Close

BETA VERSION OF THE PORTAL IS NOW AVAILABLE!

Visit the BETA version of the European e-Justice Portal and give us feedback of your experience!

 
 

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Hatáskör és illetékesség - Belgium

Please note that the original language version of this page French has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.
Please note that the following languages: English have already been translated.

1 Rendes polgári bírósághoz vagy különös hatáskörű bírósághoz (például munkaügyi bírósághoz) kell-e fordulnom?

Nem értelmezhető.

2 Ha a rendes polgári bíróságok rendelkeznek hatáskörrel (azaz e bíróságok feladata az ilyen ügyek elbírálása), hogyan tudhatom meg, hogy melyik bírósághoz kell fordulnom?

2.1 Létezik-e különbségtétel alacsonyabb és magasabb fokú rendes polgári bíróságok (például körzeti bíróságok, illetve regionális bíróságok) között, és ha igen, melyik rendelkezik hatáskörrel az ügyemben?

Bevezetés

Tekintettel a belga jogrendszer sajátosságaira, az egyértelműség kedvéért együttesen kell foglalkozni az 1. és a 2.1. kérdéssel.

Először is különbséget kell tenni a hatáskör (tárgyi kategória) és az illetékesség (területi kategória) között.

Minden követelésnek van tárgya és sok esetben pénzértéke is. A jogalkotó a hatáskör terjedelmét azon követelések jellegének és értékének meghatározásával állapítja meg, amelyekkel az adott bíróság foglalkozhat.

A hatáskör leírását az 1. és a 2.1. kérdésre adott válasz tartalmazza.

A bíróságok nem illetékesek Belgium egész területén. A törvény illetékességi területekre (alkerületekre, kerületekre stb.) osztotta fel az országot. Minden bíróság csak a saját területén illetékes. Ezt nevezzük (területi) illetékességnek. Ennek leírását a 2.2. kérdésre adott válasz tartalmazza.

Teljes illetékesség: elsőfokú bíróság (rechtbank van eerste aanleg).

Az elsőfokú bíróság „teljes illetékességgel”rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy az elsőfokú bíróság más bíróságokkal ellentétben valamennyi ügyben eljárhat, többek között azokban is, amelyek más bíróságok illetékessége alá tartoznak.

A Perrendtartás (Gerechtelijk Wetboek) 568. szakasza előírja, hogy az elsőfokú bíróság minden ügyben eljár, kivéve azokban, amelyek közvetlen a fellebbezési bíróság, illetve a Semmítőszék elé kerülnek. Az elsőfokú bíróság ezért feltételesen teljes illetékességgel rendelkezik. A teljes illetékesség annyiban feltételes, hogy az alperes kifogást emelhet az illetékesség ellen egy másik bíróság illetékessége alapján. Az elsőfokú bíróság ezen kívül több szempontból is kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. Számos jogvita esetében ehhez a bírósághoz kell fordulni, még a 2 500 EUR-nál kisebb összegű követelések esetében is, például a személyes állapotra vonatkozó követelések ügyében.

A többi bíróság

A többi bíróság felsorolása és hatáskörük rövid leírása az alábbiakban található.

a) Békebíró (Vrederechter)

A Perrendtartás 590. szakasza értelmében a békebíró általános hatáskörébe tartozik valamennyi olyan követelés, amelynek értéke kisebb mint 2 500 EUR, azokat kivéve, amelyeket a törvény egy másik bíróság hatáskörébe utal. Ezen az általános hatáskörön túl a békebíró a követelés összegétől függetlenül számos esetben különleges (lásd a Perrendtartás 591., 593. és 594. szakaszát) és kizárólagos hatáskörrel (lásd a Perrendtartás 595. és 597. szakaszát) rendelkezik. Különleges hatáskörrel rendelkezik például a bérletre, a társtulajdonra, a szolgalmi jogra és a tartásdíjakra vonatkozó jogviták esetében. A békebíró emellett hatáskörrel rendelkezik az örökbefogadási igazolások és az eskü hatályával bíró nyilatkozatok kiállítása ügyében. A sürgős kisajátítás és zár alá helyezés szintén a békebíró kizárólagos hatáskörébe tartozik.

b) Rendőrbíróság (Politierechtbank)

A Perrendtartás 601a. szakasza értelmében az összegtől függetlenül a rendőrbíróság foglalkozik a közúti balesetből származó valamennyi kártérítési igénnyel. Ebben az esetben kizárólagos hatáskörről van szó.

c) Kereskedelmi bíróság (Rechtbank van koophandel)

A Perrendtartás 573. szakasza értelmében a kereskedelmi bíróság foglalkozik első fokon a kereskedők közötti jogvitákkal olyan ügyekben, amelyek a törvény értelmében kereskedelmi ügynek minősülnek és nem tartoznak a békebíró általános illetékessége vagy a rendőrbíróságok illetékessége alá.

Az a személy, aki nem kereskedő, és eljárást indít valamely kereskedő ellen, a kereskedelmi bíróságon is indíthat pert, de a kereskedő nem indíthat eljárást a kereskedelmi bíróságon olyan személy ellen, aki nem kereskedő. A kereskedelmi bíróság jár el a váltókra és a saját váltókra vonatkozó jogvitákban is, ha a követelés értéke meghaladja a 2 500 EUR összeget.

Az általános hatáskör ezen esetein kívül a kereskedelmi bíróság számos különleges és kizárólagos hatáskörrel is rendelkezik. A különleges hatásköröket a Perrendtartás 574. szakasza tartalmazza. Többek közt ide tartoznak a kereskedelmi társaságokkal kapcsolatos jogviták, valamint a tengeri és belföldi hajózással kapcsolatos követelések. A Perrendtartás 574. szakaszának (2) bekezdése ismerteti a kereskedelmi bíróság kizárólagos hatáskörét: a közvetlenül a csődeljárásokkal és a bírósági felügyelettel zajló átszervezéssel kapcsolatos követelések és jogviták tartoznak ide – a csődeljárásról szóló, 1997. augusztus 8-i törvény és a vállalkozások folytonosságáról szóló, 2009. január 31-i törvény értelmében –, amelyek tekintetében a vitarendezésre vonatkozó információkat a csődeljárásra és a bírósági felügyelettel zajló átszervezésre vonatkozó rendkívüli jogszabályok tartalmazzák.

d) Munkaügyi bíróság (Arbeidsrechtbank)

A munkaügyi bíróság a legfőbb rendkívüli bíróság, és elsősorban különleges hatáskörrel rendelkezik. Ezeket a hatásköröket a Perrendtartás 578. és azt követő szakaszai tartalmazzák:

  • munkaügyi jogviták;
  • üzemi balesetekkel és foglalkozási ártalmakkal kapcsolatos jogviták;
  • társadalombiztosítással kapcsolatos jogviták.

A munkaügyi bíróság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az 578–582. szakaszban említett törvényekben és rendeletekben, valamint a bizonyos szociális törvények megsértése esetén kirótt közigazgatási pénzbírságokról szóló törvényben meghatározott közigazgatási szankciók alkalmazása, illetve a kollektív adósságrendezéssel kapcsolatos követelések tekintetében.

e) A bíróságok elnöklő bírói – közbenső eljárások

A Perrendtartás 584–589. szakasza előírja, hogy a bíróságok (elsőfokú bíróság, kereskedelmi bíróság és munkaügyi bíróság) elnöklő bírói ideiglenes határozatot hozhatnak minden sürgős esetben a hatáskörükbe tartozó ügyekben. Ennek feltétele, hogy sürgős ügyről legyen szó, és a határozat csak ideiglenes természetű, és nem érinti az ügy érdemét. Ide tartozik például a szakértői vélemény elkészíttetése, a tanú meghallgatásának elrendelése stb.

f) Lefoglalási ügyekkel foglalkozó bíróság (Beslagrechter) (lásd a Perrendtartás 1395. szakaszát)

A tartási követelésekkel foglalkozó osztálynak a Pénzügyminisztériumon belül történő létrehozásáról szóló, 2003. február 21-i törvényben említett, a tartási követelésekkel foglalkozó osztály általi előzetes lefoglalással, valamint a végrehajtási eszközökkel és beavatkozásokkal kapcsolatos keresetekkel a lefoglalási ügyekkel foglalkozó bírósághoz kell fordulni.

g) Fiatalkorúak bírósága (Jeugdrechter)

A Közösségek (azaz a Belga Szövetség tagállamai) rendelkeznek hatáskörrel a fiatalkorúak védelmével kapcsolatos ügyekben, de a fiatalkorúak bíróságai továbbra is szövetségi ügyként kezelendők, és a fiatalkorúak védelméről szóló, 1965. április 8-i szövetségi törvény (Federale Wet betreffende de Wet op de Jeugdscherming) szabályozása alá tartoznak. A fiatalkorúak bírósága az elsőfokú bíróság részlege, amely a fiatalkorúak védelmével kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. A fiatalkorúak bírósága ezenkívül néhány polgári jogi ügyben is hatáskörrel rendelkezik, mint például az örökbefogadási engedélyek, a szülők közötti, a szülői felügyeletet és a láthatási jogot illető jogviták stb. vonatkozásában.

2.2 Területi illetékesség („A” vagy „B” város bírósága rendelkezik-e illetékességgel az ügyemben?)

2.2.1 A területi illetékességre vonatkozó főszabály

A belga jogrendszer a felperes szabad választási jogán alapul. Az általános szabályt a Perrendtartás 624. szakaszának (1) bekezdése tartalmazza. A felperes általában az alperes vagy az egyik alperes lakóhelye szerint illetékes bíróságon indít pert.

Mi történik akkor, ha az alperes jogi személy? A jogi személyek esetében a lakóhely a központi iroda helyszíne, azaz a székhely, ahonnan a vállalkozást vezetik.

2.2.2 A főszabály alóli kivételek

Main text (aligned to the left) (Alapszöveg (balra igazítva))

Please put the answer here. (Kérjük, ide szúrja be a választ.) Do not change the font style and size. (Ne változtassa meg a betűtípust és a betűméretet!)

2.2.2.1 Mikor választhatok az alperes lakóhelye szerinti bíróság (a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróság) és egy másik bíróság között?

A felperesnek számos esetben jogában áll, hogy másik bíróság előtt kezdeményezzen eljárást. Ezt többek között a Perrendtartás 624. szakaszának (2)–(4) bekezdése ismerteti. Az alperes vagy egyik alperes lakóhelye szerinti bíróságon kívül, a felperes választhatja az alábbiakat:

  • az azon hely szerint illetékes bíróság, ahol a jogvita tárgyát képező egy vagy több kötelezettség felmerült, vagy ahol ezeket teljesítik, teljesítették, vagy teljesíteni kell;
  • az azon lakóhely szerint illetékes bíróság, amelyet az előterjesztés végrehajtására kiválasztottak;
  • az azon hely szerint illetékes bíróság, ahol a bírósági végrehajtó személyesen beszélt az alperessel, amennyiben az alperes vagy adott esetben az egyik alperes nem rendelkezik lakóhellyel Belgiumban vagy külföldön.

A jogrendszer emellett feltételezi, hogy közbenső eljárás esetén az ítélet végrehajtásának helye szerint illetékes bíróság elnöklő bírója rendelkezik illetékességgel.

A tartás vonatkozásában a Perrendtartás 626. szakasza előírja, hogy a tartási követelések (az 591. szakasz (7) bekezdése) benyújthatók az alperes (azaz a tartásra jogosult szülő) lakóhelye szerint illetékes bíróságon.

A 624. és 626. szakaszban foglalt rendelkezések azonban csak kiegészítő jellegűek, és a felek eltérhetnek tőlük. A felek így minden jogvita esetében megállapodást köthetnek az illetékességről, ami azt jelenti, hogy első fokon csak meghatározott bíróságokon indítható per.

A szabad választásra vonatkozó alapelv alól ugyanakkor vannak kivételek.

A jogalkotó például számos olyan esetet megállapít, amikor a felperesnek nincs választási joga. Ezeknek az eseteknek a felsorolását a Perrendtartás 627–629. szakasza tartalmazza. Például:

  • Munkaszerződésekre vonatkozó jogviták (a 627. szakasz (9) bekezdése): az azon hely szerint illetékes bíróság jár el, ahol a bánya, gyár, munkahely, raktár vagy iroda, illetve általánosságban a vállalat üzemeltetésének, a munka elvégzésének, illetve a társaság, egyesület vagy szervezet tevékenységének helye található.
  • A házasság felbontása iránti vagy a különválás iránti, bizonyos tényeken alapuló kérelem vagy a különválásnak a házasság felbontására változtatása iránti kérelem (a 628. szakasz (1) bekezdése) esetében: az utolsó házastársi lakóhely vagy az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróság jár el.

A választás szabadsága azonban ezekben az esetekben sem teljesen korlátozott. A Perrendtartás 630. szakasza előírja, hogy a jogvita felmerülését követően a felek közös megállapodással eltérhetnek a jogszabályi rendelkezésektől. A jogvita létrejötte előtt megkötött megállapodások azonban jogilag érvénytelenek.

2.2.2.2 Mikor kell az alperes lakóhelye szerinti bíróságtól (a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróságtól) eltérő bíróságot választanom?

Számos esetben, amelyeket a Perrendtartás 631–633. szakasza részletez, csak egyetlen bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A felperesnek így nincs választási lehetősége, és sem a jogvita keletkezése előtt, sem utána nem köthető az illetékességre vonatkozó megállapodás. Többek között az alábbi esetek tartoznak ide:

  • Csődeljárás (a Perrendtartás 631. szakaszának (1) bekezdése): az azon hely szerint illetékes kereskedelmi bíróság jár el, ahol a kereskedő székhelye található a csőd bejelentése, illetve a kereset benyújtása napján, vagy jogi személy esetén, ahol a székhelye található. Másodlagos csődeljárás: az azon hely szerint illetékes kereskedelmi bíróság jár el, ahol a csődbe ment személy kérdéses telephelye található. Több telephely esetén az a bíróság illetékes, amelyikhez az felperes először fordult a kérelmével.
  • A bíróság közreműködésével történő átszervezés (a Perrendtartás 631. szakaszának (2) bekezdése): az azon hely szerint illetékes kereskedelmi bíróság jár el, ahol az adós tevékenységének fő helyszíne található a kérelem benyújtásának napján, illetve jogi személy esetén, ahol a székhelye található.
  • Az adótörvény alkalmazásával kapcsolatos jogviták (632. szakasz): az a bíróság illetékes a fellebbezési bíróság székhelyén, amelynek illetékessége alá tartozik az az iroda, amely az adót behajtja vagy amelynek az adót be kellene hajtania, illetve ha a jogvita nem függ össze az adóbehajtással, az a bíróság, amelynek illetékessége alá tartozik a vitatott határozatot hozó adó- és vámhivatal. Ha azonban az eljárás nyelve német, az eupeni elsőfokú bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel.
  • Az előzetes lefoglalással és a végrehajtással kapcsolatos követelések (633. szakasz): a lefoglalás helye szerint illetékes bíróság jár el, ha a törvény másként nem rendelkezik. Harmadik fél általi lefoglalás esetén a lefoglalásban érintett adós lakóhelye szerint illetékes bíróság jár el. Ha a lefoglalásban érintett adós lakóhelye külföldön található vagy ismeretlen, a lefoglalás helye szerint illetékes bíróság jár el (lásd még a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet 22. cikkének (5) bekezdését).
2.2.2.3 Maguk a felek kiköthetik-e olyan bíróság illetékességét, amely egyébként nem lenne illetékes?

Ahogy már fent megállapításra került, a 624. és 626. szakasz rendelkezései kiegészítő jellegűek, és a felek eltérhetnek tőlük. A felek minden jogvita esetében megállapodást köthetnek az illetékességről, ami azt jelenti, hogy első fokon csak meghatározott bíróságokon indítható per.

A Perrendtartás 627–629. szakaszában leírt esetekben a jogvita keletkezése előtt nem köthető megállapodás az illetékességről. Ugyanakkor a 630. szakaszból arra lehet következtetni, hogy a jogvita keletkezése után köthetők ilyen megállapodások.

A Perrendtartás 631–633. szakaszában leírt esetekben nem köthető megállapodás az illetékességről.

3 Ha különös hatáskörű bíróság rendelkezik hatáskörrel, hogyan állapíthatom meg, hogy melyikhez kell fordulnom?

Az erre a kérdésre adott választ az 1. és a 2. kérdésre adott válasz tartalmazza.

Linkek

A perrendtartás vonatkozó szakaszai: Szövetségi Igazságügyi Szolgálat

  • Kattintson a Geconsolideerde wetgeving/Législation consolidée (egységes szerkezetbe foglalt jogszabályok) linkre.
  • Válassza ki a Gerechtelijk Wetboek/Code judiciaire (Perrendtartás) listaelemet a Juridische Aard/Nature juridique (A jogszabály típusa) listából.
  • A Woorden/Mot(s) (Szavak) mezőbe írja be az alábbi számot: 624.
  • Kattintson az Opzoeking/Recherche (Keresés) gombra.
  • Kattintson a Lijst/Liste (Listázás) gombra.

* Kattintson a Justitie van A tot Z/Justice de A à Z (Jog A-tól Z-ig) pontra.

* Válassza a Hoven: bevoegdheid/Cours: compétence (Bíróságok: illetékesség) pontot.

Segítség az illetékes bíróság megtalálásához: Szövetségi Igazságügyi Szolgálat

  • Kattintson az Illetékesség gombra.

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 06/11/2015