Close

BETA VERSION OF THE PORTAL IS NOW AVAILABLE!

Visit the BETA version of the European e-Justice Portal and give us feedback of your experience!

 
 

Navigation path

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Belgium

This page has been machine translated and its quality cannot be guaranteed.

The quality of this translation has been assessed as: unreliable

Do you consider this translation useful?

Ez a rész a bírósági szervezetről nyújt áttekintést.


Az igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszer

A belga jogrendszer a polgári jogi hagyomány rendszere, amely a bírák által alkalmazott és értelmezett, egységes szerkezetbe foglalt szabályokat tartalmaz.

A belga bíróságok és törvényszékek megszervezése kizárólag szövetségi hatáskörbe tartozik.

Alapelvek

A belga bírósági rendszer felállítása előtt érdemes megvizsgálni az igazságszolgáltatás szervezésével kapcsolatos egyes alkotmányos és általános elveket.

A jogalkotási hatáskör és a végrehajtó hatalom mellett az Alkotmány létrehozta a bíróságok által gyakorolt igazságügyi hatáskört. A bíróságok így a többi alkotmányos hatalom mellett önálló hatalmat is képeznek.

Az igazságszolgáltatás szerepe az, hogy megítéljék a kérdéseket, ezért a törvény az alábbi feladatokat látja el: A bíróság bírói szerepet tölt be. Ezért a törvény a következőket alkalmazza: polgári jogviták esetén szabályokat állapít meg, és a bűncselekményeket olyan személyekre alkalmazza, akik bűncselekményt követtek el. Különbséget kell tenni az igazságügyi tisztviselők (az alsó és a felsőbb bíróságok bírái) és a büntetőeljárás alá vont tisztviselők (az ügyészség vagy az ügyészség) között.

Az Alkotmány 144. és 145. cikke értelmében a polgári jogi viták kizárólag a bíróságok hatáskörébe tartoznak, és a politikai jogokkal kapcsolatos viták a bíróságok hatáskörébe tartoznak, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik.

A bírósági ítélet meghozatalára képes bíróság vagy más szerv kizárólag törvény alapján hozható létre. A belga alkotmány 146. cikk értelmében kijelölésüktől függetlenül nem lehet rendkívüli bíróságot vagy bizottságot létrehozni.

A bírósági meghallgatásoknyilvánosak, kivéve, ha a nyilvános hozzáférés veszélyeztetné az erkölcsöt vagy a békét; ha ilyen eset áll fenn, a Bíróság úgy nyilatkozik az ítéletben (az Alkotmány 148. cikk (1) bekezdés). A nyilvános meghallgatások elve biztosítja az igazságszolgáltatás átláthatóságát.

A határozatnak tartalmaznia kell az alapjául szolgáló indokokat. A kézbesítés nyilvános (az Alkotmány 149. cikk). Az Alkotmány és az Igazságügyi Törvénykönyv (Code Judiciaire/Gerechtelijk Wetboek) 780. cikk által előírt indokolási kötelezettség azt jelenti, hogy a bíróságnak meg kell válaszolnia a felek beadványaiban megfogalmazott ténybeli és jogi érveket. Az indokokat teljes mértékben meg kell indokolni, és annak egyértelműnek, pontosnak és elegendőnek kell lennie. Az indokolási kötelezettség, mint például az igazságszolgáltatás függetlensége, a peres felet az esetleges önkényes fellépéssel szemben védi, és az okok alapján dönthet arról, hogy fellebbez-e a fellebbviteli bíróságon vagy a Semmítőszéken (Cour de cassation/Hof van Cassatie).

Az Alkotmány 151. cikk (1) bekezdés rendelkezik a bírák függetlenségéről hivatali idejük gyakorlása során, valamint az egyes ügyekben folytatott nyomozási és vádemelési tevékenység végzése során az államtanácsosi hivatal függetlenségét, kizárólag az illetékes miniszternek a büntetőeljárás alá vonásához való jogára is figyelemmel, valamint arra, hogy kötelező erejű büntetőpolitikai iránymutatásokat adjon ki, beleértve a nyomozási és vádemelési politikára vonatkozó iránymutatásokat is.

Az említett rendelkezés (4) bekezdése szerint a békebírókat, a bíróságok bíráit, a bíróságok és a Semmítőszék bíráit a király nevezi ki a törvényben meghatározott feltételek és módszer szerint.

A bírákat életre nevezik. A törvény által meghatározott életkor alapján vonul nyugdíjba, és a törvény által előírt nyugdíjban részesül. A bíró csak bírósági ítélettel fosztható meg tisztségétől vagy függesztheti fel. A bíró csak úgy ruházható át, hogy új helyzetbe hozza őt, és csak a hozzájárulásával (az Alkotmány 152. cikk). Az államtanácsosi iroda tisztviselőit a király nevezi ki és menti fel (az alkotmány 153. cikk).

A bírói kar tagjainak fizetését a törvény határozza meg (az Alkotmány 154. cikk).

A bírák nem fogadhatják el a bérből fizetett álláshelyet a kormánytól, kivéve, ha díjmentesen járnak el, és a helyzet nem jelenti a törvény által meghatározott összeférhetetlenséget (az Alkotmány 155. cikk).

A bíróság típusa

Belgium öt fő igazságszolgáltatási területtel rendelkezik, az öt fellebbviteli bíróság joghatósága: Brüsszel, Liege, Mons, Gent és Antwerpen.

Ezek a területek igazságszolgáltatási kerületekre oszthatók (arrondissements judiciaires/gerechtelijke arrmenten), amelyek mindegyike rendelkezik elsőfokú bírósággal (tribunal de première instance/rechtbank van eerste aanleg). Az országban 12 igazságszolgáltatási kerület van. A brüsszeli igazságszolgáltatási körzet két elsőfokú bíróságsal rendelkezik, amelyek közül az egyik hollandul beszélő, a másik pedig a francia nyelvű.

Emellett 9 munkaügyi bíróság és 9 bíróság jár el igazságszolgáltatási kerületben.

A körzeteket felváltva bírósági kantonokra (kanton judiciaire/gerrechtelijk kanton) osztják fel, amelyek mindegyike egy polgári bíró bíróságához („justice de paix/vretenrecht”) tartozik. Az országban 187 kanton van.

Mind a tíz tartomány, mind Brüsszel fővárosi régió közigazgatási körzete esküdtszék. Az esküdtbíróság nem állandó bíróság. Akkor hívják össze, amikor a vádlottat ezt megelőzően küldik.

A bűncselekmény jellege és súlyossága, a jogvita jellege, valamint az érintett összegek nagysága határozza meg az ügyben tárgyalandó bírósági típust.

Bizonyos körülmények között ez a jogvita jellege határozza meg a lefoglalandó bíróságot. Így a kantoni bíróság joghatósággal rendelkezik a szomszédos viták rendezésére, és az elsőfokú bíróság joghatósággal rendelkezik a házasság felbontására. Más esetekben ez a felek kapacitása. Főszabály szerint a társaság bírósága egy szakosított bíróság, amely a vállalkozások közötti jogvitákat veszi figyelembe.

Amint megállapításra kerül a joghatósággal rendelkező bíróság típusa, ki kell jelölni azt a helyet, ahol az ügyet megvizsgálják.

Polgári ügyekben az eljárást az alperes lakóhelye szerinti bíró vagy a kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíró vagy a bíró előtti lakóhelye szerint lehet meghallgatni.

Büntetőügyekben a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti bíróság, a gyanúsított tartózkodási helye szerinti bíróság és az a hely szerinti bíróság, ahol a bűncselekmény elkövetésének helye található, azonos joghatósággal rendelkezik. Jogi személyek esetében az a hely szerinti bíróság, ahol a jogi személy létesítő okirat szerinti székhelye található, valamint az a hely, ahol az említett jogi személy székhelye található.

Bíróságok és törvényszékek, valamint azok hierarchiája

A bíróságok és feletteseik a rendes bíróságokat egy hierarchiában rendezik meg. A bíróságok szerkezete a következő:

4

SEMMÍTŐSZÉK

3

Fellebbviteli bíróságok

Munkaügyi bíróságok

Az ülés menete

2

Elsőfokú bíróságok

Munkaügyi bíróságok

A társaság bíróságai

1

Ügyészségek

Rendőrségi bíróságok

Az alsóbb szintű bíróságok ítéletei „jugelets/vionnissen” -nek minősülnek. A fellebbviteli bíróságok, a munkaügyi bíróságok, az esküdtbíróságok és a Semmítőszék ítéleteit ítéletek és ellenzők formájában hívják össze.

A polgári bíróságok elsősorban a természetes és a jogi személyek közötti magánjellegű vitákkal foglalkoznak.

A büntetőbíróságok célja, hogy a büntetendő cselekmények elkövetőit a törvény által előírt büntetésekkel büntessék (bebörtönzés, közösségi szolgálat, bírság stb.).

Vannak olyan esetek, amikor az egyik fél nem ért egyet a bíróságon hozott ítélettel. A peres eljárásban részt vevő felek, vagy bizonyos esetekben harmadik személyek különböző jogorvoslati lehetőségekkel élhetnek a frissen bíró bírák számára. a jogorvoslati eljárások két kategóriába sorolhatók: Rendes jogorvoslati eljárások és rendkívüli jogorvoslati eljárások. a rendes jogorvoslati eljárásnak két típusa létezik:

Két fő csatornán keresztül lehet fellebbezni: A felszólalás és a fellebbezés
lehetővé teszi az alperes számára, hogy ellenezze az ítéletet. Ebben az esetben az ügyben ítélkező bíróság az ügyet újra megvizsgálhatja. Korlátozott
számú esetben – amikor ez nem lehetséges – a fellebbezés olyan jog, amelyet az összes érintett fél gyakorolhat. Az elítélt személy, a felperes, az alperes vagy az államtanácsosi hivatalnak lehetősége van arra, hogy másodszor is hallgassa meg az ügyet. A fellebbezést mindig az első ítéletet hozó bíróság bírálja el.

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a fellebbezésekkel foglalkozó bíróságokról, attól függően, hogy melyik szerv adta meg a fellebbezést:

Ítélet

Fellebbezés

Polgári bíró

— polgári ügyek

Elsőfokú Bíróság (Polgári jogi személy)

Kereskedelmi ügyek

A vállalkozás bírósága

Rendőrbíróság

— Büntetőügyekben

Elsőfokú bíróság (büntetőbíróság)

— polgári ügyek

Első fokon eljáró bíróság (polgári bíróság)

Munkaügyi bíróság

Munkaügyi bíróság

Elsőfokú bíróság

Fellebbviteli bíróság

A vállalkozás bírósága

Fellebbviteli bíróság

A fellebbviteli szakaszban a bírák (az elsőfokú vagy fellebbviteli bíróság) az ügy érdemét egy második és utolsó alkalommal vitatják meg, és végleges döntést hoznak. A feleknek azonban továbbra is lehetőségük van a semmisségi panasz benyújtására.

Ezért a rendes jogorvoslati eljárások mellett „rendkívülálló” eljárások is léteznek, amelyek közül a legfőbb a Semmítőszék előtt a jogkérdésekben benyújtott fellebbezés volt. A Semmítőszékhez való fellebbezés nem minősül harmadik fokon vagy harmadik fokon eljáró bíróságnak. A Semmítőszék nem vizsgálja az elé utalt ügyet, hanem inkább annak a jogszabályoknak való megfelelését.

A fent említett bíróságokon kívül Belgiumban két másik bírósági eljárás is létezik. Ellenőrző szerepet töltenek be: Az Államtanács és az Alkotmánybíróság. Az Államtanács egy felsőbb szintű közigazgatási bíróság, amely figyelemmel kíséri az igazgatási feladatokat. Abban az esetben avatkozik be, ha a polgár úgy véli, hogy az igazgatás nem tartotta be a törvényt. Az Alkotmánybíróság feladata annak biztosítása, hogy a törvények, rendeletek és rendeletek összhangban legyenek az Alkotmánnyal, és felügyeljék a belga hatóságok közötti megfelelő hatáskörmegosztást.

Jogi adatbázisok

A link új ablakot nyit megA belga igazságügyi portál hozzáférést biztosít többek között az ítélkezési gyakorlathoz, a belga jogszabályokhoz és a Hivatalos Laphoz.

Ingyenes-e ezen adatbázisokhoz való hozzáférés?

Igen, az adatbázishoz való hozzáférés ingyenes.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megFederal Public Service Justice (Szövetségi Igazságügyi Szövetségi Igazságügyi Minisztérium


Az oldal tartalma ezen a nyelven gépi fordítással készült. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Utolsó frissítés: 22/08/2019