértőt kérhet fel a vagyontárgy értékének becslésére.

Ingatlan kényszerértékesítése esetén a kérelmező hitelező nem kötelező hirdetést is választhat (lásd alább a következő bekezdésben); az ingóságok kényszerértékesítésével kapcsolatos esetekben az értékesítést végző szakember a saját honlapján vagy – kirendelt árverezők esetén – az adott szakmai honlapon is hirdetheti az ingatlant: A link új ablakot nyit meghttp://www.interencheres.com/ vagy A link új ablakot nyit meghttp://www.drouot.com/

Ingóság kényszerértékesítése esetén a sajtóban is lehet hirdetni; ingatlan kényszerértékesítése esetén a hitelező által megállapított hirdetményt közzé kell tenni egy olyan lapban, amely jogi közleményeket tesz közzé, és egyszerűsített hirdetményt kell közzétenni a helyi vagy regionális újságok két időszakos számában. Nem kötelező hirdetés esetén más módon is lehetséges hirdetni.

Ingatlanok kényszerértékesítése esetén a kérelmező hitelező által megállapított hirdetményt a bíróság helyiségében olyan helyen kell közzétenni, amely könnyen hozzáférhető a nyilvánosság számára.

Birtokba vehető ingóság kényszerértékesítése esetén a hirdetményt az adós lakóhelye szerinti városházán és az értékesítés helyén kell közzétenni.

Ingó vagyon kényszerértékesítése esetén a vagyontárgy hirdethető prospektusban vagy katalógusban.

Lefoglalt ingó vagyon értékesítése esetén az árverési hirdetmény tartalmazhatja a vagyontárgy leírását és annak becsült értékét.

Lefoglalt ingatlan értékesítése esetén a bíróság helyiségében közzétett hirdetményben fel kell tüntetni a lefoglalt ingatlant, rövid leírást kell adni róla (jellegéről, tulajdonviszonyokról, a területével kapcsolatos ismert adatokról), és meg kell adni az alapárat.

A nyilvános árverésre bocsátott vagyont az értékesítés során a kirendelt árverező vagy az értékesítés szervezésére jogosult szakember mutatja be. A vagyontárgy előzetes megtekintése is megszervezhető.

A lefoglalt vagyontárgy a bíró által meghatározott napon és időpontban tekinthető meg (polgári végrehajtási eljárásról szóló törvénykönyv [CPCE] R. 322-26. cikke), és a megtekintő feleket bírósági végrehajtó kíséri.

Ingó vagyon árverésen történő értékesítése esetén a legmagasabb ajánlatot tevő utolsó ajánlattevőnek ítélik oda a vagyontárgyat. Megjegyzendő, hogy az árverés időtartama nincs korlátozva, és az ingatlan csak akkor szerezhető meg, ha az árverés végét jelezve háromig elszámolnak. Lefoglalt ingatlan esetén a növekvő ajánlatok rendszerét alkalmazzák, ahol minden ajánlatnak magasabbnak kell lennie, mint az előzőnek; az árverés az utolsó ajánlattételt követő 90 másodperc elteltével lezárul (ezt az időt vizuális és hangjelzések útján mérik, amelynek során minden második másodpercet jeleznek a résztvevőknek).

Ingó vagyon kényszerértékesítése esetén nem kell letétet vagy biztosítékot adni. Ezzel ellentétben ingatlan kényszerértékesítése esetén az árverésen való részvétel iránt érdeklődőknek az ügyvédjüknél visszavonhatatlan banki biztosítékot, illetve a foglalást elrendelő vagy a letéti pénztár (Caisse des Dépôts et Consignations) részére kifizetendő csekket kell kiállítaniuk az alapár 10%-ának megfelelő összegben (de ez az összeg nem lehet kevesebb 3000 eurónál). Ezt az összeget visszatérítik az ajánlattevőnek az árverés végén, ha nem ő a sikeres ajánlattevő.

2. Értékesítés végzésére jogosult harmadik fél

Kizárólag a kirendelt árverezők, közjegyzők, felesküdött áruügynökök és bírósági végrehajtók jogosultak ingó vagyon (különösen lefoglalt ingóság) nyilvános bírósági árverésének megszervezésére.

3. A bírósági árverés azon típusai, amelyekre az előírások csak részben alkalmazandók

Ingóság esetén nyilvános árverésen történő önkéntes értékesítésre is sor kerülhet, amelyre a bírósági árverésnél sokkal rugalmasabb szabályok vonatkoznak. Az eljárást a kereskedelmi kódex L. 321-1 , valamint R. 321-1 és azt követő cikkei szabályozzák. Az önkéntes értékesítés nem tartozik a bírósági végrehajtási eljárások közé.

4. A nemzeti ingatlan-nyilvántartásokkal kapcsolatos információk

Ingatlannal kapcsolatos ügyekben az ingatlan-nyilvántartás, amely egy közigazgatási és adóügyi nyilvántartás, tájékoztatást nyújthat a hitelezőnek az adós valamely településen található ingatlanáról és annak adatairól (már megépített vagy építés alatt álló ingatlan, a földrészletek nagysága és az egyes ingatlanok jellege). Ezenkívül a földhivatalok (a Pénzügyi Főigazgatóság [Direction Générale des Finances Publiques] közigazgatási hivatalai) is vezetnek az egyes településekre vonatkozóan ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartást, amely tartalmazza az egyes tulajdonosok neve alatt, minden egyes ingatlanra vonatkozóan közzétett iratok kivonatát és az ingatlanok jogi helyzetét.

Ingóságok esetében a SIV (Système d'Immatriculation des Véhicules [gépjármű-nyilvántartási rendszer]) tájékoztatást nyújt a gépjárművek és a kétkerekű gépjárművek forgalmi engedélye birtokosainak személyi adatairól, valamint a jármű forgalmi rendszámáról és tulajdonságairól. A tengerjáró hajók (jelenleg kidolgozás alatt állnak az ezzel kapcsolatos jogszabályok), a hajók (a Közlekedési Minisztérium által vezetett digitalizált nyilvántartás) és a légi járművek (a polgári légi közlekedésért felelős minisztérium által vezetett nyilvántartás) tekintetében is létezik kötelező országos nyilvántartás. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Intézete (Institut national de la propriété intellectuelle, INPI) által vezetett országos nyilvántartás tartalmazza, amelyhez közvetlenül hozzáférnek a hitelezők. A franciaországi nyilvános bemutatókon vetíthető filmek címeit az adóhivatal által vezetett film- és audiovizuális állami nyilvántartás tartalmazza, és az adaptációs vételi joggal rendelkező irodalmi művek címei a vételi jogokat tartalmazó nyilvántartásban szerepelnek.

Ingatlanok esetében az ingatlan-nyilvántartást az egyes települések tartják fenn, és számos iratot (telekkönyvi térképet, alrészletek listáját, ingatlanadó-nyilvántartást) tartalmaz, amelyek közül csak a telekkönyvi térképet vezetik online módon. Az ingatlanokkal kapcsolatos helyi nyilvántartást a földhivatalok tárolják az általános hatáskörű bíróságok (tribunal de grand instance) felügyelete alatt. Nincs országos nyilvántartás.

Gépjárművek esetében minden prefektúra vezet nyilvántartást, és a SIV vezeti az országos nyilvántartást.

Hajók esetében a számítógépes nyilvántartást a Közlekedési Minisztérium vezeti; tengerjáró hajók esetében hat különböző nyilvántartás van, amelyeket a Közlekedési Minisztérium vezet.

Légi járművek esetében a polgári légi közlekedésért felelős minisztérium által vezetett nyilvántartás online hozzáférhető tájékoztatás céljából.

A különféle szellemi tulajdonjogokra vonatkozó adatokat központilag egyetlen szerv, az INPI (Szellemi Tulajdon Nemzeti Intézete) tárolja, amely a honlapján keresztül hozzáférést biztosít a különböző dokumentumokhoz.

Néhány, de nem minden ingatlan-nyilvántartási szolgáltatás elérhető A link új ablakot nyit megonline. Kizárólag a telekkönyvi térképet lehet megtekinteni, de a tulajdonosok adatait tartalmazó ingatlanadó-nyilvántartást, a SIV nyilvántartásait, a Franciaországban regisztrált hajók nemzetközi nyilvántartását és az INPI nyilvántartásait nem.

Általában a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások nagy része a lakosság és a hatóságok közötti kapcsolatokról szóló kódex rendelkezéseinek hatálya alá tartozik, amely előírja, hogy a közigazgatási dokumentumokhoz való hozzáférés díjmentes abban az esetben, ha helyben kerül sor a betekintésre, másolat kérése esetén legfeljebb a másolási költségeknek megfelelő összeg megfizetése előírható, az e-mailben történő küldés díjmentes, ha a dokumentum digitális formában elérhető.

5. Azon adatbázisokkal kapcsolatos információk, amelyek alapján a hitelezők meghatározhatják az adós vagyontárgyait és kötelezettségeit

A CPCE L.152-1. cikke lehetővé teszi a bírósági végrehajtók számára, hogy tájékoztatást kapjanak az adós címéről, munkáltatójáról, harmadik személy adósokról vagy esedékes összegek letétkezelőjéről és e személyek címéről, valamint a vagyon összetételéről az állami, regionális, megyei és önkormányzati közigazgatási szervektől, valamint a közigazgatási hatóságok által ellenőrzött közintézményektől vagy szervektől.

A bírósági végrehajtók közvetlenül a FICOBA-tól (az adóhatóságok által kezelt és a bankok által megadott adatokat tartalmazó országos bankszámla-adatbázis) információkat kérhetnek az adós nevén lévő bankszámlákról és a számlavezetés helyéről.

Adatot kérhetnek az egészségbiztosítási és a munkanélküliek számára létrehozott biztosítási pénztáraktól is.

A CPCE L. 152-2. cikke szerint a bankoknak tájékoztatniuk kell a hitelező által megbízott végrehajtót az adós nevén megnyitott számlákról és a számlavezetés helyéről.

A SIV tájékoztatja a hitelező által megbízott végrehajtót a gépjárművek és a kétkerekű gépjárművek forgalmi engedélye birtokosainak személyi adatairól, valamint a jármű forgalmi rendszámáról és tulajdonságairól.

A hitelező közvetlenül nem, hanem csak a bírósági végrehajtásra felhatalmazott végrehajtón keresztül férhet hozzá ezekhez az adatbázisokhoz.

6. Az online bírósági árveréssel kapcsolatos információk

Franciaországban kétféle online árverés létezik ingó vagyon árverés útján történő értékesítése esetén:

  • - „Élő árverések”, amelyek részben elektronikus formában történnek: az értékesítésre fizikailag egy adott helyen kerül sor, és élőben online közvetítik az értékesítést végző szakember vagy szervezet honlapján vagy a kirendelt árverezők számára elérhető honlapokon (A link új ablakot nyit meghttp://www.interencheres.com/ vagy A link új ablakot nyit meghttps://www.drouotlive.com/) Ezek a bírósági árverések megengedettek, mivel semmi nem akadályozza azokat. Az ilyen árverések egyre gyakoribbak.
  • - „Online árverések”, amelyek teljes egészében elektronikus formában történnek: az értékesítésre kizárólag online, fizikai jelenlét nélkül kerül sor egy adott helyen. Ezek az értékesítések nem megengedettek a hatályos jogszabályok értelmében bírósági ügyekben (az önkéntes értékesítéssel ellentétben) technikai és jogi akadályok miatt.

A (részben) elektronikus árverések csak ingóságok esetén folytathatók le.

Az értékesítést végző szakemberek Franciaországon kívül is hirdethetik a vagyontárgyat, és ajánlatot bármely ajánlattevő tehet tartózkodási helyétől vagy állampolgárságától függetlenül, valamint függetlenül attól, hogy az értékesítés élő vagy sem (távollevők közötti árverési eljárások is léteznek, például írásban vagy telefonon tett ajánlatok útján).

Elektronikus árverésen való részvétel céljából valamely személy (potenciális ajánlattevő) nem köteles megadni az aláírását, de az értékesítést végző szakember kérheti a hitelkártya-adatokat. Az értékesítést végző szakember nyilvántartásba veszi a regisztrációkat, amelyek főszabály szerint bármilyen módon megtehetők, leggyakrabban azonban az árverést közvetítő honlapon keresztül regisztrálnak. Írásos ajánlatot bármilyen módon lehet tenni.

Az értékesítést végző szakember határozza meg az elfogadott fizetési módokat.

A távoli ajánlattevőknek nem kell személyesen részt venniük (de ezt megtehetik, ha szeretnék). Az árverést élőben követhetik, és valós időben tehetnek ajánlatot. Az értékesítés előtt regisztrálhatnak egy vagy több ajánlatot is. Ebben az esetben az ajánlatok fokozatosan emelkednek, és az árverés kezdetétől figyelembe veszik a megtett ajánlatot. Az árverés alatt általában telefonkapcsolat is rendelkezésre áll.

A fordítás az értékesítést végző szakembertől és azok segítőitől függ, mivel e tekintetben nincsenek külön rendelkezések.

Az árverési honlapok beállítása alapján csak az online árverésen regisztráltak férhetnek hozzá az értékesítéshez az adott honlapon keresztül. Az értékesítésen azonban a fizikai helyszínen bárki részt vehet.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 16/03/2018

Bírósági árverések - Horvátország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata horvát nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


1. A lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének közzététele és azok árának meghatározása

A bírósági árverések a végrehajtási törvény (Ovršni zakon) (a Narodne Novine [NN, a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja] 112/12., 25/13., 93/14. és 55/16. száma) szerint az ingó és ingatlan vagyontárgyak értékesítésére alkalmazhatóak. Az ingó és ingatlan vagyontárgyak online bírósági árverését lehetővé tevő rendszer 2015. január 1-jén lépett hatályba Horvátországban, és az az e dátumot követően indított eljárásokra alkalmazható.

Ingatlan

Az ingatlanra foganatosított végrehajtás az ingatlan-nyilvántartásba történő, végrehajtásról szóló bejegyzéssel, az ingatlan értékének megállapításával, az érintett ingatlan értékesítésével és az ebből folyó bevételekből a végrehajtási hitelező(k) követeléseinek kielégítésével történik.

Az ingatlan értékének megállapítására a bíróság hivatásos szakértő tanú vagy értékbecslő indokolt véleménye alapján, mérlegelési jogkörben hozott döntésében kerül sor, és az ingatlan értékének meghatározásánál az ingatlanon az értékesítést követően is fennálló, az ingatlan értékét csökkentő jogokat és terheket is figyelembe kell venni.

A vagyonértékelés befejezését követően a bíróság az ingatlan értékesítéséről szóló döntésben teszi közzé az ingatlan értékét és az értékesítés módját és feltételeit.

A végrehajtási törvény 92. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a felek bíróság előtt vagy azon kívül kötött megállapodással is meghatározhatják az ingatlan értékét, azzal a végrehajtás alapját képező követelést biztosító zálogjogot vagy más megfelelő tulajdonra vonatkozó jogot alapítva.

Az ingatlan elektronikus árverését az illetékes hatóság kérelmére a Pénzügyi Ügynökség (Financijska agencija, a továbbiakban: FINA) folytatja le. Az értékesítésről szóló kérelmet és az ingatlan értékesítésére vonatkozó eljárással kapcsolatos egyéb dokumentumokat a FINA-nak a végrehajtó bíróság helye és illetékessége szerint területi illetékességgel rendelkező helyi szerveihez kell eljuttatni.

Az online bírósági árverés az elektronikus árverésen való részvételi felhívással kezdődik.

Az első online bírósági árverés során az ingatlant legalább a megállapított értékének négyötödéért lehet értékesíteni. A második online bírósági árverésen az ingatlant a megállapított értékének legalább háromötödéért lehet értékesíteni (a végrehajtási törvény 102. cikkének (1) és (2) bekezdése).

10 munkanapon keresztül lehet ajánlatokat tenni. Amennyiben az első online bírósági árverésen nem érkezik be érvényes ajánlat, a második árverésre vonatkozó részvételi felhívás az első online bírósági árverés befejezését követő napon kerül közzétételre.

Amennyiben a második online bírósági árverésen sem érkezik érvényes ajánlat, a FINA erről értesíti a bíróságot. Ebben az esetben a bíróság a végrehajtást felfüggeszti.

Az online bírósági árverés a részvételi felhívásban meghatározott határideig tart (a végrehajtási törvény 103. cikkének (1) bekezdése).

Az ingatlan online bírósági árverés útján történő értékesítésének sikeres lezárását követően a bíróság – a FINA értesítésének kézhezvétele után – az ingatlant átruházó határozatot hoz. A határozatban megállapítja, hogy a határozat jogerőre emelkedését és a vételár vevő általi megfizetését követően az ingatlan tulajdonosát be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, és az érintett ingatlanon fennálló olyan jogokat és terheket, amelyek az értékesítéssel megszűnnek, törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból.

Az ingatlant a vevőre átruházó határozat jogerőre emelkedését követően a bíróság kitűzi a vételár felosztására vonatkozó tárgyalás időpontját.

Ingó vagyon

Az ingó vagyontárgyakra foganatosított végrehajtás kizárással, értékeléssel, lefoglalással, a vagyontárgy elszállításával, annak bíróság, végrehajtási hitelező vagy harmadik fél általi felügyelet alá vételével, értékesítéssel és az ebből származó bevételekből a végrehajtási hitelező követelésének kielégítésével történik.

Az ingó vagyontárgyak értékesítése szóbeli árverésen vagy közvetlen megegyezéssel történik. Az értékesítés módját a bíróság döntése határozza meg, tekintettel arra, hogy az ingó vagyontárgyat a legmagasabb ajánlat tevőjének kell értékesíteni.

Az ingó vagyontárgy értékesítése megfelelő időben közzétételre kerül a bíróság hirdetőtábláján, emellett azt az ingatlan értékesítésének közzétételére vonatkozó módszerekkel is nyilvánosságra lehet hozni.

Az értékesítés helyéről, napjáról és időpontjáról értesíteni kell a végrehajtási hitelezőt és a végrehajtási adóst.

A végrehajtási hitelező kérelmére az ingó vagyontárgy értékesítésére online bírósági árveréssel is sor kerülhet, amelyre az ingatlan online bírósági árverésen történő értékesítésére vonatkozó szabályokat (a végrehajtási törvény 149. cikkének (7) bekezdése) kell alkalmazni.

Az árverésen az ingó vagyontárgyat legalább a megállapított értékének a feléért kell értékesíteni. Ez alatt az ár alatt akkor sem lehet azt értékesíteni, ha a bíróság által a közvetlen megegyezéssel történő értékesítésre megszabott határidő eltelt.

Amennyiben az ingó vagyontárgyat nem sikerül az árverésen vagy közvetlen megegyezéssel értékesíteni, a végrehajtást fel kell függeszteni.

Az ingó vagyontárgy sikeres értékesítését követően a vevő köteles a vételárat megfizetni, és amint az árverés vagy a közvetlen megegyezéssel történő értékesítés lezárul, köteles az ingó vagyontárgyat birtokba venni. Amennyiben a vevő nem fizeti meg a vételárat, az árverés sikertelennek minősül.

A végrehajtási eljárásban lefoglalt ingó vagyontárgy értékesítésével hivatásos kereskedelmi ügynököt is meg lehet bízni. A hivatásos kereskedelmi ügynök feladatait a horvát gazdasági kamara szervezi meg és látja el.

A hivatásos kereskedelmi ügynökre bízott ingó vagyontárgy árverését a közjegyzők folytatják le.

Az ingó vagyontárgy értékesítését követően a kereskedelmi ügynök a vételár megfizetése ellenében átadja a vagyontárgyat a vevőnek.

2. Az értékesítés lefolytatására jogosult harmadik felek

Ingatlan

Horvátországban az ingatlan értékesítését a FINA végzi. Az előírt formában benyújtott értékesítési kérelem mellett a bíróság köteles a FINA-nak a végrehajtási határozatot, az ingatlan-nyilvántartás kivonatát és az értékesítésre vonatkozó megállapításokat átadni.

Az ingatlan közvetlen megállapodással való értékesítése esetén az ingatlant ingatlanok értékesítésére jogosult személy, végrehajtó, illetve közjegyző közreműködésével vagy egyéb módon kell értékesíteni.

Ingó vagyon

Az ingatlan vagyontárgyak szóbeli árverését végrehajtók végzik. A bíróság a megállapításaiban az árverés lefolytatásával közjegyzőt is megbízhat (a végrehajtási törvény 149. cikkének (2) bekezdése). A végrehajtási eljárásban lefoglalt ingó vagyontárgyak értékesítését hivatásos kereskedelmi ügynök is elvégezheti (a végrehajtási törvény 152. cikkének (1) bekezdése).

A végrehajtási hitelező kérelmére az ingó vagyontárgy értékesítését a FINA által lefolytatott online bírósági árverésen kell lefolytatni.

3. Az árverések azon típusai, amelyekre a szabályok adott esetben nem teljes mértékben vonatkoznak

Ingatlan

Az ingatlan online bírósági árverésen kerül értékesítésre. Az online bírósági árverés az online bírósági árverésen való részvételi felhívással indul meg (a végrehajtási törvény 97. cikkének (1) bekezdése).

A felek, a záloghitelezők és azoknak a személyes szolgalmaknak és tulajdoni terheknek a jogosultjai, amelyek az ingatlan értékesítésével megszűnnek, legkésőbb az ingatlan online bírósági árveréssel történő értékesítéséig megegyezhetnek, hogy az érintett ingatlant az ingatlan értékesítésére jogosult személy, végrehajtó, illetve közjegyző közreműködésével, vagy egyéb módon, bizonyos határidőn belül közvetlen megegyezéssel értékesítik (a végrehajtási törvény 97. cikkének (6) bekezdése).

Közvetlen megállapodással történő értékesítés esetén a bíróság az értékesítés jogi érvényességéhez szükséges feltételek ellenőrzését követően az ingatlan közvetlen megegyezéssel való értékesítéséről szóló határozatot hoz (a végrehajtási törvény 104. cikkének (1) bekezdése).

A határozatot kifüggesztik a bíróság hirdetőtábláján és minden olyan személynek kézbesítik, akiknek az ingatlan vevő számára történő eladásáról szóló megállapításokat kézbesítették (a végrehajtási törvény 104. cikkének (2) bekezdése).

Ingó vagyon

Az ingó vagyontárgyak értékesítése szóbeli árverésen vagy közvetlen megállapodással történhet. Az értékesítés módját a bíróság megállapításai határozzák meg, figyelembe véve, hogy az ingó vagyontárgyat a legmagasabb ajánlatot tevő számára kell értékesíteni (a végrehajtási törvény 149. cikkének (1) bekezdése).

A közvetlen megegyezéssel történő értékesítés a vevő mint egyik fél és a végrehajtó vagy a kereskedelmi tevékenységet végző személy mint másik fél megállapodásával történik. A végrehajtó a végrehajtási adós nevében és érdekében, a kereskedelmi tevékenységet végző személy pedig saját nevében és a végrehajtási adós érdekében értékesíti az ingó vagyontárgyat (a végrehajtási törvény 149. cikkének (3) bekezdése).

A végrehajtási hitelező kérelmére az ingó vagyontárgy értékesítésére online bírósági árveréssel is sor kerülhet, amelyre az ingatlan online bírósági árverésen történő értékesítésére vonatkozó szabályokat (a végrehajtási törvény 149. cikkének (7) bekezdése) kell alkalmazni.

Az ingatlanok és az ingó vagyon bírósági és közjegyzői biztosítékhoz kötött, tulajdonjog és egyéb jogok átruházásával történő értékesítésére az ingatlanok és az ingó vagyon végrehajtás céljából történő értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. A vagyontárgyak nemzeti nyilvántartásaira vonatkozó információk

Horvátországban az alábbi nyilvántartások léteznek:

  • ingatlan-nyilvántartás a Horvátország területén fekvő ingatlanok jogi helyzetére vonatkozóan,
  • gépjármű-nyilvántartás,
  • hajólajstrom,
  • légijármű-lajstrom,
  • a társasági részesedésekre és dematerializált értékpapírokra vonatkozó nyilvántartás,
  • bírósági és közjegyzői biztosítékok nyilvántartása (zálognyilvántartás),
  • bankszámla-nyilvántartás,
  • egyéb nyilvántartások.

A nyilvántartásokat a különböző állami hatóságok elektronikusan vezetik, és azokhoz elektronikusan lehet hozzáférni (például a kereskedelmi bíróságok által vezetett jogi személyek nyilvántartásához).

Annak érdekében, hogy az állami szervektől információt lehessen beszerezni, általában szükséges megfelelő díj megfizetése, amely díj összege a konkrét állami hatóságtól függ, és amelyet a közigazgatási díjakról szóló törvény (NN 115/15. sz.) és a közigazgatási díjakról szóló rendelet (NN 8/17. sz.) határoz meg. A 100,00 HRK-nál alacsonyabb közigazgatási díjakat illetékbélyegen, az azt meghaladó díjakat internetes banki szolgáltatáson keresztül lehet leróni.

A végrehajtási eljárás során értékesített ingatlanok és ingó vagyontárgyak listáját a végrehajtási eljárás során értékesített ingatlanokra és ingó vagyontárgyakra vonatkozó nyilvántartás tartalmáról és módjáról szóló rendelet (NN 115/12. és 156/14. sz.) szabályozza.

5. A hitelezők számára az adósok vagyontárgyainak és követeléseinek azonosítását lehetővé tevő adatbázisokra vonatkozó információk

A végrehajtási törvény 18. cikke szerint az állami hatóságok a végrehajtási vagy biztosítéki eljárás megindítását tervező személy kérelmére a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül kötelesek az adósra vonatkozó információkat átadni.

  • A belügyminisztérium köteles arra vonatkozó információval szolgálni, hogy az adott személy tulajdonosként be van-e jegyezve a gépjármű-nyilvántartásba, illetve hogy a gépjárműnek mi a típusa, modellje, gyártási éve és nyilvántartási száma, valamint azon milyen terheket tart nyilván.
  • A központi letétkezelő és elszámoló vállalat vagy más, a bejegyzett értékpapírok, dematerializált értékpapírok, részvények, kötvények, kincstárjegyek, kereskedelmi értékpapírok, letéti igazolások és más, sorozatban kibocsátott értékpapírok nyilvántartására jogosult személy köteles a nyilvántartásában szereplő személy számlájára vonatkozó adatok átadására.
  • A kikötővezető irodája köteles a személy hajó, jacht, úszó jármű, rögzített vízi létesítmény, csónak, vagy építés alatt álló jármű tulajdonosaként a nyilvántartásban való szereplésére vonatkozó adatokat kiadni.
  • A kataszteri nyilvántartásért felelős hatóság köteles a természetes vagy jogi személy minden vagyonára vonatkozó kivonatot készíteni.
  • A munkáltató vagy az állandó jövedelem kifizetője köteles az esetleges eljárás alanyaként szereplő személy munkabére vagy egyéb állandó jövedelme megfizetésének módszerére vonatkozó információkat szolgáltatni.
  • Az egyéb releváns, tulajdonnal kapcsolatos jogokat tartalmazó nyilvántartást vezető más hatóság vagy személy köteles az általa vezetett nyilvántartásban szereplő személy egyes jogok tekintetében fennálló helyzetére vonatkozó információkat megosztani.

A bíróság felhívására a végrehajtási hitelező által a végrehajtási adós adósaként vagy a végrehajtási hitelező tulajdonának birtokosaként megjelölt személy nyolc napon belül köteles nyilatkozni, hogy a végrehajtási adósnak fennáll-e vele szemben bármilyen követelése, és hogy a végrehajtási adós valamely tulajdona a birtokában van-e.

A felsorolt hatóságok és személyek csak a kérelmezett tevékenység díjának megfizetését követően kötelesek az információt kérő személy kérelmének eleget tenni.

Az információt kérő személy köteles a kérelmében megjelölni azt a követelést, amelyre tekintettel a végrehajtási vagy biztosítéki eljárást meg kívánja indítani, és csatolni a követelést igazoló dokumentumot.

A fenti információkérésre irányuló kérelmek benyújtásakor nem kell jogi képviselővel eljárni, az eljárás költségei pedig a kérelmet intéző állami hatóságtól függnek.

6. Az online bírósági értékesítésekre vonatkozó információk

Az ingatlan és ingó vagyontárgyak online bírósági árveréssel történő értékesítésére a végrehajtási törvény rendelkezéseit és különösen az alábbi végrehajtási rendeleteket kell alkalmazni:

  • az ingatlanok és az ingó vagyontárgyak végrehajtási eljárás során történő értékesítésének módjáról és az arra vonatkozó eljárásról szóló rendelet (NN 156/14. sz., a továbbiakban: értékesítési rendelet),
  • az ingatlanok és az ingó vagyontárgyak végrehajtási eljárás során történő értékesítésének típusairól és az erre vonatkozó díjak összegéről szóló rendelet (NN 156/14. sz.),
  • a végrehajtási eljárás során értékesített ingatlanokra és ingó vagyontárgyakra vonatkozó nyilvántartás tartalmáról és módjáról szóló rendelet (NN 115/12. és 156/14. sz.).

Az online bírósági árverés az online bírósági árverésen való részvételi felhívással kezdődik.

Az online bírósági árverésen való részvételi felhívásnak tartalmaznia kell az értékesítés módját és feltételeit, az online bírósági árverés napját és kezdetének, valamint végének időpontját, azt az időpontot, amikor az ingatlan iránt érdeklődő személyek az érintett ingatlant megtekinthetik, illetve az egyéb szükséges adatokat.

Ha a fél írásban kéri és az eljárás költségeit megelőlegezi, a FINA az online bírósági árverésen való részvételi felhívást a közszolgálati médiában is közzéteszi.

Az online bírósági árverésen való részvételi felhívás FINA weboldalán történő kihirdetése és az ajánlattétel megkezdése között legalább 60 napnak kell eltelni.

Az online bírósági árverésen csak azok a személyek vehetnek részt vásárlóként, akik megfizették a biztonsági letét összegét (a végrehajtási törvény 99. cikkének (1) bekezdése).

Az online bírósági árverési rendszerhez való hozzáférés feltétele, hogy az ajánlattévő a személyazonosságát igazoló érvényes digitális azonosítóval és az ajánlat hitelesített elektronikus aláírását lehetővé tevő igazolással rendelkezik (az értékesítési rendelet 14. cikkének (2) bekezdése).

A konkrét online bírósági árverésre való első bejelentkezéskor az ajánlattévőnek ki kell tölteni az online bírósági árverésen való részvételhez szükséges regisztrációs űrlapot.

Az ajánlattévő az űrlapot hitelesített elektronikus aláírással látja el.

Az értékesítési rendelet 15. cikke szerinti elektronikus űrlap kitöltését követően az online bírósági árverési rendszer a konkrét online bírósági árverésre vonatkozó egyedi azonosítóval ruházza fel az ajánlattevőt.

Az űrlapok az értékesítési rendelet szerves részét képezik.

Az online bírósági árverés során az ajánlatok 10 munkanapon keresztül fogadhatók és az ajánlatok elektronikus úton, 0 és 24 óra között, munkanapokon és munkaszüneti napokon is rögzítésre kerülnek.

A bíróság határozza meg az értékesítésre kerülő vagyontárgy kikiáltási árát, amelyről az ajánlattétel indul, és az online bírósági árverés lezárását követően a FINA az értékesítési rendelet 25. cikke szerinti adatokat tartalmazó jelentést készít a bíróság részére.

Az online bírósági árverési eljárás a FINA előtt folyik, és a kifizetéseket banki átutalással kell teljesíteni. Az ajánlattevő az árverésen távolról is részt vehet, nincs szükség a személyes jelenlétre.

A bíróság írásos határozatot hoz (odaítélő határozat), amelyet a bíróság hirdetőtábláján és a FINA weboldalán kell közzétenni.

Az ingó vagyontárgyak értékesítése során a végrehajtási hitelező kérelmére az ingó vagyontárgy értékesítésére online bírósági árveréssel is sor kerülhet, amelyre az ingatlan online bírósági árverésen történő értékesítésére vonatkozó szabályokat (a végrehajtási törvény 149. cikkének (7) bekezdése) kell alkalmazni.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 18/10/2017

Bírósági árverések - Ciprus


1. A lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének közzététele és azok árának meghatározása

A lefoglalt vagyontárgyak árát a ciprusi piac árai határozzák meg. Lefoglalt ingatlan vagyon esetén az értékbecslést követően az árverező határozza meg a kikiáltási árat. Amennyiben ezt az árat nem érik el az ajánlatok, az ingatlant nem lehet értékesíteni.

Az ingó vagyon tekintetében, miután a bírósági végrehajtó az ingó vagyon hitelező érdekében történő lefoglalására irányuló végzés végrehajtásával a vagyontárgyakat lefoglalta, az aktuális piaci árak alapján meghatározza a kikiáltási árat és elvégzi az ingó vagyontárgyak értékesítését. Amennyiben a kikiáltási ár nem kerül megfizetésre, a bírósági végrehajtó megismételheti az árverést.

Az árverési hirdetményt napilapokban teszik közzé. Amennyiben az árverés ingatlanra vonatkozik, a hirdetményt abban a körzetben vagy kerületben teszik közzé, ahol az ingatlan fekszik, illetve a belügyminisztérium honlapján.

2. Az értékesítés lefolytatására jogosult harmadik felek

A vagyontárgyak értékesítését hivatásos magánárverezők végezhetik. Az árverező a Ciprusi Köztársaság belügyminisztériumának földhivatala által kijelölt, a vagyontárgy nyilvános árveréssel való értékesítéséhez megfelelő képesítéssel rendelkező személy.

Az ingó vagyontárgyak ítélet végrehajtása érdekében történő értékesítése az állami igazságszolgáltatásba tagozódó olyan bírósági végrehajtók által lefolytatott nyilvános árverésen történik, akik az ingó vagyon hitelező érdekében történő lefoglalására irányuló végzés végrehajtásának keretei között jogosultak a lefoglalt ingó vagyontárgyak értékesítésére.

3. Az árverések azon típusai, amelyekre a szabályok adott esetben nem teljes mértékben vonatkoznak

Az ingó vagyontárgyak árverését egyes esetekben maguk a hitelezők – például bankok vagy természetes személyek – végezhetik, ha a bírósági végzés végrehajtását követően ők szereznek tulajdont az adós ingó vagyontárgyai felett. Ezekre az eljárásokra nem kell a nyilvános árverések hatályos jogszabályokban lefektetett szabályait alkalmazni.

4. A vagyontárgyak nemzeti nyilvántartásaira vonatkozó információk

Cipruson az alábbi vagyontárgyakra vonatkozó nyilvántartások léteznek:

  1. A ciprusi földhivatal az állampolgárok ingatlantulajdoni jogcímét igazoló dokumentumokat tartalmazó nyilvántartása.
  2. A közlekedési hivatal a Ciprusi Köztársaságban regisztrált járművekről szóló nyilvántartást vezet.
  3. A ciprusi tengeri kereskedelmi hivatal vezeti a ciprusi hajók nyilvántartását, amelyben minden hajó és/vagy tengeri jármű szerepel.
  4. A cég- és csődgondnok-nyilvántartó hivatal cégekért felelős osztálya a cégek, egyesületek és kereskedelmi nevek nyilvántartását vezeti.
  5. A polgári repülési hatóság a légi járművek ciprusi nyilvántartását vezeti és a légi járművek regisztrációjáért, a regisztráció módosításáért és a nyilvántartásból való törlésért felelős.
  6. A cégekért felelős osztály szellemi és ipari tulajdon részlege a védjegyeket tartja nyilván.

5. A hitelezők számára az adósok vagyontárgyainak és követeléseinek azonosítását lehetővé tevő adatbázisokra vonatkozó információk

A ciprusi cég- és csődgondnok-nyilvántartó hivatal weboldalán könnyen hozzá lehet férni a fizetésképtelen személyek és felszámolt vállalkozások nyilvántartásához, amely lehetővé teszi, hogy a hitelező információkat szerezzen az adós fizetőképességére vonatkozóan. Nincs azonban olyan elektronikus nyilvántartás, amelyből a hitelező közvetlenül az adós vagyonára vonatkozó adatokhoz juthatna. A pernyertes fél az ítélet hiteles másolatának vagy az adós neve alatt szereplő ingatlannal kapcsolatos adatok kiadására vonatkozó idézés felmutatását követően közvetlenül vagy jogi képviselő útján keresést indíthat az ingatlan-nyilvántartásban.

6. Az online bírósági értékesítésekre vonatkozó információk

Cipruson nem folytatnak le online bírósági árveréseket.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 23/07/2019

Bírósági árverések - Málta


1. A lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének közzététele és azok árának meghatározása

A lefoglalt vagyontárgyakra vonatkozó végrehajtási eljárás nem minden esetben jár a lefoglalt vagyontárgyak értékesítésével, a hitelező és az adós ehelyett megállapodást köthetnek. Amennyiben több hitelező vesz részt az eljárásban, a vagyontárgy értékesítésének elkerüléséhez az adósnak mindegyikükkel meg kell egyeznie. Amennyiben nem sikerül megegyezésre jutni, a bíróság elrendeli a vagyontárgy értékesítését.

A lefoglalt vagyontárgyak értékét a szakértő becsléssel állapítja meg (ingatlanok esetében). Az ingó vagyontárgyak értékét az értékesítés során a legmagasabb ajánlatot tevő személy határozza meg, mivel az ajánlattétel 0-nál kezdődik. Amennyiben előírták az ingó vagyontárgy értékbecslését, az ajánlattétel nem 0-ról, hanem a becsült érték 60%-áról indul.

A lefoglalt vagyontárgyak kihirdetése az igazságszolgáltatásra vonatkozó kormányzati weboldalon, az értékesítést lefolytató árverező weboldalán, napilapokon (az értékesítésről szóló hirdetményt általában havonta egyszer két napilapban teszik közzé) és az értékesítés helye szerinti bíróság hirdetőtábláján keresztül történik.

Az értékesítésre kerülő lefoglalt tárgy jellemzői, illetve a tárggyal kapcsolatos dokumentumok az igazságszolgáltatásra vonatkozó kormányzati weboldalon és az értékesítést lefolytató árverező weboldalán találhatóak meg. Ezekhez bármely érdekelt személy kérhet hozzáférést.

Amennyiben valaki meg kívánja tekinteni az értékesítésre kerülő lefoglalt tárgyat, ennek érdekében – ingatlan esetében – megtekintésre irányuló kérelmet nyújthat be a bírósághoz. Az ingatlan értékesítését megelőzően a bírósági szakértő jelentést készít az ingatlan állapotáról, amely jelentés nyilvános. Az ingó vagyontárgyakat az érdekelt személyek az értékesítést megelőző két órában tekinthetik meg.

Az értékesítés napján az ajánlatokat szóban teszik meg a bíróság által a vagyontárgyak értékesítésének lefolytatására kijelölt árverező előtt.

A vagyontárgyakat megszerző félnek az árverést követően a teljes vételárat meg kell fizetnie, nem elég a vételár csak egy részét letétbe helyeznie. A teljes összeget ingatlanok esetében az értékesítés napját követő hét napon belül, míg ingó vagyontárgyak esetében az értékesítés napját követő 24 órán belül kell letétbe helyezni a bíróságon. A kifizetéseket nem lehet elektronikusan teljesíteni, azokra a bíróság előtt kell sort keríteni.

2. Az értékesítés lefolytatására jogosult harmadik felek

Az értékesítést a bíróság nevében a bíróság által kinevezett árverező folytatja le, az eljárást harmadik fél nem folytathatja le.

3. Az árverések azon típusai, amelyekre a szabályok adott esetben nem teljes mértékben vonatkoznak

Nincs olyan típusú árverés, amelyekre e szabályok ne lennének teljes mértékben alkalmazandóak.

4. A vagyontárgyak nemzeti nyilvántartásaira vonatkozó információk

Az alábbi nemzeti vagyonnyilvántartások léteznek:

Ingatlanok – állami nyilvántartás és ingatlan-nyilvántartás

Ingók – gépjárművek, vízi- és légi járművek tekintetében a máltai közlekedési nyilvántartás

Üzletrészek és részvények – a máltai pénzügyi szolgáltatási hatóság és a máltai tőzsde

Egyéb pénzügyi eszközök – a máltai tőzsde

Védjegyek és szabadalmak – kereskedelmi minisztérium

Ezeket a nyilvántartásokat a megfelelő közjogi szervezetek elektronikusan vezetik. Egyes nyilvántartásokhoz elektronikusan bárki hozzáférhet. Az állami nyilvántartás és a máltai pénzügyi szolgáltatási hatóság esetében a nyilvántartásokhoz térítés ellenében lehetséges hozzáférni. A máltai közlekedési nyilvántartás nem nyilvános. A máltai pénzügyi szolgáltatási hatóság nyilvántartásához való hozzáférés díját elektronikusan is be lehet fizetni. Az állami nyilvántartáshoz való hozzáférés díját az állami nyilvántartás hivatalában kell befizetni.

5. A hitelezők számára az adósok vagyontárgyainak és követeléseinek azonosítását lehetővé tevő adatbázisokra vonatkozó információk

A hitelező az ingatlanokra és a vállalkozásokra vonatkozó nyilvántartásokhoz férhet hozzá. A máltai pénzügyi szolgáltatási hatóság közvetlen elektronikus hozzáférést nyújt a vállalkozások adataihoz. Ingatlanok tekintetében a hitelező az állami nyilvántartáson és az ingatlan-nyilvántartáson keresztül tájékozódhat. Nincs szükség további engedélyek beszerzésére sem a máltai pénzügyi szolgáltatási hatóság nyilvántartásaihoz való közvetlen hozzáféréshez, sem pedig az állami nyilvántartáson és az ingatlan-nyilvántartáson keresztüli hozzáféréshez.

6. Az online bírósági értékesítésekre vonatkozó információk

Az árveréseken nincs lehetőség az ajánlatok online megtételére.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 26/03/2020

Bírósági árverések - Lengyelország


1. A lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének közzététele és azok árának meghatározása

Az ingatlan értékét a külön jogszabályban meghatározottak szerint (a bírósági végrehajtó által kijelölt) értékbecslő állapítja meg. Amennyiben azonban az ingatlan értéke a lefoglalást megelőző hat hónapnál nem régebben piaci értékesítés céljából megállapításra került, és az értékbecslés megfelel a végrehajtási eljárás céljából történő értékbecslés feltételeinek, nincs szükség újabb értékbecslésre. Ezzel szemben, ha az ingatlan állapotában az ingatlan leírása és értékbecslése valamint az árverés időpontja között jelentős változás áll be, a hitelező vagy az adós kérelmére kiegészítő leírást adható és kiegészítő értékbecslés végezhető.

A lefoglalt vagyontárgyak nyilvános árverésen kerülnek értékesítésre. Az árverésre legkorábban a vagyontárgy leírásának és értékbecslésének jogerőssé válását követő két hét elteltével vagy a végrehajtást megindító ítélet jogerőssé válása után kerül sor.

A bírósági végrehajtó az árverés időpontját és tárgyát nyilvános hirdetményben teszi közzé, amelyet az eljárás feleinek, az önkormányzatnak, a vagyontárgy helye szerinti adóhivatalnak és a társadalombiztosítási hatóságnak kell megküldeni.

Az árverési hirdetmény az árverés időpontja előtt két héttel közzétételre kerül emellett a bíróság és az önkormányzat épületében, valamint az érintett városban/faluban népszerű napilapban és a nemzeti bírósági végrehajtói tanács (Krajowa Rada Komornicza) weboldalán is. Ezenfelül a felek kérelmére és költségén a bírósági végrehajtó a fél által kérelmezett egyéb formában is elrendelheti a közzétételt.

2. Az értékesítés lefolytatására jogosult harmadik személyek

Az árverések a bírósági végrehajtó jelenlétében és bíró vagy bírósági titkár (referendarz sądowy) felügyelete mellett kerülnek lefolytatásra. Az ingatlannal kapcsolatos végrehajtást az a bírósági végrehajtó folytatja le, amelyik illetékességi területén az ingatlan található.

3. Az árverések azon típusai, amelyekre a szabályok adott esetben nem teljes mértékben vonatkoznak

  • az ingatlan egy részére foganatosított végrehajtás;
  • haszonbérleti jogra foganatosított végrehajtás;
  • nem beépített földterületre, illetve lakó- vagy kereskedelmi épülettel beépített földterületre foganatosított végrehajtás, ha a végrehajtási kérelem benyújtásakor nem érkezett az építési törvény (prawo budowlane) szerinti építkezés befejezéséről szóló értesítés, vagy nem került benyújtásra az építési törvény szerinti lakhatási engedélyre irányuló kérelem;
  • a hajólajstromba bejegyzett tengeri járművekre foganatosított végrehajtás;
  • vállalkozás vagy mezőgazdasági üzem értékesítésével lefolytatott végrehajtás;
  • a közös tulajdon nyilvános értékesítéssel történő megszüntetésével lefolytatott végrehajtás.

4. A vagyontárgyak nemzeti nyilvántartásaira vonatkozó információk

Az ingatlan- és jelzálog-nyilvántartásokat (księga wieczysta) a kerületi bíróságok (sąd rejonowy) vezetik annak érdekében, hogy az ingatlan jogi státusza meghatározható legyen. Ezeket IKT-rendszerben kell kialakítani és fenntartani. Az ingatlan- és jelzálog-nyilvántartások nyilvánosak és négy részből állnak:

1. az első részben az ingatlan leírása és a tulajdonhoz kapcsolódó jogokra vonatkozó bejegyzések találhatóak;

2. a második rész tartalmazza a tulajdonra és a haszonbérletre vonatkozó bejegyzéseket;

3. a harmadik részben a tulajdonjog korlátai találhatóak, kivéve a jelzálog, az ingatlannal való rendelkezés korlátai, a haszonbérlet és az egyéb jogokra és követelésekre vonatkozó bejegyzések, kivéve a jelzáloggal kapcsolatos követeléseket;

4. a negyedik rész a jelzálogra vonatkozó bejegyzéseket tartalmazza.

Az ingatlan- és jelzálog-nyilvántartások mellett az ingatlanok nyilvántartására szolgáló másik eszköz a földmérésről és térképészetről szóló, 1989. május 17-i törvény (Prawo geodezyjne i kartograficzne) (egységes szerkezetbe foglalt szövege: 2010/193. sz. hivatalos lap, 1287. rész, módosításokkal) szerinti földterület- és épület-nyilvántartás (ewidencja gruntów i budynków). A földterület- és épület-nyilvántartást a kerületi kormányzó (starosta) vezeti.

5. A hitelezők számára az adósok vagyontárgyainak és követeléseinek azonosítását lehetővé tevő adatbázisokra vonatkozó információk

A 4. pontban említett adatbázisok, vagyis az ingatlan- és jelzálog-nyilvántartások, valamint a földterület- és épület-nyilvántartás nyújthatnak segítséget a hitelezőknek az adósok vagyontárgyainak azonosításához. Emellett az ingatlan- és jelzálog-nyilvántartások lehetővé teszik a hitelezők jelzáloggal biztosított követeléseinek beazonosítását is.

6. Az online bírósági értékesítésekre vonatkozó információk

A bírósági árverések lefolytatására nem online kerül sor. Kizárólag az árverési hirdetmények kerülnek közzétételre a nemzeti bírósági végrehajtói tanács weboldalán (törvényi kötelezettségként), és azok emellett közzétehetők az árverést lefolytató bírósági végrehajtó weboldalán is.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 23/10/2017

Bírósági árverések - Portugália


1. A lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének közzététele és azok árának meghatározása

A vagyontárgyak értékesítése a portugál polgári perrendtartás (Código de Processo Civil - CPC) 837. cikke és a 2013. augusztus 29-i 282. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 20. és azt követő cikkei alapján jelenleg jellemzően a A link új ablakot nyit meghttps://www.e-leiloes.pt/ weboldalon keresztül történik.

A A link új ablakot nyit meghttps://www.e-leiloes.pt/ weboldal működési szabályzatának elfogadása az igazságügyi miniszter 12624/2015. sz. rendeletével történt, amely a Portugál Köztársaság hivatalos lapja (Diário da República) 2. sorozatának 2015. november 9-i 219. számában került kihirdetésre.

Az értékesítésről szóló hirdetmény szabályait a 12624/2015. sz. miniszteri rendelet 6. cikke tartalmazza:

6. cikk

Az árverés közzététele

  1. Az árverések a A link új ablakot nyit meghttp://www.e-leiloes.pt/ weboldalon kerülnek közzétételre, és azokról a portugál ügyvédi kamara (Câmara dos Solicitadores) mérlegelése szerint részleges vagy teljes információt lehet közzétenni egyéb internetes weboldalakon, újságokban és elektronikus üzenetekben is, amely lehetőség nem érinti az eljárást lefolytató végrehajtónak azt a jogát, hogy az értékesítést egyéb, általa indokoltnak talált módon is közzétegye.
  2. A A link új ablakot nyit meghttp://www.e-leiloes.pt/ weboldalon közzétett hirdetménynek legalább a következőket kell tartalmaznia:
    1. a bírósági eljárás száma, az eljáró bíróság és szervezeti egysége;
    2. az árverés kezdetének napja;
    3. az árverés határideje (nap és időpont);
    4. az értékesítésre kerülő vagyontárgy (vagy vagyontárgyak) kikiáltási ára;
    5. a legmagasabb ajánlat összege;
    6. ingó vagyontárgyak esetében az árverésre kerülő vagyontárgyról (vagy vagyontárgyakról) készült fénykép;
    7. a vagyontárgyak leírása;
    8. a vagyontárgyak jellege;
    9. ingatlan esetében az ingatlan elhelyezkedése és felépítése, földhivatali bejegyzése és az ingatlan leírása, a körzet, település, község és az ingatlan földrajzi koordinátái, lakóépület esetében az ingatlan külsejéről és – amennyiben lehetséges – belsejéről készült felvétel;
    10. a vagyonkezelő vagy a letét helyének megjelölése;
    11. a vagyontárgyak megtekintésének helye és ideje, valamint a vagyonfelügyelő elérhetőségei;
    12. az eljáró végrehajtó azonosításához szükséges adatok, ideértve a nevét, szakmai igazolványszámát, telefonszámát, faxszámát, e-mail címét és munkaidejét;
    13. minden olyan körülmény, amelyről a törvény értelmében értesíteni kell az érdekelt feleket, ideértve a végrehajtással vagy lefoglalással szemben folyamatban lévő kifogást, a folyamatban lévő fellebbezést, minden olyan terhet, amelyek nem az értékesítéstől függnek, illetve minden az eljárásban érvényesíthető előzetes jogot;
    14. az értékesítésre kerülő vagyontárgyak tulajdonosaként szereplő végrehajtási adós(ok) nevét.

A lefoglalt vagyontárgyak ára/értéke:

Becsérték: ez a vagyontárgynak vagy vagyontárgyaknak azon eljárás szabályainak keretei között – vagyis végrehajtás esetén a CPC-vel, fizetésképtelenség esetén pedig a fizetésképtelenségről és a vállalkozások helyreállításáról szóló törvénykönyvvel (Código da Insolvência e da Recuperação de Empresas) összhangban – meghatározott értéke, amelyhez az értékesítés kapcsolódik.

Kikiáltási ár: a kikiáltási ár az az érték, amelyen a vagyontárgyat értékesíteni lehet, és amely a CPC 816. cikkének (2) bekezdése szerint a becsérték 85%-ának felel meg. Egyes esetekben a kikiáltási ár maga a becsérték.

2. Az értékesítés lefolytatására jogosult harmadik felek

A A link új ablakot nyit meghttps://www.e-leiloes.pt/ weboldal működési szabályzatának elfogadása az igazságügyi miniszter 12624/2015. sz. rendeletével történt, amely a Portugál Köztársaság hivatalos lapja (Diário da República) 2. sorozatának 2015. november 9-i 219. számában került kihirdetésre. A szabályzat kimondja, hogy a weboldalt a portugál ügyvédi kamara hozza létre és működteti; ez jelenleg az ügyvédek és végrehajtók kamarája (Ordem dos Solicitadores e Agentes de Execução).

A végrehajtók által lefolytatott polgári végrehajtási eljárásokban csak a végrehajtók végezhetik el az értékesítést.

3. Az árverések azon típusai, amelyekre a szabályok adott esetben nem teljes mértékben vonatkoznak

Nem vonatkoznak a szabályok például a szabályozott piacokon értékesítendő vagy közvetlenül értékesítendő javakra.

CPC 837. cikk – Értékesítés elektronikus árverésen

  1. A 830. és 831. cikkben említett esetek kivételével a lefoglalt ingatlan értékesítését elektronikus árverésen, az igazságügyért felelős miniszter végrehajtási rendeletében meghatározott szabályok szerint kell lefolytatni.

CPC 830. cikk – Szabályozott piacokon értékesítendő javak

A pénzügyi instrumentumokat és a szabályozott piacokon szereplő árucikkeket szabályozott piacon kell értékesíteni.

CPC 831. cikk – Közvetlen értékesítés

Amennyiben jogszabály előírja, hogy a javakat egy konkrét személynek adják át, vagy azokat jogerősen eladásra ígérték olyan személynek, aki a különös végrehajtásra irányuló jogát érvényesíteni kívánja, az értékesítés közvetlenül számukra történik.

Kiemelendő, hogy azzal együtt, hogy Portugáliában az elektronikus árverés a végrehajtási értékesítés elsődleges formája, a CPC az alábbi alternatív értékesítési módokat sorolja fel:

  1. értékesítés titkos ajánlattétellel;
  2. értékesítés szabályozott piacokon;
  3. értékesítés a javak megszerzésére jogosult személyek vagy szervek számára;
  4. értékesítés egyedi tárgyalással;
  5. értékesítés árverezőházban;
  6. értékesítés nyilvános vagy hasonló betéti rendelkezésre állási konstrukcióval;
  7. értékesítés elektronikus árverésen.

4. A vagyontárgyak nemzeti nyilvántartásaira vonatkozó információk

A szabályozó és nyilvántartó szervezetek az alábbiak:

  • A nyilvántartások és közjegyzői szolgáltatások intézete (Instituto dos Registos e do Notariado, I.P. IRN): olyan közintézmény, amelynek feladata a nyilvántartásokra vonatkozó politikák végrehajtása és nyomon követése, valamint az állampolgárok és a vállalkozások számára a polgári azonosításra és polgári nyilvántartásokra, állampolgársági nyilvántartásokra, ingatlan- és kereskedelmi nyilvántartásokra és az ingóvagyon- és jogi személyek nyilvántartására vonatkozó információk szolgáltatása, illetve a közjegyzői tevékenység nyomon követése és felügyelete – például ingatlan, gépjárművek, hajók, repülők stb.
  • Az értékpapír-piaci bizottság (Comissão do Mercado de Valores Mobiliários – CMVM): feladata a pénzügyi piacok és az ott tevékenykedő ügynökök felügyelete és szabályozása, valamint a befektetők védelmének elősegítése – például részvények és pénzügyi eszközök
  • Az országos szellemi tulajdonjogi intézet (Instituto Nacional de Propriedade Industrial – INPI): feladata az ipari tulajdonjogok belső és külső elismerése és védelme azokkal a nemzetközi szervezetekkel együttműködésben, amelyeknek Portugália tagja – például védjegyek és szabadalmak.

5. A hitelezők számára az adósok vagyontárgyainak és követeléseinek azonosítását lehetővé tevő adatbázisokra vonatkozó információk

Először is fontos megjegyezni, hogy az adatbázisokhoz a végrehajtó és nem közvetlenül a hitelező férhet hozzá.

A 2013. december 3-i 350. sz. miniszteri végrehajtási rendelettel és a 2015. szeptember 17-i 288. sz. miniszteri végrehajtási rendelettel módosított 2009. március 30-i 331-A. sz. miniszteri végrehajtási rendelet tartalmazza a nyilvános adatbázisokhoz való hozzáférés szabályait.

Emellett a 2013. augusztus 29-i 282. sz. miniszteri végrehajtási rendelet szabályozza a portugál központi bank adatbázisaihoz való hozzáférés szabályait.

Azok az adatbázisok, amelyekhez a végrehajtó elektronikus úton, közvetlenül hozzáférhet, többek között az alábbiak:

  1. az adó- és vámhivatal (Autoridade Tributária e Aduaneira);
  2. társadalombiztosítás;
  3. a Közszolgálati Nyugdíjpénztár (Caixa Geral de Aposentações);
  4. az ingatlan-nyilvántartás;
  5. a cégjegyzék;
  6. a jogi személyek nemzeti nyilvántartása;
  7. a gépjármű-nyilvántartás;
  8. a portugál központi bank;
  9. az állami hiteligazgatási intézet;
  10. CITIUS az állampolgárok igazságszolgáltatási portálja.

6. Az online bírósági értékesítésekre vonatkozó információk

A A link új ablakot nyit meghttps://www.e-leiloes.pt/ weboldal működési szabályzatának elfogadása az igazságügyi miniszter 12624/2015. sz. rendeletével történt, amely a Portugál Köztársaság hivatalos lapja 2. sorozatának 2015. november 9-i 219. számában került kihirdetésre.

További információk érhetők el az alábbi linkeken:

Az elektronikus árverési rendszer A link új ablakot nyit megműködési szabályzata

A link új ablakot nyit megA gyakori kérdésekre adott válaszok


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 13/09/2020

Bírósági árverések - Románia


1. A lefoglalt vagyontárgyak eladásának meghirdetése és az ár megállapítása

A végrehajtási eljárásra a kötelezettségek végrehajtási végzéssel elrendelt kikényszerítésének általános szabályait tartalmazó román polgári perrendtartás az irányadó. A végrehajtásra irányadó polgári eljárásjogi szabályok mellett a rendelkezéseknek két külön kategóriája létezik, amelyek az egyes különös helyzetben lévő adósokra vonatkoznak: a pénzügyi adósságok és a bűncselekményből származó adósságok végrehajtása.

Romániában a végrehajtási végzéssel érvényesíthető – nem pénzügyi és nem bűncselekményből származó – adósságok kikényszerítését a bírósági végrehajtók, az igazságügyi miniszter által a végrehajtási végzés kikényszerítésére felhatalmazott végrehajtó hatóságok végezhetik el.

A végrehajtás jóváhagyását követően a végrehajtható követelésekre tekintettel, a fentiek figyelembevételével, az adós vagyona az adóssága kategóriájának megfelelő polgári eljárásjogi szabályok szerinti nyilvános árverésen kerül értékesítésre – ingó és/vagy ingatlan vagyon nyilvános árverésen történő értékesítése.

A lefoglalt ingó vagyon értékét a bírósági végrehajtó (az érintett hely szerinti piaci átlagárhoz viszonyított kereskedelmi érték alapján) határozza meg, vagy azt, amennyiben az értékbecslésre nincs lehetőség, vagy a felek kérelmezik ezt, szakértő díj ellenében is megállapíthatja.

A végrehajtás alatt álló vagyontárgyak értékét a bírósági végrehajtó hasonló szabályok alapján (kereskedelmi érték, piaci átlagár stb.) állapítja meg, vagy, amennyiben az értékbecslésre nincs lehetőség, vagy a felek kérelmezik ezt, díj megfizetése ellenében annak megállapítására szakértő is kijelölhető.

Az ingó vagyontárgyak értékesítésének kihirdetése érdekében az értékesítésről szóló hirdetményt vagy nyilatkozatot a bírósági végrehajtó készíti el, aki gondoskodik annak az árverés helyén, a saját irodájában, az értékesítés helye szerint illetékes városháza irodájában, a végrehajtó hatóság irodájában és más nyilvános helyeken történő közzétételéről. A román polgári perrendtartás emellett kötelezi a bírósági végrehajtót, hogy azt a helyi és országos lapokban vagy az érintett vagyontárgyak értékesítésére alkalmazott weboldalon is közzétegye.

A fenti kihirdetésre vonatkozó rendelkezésekhez képest az ingatlan értékesítésének kihirdetésére irányuló eljárás részben eltérő, mivel az ingatlan értéke határozza meg a kihirdetés módját (országos lap, ha az ingatlan értéke meghaladja a 250 000 RON-t), és a hirdetményt a végrehajtás alatt álló vagyonra vonatkozó hirdetmények elektronikus nyilvántartásában is közzé kell tenni.

A végrehajtás alatt álló vagyontárgy jellemzőit meg kell adni az értékesítésről szóló hirdetményben.

A vagyontárgy megtekintésére irányuló eljárás nem szabályozott.

Az árveréshez szükséges letéteket a bírósági végrehajtó tartja nyilván, és azokat legkésőbb az árverés kezdetéig kell megfizetni. A letéteket elektronikusan is meg lehet fizetni, és a bírósági végrehajtó a vételi ajánlathoz csatolja a fizetési igazolást.

A vagyontárgyakat az a személy szerzi meg, aki a legmagasabb ajánlatot teszi, ha pedig csak egy személy tesz ajánlatot, akkor ez a személy, feltéve, hogy ő legalább a kikiáltási árat elérő ajánlatot tett.

2. Az értékesítés levezénylésére jogosult harmadik felek

A vagyontárgyakat a bírósági végrehajtó csak a román polgári perrendtartás szerinti végrehajtási eljárás keretében értékesítheti nyilvános árverésen. Az adósságok egyes kategóriái – például a pénzügyi adósságok és a bűncselekményből származó adósságok – tekintetében az értékesítés vagy a pénzügyi hatóság saját módszerével, az árverésen részt vevőkre vonatkozó különös szabályok szerint (a pénzügyi adósságok tekintetében), vagy a bűncselekménnyel szerzett vagyon visszaszerzéséért felelős állami hatóság (a befagyasztott pénzeszközöket kezelő nemzeti ügynökség – ANABI) által történhet. Utóbbi esetben az ANABI a visszaszerzéssel – együttműködési megállapodás alapján – a bírósági végrehajtót is megbízhatja.

3. Árveréstípusok, amelyekre nem feltétlenül teljes körűen vonatkoznak a szabályok

A javak nyilvános árverésen történő értékesítésére vonatkozó általános szabályok kivételei közé tartoznak a konszolidált általános költségvetésre, az uniós költségvetésre vagy az Európai Atomenergia-közösség költségvetésére vonatkozó végrehajtási végzéseket érintő rendelkezések. Kivételek vonatkoznak emellett a bűncselekményből származó bevételek visszaszerzésére is.

4. Tájékoztatást a vagyontárgyak nemzeti nyilvántartásairól

Romániában nincs a vagyontárgyakra vonatkozó információkat összesítő számítógépes rendszer (nemzeti vagyonnyilvántartás).

5. Tájékoztatás azon adatbázisokról, amelyek segítségével a hitelező fel tudja mérni az adós vagyontárgyait és követeléseit

A hitelezők csak jóváhagyott végrehajtási eljárásban, a bírósági végrehajtó közreműködésével szerezhetnek az adós vagyonára és követeléseire vonatkozó információkat.

A hitelezőknek az adós vagyonát tartalmazó nyilvántartáshoz való hozzáférése korlátozott. Például, mivel az ingatlanra irányuló végrehajtási intézkedések bejegyzésre kerülnek az ingatlan-nyilvántartásba, a vagyontárgy helyzetéről bárki kérelemre, díj ellenében információhoz juthat. Ez a fajta információszolgáltatás azonban nem nyújt segítséget olyan vagyontárgyak tekintetében, amelyek az adós birtokában vannak, mivel a kereséseket vagyontárgy és nem személy szerint lehet lefolytatni. A személyes adatokat külön szabályok védik, az ilyenfajta keresés tehát csak a fentiekben leírt, hatóság által lefolytatott eljárásokban, egyes helyzetekben csak a bíróság jóváhagyásával lehetséges.

6. Tájékoztatás az online bírósági árverésekről

A végrehajtás alatt álló vagyonra vonatkozó hirdetmények elektronikus nyilvántartása olyan számítógépes rendszer, amelynek segítségével a bírósági végrehajtó országos szinten ki tudja hirdetni a 2 000 RON-t meghaladó értékű végrehajtás alatt álló ingó vagyontárgyak értékesítését. A végrehajtás alatt álló vagyonra vonatkozó hirdetmények elektronikus nyilvántartása a bírósági végrehajtókról szóló 188/2000. sz. törvény 35. cikkének (2) bekezdése alapján került létrehozásra és 2012 óta működik. Az értékesítéseknek a végrehajtás alatt álló vagyonra vonatkozó hirdetmények elektronikus nyilvántartásában történő kihirdetése a bírósági végrehajtók jogi kötelezettsége, amelynek elmulasztása a bírósági végrehajtókról szóló 188/2000. sz. törvény 47. cikke szerinti törvénysértésnek minősül.

A A link új ablakot nyit megvégrehajtás alatt álló vagyonra vonatkozó hirdetmények elektronikus nyilvántartásának új rendszerét a nemzeti bírósági végrehajtói kamara tanácsa 2014. december 5-i 67. sz. határozatával hagyta jóvá.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 10/10/2017

Bírósági árverések - Szlovénia

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata szlovén nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


1. A lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének közzététele és azok árának meghatározása

Az ingó és ingatlan vagyon értékesítése nyilvános árverésen történik. Szlovéniában nem lehetséges online bírósági árveréseket tartani, mivel a szlovén jog azt jelenleg (még) nem engedélyezi.

Ingó vagyon

Az ingó vagyonra foganatosított végrehajtás lefoglalással, a vagyontárgy értékének felmérésével, a vagyontárgy értékesítésével és a bevétel hitelezőnek való kifizetésével történik (a követelések végrehajtásáról és a biztosítékokról szóló törvény [Zakon o izvršbi in zavarovanju, a továbbiakban: ZIZ] 81. cikkének (1) bekezdése).

A lefoglalható vagyon körébe tartozik az adós birtokában lévő vagyon és az adós hitelező birtokában lévő tulajdona. Az adós harmadik felek birtokában lévő tulajdonát csak a harmadik fél beleegyezésével lehet lefoglalni (a ZIZ 83. cikke).

A lefoglalást követően a hitelezőt zálogjog illeti meg a lefoglalt vagyon felett (a ZIZ 87. cikke).

A lefoglalt vagyontárgyak szakértő általi értékbecslése. A lefoglalt vagyontárgyak értéke a lefoglaláskor kerül megbecslésre, kivéve, ha erre a vagyon különös értékénél fogva nincs lehetőség. Az értékbecslést a lefoglalást lefolytató végrehajtó végzi el. Bármely fél kérelmére és költségén az értékbecslést a fél által kijelölt bírósági szakértő is elvégezheti (a ZIZ 89. cikke). A lefoglalt vagyon értékesítésére a végrehajtásról szóló határozat jogerőre emelkedését követően kerülhet sor, kivéve, ha az adós beleegyezik a vagyon korábbi értékesítésébe, vagy a vagyon romlandó, vagy ha fennáll annak a kockázata, hogy a lefoglalt vagyon értéke jelentősen csökken (a ZIZ 92. cikke).

A lefoglalt vagyon értékesítése nyilvános árverésen, vagy a vevő és a végrehajtó, vagy ügyleti megbízással bíró személy közötti közvetlen szerződéssel történik. A vagyon értékesítésének módját és időpontját a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvben a lefoglalás után haladéktalanul meghatározza, figyelembe véve az elérhető legmagasabb összegre való törekvés elvét (a ZIZ 93. cikke). Amennyiben a végrehajtó a nyilvános árverés mellett dönt, a nyilvános árverés helyét és időpontját is felveszi a jegyzőkönyvbe. A végrehajtó a hitelezőnek és az adósnak megküldött különös értesítésben tájékoztatja a feleket a vagyon értékesítésének módjáról és időpontjáról (a bírósági végrehajtói szolgáltatások teljesítésének szabályairól szóló törvény [Pravilnik o opravljanju službe izvršitelj] 82. cikke).

Az értékesítés közzététele. Amennyiben a végrehajtó a vagyon nyilvános árverésen történő értékesítése mellett dönt, a nyilvános árverést a lefoglalásról szóló határozatot meghozó illetékes hatóság hirdetőtábláján és weboldalán kell közzétenni. A végrehajtónak kérelmeznie kell, hogy a nyilvános árverésről szóló hirdetményt a hivatalos lapban is tegyék közzé (ha ilyen létezik). Amennyiben a hitelező vagy az adós kéri, a végrehajtó emellett – az ezt kérelmező fél költségén – a médiában is közzéteheti a nyilvános árverésről szóló hirdetményt. A hirdetményben szerepelnie kell az árverés helyének és idejének, az értékesíteni kívánt vagyontárgy állapotának és leírásának és annak a helynek, ahol a vagyontárgyat az árverést megelőzően meg lehet tekinteni (a bírósági végrehajtói szolgáltatások teljesítésének szabályairól szóló törvény 89. cikke).

Az értékesíteni kívánt vagyontárgyak megtekintése. A végrehajtó a nyilvános árverésről szóló hirdetményben meghatározza az árverés helyét és idejét, az értékesíteni kívánt vagyontárgy állapotát és leírását és azt a helyet, ahol a vagyontárgyat az árverést megelőzően meg lehet tekinteni (a bírósági végrehajtói szolgáltatások teljesítésének szabályairól szóló törvény 89. cikke).

Letét. A nyilvános árverés megkezdése előtt a végrehajtónak el kell döntenie, hogy a vagyontárgy jellegétől és értékétől függően szükség van-e arra, hogy az árverésen részt vevők letétet fizessenek, amelynek összege nem lehet magasabb a vagyontárgy kikiáltási árának 10%-ánál.

Az értékesítést lefolytató személy vagy szervezet. A nyilvános árverést végrehajtó folytatja le, aki a vagyontárgy mennyiségének és minőségének függvényében szükség esetén saját költségén árverezőt bízhat meg az árverés lefolytatásával. Az árverésen bárki részt vehet (a bírósági végrehajtói szolgáltatások teljesítésének szabályairól szóló törvény 92. cikke).

Kikiáltási ár. Az első árverésen a lefoglalt vagyont nem lehet a becsült értékénél alacsonyabb áron értékesíteni. Amennyiben az első árverésen ezt az értéket nem sikerül elérni, a végrehajtó bármely fél kérelmére második árverést tűz ki, és a második árverésen a vagyontárgyat a becsült értékénél alacsonyabb áron, de legalább ennek az értéknek az egyharmadáért lehet értékesíteni (a ZIZ 94. cikke).

Árverés. Legalább 15 perccel az árverés kezdetét követően a végrehajtó felhívja az árverésen részt vevőket, hogy tegyenek ajánlatokat (ajánlattétel). Az árverés addig tart, míg minden érdekelt résztvevő megtette ajánlatát. A végrehajtó a vagyontárgyat a legmagasabb ajánlatot tevő résztvevőnek adja át, ha a legmagasabb ajánlat kétszeri kihirdetését követően nem érkezik annál magasabb ajánlat. Amennyiben a vevő az árverés végéig nem fizeti meg a vételárat, a végrehajtó a vagyontárgyat a következő legmagasabb ajánlatot tevő résztvevő számára értékesítheti, ha a hitelező ehhez az árverési jegyzőkönyv aláírásával hozzájárul. Ha a hitelező nem vesz részt az árverésen, a végrehajtó a vagyontárgyat közvetlenül értékesítheti a második legmagasabb ajánlatot tevő résztvevő számára, ha az ő ajánlata eléri a legmagasabb ajánlat legalább 50%-át és magasabb, mint a kikiáltási ár; ellenkező esetben a végrehajtó ugyanazon az árverésen a vagyontárgyat újból felkínálja ajánlattételre. A korábbi legmagasabb ajánlatot tevő nem vehet részt a megismételt árverésen.

Átruházás. A vevő az árverés végét követően azonnal köteles a vételárat megfizetni és a vagyontárgyat birtokba venni. A végrehajtónak át kell adnia a vevő részére egy, a vásárlást igazoló, – ha az értékesített vagyontárgyra vonatkozóan létezik nyilvántartás – a nyilvántartásban lévő adatokat tartalmazó okiratot. E dokumentum alapján a végrehajtó kérelmezi, hogy minden nyilvántartást vezető illetékes hatóság törölje a nyilvántartásából a vagyontárgyra vonatkozó terheket és/vagy értékesítési tilalmat, és – ha a vagyontárgy tulajdonosa szerepel a nyilvántartásban – jegyezzék be az új tulajdonost. A végrehajtó a vételár megfizetése előtt is átruházhatja a vagyontárgyat a vevőre, ha erre a hitelező a vételárból őt megillető részig saját kockázatán felhatalmazza. Amennyiben a vevő nem fizeti meg a vételárat és a hitelező nem járul hozzá a vagyontárgy átruházásához, a végrehajtó a vagyontárgyat a következő legmagasabb ajánlatot tevő részére értékesítheti. A vevő tehermentes tulajdont szerez, és akkor is a vagyontárgy tulajdonosává válik, ha az adós nem volt tulajdonos. A vevő a vagyontárgy hibái tekintetében nem rendelkezik szavatossági joggal (a ZIZ 96. cikke).

Ingatlan vagyon

Az ingatlanra irányuló végrehajtás a végrehajtási határozat ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével, az ingatlan értékének felmérésével, az ingatlan értékesítésével és a hitelező bevételből történő kielégítésével történik (a ZIZ 167. cikke).

A lefoglalt vagyontárgyak szakértő általi értékbecslése. Az ingatlan értékét a bíróság a végrehajtási határozat jogerőre emelkedése előtt is megállapíthatja. Az ingatlan értékét a bíróság bírósági szakértő értékeléskori piaci árakon alapuló értékelése alapján határozza meg. Az érték meghatározásakor minden olyan jogot – például szolgalmakat – figyelembe kell venni, amely az értékesítés során az ingatlan értékét csökkenti (a ZIZ 178. cikke). Az ingatlan értékét a bíróság határozatban állapítja meg, amely megfellebbezhető (a ZIZ 179. cikke).

Az értékesítés közzététele. Az ingatlan értékét megállapító határozat jogerőre emelkedését követően a bíróság végzésben elrendeli az ingatlan értékesítését. A végzésben a bíróság meghatározza az értékesítés módját és feltételeit, valamint – ha az ingatlant árverésen értékesítik – az értékesítés helyét és idejét. Az ingatlan értékesítésére a végrehajtási határozat és az ingatlan értékét megállapító határozat jogerőre emelkedését követően kerül sor. Az értékesítést elrendelő végzést a bíróság a hirdetőtábláján és a weboldalán, valamint az egyéb helyben szokásos módokon hirdeti ki. A mezőgazdasági földterület értékesítését elrendelő végzés az ingatlan fekvése szerinti közigazgatási egység hirdetőtábláján kerül közzétételre, és az közzétehető e közigazgatási egység weboldalán is. A hitelező a médiában is közzéteheti az ingatlan értékesítését elrendelő végzést. E közzététel költségeit a hitelezőnek kell megfizetnie. Legalább 30 napnak el kell telnie az értékesítést elrendelő végzés hirdetőtáblán történő közzététele és az értékesítés napja között. A bíróság a végzést megküldi a feleknek, a záloghitelezőnek és az eljárásban részt vevő olyan érdekelteknek, akik elővásárlási vagy visszavásárlási joggal rendelkeznek, valamint az illetékes közigazgatási hatóságnak (a ZIZ 181. cikke).

Az ingatlant főszabály szerint a bíróság által a bíróság épületében tartott nyilvános árverésen kell értékesíteni, kivéve, ha a bíró ettől eltérően dönt. A hitelezők, a záloghitelezők és a földbirtokadósság hitelezői a végrehajtási eljárás során az értékesítést elrendelő végzés kézbesítéséig bármikor megegyezhetnek, hogy az ingatlan ajánlati kötöttséggel ellátott ajánlatok vagy közvetlen ajánlat útján kerüljön értékesítésre (a ZIZ 183. cikke).

Az ingatlan értékesítését elrendelő végzésnek tartalmaznia kell:

  1. az ingatlan részletes leírását, ideértve a berendezéseket is;
  2. azokat a telki szolgalmakat és dologi terheket, amelyeket a vevőnek tiszteletben kell tartania;
  3. az ingatlan bírósági határozatban megállapított becsértékét;
  4. az árat, amelyen az ingatlant értékesíteni lehet;
  5. a vételár megfizetésének határidejét;
  6. az értékesítés módját; valamint
  7. az ajánlattévő által fizetendő letét összegét (a ZIZ 184. cikke).

Az értékesíteni kívánt vagyontárgyak megtekintése. A bíróság lehetővé teheti az ingatlant megvásárolni kívánó személy részére, hogy az ingatlant kérelmére, saját költségén megtekinthesse. A megtekintés módjáról és a végrehajtó jelenlétének szükségességéről a bíróság az ingatlan értékesítését elrendelő végzésében határoz (a ZIZ 176. cikke).

Letét. A nyilvános árveréseken bárki részt vehet, aki az árverés előtt legalább három munkanappal az ingatlan becsértéke egytizedének megfelelő összeget letétbe helyezte. A hitelező, akinek kérelmére a bíróság az árverést elrendelte és a záloghitelező, valamint a földbirtokadósság hitelezője nem kötelesek a letétet megfizetni, ha követelésük a letét összegét meghaladja, és ha a letétet a kifizetési rangsorra és az ingatlan becsértékére tekintettel a vételárból fedezni lehetne. Az el nem fogadott ajánlat tevői által fizetett letét jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a nyilvános árverés lezárását vagy a kezdeti ajánlatokra irányuló eljárás lezárást követő 15 nappal visszafizetésre kerül (a ZIZ 185. cikke).

Kikiáltási ár. Az első értékesítés során az ingatlant legalább a becsérték 70%-áért kell értékesíteni. Amennyiben az ingatlant nem sikerült az első értékesítés során eladni, a bíróság a hitelező kérelmére második értékesítést tűz ki, amelyen az ingatlant legalább a becsérték feléért kell értékesíteni. Az első és a második értékesítés között legalább 30 napnak kell eltelnie. A felek, a záloghitelező vagy a földbirtokadósság hitelezője a végrehajtási eljárás szerinti bíróságon vagy bármely más bíróságon jegyzőkönyvbe vett nyilatkozatban megegyezhetnek, hogy az ingatlant az első árverésen a becsérték 70%-ánál alacsonyabb, a második árverésen a felénél alacsonyabb értéken értékesítik (a ZIZ 188. cikke).

Árverés. Amennyiben a bíróság úgy határoz, hogy az értékesítés feltételei teljesülnek, kihirdeti, hogy az árverés megkezdődik. Az árverés addig tart, míg az ajánlattevők ajánlatokat tesznek. Az ajánlattevőt addig köti az általa tett ajánlat, míg magasabb ajánlat (ellenajánlat) nem érkezik. Egy vagy több hitelező kérelmére a bíróság a résztvevők érdekében engedélyezheti rövid szünet tartását. Az árverés akkor ér véget, amikor a legmagasabb ajánlat bíró általi kétszeri kihirdetését követően nem érkezik magasabb ajánlat. Az árverés lezárásakor a bíróság beazonosítja, hogy melyik ajánlattevő tette a legmagasabb ajánlatot, és kimondja, hogy az ingatlant ennek az ajánlattévőnek adják át (az ingatlan átadása). A bíróság az ingatlan átadásáról határozatot hoz, amelyet kézbesít az értékesítést elrendelő végzést kézhez kapó feleknek és az árverés résztvevőinek. A határozattal szemben nincs lehetőség fellebbezésre. Az árverésen történt szabálytalanságok ellen az ingatlant a vevőnek átadó határozattal szemben benyújtott fellebbezésben lehet fellépni (a ZIZ 189. cikke).

A vételár megfizetése. Az átadást követően a vevő az értékesítést elrendelő végzésben megjelölt határidőn belül köteles a vételárat megfizetni (a ZIZ 191. cikke). Ez a határidő nem lehet az értékesítés napjától számított hat hónapnál későbbi, függetlenül attól, hogy a vevő a vételárat egészben vagy részletekben fizeti-e meg (a ZIZ 184. cikke).

Átruházás. Az átadásról szóló határozat meghozatalát és a vételár megfizetését követően a bíróság az ingatlant a vevőre átruházó határozatot hoz (átruházás). E határozat jogerőre emelkedését követően a vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, és abból az átadásról szóló határozatban foglaltak szerint az egyéb jogokat és terheket törlik. A határozatban a bíróság arról is dönt, hogy az adósnak ki kell-e költöznie a családi házból, lakóházból vagy üres üzlethelyiségből. Az ingatlan átadásáról szóló határozat emellett a kilakoltatásra és az ingatlan átadására irányuló végrehajtható okirat is, amely a jogerőre emelkedését követően válik végrehajthatóvá (a ZIZ 192. cikke)

2. Az értékesítés lefolytatására jogosult felek

Ingó vagyon

Az ingó vagyont a végrehajtó nyilvános árverésen értékesíti vagy a vagyontárgy mennyiségének és minőségének függvényében szükség esetén saját költségén felhatalmazhat árverezőt, hogy az árverést lefolytassa. Az árverésen bárki részt vehet (a ZIZ 93. cikke és a bírósági végrehajtói szolgáltatások teljesítésének szabályairól szóló törvény 92. cikke).

A lefoglalt vagyon értékesítése emellett a vevő és a végrehajtó vagy ügyleti megbízással bíró személy közötti közvetlen szerződéssel is történhet. A vagyon értékesítésének módját és időpontját a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvben a lefoglalás után haladéktalanul meghatározza, figyelembe véve az elérhető legmagasabb összegre való törekvés elvét (a ZIZ 93. cikke).

Ingatlan vagyon

Az ingatlanra vonatkozó nyilvános árveréseket bírók folytatják le.

3. Az árverések azon típusai, amelyekre a szabályok adott esetben nem teljes mértékben vonatkoznak

A szlovén jogban nem ismert az árverés bármely más fajtája. Az ingó és ingatlan vagyontárgyakat különböző módokon lehet értékesíteni. Az ingó vagyontárgyakat nyilvános árverés helyett a vevő és a végrehajtó vagy ügyleti megbízással bíró személy közötti közvetlen szerződéssel is értékesíteni lehet (a ZIZ 93. cikkének (1) bekezdése). Ingatlan nyilvános árverésen történő értékesítésére akkor kerül sor, ha a hitelezők, záloghitelezők és a földbirtokadósságok hitelezői az értékesítést elrendelő végzés kibocsátásáig nem tudnak megegyezni arról, hogy:

  • az ingatlan ajánlati kötöttséggel ellátott ajánlatok útján kerüljön értékesítésre; vagy
  • az ingatlant meghatározott határidőn belül nem sikerül közvetlen ajánlat útján értékesíteni (a ZIZ 183. cikke).

4. A vagyontárgyak nemzeti nyilvántartásaira vonatkozó információk

Szlovéniában az alábbi tulajdoni nyilvántartások léteznek:

  • az ingatlanok tulajdonjogát és az ingatlanra vonatkozó egyéb dologi jogokat rögzítő ingatlan-nyilvántartás;
  • gépjármű-nyilvántartás;
  • szlovén hajólajstrom;
  • légijármű-lajstrom;
  • dematerializáltértékpapír-nyilvántartás;
  • ingóságokat terhelő zálogra vonatkozó nyilvántartás;
  • bankszámla-nyilvántartás;
  • munkabérek és egyéb személyes jövedelmek (például nyugdíj) nyilvántartása.

A nyilvántartások vezetése elektronikusan történik. Minden nyilvántartás külön intézmény felelőssége alatt áll.

A nyilvántartásokhoz való hozzáférést bármely jogilag érintett személy megkaphatja (a ZIZ 4. cikkének (6) bekezdése). A hitelező jogi érdekeltségét az adóst a hitelező követelésének kielégítésére felszólító végrehajtható okirat (például végrehajtható ítélet) felmutatásával igazolhatja. Ilyen esetben a hitelező a nyilvántartás vezetőjétől kérheti az adós vagyonára vonatkozó információk kiadását. A bíróságok a nyilvántartások nagy részéhez elektronikusan férnek hozzá.

A nyilvántartásokból származó információ megszerzéséhez nem szükséges az illeték megfizetése, egyes nyilvántartás-vezetők azonban az információszolgáltatást díjhoz köthetik (például a szlovén egészségbiztosítási intézet [Zavod za zdravstveno zavarovanje], amely a munkabérek és egyéb személyes jövedelmek [például a nyugdíj] kifizetését tartja nyilván, 4,00 euró összegű díj ellenében szolgáltat az adós foglalkoztatására vonatkozó információt). A kifizetés történhet elektronikus úton is.

5. A hitelezők számára az adósok vagyontárgyainak és követeléseinek azonosítását lehetővé tevő adatbázisokra vonatkozó információk

Amennyiben a hitelező igazolta a jogi érdekeltségét (például végrehajtható okirat bemutatásával), a nyilvántartás vezetője a ZIZ 4. cikkének (6) bekezdése szerint a hitelező kérelmére köteles az adós vagyonára vonatkozó adatokat kiadni. Ilyen nyilvántartás-vezetők az alábbiak:

  • a szlovén egészségbiztosítási intézet, amely a munkabérek és egyéb személyes jövedelmek (például a nyugdíj) kifizetését tartja nyilván;
  • a Szlovén Köztársaság nyilvános jogi okiratokkal és ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozó ügynöksége (Agencija Republike Slovenije za javnopravne evidence in storitve) (AJPES), amely a bankszámlákra vonatkozóan szolgáltat adatokat;
  • a központi értékpapír-elszámolási szervezet (Centralna klirinško depotna družba d.d.) (KDD), amely az értékpapírok nyilvántartását vezeti;
  • a cégnyilvántartást vezető bíróság a vállalkozásokban fennálló részesedésekre és a jogi személyekben való részvételre vonatkozó információkat tárolja; a bíróság nyilvántartásához a weboldalán keresztül elektronikusan is hozzá lehet férni;
  • az ingatlan-nyilvántartást vezető bíróság azokra az ingatlanokra vonatkozó adatokat szolgáltat, amelyek az adós vagyonába tartoznak, vagy amelyekkel kapcsolatban őt jogok illetik meg;
  • a belügyminisztérium a regisztrált gépjárművekre vonatkozó adatokat tartja nyilván;
  • a szlovén hajózási hatóság a hajólajstromért felelős (amelyben a 24 m-nél kisebb hajók szerepelnek);
  • a polgári repülési ügynökség a légijármű-lajstromot vezeti.

A legtöbb esetben a hitelező a nyilvántartás vezetőjéhez benyújtott, az adós vagyonát érintő adatokra vonatkozó kérelemmel szerezhet hozzáférést a nyilvántartásokhoz. A hitelező egyes nyilvántartásokhoz (például a cégnyilvántartáshoz) elektronikusan is hozzáférhet (a weboldalon keresztül).

Nem szükséges jogi képviselővel eljárni az adós vagyonára és adótartozásaira vonatkozó információ megszerzéséhez. Egyes nyilvántartások vezetői az információszolgáltatást díjhoz köthetik (például a szlovén egészségbiztosítási intézet 4,00 euró összegű díj ellenében szolgáltat az adós foglalkoztatására vonatkozó információt). A kifizetés történhet elektronikus úton is.

6. Az online bírósági értékesítésekre vonatkozó információk

A szlovén végrehajtási jog szerint nem lehetséges online bírósági árveréseket tartani.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/10/2017

Bírósági árverések - Svédország


1. A lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének közzététele és azok árának meghatározása

A lefoglalt vagyontárgyakat a svéd végrehajtó hatóság (Kronofogdemyndigheten) értékesíti. A vagyontárgyak értékesítése nyilvános árverésen vagy egyedi megállapodással történhet. Az ingó vagyon értékesítését külső árverezők is elvégezhetik. Az ingatlan értékesítés céljából átadható ingatlanügynöknek is.

A végrehajtó hatóság engedélyezheti, hogy az adós maga értékesítse a vagyontárgyat. Ebben az esetben a végrehajtási értékesítés elhalasztásra kerül. Az adós megegyezhet a hitelezővel a helyzet egyéb módon történő rendezéséről is. A hitelező ez esetben felfüggesztheti a lefoglalást (utmätning).

A lefoglalt vagyontárgy értékét mindig a bírósági végrehajtó állapítja meg. A végrehajtó hatóság egyes esetekben szakértőt fogadhat, hogy az végezze el a vagyontárgy értékbecslését és készítsen arról részletes leírást. Gyakran kerül sor szakértő alkalmazására ingatlan értékelése során. Emellett szakértő végezheti az értékbecslést különösen magas értékű ingó vagyontárgy esetében is.

A végrehajtó hatóság a végrehajtási értékesítést a saját A link új ablakot nyit megweboldalán hirdeti meg. Az értékesítés emellett gyakran egyéb weboldalakon is meghirdetésre kerül annak érdekében, hogy arról a potenciális vevők tudomást szerezhessenek. Az értékesítésről szóló hirdetmény emellett a A link új ablakot nyit megPost- och Inrikes Tidningarban is megjelenik, amely a hatósági és közigazgatási szervektől származó értesítéseket tartalmazó elektronikus hírportál. Az itt történő meghirdetés célja a nem ismert hitelezők és a vagyontárgy értékesítésével érintett egyéb személyek felkutatása.

Az értékesítésről szóló információk a végrehajtó hatóság weboldalán kerülnek közzétételre. Ezek közé tartozik a vagyontárgy becsült értéke, leírása és az arról készült képek vagy egyéb dokumentumok. Meghatározásra kerülnek az értékesítés feltételei, mint olyan körülmények, amelyeket a jövőbeli vevőnek figyelembe kell vennie. Amennyiben a végrehajtó hatóság az értékesítéssel mást bíz meg, a megfelelő információk ennek a személynek a weboldalán kerülnek közzétételre. Emellett az információ gyakran megtalálható a végrehajtó hatóság weboldalán is.

A végrehajtó hatóság gondoskodik az értékesítésre kerülő vagyontárgy megtekintésének lehetőségéről. Erre a vásárló számára szükséges információk megszerzése érdekében van szükség.

A végrehajtási értékesítés a legmagasabb ajánlat felkutatásával történik. Amennyiben több ajánlattevő is részt vesz az eljárásban, az ügy folyamatos ajánlat- és ellenajánlat-tétellel folyik. Amennyiben a hatóság az árverés helyett a benyújtott ajánlatok alapján megkötött egyedi megállapodással értékesíti a vagyontárgyat, a legmagasabb ajánlat kiválasztása az ajánlatok megismerését követően történik.

Amennyiben az értékesítésre elektronikus árverés útján kerül sor, a legmagasabb ajánlatot tevő 48 órán belül köteles a vételárat megfizetni. A kifizetés ilyenkor általában fizetési kártyával vagy bankkártyával történik. Amennyiben az értékesítés a klasszikus személyes árverés útján folyik, a vételárat a helyszínen rögtön meg kell fizetni – bankkártyával vagy fizetési kártyával, átutalással, csekkel, vagy készpénzben.

Ha a vagyontárgy 10 000 SEK-nél magasabb áron kerül értékesítésre, a végrehajtó hatóság egy hónapos türelmi időt adhat a vételár megfizetésére. Az összeg 10%-ában meghatározott letétet mindig azonnal meg kell fizetni.

2. Az értékesítés lefolytatására jogosult harmadik felek

A lefoglalt vagyontárgyak értékesítése általában a végrehajtó hatóság által lefolytatott nyilvános árverés útján történik. A hatóság külső feleket is megbízhat az értékesítéssel. Ingó vagyon esetében a hatóság más személyt is megbízhat az árverés lefolytatásával. Ingatlan esetén a hatóság ingatlanügynökkel végeztetheti el az árverést.

3. Az árverések azon típusai, amelyekre a szabályok adott esetben nem teljes mértékben vonatkoznak

Az értékesítés négy kategóriába sorolható: ingók, hajók, légi járművek és ingatlanok. Bizonyos mértékig az egyes kategóriák szabályai eltérnek. Az értékesítésről szóló hirdetményben kell közölni, hogy a konkrét esetben mely szabályok alkalmazandóak. Az értékesítésre vonatkozó egyes különös rendelkezéseket a lakásszövetkezet kérelmére, a használati jogról való lemondást követően lehet alkalmazni, vagyis kényszereladás esetén.

4. A vagyontárgyak nemzeti nyilvántartásaira vonatkozó információk

Az adós vagyonának felkutatása során a végrehajtó hatóság különböző nyilvántartásokban való keresésre vagy azokhoz kérdések intézésére jogosult, például:

  • Az ingatlan-nyilvántartás (Fastighetsregistret), amelyben minden svédországi ingatlan szerepel
  • A gépjármű-nyilvántartás (Vägtrafikregistret), amelyben minden svédországi polgári gépjármű szerepel
  • Az adónyilvántartás (Skatteregistret), amely a kifizetésekre vonatkozó információkat tartalmazza
  • A társadalombiztosítási ügynökség (Försäkringskassan), amely a kifizetésekre vonatkozó információkat kezeli
  • A nyugdíjintézet (Pensionsmyndigheten), amely a kifizetésekre vonatkozó információkat kezeli
  • A cégnyilvántartás (Näringslivsregistret), amelyben a svéd korlátozott felelősségű társaságok, személyegyesítő társaságok, szövetkezetek, ideértve a lakásszövetkezeteket is, és a magánvállalkozások adatai szerepelnek
  • Az értékpapír-nyilvántartás (Värdepappersregistret), amelyet az Euroclear vezet, és amelyben a tőzsdén jegyzett értékpapírokra vonatkozó információk találhatóak
  • A hajólajstrom (Fartygsregistret), amely a svéd hajók adatait tartalmazza
  • A légijármű-lajstrom (Luftfartygsregistret), amely a svéd légi járművekre vonatkozik
  • A fegyvernyilvántartás (Vapenregistret), amely a lőfegyverek birtoklóit gyűjti össze.

A nyilvántartások vezetése elektronikus úton történik, és a végrehajtó hatóság a legtöbb nyilvántartásban elektronikus úton tud keresést indítani. Amennyiben a nyilvántartásban szereplő adat titkos, a végrehajtó hatóság annak kiadását ennek ellenére kérelmezheti annak érdekében, hogy felderítse, hogy az adósnak van-e lefoglalható vagyona. A hatóság ilyen típusú kérelmének nincs külön díja.

Egyes nyilvántartások azt is rögzítik, ha a végrehajtó hatóság a vagyont lefoglalja, például az ingatlan-nyilvántartás, a hajólajstrom és a légijármű-lajstrom.

5. A hitelezők számára az adósok vagyontárgyainak és követeléseinek azonosítását lehetővé tevő adatbázisokra vonatkozó információk

A végrehajtó hatóság jelenleg nem nyújt olyan elektronikus szolgáltatást, amelynek segítségével az adós vagyona vagy követelései felkutathatók.

6. Az online bírósági értékesítésekre vonatkozó információk

A végrehajtó hatóság 2014 óta elektronikus árveréseket is lefolytathat. Erre csak ingó vagyon értékesítése esetén van lehetőség. Az elektronikus árverések lefolytatását lehetővé tevő rendelkezés A link új ablakot nyit megaz adósságok végrehajtásáról szóló rendelet ajánlatok benyújtására vonatkozó 9. fejezetében található.

Egy 2016 novemberében benyújtott jelentésben az ingatlanok elektronikus árverésen való értékesítésére irányuló javaslat érkezett a kormány felé. Az ingatlan értékesítésére vonatkozó eljárás összetettebb, és ahhoz, hogy az ingó vagyonhoz hasonlóan lehetővé lehessen tenni az elektronikus árverések alkalmazását, több jogszabály módosítására is szükség van.

Jelenleg nincs akadálya az elektronikus árveréseken külföldről való részvételnek.

Az elektronikus árverések esetén a hirdetmények a végrehajtó hatóság A link új ablakot nyit megweboldalán kerülnek közzétételre.

Amennyiben az árverést külső árverező végzi, az elektronikus árverésről szóló hirdetményt saját weboldalán teszi közzé. A külső végrehajtónak az elektronikus árverést A link új ablakot nyit megaz adósság végrehajtásáról szóló törvény 9. fejezete és A link új ablakot nyit megaz adósság végrehajtásáról szóló rendelet 9. fejezete szerint kell lefolytatnia. A külső árverezők kiválasztására általában közbeszerzési eljárással kerül sor. Az eljárásban való részvétel feltétele a szolgáltató meghatározott pénzügyi helyzetének fennállása és a szakmai képesítéssel való rendelkezés.

Az elektronikus árverésen részt venni kívánó személyeknek regisztrálniuk kell a weboldalon annak érdekében, hogy ajánlatot tehessenek. Az ajánlattétel maga azonban nyilvános, és azt regisztráció nélkül is nyomon lehet követni. A regisztrációhoz szükséges adatok többek között a személyi azonosító szám, e-mail cím, levelezési cím, telefonszám és felhasználónév, amely az ajánlat megtételekor látható. Az ajánlattevőknek nem kell a személyazonosságukat igazolniuk. Azok az ajánlattevők, akik nem rendelkeznek svéd személyazonosító számmal, vagy valamely más okból nem kívánnak vagy nem képesek az elektronikus regisztrációra, személyesen is regisztrálhatnak.

Az elektronikus árverés során a vételárat bankkártyával vagy hitelkártyával lehet kifizetni.

Az elektronikus árverésen nem lehet a hatóság épületében való személyes megjelenéssel részt venni.

Az ajánlattétel korlátozott idejű ajánlatokkal és ellenajánlatokkal történik. Amennyiben az ajánlat az idő lejártát megelőző két percben érkezik, az időtartam automatikusan meghosszabbodik további két perccel.

A végrehajtó hatóság telefonon vagy e-mailben válaszol a kérdésekre, de ha az árverésből már csak rövid idő van hátra, nem biztos, hogy határidőn belül választ tudnak adni a feltett kérdésre. A hatóság svédül válaszol, de az alapvető információkat köteles a nemzeti kisebbségi nyelveken is közölni és az egyes különös közigazgatási körzetből érkező kisebbségi csoportok részére köteles információval és útmutatással szolgálni. A kérdésekre vonatkozóan általában egyéb nyelveken is történhet a segítségnyújtás.

A végrehajtó hatóság csak kivételes esetben fordítja le az értékesítéssel kapcsolatos dokumentumokat, például ha egyértelmű, hogy nagy számú külföldi ügyfél vesz részt az ügyben.

A nyilvános hozzáférés elve alapján a svéd hatóságok által tárolt adatok nagy része nyilvános. Az arra vonatkozó információ azonban titkos, hogy a folyamatban lévő árverésen ki tette a konkrét ajánlatot. Emellett egyes minősített adatokra titoktartási kötelezettség vonatkozhat, de a kérdést az információ kikérésekor esetről esetre kell megvizsgálni.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 09/11/2020

Bírósági árverések - Anglia és Wales

Az alábbi bekezdések az Angliában és Walesben hatályos, a pénztartozás behajtása céljából a vagyon lefoglalására vonatkozó rendelkezéseket mutatják be.


Angliában és Walesben már nem a kerületi bírónak (District Judge) kell engedélyeznie és kijelölnie a lefoglaló irodákat és árverezőket. A A link új ablakot nyit megbíróságokról és a végrehajtásról szóló törvény 12. részének 41. cikke szerint a javakat – a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – nyilvános árverésen kell értékesíteni.

A lefoglaló és árverező irodák a díjszabásuk és fennálló biztosításuk részleteinek benyújtásával jelentkezhetnek az egyes bíróságoknál abból a célból, hogy a bíróságok eldöntsék, hogy melyik irodát jelölik ki. Az iroda kiválasztásáról szóló döntést a vezető tisztségviselők a benyújtott adatok és díjak alapján, formális úton hozzák meg.

A kijelölést követően a kijelölt irodák nevét és címét tartalmazó listát kifüggesztik a bíróság épületében. A listát évente és mindenképpen a biztosítási igazolások lejártát megelőzően frissítik. Amennyiben lehetséges, a kiválasztott szolgáltatókat rendszeresen rotálni kell. Az alapszabályokat kell alkalmazni arra az esetre, ha rendszeresen egy irodát lehet csak igénybe venni.

A bírósági végrehajtónak legalább 7 nappal az értékesítés előtt meg kell küldenie az adós és minden társtulajdonos számára az értékesítésről szóló értesítést.

Az értékesítést és az abból származó bevételek árverezők általi átadását követően a bírósági végrehajtó/kézbesítési megbízott felel annak megerősítéséért, hogy minden megszerzett és lefoglalt vagyontárggyal el lehet számolni. A nyilatkozatot megfelelően jóvá kell hagyni.

A megszerzett javak átvételére, tárolására és értékesítésére vonatkozóan lásd A link új ablakot nyit mega javak megszerzéséről szóló rendelet 34–43. szabályát.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 10/10/2017

Bírósági árverések - Észak-Írország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata angol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


A határozatokat végrehajtó iroda (a továbbiakban: EJO) az észak-ír bírósági szolgálat (az igazságügyi minisztérium alatt működő ügynökség) egyik ága és az Észak-Írországban hozott, pénzre, javakra és tulajdonra vonatkozó polgári ítéletek végrehajtásáért felelős. Az ítéletek végrehajtásáról szóló 1981. évi rendelet (Észak-Írország) lehetővé teszi a javak ítélet alapján behajtható pénzösszegek kielégítése céljából történő lefoglalását és értékesítését.

Az EJO több módon is kikényszerítheti a pénzösszeg kifizetésére irányuló bírósági végzés végrehajtását. E módszerek közé tartozik az ítéletek végrehajtásáról szóló 1981. évi rendelet (Észak-Írország) 31. cikke szerinti lefoglalási végzés.

Az ítéletek végrehajtásáról szóló 1981. évi rendelet szerint az EJO jogosult a vagyon lefoglalására és árverésen történő értékesítésére, majd az értékesítésből befolyt bevételek nettó összegéből (a lefoglalás költségeinek és kiadásainak megfizetését követően) a fennálló adósságok megfizetésére (lásd az 1981. évi rendelet 31., 34. és 40. cikkét). A lefoglalási végzés végrehajtása során az EJO az 1981. évi rendelet 38. cikke szerint jogosult az adós, házastársa vagy alperese tulajdonában vagy használatában álló területre, illetve bizonyos esetekben a más személyek tulajdonában vagy használatában álló területre belépni.

Az EJO ilyen típusú végzést (az ítéletek végrehajtásáról szóló 1981. évi szabályzat [Észak-Írország] 30. szabályának (1) bekezdése szerint a vezető tisztségviselőhöz benyújtott kérelmet követően) akkor hozhat, ha úgy véli, hogy az adósnak elégséges lefoglalható vagyona van az adósság visszafizetéséhez. A gyakorlatban az EJO a vezető tisztségviselőhöz benyújtott lefoglalási végzésre irányuló kérelem benyújtását megelőzően felméri a többi végrehajtási módszer – például a jövedelem letiltására irányuló végzés (amellyel az adós munkabéréből lehetséges meghatározott összeg levonása) – alkalmazásának lehetőségét is.

A lefoglalható javak köre korlátozott (nem lehet lefoglalni például az adós ruházatát és nélkülözhetetlen háztartási eszközeit [az 1981. évi rendelet 33. cikke]).

Az ítéletek végrehajtásáról szóló 1981. évi szabályzat (Észak-Írország) 30–33. szabálya határozza meg az EJO lefoglalási végzés meghozatalára irányuló eljárását.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 18/10/2017

Bírósági árverések - Skócia

Az alábbi bekezdések a Skóciában hatályos, a pénztartozás behajtása céljából a vagyon lefoglalására vonatkozó rendelkezéseket mutatják be.


Skóciában akkor lehet a vagyont a pénztartozás behajtása céljából lefoglalni, ha az adósságot a bíróság elismerte, illetve egyes más esetekben, például ha az meghatározott formális „adósságra vonatkozó okirattal” jóváhagyásra került. A vagyon lefoglalására szolgáló eljárások az adós harmadik személy birtokában lévő vagyonának befagyasztása (arrestment), az adós birtokában lévő saját vagyonának zárlat alá vétele (attachment) és a kivételes zárlat alá vétel (exceptional attachment), amellyel a lakóházban található, nem alapvető vagyon foglalható le. Egyes esetekben az alkalmazott eljárások lehetővé teszik, hogy az adós vagyona bírósági felügyelet mellett árverésen kerüljön értékesítésre.

Az adósságrendezésről és zár alá vételről szóló 2002. évi törvény (Skócia) (a továbbiakban: 2002. évi törvény) 2. része határozza meg a javak zár alá vételére alkalmazandó eljárást. A seriff a zár alá vételtől számított 14 napon belül köteles jelentést készíteni a seriff bíróság (Sheriff Court) részére. A jelentést átadását követően a seriff gondoskodhat a zár alá vett vagyontárgyak elviteléről és nyilvános árverésen történő értékesítéséről, ahol a seriffnek az értékesített vagyontárgyakat és azok eladási árát tartalmazó jelentést kell készítenie. Az árverésen befolyt összegből kell kifizetni a seriff díját és költségeit, majd kielégíteni a hitelezőket. Az ezen felül fennmaradó összeg az adóst illeti. Amennyiben a vagyontárgyakat nem sikerül értékesíteni, azok tulajdonjoga a hitelezőre száll át. A zár alá vett vagyon árverésére általában árverezőházban kerül sor, de amennyiben ez nem célszerű, a 2002. évi törvény rendelkezései lehetővé teszik, hogy az árverés megtartása – az adós lakóhelyén kívül – más helyen történjen.

Amennyiben a harmadik személy birtokában lévő vagyon befagyasztására került sor, és az adós nem tesz a javakat a hitelező számára átengedő nyilatkozatot, a hitelezőnek – annak érdekében, hogy a tulajdont megszerezze – az átadás foganatosítására irányuló keresetet (action of furthcoming) kell indítania a bíróság előtt. A keresettel a hitelező a bíróságtól a vagyontárgyak számára történő átengedését kéri annak érdekében, hogy azokat a követelése részben vagy egészben való kielégítése céljából értékesíthesse.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 30/04/2019